Nemzeti Ujság, 1938. szeptember (20. évfolyam, 196-220. szám)

1938-09-08 / 202. szám

NEMZETI GAZDASÁG A KAPOSVÁRI beszéd egyik legfontosabb bejelentése volt az általá­nos hadkötelezettség bevezetése. Ez az intézkedés szervesen egészíti ki az ezer­­milliós program végrehajtását, mert hi­­sen ebből 600 millió pengő a honvédelem fejlesztésére szolgál. A magyar közgaz­dasági élet szempontjából felmérhetetlen jelentősége van a honvédelem korszerű fejlesztésének és ezt a jelentőséget hiba volna félreismerni a magyar közgazda­ság egyetemének szempontjából. Tévesen szokták improduktív befektetésnek mi­nősíteni mindazt, amit a honvédelem követel meg az országtól, mert számta­lan olyan tényezőt figyelmen kívü­l hagy­nak, amely üdvös hatással van a gazda­sági élet alakulására. A honvédelem mindenekelőtt a közlekedési eszközök, köztük az utak fejlesztését és modernizá­lását szükségessé teszik és az ezen a té­ren jelentkező befektetések kivétel nél­kül a gazdasági élet számára is hasznot hajtók, tehát alkalmasak arra, hogy a termelés eredményességét emeljék. De ha ettől el is tekintünk, kétségtelen, hogy a munkapiacra nagy hatással lesz a had­sereg fejlesztése, amennyiben a munka­­nélküliség megszüntetéséhez hatékonyan hozzájárul. Ez a szociális szempontból kedvező hatás egyúttal a fogyasztás s ezen keresztül a forgalom emelkedését is jelenti. S ez mind olyan következmény, amely az egész közgazdasági élet hasz­nára válik. Nem improduktív a honvé­delemre fordított kiadás. PRIPACASIMI indít a Magyar Sütők Országos Szövetsége a kenyér­fogyasztás fokozása érdekében. A pro­paganda keretében tárgyilagos orvos­­tudományi vizsgálatokra hivatkozik. Ezek szerint, a kenyér az emberi szer­vezet legfontosabb energiaforrása. A kenyér táplál, de nem hizlal. A szerve­zet a kenyér szénhidrátját szőlőcukorrá alakítja át, egy részét a májban megfe­lelő alakban raktározza, tartalékolja és szükség esetén mozgósítja. Az ilyen mó­don létrejött szőlőcukor minden izom­munka főtényezője. Ezenkívül a kenyér az emberi élet fenntartására nélkülöz­hetetlen vitaminokat is tartalmaz, erő­síti a szervezetet és megóv az idősség­­től is. A magyar sütőiparosság ezzel a propagandával nemcsak a maga, ha­nem a­ mezőgazdaság érdekeit is elő akarja, mozdítani. Ismeretes, hogy az emlékezetes búzaértékesítési válság ide­jén, amikor a világ legnevesebb szak­emberei a búzaválság megoldásán ta­nakodtak, felvetődött a kenyérfogyasz­tás fokozásának a terve is. Már akkor megállapították, hogy a búza­ér­téke­sít­és csődje nagyrészben arra vezethető visz­­sza, hogy a fogyasztás nem tart lépést a­ termeléssel. A kenyérfogyasztás vttán, szerte azért csökkent, mert az a tév­hit terjedt el, hogy a kenyér hizlal. EGYSZ&ICDY van a gyógyszerészek között, — ezt még csak meg lehet érteni — de hogy ez az egyezmény lehetetlenné tegye, hogy a gyógyszerészben is meg­nyilvánuljon a legtisztább emberi érzés adott esetekben — ezt már senki sem fogadhatja el helyesnek. A gyógyszer­­ipar rendkívül sok olyan készítményét árulja a gyógyszerész, amely a márkás áru megítélése alá esik s igy érthető, ha egységes árat akarnak számukra bizto­sítani. De egy percig sem lehet elfelej­teni azonban, hogy a gyógyszer egészen különleges áru, amelynek jelentősége gyakran nagyobb, mint a napi szükség­letek kielégítésére szolgáló javak. Az élet, megmentésére, az élet megtartására, a hidog ember meggyógyítására szolgál­unk olyan áruk tehát, amelyeknek árusí­tása közben igen helyes, ha megszólal a könyörület szava és