Nemzeti Ujság, 1938. március (20. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-13 / 59. szám

NEMZETI GAZDASÁG A TŐZSDE fogalma Budapesten az elmúlt héten két ellentétes irányú hatás alatt alakult. Múlt szombaton mondotta el Darányi Kálmán miniszterelnök győri beszédét s ennek hatása alatt hétfőn a ne­héz­ipari papírokból kiindulva, barátsá­gos irányzat alakult ki. Egyes papírok árfolyama feltűnően emelkedett. A hétfői szilárdulást kedden ismét barátságos nap követte, szerdán az irányzat ingadozott, de csütörtökön, a Darányi programot kö­vető kormányrekontsrukció kedvező meg­ítélése ismét az árfolyamok emelkedését idézte elő. A pénteki nap irányzata inga­dozó volt. Ennek a napnak a délutánján megkezdődött eseménysorozat Ausztriá­ban előre nem látható következmények lehetőségét vetette a felszínre, aminek hatása alatt azután szombaton az érték­tőzsde irányzata, az előbbi napokéval szemben, teljesen elromlott. Zuhanás­szerű árfolyamesések fordultak elő a tőzsdén s egyes papírok a korábbi napo­kon elért nagy árfolyamnyereségéből tekintélyes rész odaveszett. A Bauxit a hetet 190 pengős árfolyammal zárta az előző végi 212 pengős árfolyammal szem­ben. A Kohó 25.70-ről 23.50-re, a MÁK 414-ről 387-re, a Salgó 39.70-ről 33.75-re, a Rimamurányi 85.75-ről 80.25-re, a Trust 83-ról 73-ra, az Izzó 195.50-ről 185-re, a Te­lefongyár 11.75-ről 10.80-ra esett vissza egy hét alatt. Ezekkel az áresésekkel szemben a Fegyver árfolyama 10 pengő­vel, a Ganzé 0.45 pengővel, a Magyar Acélé 0.20 pengővel magasabb árfolyamon zárta az árfolyamot mint az előző héten FOKOZÓDIK az érdeklődés és a ke­reslet valamennyi gabonapiacon a búza iránt, a kínálat viszont erősen megcsap­pant. Legalább is az európai búzater­melő államok most már óvatosan bocsát­ják piacra búzafeleslegeiket. A nyugat­európai kikötőkbe ezidőszerint különösen Ausztráliából érkezik jelentékenyebb mennyiségű búza. Az angol fogyasztás szükségletét is majdnem kizárólag ausz­tráliai búzával fedezi. Az ausztráliai bú­zával különben árban nem is lehet verse­nyezni, sőt amióta az ausztráliai búza megjelent az európai piacokon az árkü­lönbözet még tovább növekedett. Most az angol vagy a hollandi piacra irányuló kivitel esetén 4.50­5 pengőt tenne ki a nálunk jegyzett és a külföldön elérhető búzaár között a különbség. Ez az eltérés azonban csak addig marad érvényben, amíg az ausztráliai búza kínálata tart és mihelyt ez a búza eltűnik a piacokról, újból érvényesül az európai gabonater­melő áramok búza ára, amely ezután csak magasabb lehet. Általában az irányzat megszilárdulására van kilátás, nemcsak a kereslet várható megélénkülése, a kül­politikai helyzet bizonytalansága miatt, hanem azért is, mert a vetések helyzete a legújabb jelentések szerint sehol sem kielégítő. Most még nagyon is túl korai voltás az őszi vetések állásából a várható terméseredményekre következtetni, a pia­cokon azonban már a nem teljesen kielé­gítő vetéshelyzetet is megjátsszák. ELKÉSZÜLT a Népszövetség javas­lata az egységes vámnómenklatúra be­vezetéséről. Nyolctagú szakértői bizott­ság dolgozott a javaslaton, a bizottság tagjai között a magyar Ferenczi Izsó is helyet foglalt. Az egységes nómenkla­túra azt a célt szolgálja, hogy az álla­mok elfogadják és ilyen módon megszűn­jenek azok a nagy különbségek, amelyek jelenleg az egyes államok vámtarifái között mutatkoznak abból a szempont­ból, hogy az egyes árukat hogyan osztá­lyozzák. A feladat, amelyet a szakértői bizottság megbízásként kapott, nem volt könnyű, mert hiszen figyelemmel kellett lenniük arra a körülményre, hogy az államok a vámtarifa nomenklatúrájának összeállításánál