Nemzeti Ujság, 1938. november (20. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-16 / 260. szám

A kincstár pernyertes herceg Grassalk­ovich­ jogutódjával semben Érdekes per a Nemzeti Színház telke körül A budapesti törvényszéken dr. Gáspár Mózes törvényszéki bíró érdekes polgári perben tartott tárgyalást, amelyet a herceg Grassalkovich Antal egyik jog­utódja, özv. Majthényi Sándorné, zü­l. gróf Beleznay Bohus Hermin indított a kincstár ellen. Herceg Grassalkovich Antal ezelőtt 103 esztendővel ajándékozta Pest vármegyé­nek azokat a telkeket, amelyeken később a régi Nemzeti Szinház felépült, de kikö­tötte, hogy ha a szinház felépítése vala­mely akadály miatt nem történne meg, úgy a telekről a további rendelkezést ma­gának és jogutódainak tartja fenn. Köz­tudomású, hogy a színházat idővel le­bontották és a telkeket bérbeadták. A Nemzeti Színházról szóló 1938. évi VII. tc. alapján a törvényhozás utasította a kormányt, hogy a Nemzeti Színház szá­mára megfelelő helyet jelöljön ki, intéz­kedjék a felépítésről és a Grassalkovich­­féle telkeket a megváltozott városrende­zési szempontok figyelembevételével hasznosítsa a Nemzeti Színház céljaira. A felperes erre a törvényre való hivat­kozással indította meg a pert és azt állí­totta, hogy ezzel feléledt az utódoknak a telkekről szóló rendelkezési joga. A kincstár jogi képviselője előadta a törvényszék előtt, hogy a kormány az épület helyének kijelöléséről még nem intézkedett, nincs kizárva, hogy az ado­­mánytelkeken rendelik el a Nemzeti Szín­ház felépítését s igy a felperes keresete idő előtti. Előadta még, hogy a telkek bérbeadásából származó jövedelmet eddig is a színház céljaira fordították és ezzel az adománylevélben foglalt kikötésnek eleget tettek. A törvényszék elfogadta az alperes védekezését és a felperest keresetével el­utasította, egyben 500 pengő perköltség megfizetésére kötelezte. A felperes az íté­let ellen fellebbezett. ELRENDELTÉK A BIZONYÍTÁST . . . Néhány hónappal ezelőtt sorozatos tá­madó cikkek jelentek meg az Összetartás című lapban Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója ellen, Németh Antal feljelentésére...,a?.., ügyészség feljatalmua?. zásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén vádat emelt a cikkek szer­zője, Fiala Ferenc hírlapíró ellen s az Ügyben kedden délelőtt tartott tárgyalást a büntetőtörvényszék Dorosy-tanácsa. A vádirat ismertetése után Fiala Fe­renc kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és kérte a valóság bizonyításá­nak elrendelését. Ennek során indítvá­nyozta különböző iratok beszerzését és több tanú kihallgatását. Dr. Biró Miklós Németh Antal nevében kijelentette, hogy hozzájárul a valóság bizonyításához, majd előterjesztette ellenbizonyítékait. Bizonyítást ajánlott fel többek között arra vonatkozólag, hogy nem felel meg a valóságnak, mintha Németh Antal Kopácsi Tamás álnéven saját hangjátékait adatta volna elő a rádióban. Hangoztatta a továbbiakban, hogy nem felel meg a valóságnak Fiala Ferenc állítása, mintha az igazgató a nemzeti szocialista párttal összeköttetést keresett volna. Erre vonatkozólag és egyéb állítások megcáfolására dr. Biró Miklós szintén több tanú kihallgatásának elrendelését kérte. A törvényszék másfélórás tanácskozás után hirdette ki határozatát, amelyben helytadott úgy a bizonyítási, mint az ellenbizonyítási indítványoknak. Elren­delte a bíróság számos tanú kihallgatá­sát, okiratok beszerzését, majd