Nemzeti Ujság, 1938. május (20. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-17 / 110. szám

Nagyszigethi dr. Szily Kálmán állam­titkár I. oszt. magyar érdemrendet, badpataki dr. Pataky Tibor államtitkár az érdemrend középkeresztjéhez a csillagot, dr. Horváth Béla miniszteri osztályfőnök az érdemrend középkeresztjét és dr. Barsy Aladár miniszteri osztályfőnök újólagos kormányzói elismerést kapott f «W.U ^ A Halifax lord az uj angol kormány külügyminisztere maradt IdöfáPdss •—áta—— Várható idő iá- ^hajlandó zár­ni NEMZEtI USSffftr emelkedik XX. évfolyam, 110. szám 4 KEDD 4 Budapest 1938 május 17. belga kormány MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ IMRÉDY-KORMÁNY Erélyes nyilatkozatok a felforgatók ellen a bemutatkozó beszédekben Imrédy­ Béla miniszterelnök és kormá­nyának tagjai hétfőn délelőtt átvették hivatalaik vezetését. Előzőleg a távozó miniszterek mondottak búcsút miniszté­riumuk tisztviselőkarának. Darányi Kál­mánt a miniszterelnökség sárga­ termé­ben búcsúztatta bárcziházi Bárczy Ist­ván. Megható, bensőséges ünnepség volt. Egy órával később Imrédy Béla, az új mi­niszterelnök intézett beszédet a miniszter­elnökség tisztviselőkarához. A miniszter­­elnök ezután nyomban átvonult dolgozó­­szobájába és átvette hivatala vezetését. A délutáni órákban gróf Vinci olasz kö­vetet fogadta, majd gróf Csáky István követségi tanácsossal, a külügyminiszté­rium kabinetfőnökével folytatott hosszas megbeszélést. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­tert az Országház­ u­tcai palota dísztermé­ben üdvözölte a minisztérium tisztviselő-A miniszterelnökség tisztviselői kara hétfőn délben üdvözölte testü­letileg a hivatalába lépő Imrédy Béla miniszterelnököt. A Sándor­­palota sárgatermében lefolyt ünnepség során bárcziházi Bárczy István titkos tanácsos, államtitkár mondott üdvözlő beszédet, amely­ben hangoztatta, hogy a miniszterelnöknek a­ képviselőházban szombaton előadott pro­gramja az egész országban a lehető legkedve­zőbb hatást keltette s mindaz, amit ebben a beszédben a becsületességről, tisztességről, lelkiismeretes munkáról, a magyar ember úri mivoltáról, a szociális gondolatról és a népi egységről kifejezésre juttatott, mindenkinek a lelkében a legmelegebb visszhangot kel­tette. Szólt arról, hogy a miniszterelnök végigküzdötte a világháborút és sok kitünte­tést szerzett. Hivatkozott pénzügyi és politi­kai karrierjére, hangoztatta, hogy a nagy be­ruházási program és a nagy reformok végre­hajtása vár reá. Majd így folytatta: — A jövő héten nagy megtiszteltetés éri Magyarországot. A dicsőségesen ural­kodó XI. Fiús pápa ideküldi legátusát, Pacelli bíbornokot, hogy részt vegyen az Eucharisztikus Kongresszus ünnepségein. Amikor pedig az ünnepségek bezárulnak, a legátus elkíséri a Szent Jobbot abban a menetben, amely az ország házától in­dul a Hősök­ terére Augusztus 15-én a nagy magyar király, III. Béla királyi kastélyának helyreállított, romjait fog­ják felavatni, amely ünnepségből szintén részt kér az egész nemzet. Augusztus 16-án és 17-én a Szent Koronát teszik ki közszemlére, hogy a nemzet hódolhasson a felmérhetetlen értékű kincs előtt. Augusztus 18-án Székesfehérvárott, ugyanott, ahol nagy királyunk, Szent István, az ország legnagyobb államférfia a törvénynapokat tartotta, ülést tart az országgyűlés, hogy hálával hódoljon a nagy király emlékének. Végül augusz­tus 20-án az egész nemzet kíséri el a Szent Jobbot a képviselőháztól a Hősök­­terére, ahhoz a jelképes sírhoz, amely alatt 600.000 magyar harcos alussza örök álmát, akik a legtöbbet, életüket áldoz­ták a hazáért. — A nemzet csak akkor ünnepelheti meg igazán Szent István emlékét, ha fo­kozottabb erő­feszítéssel áll a nemzet ve­zérei mögött és mindent elkövet, hogy országunknak n­em­ csak fennmaradását, de szebb jövőjét is biztosíthassuk. Az kara. A belügyminiszter, mint régi isme­rős, üdvözölte új munkatársait, szavai azonban igen kemény és szigorú intelmet tartalmaztak. Gróf Teleki Pál kultuszminiszter ugyancsak erélyesen emelte fel szavát a hisztéria és az ostobaságok ellen és kö­nyörtelen rendszabályokat helyezett kilá­tásba azok ellen, akik „a gyermekek Winnetou-játékát politikailag át akar­ják formálni". Sztranyavszky Sándor hétfőn délelőtt búcsúzott a képviselőházban az ország­gyűlési hírlaptudósítók szindikátusától és a parlament tisztviselőkarától. Meg­hatva búcsúzott a volt házelnök ettől a magas közjogi pozíciótól, amelyet több mint három esztendeig töltött be. Sztra­nyavszky utána átment a földművelés­­ügyi minisztériumba és fogadta a tiszt­viselői kar üdvözlését. Ilyen szellemben felfogott munkához ajánljuk fel a­ mi írtunkásságunkat.. . Imrédy Béla miniszterelnök a következők­ben válaszolt: — Mint régi