Nemzeti Ujság, 1937. október (19. évfolyam, 223-248. szám)
1937-10-31 / 248. szám
A japán-kínai háború első eredménye: Feltámadt a Mongol birodalom. Történelmi időket élünk. A világbéke megteremtése óta folyton új háborúk és birodalmak keletkeznek. Versaillesben átrajzolták Európa térképét, most nemrég Olaszország korrigálta Afrikáét, Japán három évvel ezelőtt új állammal ajándékozta meg a világot: Mandzsutikuvval. Mandzsúria elfoglalásánál a japánoknak egyforma ellentétük volt az angol-szász világgal és Szovjet-Oroszországgal. Japán előretörése a Szovjetet közvetlenül érintette, Anglia és Amerika pedig Japán jövőbeli tervei miatt aggódott. Kína, amelynek bőrére ment a játék, nem tehetett egyebet, mint tiltakozott. """" Mandzsúria okkupálásával az oroszjapán ellentét nem szűnt meg. Téves volt az oroszoknak az a feltevése, hogy ha simán és üzleti alapon kivonulnak Mandzsúriából, akkor a távol-keleti helyzet enged feszültségéből. A japánok 1934 óta mindig fokozódó erővel szervezték Észak-Kína, illetve belső Mongólia felé való betörésük esélyeit. A mongolmandzsu határon állandóak voltak a japán és a szovjet járőrcsapatok közötti összetűzések. A japánok mindig kétségbevonták az oroszok létjogosultságát Mongóliában. Ez ellen érdekes és keleti formában legelőször a mandzsu császárság kikiáltásakor tüntettek. Hszinkingben jelen voltam, amikor a mongóliai küldöttség Kang-Te (ezelőtt Pu-Yi) császár előtt háromszoros földreborulással hódolatát bemutatta. Ekkor Kang-Te császár kijelentette, hogy ő „a királyi út“ szellemében akarja kormányozni országát és népeit. Ezt a császár a mongol küldöttségnek mondta, de tulajdonképpen a köztársasági Kína felé intézte. Ez a mondat volt az, amelyben Kína egykori császára, úgy is mint a mandzsu dinasztia feje, finoman értésére akarta adni a világnak, hogy ősei birodalmáról nem mondott le. Kína klasszikus hitű császárai hangoztatták mindig a „királyi út“ uralkodói princípiumait. Erre az egy mondatra alapoztam három év előtti tudósításomat, amikor a Nemzeti Újságban megírtam, hogy Japán rövidesen betör Észak- Kínába. A japán-orosz viszály a mongóliai kérdésben — amint azt egy szürke távirat jelentette — egyelőre befejeződött. A japán csapatok benyomultak Suiyuan tartományba, megszüntették a szovjetbefolyást és kikiáltották az új mongol birodalmat. Erről az új birodalomalapításról a részletes hírek még hiányoznak. Az a kevés azonban, amit kezeimhez kaptam, nagyon hasonlít egy filmtörténethez, amelyre a magyar közönség talán még nagyon jól emlékszik. A film címe: „Dzsingiszkán“ volt. A főszerepet Inkisinov alakította. Ez orosz propagandafilm volt és a japánok, jobb híján, úgy látszik e film ötletét másolták le a valóságban. A történet teljes, csak a főszereplő neve ismeretlen még. Eddig nem derült ki, kit tettek meg Dzsingisz kán utódának! A nagy tatárbirodalom hatszáz egynéhány év előtti összeomlása óta, Kina befolyása alá került. A lámaizmus Ázsiának e legharciasabb népét a legbabonásabb és a legszennyesebb nomádokká változtatta. Kina csak azért fizette a Pancso-lámát, mert szerzetesei révén ezt az egykor vad és örök veszélyt jelentő ellenfelet teljesen leszerelte. Mongóliát a kínai közigazgatás két részre, Külső és Belső-Mongóliára osztotta. A kínai kormányzat volt az úr ott, egészen az orosz forradalom kitöréséig. Ezerkilencszáztizenhétben az ázsiai fehérorosz csapatok Külső-Mongóliába menekültek s maguk után vonták a vörös