Nemzeti Ujság, 1938. augusztus (20. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-09 / 178. szám

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA ÉS A KÉK RÓKA AZ OSLÓI NEMZETI SZÍNHÁZBAN Az oslói Nemzeti Színháznak és a nor­vég rádiónak két érdekes újdonsága lesz az ősszel meginduló színházi szezonban. Mind a kettő magyar darab s mind a kettő előadására már régen készülnek. A norvég irodalmi és színházi körökkel állandó összeköttetést tart fenn dr. Mar­­chis György egyetemi lektor, aki a Nem­zeti Színház legutóbbi szezonjaiban néhány érdekes fordítással vonta magára a közönség figyelmét. March­is fordította Soyának, a dán színpadi szerzőnek darab­ját, amely „Ki vagyok én?“­ címmel ke­rült színre, ő hozta­­Budapestre a „Szülők lázadása“ című nagysikerű vígjátékot is. Dr. Marcius György két újabb fordí­táson dolgozik a Nemzeti Színház szá­mára. A jövő évadban kerül bemutatóra S. V. Wollberg „Circus Juris“ c. darabja és Strindberg „A tűzzel nem szabad ját­szani“ című színműve. A fiatal lektor azonban nemcsak magyarra fordít északi nyelvekből, hanem átültette norvég nyelvre Madách remekművét, „Az ember tragédiáját és Herczeg Ferenc „Kék rókd“-ját is. Mind a két darabot elfogad­ták előadásra Norvégiában. „Az ember tragédiája“ először a nor­vég rádióban kerül előadásra október 15-én. A két legnagyobb norvég színész játssza Ádámot és Évát. Ádám Maurstad Erik, a norvég Nemzeti Színház művésze, Éva pedig Segel Lind asszony lesz. Luci­fer szerepének alakítójáról még nem dön­töttek véglegesen. „Az ember tragédiája“ után rövidesen színrekerül a „Kék róka“ is. Herczeg Ferenc nagysikerű vígjátéké­nak női főszerepét, Cecilt, ugyancsak Segel Lind, a norvégek legnépszerűbb színésznője alakítja. A két magyar darab a rádióbemutató után kerül színre az oslói Nemzeti Színházban. A Zápor mosta el a „Bohémek“ sza­badtéri előadását. Rómából jelentik: Ve­ronában vasárnap a „Bohémek“ című opera szabadtéri előadása közben a hir­telen támadt szélvihar elsodorta a dísz­leteket. A szélvihart hatalmas felhősza­kadás követte és a 30.000 főnyi nézőkö­zönség a szélrózsa minden irányában szétszéledve, keresett menedéket a zápor elől. — A Lengyel Est Szegeden. A Szegedi Énekkar, ez év­ tavaszán hangversenykörúton volt Lengyelországban, ahol mindenütt nagy szeretettel és ünnepléssel fogadták. Ennek vi­­szonzásaképen a krakói Jagelló-egyetem ma­gyar lektorátusa által szervezett Lengyel Tánckör augusztus 12-én Szegedre érkezik és ott Lengyel Est keretében bemutatkozik. Sze­repel Mikuszewszka Mária és Staneczki László lengyel táncművész, továbbá Roma­­novszki István operaénekes, Skotisztyski Fe­renc zongoraművész és még mások.. A Lengyel Tánckar rendkívül érdekes és változatos mű­sort fog bemutatni. —■ Turandot harmadszor a szegedi sza­badtéri színpadon. Hétfőn este tartották meg a Turandot harmadik s egyben utolsó szabadtéri előadását, amelyet nagyszámú közönség nézett meg. Igen nagy számban érkeztek erre az alkalom­ra Szegedre külföldiek, főként ameri­kaiak, angolok, jugoszlávok és románok, továbbá a magyar közélet sok kiváló­sága és a minisztériumok számos főtiszt­­viselője. — Nemzetközi iparművészeti nagygyűlés Brüsszelben. Nemzetközi iparművészeti nagy­gyűlés ült össze Brüsszelben. A nagygyűlésen tizennégy nemzet százötven képviselővel vesz részt. A résztvevők a nagygyűlés során meg­látogatják Belgium nevezetesebb művészeti központjait. MA: BEETHOVEN IX. SZIMFÓNIA az Állatkertben. Olcsó belépődíj. RÁDIÓ Kedd augusztus 1. 