Nemzeti Ujság, 1939. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-10 / 7. szám
12 NEMZETI ÚJSÁG I 1939 január 10. Kedd Grősz püspök a zsidók megkereszteléséről Grősz József püspök, szombathelyi apostoli adminisztrátor idei első számú körlevelében a zsidók megkereszteléséről intézkedik. — Napjainkban — írja a főpásztor —• szokatlanul nagy számban jelentkeznek izraelita vallásúak a keresztyég szentségének felvételére. Bár az anyaszentegyház mindenféle korlátozás nélkül megnyitja a jószázalékú Krisztust keresők előtt kapuit, mégis fennforog felelőségérzetének tudatában az aggály, hogy nincsenek-e a szokatlanul nagyszámú jelentkezők között olyanok, akik nem belső meggyőződésből, hanem külső események hatása alatt, külső érdekből, anyagi vagy társadalmi előnyök miatt keresik Krisztus egyházát. Amilyen szeretettel fogadunk minden igaz lélekszerinti megtérőt, épp oly szigorúsággal kell elhárítani mindenkit, akit nem igaz és őszinte szándék mozgat. A lelkipásztorok tehát éber gonddal és nagy felelősséggel kezeljék a megtérni szándékozó ügyét, hogy a tiszta szándékról, amely nélkül nincs megtérés, megbizonyosodjanak. Úgy rendelkezem, hogy a keresztségre jelentkezőket legalább három hónapig kell oktatni, heti két-három órában. Ettől eltérni csak halálos veszedelem esetén lehet. Ha a jelentkező a polgári törvények alakiságának eleget tett, a plébános keresztelési engedélyt kér az ordináriustól, akinek jelenteni tartozik, mi a véleménye a megtérő szándékának tisztaságáról. Ezen tájékoztatás nélkül keresztelési engedélyt ki nem adok. Zsidóknak egymás közti természetjogi akadálytól mentes házassága a keresztség után sem szorul konvalidációra vagy szanációra, mert ez természetjogon érvényes. Tost Barnabás kassai plébános érdekes előadása Kecskeméten A kecskeméti katolikus egyházközség meghívására hétfőn délután Kecskemétre érkezett dr. Tost Barnabás pápai prelátus, kassai plébános és igen érdekes előadást tartott a Katolikus Líceum dísztermében. Az előadáson megjelent dr. Liszka Béla polgármester vezetésével a város társadalmának szine-java. Kovács Sándor prelátus, apátplébános meleg szavakkal üdvözölte a vendég kassai plébánost, aki lelki vezére volt a felvidéki magyarságnak és őrzője a magyar életnek a húszéves rabság alatt. Dr. Tost Barnabás előadása során apró epizódokban vázolta a magyarság húszéves küzdelmét, ismertette a megszállott Kassa katolikus társadalmának harcait és azt a keserves küzdelmet, amellyel mégis sikerült megőrizni a magyar lelkeket Kassán. A legravaszabb és legötletesebb trükkökkel kellett bebizonyítani, hogy Kassa tulajdonképpen mégis magyar! Amikor a csehek által elrendelt népszámlálás 18 százalékos magyarságot mutatott ki Kassán, Tost Barnabás háromnyelvű, magyar-, német- és szlováknyelvű missziós imákat osztatott ki a gyónók közt a missziós napok alatt. Ezek révén kiderült, hogy a hatezer gyónó közül 68 százalék magyarul gyónt, tehát semmiképpen nem állt meg a 18 százalékos arányszám, amelyet a csehek olyan fennen hangoztattak. Előadása végén azt fejtegette, hogy mi volt a célja Istennek a cseh megszállással. Szerinte csak az lehetett, hogy megismerjük egymást, de ismerjünk meg másokat is, s amikor megismertük önmagunkat, szeressük jobban hazánkat. A kassaiak megtanulták az összetartást, de megtanulták a munkát is és az igazi öntudatot. A nagy tetszéssel fogadott előadást a katolikus