Nemzeti Ujság, 1937. április (19. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-17 / 86. szám

Portkai A KORMÁNY TAGJAI pénteken délután 5 órakor Darányi Kálmán miniszter­elnök elnöklésével minisztertanácsot tar­tottak. A tanácskozás megkezdése előtt a miniszterelnök néhány szóval üdvözölte Széll József belügyminisztert, abból az alkalomból, hogy ezúttal először vett részt a minisztertanácson. Széli köszönő sza­vai után a minisztertanács először folyó ügyeket tárgyalt, majd Darányi Kálmán fölmivelésügyi miniszter előterjesztésére foglalkozott a kamilla-export kér­désével. A minisztertanács a kisemberek­nek a kérdéshez fűződő érdekeire való tekintettel úgy határozott, hogy a ka­­millagyűjtést, beváltást és kivitelt a Hangya szövetkezeti központra bízza. Az egyéb gyógynövények forgalmát tovább­ra is a kereskedelem látja el. A minisz­tertanács ezután Hóman Bálint vallás­os közoktatásügyi miniszter előadásá­ban folytatta és befejezte az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére irányuló kormányakció részleteinek megvitatását. A minisztertanács az akció tervezetét egyhangúlag el­fogadta. A tervezett intézkedésekről a miniszterelnök a nyilvánosságot a szom­bati nap folyamán tájékoztatja. A mi­nisztertanács éjjel fél 1 óra­kor ért véget. * GAZDASÁGI TANÁCSKOZÁS ír volt a pénteki minisztertanács előtt a miniszter­­elnökségen. Ezen a gazdasági minisztereken felvül részt vett Imréd­y Béla, a Nemzeti Bank elnöke, Nicki Alfréd rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, valamint Kender An­tal, a­ Külkereskedelmi Hivatal elnöke. A gazdasági tanácskozáson időszerű gazdasági és külkereskedelmi természetű kérdéseket be­széltek meg.­­ • LÁZÁR ANDOR igazságügyminiszter az Ügyvédi Körben érdekes beszédet mon­dott az ügyvédi szabadságról és az ifjú­ság neveléséről. — Az ügyvédség a maga függetlensé­gével és önmaga által kovácsolt sorsával a mai világban példaadó szerepet kell, hogy betöltsön — mondotta. — A mai korszak legszomorúbb jelenségének azt látom, hogy fiatalságunkból hiányzik az idealizmus, a saját erejében való biza­lom, a magasabb eszmények követése iránti kitartó lelkesedés és nem érdekli más mint az, hogy a hónap elején fize­tést és bizonyos idő után nyugdíjat kap­jon. Amelyik fiatalság nem maga te­remti meg a saját munkalehetőségét és nem a saját képességeinek erejével akarja kivívni a társadalomban az őt megillető szerepet, az a fiatalság a nem­zet építőmunkájára nem lesz alkalmas. Arra kell tehát nevelni az ifjúságot, hogy minden egyes fiatalember tegye magát szükségessé a társadalom szá­mára, hogy a társadalomban keltse fel azt az érzést: szükség van őreá. A NEMZETI DIÁKSZÖVETSÉG viszont az alábbi nyilatkozatot adta ki a pénz­ügyi bizottságban legutóbb elhangzot­takkal kapcsolatban: „A legutóbbi na­pokban a képviselőház pénzügyi bizott­ságának ülésén elhangzott nyilatkoza­tokkal foglalkozva, az ifjúsági szerveze­tek megállapítják, hogy a mai ifjúság magyar öntudattal a legkomolyabban készül jövendő hivatására és az égető magyar kérdések megoldására. Olyan­­irányú beállítást, mely a szervezett magyar ifjúságot Jászi Oszkár, vagy a Gallilei Kör követővel azonosít és egy, az erkölcsi kötelességét valóban teljesítő polgári kapitalista társadalommal szem­benállónak tünteti fel, mint a valóság­nak nem megfelelőt — visszautasítja. Bár hangulatkeltő nyilatkozatok bizonyos, tőlünk idegen körök elől kétségtelenül szimpátiát tudnak kiváltani, egyben arra is feltétlenül alkalmasak, hogy a nem­zeti alapon álló ifjúság legnagyobb fel­háborodását váltsa ki. Az ifjúság távol áll ugyan minden napi politikai vitától, de saját magyar és szociális kérdéseit nem engedi levenni a napirendről­. ­ A „FÉLHIVATALOS SAJTÓ“ támadásai­ról beszélt pénteken a pénzügyi bizottságban Eckhardt Tibor — amint a Nemzeti Újság más helyén olvasható — és az Új Magyarság című