Nemzeti Ujság, 1938. június (20. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-02 / 123. szám

Gabona és termény Irányzat: fartot*. A zab 5 fillérrel olcsóbbodott, a tengeri 20 fillér* rel drágult. A liszt árát 25 fillér* rel mérsékelték A gabonapiacon a forgalom jelentéktelen volt, mert a kereslet, de a kínálat is szűk keretek között mozgott. A tőzsdeidő folyamán búzából, mindönre négy és fél vagont adtak el az előző napi árak nívóján. Élénkebb ér­deklődés volt tapasztalható az új búza iránt A hírek szerint az októberi új búzáért 20,25 pengőt fizettek. A rozs teljesen üzlettelen volt. A terménycik­kek piacán a tengeri iránt új­ból megélénkült a kereslet, azonban kevés árut kínáltak és ennek tulajdonítható, hogy a tengeri ára ismét emelkedett. Az árpa iránt nem volt érdeklődés, de kínálat sem volt belőle. A zab minimális forgalom mellett né­hány fillérrel olcsóbbodott. A különféle ter­mények piacán muharmagból és bíborhere­­magból adtak el kisebb tételeket. A liszt- és őrlemény piacon megállapították az új liszt­­árakat. Az árjegyző keddi ü­lésén ugyanis nem tudtak megegyezni az árjegyzésben és így az úgynevezett felszólamlási bizottság elé került az árkérdés s a bizottság az árakat 15 fillérrel mérsékelte. A határidőpiacon ingadozó volt az irányzat, a rozs olcsóbbodott, ezzel szemben a tengeri a rendkívül élénk kereslet nyomán drágult, mégpedig a júliusi áru 28, az augusztusi 22 fillérrel. A határidőpiac kötései Rozs júniusra 18.— (18.93). Tengeri júliusra 15.05—15.29 (15.29—15.31), augusz­tusra 14.80—15.— (15.02—15.04). (Zárójelben a záró­­árfolyamok). A készárupiac kötései Búzából elkelt 150 q dunántúli (80) 24.55, 300 q júniusra (76) 22.90, 300 q júniusra (76) 23.00, tengeriből 150 q Lökösházáról 14, 150 q­ Bácskából 14.50, 450 q Miskolcról 16.10, 150 q 15.85, zabból 150 q 16.65, 150 q 16.60, bibork­eré­­ből 100 q július 20-ra Nógrádból 52 ce muhar­­bői 3 g Budapestről 21 pengős áron. Hivatalos árfolyamok Búza tiszavidéki 77 kg-os 23.45—23.90, 78 kg-os 23.75-24.20, 79 kg-os 24.—24.40, 80 kg-os 24.15—­24.50, egyebek 77 kg-os 23.45—23.85, 78 kg-os 23.75—24.15, 79 kg-os 24.----24.35, 80 kg-os 24.15—24.45, rozs pestvidéki 18.35—18.55, egyéb 18.65—18.80, takarmányárpa­la 17.—­17.30, Ila 16.50—16.80, z­a­b­la 16.70—16.80, Ila 16.55—16.65, tengeri 15.75—15.85, finom búzakorpa 15.20—15.30, 8-as búzaliszt 17.60—18.10 pengő 100 kg-ként. Lisztpiac­ ­A Budapesti Lisztárjegyző Bizottság árjegy­zései 100 kg-ként, a szokásos malomfeltételek­kel, helyi Budapest, legalább 60 zsákra érten­dők: búzadara 40.50—12, búzaliszt: 1­gg. 0g. 01. 40—11.25, 2gg. 2g­. tf. M—40.75. 4-es 36.25—50.25. 5-ös 37—38.25. 6-os 33.25—35.25. 