Nemzeti Ujság, 1937. november (19. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

A NEMZETI ÚJSÁG november 3. javaslaná nekünk is ezt a népfrontra emlékeztető szövetséget, a közelmúlt politikai eseményei azonban azt mu­tatják, hogy minden ilyen szövetség­nek kárát látná nemcsak a keresztény politika, hanem a keresztény a világ­nézet is. A féligazságok az életnek egyetlen területén sem olyan veszedelmesek, mint éppen a politikában, amelynek mikénti alakulása a legközvetlenebbül érinti mind az egyénnek, mind a csa­ládnak, mind a társadalomnak érde­keit, és életberendezkedését. A kiszíne­zett, felnagyított, a szisztematikusan egyoldalú agitációval felkorbácsolt tö­megszenvedély viharának szárnyaira dobott féligazságokkal együtt el lehet fogadtatni olyan eszméket is, amelyet nyugodt megfontolás esetén elutasí­tana, a közvélemény és el lehet terelni ezeknek a féligazságoknak állandó fel­színen tartásával a figyelmet a leg­kézenfekvőbb és legsürgetőbb, de a fél­igazságok képviselőinek kellemetlen igazságokról és tennivalókról. Az előjelek szerint az elkövetkező politikai kampányban a féligazságok a magyar közéletben régen látott sze­rephez jutnak. A szélsőjobb az emlí­tett három kérdést hangoztatja szün­telenül, amelyet az alkotmányos rend eltörlése árán is megold­andónak hir­det. A liberális, radikális, marxista oldal viszont csak az alkotmányvéde­lem jelszavait fogja nap-nap után han­goztatni. Ha a kormány a közeljövő­ben nem tudna pozitív eredményeket felmutatni a három alapproblémának a területén és ha nem lépne fel erélye­sen a zavaros porhintő akarásokkal szemben, akkor érvek helyett hamaro­san a szenvedélyek kelnek bírókra a magyar közélet porondján. A keresztény politikának az volt mindig, de kiváltképpen most az a feladata, hogy a szélsőjobb és a libe­rális, radikális, marxista front fél­igazságaival ellentétben mindkét oldal felé egyforma világossággal és határo­zottsággal képviselje a teljes igazsá­got. Nem középút és nem kompromisz­­szum ez az álláspont, hanem a két helytelen, egyoldalú iránnyal szemben az­­egyetlen igaz és helyes út. Az az út, amely méltó, egyedül méltó a ke­resztény politika hagyományaihoz, az az út, amelyen még ma is, az eszmék­nek és féligazságoknak ebben a rikoltó vásári zsivajában is meg lehet találni a kapcsolatot a keresztény magyar tömegekkel városon is, falun is. Állványok _ selyemernyőib 1-344-57 t&Shüffer Béláné féléméi*1 / 1 Telefont Art ! egymást. Szóval mi néztünk, a kislány pedig úgy tett, mintha nem nézne és né­zett. Azután sétáltunk tovább. Előbb az ellenkező irányban, azután pedig­ vissza­fordultunk és megint találkoztunk. Utánamenni az imádott lénynek s esetleg a korzói tolongásban oly közel lopakodni, hogy elleshessük az édesanyjával váltott szavát, az már nem illett, sőt a leg­nagyobb illetlenség volt. Ez volt­ a hosszú nadrág egyik értelme s a hódolat egyik formája. A másik már inkább csak a teljesen langyos tavaszi napokon és nyáron volt gyakorolható, bár voltak mindenre el­szánt rajongók, akik télvíz idején sem adták fel a rajongásnak ezt a formáját. Ez pedig abból állt, hogy az