Nemzeti Ujság, 1937. november (19. évfolyam, 249-272. szám)
1937-11-13 / 258. szám
NEMZETI SZÍNHÁZ: Tij, nálunk isme- THOMAS PAINE teken este a Nemzeti Színház. Hanns Johst, mint a legmaibb német drámaírás, sőt az érzékfölötti és nemzeti forrásokból merítő s - éppen ezért a görög sorstragédiához hasonlóan, nemzetek fölöttinek szánt hősi német dráma reménysége került át hozzánk, Johst különben már számottevő szerepet vitt abban a vajúdásban, amelyben a háborút követő nagy zűrzavarban a német dráma új formát keresett. Hasenclover, Kaiser és Unrud neve mellett az övé volt a legemlegetettebb. Szenvedélyes, forrongó lélek volt s az expresszionista irány töredezett elragadtatásaiból jutott el a nagyvonalú, megkapó erejű drámai szemlélethez. Schlageter című drámája, amelynek tárgyát a Ruhr-vidék küzdelmének erős nemzeti föllángolásából merítette, a népi hősnek erőteljes színpadi megtestesítése s mint ilyen, szinte az új rezsim hivatalos elismerését élvezi s irodalmi vezető szerepet biztosított szerzőjének. A Thomas Paine, az ifjú Amerika egyik szabadsághősének drámája, szintén nagyvonalú s részleteiben megkapó költői erejű, de hiányzik belőle az igazi drámai cselekmény. Nem tragédia, csak tragikus sors, amely a színpadon is novellisztikus marad. A fanatikus fantaszta nagy kiábrándulása, az igazi, eszményi forradalmáré, aki nem humanizmust prédikál és guillotinet rángat, hanem aki a fanatizált tömegekkel szemben is kitart a maga szeretethitének fanatizmusa mellett, az emberi szív és a józan ész szabadságharcosa, az elszabadult szenvedélyek véres csökönyössége ellen. Ez a Thomas Paine drámai magva. Költői és nagyszerű elgondolás és bukásában is megrázó tragikum van. Thomas Paine, az újságíró igazi lelke, lángoló lobogója és gyűjtő dobpörgése az amerikai szabadságharcnak. Új erőt önt a csüggedőkbe, kitartást és eszméket ad. Ha ő nincs, talán nincs Amerika. Hogy az ifjú köztársaságnak pénzt szerezzen, átmegy Franciaországba, ahol már ugyanazok a szabadságeszmék küzdenek a zsarnokság ellen. Az aranyat meg is szerzi hazájának, de közben elveszti a maga szabadságát. A republikánus lelke egész hevével áll oda szemben a nekibőszült tömeggel a vésztörvényszék előtt álló király mellé. Nem tudja megmenteni, de ő maga mint az emberiesség eleven lelkiismeretű börtönbe kerül és tizenhét évig sínylődik nehéz vasban. A valóságban sokkal rövidebb volt Thomas Paine fogsága, de ez a hosszú idő a darab befejezéséhez kell. Thomas Paine kiszabadul végre a börtönből és visszakerül Amerikába. Itt azonban nem ismerik meg , akik valaha az ő harci indulójával vívták ki a diadalt, már a nevére sem emlékeznek. Ez annyira megrázza, hogy keserű csalódottságában beleveti magát a tengerbe és már halott, mikor ifjú éveinek egy már szintén elaggott osztályostársa ráismer. A tárgy határozottan drámai és tele van fájdalmas költői szépséggel, nemes és nagy eszményiség tiszta hevületével. A színpadon mégsem lesz igazi drámává. Kilenc képre tagolva epikusan, szinte filmszerűen pereg le s egyetlen hatalmas lendület helyett drámai töredékekre aprózódik el, amelyekben vannak feszült pillanatok, de hiányzik a mindent áthevítő általános feszültség. A darab címszerepét Jávor Pál játszotta. Ez az alakítás mutatta csak, mennyit fejlődött már a Nemzeti Színháznál. Bár eleinte hiányzott belőle a lelkesítő tűz. És Amerikáról szóló himnikus indulóját, ha már a vers szavai kissé laposak, legalább az elragadtatás lángoló hevével kellett volna izzóvá tennie. De annál mélyebb és megrázóbb volt a börtönjelenetben. Mellette