lapot mint a kormányhoz közelálló or­gánumot említette. * HIVATALOS HELYEN pénteken délután erre vonatkozólag a következő köz­leményt bocsátották a sajtó ren­delkezésére: Eckhardt Tibor ország­gyűlési képviselőnek a képviselőház pénzügyi bizottságában ma elhangzott beszéde ama hivatkozására vonatkozólag, amely szerint az „Új Magyarság“ a kor­mány félhivatalos lapja, illetékes helyről közölték a Magyar Távirati Irodával, hogy a miniszterelnökség sajtóosztályá­nak­ az említett lappal semmiféle kapcso­lata nincsen. * A MÁRCIUSI FRONT, amelyet tudvale­vően az Egyetemi Kör ifjúságának egy rész szervezett, most sorozatos előadásokon tár­gyalja a közvéleményben meglehetős vissza­tetszést keltett pontjainak jelentőségét. Csü­­törtökön este a Soli Deo Gloria egyesülő Kálvin-téri helyiségébe hirdette meg Márciusi Front előadását, melyre nagyszámú hallgatóság gyülekezett. Az épületet azonban rendőrség zárta el, mert a gyűlést nem enge­­délyezték, a hallgatóságot pedig a rendőrség távozásra szólította fel. Erre az ifjúság az Egyetemi Kör helyiségébe vonult és ott hall­­gatta meg Erdei Ferenc előadását, aki a pont­­okban foglalt 500 holdas földbirtoklatát igyekezett magyarázni. Az előadás után az ifjúság­ rendben szétoszlott. * ECKHARDT TIBOR a képviselőhöz pénzügyi bizottságában megemlítette, hogy a Turul Szövetség március 15-iki szónoka a miskolci ünnepségen a revíziós mozgalom beszünteté­sét követelte. Eckhardtn­ak ezzel a kijelenté­sével kapcsolatosan a Turul Szövetség az alábbi nyilatkozatot adta ki. ..Amilyen nagy jelentőségű a magyar revíziós propagandá­nak külföldön folyó része, ugyanolyan káros eredményre vezethet a békés revízió befelé való túlságos hangoztatása, mert­ alkalmas arra, hogy a tömegek lelkében pacifista érzel­meket ébresszen és elfelejteti, hogy az integer Nagymagyarországért, az ifjúságnak még vér­­áldozatot­ is kötelessége hozni." * A FÜGGETLEN Kisgazdapárt vezetősége erre a nyilatkozatra viszont most, a következőkben válaszolt: „Eckhardt­ Ti­bor, a független kisgazdapárt vezére a Turul Szövetség miskolci gyűlésén elhangzottakat azért tette a­ képviselő­­ház pénzügyi bizottsága előtt szóvá, mert a kormánypárt miskolci lapjának, Felső­­magyarországi Reggeli Hírlapnak erről a gyűlésről közölt tudósítása szerint Sálló János a revízióval kapcsolatban a következőket mondotta: " A dolgozó magyar milliók békésen akarják megoldani a revíziót, mert tud­ják azt, hogy a revízió egy önáltatás. A revíziós mozgalmakat be kell tiltani, mert ezek alkalmasak arra, hogy a­z­ em­berek lelkéből eltüntessék azt a tudatot. A JOBBOLDAL jelszavával tartottak ülést pénteken este a budai Vigadóban, amelyet zsúfolásig megtöltött a mintegy ezer főnyi közönség. A gyűlést, amelynek témája a bol­­sevizmus elleni harc volt, Fehér Xavér nyi­totta meg. Üdvözölte a megjelent, képviselő­ket, köztük Marton Bélát, gróf Festettek Do­monkost, Mocsáry Dánielt és a sajtó képvise­lőit. Vitéz Csik László volt az első szónok s azt, mondta, hogy a bolsevizmus szálláscsi­­nálója a tömegek elégedetlensége és szociális elesettsége, amelyet a nemzetközi zsidóság céltudatosan akar forradalomra felhasználni. A magyar jobboldalon állók nem lehetnek nyugodtak addig, amíg a szociális problémá­kat meg nem oldják, mert addig mindig fenn­áll a bolsevizmus veszélye. Azt is kijelen­tette, hogy a problémák megoldását ma már csak akkor remélhetjük, ha egy olyan hatal­mas változás következik, nálunk is, mint Né­metországban és Olaszországban és a magyar nemzeti tömegek veszik kezü­kbe az uralmat. A jobboldal lelkiismeretét — mondta — többé nem lehet, elaltatni és ez az erő meg tud majd küzdeni a baloldali szélsőségekkel. Rendkívül élesen támadta Eckhardtot és azt mondta róla, hogy „a rettenetes Tibor dedó-stílust ho­nosított meg". S még azt is kijelentette, hogy neki lehet tulajdonítani Szálassy letartózta­tását. Kijelentette