csapatokat, így a Szovjet akkora földrészt szállt meg szinte észrevétlenül Kínából, mint Németország és fél Franciaország területe. Belső-Mongólia már erősen Kína testébe ékelődött és birtoklásáért egyformán folyt a harc a japánok, a kínaiak és az oroszok között. Mandzsúria elfoglalásával a mérleg erősen japán oldalra billent, amint azt a következmények is igazolták. Belső-Mongóliának távolról sincs oly fontos gazdasági jelentősége, mint Észak- Kína ama tartományainak, amelyeken oly mohón és sietve nyomul végig a japáni hadsereg. A mongolok száma öt és nyolc millió között lehet. Nomád életet élő emberek, akiknek csak szájhagyományain él az egykori világbirodalom nagysága és hatalma. Sem gazdasági, sem ipari szempontból Japánnak erre a homokos, kietlen területre szüksége nem volt. Annál fontosabb a megszerzése stratégiai okokból. Ha egy pillantást vetünk a térképre, rögtön láthatjuk, hogy a sok vér és pénzáldozattal felállított Mandzsu állam tulajdonképpen orosz harapófogó irta: MÉCS ALAJOS ban kényelmetlenkedik. Jobboldalról Szibéria, balról pedig az orosz befolyás alatt álló Külső- és Belső-Mongólia örökös kétoldali támadás lehetőségével fenyegette Mandzsúriát. Ez volt a közvetlen oka annak, amiért a japánok mindenképpen arra törekedtek, hogy Mongólia az ő befolyásuk alá kerüljön. Ez most megtörtént. Ezzel a ténnyel a távol-keleti helyzet újabb háborús veszedelemhez érkezett. Ha a japánok Mongóliában megvetik lábukat, akkor csak évek kérdése, hogy Orosz-Szibériát a Bajkál-tó vidékén elvágják a szovjet birodalomtól. Ezzel tehát teljesen megváltozott a jövőbeli orosz-japán hadihelyzet képe. Miért propagálták a japánok a turáni eszmét? Mongólia elfoglalása, illetve feltámadása nem a véletlen műve. A japánok évek óta készültek erre. Ez volt egyetlen gyakorlati alapja japán részről a turáni eszme propagálásának. Ha Tokióban seregszemlét tartunk a különböző társadalmi és gazdasági egyesületek felett, igen érdekes jelenségeket tapasztalhatunk. A japánok még a németeket is felülmúlják az egyesületek alapításában. Az abesszin—japán egyesülettől kezdve, — a szovjet—japán barátságot kimélyíteni akaró összefogáson keresztül, egészen az afganisztáni kulturális egyesületig mindenfajta ilyen szövetkezés található. Ezek az egyesületek hol tengődnek, hol felvirágoznak, aszerint, hogy a hivatalos álláspontnak mennyiben tehetnek szolgálatot. E sok ismeretlen és ismert politikai és társadalmi alakulat közé tartozott a japán—turáni egyesület is. Egyetlen kimondott célja az volt, hogy a „mongóliai hercegek“ fiait, — Japánban iskoláztassa, a japán-mongol kulturális megértés jegyében. Ezek az ismeretlen nevű, sátorban lakó mongol hercegurfik tagra meredt szemmel bámulták Tokióban Japán nagyságát és teljesen japán befolyás alá kerültek. Biztosan az ő soraik közül választják majd ki az új mongol birodalom kánját, — aki majd az új kínai császárságnak „hűséges jó barátja“ lesz. Ezzel a ténykedéssel valószínűleg a japán—turáni egyesület befejezi történelmi működését. Ha netalán tovább is fennmaradna, ez arra a gyanakvásra adna alapot, hogy Japán a Bajkál-tavon túli népek felé is kacsintgat. Azonban semmi esetre sem azt, hogy a turáni eszmét úgy értelmeznék, mint azt nálunk oly sok becsületes, jószándékú álmodozó szeretné. MONGÓLIA TÉRKÉPE A vonalozott rész Japán megszállás alatt függetlenítette magát Kinától ■ Ristajapcui befolyás alá került /jelzei,-Köztük az új flongol birodalom.. Dzsingisz