Nemzeti Ujság, 1938. április (20. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG április 1. ban volt katonai attasé és franciabarát f elvonása közismert. A Journal nézete szerint az új román kormány összetétele arra vall, hogy az uralkodó román politika irányításában egyre közvetlenebb és tevékenyebb részt vesz. A lap egyébként az új kormányt csak átmeneti alakulatnak tekinti. Az Oeuvre bukaresti értesülése szerint kétségtelen, hogy a Vas gárda aggasztó módon kezd előretörni. A román lakosság kétharmada most már rokonszenvez Codreanu pártjával. A szovjet átvonulási engedélyt akar Romániától Róma, március 31. Az olasz lapok varsói jelentést közölnek, amely szerint moszkvai sajtókörökben tartja magát a hír, hogy a szovjet kormány tárgyalásokat kezdett a román kormánnyal annak biztosítására, hogy Csehország megtámadása esetén az orosz csapatok Prága megsegítésére átvonulhassanak Románia területén. Moszkvában úgy tudják, hogy a bukaresti kormány határozottan elutasította a szovjet kormány javaslatát. » 0» «» 0» 0» «»«»*»»♦»» «»+»«»4»*»« Látványos műsor a vasárnapi divatbemutatón A kormányzóné és Anna főhercegnő védnöksége alatt április 3-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor az Operaházban tartandó Magyaros Divatbemutató műsorát már összeállították. A rendezőbizottság: gróf Zichy Mária Eugenia, Sz. Tüdős Klára, Fluck István, Oláh Gusztáv és Spolarich László irányításával nagyban folynak az előkészületek, hogy ennek az elsőrendű társadalmi eseményszámba menő gálamatinénak sikerét minél jobban biztosítsák. Az Operaház színpada a pesti dunakorzót fogja ábrázolni a nap különböző szakában s így egészen élethű keretben vonulnak majd el a pesti előkelő társaság hölgyei és a vezető fővárosi divatszalonok próbakisasszonyai magyaros ruháikban a színpadon. A divatbemutató fénypontja a harmadik kép lesz, amelyben 45 előkelő társaságbeli hölgy vonul fel magyaros estélyi ruhában. „Estély Budapesten“ lesz ennek a képnek a címe s az „estély“ háziasszonya Imrédy Béláné lesz, aki sorra fogadja az érkező „vendégeket“. A „vendégek“ névsora a következő: gróf Andrássy Mihályné, Garret C. Ackerson, Stárczy Hanna, gróf Csáky Miklósné, Darányi Erzsébet, Ordódy Márta, D. Ligety Juliska, Drobni Lajosné, Dusoczky Károlyné, Ebinger Lila, gróf Festetics Miklósné, Halászy Istvánná, báró Hatvany Ferencné, Hedry Mária, Hedry Marianne, Hauner Erzsébet, Mrs. Holler, Juhász Istvénné, Kiss Antónia, nemeskéri Kiss Lili, báró Kruchina Károlyné, Kunder Antalné, Lavotta Fabinyi Kató, Makkay Jánosné, Merkovits Istvánná, gróf Nemes Vincéné, Ostffy Anni, Ostffy Éva, Orphanides Nóra, gróf Pálffy-Daui Józsefné, báró Podmaniczky Attiláné, Pólya Kató, gróf Pongrácz Jenőné, báró Prónay Györgyné, v. Raffay Béláné, Rassay Márta, Rónai Mária, Rauser Magda, Roskoványi Éva, Sisovits Andrásné, Lónyi Kató, Sorg Jenőné, Stróbl Éva, gróf Széchenyi Hanna és gróf Széchenyi Maya. A divatbemutató előtt bevezetőt mond Tüdős Klára, Fekete Pál, az Operaház tagja pedig konferál. Hangverseny követi a divatbemutatót. Báthy Anna és Rosier Endre, az Operaház tagjai magánszámokat adnak elő, közreműködik a filharmóniai zenekar Rubányi Vilmos karnagy vezénylésével s a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium, valamint a Liget utcai polgári iskola énekkara Kodály-kórusokkal szerepel, B. Stojanovits Adrienne