7-es 23.25—24.75 ipengő. A többi minőség nincs jegyezve. • — Rozsliszt 0-ás 34.50—35.50, 0/1-es 32.25—33.50, I-es 27.50—29.50, II-es 23—24 pengő. Különféle termények Köles fehér 15.50-17.50, vörös i7.50—17.50, tökmag nagyszemű­ ab állomás 29—31, tök­­mag kisszemü 24.50—25.25, kék mák ab ál­­lom­ás 150—155, Viktóriaborsó ab állomás 17—18, zöld expresszborsó 19—21, dunai szok­­ványminőségü fehérbab ab állomás 23— 23.50, dunántúli 21.75—22.25, felsőmagyaror­­szági 21—21.50, muharmag ab állomás 18—19, tavaszi bükköny ab áll. 15—16.50, csillagfürt fehér lapos­­ ab áll. 13—14 pengő 100 kg-ként, egyéb megjelölés híján budapesti paritásban. Külföldi terménypiacok BÉCS. A terménytőzsdén búzában­­és rozsban az üzleti tevékenység szerdán kielégítő volt. Bel­földi finom lisztek, tekintettel a közelgő ünne­pekre, nagyobb mennyiségekben vevőre találtak. A promptüzlet is kielégítő volt. Takarmánylisztek nagyobb mennyiségben érkeztek a piacra. Cseh zab vagontételekben került felhozatalra. ROTTERDAM: Irányzat: lanyha. Búza jul. 5.53 és fél, szept. 5.49, nov. 5.35, jan. 5.7 és fél kfl. 190 kg-ként, tengeri, jul 99.50, szept. 101, nov. 192, jan. 192 és fél kfl. 2000 kg-ként. CHICAGO. A búzapiac irányzata szerdán alig tartott volt. Ösztönzés hiányában a piacon nem alakult ki nagyobb üzleti tevékenység. Zárlatkor az előző zárlathoz képest árnyalatnyi árcsökkené­sek mutatkoztak. A tengeripiac irányzata szilár­duló volt s a jegyzésekben egy centig terjedő ár­­javulások voltak. (Zárójelben a pengőre és q-ra átszámított árak). Buzz: jul. 98.75 (12.88), szept. 70.5 (13.12), dec. 71.75 (13.44); tengeri: jul. 55.50 (11.14), szept. 56.375 (11.32), dec. 54.625 (10.96); rozs: jul. 50.25 (10.69), szept. 49.875 (9.42), dec. 59.55 (16.19). WINNIPEG. (Gabonahatáridőpiac, zárlat.) Búza: ok­t. 71.375, dec. 71.375. LIVERPOOL. (Gabonnahatáridőpiac, zárlat.) (Zárójelben a pengőre és q-ra átszámított árak.) Búza: jul. 5 sh 9 három­n­yolcad d (16.95), okt. 5 sh 5 ötnyolcad d (15.18), dec. 5 sh 5 ötnyolcad d (15.18). VÍZÁLLÁS A földmiv­elésügyi minisztérium vízrajzi osz­tálya jelenti: , A Duna Komáromnál és Budapest— Mohács közt apad, másutt árad. Bajáig közepes, lejebb magas vízálású. Mai dunai vízállások: Schärding 260,­­Passau 371, Aschach 213, Struden 446, Stein 138, Bécs 1­14, Pozsony 243, Komárom 358, Budapest 315, Paks 232, Baja 360, Mohács 408, Gombos 570, Újvidék 487, Zimony 543, Drenkova 424, Orsova 460. A Dráva Barcsnál 126, Drávaszabolcsnál 270, Eszéknél 390. A Széva Bródnál 396. A Tisza Tokaj—Szolnok közt apad, másutt árad, Szolnokig­­közepes, lejebb magas víz­állása. v Mai t­iszai vízállások: Tipkáujlak 160, Vásáros­­nam­ény 216, Tokaj 316, Tiszafüred 376, Szolnok 438, Csongrád 459, Szeged 547. •','' ■*' A Szamos, Csengérnél 146. A Körös Körösszakállnál 46. Békésnél 190, Gyoménál 290. A Maros Makónál 385. . A Balaton Siófoki­ál’92. A Velencei-tó Agárdnál 46. Az év végéig mindössze 5 ezer juhot szállíthatunk Csehországba Állatkivitelünknek legkedvezőtlenebb tétele a juh. Évekkel ezelőtt 50—60 ezer, sőt 1930-ban 81.421 juhot exportáltunk a külföldre. "Legnagyobb felvevőpiacunk Franciaország volt, de az odairányuló kivitelünk évről-évre csökken. 