saját érdekeiket tartot­ták szem előtt. A vámvédelemnek egyik eszköze ugyanis az áruk osztályozásá­nak a módja. Ilyen körülmények kö­zött szinte leküzdhetetlen nehézséget je­lent olyan egységes nomenklatúra kidol­gozása, amelyet mindenütt elfogadhat­nak. A szakértők munkája azonban az általános megítélés szerint eredményes volt, minden nehézség ellenére is és így ez a népszövetségi vámpolitikai javas­lat kedvező fogadtatásra találhat a leg­különbözőbb országokban. Kooperációs tárgyalás a MÁVAG és a MÁV között A MÁVAG és az Államvasutak között, értesülésünk szerint, nagyfontosságú tárgyalás kezdődött. A MÁVAG-nál még mindig folyamatban vannak különböző reorganizációs munkálatok, amelyek arra irányulnak, hogy az államnak ezt a nagy vállalatát termelőképességében állandóan kiszélesítsék és modernizálják. Ezek a munkálatok már eddig is nagy eredményeket értek el, de az Állam­vasút fokozódó beruházási szükségletével kap­csolatban kívánatosnak mutatkozott, hogy a MÁVAG és a MÁV között szoro­sabb kooperációt hozzanak létre. Ebben a kérdésben legutóbb értekezlet is volt, amelyen egyrészről a kooperáció céljá­ról, másrészről annak megvalósításának módjáról volt szó. Mind a két oldalon az a felfogás jutott túlsúlyba, hogy a szorosabb kooperáció mind a két üzem számára csak hasznos lehet. Hogy a kooperációt viszont milyen módon lehet megvalósítani, arról még további tár­gyalás lesz szükséges. A kooperációs tárgyalástól függetle­nül még egy érdekes hír foglalkoztatja a gazdasági köröket. Arról volna állító­lag szó, hogy felmerült a MÁVAG-nak részvénytársasággá való változtatásának a terve. Ezt a tervet, mint mondják, már a legrészletesebben kidolgozták. Külön­böző szempontokból sok előnyt jelentene a MÁVAG-nak részvénytársasági for­mában való működése és ez a körülmény volt az, amely a tervet felvetette. Erről különben már korábban is szó volt, de az egész ügy elaludt, most ellenben, mint mondják, ismét aktuálissá vált. A Belvárosi Takarékpénztár közgyűlése A Belvárosi Takarékpénztár szombaton tar­totta közgyűlését, amelynek lefolyása élén­ken bizonyította, mennyire kedvező benyo­mást keltett részvényesei körében az elmúlt üzletévben elért jelentős fejlődés, amelyről részletesen beszámoltunk már a mérlegmeg­­állapító igazgatósági ülésről kiadott jelentés­sel kapcsolatban. Dr. Héder Lajos m. kir. kormány fő­tanácsos, elnöknek és Makay Ernő vezérigazgatónak munkásságát, amelynek eredménye szembeszökően mutatkozik az el­múlt üzletév mérlegében, egyöntetűen méltá­nyolták. Az előrelátó óva.ton bankpolitikai vezetés, amely az üzleti lehetőségek legtelje­sebb kihasználását nem mulasztja el, a Pénz­intézet elmúlt mérlegében hiánytalanul kifeje­zésre jutott. Az elért jelentős tiszta nyereség, a betétállománynak az országos átlagot messze meghaladó 18 százalékos emelkedése, a kül­földi rövidlejáratú hitelek számottevő csök­kentése s emellett a kihelyezések növelése kétségbevonhattatlanul bizonyította, hogy a pénzintézet kiváló elnökének és vezérigazgató­jának vezetése alatt a gyors fejlődés útjára lépett. A 45. évi rendes közgyűlését dr. Héder Lajos elnök nyitotta meg és megnyitó beszé­dében utalt azokra a nagy nemzeti célokra, amelyeknek megvalósítására a magyar pénz­intézetek most felkészülnek. Megelégedéssel állapította meg, hogy az intézet belső erő­forrásai lényegesen gyarapodtak, ami foko­zottabb mértékben teszi képessé a küszöbön álló állam­ pénzügyi műveletekben való rész­vételre. Ezek a körülmények indítják első­sorban arra az igazgatóságot, hogy, bár az elért nyereség lehetővé tenné osztalékfizetést még­sem hoz javaslatba. A közgyűlés az el­nök