a gyógyszerész a megengedett árnál olcsóbban is odaadja annak, aki történetesen nem képes a gyógyszer teljes árát megfizetni. Egy pestkörnyéki gyógyszerész, az ember­barát elemi szavára hallgatva, olcsóbban adta oda a gyógyszert, mint szabad lett volna: 30 fillért engedett el az árából s most az egyezmény képviselői büntetésül 1330 pengőt követelnek rajta. Az ügy a bíróság elé került. Nem tudjuk, a tény­állás alapján végül hogyan dönt a leg­illetékesebb fórum, de annyi bizonyos, hogy rossz és fenn nem tartható az olyan áregyezmény, amely a könyörü­­letességet lehetetlenné teszi Szeptember 10-én fizetik be a belső kölcsön második részletét Szeptember 10-én válik esedékessé az első belső kölcsön kibocsátás második részletének befizetése. Ismeretes, hogy a győri program keretében a beruházás költségeinek fedezésére 400 millió pengős belső kölcsönműveletet vettek számí­tásba. Ennek a 400 millió belső kölcsön­nek az első kibocsátása júliusban történt meg, amikor az állam 120 millió pengő belső kölcsönt bocsátott ki. Ennek a köl­­csönkibocsátásnak a jegyzését már előre biztosították, amennyiben a különböző termelési ágak között felosztották. A pénzintézetek és az ipar egyenként 35—35 millió pengőt jegyeztek, a Postatakarék­pénztár 20 millió pengőt, a biztosító vál­lalatok 5 millió pengőt, az elismert vál­lalati nyugdíjpénztárak 10 millió pengőt, a társadalombiztosító intézetek pedig 20 millió pengőt jegyeztek. A kölcsönkibo­­csátás 96 százalékos árfolyama 5 száza­lékos kamatozás mellett történt. A jegy­zett belső kölcsön teljes összegét nem kellett egyszerre befizetni, hanem erre három részletet állapítottak meg. Az első részlet július 15-én vált esedékessé és ezen a napon a kölcsöntjegyzők hiány­talanul befizették az esedékessé vált ös­­szegeket. A befizetett első részletnek a felhasználására nem került sor, hanem a pénzintézeteknél maradt és a pénzinté­zetek az állam számláján nyilvántartott összegek után két és fél százalék kama­tot térítenek. Mielőtt még a már befize­tett első részlet felhasználására sor ke­rült volna, már esedékessé vált a máso­dik részlet befizetése is. A kölcsönt jegy­­zőkkel történt megállapodás szerint július 15-én, szeptember 10-én és novem­ber 10-én kerülnek a részletek befizetésre. A belső kölcsön második részletének le­fizetésére a gazdasági élet már felkészült. Már az első részlet befizetésénél a pénz­intézetek a kölcsönjegyzések finanszíro­zására a jegybankkal egyetértően elha­tározták magukat s ugyanazon az alapon a második részlet befizetésének finanszí­rozását is vállalják. Ezek után a szep­tember 10-én esedékessé váló második részlet befizetése előreláthatóan minden zavar nélkül megtörténik és a kincstár számára a pénzintézeteknél az ötéves terv számára igen jelentékeny összeg áll ezek után rendelkezésre. A belső köl­csönre történt befizetések felhasználására a szükséghez képest kerül majd sor. Az árkormány­biztosság­ befejezte a cukorárak elemzését Az árkormánybiztos a legutóbb tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy program­jába vette a cukorárak elemzését. A bejelen­tés megtörténte után tényleg megkezdődött a cukorárak felülvizsgálása s ebből a célból há­rom árvizsgáló bizottságot alakítot­tak. A ma­gyarországi cukorgyárakat a három árvizsgáló bizottság között felosztották s mind a három bizottság haladéktalanul hozzálátott munká­jának elvégzéséhez. Értesülésünk szerint a há­rom bizottság közül az egyik munkáját már befejezte, a másik kettő pedig rövid időn be­lül végez