ember né­hány társával együtt szakított a korzó­adta lehetőségekkel, tekintve, hogy a szíve másfelé húzta. Sétájának útvonalát úgy állította össze, hogy elvigyen a körül rajongott lény ablaka előtt. Az illető bájos hölgy vagy látható volt, vagy sem. Ez a körülmény azonban nem tűnt túl­ságosan fontosnak. Esetleg megrebbent a függöny, ez már nagy örömet okozott Ha pedig netán Ő is, nagy övei, megjelent az ablakban közönyös és illedelmesen rideg arckifejezéssel, az már a boldogság tető­fokának számított. Megérte mindenesetre azt a veszedelmes harcot, amelyet a hosszú nadrágért a szülői fegyelmezési joggal folytattunk, így vonult be osztályunkba és éle­tünkbe a hosszú nadrág. Ahogy vissza­­emlékszem rá, olyan távolinak tűnik, mint valami rég elfelejtett kor. Pedig legfel­jebb húszegynéhány esztendeje, hogy le­zajlott. Nagy esemény volt, noha semmi­ség. Vájjon vannak-e a mai gyerekférfiak életében is ilyen együgyűen kedves nagy eseménnyé torlódó semmiségek?! MINDENSZENTEK ÜNNEPE ÉS HALOTTAK NAPJA Kegyeletes hagyományaihoz híven a magyar egyetemi ifjúság az Egyetemi Kör rendezésében november 1-én, Min­denszentek napján, gyászünnepségeket rendezett a nemzet nagyjainak sírjainál. Az ifjúság reggel 9 órakor az Egyetem­téren gyülekezett zászlók alatt, majd az egyetemi hősi emlékmű megkoszorúzása után az ifjúság több csoportra oszolva a Kerepesi­ úti temetőbe vonult. A Kossuth-mauzóleumnál Szamosi József az Egyetemi Kórházegyesület nevében, a Batthyány-mauzóleumnál Balázs Sán­dor a Mensa Academica, Bakó László sírjánál Balogh István a Bethlen Gábor Kör, Jókai Mór sírjánál Kós Rudolf az Orvostanhallgatók Segítő Egyesülete, a Petőfi-család sírjánál Biró István az Általános Egyetemi Segítőegyesület, Arany János sírjánál Bazsó László a Bölcsészettanhallgatók Segítő Egyesülete, Woroniecki Miriszláv sírjánál Szurovy Géza a Természetrajzi Szövetség és vé­gü­l a vértanúk sírjánál ifj. Györffy Gábor a Gyógyszerészhallgatók Segítő Egyesülete nevében mondottak gyász­­beszédet, majd megkoszorúzták a sírokat Az ünnepségeken közreműködtek az­ Egyetemi Énekkarok is Vaszy Viktor karnagy vezényletével. Lázár Andor igazságügyminiszter a Kerepesi-temetőben koszorút helyezett Deák Ferenc, a­l­aza bölcsének sírjára. Mindenszentek napján a főváros virá­gokkal, koszorúkkal és mécsesekkel díszí­tette fel a haza nagyjainak sírjait. A főváros küldöttségei az elhunyt hős ka­tonák emlékezetére megkoszorúzták a Hősök­ terén álló emlékművet, a Ludo­­vika Akadémia előtt lévő névtelen hősök szobrát, a farkasréti katonai temetőben lévő hősi sírokat, továbbá a tabán-krisz­­tinavárosi temetőben a budavári hősök emlékművét. Mindszentek előestéjén a kispesti hősi emlékműhöz fölvonult a frontharcosok díszszázada, a Vitézi Rend, valamint a HONSz., hogy kegyeletes gyászünnepély keretében hódoljon a város elhunyt had­viseltjei emlékének. A Baross Szövetség küldöttsége Ilovszky János elnökkel az élén megkoszorúzta Bausch Aladárnak, a Szövetség néhai nagynevű elnökének sírját, majd a szövetség elhunyt dísz­­tagjai, Gömbös Gyula, Wolff Károly és Pekár Gyula sírjára helyezett virágot. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga igazgatósága és szakosztályainak kül­döttei kedden délután megkoszorúzták Wolff Károly sírját, ahol Torzsay-Bieber Gyula, a Liga elnöke mondott megrázó erejű beszédet. Az esztergomi főszékesegyházban ha­lottak napján dr. Serédi Jusztinián bí­­boros-hercegprímás pontifikálta nagy segédlettel az engesztelő requiemet az összes elhunyt hívekért. Szerdán dr. Meszlényi Zoltán püspök pontifikált ugyanott ünnepélyes requiemet az el­hunyt esztergomi érsekek lelki üdvéért. Kassán október 29-én abból az alka­lomból, hogy 31 éve múlt II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvai hazaszállításának, kegyeletes ünnepség keretében áldozott a város magyarsága. Tost Barna prelátus-plébános ünnepi requiemet celebrált és a kriptában elhe­lyezte Rákóczi sírján az egyesült magyar párt gyönyörű koszorúját. A Kazinczy Társaság hölgyszakosztálya nevében Pausz Béláné elnöknő helyezte el az élő­világ koszorút megható szavak kíséreté­ben. Mindszentek ünnepén Párisban az emlékünnepek egész sorát tartották meg. Lebrun köztársasági elnök a kora reg­geli órákban felkereste az ismeretlen katona emlékművét és hatalmas koszo­rút helyezett annak talapzatára. Cle­­menceau szobrát és Foch, valamint Fa­­yolle tábornagyok síremlékénél a városi tanács és a megyei főtanács kiküldöttei koszorúzták meg. A párisi temetőket, amelyekben a világháború hősi halottai nyugszanak, nagy tömegek lepték el. Az egykori francia front katonateme­tőiben szintén hivatalos gyászünnepsé­gek voltak, különösen Verdunban és környékén. A berlini katonai temetőben mindszen­tek napján emlékünnepet tartottak a német fogságban elhunyt francia kato­nák emlékére. Az ünnepségen megjelent Francois Poncet berlini francia nagy­követ, Renondeau tábornok, katonai at­tasé és ez alkalommal első ízben, Bon­­gard, a francia német társaság képvi­selője. A jelenlevők Francois Poncet be­széde után megkoszorúzták a sírokat. Válságban az Emberi Jogok Ligája Ieáris, november 2. Az Emberi Jogok Ligája francia osz­tályánál súlyos válság állt be. Ha tekin­tetbe vesszük, hogy az Emberi Jogok Li­gája tulajdonképpen nagyrészt francia vezetés alatt áll, akkor nyugodtan mond­hatjuk, hogy magát a Ligát érte csapás. Hét vezető tag, közöttük Félieien Chal­­lage jelentették be kilépésüket Victor Baselinak, az elnöknek. Már hónapokkal ezelőtt forrott valami a központi tanács­ban és a tagok között a viták napiren­den voltak. Nem tudtak megegyezni az­iránt, milyen magatartást tanúsítson a Liga bizonyos nemzeti és nemzetközi eseményekkel kapcsolatban. Fél­esen Challage az úgynevezett „integrális pa­cifizmus“ egyik legaktívabb előharcosa és a „háború és militarizmus elleni szél­sőbaloldali nemzetközi egyesülés“ alapí­tója. Levelében többek között a követke­zőket mondja: A Liga elárulta az igaz­ságot és az emberi jogokat, mert a moszkvai trockijisták peréről csak a hi­vatalos tudósítást hozta nyilvánosságra ez által a GPU felfogását védelmezte. A Liga az igazság és a béke ügyét árulta el, amennyiben nem fordult élesen Sztá­­linék spanyolországi hadjárata ellen. Más