a tárgya­lást elnapolta._____ n­shmámim EGYETLEN BUDAPESTI SZEREPLÉSE ma, szerdán este 8. (Városi Színház) Filhar­móniai Társaság „A“ és „B“ bérlet. Jegyek déli 2-ig csak Operában, d. u. 5-től Városiban. — A Balatoni Társaság hangversenye. A Balatoni Társaság női osztálya kedden dél­után hangversenyt rendezett a Pátria Magyar írók, Hírlapírók és Művészek Klubjában. Gy. Czikle Valéria bevezető szavai­ban Izsák Gyula mondott beszédet. A műsor számai kö­zül nagy sikere volt Mányoky Vilmának, Búsa Emmának, Melha Armandnénak, Jákó Margitnak, Vári­ Gyöngyinek, Selymesi Re­zsőnek, Lengyel Annának, valamint Rónay István zongoraművésznek, aki az énekszámo­kat kísérte. Szerepelt még Szabad Antal és B. Novy Anna, aki Czikle Valéria és saját versei elmondásával aratott művészi sikert. — Színészek a színészekért címmel tartja meg előadását a Kövessy Vár karácsonyi akciója javára a Zeneművészeti Főiskola nagytermében november 20-án, vasárnap dél­után fél 6 órakor. Ezen az előadáson különö­sen változatos lesz a műsor, amennyiben a legkiválóbb népszerű művészek fognak közre­működni, akik művészetük legjavát fogják adni. Jegyekről ajánlatos előzetesen gondos- Sodni,, aa- ös sww- Jegyir­odAkb««- válha­to ki.. S­zalfiáz, mű­szet A MAGYAR MŰVÉSZET A FELVIDÉKÉRT! ÜNNEPI HANGVERSENY A VÁROSI SZÍNHÁZBAN A kassai és pozsonyi színészek javára tartotta kedden este ünnepi díszelőadá­sát a magyar művészet a Városi Szín­házban. Díszes közönség, ünnepi hangu­lat adott méltó keretet a pompásan sike­rült előadásnak, amely a Himnusszal vette kezdetét, amelyet Szöllősy Ferenc karnagy vezényletével a rendőrzenekar adott elő. Ezután Somogyi Erzsi, a Nem­zeti Színház művésznője Babay József ünnepi prológusát szavalta el mély ha­tást keltve, majd Tors Tibor kormány­­főtanácsos, orsz. képviselő, az „Esti Új­ság“ főszerkesztője mondott megraga­­dóan szép ünnepi beszédet. — Nemzetünk szemefénye, a nemzeti hadsereg — a magyar katona — újból birtokba vette azt, ami elraboltan is min­dig a miénk volt — úgymond és le­rombolta ezzel a testvérek közé emelt páncélhegyeket. Szabaddá tette az utat minden magyar erőnek, amely a mindent összefoglaló nemzeti gondolat érvényesí­tésére előre tör. A fegyveres hadsereg mögött sorakozik a magyar kultúra is, ez a szellemi hadsereg, amely most a Felvidékről kiüldözött magyar művé­szekkel együtt vállal kötelességet, hogy mint egykor nagy elődeink, a magyar színművészet halhatatlanjai, a meg­nagyobbodott Magyarországon hirdessék a művészet diadalát. Tors Tibor beszédében Schodelné, Szerdahelyi, Kánt­or­né, Megyeri, Egressy Gábor, Déryné emlékét idézte és végül azt az óhajtását fejezte ki: haladjanak együtt a rohamsisakos hadsereg vitézei­vel a magyar kultúra harcosai is... A pompásan sikerült est során dr. Palló Imre, az Operaház örökös tagja cigány­­zenekar kísérete mellett énekelt szebb­­nél-szebb dalokat, Ottrubay Melinda, az Operaház kiváló magántáncművésznője keringőt és magyar táncokat rejtett el nagy sikerrel. Törsné Mátray Erzsi, a Nemzeti Színház örökös tagjának szava­latát a közönség mély megilletődéssel hallgatta és a műsor első felének befejezé­sében Laurisin Lajos, az Operaház művésze nemes művészettel adta elő többek között Dobó Sándor felsőzeneiskolai tanár „Felvidék“ című nagyhatású műdalát, amelyet az északi területek visszacsato­lása alkalmából szerzett a jeles dalköltő. A közönség a szünetben kitörő lelkese­déssel ünnepelte Törs