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — Kb. 7.20: Étrend, közlemények. — 10: Hírek. — 10.20: örök alvás, örök mosoly. Véghy Panni felolvasása. — 10.45: Divattudósítás (felolvasás). — 11.10: Nemzet­közi vízjelzőszolgálat. — 12: Déli harangszó az Egyetemi-templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Hanglemezek. — Közben kb. 12.30: Hírek. — 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 13.30: Suki Tóni és cigányzenekara. — 14.35: Hí­rek. — 14.50: A rádirt műsorának ismertetése. — 15: Árfolyamhírek, piaci árak, élelmiszerárak. — 16.15: A mindenre ráérő asszony és akinek sem­mire sincsen ideje. Kner Imréné előadása. —16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — 17: A hódmezővásárhelyi cserepes legények. Kiss Lajos előadása. — 17.25: Magyarorsá­gi Épitőmun­­kások Dalárdája és a Budai Szabadság Dalkör. — A székesfővárosi légoltalom műszaki kérdései. Székely Ádám előadása. — 18.35: Gémes Irén hár­­fázik. — 19: Madárlesen a nyári Tiszán. Nagy­­mihályi Sándor előadása. — 19.30: Magyar nótá­ért. László Imre énekel. Sárvári János tárogató­­zik. — 20.30: Tréfás székely mesék. — 21: Hírek. — 21.20: Faragó György zongorázik. — 21.55: Idő­járásjelentés. — 22: A rádió szalonzenekara. 23: Hírek német és olasz nyelven. — 23.10: Me­gyeri Gyula jazz-zenekara (közvetítési. — 00.05: Hírek külföldi magyarok számára. — Budapest II. 18.35—18.55: Ádám Dezső elbeszélései: Válás után: Emlék. — 19—19.25: Takács Paula énekel. — 19.30 —19.55: A földmivelésügyi minisztérium mezőgaz­dasági félórája. — 20—20.20: Hírek, ügetőverseny­­eredmények. — 20.25—21.15: Filmrészletek és tine- Bámok (hanglemezek). ö­zviház, m­ű­észet MEGHALT A LEGNAGYOBB OROSZ RENDEZŐ, SZTANISZLAVSZKIJ Rövid hír jelenti Moszkvából, hogy Konstantin Szergejevics Sztaniszlav­­szkij, az orosz színpadművészet világhírű mestere 75 éves korában meghalt. Csen­des, visszavonult ember volt már Szta­­niszlavszkij régen. Rendezői és színpad­­művészeti elveit Oroszországban rég meghaladottaknak tekintették. Tairov és az ő nyomán haladó új rendezés felsza­badították a színpadot a valóság és a természetesség uralmától és torz stilizá­­ciók és vázszerű, minden festői hatást nélkülöző színpadképek felé hajszolja. Ezek az új rendezők tehát megdöntöt­ték Sztaniszlavszkijt, mint ahogy annak idején Sztaniszlavszkij is a­­ pathoetikus romantikus illúziókeltés színházának romjain alkotott újat. Két nagy elvet valósított meg a színpadon: a beszéd és a játék természetességét és az együttes tökéletes összjátékát. Nem érte be azzal, hogy a színész jól-rosszul megtanulja szerepét és aztán hatáskeltően eldekla­­málja. Teljes átéltséget akart a színpa­don. Azt akarta, hogy a színésznek tes­tét, lelkét átjárja, valósággal vérévé váljék a darab szelleme és hangulata. Ha például a darab alaphangulatát a magánosság adta, akkor ilyen vidékre vitte színészeit, lakatlan házakba szállá­solta el őket s a hely szellemével sugá­rozta beléjük szerepük szellemét. Akár a nagy francia rendező, Jacques Copeau, ő is együtt