Nemzeti Ujság, 1937. november (19. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-13 / 258. szám

NEMZETI SZÍNHÁZ: Tij, nálunk isme- THOMAS PAINE­ teken este a Nemzeti Színház. Hanns Johst, mint a legmaibb német drámaírás, sőt az érzék­fölötti és nemzeti forrásokból merítő s - éppen ezért a görög sorstragédiához ha­sonlóan, nemzetek fölöttinek szánt hősi német dráma reménysége került át hoz­zánk, Johst különben már számottevő szerepet vitt abban a vajúdásban, amely­ben a háborút követő nagy zűrzavarban a német dráma új formát keresett. Ha­­senclover, Kaiser és Unrud neve mellett az övé volt a legemlegetettebb. Szenvedé­lyes, forrongó lélek volt s az expresszio­nista irány töredezett elragadtatásaiból jutott el a nagyvonalú, megkapó erejű drámai szemlélethez. Schlageter című drámája, amelynek tárgyát a Ruhr-vidék küzdelmének erős nemzeti föllángolásá­ból merítette, a népi hősnek erőteljes színpadi megtestesítése s mint ilyen, szinte az új rezsim hivatalos elismerését élvezi s irodalmi vezető szerepet biztosí­tott szerzőjének. A Thomas Paine, az ifjú Amerika egyik szabadsághősének drámája, szintén nagyvonalú s részleteiben megkapó köl­tői erejű, de hiányzik belőle az igazi drá­mai cselekmény. Nem tragédia, csak tra­gikus sors, amely a színpadon is novel­­lisztikus marad. A fanatikus fantaszta nagy kiábrándulása, az igazi, eszményi forradalmáré, aki nem humanizmust pré­dikál és guillotinet rángat, hanem aki a fanatizált tömegekkel szemben is kitart a maga szeretethitének fanatizmusa mellett, az emberi szív és a józan ész sza­badságharcosa, az elszabadult szenvedé­lyek véres csökönyössége ellen. Ez a Thomas Paine drámai magva. Költői és nagyszerű elgondolás és bukásában is megrázó tragikum van. Thomas Paine, az újságíró igazi lelke, lángoló lobogója és gyűjtő dobpörgése az amerikai szabadságharcnak. Új erőt önt a csüggedőkbe, kitartást és eszméket ad. Ha ő nincs, talán nincs Amerika. Hogy az ifjú köztársaságnak pénzt sze­rezzen, átmegy Franciaországba, ahol már ugyanazok a szabadságeszmék küz­denek a zsarnokság ellen. Az aranyat meg is szerzi hazájának, de közben el­veszti a maga szabadságát. A republiká­nus lelke egész hevével áll oda szemben a nekibőszült tömeggel a vésztörvény­szék előtt álló király mellé. Nem tudja megmenteni, de ő maga mint az embe­riesség eleven lelkiismeretű börtönbe kerül és tizenhét évig sínylődik nehéz vasban. A valóságban sokkal rövidebb volt Thomas Paine fogsága, de ez a hosszú idő a darab befejezéséhez kell. Thomas Paine kiszabadul végre a bör­tönből és visszakerül Amerikába. Itt azonban nem ismerik meg , akik valaha az ő harci indulójával vívták ki a diadalt, már a nevére sem emlékeznek. Ez annyira megrázza, hogy keserű csaló­dottságában beleveti magát a tengerbe és már halott, mikor ifjú éveinek egy már szintén elaggott osztályostársa rá­ismer. A tárgy határozottan drámai és tele van fájdalmas költői szépséggel, nemes és nagy eszményiség tiszta hevületével. A színpadon mégsem lesz igazi drámává. Kilenc képre tagolva epikusan, szinte filmszerűen pereg le s egyetlen hatalmas lendület helyett drámai töredékekre aprózódik el, amelyekben vannak feszült pillanatok, de hiányzik a mindent át­­hevítő általános feszültség. A darab címszerepét Jávor Pál ját­szotta. Ez az alakítás mutatta csak, mennyit fejlődött már a Nemzeti Szín­háznál. Bár eleinte hiányzott belőle a lelkesítő tűz. És Amerikáról szóló himni­­kus indulóját, ha már a vers szavai kissé laposak, legalább az elragadtatás lángoló hevével kellett volna izzóvá tennie. De annál mélyebb és megrázóbb volt a börtönjelenetben. Mellette