ezután, hogy a jobboldali erők alkotmányos úton kíván­ják megvívni harcukat és törvényes érdekképviseletet, kö­veteli a munkásság számára és a kapitaliz­mus megfékezésére. A parasztság, a munkás­ság és az ifjúság összefogására van szükség, hogy fent lehessen tartani Szent­ István ke­resztény Magyarországát. Beszéde végén ha­tározati javaslatot olvasott fel, amely szerint a gyűlés kimondja, hogy az összes politikai és társadalmi szervezetek összefogására tö­rekszik, a politikai pártkeretek tiszteletben tartása mellett a baloldali erők megfékezése érdekében. Gróf Serényi Miklós, aki zöld ing­ben jelent meg, éleshangú támadást intézett a zsidóság és a liberális sajtó ellen. Kovács István munkás is a bolsevizmus elleni küzde­lemről szólott s annak a reményének adott, kifejezést, hogy Darányi Kálmán törvényes védelmet ad a munkásságnak. Bá­ró Ma­rcán é­s Albert hevesen támadta pápai beszéde miatt Eckhardt Tibort­ Solté János is Eckhardt el­len intézett támadást, majd arról beszélt, hogy a nemzeti mozgalmak tagdíjakból gyűj­tik össze a propagandához szükséges eszkö­zöket. A gyűlés zavartalan lefolyására nagy rendőri készültség vigyázott. 2000 festőmunkás Budapesten asztalosmunkás Újpesten SZTRÁJKOL Újpesten közel egy hete tart az aszta­losipari munkások sztrájkja. A munka­adók és a munkavállalók között pénte­ken sem jött létre megegyezés. Az ipar­ügyi minisztériumban többféle ok miatt még nem kerülhetett tárgyalásra a bér­mozgalom ügye , így ezidőszerint még jóslásba sem lehet bocsátkozni, hogy mikorra remélhető a bérmozgalom békés befejezése- A békétlenség eközben egyre jobban terjed a sztrájkoló munkások kö­zött, akik féltve őrködnek azon, hogy sztrájktörők el ne foglalják munkahe­­ lyeiket. Minden nap összetűzésre kerü­l sor, bár a rendőrség készültségben van­ és minden lehetőt megtett a közrend megóvása érdekében. __ TVllli'knr üt" ’fls.-r/i­­Tk'o­zes' támadt a sztrájkoló és sztrájktörő munkások kö­zött, ami a város nyugalmát, meglehető­sen felkavarta. Az első összeütközés Új­pesten, a Király­ utca 66­ szám alatt, lévő Schaffer Ferenc bútorgyárában történt, ahol 50 tagú sztrájkoló munkáscsoport meg akarta zavarni a sztrájktörő mun­kásokat- A gyár tulajdonosa, a rendőr­ségre telefonált, ahonnan készültség vo­nult­ ki a helyszínre és a­ békétlenkedő munkások közül Greff Márton, Szabó Sándor, Lajos László, Rohacsek Ödön, Danó Rezső, Rak­ó Antall és Horváthy József asztalosokat előállították a kapi­tányságra, majd Pestre hozták őket és a politikai osztályon kezdték meg kihall­gatásukat. Nem sokkal később az ősz-utca 41. számú asztalosáru gyárban történt ha­sonló incidens. A rendőrség ott Szántó István, Misák József és Sepper Károly asztalosokat állította elő, A tig munkást magánosok elleni erőszak címén letar­tóztatták. A délután sem múlt el össze­tűzések nélkül és a rendőrség riadóké­­szü­ltsége három esetben volt kénytelen kivonulni. Priboly Lipót Erkel­ utca 5. szám alatt lakó asztalost a Deák­ utca­­firkán több sztrájkoló munkás megtá­m­adta és megverte, mert­ sztrájktörőnek ítélték. Priboly nyolc napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. A vereke­dő munkások közül Varga Lajos nevű asztalost fogták el a rendőrök. Az új­pesti kapitányságon őrizetbe vették. A Tél­ utca 100. számú házban lévő aszta­­losműhelyben, amely Mózes István tulaj­dona, 15 főből álló csoport rontott be, Szerbola Ferenc háztulajdonos felesége meg akarta fékezni az izgága embereket A munkások rárontottak, az asszonyt leütötték és behatoltak, a műhelybe, ahol Mózes Istvánt is megsebesítették. A rendőrség négy munkást állított innen elő: Sterger Istvánt, Székely Józsefet, Lendl Lajost és Boros Sándort. Az esti órákban történt az ötödik összetűzés, a­melynek áldozata Rác József sztrájktörő asztalos segéd. A Tél­ utcában több mun­kás rátámadt. Rácz segítségért kiáltozott