Nemzeti Ujság, 1938. augusztus (20. évfolyam, 172-195. szám)
1938-08-23 / 188. szám
A kormányzó üiés',jó felesége Németországban Időjárás: — TM ' — Szünet Várható idői A- a cseh tárgyaldrds a követ- _ ___ _ ___ _______________— h. sokban — Kivételhezö haszon* VL W les állapotra* négy órára: Mi Ili »M M ■ A ■ M H I i » B 1 tesztinóban — Keteten mégerös B M gWfjm M ■ ■ H I H V Franco jegyzéke szél, helyenként, I V I 1 Ifi M ■ ' I I Hl lv H enyhitette a je• főleg nyugaton I 1 Hvl f M M, ^ / Pk H szükséget — eső, a hőmérsék-tt Újabb nemzeti tet alacsony . _ . . .... , __ győzelmeket lemarad XX. évfolyam, 188. szám 4 KEDD 4 Budapest 1938 augusztus 23 lent Franco Báró Bakách-Bessenyey György magyar követ tárgyal a kisantant külügyminiszttereivel Bledben Vitéz Subik Károly pápai prelátus feltűnést keltő beszédet mondott a magyar munkásifjúság követtáborozásán Takao Hamazaki, a japán Mitsui-konszern tagja. Budapesten tartózkodik Máry Dezső ny. alezredes, a Balatoni Sporthét egyik előkészítője ___ A bledi kisantant értekezlet megegyezést akar Magyarországgal Belgrádi követünk félóráig részt vett a konferencián (Német Távirati Iroda.) A kisantantek megbeszéléséhez vasárnap délután báró Bakács-Bessenyey magyar adó jugoszláv körökben nagyon lesz jugoszláv-magyar szerződés részről azonban nem leplezik, hogy Pi keltett. Különösen kellemetlen hatást a politikusok milyen könnyen tával. (MTI.) Bled, augusztus 22. értekezleten tanácskozó külügyminiszteháromnegyed 6 órakor egy fél órára követ is csatlakozott. Mértéktatónak tekintik a helyzetet megkötése szempontjából. Másága makacssága bizonyos csalódást élt — mint kijelentik , hogy a cseh dobálóznak a háború gondola-Diplomáciai körökben elterjedt hírek szerint Bakách-Bessenyey György magyar követ, akinek igen fontos szerep jutott ezen a konferencián, hétfőn délután telefonon érintkezésbe lépett a Németországban tartózkodó magyar miniszterelnökkel és külügyminiszterrel, hogy jelentést tegyen a kisantantkonferencia eddigi lefolyásáról és további utasításokat kérjen. A kisantant várja a magyar választ Bled, augusztus 22. A kisantant konferenciát egy nappal meghosszabbították, mzért a belgrádi magyar követ nem volt abban a helyzetben, hogy a hozzá intézett kérdésekre válasz adhasson. A kisantant köreiben kettőre várták a magyar kormány válaszát azokra a javaslatokra, amelyeket a kisantant állandó tanácsa vasárnap nyújtott át Bakách-Bessenyey György magyar követnek a kisantant és Magyarország viszonyának normalizálása érdekében. A válasz azért késett, mert Kánya magyar külügyminiszter Horthy kormányzóval Németországban tartózkodik s emiatt nem is valószínű, hogy a magyar válasz végleges jellegű lenne. Remélik, hogy a kedden megérkező válaszhoz képest vagy egyező szövegű kétoldalú szerződéseket írnák alá Magyarországgal, vagy pedig a kisantant tesz egyoldalú közös nyilatkozatot a Szalonikiben létrejött bulgár— balkán szövetség egyezményének szellemében. Egyelőre az egyezmény aláírása még bizonytalan és függőben van. Amennyiben kedden közzéteszik a kisantant értekezletről szóló hivatalos jeleniés. esfetiT-.g-csTrp-nTt annyit jelent majd, hogy a tárgyalások Magyarország és a kisantant között jó úton haladnak, előre. A Tribuna belgrádi tudósítója azt jelenti Rómába, hogy Krosta cseh külügyminiszter ellenvetésekkel élt a magyar katonai egyenjogúság elismerésével szemben. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és Comnen román külügyminiszter viszont Bulgária példájára hivatkozva szembeszállt a cseh állásponttal. Ezután történt meg az a nagy feltűnést keltő esemény, hogy az értekezlet érintkezésbe lépett a magyar követtel. A római Stampa tudósítója nagy elismeréssel ír Sztojadinovics magatartásáról, aki mindent megtett a jugoszláv-magyar megegyezés útjának előkészítése érdekében. Fontos lépéseket tett ebben az irányban Románia is. (M. T. I.) Bledről is elneveznek egy megegyezést, amely Magyarországgal jött létre" Bled, augusztus 22. A jugoszláv miniszterelnökség sajtófőnöke, dr. Lukovics hétfőn délben ebédet adott Bledben a kisantantkonferencia alkalmából itt tartózkodó újságírók tiszteletére. A sajtófőnök az ebéd alkalmából beszédet mondott, amelyben többek között emlékeztetett a Szalonikiben létrejött egyezményre, amely rendezte Bulgária és a Balkánszövetség államainak viszonyát és lényegesen hozzájárult az európai béke megszilárdításához. — Remélem és meg vagyok győződve arról, — folytatta Lukovics — hogy most majd Bledről is elneveznek egy hasonló megegyezést, amely Magyarországgal jön létre. Ezzel újabb bizonyítékát szolgáltatják majd annak, hogy a