tanárnő, illetőleg Preisinger László tanár vezénylésével. A növendékek magyaros ruhában lépnek fel. A magyar divatbemutató iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy már csak kevés jegy kapható a rendező bizottságnál (Iparügyi minisztérium, Lánchíd utca 2/1. emelet 6). Az öregségi biztosítás 75.000 falusi kisembert támogat Marschioll Ferenc miniszter beszéde a közigazgatási tanfolyam záróülésén Csütörtökön délelőtt tartották a belügyminisztérium dísztermében a harmadik továbbképző közigazgatási tanfolyam záróülését, amelyen Tahy László belügyi államtitkár elnökölt A zárótanfolyam előadója Marschall Ferenc földmivelésügyi miniszter volt, aki a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról tartott előadást. Marschall Fe■ Jéna földmivelésügyi miniszter vázolta a r£pagyar mezőgazdaság szociálpolitikai törvényalkotás fejlődését, utalt arra, hogy Magyarország a mezőgazdasági munkavállalók, öregség, rokkantság és halál esetére szóló biztosítás terén a kezdeményezést már közel negyven éve megtette és ezzel Németország után az első volt. A termelés rendjének helyreállítása, az értékesítés problémáinak megoldása után azonban ismét előtérbe kerültek a mezőgazdasági népesség szociális gondozásának feladatai. 1929-ben már kész tervezet feküdt a földmivelésügyi minisztériumban s hogy nem lett belőle törvény, annak az volt az oka, hogy bekövetkezett a nagy gazdasági válság. Pénzügyi okai voltak annak, hogy először az öregségi biztosítást oldották meg és nem a betegségi biztosítást, de viszont erkölcsi megfontolás alapján határoztak úgy, hogy először az öregségi biztosítást kell megoldani. A miniszter ezután részletesen ismertette az öregségi biztosítás feltételeit, a szolgáltatások és járulékok nagyságát és kiemelte, hogy gondoskodás történt azokról a munkavállalókról is, akik az öregségi biztosítási ág bevezetésekor már olyan magas életkorúak, hogy az igényjogosultságot már nem tudják megszerezni Az öregségi biztosítás jelentősége, hogy hetvenötezer falusi kisembernek nyújt támogatást. Az, a hetvenötezer csekk, amellyel minden hónapban bekopogtatnak a munkában kiöregedett falusi szegényekhez, a konszolidációnak egy-egy téglája. Gondoskodás történt arról, hogy az új biztosítási ág központi ügyvitele a lehető legegyszerűbb és minden bürokratizmustól mentes legyen és hogy a helyi közigazgatás számára, valamint a közvetlenül érdekeltek számára se jelentsen tetemes munkatöbbletet. — Nem vitás — mondotta a földmivelésügyi miniszter —, hogy a községi adminisztráció jelenleg is megvan terhelve különböző hivatali munkával. A helyi tennivalók bizonyos részét mégis célszerűség és költségkímélési okokon felül is a községekre kellett hárítani, mert hiszen az igényjogosultság megállapítása úgyis a helyi viszonyok alapos ismeretét kívánja meg. Valamely törvény értéke elsősorban annak helyes végrehajtásától függ. Kétszeresen áll ez a megállapítás, ha szociálpolitikai jogalkotásról van szó. Ehhez — fejezte be előadását a miniszteri munkatársnak kérem fel az egész vidéki közigazgatást. A közigazgatási tisztviselő, akit mezőgazdasági munkás és földmívesnépünkhöz nem a hatalom, hanem a szeretet és a szociális érzület fűz, a haza és a nemzet ügyét szolgálja, ha a gondozására bízott népi tömegek MIKECZ ÖDÖN igazságügyminiszter első ízben tart képviselői beszámolót kerületében, Cegléden. Nagy