1936-ban például már csak 11.155 darab juhot tud­tunk a francia piacon elhelyezni. Az el­múlt esztendőben sikerült juhkivitelün­­ket az előző évi mélypontról felemelni, mert kivitelünk összesen 43.896 darab volt, amelyből 24.129 darab ment Francia­­országba, 7905 darab Görögországba, 7133 darab Csehországba, a többi pedig Ausz­triába, Svájcba és Olaszországba. Ebben az esztendőben Franciaországba irányuló juhkvítelünk a francia frank erős ár­hullámzása, továbbá a francia gyarmati juhok olcsóbb ára miatt erősen megcsap­pant. Ebben az évben gyakran volt olyan hét, hogy egyetlen egy magyar szárma­zású juh sem került eladásra a francia­­országi, nevezetesen a villettei juhpia­­con. Tulajdonképpen az egyedüli kiviteli lehetőség most csak Csehország felé van. Az év második felében körülbelül 5 ezer darab előjuhot szállíthatunk Csehország­ba. Ezt a mennyiséget június végén osztja szét a kontingenst megállapító bi­zottság december 31-ig történő kötelező szállításra. A Külkereskedelmi Hivatal felhívja a Csehországi juhkivitelben résztvenni szándékozó gazdákat, hogy jú­nius 15-ig jelentsék be, hány darab juhot kívánnak ezalatt az idő alatt Csehor­szágba szállítani. A hivatal a gazdák ál­tal bejelentett tételeket felosztás céljá­ból a kontingenst megállapító bizottság elé terjeszti, de tájékozásul közli az ér­dekeltekkel, hogy a szállítás kötelező és a kiszállítás biztosítása végett darabon­­kint 2 pengő kötbért kell előre lefizetni. Ezért tehát minden gazda csak annyi juhot jelentsen be kiszállításra, ameny­­nyit december végéig ténylegesen ki is tud szállítani. A Külkereskedelmi Hiva­talhoz küldött írásbeli bejelentésben kö­zölni kell azt is, hogy melyik hónapban hány darab juhot kíván az érdekelt gazda Csehországba kiszállítani. A m­últ évben 80.825 holdon pusztított az aszály Évről-évre igen számottevő vetésterületet pusztítanak el az elemi csapások. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtéséből meg­állapítható, hogy az elmúlt esztendőben a legsúlyosabb volt az aszály kártevése. Az adatok szerint 80.825 katasztrális holdon pusz­tított az aszály, 22.109 holdon az árvíz, 10.588 holdon a jég, 1160 holdon a fagy, a különféle férgek és rovarok 1533, az egerek pedig 903 katasztrális hold vetést pusztítottak el. Ezzel kapcsolatosan a Statisztikai Tudósító ki­mutatta, hogy az aszály okozta részleges kár nagyságát nem is lehet kiszámítani, elég azonban, ha arra utalunk, hogy szemes ga­bonatermésünk mennyisége kedvező időjárás esetén 40—50 millió mázsa s ezt az aszály né­melyik évben 30—35 millióra csökkenti. Ter­mészetesen aszályos évben ugyanilyen arány­ban csökken majdnem minden más termé­nyünk terméseredménye is. Mezőgazdasági termelésünk értéke az elmúlt gazdasági évben viszonylagosan 1500 millió pengő értékű volt s ha a terméseredményeket egy megelőző jobb év eredményéhez hasonlít­juk, megállapíthatjuk, hogy a mai árakat alapul véve, mezőgazdaságunk a múlt évben az elemi csapások teljes és részleges kártétele címén, amelyből az aszálykár a legnagyobb,­­ több száz millió pengős kárt szenvedett. Nagy veszedelme mezőgazdaságunknak az árvíz is. Árvízmentesítésü­ik több évtizedes munkája hatalmas eredményekre tekinthet vissza. A veszély azonban még nem hárult el teljesen, mert hiszen éppen a múlt év folyamán és az idén is tapasztaltuk, hogy a meder szabályo­zatlansága miatt a jelentéktelen patakok ára­dása is igen súlyos károkat okozott. Az aszá­lyos időjárás