egyházi énekkar a himnusszal zárta be. Az előadás után 200 terítékes bankettet rendeztek Tost Barnabás tiszteletére. Konferenciabeszéd férfiak számára. Nyisztor Zoltán, a Magyar Kultúra főszerkesztője folyó, évi január 11-én, szerdán Donáti u. 46. sz. alatt a felsővizivárosi egyházközség fér, fiai részére konferencia beszédet tart Korszerű kérdésekről a kereszténység megvilágítsában. Vendégeket szeretettel, várnak. A KATOLIKUS LÁNYOKRA NAGY FELADAT VÁR AZ ORSZÁGÉPÍTŐ MUNKÁBAN - MONDOTTA DR.VÉSZÁROS JÁNOS ÉRSEKI HELYTARTÓ A MAGYAR LÁNYOK NAGYGYŰLÉSÉN A Magyar Lányok Katolikus Akciója vasárnap impozáns nagygyűlést tartott a budai Vigadóban. A Szent Zára-körök, a Dolgozó Lányok csoportjainak és a Kát. Lányok Orsz. Szövetségének többezer tagja zsúfolásig megtöltötte a gyönyörűen feldíszített hatalmas termet. A szervezetek indulóinak eléneklése után a résztvevők hangosan imádkoztak a munkácsi hősökért. A megnyitó beszédet dr. Mészáros János érseki helytartó mondotta, aki hangsúlyozta, hogy a küzdő egyház nem kicsinyli le senkinek a munkáját, mert mindenkire szüksége van, hogy megvívja diadalmas küzdelmét a kor sok tévedése és a pokol minden áskálódása ellen. A katolikus lányokra is nagy feladat vár ebben a munkában. Azon kell lenniök, hogy testvéreikért, másokért, a társadalomért, a hazáért tegyenek meg mindent. Küzdeniük kell különösen itt, Szent István országában, hogy ez a föld mindig Szent István eszméivel legyen megtermékenyítve. Pettner Teréz a Szent Zita-körök részéről hangoztatta, hogy a háztartási alkalmazottak is ki akarják venni részüket a szociális Magyarország kiépítéséből, amelynek programját nemrég Imrédy Béla hirdette meg. A miniszterelnök nevének kiejtésekor felzúgott a taps. A szónok ezután arról beszélt, hogy a százezernél több magyar háztartási alkalmazott, akiknek nincs öregségi biztosításuk, nincs megfelelő kórházuk, üdülőházuk és nincs munkanélkülieket befogadó otthonuk, azt kérik a szociális Magyarországtól, viselje szívén a háztartási alkalmazottak ügyét. Halasi Erzsébet, a Dolgozó Lányok orsz. ifjúsági elnöke szólott ezután és örömmel állapította meg, hogy az A- C.. mozgalmának eredményeként lehullott a válaszfal a szellemi pályán levő és afizikai munkásnők között. Együtt szolgálják ma a hazát a szellemi pnnlyán lévők a háztartási alkalmazottakkal és a gyárak dolgozó leányaival. Szőke Emmi, ti KLOSz orsz. ifj. elnöke az intelligens lányok nevében beszélt. Kiadta a jelszót: mindenhol segíteni szeretettel! Hangoztatta a szociális felelősségre való nevelés fontosságát, hogy küzdhessünk egy katolikusabb, magyarabb, szociálisabb Magyarországért. A középosztályra történelmi feladatok várnak; ezt érzik a középosztály leányai is és ezért ki akarják venni részüket a boldogabb Magyarország kiépítéséből. * Az ünnepi beszédet Stadler Frieda, a Magyar Lányok Kat. Akciójának vezetője mondotta s a kat. leányifjúság egyik fő feladataként azt jelölte meg, hogy nekik kell több ssiket vinniük a világba. Milyen más volna a világ helyzete, ha minden munkaadó lélekkel, szeretettel, megbecsüléssel, méltánylással foglalkozna alkalmazottaival, de milyen más volna a helyzet, ha minden munkás az ő munkaadója javát is nézné. Mihalovics Zsigmond pápai prelátus, az A. C. orsz. igazgatója záróbeszédében megdicsérte a katolikus leányifjúságot, amely ilyen hatalmas méretekben veszi ki részét az A. C. munkájából. A mi