Kürti József ízes, jellegzetes alakja emelkedett ki Greene tábornok szerepében. Turay Washingtonjából is a szabadsághős elragadó lendülete hiányzott. A kisebb szerepekben — csupa férfi játszik a darabban — igen jó figurákat kaptunk Lehotnytól, Abonyi Gézától, Maklárytól és Kovácstól. Kürthy György igen finom és decens volt XVI. Lajos egyetlen jelenetében. A darab rendezése Táray játékmester igen gondos munkája. Csak az a jelenet hatott kissé valószínűtlenül, amelyben Thomas Paine a király védelmére kel. Az csak mégsem lehet, hogy egy szűk kőfal mögött ablak erkélyéről mondjanak ítéletet a király fölött. De annál megragadóbb és erőteljesebb volt a második kép fináléja, a felkelők elvonulása a csillagos ég alatt. Horváth János egy-két színpadi képe szintén igen artisztikus hatást tett. Szabó Lőrinc jó fordítása itt-ott több lendület és néhány ízes, jellegzetes szó után kívánkozott. Kállay Miklós MAGYAR KLASSZIKUSOK MA 7. VI9. Kiss F. Táray, Dajbukát, Nagy Izabella, Olthy M., Lukács M., Ascher, Greguss, Laurisin, Takács M., Szendrő M., stb. felléptével. Jegyek Koncertnél, Zeneakadémián. Ssdnhp&, mjMészet líuUs&zatUhtUC' — Pénteken ült össze a választott bíróság, hogy ítéletet mondjon abban a perben, amelyet Gellért Lajos indított Bárdos Artur ellen, mert szerinte a Művész Színház igazgatója nem foglalkoztatta őt színészi rangja és szerződése szerint. Ezért 5000 pengő erkölcsi kártérítést kért a színháztól. Simay Gyida elnökölt a választottbírósági ülésen, amelyen elutasították Gellért Lajos keresetét, mert a választottbíróság hosszabb indokolásában kimondta, hogy Gellért Lajossal szemben a Művész Színház semmiféle mellőzést nem tanúsított és egyik szerepe sem volt olyan, hogy művészi ambícióját sérthette volna. A K. K. K. jelenti, hogy Hollywoodban filmre akarják vinni Marx Károly életét. A filmet Wilhelm Dieterle, a hoszszú idő óta Amerikában élő német rendező készítené, aki legutóbb oroszországi tanulmányúton járt. A film kéziratát állítólag Dimitrov, a moszkvai Komintern elnöke, Jaroszlavszkij, az istentelenek szövetségének elnöke és Alexandr Tolsztoj írják. E névsor után könnyen el lehet képzelni micsoda kézirat lesz ez! — Negyvenöt előadásnál többet nem tarthatnak havonta a vidéki színházak, mert több előadás veszélyezteti azoknak a művészi nívóját. Kultuszminisztériumi rendelet utasítja erre a vidéki színtársulatok vezetőit. A rendelet célja az, hogy megakadályozzák, hogy egyes társulatok naponta három előadást is tartsanak. A rendelet végén a miniszter külön hangsúlyozza, hogy az igazgatók ne feledjék el, hogy a színházaknak a keresztény magyar nemzeti kultúrát kell szolgálni. Kiszely Gyula, a fiatal és nagy tehetségű zeneszerző operáját, amely a Jagellók korában pereg le, lekötötte az Operaház. Az új magyar opera címe a „Fehér sólyom“, szövegét és zenéjét Kiszely Gyula készítette.Márkus László igazgató a következő évadban akarja bemutatni a dalművet. A beteg Guy Vittorio helyett Votto Antonio vezényli a milánói Scala Traviata és Rigoletto előadását, amelyet az Operaház a Városi Színházban rendez. Budapestre érkezett az Elssler Fanny, a berlini UFA első példánya, amely az őszi évad egyik szenzációja. Ezt a filmet a magyar származású Martin Pál rendezte, főszereplője a féligmeddig szintén magyarnak számító Lilian Harvey, aki a nyár óta tiszántúli földbirtokosnő. A film új sztárt, is kreál, a reichstadti herceget Rolf Möbius játssza, a német színpadok legfiatalabb tehetsége. A „Pam-pam“ című darab nagy sikerrel megy most Bécsben. Ennek szerzőjét