Kürti József ízes, jellegzetes alakja emelkedett ki Greene tábornok szerepében. Turay Washingtonjából is a szabadsághős el­ragadó lendülete hiányzott. A kisebb sze­­repekben — csupa férfi játszik a darab­ban — igen jó figurákat kaptunk Leho­­tnytól, Abonyi Gézától, Maklárytól és Kovácstól. Kürthy György igen finom és decens volt XVI. Lajos egyetlen jelene­tében. A darab rendezése Táray játékmester igen gondos munkája. Csak az a jelenet hatott kissé valószínűtlenül, amelyben Thomas Paine a király védelmére kel. Az csak még­sem lehet, hogy egy szűk kőfal mögött ablak erkélyéről mondjanak ítéletet a király fölött. De annál meg­­ragadóbb és erőteljesebb volt a második kép fináléja, a felkelők elvonulása a csillagos ég alatt. Horváth János egy-két színpadi képe szintén igen artisztikus hatást tett. Szabó Lőrinc jó fordítása itt-ott több lendület és néhány ízes, jel­legzetes szó után kívánkozott. Kállay Miklós MAGYAR KLASSZIKUSOK MA 7. VI9. Kiss F. Táray, Dajbukát, Nagy Iza­bella, Olthy M., Lukács M., Ascher, Greguss, Laurisin, Takács M., Szendrő M., stb. fellép­tével. Jegyek Koncertnél, Zeneakadémián. S­sdnhp&, mjMészet líuUs&zatUh­tUC' — Pénteken ült össze a választott bíró­ság, hogy ítéletet mondjon abban a per­ben, amelyet Gellért Lajos indított Bár­dos Artur ellen, mert szerinte a Művész Színház igazgatója nem foglalkoztatta őt színészi rangja és szerződése szerint. Ezért 5000 pengő erkölcsi kártérítést kért a színháztól. Simay Gyida elnökölt a vá­laszt­ottbírósági ülésen, amelyen elutasí­tották Gellért Lajos keresetét, mert a vá­laszt­ottbír­óság hosszabb indokolásában kimondta, hogy Gellért Lajossal szemben a Művész Színház semmiféle mellőzést nem tanúsított és egyik szerepe sem volt olyan, hogy művészi ambícióját sérthette volna.­­ A K. K. K. jelenti, hogy Holly­wood­ban filmre akarják vinni Marx Károly életét. A filmet Wilhelm Dieterle, a hosz­­szú idő óta Amerikában élő német ren­dező készítené, aki legutóbb oroszországi tanulmányúton járt. A film kéziratát ál­lítólag Dimitrov, a moszkvai Komintern elnöke, Jaroszlavszkij, az istentelenek szövetségének elnöke és Alexand­­r Tolsztoj írják. E névsor után könnyen el lehet képzelni micsoda kézirat lesz ez! — Negyvenöt előadásnál többet nem tarthatnak havonta a vidéki színházak, mert több előadás veszélyezteti azoknak a művészi nívóját. Kultuszminisztériumi rendelet utasítja erre a vidéki színtársu­latok vezetőit. A rendelet célja az, hogy megakadályozzák, hogy egyes társulatok naponta három előadást is tartsanak. A rendelet végén a miniszter külön hang­súlyozza, hogy az igazgatók ne feledjék el, hogy a színházaknak a keresztény magyar nemzeti kultúrát kell szolgálni.­­ Kiszely Gyula, a fiatal és nagy tehet­ségű zeneszerző operáját, amely a Ja­gellók korában pereg le, lekötötte az Operaház. Az új magyar opera címe a „Fehér sólyom“, szövegét és zenéjét Ki­szely Gyula készítette.­­Márkus László igazgató a következő évadban akar­ja be­mutatni a dalművet.­­ A beteg Guy Vittorio helyett Votto Antonio vezényli a milánói Scala Tra­­viata és Rigoletto előadását, amelyet az Operaház a Városi Színházban rendez.­­ Budapestre érkezett az Elssler Fanny, a berlini UFA első példánya, amely az őszi évad egyik szenzációja. Ezt a filmet a magyar származású Mar­tin Pál rendezte, főszereplője a félig­­meddig szintén magyarnak számító Li­lian Harvey, aki a nyár óta tiszántúli földbirtokosnő. A film új sztárt, is kreál, a reichstadti herceget Rolf Möbius játssza, a német színpadok legfiatalabb tehetsége.