Nemzeti Ujság, 1937. szeptember (19. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

A sinaiai jelentés fontos kérdésekről hallgat Véget ért a kisantant konfe­renciája,­­ nem tudták ki­egyenlíteni a súlyos ellen­téteket Bukarest, augusztus 31. A k­isantant kedden befejezte tanács­kozásait és ebből az alkalomból este dí­­szeti ünnepségek keretében adott ünnepi ebédet és fogadást a román király a Peles-kastély­ban. A tanácskozásról hivatalos közleményt tettek közzé, amely a következőket mondja: A részletes eszmecsere során, amelyet a három miniszter az időszerű nemzet­közi helyzetről, valamint a három álla­mot közvetlenül érintő kérdésekről foly­tatott, megállapították, hogy valamennyi megvitatott kérdésben felfogásuk tökéle­tesen megegyezik és hogy teljes mérték­ben egyetértenek abban, hogy folytatni kell és erőteljesebbé kell tenni a kisantant akcióját a szövet­ség céljainak és a három állam pár­huzamos érdekeinek megvalósítása érdekében.­­A kisantant eltökélt szándéka, hogy hű marad ahhoz a politikához, amelyet tizenhét év óta következetesen folytat. A három miniszter megelégedéssel állapí­totta meg, hogy jóllehet vannak­ bizo­nyos nyugtalanító tények, az európai nemzetközi helyzetben mégis javulás mutatkozik. A kisantant tanácsának eltökélt szán­déka, hogy a jövőben is épp oly tevékenyen részt vesz a Népszövetség munkájá­ban, mint a múltban és a Népszövet­séggel együtt­működik mind politi­kai téren, mind pedig gazdasági, nép­jóléti és emberbaráti téren. A kisantant politikája a jövőben is hűségesen követi a népszövetségi alap­okmány elveit, mert ezeken alapul a béke szilárdságának minden reménye. A népszövetségi alapokmány esetleges módosításának kérdésében a kisantant tanácsa újból megerősíti azt az álláspontját, hogy nincs szük­ség módosításra, ellenben inkább arra van szükség, hogy a jövőben olyan módozatot állapítsanak meg az alapokmány alapvető rendelkezé­seinek végrehajtása tárgyában, amely a múlt tapasztalataihoz alkalmazkodva biz­tosítaná az alapokmány megerősítését. A tanács újból kijelenti a három állam­nak azt az elhatározását, hogy a spanyolországi események tekinteté­ben szigorúan ragaszkodik a be nem­­avatkozás álláspontjához, amelyet kezdettől fogva elfoglalt és to­vábbra is támogatja az ellenőrzésnek minden olyan szervezetét, amely alkal­mas a nemzetközi összetűzés veszélyének elhárítására. A kisantant államai léven ragaszkod­nak a nemzetek függetlenségének tiszte­­letben tartásához és ahhoz az elvhez, hogy a nemzeteknek teljes szabadságában kell, hogy álljon, milyen nekik tetsző kor­mányzati formát választanak. Ha ezt az elvet nem tartanák mindenütt tisztelet­ben, akkor félő, hogy súlyos viszályok támadnak, mert nemzetközi térre viszik át az ideológiák és a doktrínák körül megnyilvánuló ellentéteket. A tanács örömmel állapította meg, hogy ama hivatalos nyilatkozat követ­keztében, amelyet Cordell Hull államtit­kár tett július 16-án, az Egyesült Álla­mok kormánya újabb értékes támogatás­ban részesítse a béke és a nemzetközi együttműködés ügyét. Az állandó tanács különösen hangsúlyozza, mennyire egyetért a szerződések szentsége tekintetében. A béke és a nyugalom érdeke megköveteli, hogy a szerződések szentsége tényleg fenn­álljon és hogy valamely szerződés esetleges módosítására vonatkozó semmiféle kérdést ne lehessen fel­vetni és még kevésbé eldönteni vala­mennyi érdekelt állam határozott megegyezése és szabad hozzájárulása nélkül. A kisantant állandó tanácsa különös figyelmet szentelt ama politikai és gaz­dasági kapcsolatok kérdésének, amelyet a kisantant államai és a Duna-medence többi állama közölt fennállónak. Egy­­harngúlag annak az óhajának adott ki­fejezést, vajha ezek a kapcsolatok bizalomtól áthatott irányban fejlődnének. A kisantant államai egyetlen alkalmat sem fognak elmulasztani, hogy bi­zonyságát adják jóakaratuknak eb­ben az irányban. A dunai államok együttmunkálko­­dása tekintetében­ az állandó tanács az előkészítő munkálatok tudomásul­vétele után megállapította, hogy minő eljárást kell követni a tervbe­vett célok megvalósítása