Nemzeti Ujság, 1938. december (20. évfolyam, 273-296. szám)

1938-12-01 / 273. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1938 december 1. Csütörtök Egyelországgal, Spanyolországgal, Albá­niával. Vasárnap, szeptember 25-én Hitler vezér és kan­cellár külön megbízottja légi úton Rómába érkezett, a Dúcénak részle­tekbe menő bizalmas tájékoztatásokat adott és megújította a német kor­mány és a német nép hálájának kife­jezését Olaszország magatartásáért. Hétfőn, szeptember 26-án Hitler vezér és kancellár annak hatása alatt, hogy Cseh­szlovákia nem hajlandó teljesíteni a né­met követeléseket, elhatározta, hogy Prá­gához új ultimátumot intéz, amely 14 óra múlva, szerdán, 28-án jár le. Ez titkos elhatározás volt, de gróf Cianot még az este Olaszország nagy­követe tájékoztatta. A szónok nyom­ban jelentést tett Mussolininak, aki az értesítést a római pályaudvaron vette át, ahová éppen akkor megérke­zett Veronából. A Duce az igen súlyos tartalmú értesítést megzavarhatatlan nyugalommal fogadta és elhatározta a másnapi mozgósítást. — Mozgósításunk — folytatta gróf Ciano — a Duce személyes irányításával szeptember 27-én kezdődött. Minthogy sokat beszéltek és vitatkoztak arról, hogy Olaszország állítólag nem tett ka­tonai intézkedéseket és minthogy ebből olyan következtetéseket és megállapítá­sokat vontak b­e, amelyeknél érdemes volna tovább időzni, célszerűnek látszik, nyilvánosan tudatni a tett intézkedések jellegét és horderejét. A hadsereg a következő intézkedéseket tette: 1. A nyugati határőrség hadilá­bra­­helyezése; 2. védekező mozgósítás légitámadá­sok ellen a piemonti, liguriai katonai körzetekben és a türrheni lejtők vi­dékén; 8. alpesi csapatok behívása a cuneói és torinói hadosztályok körzetének megerősítésére; 4. csapatok behívása a torinói és alexandriai hadtestek tényleges létszá­mának növelésére; 5. behívások a Po-hadsereg csapatai­nak olyatén megerősítésére, hogy az a hadilétszám háromnegyed­ részének fe­leljen meg; 6. Pantelleria, az Égei szigetek és Elba helyőrségének megerősítése; 7. behívások és haladéktalan csapat­küldések Líbiába a 20. és 21. hadtest hadilábra való kiegészítésére; 8. behívások a szicíliai és szardíniai hadtestek megerősítése végett. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán, amelyek 300000 ember behívását jelentet­ték, a fegyveres erő néhány órán belül 250.000 emberről 550.000 emberre emelke­dett. Adott esetben az általános mozgó­sítás megszervezése ugyanily tökéletes­séggel és nyugalommal ment volna végbe és a hadsereg, mint mindig, az áldozatok és a dicsőség lapjaival szapo­rította volna történetét. A légi fegyver — az előre megállapí­tott terv szerint — négy légi főrajra oszlott, melyek számára a parancsnokok és a feladatok ki voltak jelölve. Meg volt mondva, hogy háború kitörése ese­tén hol van a gyülekező, hol az állomá­sozó helyük és behívók mentek a légi tartalék bizonyos csoportjaihoz tarto­zóknak is. Itt nem is volt egyébként szükség nagy előkészületekre, mert a légi hadsereg készen állott a harcra, eszközeinek hatalmas átütőerejével ép­­penúgy, mint embereinek hősiességével, lendületével. A haditengerészet vezetősége kiegészí­tette a hadihajók, torpedóegységek, ten­geralattjárók fegyveres erejét, készen­létbe helyezte a tartalékokat, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a legtá­volabbi bázisok is fel legyenek szerelve, a cselekvési övezetekben pedig elren­delte a fokozott figyelés és ellenőrzés rendszerét. Szeptember 28-ának hajnalán 22 sor­hajóegység és cirkáló, 114 torpedózuzó és torpedónaszád, 91 tengeralattjáró, 3­37 „Mas“ elnevezésű halálnaszád, majd egyéb kisebb jelentőségű egységek, így aknavetők álltak készen cselekvésre, hogy a tengeren juttassák kifejezésre