Tibor képviselőt, a szereplő művészeket és a tartalmas műsor második részében nagy érdeklő­déssel kísérte figyelemmel Babay József „Megváltás“ című új színművét, amelyet Szentiványi Béla rendezésében Zimonyi Márta, Szentiványi Béla, Takács Oszkár és Szabó László — megannyi felvidék­i művész — adtak elő az ünnepi esthez méltó lelkes és önzetlen művészet­tel. (d. f.) K­uZUs&aUtU&U — Kedden délelőtt tartották az „Utolsó tánc“ első teljes kosztümös házi főpró­báját a Nemzeti Kamaraszínházban, Ba­jor Gizi, Petheő, Rajnay és Ungváry mint főszereplők először jöttek ki a szín­padra teljesen kisminkelve, az előírás­­szerű kosztümökben. A próba megszakí­tás nélkül folyt, közel déli két óráig. A nézőtéren egyetlen néző ült: Herczeg Ferenc, aki nagy megelégedéssel nézte végig az egyre ki­for­rott­ab­ban perdülő já­tékot. — Csanak Béla, a népszerű zeneszerző, aki most a debreceni Csokonai Színház karmestere egyben, hamarosan mint filmkomponista mutatkozik be. Harsá­nyi Zsolt nemrég megfilmesített regényé­­hez, a Rozmaringhoz ő komponált ere­deti zenét. Akik már hallották és látták a filmet,, elragadtatással beszélnek a fil­met kisérő pompás zenei illusztrációról és néhány igazán megkapóan szép meló­diáról.­­ Közel kétórás nagy riportfilmen dolgoznak most a Filmirodában. A Fel­vidék visszacsatolásának leggyönyörűbb mozzanatait, felejthetetlen történelmi pillanatait foto­grafálta hat operatőr, akik páratlan bravúrral ködben, esőben, éjjel-nappal dolgoztak annak a sok-sok millió magyarnak, akik csak rádión él­vezhettek és nem lehettek jelen a nagy bevonulásnál, lehetővé tegyék Komárom, Kassa, Ungvár, Munkács és a többi szép magyar város és falu drámaian izgal­mas és lélekemelő napjainak megszem­lélését.­­ Nagy sikere volt hétfőn este a var­sói konzervatórium épületében az első magyar női vonósnégyesnek, amelynek hangversenyét Háry András magyar kö­vet is végignézte. A lengyel sajtó nagy elismeréssel ír Kálmán Mária, Kövy Er­zsébet, Nagy Ibolya és Ulbrich Erzsébet művészi kvartettjéről, amely a varsói rádióban is szerepel, majd Észtországban koncertezik. — Laurisin Miklóst, a kitűnő zene­szerzőt, Ht filmre szerződtették. A ma­gyar filmgyártás történetében példa nél­kül áll, hogy egy komponistát egyszerre tíz film megzenésítésével bízzanak meg! — A Teréz­ körúti Színpad legközelebbi újdonságát Góth Sándor fordította ma­gyarra és annak idején a Nemzeti Szín­ház is játszotta „Szegény Mariner“ cím­mel. A főszerepeket Góth, Gombaszögi Ella, Vértes, Gárdonyi, Dán Etelka, Kö­kény Ilona és Peti játsszák.­­ Fiatal magyar hegedűművész mu­tatkozik be a Budapesti Hangverseny Zenekar csütörtöki hangversenyén: Ákos Ferenc, a Zeneművészeti Főiskola kivé­teles tehetségű növendéke, Zathureczky Ede professzor tanítványa, aki Mozart D-dúr hegedűversenyét adja elő a Buda­pesti Hangversenyzenekar kíséretével, Komor Vilmos karnagy vezényletével. Új filmek­ Az URÁNIÁ-ban: Májusi kaland. Aki legutóbbi német filmjében látta Rökk Marikát, örömmel állapíthatja meg­, hogy mostani új szerepében sokkal bőségeseb­ben ajándékozza meg a közönséget azok­kal a művészi erényekkel, amelyek ennek a remek tehetségű és sokoldalú magyar sztárnak különálló helyet biztosít a f­ilmszínésznők sorában. Hogy a Májusi kaland, ez a pikantériára hajló, revü­­szerű bájos darab a német rendezés pre­cizitása mellett megtartotta finom leve­gőjét és franciás könnyedségét, azt első­sorban a főszereplőnek, Rökk Mariká­nak