beszéde után egyhangúlag fogadta el az eléje terjesztett jelentéseket s megadta a fel­­mentést az igazgatóságnak és a felügyelő­­bizottságnak. A részvényesek nevében dr. báró Kéthly Károly mondott meleg hangon kö­szönetet a pénzintézet kiváló vezetőinek. A választások során a lelépő igazgatósági, felügyelőbizottsági és választmányi tagokat újból f­o­sztották, a választmány új tag­jai lettek fzárdos V ,V­aranyi­ Zoltán, Fellegi Antal, Halász Ármin, Issenitz Gyula, dr. Mik­lós Ferenc és dr. Simonyi Simon. Ki lesz a kisipari szakosztály veze­tője az iparügyi minisztériumban? Az iparügyi minisztérium kisipari szakosz­tályának vezetésében a nyár elején változás következik be. Báró Kruchina Károly minisz­teri osztályfőnök, a kisipari szakosztály je­lenlegi vezetője ugyanis nyugalomba vonul, mert szolgálati ideje lejár. Az iparügyi mi­nisztérium megalakulása óta báró Kruchina Károly, mint a szakosztály vezetője, rengete­get dolgozott a kisipari problémák megoldá­sán s azok az intézkedések, amelyek az el­múlt évek alatt megjelentek, mutatták, hogy a kisiparosság égető problémáit milyen nagy megértéssel kezelte azok szerint az irányelvek szerint, amelyek Bornemisza Géza iparügyi miniszter kisipari problémáját jellemzik. Amióta köztudomásúvá vált báró Kruchina Károly nyugalombavonulása, azóta a kisipa­ros társadalmat erősen foglalkoztatja az a kérdés, hogy az annyira fontos kisipari szak­osztályban , milyen változások következnek majd be. Elsősorban az a kérdés állott az ér­deklődés előterében, hogy az iparügyi minisz­ter kit dilit a kisipari szakosztály élére. Kü­lönböző nevek kerültek már forgalomba, de a különböző híresztelésekkel kapcsolatban min­dig kiderült, hogy nincs többről szó, mint találgatásról, mert a kisipari szakosztály ve­zetésének kérdésében döntés még nem történt. Most azonban arról értesülünk, hogy befeje­zett ténynek tekintik a beavatott körök, hogy báró Kruchina Károly utódja a szakosztály élén gyulai Gyulay Ákos miniszteri osztály­­tanácsos lesz, aki jelenleg báró Kruchina Ká­roly helyettese. A kisiparosok körében a hírt megelégedéssel vették tudomásul, mert Gyulay Ákos olyan szakember, aki a kisiparosság égető gazdasági és szociális problémáit a leg­alaposabban ismeri. Az Országos Földhitelintézet búcsúja Remé­­nyi-Schneller Lajostól. Az Országos Földhitel­­intézet igazgatósága szombat délelőtti ülésén búcsúzott dr. Reményi-Schneller Lajos vezér­igazgatótól. Az igazgatóság nevében dr. Pesthy Pál nyug. igazságügym­iniszter, elnök meleg­hangú beszédben méltatta azt a nagy és ered­ményekben gazdag munkásságot, amelyet a távozó vezérigazgató az intézet életrehívásá­­val, megalapozásával és fellendítésével vég­zett. Beszédében köszönetet mondott a volt vezérigazgatónak az intézet érdekében kifej­tett fáradozásáért s örömét fejezte ki pénz­ügyminiszterré történt kinevezése alkalmából. Végül kérte, hogy az intézetet továbbra is támogassa. Dr. Remén­yi-Schnelle­r Lajos meg­hatott szavakkal mondott köszönetét s bizto­sította az igazgatóságot, hogy az intézet to­vábbi fejlődését alinótig figyelemmel fogja kísérni. Az igazgatósági ülés után a tiszt­viselői kar élén dr. Berner Aladár vezérigaz­­gatóhelyettes vett búcsút a távozó vezérigaz­gatótól, aki megköszönve sorra elbúcsúzott volt munkatársaitól. A Magyar Kereskedelmi Csarnok Nagyke­reskedők Országos Szövetsége báró Mada­­rassy-Beck Gyula dr. húsz éves elnöki jubi­leuma alkalmából március 23-án este fél 9 órakor a Hungária nagyszállóban ünnepi est­ebédet rendez. Ebből az alkalomból leplezik le Madarassy-Beck Gyula szobrát. Adóemelések Hollandiában, Amszterdamból jelentik. A holland