hazafiságukat. Az említett egységek fe­délzetén 5123 tiszt és 84.731 altiszt és matróz állott harcra készen. Mindezek a számok — folytatta Ciano külügyminiszter — elég ékesszólóan be­szélnek, úgyhogy aligha kell ehhez va­lamit is hozzáfűzni. A mozgósítás egyéb­ként teljes rendben és tökéletes nyuga­lomban ment végbe, oly módon, hogy igazi arányait még a legerősebben figyelő sem tudta felmérni. A müncheni értekezlet a Duce személyes érdeme volt — A mozgósítási intézkedések után — folytatta Ciano — a Duce szükségesnek tartotta, hogy a legnagyobb szabatosság­gal fektesse le a Berlinnel való politikai barátság alapjait és katonai összekötő szerveket létesítsen. A nagy nyugati de­mokráciák ezt már megtették, vagy leg­alább is azon vannak, hogy megtegyék. — A következőkben szeptember 29-én délelőttjére müncheni találkozóban tör­tént megállapodás. Ezen — folytatta Ciano gróf — Ribbentrop és én vettünk részt, Keitel tábornok német vezérkari főnök, illetve Pariani tábornok és Valle tábornok kíséretében. Ciano gróf ezután ismerteti, hogyan hajózott be Európa a nagy eseménybe, amelynek előzménye volt, hogy Mussolini hoz­zájárult Chamberlainnek lord Perth útján október 28-án délelőtt hozzá­intézett felszólításához és telefonon utasította Attolico berlini olasz nagy­követet, tegyen lépést Hitlernél, mire néhány órával az ultimátum lejárta előtt sikerült ennek lejárati idejét, illetve a fellépés időpontját 24 órával meghosszabbítani. Ciano gróf kijelenti, nem kételkedik benne, hogy Hitler határozottan vissza­utasított volna hasonló javaslatot, ha azt bárki más terjeszti elő. A külügyminiszter ezután ismerteti azokat az új utasításokat, amelyeket Mussolini néhány órával később Attolico nagykövetnek adott oly értelemben, hogy Hitler fogadja el Chamberlain új javas­latát, amelyet Hitlerhez és Mussolinihez intézett és amely úgy szól, hogy értekez­let üljön össze, amelynek a problémát legkésőbb egy hét alatt fel kell számol­nia. Kevéssel később, koradélután Atto­lico nagykövet a távbeszélőn azt jelenti, hogy Hitler az indítványt elfogadta, de ezzel az alapvető feltétellel: Csak a Duce személyes részvétele az értekezleten biztosítja a sikert, vá­lasztást enged, a Ducénak abban, hogy az értekezlet színhelye Mün­chen vagy Frankfurt legyen. A Duce Münchent választotta. Ugyan­ez nap délután 18 órakor a Duce eluta­zott a másnap 11 órára kitűzött értekez­letre. A két vezér Kufsteinban találko­zott és útközben a vonaton hosszas poli­tikai és katonai tanácskozást folytatott. Ez alkalommal megállapodtak abban, hogy haladéktalanul megegyezésre kell jutni és nem szabad megengedni, hogy az értekezlet eljárási és dialektikus útvesztőbe kerüljön. Gróf Ciano ezután hangsúlyozza, hogy a Róma-Berlin-tengely biztos és hatal­mas eszköz, amely döntő módon esik latba a történelem útjának alakításánál. Kifejti azután, hogy München nem csu­pán körülhatárolt válság megoldását je­lenti, hanem sokkal szélesebb körű politi­kai értéke van, amire nézve talán még korai volna megállapításokat formulázni. Münchenben — folytatja a külügymi­niszter — nem csupán Németországnak a szudéta­ tartományokra fennállott nem­zeti jogai érvényesültek, nem csupán az olasz tekintély nőtt meg gigászi arányok­ban a Duce műve és az olasz nép maga­tartása következtében,­­ hanem még több tény, tétel és intézmény került mélységes és kivételes befolyás hatása alá. A szónok ezután kifejti, milyen nagy­­szolgálatot tett a békének a tengely . December 4-én Altenvonatot Indítunk Kassára Vasutijegy ára III. o. 12.— P és 1.—­ P Magyar a Magyarért akcióra Vasutijegy ára II. o. 17.50 P és 1.