tartotta, nevelte színészeit. Testüket éppen úgy iskolázta, mint lel­küket. Azután a részletpróbák és közös­­próbák végtelen során érlelte ki tökéle­tessé az együttest, így érte el, hogy sok­szor igen bonyolult lelkiállapotokat meg­döbbentő élethűséggel tudott ábrázol­­tatni színészeivel. Az élethűség mindig legfőbb elve és célja volt s ezen a téren olykor túlzásokba is ment Tulajdonképpen mint műkedvelő kezdte. Még 1888-ban alapította meg a Művészi és Irodalmi Társaságot, amely­nek égisze alatt eleinte műkedvelőkkel játszott szinházat. Később 1896-ban Ne­­mirovics Damcsenkoval együtt vetette meg a­­Moszkvai Művészszínház alapját Ez a színháza aztán világhírűvé vált. Eleinte orosz történelmi darabokat ját­szott. Később nagy sikerrel adott egé­szen új, hatalmas lendületű színpadi éle­tet a klasszikusoknak. Shakespearenek és a görög drámáknak. Hamlet előadása vagy Euripides Medeája az ő szinte alkal­­mazásában az egész világot meghódította. Óriási sikerrel rendezte Gogoly Revizo­rát is. Nagy rendezők rendesen nagy dráma­írók művének színpadi megvalósításával alkottak nagyot, így Brahm Ibsen ren­dezései váltak európai hírűvé. Sztanisz­­lavszkijnak a miliőrajz mesteri és finom hangulatú rajzában kiváló Csehov adott főképen alkalmat, hogy rendezői művé­szetét igazán csillogtassa. Ezek a csen­des menetű, bensőséges költészetű dara­bok leginkább megfeleltek Sztaniszlavsz­kij ízlésének és vérmérsékletének s teljes összhangban voltak rendezői elveivel. A Sirály, a Vanja bácsi és a Cseresznyés kert előadásai igazi mesterműveivé vál­tak Sztaniszlavszkij rendezésének s nyu­­gateurópai színpadokon is megkedveltet­ték ezt a csakugyan finom előkelőségű drámaírót. A forradalom után Sztaniszlavszkij művészetének nem volt talaja Oroszor­szágban. Hangosabb, rikítóbb színházat kívánt a propaganda. Sztaniszlavszkij ekkor hosszú külföldi turnékra ment tár­sulatával és csaknem az egész világot bejárta velük. Otthon hagyta azonban azokat a kis Stúdiókat, amelyben színé­szeit nevelte és előkészítette s amelyek­nek élén tanítványai álltak. Ezek aztán behódoltak az uj irány kívánságainak s különböző uj irányok felé kezdték fej­leszteni a mai orosz színjátszást, amely­nek igy, bármilyen távol is esett már számos vonatkozásában Sztaniszlavszkij elgondolásától, végeredményében mégis csak ő az apja. Sztaniszlavszkij színész is volt, ha nem is olyan nagy színésznek, mint­ rendező­nek. Főleg mint jellemszínész tűnt ki, Moliere képzelt beteget. Ibsen Népgyű­­lölőjét és Csehov Vanja bácsiját játszotta nagy sikerrel. Élete alkonyán egy an­t"ni kiadó biztatására megírta emlékeit My Life in Art (Életem a művészetben el­men.! Egyike a legjobb színpadművé­szeti könyveknek. Kállay Miklós. Kutis Judit volt — Harangozó Gyulát, az Operaház bal­­lettmesterét, aki hosszabb olaszországi tartózkodás után most érkezett haza, szerződtette a milánói Scala főinten­dánsa. Február 1-én kell Milanóban len­nie, ahol egy 30—40 perces balett betaní­tásával kezdi meg olaszországi műkö­dését. — Néhány nap múlva érdekes szabad­téri előadás lesz Léván: a Főtéren elő­adják Kacsóh Pongrácz halhatatlan dal­játékát, a „János vitézt“. Az Operaház együttese vendégszerepel a szabadtéri előadáson és a címszereplő Palló Imre lesz. — A sorsok, emberek, sokszor