ünnepség keretében fogadják Mikecz minisztert, akit a beszámolóra elkísér Tasnádi-Nagy Andrásnak, a NÉP országos elnökének vezetésével mintegy harminc főből álló képviselői csoport is. Mikecz Ödön beszámoló ítészedét politikai körökben nagy érdeklődéssel várják, annál is inkább, mert hit szerint nyilatkozni fog a közeljövőben a parlament elé kerülő s az igazságügyminisztériumban most előkészítés alatt álló újabb nagyjelentőségű törvényjavaslatokról se. A belpolitikai kérdésről Tasnádi Nagy András tájékoztatja a ceglédieket. * VAJAY KÁROLY főispánt ünnepélyes keretek között iktatták be a Berettyóújfalun Bihar vármegye főispáni székébe. Dr. vitéz Nadányi János alispán üdvözlő szavai után dr. vajai Vajay Károly főispán Végh József vármegyei főjegyző kezébe letette a hivatali esküt, majd székfoglaló beszédet tartott. Hangoztatta, hogy minden igyekeztével azon lesz, hogy a törvényhatóság előlegezett bizalmát és szeretetét kiérdemelje. A főispáni állás nemcsak dekórumot jelent — mondotta —, hanem a mai időknek megfelelően nehéz munkafeladatot is, a keresztény, nemzeti és szociális állam minél tökéletesebb kiépítésére irányuló kormányzati törekvések cselekvő alátámasztását, így fogja fel küldetését és hivatását. Hangoztatta, hogy Darányi miniszterelnök kormányának programját képviseli. Meggyőződése, hogy csak az alkotmányosság útján megvalósított jobboldali építőpolitika jegyében lehet a jobb jövő felé vezetni a nemzetet, ősi alkotmányunk nemzetfenntartó erőinek tudata és alkotmányos hagyományaink konzervatív tisztelete és mindezek fejlődésünk szolgálatába állítása által szolgálhatják a magyar feltámadás szent ügyét. Az évszázadok alatt kialakult, magyar lelkiségnek legjobban megfelelő nek jótevője. Nagy nemzeti céljainkat eredményesen csak akkor tudjuk szolgálni, ha nem várjuk be, míg a szenvedélyek jegyében ránk oktrojált úgynevezett néppolitika útjára kényszerülnénk, hanem a hivatott vezetők és a magyar társadalom felelősségéből fakadó keresztény és szociális politikával mi magunk építjük meg népünk javára a megértést és a szolidarizmus aranyhídját. Ezután Tahy László mondott köszönetet Marsehall Ferenc földmívelésügyi miniszternek az előadásért, majd felszólította a tanfolyam hallgatóit, hogy a kapott tanítások alapján egész jövő közigazgatási pályájukon a magyar alkotmányos nemzeti hagyományok tiszteletét tartsák szem előtt. A tanfolyam hallgatói Csatáry Béla államtitkár vezetésével megkoszorúzták a Hősök emlékművét. Politikai Posta A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA csütörtökön este Tasnádi-Nagy András országos elnök vezetésével értekezletet tartott, amelyen résztvett Újirányi Kálmán miniszterelnök, a kormány tagjai közül Kánya Kálmán külügyminiszter, Röder Vilmos honvédelmi miniszter, Imrédy Béla közgazdasági miniszter, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Széll József belügyminiszter, Marschall Ferenc földmivelésügyi miniszter és Mikecz Ödön igazságügyminiszter. Jelen volt Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke, Karafiáth Jenő főpolgármester, Szinyei-Merse Jenő, a párt ügyvezető elnöke és dr. Rákóczy Imre miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője. Tasnádi-Nagy András országos elnök elnöki előterjesztései során többek között bejelentette, hogy a párt szervező bizottsága legutóbb tartott ülésén