Nemzeti Ujság, 1938. augusztus (20. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-23 / 188. szám

A kormányzó üiés',jó felesége Németországban Időj­árás: —­­ TM ' — Szünet Várható idői A- a cseh tárgyald­rds a követ- _ ___­­ _ ___ _______________— h. sokban — Kivéte­lhezö haszon* VL W les állapot­ra* négy órára: Mi Ili »M M ■ A ■ M H I i » B 1 tesz­tinóban — Keteten mégerös B M gWfjm M ■ ■ H I H V Franco jegyzéke szél, helyenként, I V I 1 Ifi M ■ ' I I Hl lv H eny­hitette a je• főleg nyugaton I 1 Hvl f M M, ^ / Pk H szük­­séget — eső, a hőmérsék-­t­t Újabb nemzeti tet alacsony . _ . . .... , __ győzelmeket le­marad XX. évfolyam, 188. szám 4 KEDD 4 Budapest 1938 augusztus 23 lent Franco Báró Bakách-Bessenyey György magyar követ tárgyal a kisantant külügyminiszt­­­tereivel Bledben Vitéz Subik Károly pápai prelátus fel­tűnést keltő beszédet mondott a magyar­­ munkásif­júság követtáborozásán Takao Hamazaki, a japán Mitsui-kon­­szern tagja. Budapesten tartózkodik Máry Dezső ny. alezredes, a Balatoni Sporthét egyik előkészítője ___ A bledi kisantant értekezlet megegyezést akar Magyar­­országgal Belgrádi követünk félóráig részt vett a konferencián (Német Távirati Iroda.) A kisantant­­ek megbeszéléséhez vasárnap délután báró Bakác­s-B­essenyey magyar adó jugoszláv körökben nagy­on lesz jugoszláv-magyar szerződés részről azonban nem leplezik, hogy P­i keltett. Különösen kellemetlen hatást a politikusok milyen könnyen t­á­v­al. (MTI.) Bled, augusztus 22. értekezleten tanácskozó külügyminiszte­­háromnegyed 6 órakor egy fél órára követ is csatlakozott. Mérték­­tatónak tekintik a helyzetet megkötése szempontjából. Más­­ága makacssága bizonyos csalódást élt — mint kijelentik , hogy a cseh dobálóznak a háború gondola-Diplomáciai körökben elterjedt hírek szerint B­a­k­á­ch-B­e­s­s­e­n­y­e­y György magyar követ, akinek igen fontos szerep jutott ezen a konferencián, hétfőn délután telefonon érintkezésbe lépett a Németországban tar­tózkodó magyar miniszterelnök­kel és külügyminiszterrel, hogy jelentést tegyen a kisantantkonferencia eddigi lefolyásáról és további utasítá­sokat kérjen. A kisantant várja a magyar választ Bled, augusztus 22. A k­is­an­tan­t k­o­n­f­ere­n­ciá­t egy nappal meghosszabbították, mzért a belgrádi ma­gyar követ nem volt abban a helyzetben, hogy a hozzá intézett kérdésekre válasz adhasson. A kisantant köreiben kettőre várták a magyar kormány válaszát azokra a javaslatokra, amelyeket a kis­antant állandó tanácsa vasárnap nyúj­tott át Bakách-Bessenyey György magyar követnek a kisantant és Magyarország viszonyának normalizálása érdekében. A válasz azért késett, mert Kánya magyar külügyminiszter Horthy kormányzóval Németországban tartózkodik s emiatt nem is valószínű, hogy a magyar válasz végleges jellegű lenne. Remélik, hogy a kedden megérkező válaszhoz képest vagy egyező szövegű kétoldalú szerződéseket írnák alá Magyarországgal, vagy pedig a kisantant tesz egyoldalú közös nyilat­kozatot a Szalonikiben létrejött bulgár— balkán szövetség egyezményének szelle­mében. Egyelőre az egyezmény aláírása még bizonytalan és függőben van. Amennyiben kedden közzéteszik