jó barát jöttem ma ide, hiszen közel húsz éve annak, hogy az első állami hivatal kapuját átléptem. Azóta ismételten tartoztam az állami tiszt­viselői kar sorába s azokon a helyeken is, amelyeket másutt töltöttem be, mindig ugyanazt a célt, a közérdeket igyekez­tem szolgálni. — Tegnapelőtt két izben is volt alkal­mom szólni a nyilvánossághoz, úgy­hogy azt hiszem ezúttal nem kell bővebben szólnom azokról az eszmékről, amelyek eltöltenek, azokról a tervekről, amelyek foglalkoztatnak. Egyszerű és keresetlen szavakkal akarok csak bemutatkozni és megismertetni önökkel, hogy azon kívül, amit a nyilvánosság előtt mondottam, mi az, amit egy állami hivatal keretében betöltendőnek, tel­jesítendőnek tartok. Régóta ismerem a miniszterelnökség és a Központi Statisztikai Hivatal munkás­ságát, régóta ismerem hírnevüket is, amely mindig kitűnő volt. Nem is lehet más, mert ezen a helyen, a miniszter­elnöki palotában mint ideggócban futnak össze a szálak a nemzettest minden ré­széből s ilyen fontos helyen csak olyanok lehetnek, akik a velük szemben támasz­tott követelményeknek mindenben meg tudnak felelni. Nemcsak tisztesség, nem­csak hűség, hanem hozzáértés is jelle­mezte mindig ezt a tisztviselői kart s ezért teljes bizalommal támaszkodom munkámban önökre, új munkatársaimra. Bevallom, mint hivatali főnök nem va­gyok kényelmes, de igazságos és ember­séges vagyok. És még egyet. Tisztviselő­­pályát futottam be, ismerem tehát a tisztviselő minden baját, éreztem és érzem magamban mindazokat a vágyakat és gondokat, amelyek, mikor hivatali mun­­kájukat végzik,­ eltöltik és foglalkoztatják s épp ezért mindig látom bennük a küz­­ködő embert is. Arra kérem tehát önöket, ne csak mint hivatali főnököt fogadjanak szívesen, hanem mint barátot is, aki min­­den ügyes-bajos dolguk iránt szeretettel és megértéssel fog viseltetni. — Nagy a feladat, amely előttünk áll s e nagy feladatnak csak úgy tudunk eleget tenni, ha egységes szellem fű­t valamennyiünket. — Ennek a szellemnek elsősorban innen, ebből az ideggócból kell kiindul­nia és végigáradnia az egész nemzeten. Éreznie kell minden magyarnak, hogy ebben az épületben, ahol az ország életé­nek legfontosabb problémáin dolgoznak, átérzik a magyarság millióinak gondját és segíteni akarnak rajta. A tegnapelőtt kifejezésbe juttatott, gondolatok közül, újból felhívom a figyelmet a szociális gondolatra és a népi egység gondoláiára.­­ Az egész világon végigszánt ez a két­ gondolat és varázsuk alól nem lehet menekülni. Azt kell feladatunknak tekin­teni, hogy megvalósítsuk ezt a két gon­dolatot a magyar életben. Ez az új­­szí­nezés- amit kérek s amely tudom, hogy mindig megvolt itt, de amelyet most még erősebben kell kidomborítani, hogy lássa és érezze mindenki, hogy azok az apró-cseprő bajok, amelyek a kisembert foglalkoztatják és sokszor elkeserítik, nem hangzanak el mint pusztába kiál­tott szó, hanem felfogják őket az ország központjában, a vezetés gócpontjában, foglalkoznak vele, reagálnak reá és orvo­solni igyekeznek a bajokat. Nem lehet eleget törődni a nép egyszerű gyermeké­vel, az ő gondjaikkal! Én ebben a mun­kában, amely hosszú, keserves és küz­delmes munka lesz, erre a tisztviselő­karra akarok támaszkodni, a miniszter­elnökség és a Központi Statisztikai Hi­vatal tisztviselői karára, amelynek össze kell gyűjteni az adatokat, meg kell álla­pítania a diagnózist, amely lehetővé teszi az orvos számára a helyes orvoslást. Ké­rem önöket, legyenek mindannyian át­hatva annak a feladatnak mérhetetlen fontosságától, amely mindannyiunkra hárul s ennek tudatában adják meg ne­kem azt a támogatást és segítséget, amelyet én tiszta szívvel kérek mind­­annyiuktól. Imrédy Béla miniszterelnök szavait hosszantartó lelkes éljenzés követte. A miniszterelnök ezután sorra kezet fogott a tisztviselői kar tagjaival, majd vissza­vonult dolgozószobájába. Imrédy: A szociális és népi egység gondolatának kell megvalósulnia Keresztes-Fischer: Kemény kezemet fogja érezni az, aki két magos eszmék szolgálatába áll Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter hétfőn délelőtt vette át hivatala ve­zetését. A belügyminisztérium tisztviselői kara ebből az alkalomból a minisztérium dísz­termében ünnepélyes keretek között üdvözölte Tomcsányi Kálmán, Johan Béla és Csatáry Béla államtitkárok vezetésével. Hosszú tapssal és éljenzéssel fogadta a tisztviselői kar a terembe lépő minisztert, akit, mint a minisztérium és a tisztviselői kar régi ismerősét­, és jóbarátját Tomcsányi Kálmán államtitkár üdvözölt. Hivatkozott arra, hogy vitéz Keresztes-Fischer Ferenc első minisztersége alatt is nemcsak a keresz­tény és nemzeti eszme előharcosának vallotta magát, hanem ezt a gyakorlatban érvényesi- Lapunk mai száma 16 fillér

Next