Nemzeti Ujság, 1938. szeptember (20. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-08 / 202. szám
NEMZETI GAZDASÁG A KAPOSVÁRI beszéd egyik legfontosabb bejelentése volt az általános hadkötelezettség bevezetése. Ez az intézkedés szervesen egészíti ki az ezermilliós program végrehajtását, mert hisen ebből 600 millió pengő a honvédelem fejlesztésére szolgál. A magyar közgazdasági élet szempontjából felmérhetetlen jelentősége van a honvédelem korszerű fejlesztésének és ezt a jelentőséget hiba volna félreismerni a magyar közgazdaság egyetemének szempontjából. Tévesen szokták improduktív befektetésnek minősíteni mindazt, amit a honvédelem követel meg az országtól, mert számtalan olyan tényezőt figyelmen kívül hagynak, amely üdvös hatással van a gazdasági élet alakulására. A honvédelem mindenekelőtt a közlekedési eszközök, köztük az utak fejlesztését és modernizálását szükségessé teszik és az ezen a téren jelentkező befektetések kivétel nélkül a gazdasági élet számára is hasznot hajtók, tehát alkalmasak arra, hogy a termelés eredményességét emeljék. De ha ettől el is tekintünk, kétségtelen, hogy a munkapiacra nagy hatással lesz a hadsereg fejlesztése, amennyiben a munkanélküliség megszüntetéséhez hatékonyan hozzájárul. Ez a szociális szempontból kedvező hatás egyúttal a fogyasztás s ezen keresztül a forgalom emelkedését is jelenti. S ez mind olyan következmény, amely az egész közgazdasági élet hasznára válik. Nem improduktív a honvédelemre fordított kiadás. PRIPACASIMI indít a Magyar Sütők Országos Szövetsége a kenyérfogyasztás fokozása érdekében. A propaganda keretében tárgyilagos orvostudományi vizsgálatokra hivatkozik. Ezek szerint, a kenyér az emberi szervezet legfontosabb energiaforrása. A kenyér táplál, de nem hizlal. A szervezet a kenyér szénhidrátját szőlőcukorrá alakítja át, egy részét a májban megfelelő alakban raktározza, tartalékolja és szükség esetén mozgósítja. Az ilyen módon létrejött szőlőcukor minden izommunka főtényezője. Ezenkívül a kenyér az emberi élet fenntartására nélkülözhetetlen vitaminokat is tartalmaz, erősíti a szervezetet és megóv az idősségtől is. A magyar sütőiparosság ezzel a propagandával nemcsak a maga, hanem a mezőgazdaság érdekeit is elő akarja, mozdítani. Ismeretes, hogy az emlékezetes búzaértékesítési válság idején, amikor a világ legnevesebb szakemberei a búzaválság megoldásán tanakodtak, felvetődött a kenyérfogyasztás fokozásának a terve is. Már akkor megállapították, hogy a búzaértékesítés csődje nagyrészben arra vezethető viszsza, hogy a fogyasztás nem tart lépést a termeléssel. A kenyérfogyasztás vttán, szerte azért csökkent, mert az a tévhit terjedt el, hogy a kenyér hizlal. EGYSZ&ICDY van a gyógyszerészek között, — ezt még csak meg lehet érteni — de hogy ez az egyezmény lehetetlenné tegye, hogy a gyógyszerészben is megnyilvánuljon a legtisztább emberi érzés adott esetekben — ezt már senki sem fogadhatja el helyesnek. A gyógyszeripar rendkívül sok olyan készítményét árulja a gyógyszerész, amely a márkás áru megítélése alá esik s igy érthető, ha egységes árat akarnak számukra biztosítani. De egy percig sem lehet elfelejteni azonban, hogy a gyógyszer egészen különleges áru, amelynek jelentősége gyakran nagyobb, mint a napi szükségletek kielégítésére szolgáló javak. Az élet, megmentésére, az élet megtartására, a hidog ember meggyógyítására szolgálunk olyan áruk tehát, amelyeknek árusítása közben igen helyes, ha megszólal a könyörület