Max Kolpét azzal vádolja Granicstaedten Bruno, az ismert operettszerző, hogy darabja meséjét az ő régi szüzséjéből vette át egyszerűen, 5000 schilling kártérítést követel Granichstaedten az állítólag eltulajdonított témáért. EMERICANA HANGVERSENY A Foederatio Emericana Liszt Ferenc Zenekara pénteken este tartotta első bérleti hangversenyét a Zeneművészeti Főiskola nagytermében kiváló karnagyának, Vaszy Viktornak avatott művészi vezénylete alatt. A kivételles tehetségű orchester-művész igaz stílushűséggel és lendületes művészettel szólaltatta meg Mozart: „Színházigazgató“ című dalművének nyitányát, Ravel, Debussy, Lindow egy-egy apróságát és Schubert C-dúr szimfóniáját. A közreműködő Bak László kiváltságos pianistakészségével bravúrosan játszotta Liszt A-dúr zongoraversenyét. A budai Szent Cecilia-kórus pompás együttese Bárdos Lajos finom művészi vezénylésével énekelte Viadana, Deák,Bárdos vallásos, valamint Palestrina, Neuwach és Bárdos világi kórus műveit, melyek zongora kíséretét Péter József látta el jelesen. A minden tekintetben kitűnően sikerült hangverseny nagyszámú és előkelő közönsége őszinte elismeréssel tapsolta úgy az előadókat, mint a jólhangzó zenekart. — Gyóni Géza emlékest. Dr. Darányi Kálmán miniszterelnök legfőbb védnöksége mellett Gyóni Géza hamvainak hazahozatala céljából a Gyóni Géza Társaság emlékestet rendezett a Vigadóban. Ebből az alkalomból dr. Tóth István országgyűlési képviselő méltatta az est jelentőségét, Balogh István, a társaság elnöke Gyóni háborús költészetét ismertette. Jánossy Gábor v. országgyűlési képviselő a költő hamvai hazahozatalának jelentőségét méltatta. Gegus Dániel Gyóni költészetének értékeit emelte ki. Honthy Hanna, Basilides Mária, GregussZoltán, Nagy Alargit, Laurisin Lajos, Komlóssy Emma Gyóniverseket, illetőleg dalokat adtak elő. Zongorán kísért: Laurisin Miklós, Bródy Tamás, Zoltán Magda és Radnay György. ___ »Kapesi3aniStu Egy hónapra csak 80 fillér a hölgyek lapja Hegedűest. Milstein, a világjáró hegedűsök egyik kimagasló egyénisége pénteken este rendezte zenekari hangversenyét a Filharmóniai Zenekar kíséretével, amelyet Scherschen, a kiváló karmester vezényelt. A virtuóz hegedűs tüneményes technikai tudása, gyönyörű hegedű tónusa és minden tekintetben maradéktalanul szép előadása óriási hatással érvényesült Goldmark a-moll, Brahms D-dúr és Csajkovszky D-dúr versenyműveiben. A Városi Színház hatalmas nézőterét megtöltő hallgatóság tomboló lelkesedéssel ünnepelte a kiváló művészt. Ki filmek A DÉCSI-ben és a KAMARÁ-ban. ..Éjszaka kezdődött...“ Az előzetes reklám szenzációkat ígért, izgalmas gyilkosságtól kezdve, hangulatos szerelmen keresztül monumentális katasztrófáig. A film, amelyet Frank Borzage zseniális tehetséggel rendezett, valóban nyújtja is ezt. A minden gonoszságra képes férj, aki először el akar válni a feleségétől, majd újból magához akarja édesgetni, még a gyilkosságtól sem riad vissza, csak hogy az asszonyt megtartsa magának. A francia szellemiséggel készített film pergő jelenetei tele vannak visszafojtott izgalommal és döbbenetes jelenetekkel, amelyeket itt-ott ügyesen élénkít egy-egy derűs ,■ kép. Jean Arthur komoly szépsége és pompás színjátszó tehetsége lengi át a filmet, amelyben Charles Boyer, ez a remek sztár játssza a markáns t amorozó szerepét. A film témája közepén kissé lanyhulni kezd, de ez csak azért van, hogy annál döbbenetesebben hasson az óceán közepén jégheggyel összeütköző hatalmas hajó katasztrófája. Lélekbemarkoló jelenetek játszódnak le a hatalmas jégtömeggel