egész or­szágok tragédiái, legtöbbször a véletle­nekből, az előre nem látható jelentéktelen eseményekből indulnak ki. Kiáltó példája ennek az a pusztító tűzvész, melynek 1871-ben a fejlődő Chicago áldozata lett. Történelmi tény, hogy a tűzvészt az ak­kori polgármester, Jack O'Leary édes­anyjának Daisy nevű tehene okozta, mi­kor felrúgta O'Leary mama petróleum­­lámpáját, amelytől először az istálló, majd a hatalmas szélben egész Chicago meggyulladt és porráégett. Ennek a gi­gászi méretű pusztulásnak az emlékét örökítette meg a 26th Century Fox-film első idei monumentálfilmje, a Chicago a bűnös város, melyet több mint tizenöt millió pengő költséggel készítettek el Hollywoodban. A film főszerepeit Tyrone Power, Alice Faye és Don Amed­o ját­szották, rendezője pedig Henry King volt, aki ezzel az alkotásával az akadé­mia nagydíját nyerte el. — Természetesen Amerikában és természetesen filmen történt meg, hogy Peter Lorre, a hajdani rém­­színész, aki a népszerű japán detek­tív figuráját, Mr. Motot az egész világ­gal megkedveltette, két detektívszerepe között eljátszotta a „Két fegyenc“ című kalandordráma egyik címszerepét. A má­sik fegyenc, Victor McLaglen a tulaj­­donképeni főhőse ennek a szenvedélyek, ösztönök, bűn és jóság, szerelem és gyű­lölet mixtúrájából konstruált izgalmas tempójú filmnek. Victor Me ezt a szere­pét színpadon is eljátszotta és drámai alakítását, mint az 1937138. szezon legmű­vészibb sikerét, az amerikai színművé­szeti tanács a Thalia serleggel tün­tette ki. — Mezey Mária Svájcba utazott pi­henni. — Hármas jubileumhoz érkezett el az Angol-parkban a Csodarevü, öt éve játsszák a különböző produkciókat ezen a néven, 300 előadás volt és az idei műsorban ötvenedszer kerül színre a népszerű szabadtéri színpadon. Az ötle­tes, mulatságos műsor főszereplői: Si­­mor Erzsi, Horvát Manci, Salamon Csöpi, Delly Ferenc és a két Latabár banketten ünnepelték meg a hármas jubileumot. Hír szerint az egész revüt olaszországi turnéra akarják vinni. —• Az Ufa színház, az Uránia, a nyári szünet után, 11-én, csütörtökön nyílik meg. Előadásra kerül Lil Dagover filmje, a „Másodvirágzás“, amely a szakmai bemutatón nagy sikert aratott. — A ceglédi színház Tolnay Andor igazgató vezetésével, mint jelentettük, augusztus 17-én, szerdán este ősbemu­tató e­ladást tart, amelyen színre kerül Molnár Géza „Bogár Imre­­ balladája“ című drámája. Molnár Géza színműve a magyar lelket, az ősi magyar erőt és annak lüktető érzését eleveníti meg.­­ A veronai Arena híres és nagysikerű operaelőadásainak augusztusi további programmja a következő: augusztus 9. kedd: Tannhäuser, augusztus 10 szerda: Favorita, augusztus 11 csütörtök: Tann­häuser, augusztus 13 szombat: Favorita, augusztus 14 vasárnap: Tannhäuser, au­gusztus 15 hétfő: Favorita. — A Paris Soir londoni munkatársa be­szélgetést folytat­ott Gratie Fields rádió­­énekesnővel, aki ezeket mondotta többek közöt: „Csúnya vagyok, negyven éves el­múltam, mégis én vagyok a világ legjob­ban fizetett művésze". A rádióénekesnő gramofonlemezei négymillió példányszá­mot értek el, azt azonban már nem árulta el, hogy mennyi a jövedelme.