szava és a gyógyszerész a megengedett árnál olcsóbban is odaadja annak, aki történetesen nem képes a gyógyszer teljes árát megfizetni. Egy pestkörnyéki gyógyszerész, az emberbarát elemi szavára hallgatva, olcsóbban adta oda a gyógyszert, mint szabad lett volna: 30 fillért engedett el az árából s most az egyezmény képviselői büntetésül 1330 pengőt követelnek rajta. Az ügy a bíróság elé került. Nem tudjuk, a tényállás alapján végül hogyan dönt a legilletékesebb fórum, de annyi bizonyos, hogy rossz és fenn nem tartható az olyan áregyezmény, amely a könyörületességet lehetetlenné teszi Szeptember 10-én fizetik be a belső kölcsön második részletét Szeptember 10-én válik esedékessé az első belső kölcsön kibocsátás második részletének befizetése. Ismeretes, hogy a győri program keretében a beruházás költségeinek fedezésére 400 millió pengős belső kölcsönműveletet vettek számításba. Ennek a 400 millió belső kölcsönnek az első kibocsátása júliusban történt meg, amikor az állam 120 millió pengő belső kölcsönt bocsátott ki. Ennek a kölcsönkibocsátásnak a jegyzését már előre biztosították, amennyiben a különböző termelési ágak között felosztották. A pénzintézetek és az ipar egyenként 35—35 millió pengőt jegyeztek, a Postatakarékpénztár 20 millió pengőt, a biztosító vállalatok 5 millió pengőt, az elismert vállalati nyugdíjpénztárak 10 millió pengőt, a társadalombiztosító intézetek pedig 20 millió pengőt jegyeztek. A kölcsönkibocsátás 96 százalékos árfolyama 5 százalékos kamatozás mellett történt. A jegyzett belső kölcsön teljes összegét nem kellett egyszerre befizetni, hanem erre három részletet állapítottak meg. Az első részlet július 15-én vált esedékessé és ezen a napon a kölcsöntjegyzők hiánytalanul befizették az esedékessé vált összegeket. A befizetett első részletnek a felhasználására nem került sor, hanem a pénzintézeteknél maradt és a pénzintézetek az állam számláján nyilvántartott összegek után két és fél százalék kamatot térítenek. Mielőtt még a már befizetett első részlet felhasználására sor került volna, már esedékessé vált a második részlet befizetése is. A kölcsönt jegyzőkkel történt megállapodás szerint július 15-én, szeptember 10-én és november 10-én kerülnek a részletek befizetésre. A belső kölcsön második részletének lefizetésére a gazdasági élet már felkészült. Már az első részlet befizetésénél a pénzintézetek a kölcsönjegyzések finanszírozására a jegybankkal egyetértően elhatározták magukat s ugyanazon az alapon a második részlet befizetésének finanszírozását is vállalják. Ezek után a szeptember 10-én esedékessé váló második részlet befizetése előreláthatóan minden zavar nélkül megtörténik és a kincstár számára a pénzintézeteknél az ötéves terv számára igen jelentékeny összeg áll ezek után rendelkezésre. A belső kölcsönre történt befizetések felhasználására a szükséghez képest kerül majd sor. Az árkormánybiztosság befejezte a cukorárak elemzését Az árkormánybiztos a legutóbb tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy programjába vette a cukorárak elemzését. A bejelentés megtörténte után tényleg megkezdődött a cukorárak felülvizsgálása s ebből a célból három árvizsgáló bizottságot alakítottak. A magyarországi cukorgyárakat a három árvizsgáló bizottság között felosztották s mind a három bizottság haladéktalanul hozzálátott munkájának elvégzéséhez. Értesülésünk szerint a három bizottság közül az egyik munkáját már befejezte, a másik kettő pedig rövid időn belül