­­ A „Pam­-pam“ című darab nagy si­kerrel megy most Bécsben. Ennek szer­zőjét Max Kolpét azzal vádolja Granic­­­staedten Bruno, az ismert operettszerző, hogy darabja meséjét az ő régi szüzséjé­­ből vette át egyszerűen, 5000 schilling kártérítést követel Granichstaedten az állítólag eltulajdonított témáért. EMERICANA HANGVERSENY A Foederatio Emericana Liszt Ferenc Zenekara pénteken este tartotta első bérleti hangversenyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében kiváló karna­gyának, Vaszy Viktornak avatott mű­vészi vezénylete alatt. A kivételles te­hetségű orchester-művész igaz stílus­­hűséggel és lendületes művészettel szó­laltatta meg Mozart: „Színházigazgató“ című dalművének nyitányát, Ravel, De­bussy, Lindow egy-egy apróságát és Schubert C-dúr szimfóniáját. A közre­működő Bak László kiváltságos pia­nistakészségével bravúrosan játszotta Liszt A-dúr zongoraversenyét. A budai Szent Cecilia-kórus pompás együttese Bárdos Lajos finom művészi vezénylé­sével énekelte Viadana, Deák,Bárdos vallásos, valamint Palestrina, Neuwach és Bárdos világi kórus műveit, melyek zongora kíséretét Péter József látta el jelesen. A minden tekintetben kitűnően sikerült hangverseny nagyszámú és elő­kelő közönsége őszinte elismeréssel tap­solta úgy az előadókat, mint a jól­­hangzó zenekar­t. — Gyóni Géza emlékest. Dr. Darányi Kálmán miniszterelnök legfőbb védnök­sége mellett Gyóni Géza hamvainak hazahozatala céljából a Gyóni Géza Társaság emlékestet rendezett a Viga­dóban. Ebből az alkalomból dr. Tóth István országgyűlési képviselő méltatta az est jelentőségét, Balogh István, a társaság elnöke Gyóni háborús költésze­tét ismertette. Jánossy Gábor v. ország­­gyűlési képviselő a költő hamvai haza­hozatalának jelentőségét méltatta. Ge­­gus Dániel Gyóni költészetének értékeit emelte ki. Honthy Hanna, Basilides Má­ria, Greguss­­Zoltán, Nagy Alargit, Lau­risin Lajos, Komlóssy Emma Gyóni­­verseket, illetőleg dalokat adtak elő. Zongorán kísért: Laurisin Miklós, Bródy Tamás, Zoltán Magda és Radnay György. ___ »Kapesi3aniStu Egy hónapra csak 80 fillér a hölgyek lapja ­ Hegedűest. Milstein, a világjáró hegedű­sök egyik kimagasló egyénisége pénteken este rendezte zenekari hangversenyét a Filharmó­niai Zenekar kíséretével, amelyet Scherschen, a kiváló karmester vezényelt. A virtuóz he­gedűs tüneményes technikai tudása, gyönyörű hegedű tónusa és minden tekintetben mara­déktalanul szép előadása óriási hatással érvé­nyesült Goldmark a-moll, Brahms D-dúr és Csajkovszky D-dúr versenyműveiben. A Vá­rosi Színház hatalmas nézőterét megtöltő hall­gatóság tomboló lelkesedéssel ünnepelte a ki­váló művészt. Ki filmek­ A DÉCSI-ben és a KAMARÁ-ban. ..Éjszaka kezdődött...“ Az előzetes reklám szenzációkat ígért, izgalmas gyilkosságtól kezdve, hangu­latos szerelmen keresztül monumentális ka­tasztrófáig. A film, amelyet Frank Borzage zseniális tehetséggel rendezett, valóban nyújtja is ezt. A minden gonoszságra képes férj, aki először el akar válni a feleségétől, majd újból magához akarja édesgetni, még a gyilkosságtól sem riad vissza, csak hogy az asszonyt megtartsa magának. A francia szel­lemiséggel készített film pergő jelenetei tele vannak visszafojtott izgalommal és döbbene­tes jelenetekkel, amelyeket itt-ott ügyesen élénkít egy-egy derűs ,■ kép. Jean Arthur ko­moly szépsége és pompás színjátszó tehetsége lengi át a filmet, amelyben Charles Boyer, ez a remek sztár játssza a markáns t am­orozó szerepét. A film témája közepén kissé lany­hulni kezd, de ez csak azért van, hogy annál döbbenetesebben hasson az óceán közepén jég­heggyel összeütköző hatalmas hajó katasztró­fája. Lélekbemarkoló jelenetek játszódnak