— P Magyar a Magyarért akcióra Jelentkezéskor személyazonossági igazolvány vagy MA­V igazolvány nyújtandó be Irodánkba. Jelentkezési határidő: november 30-án délig. — Jelentkezés: MSTOPnoRos­ssass* csehszlovák-magyar viszály döntőbíró­­sági elintézésével. Csakis Olaszország és Németország vállalhatták magukra, hogy e válságnak döntőbírósági ítélettel vet­nek véget, csakis ők vállalhatták ezt a sú­lyos feladatot, hála a nevüket Keleteuró­­pában körülövező tekintélynek, tekintet­tel továbbá a két országnak ezeken a te­rületeken fennálló érdekeire és tekintet­tel arra a közös akaratukra, hogy bizto­sítják az igazságos békét. A két ország ennek a feladatnak Bécsben teljes szoli­daritással és teljes­­ megértéssel tett ele­get. A magyar zászlók visszatértek elszakított városokba A további , a kárpátaljai események­kel kapcsolatban szintén tökéletes volt a szempont azonossága, noha egy jól ismert bizonyos sajtó az ellenkezőjét igyekezett feltüntetni. Olaszország és Németország úgy találták — és ebben találkoztak az érdekeltek hozzájárulásával is —, hogy nem kell újból vitássá tenni olyan határnak kérdését, amelyet alig húsz nappal előbb ünnepélyesen kijelöltek és elfogadtak. A döntőbírósági ítélet türelmes vizsgálat eredménye, amelyet a szigorú pártatlan­ság mércéje sugalmazott. Nagy igazság­talanság tétetett jóvá. Nincs jelentőség nélkül az a tény sem, hogy Olaszországnak éppen abban a Bécsben kellett egy nemzeti kérdésben felmerült vitában döntőbírói ítéletet mondania, amely annyi időn át az olasz nemzeti jogok tagadását jelentette és mi, olaszok, akik hallottuk a Dúcét, aki először emelte fel szavát a megcsonkított Magyarország védelmében, élénk meg­hatottsággal láttuk, hogy a régi ma­gyar zászlók visszatérnek azokba a városokba, amelyeket méltánytalan szerződés szakított el a hazától s visszagondoltunk arra az időre, ami­kor a magyar nép lovaglásán mellet­tünk állt, miközben egy el nem felej­tett kormánykoalíció a fegyverben álló Olaszországot a népszövetségi hurokkal akarta megfojtani. Gróf Ciano ezután ismerteti az európai helyzet alakulását München és Bécs után, majd kijelentette, hogy a fasizmus, amely tettekkel bizonyította megingatha­tatlan viharállását, nem változtatja meg eddigi politikáját, még ha a láthatáron javulás nem kicsinyelhető jelei is látsza­nak. Miként a rémület és riadalom válsá­gai nem ingatnak meg minket, úgy nem engedjük magunkat veszedelmes bizako­dásba ringatni, noha szívesen fogadunk minden termékeny és békés lépést, amely tényleges értékű. Ezek sorában főként az olasz-brit szer­ződést kell felemlíteni, amely szilárd ala­pon barátságos együttműködést létesít. Az olasz-brit egyezmények, amelyek szoro­san kapcsolatosak Chamberlain, lord Ha­lifax és lord Perth nevével és munkáján­­al, semmiképpen nem jelentenek egy­szerű visszatérést ahhoz a hagyományos barátsághoz, ahogyan azt azelőtt a maiak­tól egészen különböző időkben értelmez­ték, ellenkezőleg, olyan barátságok össz­­hangbahozataláról van szó, amelyek az új európai, földközitenntri és af­ik­ai realitásokkal számolnak és a legteljesebb erkölcsi, politikai és katonai­ság alapján szabályozzák a viszonyt a két birodalom között. Ez az egyezmény kon­krét hozzáj,árulás a béke megs­ ’ , ' ’' i­­sához, amely politikánk magas célja lesz, amely felé állhatatosan törekszünk, szilárdan visszautasítva minden gyám­kodást, ha az olasz nép természetes érdekeiről és törekvéseiről van szó. Látomásunk olyan egyesített Olasz­ország, amely harcképesen fel van fegyverkezve, meghódítja birodalmát, a népeknek igazságos határokat jelöl ki, amelynek Rómájából nagy fér­­fiaink és hőseink az újjáépítés útját mutatják. E látomást a Duce megjelení­tette a ha­talom és az igazság félelmetes realitá­sában. (MTI.) A képviselőház és a Duce felállva éljenette Magyar­­országot . Róma, november 30. A beszéd alatt két ízben igen melegen tüntettek az olasz képviselők Magyar­­ország mellett. Amikor a külügyminisz­ter első ízben ejtette ki Magyarország ne­ét, a k : ■' ík 'UOSI­­. ■ ki, majd a magyar-cseh vi­dról szóló rész és a megtorló intézkedésekkel kapcsolat­ban történt magyar állásfoglalásra való utalás után még nagyobb erővel újult meg a tüntetés Magyarország mellett. A képviselőház tagjai felemelkedtek­­ helyükről s percekig zajos te.