érdekében. Az állandó tanács élénk rokonszenvvel kíséri azt a megbízatást, amelyet Fran­ciaország és Nagybritannia kezdeménye­zésére Van Zeeland belga miniszterelnök vállalt abból a célból, hogy vizsgálódást végezzen, mennyiben lehetséges fokoza­tosan enyhíteni a kereskedelmi korláto­sok rendszerét. A tanács legközelebbi ülését szeptem­ber folyamán tartják. A külügyminisz­terek a népszövetségi közgyűlés alkalmá­val Genfben fognak összeülni. * A jelentéshez bizonyára lesz még al­kalmunk hozzászólni, ezúttal egyelőre csak a következőket kívánjuk megje­gyezni: A­­jelentés éppen azokról a kérdé­sekről hallgat, amelyek leginkább érde­kelték volna a világot. Egy szó sincs ar­ról, hogy Krosta nem tudta keresztül­vinni azt a már többször előterjeszett indítványát, hogy kössön a három kis­­antant-állam egymás között, mint Fran­ciaországgal, kölcsönös katonai segély­nyújtási egyezményt. A cseh terv tár­gyalását, az értekezlet bizonytalan időre elnapolta. A cseh külügyminiszternek nem sikerült keresztülvinnie azt a szán­dékát sem, hogy a cseh-lengyel ellenté­tekre való hivatkozással tartózkodó po­litikára vegye rá Romániát Lengyelor­szággal szemben. Antonescu román kül­ügyminiszter kijelentette, hogy a román­lengyel kapcsolatok igen szorossá vál­tak, ami azonban nem jelenti azt, hogy a két állam újabb kötelezettségeket vál­lalt volna egymással szemben. A cseh külügyminiszter ellenzése foly­tán Sztojadinovics jugoszláv miniszter­amelyeket már elkoptatott a kisantant sok szerződésszegése. Sinaja, augusztus 11. (Magyar Távirati Iroda.) Sztojadino­­­vics jugoszláv miniszterelnök és külügy­miniszter délelőtt háromnegyed tizen­egy órakor Sinajában fogadta Bárdossy László bukaresti magyar követet és húsz percig tartó megbeszélést folytatott vele. Utána a magyar követ Krosta cseh kül­ügyminiszternél jelent meg, akivel szin­tén húsz percig tanácskozott. A magyar követen kívül élénk tevé­kenységet fejtett ki Sinaiában Sola bu­karesti olasz követ is, aki úgy Sztojadi­novics jugoszláv miniszterelnökkel, mint Antonescu román külügyminiszterrel hosszabb megbeszéléseket folytatott. Ezek a tárgyalások — hír szerint— olasz —román—jugoszláv légiforgalmi egyez­mény megkötésére vonatkoztak. Belgrádi jelentés szerint a Sztojadino­­vics-kormány szócsöve, a Vreme nyilván sugalmazott vezércikket közöl, amelyben megállapítja, hogy a Sinaiában kiala­kult felfogás szerint Bárdossy László bukaresti magyar követnek a kisantant külügyminisztereivel folytatott tanács­kozásai azt mutatják, hogy Magyaror­szág és a kisa­ntant-államok viszonyában sikerült túljutni a holtponton és lénye­gesen megjavítani a légkört. Ez az oka minden bizonnyal annak is, hogy a si­naiai értekezletről kiadott hivatalos zárójelentésben ezúttal nincsen egyetlen barátságtalan szó sem Magyarország címére. Sztojadinovics békepolitikája, amely az összes szomszéd államokkal való kapcsolatok rendezését célozza — írja a Vreme — Hodzsa cseh miniszter­­elnöknek a dunai gazdasági együttmű­ködés megvalósítására irányuló akciója és Tatarescu román miniszterelnök kon­struktív politikája kétségkívül hozzájá­rult ahhoz, hogy ma már számolni lehet Magyarország és a kisantant kapcsola­tainak normalizálásával. Állványok /p­róselyemem 1-344-57­4/chaffer Béláné far'si Ultritki JL 1 */ ^ I) Cr V •y fi llJ I j ír [1 | U SPORTCIPŐ zsiros bőrrel, végig bőr béléssel, igen erős dupla talppal. 31—35 36—39 40-46 14.50 16.80 21.50 NEMZETI ÚJSÁG 3 szeptember 1. Sinaja, augusztus 31. A három kisantant-állam egymás kö­­zötti követségeit nagykövetségi rangra emeli. Tanulságos számok igazolják, hogy valótlan a román többség Erdélyben A középiskolákban tanuló magyar tanulók: 84,5% magyar felekezeti iskolá­ban, míg 15,5% román állami iskolákban tanul Nem szükséges különös magyarázatot fűzni a fenti számokhoz, beszélnek azok magukról. Ilyen tehát a „legrománabb“ városban a sokat hangoztatott „román többség". Mert azt ugye nem lehet elkép­zelni, hogy a románok ne járnának mind iskolába akkor, amikor egyidejűleg a kisebbségek tűzzel-vassal irtatnak. Tanul­ságos azonban a