végez munkájával. Az első bizottság a sejpi és a szerencsi cukorgyárak termelési költségeit vizsgálta felül. A másik két bizottság feladata maradt a többi cukorgyár felülvizsgálása. Gazdasági körökben nagy érdeklődést váltott ki az a bejelentés, hogy az álkormánybiztos a cukor árának elemzésével foglalkozik, mert hiszen ezzel a problémával való foglalkozás annak a törekvésnek a bejelentését tartalmazta, hogy a cukorárakat mérsékelni kívánják Ismeretes, hogy a belföldi cukorgyár igen jelentékeny hányadát az adóteher képezi. Még Fabinyi Tihamér pénzügyminisztersége alatt felmerült az a kívánság, hogy legalább kísérletként a kincstár haszonrészesedésének csökkentése révén a cukorárakat szállítsák le, mert a cukorárak csökkenésétől a cukorfogyasztás emelkedése várható és a kincstári haszonrészesedés csökkentése bőséges kárpótlást talál az árleszállítás nyomán várható fogyasztás emelkedésében. A fiskusi érdekekre hivatkozva Fabinyi Tihamér a kísérletet elhárította. A cukor árának a csökkentése azóta állandóan kisért és átmenetileg az itt jelentkezett problémát úgy oldották meg, hogy a falu számára meghatározott mennyiségben a zöldkereszt akción keresztül a cukorgyárak olcsó cukrot bocsátottak rendelkezésre. Ezek után következett az álkormánybiztosnak az elhatározása, hogy a cukorár problémával foglalkozik. Hogy az első bizottság vizsgálata alapján milyen eredmény derül ki, az nem került a nyilvánosság elé. Gazdasági körökben most messzemenő érdeklődéssel várják, várjon az álkormánybiztos a vizsgálatok befejezése után a kincstári haszonrészesedés csökkentését fogja-e ajánlani, vagy pedig anélkül is módot talál a cukor fogyasztási árának mérséklésére. A bankrészvények magánforgalmi árfolyamai A bankok magánforgalmában az irányzat ingadozó volt. A szerdai tájékoztató árfolyamok a következők: Kereskedelmi Bank 52, Hitelbank 37.5, Leszámítoló 31, Angol-Magyar 23.5, Hazai 18.5, Olasz Bank 29, MOKTÁR 17, Pesti Hazai 51. A hitelezők elfogadták a Weisz és Márkuscég kényszeregyezségi ajánlatát. A bőrpiacon néhány héttel ezelőtt nagy feltűnést keltett a Wl Weisz és Márkus borkereskedő cég fizetésképtelensége, mivel egyes bőrgyáraknak szokatlanul nagy összegekkel tartozott. Az Országos Hitelvédő Egylet szakértője megállapította, hogy a cég kvótális tartozása 1,11 millió pengőre rúg, ezzel szemben 970.000 pengő szabadvagyon áll rendelkezésre. Ez a vagyon garanciát nyújt arra, hogy a felajánlott 50 százalékos egyezséget be tudja majd tartani. Az OH- ban szerda délelőtt dr. György Ernő elnöklés'vel tartották meg a té’’T-sz?r''egyezségi tárgyalást, amelyen a hitelezők, elsősorban az érdekelt bőrgyárak az egyezségi ajánlatot, elfogadták. Jugoszlávia alacsonyabb árak mellett nagyobb mennyiségű fát szállít Németországnak. Belgrádból jelentik. A német—jugoszláv fakiviteli bizottság Cirkveninában tartott tárgyalásai során az árkérdésben megegyezés jött létre, amennyiben a jugoszlávok az eddigi árakat mérsékelték. Mindkét oldalon megegyeztek abban, hogy a jugoszláv fakivitel fokozása Németországba kívánatos. Jugoszlávia azt kívánta, hogy Németország az eridii kvótát 11 százalékról 20 százalékra emelje fel, ezt * * * a kérdést azonban csak a vegyesgazdasági bizottság fogja eldönteni, amely minden évben kétszer ül össze. A legközelebbi tárgyalások szeptember végén Kölnben lesznek. Románia erősen korlátozza a kötött devizájú országokból származó áruk behozatalát. Bukarestből jelentik. A földmivelésügyi minisztérium