munkájával. Az első bizottság a sejpi és a szerencsi cukorgyárak termelési költségeit vizsgálta felül. A másik két bizott­ság feladata maradt a többi cukorgyár felül­vizsgálása. Gazdasági körökben nagy érdeklődést váltott ki az a bejelentés, hogy az álkormánybiztos a cukor árának elemzésével foglalkozik, mert hiszen ezzel a problémával való foglalkozás annak a törekvésnek a bejelentését tartal­mazta, hogy a cukorárakat mérsékelni kíván­ják Ismeretes, hogy a belföldi cukorgyár igen jelentékeny hányadát az adóteher képezi. Még Fabinyi Tihamér pénzügyminisztersége alatt felmerült az a kívánság, hogy legalább kísér­letként a kincstár haszonrészesedésének csök­kentése révén a cukorárakat szállítsák le, mert a cukorárak csökkenésétől a cukorfo­gyasztás emelkedése várható és a kincstári haszonrészesedés csökkentése bőséges kárpót­lást talál az árleszállítás nyomán várható fo­gyasztás emelkedésében. A fiskusi érdekekre hivatkozva Fabinyi Tihamér a kísérletet elhá­rította. A cukor árának a csökkentése azóta állandóan kisért és átmenetileg az itt jelent­kezett problémát úgy oldották meg, hogy a falu számára meghatározott mennyiségben a zöldkereszt akción keresztül a cukorgyárak olcsó cukrot bocsátottak rendelkezésre. Ezek után következett az álkormánybiztosnak az el­határozása, hogy a cukorár problémával fog­lalkozik. Hogy az első bizottság vizsgálata alapján milyen eredmény derül ki, az nem ke­rült a nyilvánosság elé. Gazdasági körökben most messzemenő érdeklődéssel várják, várjon az álkormánybiztos a vizsgálatok befejezése után a kincstári haszonrészesedés csökkentését fogja-e ajánlani, vagy pedig anélkül is módot talál a cukor fogyasztási árának mérséklé­sére. A bankrészvények magánforgalmi árfolyamai A bankok magánforgalmában az irányzat ingadozó volt. A szerdai tájékoztató árfolya­mok a következők: Kereskedelmi Bank 52, Hitelbank 37.5, Leszámítoló 31, Angol-Magyar 23.5, Hazai 18.5, Olasz Bank 29, MOKTÁR 17, Pesti Hazai 51. A hitelezők elfogadták a Weisz és Márkus­­cég kényszeregyezségi ajánlatát. A bőrpia­con néhány héttel ezelőtt nagy feltűnést kel­tett a Wl Weisz és Márkus borkereskedő cég fize­tésképtelensége, mivel egyes bőrgyáraknak szokatlanul nagy összegekkel tartozott. Az Or­szágos Hitelvédő Egylet szakértője megálla­pította, hogy a cég kvótális tartozása 1,11 mil­lió pengőre rúg, ezzel szemben 970.000 pengő szabadvagyon áll rendelkezésre. Ez a vagy­on garanciát nyújt arra, hogy a felajánlott 50 százalékos egyezséget be tudja majd tartani. Az OH- ban szerda délelőtt dr. György Ernő elnöklés'­vel tartották meg a té’’T-sz?r''egyez­­ségi tárgyalást, amelyen a hitelezők, elsősor­ban az érdekelt bőrgyárak az egyezségi aján­latot, elfogadták. Jugoszlávia alacsonyabb árak mellett na­gyobb mennyiségű fát szállít Németország­nak. Belgrádból jelentik. A német—jugoszláv f­akiviteli bizottság Cirk­ven­inában tartott tárgyalásai során az árkérdésben megegye­zés jött létre, amennyiben a jugoszlávok az eddigi árakat mérsékelték. Mindkét oldalon megegyeztek abban, hogy a jugoszláv fakivi­tel fokozása Németországba kívánatos. Ju­goszlávia azt kívánta, hogy Németország az eridi­i kvótát 11 százalékról 20 százalékra emelje fel, ezt * * * a kérdést azonban csak a vegyesgazdasági bizottság fogja eldönteni, amely minden évben kétszer ül össze. A leg­közelebbi tárgyalások szeptember végén Kölnben lesznek. Románia erősen korlátozza a kötött devi­zájú országokból származó áruk behozatalát. Bukarestből jelentik. A földmivelésügyi mi­nisztérium