köszönhetjük, mert ez a ragyogó szépségű, csupa temperamentumú ma­gyar művésznő tehetségének a legjavát nyújtja. De meg kell dicsérni a­ német rendezést is, amely, ezúttal talpraesett, jól összeállított forgatókönyvet kapott a kezébe, hogy azt sok ötlettel és invenció­val váltsa valósággá a film vásznán. Rökk Marika egy meggazdagodott hotel­­tu­lajdonos leányának szerepét játssza tö­kéletesen, a beléje szeretett fiatal pin­cért, — kettőjük szerelmi históriájáról szól a Májusi kaland — Viktor Stahl alakítja. Kitűnő bonviván, akit aligha­nem még gyakran viszontlátunk a pará­dés német filmek férfi főszerepében. A többi szereplőről és a kisérő zenéről is csak az elismerés hangján emlékezhe­tünk meg. — Bartók hegedű rapszódiájának első zene­kari előadása Budapesten. A Tumi Szépmíves Hangverseny Zenekar, amely a múlt hónap­ban nagy sikerrel mutatkozott be, szerdán este adja második hangversenyét a Zenemű­vészeti Főiskola nagytermében. Az est érde­kessége lesz Bartók első hegedű rapszódiája Csilléry Béla előadásában. A rapszódiának ez lesz az első zenekarkíséretes előadása Bu­dapesten. A műsoron még Vivaldi, Haydn, Dohnényi és Bach-Respighi művek szer­epel­­nek. Vezényel Ferencsik János. — Liszt-ünne­pi nyitány. Magyar zeneiro­dalmunk újabb értékkel gazdagodott. Bánáti Buchner Antal, az esztergomi főszékesegyház karnagya nagy zenekarra ünnepi nyitányt szerzett. A nyitány méltán viseli Liszt nevét, mert zenei szerkesztése, hangszerelése kife­jezi azt, amit szerző a címmel mondani akart. A nyitányt a Budapesti Hangversenyzenekar máris műsorába iktatta és Polgár Tibor ve­zényletével a rádióban a napokban adta­ elő. A Liszt-ünnepi nyitány a legnehezebb hang­­versenymű­fajhoz tartozik. Szerzője e művével is bebizonyította, hogy egyike a ma élő leg­jelesebb magyar zeneszerzőknek. Bánáti Buch­ner Antal zeneszerzői jelentőségét emeli, hogy az egyházzenei műveknek egész sorát al­kotta, amelyek a katolikus egyházzenei iro­dalom valóságos gyöngyszemei. Bánáti Buch­ner Antal most ünnepli munkásságának 30-ik évfordulóját, bizonyára még számos remek­művel gyarapítja majd­­a magyar katolikus zeneirodalmat. S­úlmasuk a Moss Izmúltárt! NEMZETI ÚJSÁG 13 1938 november 16. Szerda MEGJELENT—-----­◄ |Ü Az ötéves magyar \­ terv kritikája. II Írta: TÓTH JÓZSEF ÜÜ­RGELY R. K I A D A 8 A , ÁRA 4.­ P A MOZISOK ÉS A FELVIDÉK A Moziegyesület választmánya rend­kívüli ülésen foglalkozott a Felvidék visszacsatolása következtében előállott új helyzettel. Morvay alelnök beszámolt a választmánynak arról, hogy a vissza­kapott területeken 30 mozgószínház mű­ködik, amivel a magyar mozik száma 6 százalékkal növekedik. A cseh kultúrel­­nyomás bizonyítékául állapította meg, hogy míg az egész csehszlovák köztársa­ságban annak fennállása óta a mozgó­­szinházak száma háromszorosára növe­kedett, addig a most visszakapott terüle­ten ugyanannyi mozgószínházat találunk, mint amit tőlünk 20 évvel ezelőtt elra­boltak. A magyar filmek bejutása e te­rületre 30 újabb mozgószínház létesít­­ését eredményezi, 30 színmagyar nagy­községben, amivel együttesen a magyar mozik száma 12 százalékkal fog növe­kedni. Az új fogyasztó területek bekap­csolása a magyar filmgyártás szempont­jából körülbelül 8 százalékos bevételi le­hetőségnövekedést fog jelenteni a terme­lési költségek lényeges emelkedése nélkül. Ez a növekedés a magyar filmgyártás rentabilitását döntő módon fogja befo­lyásolni. A választmány őszinte lelkese­déssel üdvözölte a visszatérő területeket és az elnökség indítványára elhatározta, hogy az egyesület a legközelebbi rendes közgyűlését Kassán fogja megtartani a tavasz folyamán. A választmány büszkén állapította meg, hogy a mozisok a Re­pülő-alapra 12.00­1 pengőt, a Magyar a magyarért akcióra már eddig több mint 10.000 pengőt adtak össze és elhatározta, hogy a Horthy Miklósné nyomorenyhítő akcióra is 6000­ pengővel fognak adakozni. 