előterjesztésére a kormány rövidesen több rendeletet fog kibocsátani, amelyeknek az a céljuk, hogy a mezőgazdasági termékek kivitelét előmozdítsák a szabad devizájú országok felé. Ezzel egyidejűleg ezekből az országokból a behozatalt a lehetőség szerint minden korlátozástól mentesítik, míg azokkal az országokkal szemben, amelyek nem vesznek át elegendő mennyiségű román árucikket, szigorúbb korlátozásokat léptetnek életbe. A vöröshagyma és fokhagyma termelői éra. A Hagymakivitel ellenőrzésére alakult Bizottság szeptember 7-én ülést tartott, melyen figyelembe véve a külföldön elérhető árakat, egyhangúan úgy határozott hogy a vöröshagyma termelői árát továbbra is métermázsánkint 5 pengőiben tartja fenn. A fokhagyma minimális termelői árát az Ellenőrző Bizottság egyhangúan a következőkben állapította meg: I. oszt. fokhagyma 16, közép 13, apró 8 pengő. Aláírták a román—angol kereskedelmi egyezményt. Bukarestből jelentik: Constantinescu nemzetgazdasági miniszter és Lee angol követségi tanácsos Bukarestben aláírták a román-angol fizetési egyezményt. Az egyezmény nem vonatkozik a petróleumszállításokra, mert érvényben marad a régebbi egyezmény. A gabonaneműekre vonatkozó mostani egyezmény negyven százalék befiztsére kötelez, aj expo te,őket, míg a további hatvan százalék angol eredetű áruk ellenértékének kifizetésére szolgál. Megváltoztak a német és cseh sertéskivitel feltételei. A Külkereskedelmi Hivatal közli, hogy a német és cseh viszonylatba történő sertéskivitel feltételei megváltoztak. Érdeklődőknek a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal állatkiviteli osztálya személyesen vagy telefon útján ad bővebb felvilágosítást. Kényszeregyezség. A budapesti törvényszék elrendelte a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást Horváth Ferenc (József körút 50.) cipőkereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. Kárász László. Bírósági jogi megbízott dr. Tóth Rezső. Követelések bejelentése szeptember hó 27-ig az OHE központjánál. Szemző Sándorné, született Grünfelder Margit (Kálvintér 10.) úri- és nőidivatáru, kötött- és szövöttáru és cipőkereskedő kényszeregyezségi ügyében a törvényszék az egyezséget jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította. A piac eseményei A BORPIACON a hosszantartó rossz időjárás tovább szilárdította az óbor árát és csökkentette azt a reményt, hogy az idei termés mennyiségileg és minőségileg kielégítő lesz. Tartós időjavulásra és melegre volna szükség, hogy a szüret valamennyire sikerüljön. A jelentések szerint Cegléden már meg is kezdték a szüretet, mert a város határában elvonult jégeső a szőlőket erősen elverte s a bekövetkezett rothadás miatt a gazdák kénytelenek szüretelni. A must ára 20 mustfokig 20 fillér. Sok helyen ennyit adnak előlegként fokra való tekintet nélkül a mustra. A kivitel kissé megcsappant s az elmúlt héten mindössze 25 vagont szállítottunk külföldre, amelyből 8 vagon Svájcba, 17 vagon pedig Németországba ment. A HAGYMAPIACON a hagymakivitel ellenőrzésére alakult bizottság szerdán ülést tartott, amelyen figyelembe véve a külföldön elérhető árakat, egyhangúan úgy határozott, hogy a vöröshagyma termelői árát, továbbra is métermázsánként 5 pengőben tartja fenn. A fokhagyma minimális termelői árát a bizottság a következőképpen állapította meg: I. osztályú fokhagyma 16, közepes 13, apró 8 pengő mázsánként. Élelmiszerpiac A szerdai élelmiszerpiacra vasúton 65 vagon élelmiszer, közte 36 vagon