elárasztott hajó fedélzetén, ahol a Titanicéhoz hasonló borzalmas pánik tör ki. Természetesen a film happy enddel végződik, a férj elveszi büntetését és a fiatal szerelmesek a süllyedő hajó segítségére siető óceánjáró fedélzetén boldogan találják meg egymást. SZÍNHÁZAK heti műsora OPERAHÁZ. Szomb.: Figaro házassága (D); vasárnap délután: A pillangó kisasszony; este: A trubadúr (Népm. Biz.). (3, fél 8). NEMZ. SZÍNHÁZ. Szomb. du.: A bor (ifj. előad.); este: Thomas Paine; vasárnap délután: A bor; este: Jézusfaragó ember. (Fél 4, fél 8). NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ. Egész héten minden este: Kék róka. (8) VÍGSZÍNHÁZ. Szombat, vasárnap este (7): Asszonyok; vasárnap délelőtt: Gyermekelőadás; délután: Szabó a kastélyban. (Fél 4, 8). PESTI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Delila. (4, 8). MAGYAR SZÍNHÁZ. Szombat és vasárnap este (C. bérlet): III. Richard király; vasárnap délelőtt: Nagy Mária Jlomanova, énekes-táncos revüje; délután: Az utolsó fórum. (Fél 11, fél 4, 8). ANDRÁSSY SZÍNHÁZ. Szombat (először), vasárnap délután és este: Egyetlen éjszakára. (Fél 4, 8). MŰVÉSZ SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Láz. (4, 8). VÁROSI SZÍNHÁZ. Szombat, vasárnap délután és este: Éva a paradicsomban. (4, 8). ROYAL SZÍNHÁZ. Szombat, vasárnap délután és este: Szerelemről szó sincs. (4, 8). TERÉZ KÖRÚTI SZÍNPAD. Egész héten minden este és vasárnap délután: Mit járkálsz meztelenül. (Fél 5, 9). BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Szakíts helyettem. (4,8) PÓDIUM. Egész héten minden este és vasárnap délután: Új novemberi műsor. (Fél 5, 9). KOMÉDIA. Egész héten minden este és vasárnap délután: Folies Caprice. (Fél 5, fél 9). ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig mindennap: Viktória. (Hétköznap 6, 9, vasárnap fél 4, 6, 9). JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig mindennap: Sárgapitykés közlegény. (Hétköznap 6, 9, vasárnap fél 4, 6, 9). KISFALUDY SZÍNHÁZ. Csütörtökig minden nap: Noszty-fia esete Tóth Marival. (Hétköznap 6, háromnegyed 9, vasárnap fél 4, háromnegyed 6, háromnegyed 9). MAGYAR MÜSZÍNKÖR. Vasárnap: Mágnás Miska. (Fél 4, fél 6, fél 8). JÓKAI SZÍNKÖR. Gólyaszanatórium. (Péntek fél 7, szombat fél 7, háromnegyed 9, vasárnap egynegyed 4, egynegyed 6, egynegyed 8, egynegyed 10, hétfő fél 7). HANGVERSENYNAPTÁR Koncert rendezését: Szombat, november 18-án: Magyar klasszikusok estje. Közreműködnek: Kiss Ferenc. Tán, Day, bukat, Greguss, Nagy Izabella, 7., 8 óra. november 13. NEMZETI ÚJSÁG ) HERCZEG FERENCET ÜNNEPLI HÉTFŐN A NEMZETI SZÍNHÁZ A Bizánc — századszor November 15-én a Nemzeti Színházban századszor kerül színre Herczeg Ferenc klasszikus műve a „Bizánc“. Ritka jubileum ez, mert nincs példa rá a magyar dráma történetében, hogy klasszikus történelmi színmű ilyen rövid idő, 33 év alatt száz előadást érjen meg. A Nemzeti Színház ez alkalommal megérdemelt ünneplésben részesíti száz évének egyik legtermékenyebb és legnagyobb sikerekkel dicsekedő íróját, Herczeg Ferencet, aki 1893-ban „A dolovai nábob leánya“-val kezdte nemzeti színházi pályafutását s azóta 23 darabja 1110 estén került színre a Nemzeti Színházban, ami, ha a száz évet vesszük alapul, azt jelenti, hogy összesen négy teljes éven át Herczeg Ferenc művei gyönyörködtették a Nemzeti Színház közönségét. A hétfői jubiláns ünnepségen az előadás kezdetén a függöny előtt dr. Németh Antal igazgató rövid beszédben méltatja az est jelentőségét. Az első felvonás szünetében pedig zárt színpadon dr. Németh Antal igazgató