veszélye ellen öntözéssel véde­kezhet a magyar mezőgazdaság. Keleti vár­megyéink területén már folynak a megkezdett munkálatok s a jövő gazdageneráció remélhe­tőleg az aszály veszélyétől mentesen termel­heti szántóföldi terményeit. A jégverés, továbbá a kora őszi, téli vagy kora tavaszi késői fagyok pusztítása ellen technikailag nem lehet­­védekezni, és ezzel az elemi csapással mindig számolni is kell. A mezőgazdasági termények egyéb kártevői el­len azonban hathatós védelmet nyújt a tech­nika és a vegyészet. Ebben a tekintetben a védekezési módok lehetőségét a jövőben még fokozottabb mértékben kell kihasználni és bi­zonyos, hogy okszerű védekezéssel a rovarok okozta károkat idővel a minimumra lehet csökkenteni, ha a gazda szigorúan és ponto­san betartja a védekezési eljárásokat. Intézkedést sürgetnek a lóeladásoknál elő­­forduló visszaélések ellen. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara a földmivelésiügyi kormányzathoz korábban intézett felterjeszté­sében olyértelmű javaslatot terjesztett elő, hogy a kereskedelmi kormányzat rendelje el a lókereskedők és alkuszok iparigazolványai­nak bevonását és azok új kiadását ahhoz a feltételhez kösse, hogy bizonyos összeget kaucióképpen letétbe helyezzenek a kehesség­­ben szenvedő lovak értékesítése esetén előálló károk fedezésére. Mind sűrűbben ismétlődő jelenség ugyanis, hogy a kebességben szen­vedő lovak értékesítésénél számos visszaélés történik a vásárló gazdaközönség rovására, amennyiben a lókereskedők és alkuszok a ful­­ladozásban szenvedő lovakat a vásár előtt olyan bódító szerekkel kezelik, amelyek a ne­héz légzést 24—48 órára könnyebbé tudják tenni és így megnehezítik a betegség felisme­rését.­ A Kamara véleménye szerint ezen a visszás és a gazdaközönségre nézve rendkívül káros helyzeten csak úgy lehet segíteni, ha az újonnan egzisztálni kezdő lókereskedők és alkuszok iparengedélyének kiadásánál, a már működőknél viszont a bevont iparigazolvány kiadásánál bizonyos összegnek kaucióként való letételét kívánnák. Milyen az idei akác­mézelés? Az akác az áprilisi és május eleji fagyok miatt országszerte elfagyott. A tipikus akác­­vidékeken,­­óriási erdőségekben egyáltalában nincs virág. Egyes kivételes helyeken azonban elég szépen virágzik az akác és ezeket a te­rületeket a vándorméhészek túlzsúfolták. A Magyar Méhészeti Egyesülethez befutott je­lentések szerint az akác, húr már egy hete virágzik, érdemleges hordást eddig ezeken a Élőállat és hús Irányzat: szilárd Sertésvásár A ferencvárosi sertésvásárra 962 darab ser­tést, hajtottak fel. Az előző vásári maradvány­nyal együtt 2279 darab várt eladásra, amelyből 905 darab maradt eladatlan. A felhajtásban 494 darab angol hússertés volt.