le a hatalmas jégtömeggel elárasztott hajó fedél­zetén, ahol a Titanicéhoz hasonló borzalmas pánik tör ki. Természetesen a film happy enddel végződik, a férj elveszi büntetését és a fiatal szerelmesek a süllyedő hajó segítsé­gére siető óceánjáró fedélzetén boldogan talál­ják meg egymást. SZÍNHÁZAK heti műsora OPERAHÁZ. Szomb.: Figaro házassága (D); va­sárnap délután: A pillangó kisasszony; este: A trubadúr (Népm. Biz.). (3, fél 8). NEMZ. SZÍNHÁZ. Szomb. du.: A bor (ifj. előad.); este: Thomas Paine; vasárnap délután: A bor; este: Jézusfaragó ember. (Fél 4, fél 8). NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ. Egész héten minden este: Kék róka. (8) VÍGSZÍNHÁZ. Szombat, vasárnap este (7): Asszonyok; vasárnap délelőtt: Gyermekelőadás; délután: Szabó a kastélyban. (Fél 4, 8). PESTI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Delila. (4, 8). MAGYAR SZÍNHÁZ. Szombat és vasárnap este (C. bérlet): III. Richard király; vasárnap délelőtt: Nagy Mária Jlomanova, énekes-táncos revüje; délután: Az­ utolsó fórum. (Fél 11, fél 4, 8). ANDRÁSSY SZÍNHÁZ. Szombat (először), va­sárnap délután és este: Egyetlen éjszakára. (Fél 4, 8). MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Láz. (4, 8). VÁROSI SZÍNHÁZ. Szombat, vasárnap délután és este: Éva a paradicsomban. (4, 8). ROYAL SZÍNHÁZ. Szombat, vasárnap délután és este: Szerelemről szó sincs. (4, 8). TERÉZ­ KÖRÚTI SZÍNPAD. Egész héten minden este és vasárnap délután: Mit járkálsz meztelenül. (Fél 5, 9). BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Szakíts helyettem. (4,8) PÓDIUM. Egész héten minden este és vasár­nap délután: Új novemberi műsor. (Fél 5, 9). KOMÉDIA. Egész héten minden este és vasár­nap délután: Folies Caprice. (Fél 5, fél 9). ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig mindennap: Viktória. (Hétköznap 6, 9, vasárnap fél 4, 6, 9). JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig min­dennap: Sárgapitykés közlegény. (Hétköznap 6, 9, vasárnap fél 4, 6, 9). KISFALUDY SZÍNHÁZ. Csütörtökig minden nap: Noszty-fia esete Tóth Marival. (Hétköznap 6, háromnegyed 9, vasárnap fél 4, háromnegyed 6, háromnegyed 9). MAGYAR MÜSZÍNKÖR. Vasárnap: Mágnás Miska. (Fél 4, fél 6, fél 8). JÓKAI SZÍNKÖR. Gólyaszanatórium. (Péntek fél 7, szombat fél 7, háromnegyed 9, vasárnap egynegyed 4, egynegyed 6, egynegyed 8, egyne­gyed 10, hétfő fél 7). HANGVERSENYNAPTÁR Koncert rendezését: Szombat, november 18-án: Magyar klasszikusok estje. Közr­eműködnek: Kiss Ferenc. Tán, Day, bukat, Greguss, Nagy Izabella, 7., 8 óra. november 13. NEMZETI ÚJSÁG ) HERCZEG FERENCET ÜNNEPLI HÉTFŐN A NEMZETI SZÍNHÁZ A Bizánc — századszor November 15-én a Nemzeti Színházban századszor kerül színre Herczeg Ferenc klasszikus műve a „Bizánc“. Ritka jubi­­leum ez, mert nincs példa rá a magyar dráma történetében, hogy klasszikus tör­ténelmi színmű ilyen rövid idő, 33 év alatt száz előadást érjen meg. A Nemzeti Színház ez alkalommal meg­érdemelt ünneplésben részesíti száz évé­nek egyik legtermékenyebb és legna­gyobb sikerekkel dicsekedő íróját, Her­czeg Ferencet, aki 1893-ban „A dolovai nábob leánya“-val kezdte nemzeti szín­házi pályafutását s azóta 23 darabja 1110 estén került színre a Nemzeti Színház­ban, ami, ha a száz évet vesszük alapul, azt jelenti, hogy összesen négy teljes éven át Herczeg Ferenc művei gyönyör­ködtették a Nemzeti Színház közönségét. A hétfői jubiláns ünnepségen az elő­adás kezdetén a függöny előtt dr. Németh Antal igazgató rövid beszédben méltatja az est jelentőségét. Az első felvonás szü­netében pedig zárt színpadon dr. Németh Antal igazgató a