korszakunk a fejtógatók kora. Mindenki kétségbeesik, mindenki rémhírt terjeszt, mintha ez hozzátartoznék a magyar élethez. Ugyanekkor öröm látni, hogy a kát. leányifjúság milyen sugárzó optimizmussal néz előre. Addig senki ne kiabáljon kenyérért és ne akarjon szociális igazságot, amíg nem lesz egészen Krisztusé, amíg Krisztus országát önmagában meg nem valósítja. Milyen jó érzés látni azt, hogy az országban úgy akarnak nagynemzeti, társadalmi, szociális reformot és társadalmi átszervezést csinálni, hogy a legfőbb tényező arra hívja fel az ország népét, hogy lelkében alakuljon újjá. Az Actio Catholica ezt munkálja megalakulása óta. Elengedték ismét a csodaszarvast, amely egykor Szent István országába vezette a magyarokat. Ha újból szöknie, ugornia kell a csodaszarvasnak, ismét nem vezethet máshová, csak Szent István keresztény országába. Ez a magyar történeti igazság útja. Ezért kell mindenkinek dolgoznia! A gyűlés programját a beszédek között művészi énekszámok, szavalatok, szavalókórusok és mozdulatkórusok egészítették ki, amelyekben a különböző leányifjúsági szervezetek tagjai működtek közre. Antal Pál esperes ünneplése. A felsőgMSi kaszinó dr. Antal Pál plébános esperessé történt kinevezése alkalmából nagyszabású vacsorát rendezett. Munkó Rezső, a kaszinó elnöke méltatta az új esperes egy évtizednél hosszabb érdemdús munkásságát, amit az ünnepelt meghatott szavakkal köszönt meg. A felsővizivárosi egyházközség munkásszakosztálya a napokban tartotta kulturestjét, amelyen nagy számmal jelent meg a budai munkásifjúság. Bite István EMSzO alelnök megnyitója után Katona Tivadar, a szoc. szakosztály alelnöke tartott mély benyomást keltő beszédet az EMSzO hivatásáról a XX. században. Korber Ferenc, Csépi Lajos, Reiter Jenő, Deme Lajos és mások egyéni számaikkal arattak sikert. Katona Tivadar bejelentette még, hogy január 15-én tánccal egybekötött műsoros estet rendeznek. Harsányi Béla helyi káplán felszólalása után imával fejezték be a jól sikerült kulturestet. Kinevezések a visszacsatolt prímási uradalmaknál. A magyarlakta Felvidék visszacsatolásával a visszakerült hercegprímási uradalmaknál új kinevezések váltak szükségessé. Fábry Ferenc főintéző lett Szentistvánpusztán, Majer Ferenc főintéző Bálványszakálason, Czobor Lajos főintéző lett Harasztpusztán; intézők lettek: Meszéna Lajos Farkaspusztán, Krajcsy Bertalan Bajcson, Kaldarar Károly Csenkepusztán, Krajcsy Géza Nideg völgy-Ivánkálmán, Kádi Ágoston Kéménden, Hledik Hugó Anyaién, Eördögh László ,Garamkövesden és ifj. Alkér Antal Nagysallón. A „Szentföld“ új száma. P. Majsai Mór, D. F. M. szentföldi biztos elevenül szerkesztett képes havilapja, a „Szentföld“ negyedik évfolyamába lépett. A most megjelent januári szám érdekes cikkeket és szép szentföldi fotográfiákat hoz. P. Hasenjöhrl Pirmin bécsi szentföldi biztos a Palesztinai szent helyek jelentőségéről ad hosszabb cikket, P. Szabados Anzelm és Geréb László Palesztina szent folyójáról emlékezik meg. Vízkereszt ünnepén a görögök ma is megáldják a Jordán vizét, amelyhez áhítattal sietnek a zarándokok, hogy szentmise közben megújítsák keresztségi fogadalmukat. P. Juhász Vince és Fr. Pius szentföldi érdekességekről ír. Ezenkívül sok érdekes hírről számol be a folyóirat, amelynek előfizetési ára egy évre pengő. Megrendelhető a Szentföldi Biztosi hivatalban, Budapest XII., Heinrich István u. 3—5. Az élet