a kis­­a­n­tan­t é­rtekezletről szóló hivatalos jelen­­­i­és. esfetiT-.g-c­sTrp-nTt annyit­ jelent ma­jd, hogy a tárgyalások Magyarország és a kisantant között jó úton haladnak, előre. A Tribuna belgrádi tudósítója azt je­lenti Rómába, hogy Krosta cseh külügy­miniszter ellenvetésekkel élt a magyar katonai egyenjogúság elismerésével szem­ben. Sztojadinovics jugoszláv miniszter­­elnök és Comnen román külügyminiszter viszont Bulgária példájára hivatkozva szembeszállt a cseh állásponttal. Ezután történt meg az a nagy feltűnést keltő esemény, hogy az értekezlet érintkezésbe lépett a magyar követtel. A római Stampa tudósítója nagy elismeréssel ír Sztojadinovics magatartásáról, aki min­dent megtett a jugoszláv-magyar meg­egyezés útjának előkészítése érdekében. Fontos lépéseket tett ebben az irányban Románia is. (M. T. I.) Bledről is elneveznek egy megegyezést, amely Magyarországgal jött létre" Bled, augusztus 22. A jugoszláv miniszterelnökség sajtófő­nöke, dr. Lukovics hétfőn délben ebé­det adott Bledben a kisantantkonferen­cia alkalmából itt tartózkodó újságírók tiszteletére. A sajtófőnök az ebéd alkal­mából beszédet mondott, amelyben töb­bek között emlékeztetett a Szaloniki­ben létrejött egyezményre, amely rendezte Bulgária és a Bal­kánszövetség államainak viszonyát és lényegesen hozzájárult az európai béke megszilárdításához. — Remélem és meg vagyok győződve arról, — folytatta Lukovics — hogy most majd Bledről is elnevez­nek egy hasonló megegyezést, amely Magyarországgal jön létre. Ezzel újabb bizonyítékát szol­gáltatják majd annak, hogy a kisantant olyan szervezet, amelyben megvan a ké­pesség arra, hogy hozzáilleszkedjék az új idők követelményeihez. A Popolo di Roma a kisantant bledi értekezletével foglalkozva megálla­pít­ja, hogy Prága igyekszik el­gáncsolni Jugoszlávia és Ro­mánia törekvését, hogy Ma­gyarországgal megegyezésre jusson. Benes — írja a lap — nyilván attól fél, hogy ha hozzájárul a Magyar­­országgal kötendő megállapodáshoz, ez a hozzájárulás a kisantant végét je­lentené, mert ma már csak Prága érdeke, hogy a kisantant fennmarad­jon. A „magyar kérdés" a konferencián Bled, augusztus 22. Vasárnap délben Bled fürdő legszebb szállodájában, a Golf Hotelben, m­egkezdő­­dött a kisantant külügyminisztereinek tanácskozása. Petrescu-Comnen román és Krofta cseh külügyminiszter d. e. tizen­egy órakor érkeztek különvonaton Lai­bach felől jövet a bledi pályaudvarra, ahol Sztojadinovics miniszterelnök üdvö­zölte őket. Vasárnap és hétfőn összesen öt ülést tartottak, amelyeket különböző ünnepsé­gek szakítottak meg. A kisantant-álla­­mok sajtójának egyöntetű véleménye szerint a magyar kérdés áll a három kis­­antant-külügyminiszter konferenciájának központjában. Sztojadinovics miniszter­­elnök lapja, a Vreme, egyenesen törté­nelmi jelentőségűnek nevezi ebből a szempontból a bledi értekezletet és azt Lapunk mai száma 16 fillér 4 BÚZAÁR írta: KOVRIG BÉLA Idén jól fizet a búza, sok van belőle és mégis tartja az árát. Sokak előtt bizony ilyen egyszerű a búza dolga, így van ez rendjén, a gazda „végre­­valahára találja meg a maga számí­­tását“ — mondják és elmennek a búza