Nemzeti Színház tag­jai és az igazgatóság nevében ezüst babér­koszorút nyújt át az ünnepelt szerzőnek. A nagyobbik ezüst koszorú 77 levelét a Nemzeti Színház tagjainak aláírása, a belső kisebb koszorú 23 levelét pedig Herczeg Ferenc ama 23 darabjának a címe díszíti, amely a Nemzeti Színház­ban színre került. MEGALAKULT A BRUCKNER­­TÁRSASÁG Bruckner Antal osztrák zeneköltő al­kotásainak terjesztésére és ápolására Európa összes államaiban egy-egy Bruckner Antal Társaság működik, amelyhez hasonlóan a Magyar-Osztrák Társaság az osztrák zenei körök régi óhajának eleget téve, Magyarországon is megalapítja a „Bruckner Antal Tár­saság“-ot. A magyarországi Bruckner Antal Társaság elnöki tisztét dr. Doh­­nányi Ernő, a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója vállalta és az ő elnökségé­vel az előkészítő bizottság már meg is tartotta első ülését. Az alakuló gyűlés november 29-én, délután öt órakor lesz a Zeneművészeti Főiskola tanácstermé­ben, utána ünnepi előadáson az Opeppe házban a Filharmóniai Társaság hang­versenyének keretében dr. Dohnányi Ernő vezénylésével előadják Bruckner Antal egyik művét. Az alakuló közgyű­lésre Ausztriából nagyszámú Bruckner­­rajongó jelezte lejövetelét, köztük dr. Hans Perntner osztrák kultuszminisz­ter, Meissl Rudolf, az Osztrák Bruck­ner Bund ügyvezető alelnöke és még sokan mások.­­ Énekkari est Bartók Béla közremű­ködésével. A „Magyar Múzsa“ szomba­ton délután fél hat órakor rendezi a Zene­akadémia nagytermében énekkari estjét, amelynek keretében Bartók Béla szemé­lyesen fellép és a híres parasztdalokat zongorázza. A műsoron a legkiválóbb énekkarok szerepelnek, a Cecilia-kórus, az Egyetemi énekkarok, a Palesztrina-kórus, Endre Béla férfikara, a Gázművek Férfi­kara, a Kecskeméti Városi Dalárda és a Viíci-úti polgári iskola énekkara. Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos kó­­russzerzeményeinek legszebb gyöngyeit énekli, Bárdos Lajos, Vaszy Viktor, Endre Béla, Vásárhelyi Zoltán és Faragó Mária vezényletével. Előadásra kerül többek között Kodály Zoltántól a Jézus és a kufárok és Molnár Anna balladája, Bartóktól „Rémült időkből“ és Bárdos Lajos Liberálja. A hangversenyre, amely elé nagy érdeklődéssel tekint az egész zenei világ, még kapható néhány jegy a Zeneakadémia portásánál. RADIO Szombat november 13. .6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. — Kb. 7.20: Étrend, közlemények. — 10: Hírek. — 10.20: Sas Ede elbeszéléseiből. — 10.45: Mit nézzünk meg, ? — 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli ha­­rangszó, az Egyetemi-templomból* időjárásjelen­tés. 12.05: A rádió szalonzenekara. — Közben kb. 32.30: Hirek. — 33.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. * —­ 33.30: Hanglemezek. — 14.40: Hirek. — 15: Árfolyamhirek, piaci árak, éleim■­­szerárak. — 36.15: Harsányi Gizi mesél. — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. — 17: Mit üzen a rádió? — 17.30: Suki Tóni és cigány­­zenekara. — 18.35: Hangképek a hollandiai jame­boreeról. —■ 19.25: Fischer Annie zongorázik. — 20: A vén bakancsos és fia a huszár. Népszínmű 3 felvonásban. — Utána kb. 21.45: Hírek, időjárás­­jelentés. — 22.10: Farkas Jenő és cigányzenekara muzsikál, Sztáray Márton énekel (közvetítést. — 23.10: Garay György és jazz-zenekara (közvetítés)* ■— 00.05: Hírek külföldi magyarok számára. *— Budapest II. 17.50—18.15: A földmivelésügyi mi­nisztérium mezőgazdasági félórája. — 18.30—19.15: Hanglemezek. Balettzene. — . 19.45—21: A Mária Terézia 3. honvédgyalogezred zenekara. Vezényel Figedy Sándor. -- 21.05—21.25: Hírek, lóverseny­­eredmények.

Next