kán birodalma? A japánok bevonultak belső Mongóliába, amelynek népe akárcsak annak idején Mandzsúriában, „kitörő örömmel“ kiáltotta ki függetlenítését, Kínától. A rögtönzött mongol nemzetgyűlés október 23-án kiáltványt bocsátott ki, amelyben Ázsia öt fajtáját egyesülésre szólította fel. Ebben a kiáltványban egyszersmind NEMZETI ÚJSÁG 11 október 31. minden budapesti útvidéki szaküzletben 1.44 pengőért kiszolgáltatnak Önnek kívánságára 3 darab 48 filléres vagy 2 darab 72 filléres Diana-fogkrémet és ehhez minden külön felszámítás nélkül tetszés szerinti színárnyalatban egy doboz 72 filléres Diana-pudert! A kipróbálásra szánt Diana-púdert tehát teljesen ingyen kapja, mert az a célunk, hogy Ön minden anyagi áldozat és kockázat nélkül meggyőződhessék e magyar gyártmány versenyen felül álló kiválóságáról és árbeli versenyképességéről. A »Diana” név Önben bizalmat kelt, mert bennünket kötelez. Menjen tehát még ma be abba az üzletbe, amelyben testápolószereit vásárolni szokta és kérje 1.44 pengőért Diana propaganda-csomagunkat! állást foglaltak a kommunizmus és a kínai militarizmus ellen. Azt is bejelenti a mongol nemzetgyűlés, hogy életrekeltik Dzsingisz-hám birodalmát, amelyet „a királyi út“ szellemében kormányoznak. Íme, három évig tartott, amíg Mandzsúria császárának kijelentésére megjött a visszhang a mongol pusztákról. A híradás beszámol arról is, hogy ünnepélyesen bevonták a kínai lobogót és helyébe felhúzták mongolia színeit, amelyiknek Köztisztviselők! BÚTORBAN minden igényt, szőnyegben minden polgári igényt kielégítünk! Olcsó árak, fizetési kedvezmény. Köztisztviselők Bútor- és Szőnyegosztálya, Budapest, VIII., József körút 70. szám. pontos leírásával, sajnos, nem tudok szolgálni, de egész biztos, hogy évekkel ezelőtt megtervezték Tokióban... A kiáltványt jellemző ázsiai időszámítással írták alá. „Dzsingisz kán érájának hétszázharminckettedik esztendejében, október huszonharmadikán.“ Az új, birodalom felállítását még eddig semelyik hatalom se vette tudomásul. Valószínű azonban, hogy Mandzsutikuo és Japán elismerése nem késik sokáig. Nagyon érdekes volnatudni, ki lesz Dzsingisz kán utóda? Tudtommal a nagy hódítónak törvényes leszármazottja nincsen, de az sem lehetetlen, hogy a japánok a Góbi-sivatag homokpusztáiban felfedez- r—e—iüt—ü— Juta-futó Paplan Szakképzett Föld v. piros bordűrrel műselyem-brokátból, személyzetünk g. 88 cm 2*, V ^ h /l^ h Tnas -I Jutaszőnyeg dupla- 34.5°, 29.80. 26 80. 10-80 . , N*. berendezésénél hurkos, modern mintás, «*- 24.80.21.80. 10 7 •* készséggel szolgál kb- 200 x 300 cm 39.—, Pehelypaplany v 1-wSkJ saska 69« S ^ Vv tál, kb. 200 X 300 cmol.“ Flanelltakaró lágy minősége jr r % Indanthren függönyanyag szép mintákban és színekben jjPIk I a legújabb minták, szép színekben, 13.80,11.80,8.80, ■jlpw i kb. 140—150 cm széles, 16.60, W mM 1 m 8.20, 3.90, 2.60, I Matrac 3-részes, csikós huzattal Wr* i L \ ^ \ Függönyanyag szín- pe kb. 95 x 195 cm I Af \ tartó, kb. 70 cm sz., 1 mm.60 szőrrel töltve _ 61.— aam ^ \\ Csipkeszövet afrikkal töltve--------A \ v. recekelme, rendkívül kb. 85 x 185 cm Jr I \ \ nagy választékb., kb. 300 szőrrel töltve_ 49.80 cm S g \ \ cm széles, 1 m 14.80, akikkal töltve------80 \ \ 12.80, 8*80« 7*90« 9 Bútorkretonok CT Store rendkívül nagy ^45 recekelméből, szép min- választékban-1 m 1.86, takton,mjttal, 180 x 250 Q 80 |Nagy választék torontáli- és cm 12.80, 150 x 250 cm , magyarperzsa-szőnyegekbenf