teljessége. (Wimmer Anzelm O.S. M. könyve.) A magyar, származású s kitűnő hírnévnek örvendő szervita atya a lelkiélet alakításának aktuális problémáját dolgozza fel. A cél, melyet maga elé tűz, a lélek, a személyiség, a jellem és az életstílus Krisztushoz való hasonlatossága. Az út, amely ehhez a célhoz elvezet, a katolikus természetfölötti életművészet. Változatokban gazdaggá teszi ezt az utat az Anyaszentegyház, a misztikus Krisztus-test liturgiája, amely a Megváltó világ végéig folytatott életének mindig más színpompában és eddig nem ismert élményekben megújuló és örökké ifjú megnyilvánulása. A végső célig elkíséri az embert ezen az útán az élet teljességének géniusza, az Istenanya, aki szeretettel őrködik azon, hogy gyermekei, a Krisztus kereszthalálával megváltottak le ne tévedjenek az egy igaz akról. P. Wimmer könyve a kísértésekkel küzküdő, de a szép és jó iránt fogékony, modern, intelligens emberekhez szól, és ezért elsőbbségben részesíti, az észérveket, de bravúros művészettel fogja meg az érzelmeket is. Az egész könyv rendszeres és összefogó lelki iskola. Pompás anyag a papságnak, de igazán értékes lelki olvasmányt talál benne minden intelligens világi is. Különleges haszonnal forgathatják a lelkiek iránt érzékeny, lélekben még el nem mélyült világosság-keresők. A kitűnő könyvet a Korda Rt. igen szép kiállításban művészi emalappal adta ki. Ára fűzve 2.20, kötve 3.70 pengő. A magyar egyházi zene vezető folyóirata, a Magyar Kórus, legújabb számában elsősorban a viszaszerzett új országrész zeneéletének kérdésével foglalkozik (Kapuvári Elemér és Werner Alajos írásai), majd a jugoszláviai kisebbség népének gyakorlatával — mellékelvén mindjárt a megoldás módozatait, dr. Pántor Márton eleven vázlatában. XI. Pius gyémántmiséje ad alkalmat Werner Alajosnak, hogy felelevenítse a nagy pápa egyházzenei konstitutióját. Aktualitásnak számít a nászindulók dolgáról közölt két levél, és az erről szóló püspöki rendelkezés. Lelkes és fiatal folklóristánk, Volly István, karácsonyi népénekeink ritmusáról, iro dallamokkal illusztrált tanulmányt. .Kiemelkedik, Faludi Béla piarista atya meleg és finom reflexiója, egy — véletlenül rádió műsorszámmá lett — egyházi hangversennyel kapcsolatban és Molnár Antal cikk© a budapesti cisztercita gimnázium példát mutató zenei életéről. Kótamellékletként Adam Jenő Magyar Karácsony című daljátékának egyik részletét adja a lap (a híres Mostan kinyílt az énekkarra, orgonára), aztán egy finom kiállítású biciniát, P. Szedő Dénes OFM öt zengő versét részint eredeti, részint régi magyar dallamokkal, két szólamra írta Bárdos Lajos és■,Herényi György. A folyóirat szerkesztői: Bárdos Lajos és Kertész Gyula, megjelenik negyedévenként, előfizetési díja 90. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadói hivatal, Budapest, I. Fery Oszkár utca 55. Személyi hírek: Grősz József püspök, a szombathelyi egyházmegye apostoli kormányzója ja 5.. r.Téves egyelőre ideiglenesen felállította a kalocfai kuráéját, amelyhez Kálócfa, Kozmadombja és Apátipuszta politikai községek tartoznak a csesztregi plébániából. A kultuszminisztéjanuár 1-ével önálló hitoktatói állást rendszeresített Zalalövőn. A főpásztor a szepetneki plébániajavadalmat Mészáros Ferenc meszleni plébánosnak adományozta és Takács Ferencet megbízta a meszleni plébánia ideiglenes vezetésével. Kiss Kálmán gércei adminisztrátor szabadságot