oldalról viszont azt vetik a Liga szemére, hogy túlságosan trockijista. Mindezek a kilépések azt bizonyítják, hogy az Emberi Jogok Ligája, ellentét­­ben a Liga védekezésével, szélsőbalol­­­dali, kommunista alakulat, hiszen nem folyik másról szó ebben a vitában sem, mint arról, vájjon Trockijnak vagy Sztá­linnak van-e igaza. * 1 a vákosháza mini 624 által Régóta esedékes a státusrendezés során szervezett, illetve átszervezett új állások, továbbá a halálozások és nyugdíjazások által megüresedett különféle állások betöltése. Karafiáth Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester novem­ber 2-án valamennyi állásra meghirdet­ték a pályázatot. Szendy Károly polgár­­mester 481, Karafiáth Jenő főpolgármes­ter pedig 143 állásra írt ki pályázatot. Az állásokra november 18-áig lehet be­nyújtani a pályázatokat. A pályázaton csak kebel­belieknek lehet reményük, mert az állásokat, csaknem kivétel nélkül előléptetések útján töltik be. A kineve­zések karácsonyig megtörténnek. A főpolgármester által kiírt 13 állás a kö­vetkező: 18 segédfogalmazói, 1 árvaszéki se­gédfogalmazói, 5 ügyészségi fogalmazói, 11 kerületi orvosi, 1 főszámvevőhelyettesi, 5 számvevőségi főtanácsosi, 11 számvevőségi tanácsosi, 29 számvevőségi főtiszti és 62 számvevőségi tiszti állás. A polgármester ál­tal meghirdetett állások a következők: 1 fő­jegyzői, 3 tanácsjegyzői, 15 fogalmazói, 1 árvaszéki fogalmazói, 1 tisztiügyészi, 1 tiszti­­ü­gyészhelyettesi, 5 tiszti alügyészi, 2 ügyész­ségi fogalmazói, 1 műszaki főtanácsosi, 5 műszaki tanácsosi, 12 főmérnöki, 25 mérnöki, 30 segédmérnöki, 1 műszaki felügyelői, 2 mű­szaki főtiszti, 9 műszaki tiszti, 3 statisztikai főjegyzői, 2 statisztikai jegyzői, 2 statisz­tikai fogalmazói, 2 statisztikai segédfogal­mazói, 1 statisztikai főfelügyelői, 1 statisz­tikai felügyelői, 4 statisztikai főtiszti, 6 sta­tisztikai tiszti, 1 allevéltárosi, 2 segédlevél­tárosi, 2­­ könyvtárosi, 2 segédkönyv­tárosi, 2 könyvtári felügyelői, 4 könyvtári főtiszti, 5 könyvtári tiszti, 1 múzeumi köz­ponti igazgatói, 1 múzeumi osztályigazgatói, 1 állatorvostanácsosi, 4 főállatorvosi, 5 állat­orvosi, 8 segédállatorvosi, 1 közélelmezési ta­nácsosi, 1 közélelmezési főfelügyelői, 2 köz­­élelmezési felügyelői, 1 állatkerti segédfel­ügyelői, 1 főgyógyszerészi, 2 gyógyszerészi, 3 segédgyógyszerészi, 1 köztisztasági főfel­ügyelői, 1 köztisztasági felügyelői, 2 köztiszt BIOLAX = a W hashajtó Az igmÁndi nemcsak hashajtó, de mint természetes gyomorkeserű ajÉnjttott. Ki egyszer használta,­­ másnak is ajánlja. Az Igm­ándi keserűviz mindenütt kapható, nemcsak nagy, de kis Üvegekben is ! tasági főtiszti, 4 köztisztasági tiszti, 1 segéd­­gyorsírói, 4 adóhivatali főtanácsosi, 9 adó­hivatali tanácsosi, 45 adóhivatali főtiszti, 124 adóhivatali tiszti, 2 adószedő ellenőri, 18 adó­szedő főtiszti, 34 adószedő tiszti, 1 pénztári aligazgatói, 1 főpénztárosi, 1 pénztárosi, 6 pénztári tiszti, 1 gazdasági felügyelői, 1 gaz­dasági főtiszti, 3 gazdasági tiszti, 3 kerté­szeti intézői, 2 segédhivatali főigazgatói, 4 segédhivatali igazgatói, 6 irodafőtiszti, 6 ke­zelőfőtiszti és 18 kezelőtiszti