megbeszélte a szervezés kérdéseit s elhatározta, hogy a párt minden vármegyében megyei nagyválasztmányi gyűlést tart. Darányi Kálmán miniszterelnök tett ezután rövid bejelentést. — Bár engem — mondotta röviden — a budapesti hisztéria nem nagyon izgat (viharos taps és helyeslés) mégis szükségét látom annak, hogy a képviselőházban holnap felszólaljak, amikor kevésbé a választójogi törvényjavaslattal kívánok foglalkozni, mint inkább az utóbbi időben elterjedt különféle hírekkel. Csupán ezt akartam bejelenteni. A miniszterelnök bejelentését a párt nagy tapssal és éljenzéssel fogadta. Tasnádi-Nagy András országos elnök ezután a legutóbbi pártértekezlet határozatának megfelelően javasolta, hogy a párt a zsidókérdés tanulmányozására a párt országos elnökének elnökletével tizennégy tagú bizottságot küldjön ki s annak tagjaiul a következőket válassza meg: vitéz Balogh Gábor, vitéz Biró György, Huszovszky Lajos, Kölcsey István, Kühne Lóránt, Losonczy István, Makkai János, Mecsér András, Pesthy Pál, Petőinek József, Plosz István, vitéz Ujfalussy Gábor és Végváry József. A pártértekezlet az elnök javaslatát egyhangú helyesléssel elfogadta s ezzel az értekezlet véget ért. és erős nemzeti érzésekkel átitatott társasdalomra támaszkodó és krisztusi erkölcsöket magáénak valló kormányzati forma az egyedüli helyes hazánkban. Az ősi alkotmány szerves részét képező vármegyei önkormányzatnak tiszteletben tartását és minden fontos kérdésbe való bekapcsolását kötelességének ismeri. Elsőrendű kötelességének tartja a rendnek és nyugalomnak és az ezeken alapuló közbiztonságnak minden körülmények közt való biztosítását. Ha jószándékú munka ellenére a köznyugalmat, bármely oldalról veszélyeztetve látná, soha egy percig sem fog késlekedni az erélyes intézkedésekkel. Mint egy kifejezetten agrárvármegyében, erőteljesen kívánja képviselni az agrárgondolatot, mert gazdasági megerősödésünk alapfeltétele a magyar falu talpraállása. Ezután a speciális tiszántúli kérdésekkel foglalkozott s a szociális megsegítés fontosságára mutatott rá. Végül kiemelte, hogy a közgazdasági szociális és kulturális szervek csak felekezeti békesség esetén teszik lehetővé a munkát. * BLASKOVICH IVAN baranyai főispánt ünnepi keretek között installálták Pécset. A megyegyűlést megelőzően a székesegyházban ünnepi szentmise volt. Az installáción megjelent előkelőségek között ott volt Pécs városának új főispánja, Nikolits Mihály is. Öllé István alispánhelyettes a hivatalos okiratokat bemutatta, majd herceg Montenuovo Nándor vezetésével küldöttég ment az új főispánért, akit előbb Rihmer Oszkár, majd Riesz Ádám országgyűlési képviselő üdvözölt. Blaskovich főispán meghatottan mondott köszönetet az üdvözlésért , háláját fejezte ki a kormányzó és a kormány bizalmáért. Azérzi azoknak a kötelességeknek a súlyát, amelyeket elődei örökül hagytak rá. Működésében a megértést keresi. Szeretné megvalósítani a nemzeti egységet a szívekben és lelkekben, mert ebben az egységben az ország népe legyőzhetetlenné válik. A keresztény világnézetet, a keresztény erkölcsöt és a keresztény életet kívánja szolgálni, amely a gyűlöletet nem ismeri és az erények erényeivel küzd a bűnök ellen. Ne kicsinyeljük le az utolsó húsz év alkotásait. Nincs rá okunk, hogy ezek miatt szégyenkezzünk. Aki elégedetlen, az ne gyűlöletet szítson, hanem jöjjön és segítsen a munkában. A