magyarságra nézve az alábbi kis összeállítás, amiből kitűnik, milyen pályára igyekszik az erdélyi ifjúság. A magyar tanulók 81.5% gimnáziumba, 14.9% kereskedelmi iskolába, 1.3% jár ipariskolába és 1.7% (17) magyar fiú ké­szül román tanítónak. A zsidó fiúk 74%-a gimnáziumba, 16% kereskedelmibe, 5.2% ipariskolába járnak, míg 4,8% (83) román tanítónak megy. Zsidó vallású tanulók magyarul nem tanulnak, mivel az okta­tási törvény eltiltja őket a magyar isko­lák látogatásától. Szomorú, hogy az erdélyi magyar ifjú­ság még mindig nem a gyakorlati pá­lyákra: iparosnak, kereskedőnek készül, hanem a legkilátástalanabb lateiner éh­kenyéren akar boldogulni. Miután a zsidóság is a magyarsághoz számít, úgy a kolozsvári iskolák magyar arányszáma lényegesen változik. A kö­zépiskolákban az összes tanulók 57,2%-a, míg az elemi iskolák 66%-a magyar. A szokatlanul őszinte román statisztikai ki­mutatás hű képe a „román többségnek"* Erdélyben, ma, tizennyolc év után. Kolozsvár, augustitus hó. A rom­án hivatalos körök mindent meg­tesznek, hogy úgy befelé, mint a külföld felé bizonyítsák Erdély román többségét. Minden fegyver jó nekik, hogy ezt a valótlanságot alátámasszák. A még 1930- ban megtartott első román népszámlálás adatai nem kerültek hivatalosan napvi­lágra, pusztán csak magánközlemények adják tudtul a közönségnek, hogy ők vannak többségben. Kedvenc témájuk bi­zonyítani az erdélyi városok román több­ségét és ezt különösen Kolozsvárra vo­natkoztatják, mint a legrománabb vá­rosra. Román forrás szerint Kolozsvár 110,000 lakosa közül 73,000 román van, míg magyarok csekély számban élnek. A magyar felekezeti középiskolák tanulóinak száma: A4©_ ** ef ® © X ® X © © 5 fcs •© «8 a N hfl m * Katolikus középiskolákba­n Református van: 867­8 875 kö­zépi­skol­ákban Unitárius van: 7104 714 középiskolákban van: 185­­13 188 Összesen: 1762 15 1777 A4©fcC­­ *© el Román Magyar Ah *© X cn X © *06 N fco * « Az összes közép­iskolákban van: 1837 2086 537 101 2721 Százalékok: 40 15.3 11.7 2.8 60 Az összes elemi iskolákban van: 1157 1896 309 63 2265 Százalékok: 33 56.3 9.71 67 Modern, függöny és anyag... G­ittertüll...«3.90 a.- fodros tüllpáma 9 só csipkeszövettel és színes hímzéssel készen _____________________ A Lipótvárosi Fonal Rt. Szent István­ körut 25. elnök sem tudta keresztülvinni azt az indítványát­, hogy a kisantant-államok ismerjék el közösen az olasz császári bi­rodalmat. A kisantant-értekezlet — hír szerint — úgy határozott, hogy bevárja, amíg Anglia és Franciaország lépéseket tesznek ebben az irányban. Az eddigi konferenciákról közzétett jelentésekkel ellentétben nincs a jelentésben sem nyílt, sem burkolt támadás Magyarország el­len, viszont egyetlen szó sincs, amely a kisantant konokul megrögzött gondolko­dásában változásra engedne következ­tetni. A konferencia a dunai államok együttműködésével kapcsolatban nem hozott új határozatokat, hanem a három kisantant állam között fennálló súlyos nézeteltérések miatt csak arra szorítko­zott, hogy újból megerősítette a dunai kérdéssel kapcsolatban leszögezett ré­gebbi álláspontját. Végül, ami a dunai ellenőrzést illeti, a konferencián szó volt Romániának arról a követel­éséről, hogy az ellenőrzés eddigi rendszerének módo­sítását kívánja. A jelentés erről is hall­gat. Amiről legnagyobb hangon beszél: a „szerződések szentségéről" az mind csupa megismétlése olyan frázisoknak. Ezt az állítást egy eredeti román hiva­talos kiadmánnyal van módunkban meg­cáfolni. A kolozsvári román tanügyi fel­ügyelőség most adta ki az elmúlt iskola­év statisztikai kimutatását. Anélkül, hogy csak egy számot, vagy tendenciózus csoportosítást alkalmaznánk, szó szerint közöljük a románok bevallását, amely élénken válaszol arra a kérdésre: Van-e román többség, nem csak Kolozsváron, de egész Erdélyben? A román állami középiskolák tanulóinak megoszlása nemzetiségek szerint: •id *® fi­ú a «­ja*© X 07 Ah © © M © Ch 'cr~ N tett 14 Fiú közép­iskolákban van: Le’ány közép-1080 322 341 49 612 iskolákban van: 757 102 196 37 335 Összesen: 1837 324 537 86 947 Százalékok: ii u­s 196­0

Next