kapott, helyét a főpásztor Witting Lajossal töltötte be. Dr. Harangozó Ferenc szombathelyi hitoktató lett. Az újonnan megszervezett kalocfai kurácia első lelkipásztora Sterlik Mihály lett, míg az új zalalövői hitoktatói állást Léránt István nyerte el. Bognár József betegsége miatt ideiglenes szabadságra ment. Sztojalovszky Sándor Oladra, Sütő Máté Alsóhagodra, Németh Lajos Novára, Locsmándy Kálmán Salkoveskutra került káplánnak, Szomor György a kőszegi Keltz Adelffy fiúnevelőintézet prefektusa lett, Nagy Sándort, pedig Zalaegerszegre küldötte főnásztora kisegítő káplánnak. — Somogyi Béla kecskéd! plébános lemondott plébániájáról és Völcsejbe került adminisztrátornak. Breyer István megyéspüspök... Lang Józsefet kecskéd! adminisztrátorra nevezte ki. Farkas Lászlót pedig Felsőgallára küldötte segédlelkésznek. Szüllő Géza Rómában. Rómából jelentik: Szüllő Géza titkos tanácsos, felsőházi tag hétfőn Rómába érkezett, hogy a felvidéki egyházi kérdések ügyében tárgyalásokat folytasson a Szentszékkel. A munkácsi, görögkatolikus énekkar a rádióban. A munkácsi szomorú esemény fokozottabb mértékben terelte figyelmünket a munkácsi görögkatolikus templomból vasárnap közvetített istentisztelet felé. A közvetítésnél közreműködött a templom vegyeskara Tichy János hittanár vezényletével. Kellemesen lepte meg a rádió hallgatóit az énekkar művészi teljesítménye. Lehelletszerű és mégis tömören zengő pianók, hatalmas forték művészi tökéletességgel hatottak a mikrofonon át. Kerecsanin Illés énekelte a szóló részeket szép, meleg hangon. A munkácsi görögkatolikus énekkar rádió közvetítését máskor is szívesen vesszük. Soronkívüli papszentelés lesz Esztergomban. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, mint az esztergomi főegyházmegye főpásztora akként rendelkezett, hogy az esztergomi hittudományi főiskola V-öd éves növendékei közül 12-t március elejére pappá szentel, hogy a visszacsatolt Felvidéken hiányzó munkaerőket ekként pótolja a nagyböjt idejére. A felszentelendők tanulmányaik utolsó félévéről később fognak vizsgázni. A pozsonyi szentferencrendi zárdában a területi átcsatolás után két magyar pap maradt, de karácsony előtt mindkettőnek el kellett hagynia Pozsonyt. A pozsonyi magyar hívek nem nyugodtak bele ebbe a helyzetbe és többezer aláírással ellátott kérvényt szerkesztettek, amelyet Rómába küldöttek, kérve, hogy legalább az egyik magyar pap visszatérhessen a zárdába. I. Király Pacificről van szó, aki politikával nem foglalkozott, hanem kulturális téren működött és rövid félév alatt 60.000 cseh korona összeget gyűjtött össze új magyar kultúrotthon építésére, ifjúsági színi előadógárdát nevelt, zenekart és énekkart toborzott egybe. A pozsonyi magyar hívek remélik, hogy mozgalmuk sikerrel jár. Új kamarakórus. A Turul kamaraénekkar bemutatkozása január 11-én este 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében egyházzenei hangverseny keretében lesz. Előadásra kerül Schütz: Karácsonyi oratóriuma. A hangverseny szólistái Korpás Valéria, Szabó Miklós és Littasy György, vezényel Nagy József karnagy. A hangversenyen közreműködik Szakolczay Riegler Ernő zeneművészeti főiskolai tanár, aki régi mesterek orgonaműveit adja elő. ifl BANGHA—IJJAS: || If Keresztény Egyház ff Története 18 B kötetben 11 11 Ae P 52., f • P 40.- II ■ 1 Megrendelhető: Pázmány Péter Irodalmi Társaságnál, Ilii Budapest, Vitt., Mária-utca 23. szám