kormány törvényjavasla­tot terjesztett be, amely a fegyverkezés költ­­sségeinek részben fedezése céljából a jövedelmi adópótlékot 10 százalékkal felemeli. Ugyanez a javaslat lényegesen felemeli az osztalék és tant­emadót is. Ezekből az adóemelésekből évenként 10 millió holland forintot tudnak fegyverkezésre rendelkezésre bocsátani. A Milánói Vásár. Április 12-én nyitja meg kapuit a Milánói Nemzetközi Vásár, amelyen Magyarország számos iparága is részt vesz. A vásár 27-ig marad nyitva. A vasúti ked­vezményekre jogosító igazolványok az Olasz- Magyar Kereskedelmi Kamaránál (Budapest, V., Dorottya­ utca 9.) szerezhetők be. Bécsben szünetelt a tőzsde Bécsben a hivatalos tőzsdei forgalom szombaton szünetelt. Szigorúan eltiltot­tak minden deviza- és értékpapír ma­gánforgalmat is, úgy hogy tájékoztató árfolyamok sem alakultak ki. A bankok csak 5000 schillinge­n aluli összegeket fi­zettek ki. Az új cseh hiteltörvény javaslat érdekes intézkedései. Prágából jelentik: A pénz­ügyminisztérium hosszas tanácskozások után elkészítette a nemzetvédelmi cé­lokra szolgáló állami hiteligények bizto­sítására vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslatnak az a célja, hogy a hitel­­igényléseket olyan mederbe terelje, amely az állami hiteligények kielégítését min­ den körülmények között biztosítja, anél­kül, hogy a magángazdaság részére a hitellehetőséget kedvezőtlenül befolyá­solná. Ennek a célnak elérésére a javas­lat az önkormányzati és más köztestü­letek hiteligényeit az 1942. év végéig annyiban korlátozza, hogy 500.000 cseh koronát meghaladó kölcsönök csak a pénzügyminisztérium hozzájárulásával vehetők fel. Hogy az állami kölcsönköt­­vények minél biztosabb módon erős ke­zekhez kerüljenek, az eddig csak bizo­nyos pénzintézeteket terhelő azt a­ köte­lezettséget, hogy tőkéik egy részét ál­lami kölcsönökbe fektessék, most vala­­mennyi pénzintézetre kiterjesztik és ezen­felül az állami kölcsönökben való részt­­vállalás mértékét is felemelik. A piac eseményei az utóbbi napok folyamán nem történt lényegesebb ese­mény. Az árak sem a londoni, sem pedig a newyorki piacon nem változtak. Az osztrák események eddig még nem érez­tették hatásukat, mindenesetre azonban jelentős változások várhatók. A magyar piacon szintén nem történt különösebb esemény. A nem­es­fém beváltók jelentése szerint a törtarany beváltási ára gram­monként minőség szerint 3.20—3.30 pengő közöt mozog, a szinarany hivatalos ára 5760—5800 pengő. A szinezüst kilóg­am­­jáért 89 pengőt űzetnek. A törtezüst be­váltási ára gramonként 6—7 fillér. A színplatina kilója 7500 pengő, beváltási ára pedig 6500 pengő. A NEMESFÉMPIACON Élelmiszerpiac A szombati piacra 49 vagon különféle árut hoztak fel, amelyből 15 vagon volt a darab­áru, 7 vagon a narancs, 19 vagon a burgonya, 1 vagon a zöldség, 2 vagon a káposzta, 1 va­gon a tojás és 1 vagon a karfiol. A baromfi­­piacra 300 ketrec élő, 315 mázsa vágott ba­romfi és 193 láda tojás érkezett. A piacon a kielégítő felhozatal mellett a forgalom f élénk volt. A fokozódó kereslet következtében külö­nösen a baromfipiacon volt számottevőbb­ea­­áremelkedés. A tojás ára a nagy felhozatal következtében csökkent. A zöldségfélék piacán lényeges árváltozás nem volt. A gyümölcsfé­lék közül a sárgabélű narancs árát 58 fillérre szállították le, a vörösbéla és a jaffanarancs drágult. Az élelmiszerpiac fogyasztói árai kg.-ként (bár é­­lesben n­agykeresk­edelmi árak): Húsok: Marhahús: rostélyos és felsül 1a C­­M, leveshús (sartő, tarja, szegye) 146—200, borjuhua« •180,7Üfi°,.