­­ Árak: uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on felül 100—101.5, 340 kg-on alul 94—97, szedettsertés la 92—94, Ila 88—90, Illa 78—86, öregsertés la 84—86, Ila 75—82, angol tőkesertés 92—95, angol sonka­­sertés Ila 88—94, exportzsir márkázott, vágó­hídon átvéve csomagolás nélkül 160—162, fél­sertés szalonnával la 129—132, Ila 126—129, fél­­sertéshús la 127—132, Ila 122—127, sózott sza­lonna 3 darabos 138, 4 darabos 134, hátszalonna 28 kg-os 146, hát 152—154, belföldi zsir­la 158, Ila 151—152, kicsontoznivaló sertéshús 110—120, sertésbelsőrész 80—90, sertésbél és gyomor 90— 110, töpörtyű la 160­-170, Ila 30-34 fillér kg­­ként. . helyeken sem adott. A mézhozam előrelátha­tólag a vándorlás költségeit sem fogja fedezni. Mindezekre való tekintettel a mézpiacon igen élénk a kereslet, s a kereskedők már hordás előtt igyekeztek lekötni a várható mézmeny­nyiséget. Kínálat hijján azonban üzletkötés alig történik. A méhészek közlései szerint tavalyi tartómézet mázsás tételekben a feladó vasútállomástól 125 pengőért, akácmézet 130 pengőért adtak el május hónap folyamán. A 92 pengős minimális mézár nem felel meg a piaci árviszonyoknak, a méhészek előrelátha­tólag kénytelenek lesznek az erre vonatkozó megállapodást felmondani, illetve a mai vi­szonyoknak megfelelően módosíttatni. OLAJOSMAG kivitelünkkel kapcsolatosan a Nemzeti Gazdaság című­ rovatunk első hasáb­ján utalás történt arra, hogy olajmagszükség­­letü­nk nagy részét már magunk termeljük — a koprán kívül. Szedési hiba folytán azon­ban korpa került a kopra helyére. Azonban már az ott elmondottakból is következik, hogy a korpa szó semmiképpen sem való oda, hi­szen olajmagvakról van benne szó. A kopra is olajmag, a kókuszpálma gyümölcsének, diójá­nak belső tejfehér szinti magva. Ezt a magot, amelyet tulajdonképpen koprahnak neveznek, megfőzik, aprítják és kisajtolják. A kisajtolt tejszerű terméket nagy üstökben felmelegítik és a felszínen úszó zsírt, leszedik. Ez az úgy­nevezett kókuszolaj, amely frissen szép fehér különös, de kellemes szögű, megóvásodra azonban kellemetlen. A kopra mag olaját fő­képpen szappangyártásnál használják, de stearin hozzáadásával olcsó gyertyákat is ké­szítenek belőle. Koprából az elmúlt esztendő­ben körülbelül 90 ezer méter mázsát hoztunk be. Msa olajosmag termelésünket még inkább sikerül fokozni, úgy a­ koprát is tudjuk majd pótolni, illetve helyettesíteni. Húsvásár A husvásári készlet: 70 nagymartus, eladás 30, ’­38 borjú, eladás 288, 36 birka, eladás 16 darab. A forgalom lanyha volt. — Arak: marhahús 1ia egészben 90—120, hátulja től—132, eleje 74—94, borjú ölött bőrben la 140—148, Ila 124—138, borjú lekörözött eleje 90—104, bőrben 100—100, lekörözött hátulja la 160—172, Ila 150—184, juh lebőrözött la 110-116, la 90-108, csont 50, orr és köröm 20, láb 4 darab 100—150, pacal egészben 80, marhabél 30 fl, borjúfodor egészben 50—60, juhbél 60—65, marha­­vér (1 tál) 30 fillér. Fémpiac London. (Fémtőzsde.) Réz, ólom lanyhuló ón ingadozó, horgany alig tartott, ezüst nyo­­mott. Vörösréz standard 32 15/16—33, 3 hó­napra 33 3/16—33%, lesz. árf. 33, elektrolyt 37%—38, best. ser. 36%—38, ón standard 163— 163Vi, 3 hónapra 163 V.