a Nemzeti Színház tagjai és az igazgatóság nevében ezüst babérkoszorút nyújt át az ünnepelt szerzőnek. A nagyobbik ezüst koszorú 77 levelét a Nemzeti Színház tagjainak aláírása, a belső kisebb koszorú 23 levelét pedig Herczeg Ferenc ama 23 darabjának a címe díszíti, amely a Nemzeti Színházban színre került. MEGALAKULT A BRUCKNERTÁRSASÁG Bruckner Antal osztrák zeneköltő alkotásainak terjesztésére és ápolására Európa összes államaiban egy-egy Bruckner Antal Társaság működik, amelyhez hasonlóan a Magyar-Osztrák Társaság az osztrák zenei körök régi óhajának eleget téve, Magyarországon is megalapítja a „Bruckner Antal Társaság“-ot. A magyarországi Bruckner Antal Társaság elnöki tisztét dr. Dohnányi Ernő, a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója vállalta és az ő elnökségével az előkészítő bizottság már meg is tartotta első ülését. Az alakuló gyűlés november 29-én, délután öt órakor lesz a Zeneművészeti Főiskola tanácstermében, utána ünnepi előadáson az Opeppe házban a Filharmóniai Társaság hangversenyének keretében dr. Dohnányi Ernő vezénylésével előadják Bruckner Antal egyik művét. Az alakuló közgyűlésre Ausztriából nagyszámú Brucknerrajongó jelezte lejövetelét, köztük dr. Hans Perntner osztrák kultuszminiszter, Meissl Rudolf, az Osztrák Bruckner Bund ügyvezető alelnöke és még sokan mások. Énekkari est Bartók Béla közreműködésével. A „Magyar Múzsa“ szombaton délután fél hat órakor rendezi a Zeneakadémia nagytermében énekkari estjét, amelynek keretében Bartók Béla személyesen fellép és a híres parasztdalokat zongorázza. A műsoron a legkiválóbb énekkarok szerepelnek, a Cecilia-kórus, az Egyetemi énekkarok, a Palesztrina-kórus, Endre Béla férfikara, a Gázművek Férfikara, a Kecskeméti Városi Dalárda és a Viíci-úti polgári iskola énekkara. Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos kórusszerzeményeinek legszebb gyöngyeit énekli, Bárdos Lajos, Vaszy Viktor, Endre Béla, Vásárhelyi Zoltán és Faragó Mária vezényletével. Előadásra kerül többek között Kodály Zoltántól a Jézus és a kufárok és Molnár Anna balladája, Bartóktól „Rémült időkből“ és Bárdos Lajos Liberálja. A hangversenyre, amely elé nagy érdeklődéssel tekint az egész zenei világ, még kapható néhány jegy a Zeneakadémia portásánál. RADIO Szombat november 13. .6.45: Torna. Utána: Hanglemezek. — Kb. 7.20: Étrend, közlemények. — 10: Hírek. — 10.20: Sas Ede elbeszéléseiből. — 10.45: Mit nézzünk meg, ? — 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli harangszó, az Egyetemi-templomból* időjárásjelentés. 12.05: A rádió szalonzenekara. — Közben kb. 32.30: Hirek. — 33.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. * — 33.30: Hanglemezek. — 14.40: Hirek. — 15: Árfolyamhirek, piaci árak, éleim■szerárak. — 36.15: Harsányi Gizi mesél. — 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. — 17: Mit üzen a rádió? — 17.30: Suki Tóni és cigányzenekara. — 18.35: Hangképek a hollandiai jameboreeról. —■ 19.25: Fischer Annie zongorázik. — 20: A vén bakancsos és fia a huszár. Népszínmű 3 felvonásban. — Utána kb. 21.45: Hírek, időjárásjelentés. — 22.10: Farkas Jenő és cigányzenekara muzsikál, Sztáray Márton énekel (közvetítést. — 23.10: Garay György és jazz-zenekara (közvetítés)* ■— 00.05: Hírek külföldi magyarok számára. *— Budapest II. 17.50—18.15: A földmivelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. — 18.30—19.15: Hanglemezek. Balettzene. — . 19.45—21: A Mária Terézia 3. honvédgyalogezred zenekara. Vezényel Figedy Sándor. -- 21.05—21.25: Hírek, lóversenyeredmények.