világesemények nagyrészben tőlünk függetlenül alakulnak. A mi feladatunk az, hogy készen álljunk. A legjobb szándék mellett is bűnös minden olyan törekvés, amely a magyart szembeállítja a magyarral. * A KERESZTET kifüggesztették Bács- Bodrog vármegyei közgyűlési termében. Latiiovits János főispán elnöklésével Bács-Bodrog megyének Baján tartott megyegyűlésén Horváth Alajos mélykúti esperes indítványára egyhangúlag kimondották, hogy a közgyűlési teremben a kettős magyar szentév alkalmából kifüggesztik a keresztet. A kereszt kifüggesztése ünnepélyes keretek között azonnal meg is történt. * AZ EGYESÜLT KERESZTÉNYI P ART népes alakuló gyűlést tartott Soltvadkerten. A gyűlést Mathias Kálmán nyitotta meg. Garamvölgyi Antal, a párt ifjúsági csoportjának vezetője rámutatott beszédében arra, hogy a kereszténypárt a határozott népi politika híve. Kóródi-Katona János volt országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az országban mutatkozó izgatott hangulatot sürgős szociális és gazdasági intézkedésekkel kell lecsapolni. S ülésekben tárgyalja péntektől kezdve a képviselőház a titkos választójog javaslatát. A nyolcórás ülés tartására vonatkozó indítványt ezúttal is Temple Rezső, a kormánypárt vitarendezője nyújtotta be. A nyolcórás ülés bevezetésére azért van szükség, mert az általános vita hamar bekövetkező lezárása után előreláthatóan igen sok képviselő felszólal a részletes tárgyalásnál. A javaslat paragrafusainak a száma több mint 250, így hát erőltetett menetiben hajtják a tárgyalás folytatását. Egyébként tájékozott helyen kijelentették, hogyha egyes képviselői" csoportok obstrukciószerűen túlzott mértékben fe- NYOLCÓRÁS legesen nyújtanák a vitát, akkor a tizenkét órás ülések bevezetésére is sor kerülhet. Közeledik a költségvetés tárgyalásának az ideje is, ezért már hétfőn is lesz ülés. BÓNIS ALADÁRTÓL Borsod-, Gömör- é£ Kishont vármegyék április elsejével nyugalomba vonuló alispánjától a megye tisztikara csütörtökön vett búcsút. A tisztviselők nevében dr. Szepessy Orbán tiszti főügyész mondott beszédet. A távozó alispán meghatottam válaszolt a búcsúszavakra és szeretettel emlékezett meg azokról az esztendőkről, amelyeket a vármegye szolgálatában eltöltött. Az új alispánt a vármegye április 6-án tartandó közgyűlésén választják meg. ZEMPLÉN VÁRMEGYE Fáy István el-nöklésével tartott tavaszi közgyűlésén kimondották, hogy a megye a mai történelmi időkben különös hittel és bizalommal támogatja a Darányi-kormányt. Ifigróf Majláth József javaslatára 1010 pengőt szavaztak meg a Gömbös Gyula, emlékmű költségeihez. Ezután tárgyalták Fejér vármegye átiratát, amely azt követeli, hogy a hivatali sikkasztások üldözését célzó törvényes rendelkezéseket szigorítsák meg. Az átiratot elfogadták / követelik, hogy az új törvényes rendelkezésekbe gyors és statáriális lehetőséget adjanak a bűnösök elrettentő példás megbüntetésére, ezt kívánja a tisztviselői tekintély védelme és a dolgozó magyarság nyugalma. Molnár Béla hozzászólása után a főispán javaslatára egyhangú helyesléssel kimondották, hogy Fejér megye indítványához csatlakozva követelik a magánindítványra üldözendő sikkasztásokra vonatkozó törvényszakasz megváltoztatását, hoigy minden sikkasztás — a magánvállalátí£oknál is — kivétel nélkül és egyformán üldöztessék és azokat a legszigorúbb büntetéssel irtsák ki a magyar közéletből.