nagy kérdése mellett. Nem hiába va­gyunk jogásznemzet: tartós, komoly és izgató jelentőséget elsősorban annak tulajdonítunk, ami törvény, országos jog díszes köntösében mutatja be ma­gát. Bezzeg, ha törvénnyel szabályozta volna a kormány a búza árát, mennyi szempont, érdek, hiúság kapott volna hangot, így mi sem természetesebb, hogy a búza ára 25,6 millió mázsa idei termés mellett ugyannyi, mint tavaly, amikor csak 19,6 millió mázsa termett. Örömteljes kitöréseket, csodálkozó meg­jegyzéseket, vagy aggodalmaskodó fon­toskodásokat nem olvashatunk, pedig békében és a háborút követően min­denki a legmagától érthetőbb jelen­­ségnek tartotta, hogy nagy termés ese­­tén alacsony, gyenge termés után pedig­­ magas a búza ára. Ha liberális állam­ban élnénk és a kormány csak a külső rend fenntartását és a jog uralmát te­kintené feladatának, akkor bizony­ a szabad piacon a hazai és európai nagy külföldi terméseredményekből­ folyó túlkínálat miatt most zuhanna a búza ára. A dunai országok rekord­­termései ugyan 5-1g nem maradtak elszi­getelt agrár­események: az északame­­rik­ai búzatermés kifejezetten jól sike­rült a búza francia terméseredménye a tavalyi 31,0 millió quarterrel szem­ben az idén 41 millió quarter volt, az olasz rossz termésről szóló híresztelé­­sek valótlannak bizonyultak, az utolsó évek 63 milliós átlagtermésével szem­ben idén 70 millió­­ búza termett. Ilyen előzmények után érthető, hogy a világ gabonapiacának minden nagy gabona­­tőzsdéjén az utolsó két hét folyamán a búza árának lemorzsolódása tapasztal­ható. Kanadában az Országos Búza Hivatal a Manitoba No. 1. átvételi alap­árát (f. o. b. Fort William) bushelenként csak 80 centben volt kénytelen meg­állapítani, ami azt jelenti, hogy a Manitoba 2-őt termelő legtöbb gazda a hozzá legközelebb eső pályaudvar szö­vetkezeti silójának kezelőségétől nem kap 60 centnél többet. Ilyen ár mellett pedig válságba sodródnak a kedvezőt­len fekvésű vidékeknek azok a gazdái, akik a fősúlyt a búza termesztésére fektették. Liverpoolban és Amsterdam­ban szintén tapasztalható a búza árá­nak mintegy 15 százalékos áresése. Hazánkban is a kormány búzapoliti­­kája és ennek lényege, a 80 kg-os súly­­bázis alapján számított húszpengős leg­alacsonyabb búzaár megállapítása nél­kül ma szabadkereskedelem és szabad­áralakulás mellett a magyar búzaár aligha lenne tizenöt pengőnél maga­sabb. Konkolyhintők máris hangoztat­ják, hogy a húszpengős búzaár csak a nagygazdáknak, a földbirtokosoknak válik előnyére, minthogy a kisgazdák­nak — vetőmagon és háziszükségleten felül — búzájuk nem marad eladásra. Ez egymagában is téves beállítás. Törpegazdaságok kivételével a gaz­dák jó termés esetén sem fogyaszta­nak több kenyeret és nem tartalékol­nak több vetőmagot, mint holdanként 2—3 méter mázsával kisebb termés után. A terméstöbblet piacra kerül és növeli a gazda pénzbevételét. A nagy­gazdák természetesen a nagyobb vetés­­terület arányában több pénzbevételre tesznek szert, de a többlet nem búza­­politikából, hanem a birtokeloszlásból adódik. A földbirtokosok bevételének ezt a többletét senki sem irigyelte, nem hiányzanak ennek — bár egy gaz.

Next