­­ Bordy Bella hazaérkezett Dalmáciá­ból. Kedden reggel kezdik forgatni új filmjét, az Uz Bencét. NEMZETI ÚJSÁG , augusztus 9. Elféli sláger remek ritmusú dalait. A Paramount nótás, mókás vígjáték­a. FRED HUC MURRily * HARRIET HILLIARD MA PREMIER! F­ORUM — Pólya Tibor festőművész síremlé­kéül azt a szobrot szemelték ki, amellyel " Kisfaludy-Stróbl Zsigmond a párisi ki­állításon díjat nyert. A szobrot most szállítják Szolnokra, ahol ünnepiés kere­tek között helyezik el Pólya Tibor sírjá­nál. — Horváth Árpád, a debreceni Csoko­nai Színház igazgatója szerződést kötött a Zeneakadémia egyik növendékével, Kassai Jánossal, akit a színházban színrekerülő operák és operettek bariton­­szerepében léptet fel. A fiatal baritonis­tát valósággal az iskolapadból szerződ­tették. — Nádasdy Kálmán, az Operaház ren­dezője, meghívást kapott a bécsi operá­tól, ahol októberben rendezi a „Bohém­élet,“ előadását. A Puccini-opera új beta­nulással kerül színre. Mimi szerepét Réthy Eszter énekli. A többi főszereplő Svéd Sándor, Mazarov és Jarmila No­votna lesz. r. A múlt héten kézbesítették ki a szí­­nészeti és­­filmkamara előadói tervezetét a az érdekképviseleteknek, ugyanakkor fel­­ről szólították a képviseletek vezetőségét, te­gyék meg észrevételeiket. A kultuszmi­­nisztérium már a hét közepére akart összehívni ankétot, de a színházi érdek­­képviseletek közölték, hogy még nem készültek el. Ezért szombatra hívták be a színészek, színigazgatók és mozisok ve­zetőségét a kultuszminisztériumba.­­ Augusztus 22-én helyszíni közvetítése lesz a koronázó főtemplomból. A rádió közvetíti a „Szent István király méné Szentmártonba" című kantátát. — Jávor Pál autója, mint ismeretes, júniusban összetört. Ehelyett most egy nyolchengeres csukott Talbot vásárolt 17.000 pengőért. — Marton Sándor meghalt. Dr. Marton Sándor, a népszerű színházi kiadó, aki ügyi védből lett színházi ember, Nógrádverőcén hirtelen meghalt. Évtizedeken keresztül kül­földön nagyon sok magyar szerző darabját helyezte el, amelyek egytől-egyig mind sikert arattak. Temetése előreláthatólag kedden dél­után 5 órakor lesz a rákoskeresztúri temető­ben.­­ Megnyílt a velencei nemzetközi filmkiállítás. Hétfőn nyílt meg ünnepé­lyesen a hatodik nemzetközi filmkiállítás Alfieri miniszter és a külföldi kiküldöt­tek jelenlétében. Képviseltette magát Argentina, Belgium, Brazília, Csehor­szág, Franciaország, Japán, Magyar­­ország, Németország, Nagybritannia, Né­­metalföld, Mexikó, Lengyelország, Svéd­ország, Svájc, India, Északamerika és Délafrika. A miniszter üdvözölte a fel­sorolt kiállító nemzetek kiküldötteit, majd a filmpalotában fogadta a fasiszta egye­­temek ifjúsági mozgófényképosztályai­­nak mintegy negyven kiküldöttjét, akik beszámoltak neki tevékenységükről.­­ Az Esseni Schubertbund budapesti hang­versenye. Németország egyik legkiválóbb kó­rusa, a modern német kórusművészet repre­zentáns képviselője, az Esseni Schubertbund férfikara kedden délután fél 7 órai kezdettel szabadtéri hangversenyt ad a Székesfővárosi Képtár (Gróf Károlyi-palota) kertjében. A kórus gazdag és változatos műsorában Schu­bert és Schumann művein kívül a modern né­met kórusirodalom nálunk nem ismert több új alkotása is bemutatásra fog kerülni, nemkü­­lönben egy sorozat német népdal is. A hang­versenyt a Magyar Dalos Egyesületek Orszá­gos Szövetsége a Székesfővárosi Népművelési Bizottsággal együttesen rendezi.

Next