—164, lesz. árf. 163, straits 165%, ólom külföldi prompt 13 5/16—17) Vs. 3 hónapra 13 7/16—13'/1, lesz. árf. 13%, hor­gany prompt 11 %—12, 3 hónapra 12%—12 3/10, lesz. árf. 11%, ezüst­­prompt 39%—20%, 3 hó­napra 19%—20, lesz. árf. 20'/1. NEMZETI ÚJSÁG 15 június 2. Érték és pénz Irányzat: szilárd. A favorizált értékpapírok árnyereségre tettek szert Az értéktőzsdén vontatottan indult a forga­lom, de a külföldi értékpapírpiacokról érke­zett kedvező jelentések nyomán rövidesen megélénkült az üzleti tevékenység. A speku­láció ugyanis vásárolni kezdett, majd a kon­­trernia is sürgős fedezési vásárlásokat bonyo­lított le. Az élénkebb kereslet megszilárdí­totta az irányzatot. Különösen a favorizált értékpapírok iránt volt tapasztalható élén­kebb érdeklődés, de kiterjedt a figyelem több, az utóbbi napokban teljesen elhanyagolt ér­tékpapírra is. Néhány részvénye volt csupán a piacnak, amely nem tudta elérni előző napi záróárfolyamát és kisebb veszteséggel zárult. A fix kamatozású értékpapírok piacán szintén szilárd volt az irányzat, de csak a fővárosi kölcsönkötvényekben fejlődött ki üzlet. A hadikölcsönkötvények és záloglevelek piaca üzletiben volt. Az értékpapírpiac kötései (Zárójelben a záróárfolyamok): Állami pénztár­jegy 1938-as 1044 (199), .Székesfővárosi kölcsönköt­­vény 1111-es 17.8-17.6 (17.6). Székesfővárosi köl­csönkötvény 1914-es 305-306.5 (306), Székesfővárosi kölcsön kötvény 1927-es 83-84 (83.5), Nemzeti Bank 16­ (192), Békéscsabai 8 (8), Hungária-malom­ 8 (27.5) , Bauxit 209.5-216 (215), Beocsini 18.5 (18.5), Borsodi szén 10.5 (10.4), Szentl­írbné­ 10 (10), Kohó 21.5-22.5 (22.5), Aszfalt 10 (10), Kőszén 330- 335 (334.5) , Nagybátonyi 46.5 (46.5), Salgó 33—32.5 (32.8), Urikányi 47—48 (47.8), Fegyver 71—69.5 (79.25), Ganz 25.5-24.9 (25.1), Láng 39-38 ( 38.75), Acél 32.25 —32.75 (32.5), Győri vagon 24.7 (24.5), Rima 79.9 -81.5 (81), Schuller — (42), Nasirl 64-63 (63), Nova 15.75—17 (16.75), Tröszt 71-73 (72.75), Délcukor 58- 69 (59), Magyar cukor 129—139.25 (139), Georgia 24.5 (24.5), Izzó 156 (155.75), Dreher—Haggenm. 140 (149), Gyapjúmosó 4.9 (4.9), Pamutipar — (38.5), Szegedi kender — (41.5), Flóra 12 (12), Műtrágya 49.25—49.75 (49.5), Brassói 27 (27), Gumi 66 -68.5 (67.5) . Vasúti forg. 21.5—20.75 (21), Telefon 11.2— 11.7 (11.5). Külföldi értékpapírpiacok . BERLIN. (Értéktőzsde.) Az értéktőzsdén az előző napokhoz hasonlóan élénkebb üzlet fejlő­dött ki. A vételi megbízások azonban egy-két ki­vételtől eltekintve szűk keretek között mozogtak. Helyenként így is bizonyos fokú anyaghiány mu­tatkozott, ami árjavulásokra vezetett. — Zárlat: AEG 119.75, Hemberg 140.—, Gas Dessau 119 hét­nyolcad, D. Erdöl 138.59, Dynamit NI. 87 három­­nyolcad, Farben 101.—, Laurahü­tte 18.—, Mannes­­mann 113.— Natranzellstoff 130.75, Schles. B. Gas 134.— ex. Schuckert 182.25, Siemens 203.—, Otavi 23.25, PARIS. (Értéktőzsde.) A tőzsdén elgyengült az irányzat. A külföldi piacokról, nevezetesen New­­yorkból érkező elkedvetlenítő hírek hatása alatt pozíciófeladások történtek. A főbb árupiacok ár­esései is nem kis mértékben járultak hozzá a hangulat ellanyhulásához. A spekuláció tartóz­kodó magatartást tanúsított. A tőzsde nyugodt forgalomban, nyomott irányzattal zárt.­­ Zárlat: B. de France 6950, Créd. Lyonn. 1572, Suez 23.559, Thompson Houston 136, Gas és Faux 422, Creusot 1015, AVaggohS L. 87, Rio Tinto 2310, Royal Dutch 69.725, Magr. 4 szál.