darabáru, 2 vagon gyümölcs, 8 vagon burgonya, 7 vagon paprika, 4 vagon hagyma, 4 vagon káposzta, 1 vagon zöldség, 1 vagon görögdinnye és 1 vagon sárgadinnye érkezett. Hajón 316 mázsa élelmiszert hoztak fel. Ezenkívül 516 őstermelő kocsin, 8 autón, 68 rendelt kocsin és 74 autón, 2 kertészkocsin hoztak különféle élelmiszert. Élőbaromfiból 183 ketrec, vágottbaromfiból 69 mázsa és tojásból 183 láda volt a felhozatal. A csütörtöki ünneppel kapcsolatosan a forgalom kissé megélénkült és különösen a baromfi iránt volt tapasztalható élénkebb érdeklődés s ezért a baromfi ára néhány fillérrel emelkedett is. A tojás drágulása megállott, sőt kisebb mértékben árlemorzsolódás is mutatkozott. A zöldségfélék piacán emelkedett a csöves tengeri, a paraj, a zöldborsó, a zöldbab és a tök ára. A felhozott árumennyiség nagyrészt vevőre talált. A gyümölcspiacon csak a közönséges szőlő olcsóbbodott kisebb mértékben a nagyarányú felhozatal miatt. Az élelmiszerpiac fogyasztói árai kg.-ként (zárójelben a nagykereskedelmi árak): No sok: Marhahús: rostélyos és felsál 128— )»•, leveshus startil tarja, szegye) 128—160. borjúhús: comb 260—320. vésés 185-260. pörkölt 180. juhhús: hatolja .80—200 etejp 120 156. sertéshús: karaj 180—200. tarja, comb 160-208. oldalas 128-164. sie. szalonna 136-156. sertésháj 152 172, sertészsír budapesti 160-172 fillér. Vad: Szarvas 40-400, őz 40-500, vaddisznó 180 —160, fácán drb 200—250, fenyvesmadár drb 40— 60 fillér. Baromfi és tojás: Élő: tyúk drb 200—300, kg (130—155), csirke rántanivaló drb 80—280, kg (3.—160), kacsa hízott (120—140), lúd h. (150—160), Pt'5 * *"?.8,» hl5n," (120)- Vágott: tyúk la (130-155), Ha (UO—130), csirke rántanivaló la (170—220), lla (120-160), kacsa hízott la (135—145), lla (125—130), lúd hízott la (140-165), Ha (120-140). - Teatolás válogatott drb 9-11. kg 170-180, ládaáru (152-156), kosarány (160), rözö és apró drb 8—9, kg 155—170 Zöldség és főzelék: Petrezselyem la (10—18), lla (5—10), sárgarépa la (6—8), la (3—6), vegyeszöldség (8—28), zeller (10—26), cékla (10-12), kalarábé (5—6), kapor (10—12), karfiol levéllel (25 40), tisztított (50—60). vöröshagyma makói ér (8-0). fokhagyda la 20—38 118-20). fejeskáposzta la (4.5—6). Ha (3.5—4.5). kelkáposzta la (8—12). lla (5-8). vöröskáposzta (12—20). füzelpitök 0-8 (5-55). feketeretek (8-14). zöldpaprika apró (10 -18). nagy (10 20). paradicsompaprika (24—35) par.,’dicsőm 8-14 (3—10). zöldbab 10—24 (8—16). zöldtengert roő 7—10. szegfűgomba (50—80). irgánya (120). csiperke (30—80). ugorka savanylfant 10—40 (18—28). salátának (8—12). paraj tisztított 20—28 (15—20). sóska 20—28 (12—18) fillér. III rí a nya: Gülbaba (7—8), nyárrózsa (7.5—8.5), Ella 9-10 16-6.5) fillér. Gyiinces: Alma nemesfaj (35—85), közönséges válogatott (20—35), kevert (10—20). körte nemesfaj fa (50—80). Ha (30—60), közönséges (24—30), szilva magyaváló kék (20—30), vörös (20—30), ringló nemes (40—45), közönséges (32—40), heniznivaló (50 —30), őszibarack 40—140 (20—85), gyümölcsíz (110), görögdinnye faj 0—12 (3—65), közönséges (2—4), sárgadinnye ananász (4—16), togo (5—10), turkesztán (5—12), kantalap (6—10), szőlő csemege 30—80 (30—70), közönséges (22—32), hornakvaló (12—20), dióny (60—200), dióhéj (360), citrom fa (8-11), Ha (5-8) fillér. Fűszer: Paprika édesnemes csemege (400), édesnemes (370—380), félédes gulyás (320), mák kék (140), bora (440), szegfűbors (660), fahéj (960), köménymag (100), Japán rizs (60—08), Karolja rizs (91) fillér.