állás. Sikeszült a Rudas-szálla A Rudas gyógyfürdő és szálló átépí­tése befejeződött. Az újjáalakított gyógy­fürdő és gyógyszálló ünnepélyes átadása és megnyitása szerdán délben lesz. SiVeult­­özdácue­tét A főváros 186 hold földet adott bérbe különböző bérlőknek. A mezőgazdasági válság idején ezeket a földeket alig lehe­tett bérbeadni, míg most valóságos ver­sengés folyt az egyes parcellákért és némelyik terület a kikiáltási ár három és félszereséért jutott a bérlő birtokába. Az alsórákosi réteken fekvő földekért például a 70 pengős kikiáltási árral szemben 231 pengő évi bért kapott a fő­város. Valamennyi parcella jóval drá­gábban került a bérlők kezébe, mint amennyit eddig fizettek értük. Hermann Miksáné súlyos autóbalesete Sashalom, november 2. Kedden délután egy Mátraházáról jövő gép­kocsi, melyben Hermann Miksáné volt keres­kedelemügyi miniszter, műegyetemi tanár fe­lesége ült, összeütközött a Községi Kenyér­gyár egy háromkerekű tehergépkocsijával. Az összeütközés következtében mind a két kocsi felborult- Hermann Miksáné koponya­sérülést és zúzott sebeket szenvedett, a men­tők a Fasor szanatóriumba szállították. A gépkocsi vezetőjét, Veszprémi József Goffert, kulcscsonttöréssel és fejsérüléssel a Rókus­­kórházban ápolják. » «» 0» 4» +» «fr «» 4» 0» 4» 4» 4 Felavatták Kádár Lehel síremlékét Vasárnap délelőtt folyt le a farkasréti temetőben Kádár Lehelnek, a korán el­hunyt kitűnő publicistának, írónak és újságírónak sírem­lékavató ünnepsége. A ruskicai fehér márványból emelt sírem­léket, amely egy kettétört oszlopot ábrá­zol, Weszely Norbert tervei nyomán Král Gyula kőfaragómester készítette. A bensőséges gyászünnepségen Kádár Lehel rokonsága teljes számban meg­jelent, ott volt özvegye, gyermekei, test­vére, dr. Kádár Levente miniszteri osz­tályfőnök, számos tisztelője, barátja és tanítványa. A család koszorúin kívül koszorút küldött a síremlékavató ünnep­ségre a Nemzeti Újság, az Új Nemzedék, a Magyarság és a Reggeli Újság szer­kesztősége is. Az ünnepséget dr. Czapik Gyula pápai prelátus szavai nyitották meg,­ aki be­szentelte a síremléket, majd Saly Dezső, az Új Nemzedék főszerkesztője és a Köz­ponti Sajtóvállalat képviselője állott a síremlék elé és elhelyezte a vállalat koszorúját a következő szavak kíséreté­ben: — Sok emberről mondják és még töb­ben mondják önmagukról, hogy az elvek harcosai, de nincs két szó, amely ennyire el lenne koptatva, mint éppen ez a kettő. És most itt, Kádár Lehel sírjánál nincs más két szó, amelyet őszintébben mond­hatnánk, mint az, hogy Kádár Lehel valóban az elvek harcosa volt. A maga érdekeiről sohasem szólott és harcaival, küzdelmeivel nem magának szerzett vagyont és előnyöket, hanem a magyar közéletnek. A Magyarság szerkesztősége nevében Lendvay István mondott beszédet, aki barátai nevében fogadalmat tett, hogy a Kádár Lehel által elindított harcot to­vább vívják a keresztény Magyarorszá­gért. Végül Kun Andor a Magyar Újság­író Egyesület nevében beszélt. A gyász­ünnepség után Kádár Lehel családja, rokonsága, tisztelői és barátai kegyelet­tel adóztak a nagy magyar újságíró em­­lékének.

Next