­ári, .29, Kőszén 775, DSzAIL 126, Quoutehoucs 244, Hotchkiss 754. Mexican Eagle 47.59. FRANKÉÉRT. (Esti értéktőzsde.) Az esti tfiz*­­­lén csaknem teljes Üzlettelenség uralkodott. A közönség tartózkodott az üzlettől, de a spekuláció nem igen mutatott vállalkozási kedvet. Ennek folytán a részvénypiacokon nagyon kevés kötés történt. Az irányzat tartott volt. — Zárlat: Man­­nesmann 112.75, Laurahütle 17 hétnyolcad, Farben 160.25. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Amsterdam 186.60—188.20. Athén devizakompenzáció 3.025—3.055, Belgrád 7.82 -7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.18-57.62, Bukarest 3.41-3.44, Istanbul 268—271, Kopenhága 74.75—75.35, London 16.73'/,-16.88'/,, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 338.35—340.95, Oszló 84.12'/,—84.82'/,, Paris 9.25—9.63, Prága 11.79-11.93, Szófia 4.11—1.15, Stockholm 86.32'/, -87.02'/,, Varsó 63.65-64.15, Zürich 77.02 és fél —77.72 és fél. — Valuták: Angol font 16.70 -16.90, belga 57___57.60, kanadai dollár 332— 337, cseh korona 7.50—10 50, dán korona 71.55—75.35, dinár 7.15—7.70, dollár 336.95— 340.95, francia frank 9.10—9.60, holland fo­rint 186.20—188.20, lengyel zloty 60—61.40, lel (érme kivételével) 2.50—2.80, leva 3-----3.60, lira (500 és 1000 liras bankjegyek kivételével) 16.90—17.96, norvég korona 83.90—84.86, svájci frank 76.80—77.70, svéd korona 86.10—87.—. — Magyar—német devizakompenzációban a felár változatlanul 18—19 és félszázalék. — A ma­gyar—jugoszláv devizakompenzációban 46—47 és félszázalék.­­- A magyar—bolgár deviza­­kompenzációban 33 és fél—35 százalék. — A tö­rök font felára 38—39 és félszázalék. Deviza- és valutapiac A nemzetközi devizaforgalomban az angol font s a kontinens valutái ismét kissé gyen­gültek, m­íg a dollár emelkedő irányzatot mu­tatott. A francia és svájci frank alig tartot­tal­ alakult. BERLIN. (Devizazárlat.) Szófia 3­0479 "»■*". London 12.32-12.35. Paris 8.9230-4.9379. Amszter­­dam 137.34-137.44, Milánó 13.09-13.11, Belgrad 5.4949 —5.7949. Varsó 47-47.10, Prága 9.4419-8.4599. Zürich 36.72—54.84, Newyork 2.4910—2.4950. LONDON. (Devizazárlat.) Newyork 4.9425. Paris 178.37, Milano 93.96, Zürich 21.7175. Amszterdam 8.96 13/14, Berlin 12.325. Prága 142.37. Bukarest 465.—. Varsó 24.29 Belgrad 217.79. Szófia 495.—. ZI'RICH. (Devizazárlat.) Paris 12.195. London 21.7225. Newyork 439.—. Milánó 23.095. Amszterdam 212.19. Berlin 176.19. osztrák schilling 59.—. Prága 15 24. Varsó 82-59. Belgrad 19.—. Bukarest 3­25. — (Etőtőzsde.) Páris 12.18. Newyork 426.15. Milánó 23.11. Amszterdam 242.225. Berlin 176.125. Uj ipari központ létesül Törökországban. Ankarából jelentik: Kutamna közelében új ipari központ van alakulóban. Az építkezése­ket a Sumer­ és Etti­bank bonyolítja le. Meg­kezdték az első nagy gyár építését szinteti­kus benzin előállítására és épülőfélben van egy műtrágya-, egy klór- és egy szóda gyár is. A Kutahia melletti barnaszén telepek ki­termelését most kezdik meg. Az épülő erőmű az egész körzetet ellátja villamosárammal. A bankok beruházások­ céljaira összesen 30 mil­lió török fontot bocsátottak rendelkezésre.

Next