„TCS,.s • 180—260' Pörkölt 160, lufrhús: hátulja 140—200, eleje 130—160, sertéshús: karaj 190—240, tarja, comb 160—200, oldalas 132—176, liba* 170—ISO, libaaprólék 106—150, zsírszalonna 140 —160, sertéshús 166—176, sertészsír budapesti 160— 180, libamáj 400- 600 fillér. Hal és vad: Ponty élő 120-200, szeletelt 2­0 harcsa é,6 M9-40, szeletelt 600-800, süllő 280- 400, csuka 120- 160, kecsege 100- s“-so­­keverthal 80-120. - Szarvas 67 ,.4®—5*®- vaddisznó 180—200, fogoly drb 200—250, gyöngytyuk 40—50, vadlud drb 60—80. vad­kacsa drb 80-100 fillér. B a rA•m­m 11 és tojás. T­ vnk élő drb 270-400, (120—140), csirke rÁntanivaló (200—220), sü­tnivaló (170—200), csirke újdonság (190), kacsa hízott (100), lúd hízott (150), pulyka hízott (110—140). Vágott baromfi: tyuk la 140—200 (140—150), ,N­a (120— 140), csirke rántanivaló la 200—300 (200—230), Ha (160), kacsa bízott la (150-160), fia 140-170. Ind hízott la 150—200 (140-155), Ha 140—160 (120—135), pulyka la 160—200 (170), lla 140 (130). Teatojás vá­logatott drb 7—8. kg 130-140. eredeti ládaáru (08—100), kosáráru eredeti (100), főző és apró ere­­det­ drb 5,5—7, kg 120—130 (90—100) fillér. Kenyér: fehér 42—46, félfehér és félbarna 13 —40, barna 20—22 fillér. Tejtermék: Tej (30), tejfel 100-120 (85-90), a tömbben 320—340 (280), márkázott 340-360 (320) főzőval 265—300 (250), sovány tehéntúró 50—90, (28—60), juhtúró (150—180), kevert túró (110—13*), juhsajt (160), ementáli hazai (200—280), trappista hazai (160—200), óvári hazai (98—130) fillér. ,—7 dí,é * 8 főzelék: Petrezselyem la I*®—7®), l a(6,°TSS)­ sárgarépa kazetta 40— 60 (30— Iá 14—16 (12—14), lla 12—14 (10—12), Vegyes* zöldség (32—40), zeller la (20—28), II* *2—14 (16— 18), cékla la (16—18), lla 8-10 (4—11, torma vé­kony erős 50—60 (35- 40), nemesített édes 60—90 (50— 80), kalarábé­kg 20-30 (8-14), darab 12—16 (8-10), karfiol külföldi levéllel (80—90), tisztított 120—130 (110—120), dughagyma (40—100), vöröshagyma la 24 -30 (20-28), lla 20-22 (10-20), piros 28-38 (24— 26), fokhagyma la 32—44 (16—20). U­a 24—40 (14—16), fejeskáposzta hollandi magról (30—34), hazai la 24-30 (27-28). Ha 20-24 (16-20), kelkáposzta la 24—40 (24—28). Ha (10-14), kelbimbó (100—120), vöröskáposzta hollandi 54—50 (40—45), hazai 50—54 (30—40), savanyúkáposzta 36-48, fejessaláta meleg* ágyi 18—60 (8—36), főzeléktök (8-40 (8—18), hóna­­posretek (12—50), chamalingomba 176—200 (140—160), csiperkegomba (150—200), paraj tisztított 24—38 (12—32), gyökeres (10—16), sóska melegágy­ 200—200 (180—200), közönséges (40—130) fillér. Burgonya: Gu­lbaba 10-12 (7—8), nyári rózsa 10—12 (7-8), őszi rózsa 8—10 (6—7), kifli 14-16 (16-12), Ella 6-8 (5-5,5), fojtott 16-29 (19- 12) fillér. Gyümölcs: Alma külföldi (40- 120), nemesfaj 00—175 (80—160), közönséges válogatott 60—160 (46— 60), körte nemesfaj 100—150 (60—100), külföldi 200 -240 (126—180), aszaltszilva hazai (80—120), külföldi (110—170), szilvás­ (100—120), gyümölcsíz (110—120), dió papírhéja (60—70), dióbél la 300—320 (260—330), mogyoró olasz 240—280 (180—200), mogyoróbél 280—380 (210—320), mandalabél külföldi 480—000 (320 —600), gesztenye külföldi 51—96 (46—80), narancs vörösbéla 88—140 (70—80), sárgabéla 68—90 (64—79), grape fruit 42—50 (30-45), narancs Jaffa 84 (60—71), mandarin 90—120 (90—100), citrom fa 8—9 (6—7), Ha 6—7 (4,8—6), kosáráru (52—62), füge koszorús (60—64), zsákos (60-130), ládás (140-260) fillér. Fűszer: Paprika édesnemes csemege 520—360 (380—400), édesnemes 440—480 (340 - 360), félédes gulyás 400 (260—280), fa­rózsa 240—320 (220—240), mák kék 135—150 (130—138), méz pergetett (133— 140), köménymag (180—220), japán rizs (66—67), patya rizs (65-66), kardia rizs (85-90), szegfű, bors (100—700) fillér. T

Next