1/ színházak heti műsora OPERAHÁZ. Szerda: Filharmonikus hangvers. (8 órakor); csütörtök: Rózsalovag (B.); péntek: Parasztbecsület, Pierette fátyola, Francia saláta; szombat: Tosca (D-); vasárnap este: Pillangó kis­asszony (Bsz.). (3. fél 8). NEMZ. SZÍNHÁZ. Szerda: Fekete Mária (IV.); csütörtök: Fekete Mária (XII.); péntek: Vidéki történet (VI.); szombat délután: Nagymama vifj. előad.); este: Vidéki történet (VII.); vasárnap dél­előtt: Éljen az egyenlőség (munkáselőadás); dél­után: Nagymama; este: Vidéki történet. (Fél 1.1, fél 4, fél 8). NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ. Csütörtökig minden este: Országút; péntek: Utolsó tánc (pre­mier); szombat, vasárnap este: Utolsó tánc; va­sárnap délután: Kék róka. (4, 8). VÍGSZÍNHÁZ. Szerda: Az orvos dilemmája (0); csüt. (D.), péntek, szombat délután (1. sz.), szom­bat este, vasárnap délután és este: Francia szoba­lány. (Fél 4, 8). PESTI SZÍNHÁZ. Egész héten minden este és vasárnap délután: Művészpár. (4, 8). MAGYAR SZÍNHÁZ. Szerda (II. bérlet), csü­törtök (P. bérlet), péntek (V. bérlet), szom­bat, vasárnap este (A.). Démon, vasárnap délután: Légy jó mindhalálig. (Fél 4, 8). ANDRÁSSY SZÍNHÁZ. Csütörtökig minden este: Angyalt vettem feleségül. Péntek: Bubus (főpróba); szombat: Bubus (premier); vasárnap délután: Angyalt vettem feleségül; este: Bubus. (Fél 4, 8). BELVÁROSI SZÍNHÁ­­. Szerda, péntek, vasár­nap délután: Ragaszkodom a szerelemhez; csütör­tök, szombat, vasárnap este: A Conway-család. (4, 8). VÁROSI SZÍNHÁZ. Szerda: Filharmonikus hang­verseny; csütörtök, péntek: Nincs előadás; szom­bat: Cigányszerelem; vasárnap délután: Nótás ka­pitány; este: Cigányszerelem. (4, 8). ROYAL SZINHIÁZ­ S­zerda, péntek, vasárnap délután: Mindig a nők kezdik. csütörtök, szombat, vasárnap este: Marinka, a táncosnő. (4, fél 9), TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD. Egész héten minden este és vasárnap délután: Az úgynevezett szerelem. (Fél 5, negyed 10). PÓDIUM. Egész héten minden este és vasárnap délután: Elő az okmányokkal. (Fél 5, 9). KOMÉDIA. Egész héten minden este és vasár­nap délután: Fog ez menni. (Fél 5, fél 9). ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig mindennap: Nincsenek véletlenek. (Hétköznap fél 6 fél 9, vasárnap fél 4, 6, 9). JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ. Csütörtökig minden nap: Legyen úgy, mint régen volt (Hétközn­ap fél 6, fél 9, vasárnap fél 4, 6, 9). KISFALUDY SZÍNHÁZ. Csütörtökig minden, nap: Idő gyere rózsám. (Hétköznap fél 6, fél 9, vasárnap fél 4, 6, háromnegyed 9). HANGVERSENYNAPTÁR Koncert rendezései: November 19. Linz Márta hegedű­estje. November 20. A. v. Swaine táncmatiné. November 23. André Segovia gítárestje. November 27. Heinrich Lajos klasszikus zon­goraestje. November 28. Fischer Edvin kamarazene-estje. Rózsavölgyi rendezése: November 18. Basilides Mária első bérleti estje November 20. TI. múzeumi matiné. ❖ November 16. A Turul Szépmives Hangverseny, penelwM* FF: fél * '

Next