kisantant olyan szervezet, amelyben megvan a képesség arra, hogy hozzáilleszkedjék az új idők követelményeihez. A Popolo di Roma a kisantant bledi értekezletével foglalkozva megállapítja, hogy Prága igyekszik elgáncsolni Jugoszlávia és Románia törekvését, hogy Magyarországgal megegyezésre jusson. Benes — írja a lap — nyilván attól fél, hogy ha hozzájárul a Magyarországgal kötendő megállapodáshoz, ez a hozzájárulás a kisantant végét jelentené, mert ma már csak Prága érdeke, hogy a kisantant fennmaradjon. A „magyar kérdés" a konferencián Bled, augusztus 22. Vasárnap délben Bled fürdő legszebb szállodájában, a Golf Hotelben, megkezdődött a kisantant külügyminisztereinek tanácskozása. Petrescu-Comnen román és Krofta cseh külügyminiszter d. e. tizenegy órakor érkeztek különvonaton Laibach felől jövet a bledi pályaudvarra, ahol Sztojadinovics miniszterelnök üdvözölte őket. Vasárnap és hétfőn összesen öt ülést tartottak, amelyeket különböző ünnepségek szakítottak meg. A kisantant-államok sajtójának egyöntetű véleménye szerint a magyar kérdés áll a három kisantant-külügyminiszter konferenciájának központjában. Sztojadinovics miniszterelnök lapja, a Vreme, egyenesen történelmi jelentőségűnek nevezi ebből a szempontból a bledi értekezletet és azt Lapunk mai száma 16 fillér 4 BÚZAÁR írta: KOVRIG BÉLA Idén jól fizet a búza, sok van belőle és mégis tartja az árát. Sokak előtt bizony ilyen egyszerű a búza dolga, így van ez rendjén, a gazda „végrevalahára találja meg a maga számítását“ — mondják és elmennek a búza nagy kérdése mellett. Nem hiába vagyunk jogásznemzet: tartós, komoly és izgató jelentőséget elsősorban annak tulajdonítunk, ami törvény, országos jog díszes köntösében mutatja be magát. Bezzeg, ha törvénnyel szabályozta volna a kormány a búza árát, mennyi szempont, érdek, hiúság kapott volna hangot, így mi sem természetesebb, hogy a búza ára 25,6 millió mázsa idei termés mellett ugyannyi, mint tavaly, amikor csak 19,6 millió mázsa termett. Örömteljes kitöréseket, csodálkozó megjegyzéseket, vagy aggodalmaskodó fontoskodásokat nem olvashatunk, pedig békében és a háborút követően mindenki a legmagától érthetőbb jelenségnek tartotta, hogy nagy termés esetén alacsony, gyenge termés után pedig magas a búza ára. Ha liberális államban élnénk és a kormány csak a külső rend fenntartását és a jog uralmát tekintené feladatának, akkor bizony a szabad piacon a hazai és európai nagy külföldi terméseredményekből folyó túlkínálat miatt most zuhanna a búza ára. A dunai országok rekordtermései ugyan 5-1g nem maradtak elszigetelt agráresemények: az északamerikai búzatermés kifejezetten jól sikerült a búza francia terméseredménye a tavalyi 31,0 millió quarterrel szemben az idén 41 millió quarter volt, az olasz rossz termésről szóló híresztelések valótlannak bizonyultak, az utolsó évek 63 milliós átlagtermésével szemben idén 70 millió búza termett. Ilyen előzmények után érthető, hogy a világ gabonapiacának minden nagy gabonatőzsdéjén az utolsó két hét folyamán a búza árának lemorzsolódása tapasztalható. Kanadában az Országos Búza Hivatal a Manitoba No. 1. átvételi alapárát (f. o. b. Fort William) bushelenként csak 80 centben volt kénytelen megállapítani, ami azt jelenti, hogy a Manitoba 2-őt termelő legtöbb gazda a hozzá legközelebb eső pályaudvar szövetkezeti silójának kezelőségétől nem kap 60 centnél többet. Ilyen ár mellett pedig válságba sodródnak a kedvezőtlen fekvésű vidékeknek azok a gazdái, akik a fősúlyt a búza termesztésére fektették. Liverpoolban és Amsterdamban szintén tapasztalható a búza árának mintegy 15 százalékos áresése. Hazánkban is a kormány búzapolitikája és ennek lényege, a 80 kg-os súlybázis alapján számított húszpengős legalacsonyabb búzaár megállapítása nélkül ma szabadkereskedelem és szabadáralakulás mellett a magyar búzaár aligha lenne tizenöt pengőnél magasabb. Konkolyhintők máris hangoztatják, hogy a húszpengős búzaár csak a nagygazdáknak, a földbirtokosoknak válik előnyére, minthogy a kisgazdáknak — vetőmagon és háziszükségleten felül — búzájuk nem marad eladásra. Ez egymagában is téves beállítás. Törpegazdaságok kivételével a gazdák jó termés esetén sem fogyasztanak több kenyeret és nem tartalékolnak több vetőmagot, mint holdanként 2—3 méter mázsával kisebb termés után. A terméstöbblet piacra kerül és növeli a gazda pénzbevételét. A nagygazdák természetesen a nagyobb vetésterület arányában több pénzbevételre tesznek szert, de a többlet nem búzapolitikából, hanem a birtokeloszlásból adódik. A földbirtokosok bevételének ezt a többletét senki sem irigyelte, nem hiányzanak ennek — bár egy gaz.