­t­­ adtak kifejezést rokon­sz­en­vüknek Ma­gyarország iránt. Eközben többször is­­ felhangzott az „Ervin Ungheria" ki­áltás. Felállt helyéről a Duce is és részt vett a tapsban, közben pedig szívélyesen üd­vözölte a diplomáciai karzaton megjelent báró Villant Frigyes kri­inált követet. Róma, november 30. A képviselőház ülése után, amelyen Ciano elmondta beszédét, a képviselők menetté alakulva a Venezia-térre vonul­tak és ott éltették a Ducét. A Duce több­ször megjelent a Venezia-palota erkélyén és köszöntötte a képviselőket és az őket követő tömeget. (MTI.) Világrekorddal két nap alatt repült berlinbíd­ Tokióba a „Göndör“ Tokió, november 30. A brémai Focke-Wulf gyárban készült „Condor“ D­ACON gép páratlanul álló világrekordot állított fel. Az óriásgépi, amely hétfőn délután 4 órakor startolt a berlin-tempelhofi repülőtérről, szerdán délután, középeurópai időszámítás sze­rint 14 óra 10 perckor megérkezett Tokió repülőterére, Tachikavára. A gép a 18.650 kilométeres utat minden zavar nélkül nem egészen két nap — pontosan 46 óra 35 perc — alatt tette meg és ezzel olyan távolsági és időrekordot állított fel, amelyhez csak Howard Hughes amerikai pilóta legutóbbi négy és félnapos világ­körüli repülése hasonlítható. A repülőgép fogadtatására a Tokiótól 30 kilométernyire nyugatra lévő Tachi­­kava repülőteret hatalmas fényszórók­kal világították meg és gazdagon fel­díszítették német és japán zászlókkal. Az érkező repülőgépet, valamint pilótáit, Henke és Moreau kapitányokat és a két gépszakértőt, Dierberget és Köbert lel­kes ovációval köszöntötte az összegyűlt hatalmas tömeg. A repülőtéren jelen voltak a japán kormány és a légifor­galmi társaságok képviselői, ott volt ott tokiói német nagykövet is. Valamennyi japán rádióállomás közvetítette a leszál­lást, amelyet a japán sajtó képekkel illusztrált terjedelmes cikkekben már bejelentett. A japán közvélemény lelke­sen vette tudomásul a német gép és a német repülők páratlan teljesítményét A Condor-gép, mint emlékezetes, már az idén augusztusban is feltűnést keltő rekordrepülést hajtott végre, amikor Berlinből közbenső leszállás nélkül New­­yorkba, majd onnan visszarepült. A gép mostani 14.000 kilométeres kísérleti útját 42 órás repüléssel tette meg. A gép órán­kénti átlagsebessége 330 kilométer volt. Átlag 8—4000 méter magasságban repült és négy szakaszban tette meg az utat Németországtól Japánig. A gép startja óta állandó rádióösszeköttetésben volt a hamburgi rádióállomással, amely azután Berlinbe továbbította a szikratávirato­kat. A gép parancsnoka, Henke pilóta­­kapitány a gép útjáról megnyugtató jelentéseket közölte A motorok mind­végig kitűnően működtek és a repülőút simán folyt le. Utolsó útszakaszára szer­dán hajnalban, középeurópai időszámítás szerint 3 óra 44 perckor indult Hanoyból Tokióba. Hanoyban 2 óra 10 perckor szállt le és üzemanyagfelvétele után startolt a 3200 kilométeres utolsó út­szakaszra. A repülőgép Berlin,Hanoy és Berlin- Tokio között elért világrekordját be­jelentik a Nemzetközi Aero Szövetség­nek. Göring vezértábornagy a Condor re­pülőgép legénységével üzenetet intézett a japán néphez, amelyben többek között hangsúlyozza, hogy a repülők cselekede­tükkel meg akarják mutatni, hogy a két baráti nép között a térbeli távolság is megkisebbedett. OLVASSUK A KÉPES KRÓNIKÁT

Next