mire rendőrök siettek a helyszínre és két munkást, Hamza Kálmánt és Maróti Zoltánt a kapitányságra kisérték. Békésebb a helyzet a sztrájkoló festő és mázoló munkások táborában. Ezidő­szerint már 2000 munkás csatlakozott a bérmozgalomhoz és mint kijelentették, A sztrájkot csupán az élelmiszer árak n­övek­ed­és­e miatt voltak kénytelenek meg­kezdeni. A munkaadók arra hivatkoznak, hogy nem áll módjukban a munkabérek emelését most­ keresztülvinni, mert előre hogy béké*«* vissza tudunk szerem­­te-i réteteket. A független kisgazdapárt vezetősége különösnek találja, hogy az egy hónap­pal ezelőtt elhangzott és a­ kormánysajtó által közölt beszéd szövegét csak akkor igyekezett közreadni, amidőn Eckhardt Tibor kifogásolta a revízió ellen elhang­zott ifjúsági nyilatkozatot.“ * NEMZETI ÚJSÁG 7 április 17. Átváltok ÁRVAI L. az öt évtized óta fennálló cég IV., Kálvin­­tér 3. alatti üzletét, a benne levő finom áruval együtt. Ezen árukat a közismerten olcsó és meg­­bízható, jó minőségű árucikkeinkkel kiegészítve, a tőlünk eddig is meg­szokott olcsó árakon ajánljuk a t. vevőközönség szíves figyelmébe. Új üzletünk Kálvin-tér 3. szám alatt ma nyílt meg dMEMz VI., Berlini-tér 3. Vili., Rékec al­ul 1. lekötött munkáik vannak és már eddig is súlyos anyagi károkat szenvedtek, mert nem tudják átadni május 1-ére a­ készülő bérházakat. A Magyarországi Festő Munkások Szövetsége már közölte javaslatát az iparügyi miniszterérium­­mal, hogy 16 százalékos béremelést kér, mert a­ munkások szükségleti cikkei 21 százalékkal drágultak. fillBIONOS FIZETÉSEMELÉS A Na­GYKOVÁCSY-CÉGNÉL Budapest kereskedelmi életében példa­adó lépés történt: Nagykovácsy Milenkó háromszázhatvan alkalmazottjának fize­tését 15, illetve a nagyobb fizetésűekét 10 százalékkal felemelte. Megszoktuk már, hogy Nagykovácsy, az egyik leghatal­masabb budapesti keresztény üzletház tulajdonosa munkatársainak és család­tagjainak őrzi alkalmazottait és ennek jelentős szociális újításokkal kifejezést is ad, — hiszen a családi pótlék beveze­tésében is ő volt az első. — De ez a mos­tani elhatározása, amelyet semmiféle kérés, a cég alkalmazottai részéről a leg­csekélyebb óhaj kifejezése sem előzött meg, valóban korszerű példája annak, hogyan kell egyetlen bátor, férfias és melegszívű szociális gesztussal elébe állni napjaink nehéz problémáinak.­ Pénteken délután a Nagykovácsy Ka­szinó négytagú küldöttsége kereste fel a­ Nemzeti Újság szerkesztőségét. Elmon­dották, hogy a jelentős fizetésemelést múlt hónap elsejéig visszamenően adta meg a cég nobilis főnöke. Az alkalmazottak most a Nemzeti Újság nagy nyilvánossága útján hívják fel a figyelmet országszerte erre a keresztény szellemű gesztusra. — Semmi mást nem akarunk — mon­dották —, csak azt, hogy sokezer társunk helyzetében is beálljon végre ez a várva­­nőtt javulás, amely nélkül a napról­­n­apra fokozódó drágaság hulláma el­­ borítja valamennyiüket. Hisszük, hogy a péld­ának rövidesen követői akadnak, mert mi, akik ismerjük a kereskedelmi ólatét, nagyon is jól tudjuk, hogy — ha áldozattal is jár — ez a lépés megvaló­sítható! ! Béremelés és családi pótlék Baranyában Pécs, április 16.­­ baranya megyei komlói Horthy Mik­lós Kőbánya üzemének vezetősége Fischer Bé­la alispán elnökletével ülést tartott, am­elyen az alispán bejelentette, hogy a dr­ágaságra való tekintettel a munkások részére olcsó zsír, szalonna, kenyér és­­ mosok beszerzését tette lehetővé. Hoz­ni stak az alispánnak ahhoz az intéz­éséhez is, hogy a munkások részére 13,3 százalékkal felemeli a béreket és­­őt már április 1-től kezdve fizetik, ancsak tudomásul vette a vezetőség,­­ a bányában legalább egy év óta rozó minden munkás részére, akinek trn gyermeke van, május 1-től kezdő­­g minden tizennegyedik évet be nem ,itt gyermek után, havonta 2—2 pengő átlóó pótlékot folyósítsanak. így hónapra csak 80 fillér a hölgyek lapja

Next