előterjesztésére a kormány rövi­desen több rendeletet fog kibocsátani, ame­lyeknek az a céljuk, hogy a mezőgazdasági termékek kivitelét előmozdítsák a szabad de­vizájú országok felé. Ezzel egyidejűleg ezek­ből az országokból a behozatalt a lehetőség szerint minden korlátozástól mentesítik, míg azokkal az országokkal szemben, amelyek nem vesznek át elegendő mennyiségű román árucikket, szigorúbb korlátozásokat léptetnek életbe. A vöröshagyma és fokhagyma termelői éra. A Hagymakivitel ellenőrzésére alakult Bizott­ság szeptember 7-én ülést tartott, melyen figye­­lembe véve a külföldön elérhető árakat, egy­hangúan úgy határozott hogy a vöröshagyma termelői árát továbbra is métermázsánkint 5 pengőib­en tartja fenn. A fokhagyma mini­mális termelői árát az Ellenőrző Bizottság egyhangúan a következőkben állapította meg: I. oszt. fokhagyma 16, közép 13, apró 8 pengő. Aláírták a román—angol kereskedelmi egyezményt. Bukarestből jelentik: Constanti­­nescu nemzetgazdasági miniszter és Lee an­gol követségi tanácsos Bukarestben aláírták a román-angol fizetési egyezményt. Az egyez­mény nem vonatkozik a petróleumszállítá­­sokra, mert érvényben marad a régebbi egyez­mény. A gabonanem­űekre vonatkozó mostani egyezmény negyven százalék befizt­sére kö­telez, aj expo te,őket, míg a további hatvan százalék angol eredetű áruk ellenértékének kifizetésére szolgál. Megváltoztak a német és cseh sertéskivitel feltételei. A Külkereskedelmi Hivatal közli, hogy a német és cseh viszonylatba történő sertéskivi­tel feltételei megváltoztak. Érdeklő­dőknek a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal állatkiviteli osztálya személyesen vagy telefon útján ad bővebb felvilágosítást. Kényszeregyezség. A budapesti törvényszék elrendelte a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást Horváth Ferenc (József­ körút 50.) cipőkereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. Ká­rász László. Bírósági jogi megbízott dr. Tóth­ Rezső. Követelések bejelentése szeptember hó 27-ig az OHE központjánál.­­ Szemző Sán­­dorné, született Grünfelder Margit (Kálvin­tér 10.) úri- és nőidivatáru, kötött- és szövött­áru és cipőkereskedő kényszeregyezségi ügyé­ben a törvényszék az egyezséget jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította. A piac eseményei A BORPIACON a hosszantartó rossz idő­járás tovább szilárdította az óbor árát és csökkentette azt a reményt, hogy az idei termés mennyiségileg és minőségi­leg kielégítő lesz. Tartós időjavulásra és melegre volna szükség, hogy a szüret valamennyire sikerüljön. A jelentések szerint Cegléden már meg is kezdték a szüretet, mert a város határában elvo­nult jégeső a szőlőket erősen elverte s a bekövetkezett rothadás miatt a gazdák kénytelenek szüretelni. A must ára 20 mustfokig 20 fillér. Sok helyen ennyit adnak előlegként fokra való tekintet nél­kül a mustra. A kivitel kissé megcsap­pant s az elmúlt héten mindössze 25 va­gont szállítottunk külföldre, amelyből 8 vagon Svájcba, 17 vagon pedig Német­országba ment. A HAGYMAPIACON a hagymakivitel ellenőrzésére alakult bizottság szerdán ülést tartott, amelyen figyelembe véve a külföldön elérhető árakat, egyhangúan úgy határozott, hogy a vöröshagyma termelői árát, továbbra is métermázsán­ként 5 pengőben tartja fenn. A fokhagy­ma minimális termelői árát a bizottság a következőképpen állapította meg: I. osztályú fokhagyma 16, közepes 13, apró 8 pengő mázsánk­ént. Élelmiszerpiac A szerdai élelmiszerpiacra vasúton 65 vagon élelmiszer, közte 36 vagon darabáru, 2 vagon gyümölcs, 8 vagon burgonya, 7 vagon pap­rika, 4 vagon hagyma, 4 vagon káposzta, 1 vagon zöldség, 1 vagon görögdinnye és 1 vagon sárgadinnye érkezett. Hajón 316 mázsa élelmiszert hoztak fel. Ezenkívül 516 ős­termelő kocsin, 8 autón, 68 rendelt kocsin és 74 autón, 2 kertészkocsin hoztak különféle élel­miszert. Élőbaromfiból 183 ketrec, vágott­­baromfiból 69 mázsa és tojásból 183 láda volt a felhozatal. A csütörtöki ünneppel kapcsola­tosan a forgalom kissé megélénkült és külö­nösen a baromfi iránt volt tapasztalható élén­­kebb érdeklődés s ezért a baromfi ára néhány fillérrel emelkedett is. A tojás drágulása megállott, sőt kisebb mértékben árlemorzsoló­dás is mutatkozott. A zöldségfélék piacán emelkedett a csöves tengeri, a paraj, a zöld­borsó, a zöldbab és a tök ára. A felhozott árumennyiség nagyrészt vevőre talált. A gyümölcspiacon csak a közönséges szőlő ol­csóbbodott kisebb mértékben a nagyarányú felhozatal miatt. Az élelmiszerpiac fogyasztói árai kg.-ként (zá­rójelben a nagykereskedelmi árak): N­­o sok: Marhahús: rostélyos és felsál 128— )»•, leveshu­s startil tarja, szegye) 128—160. borjúhús: comb 260—320. vésés 185-260. pörkölt 180. juhhús: hatolja .80—200 etejp 120 156. sertéshús: karaj 180—200. tarja, comb 160-208. oldalas 128-164. sie. szalonna 136-156. sertésháj 152 172, sertészsír bu­dapesti 160-172 fillér. Vad: Szarvas 40-400, őz 40-500, vaddisznó 180 —160, fácán drb 200—250, fenyvesmadár drb 40— 60 fillér. Baromfi és tojás: Élő: tyúk drb 200—300, kg (130—155), csirke rántanivaló drb 80—280, kg (­3.­—160), kacsa hízott (120—140), lúd h. (150—160), Pt'5 * *"?.8,» hl5n," (120)- Vágott: tyúk la (130-155), Ha (UO—130), csirke rántanivaló la (170—220), lla (120-160), kacsa hízott la (135—145), lla (125—130), lúd hízott la (140-165), Ha (120-140). - Teatolás válogatott drb 9-11. kg 170-180, ládaáru (152-156), kosarány (160), rözö és apró drb 8—9, kg 155—170 Zöldség és főzelék: Petrezselyem la (10—18), lla (5—10), sárgarépa la (6—8), la (3—6), vegyeszöldség (8—28), zeller (10—26), cékla (10-12), kalarábé (5—6), kapor (10—12), karfiol levéllel (25 40), tisztított (50—60). vöröshagyma makói ér (8-0). fokhagyd­a la 20—38 118-20). fejes­­káposzta la (4.5—6). Ha (3.5—4.5). kelkáposzta la (8—12). lla (5-8). vöröskáposzta (12—20). füzelpitök 0-8 (5-55). feketeretek (8-14). zöldpaprika apró (10 -18). nagy (10 20). paradicsompaprika (24—35) par.,’dicsőm 8-14 (­3—10). zöldbab 10—24 (8—16). zöldtengert roő 7—10. szegfű­gomba (50—80). irgá­­nya (120). csiperke (30—80). ugorka savanylfant 10—40 (18—28). salátának (8—12). paraj tisztított 20—28 (15—20). sóska 20—28 (12—18) fillér. II­I r­í a n­y­a: Gü­lbaba (7—8), nyár­­rózsa (7.5—8.5), Ella 9-10 16-6.5) fillér. G­y­­i­in­c­­­e­s: Alma nemesfaj (35—85), közön­séges válogatott (20—35), kevert (10—20). körte ne­mesfaj fa (50—80). Ha (30—60), közönséges (24—30), szilva magyaváló kék (20—30), vörös (20—30), ringló nemes (40—45), közönséges (32—40), heniznivaló (50 —30), őszibarack 40—140 (20—85), gyümölcsíz (110), görögdinnye faj 0—12 (3—6­5), közönséges (2—4), sárgadinnye ananász (4—16), togo (5—10), turkesz­­tán (5—12), kantalap (6—10), szőlő csemege 30—80 (30—70), közönséges (22—32), hornakvaló (12—20), dió­ny (60—200), dióhéj (360), citrom fa (8-11), Ha (5-8) fillér. Fűszer: Paprika édesnemes csemege (400), édesnemes (370—380), félédes gulyás (320), mák kék (140), bora (440), szegfűbors (660), fahéj (960), kö­ménymag (100), Japán rizs (60—08), Karolja rizs (91) fillér.

Next