Nemzeti Ujság, 1939. február (21. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-25 / 46. szám

6 NEMZETI ÚJSÁG 1939 február 25. Szombat mat fejezem ki Nagyméltóságod szemé­lyes jólétéhez és Mandasilkus boldogulá­sához.­­ Gróf Teleld Pál, magyar királyi miniszterelnök. A német sajtó a csatlakozásról Berlin, február 24. (Német­ Távirati Iroda.) A német sajtó feltűnő formában közli a kommunista­­ellenes egyezményhez, való csatlakozás­ról és Magyarország és Mandzsúria erre vonatkozó jegyzőkönyvének aláírásáról szóló hírt. A Deutsche Allgemeine Zeitung meg­jegyzi, hogy a kommunistaellenes egyez­ményhez­ való csatlakozással mindkét hatalom megpecsételte azt a politikát, amely már korábban is meghozta gyü­­­mölcseit. Amióta Magyarország a ten­gelyhatalmak iránti barátságra támasz­kodva külpolitikáját abba az irányba fordította, amelyet Középeurópa és a Dunavidék politikai szerkezetének Ber­lin és Róm­a által kezdeményezett újjá­­szervezése követ, olyan aratást ért el, amelyhez, sohasem jutott volna, ha bele­nyugodott volna abba, hogy a Dunavi­­déket továbbra is beillesszék a genfi szö­vetség meddő és csalóka rendszerébe. A Berliner Lokalanzeiger közelfekvő­­nek mondja, hogy a kommunista inter­nacionáléval szemben népeken felül álló ellenállási mozgalom indult meg, a­melybe mindazok a népek beleilleszked­nek, amelyek a bolsevista célokat eluta­sítják és életüket saját énjük és saját törvényeik szerint óhajtják kialakítani. (MTI) Alfie­ri és Rossoni miniszterek március­ban Budapestre jönnek Róma, február 24. Al­fieri népmű­velésügyi miniszter március első felében Budapestre uta­zik, hogy megnyissa a Budapesten ren­dezendő nagyszabású olasz könyvkiállí­­tást. Március második felében 1r­o­s­s­o­n­i földművelésügyi miniszter utazik Ma­gyarországra, ahol a magyar kormány meghívására részt vesz a mezőgaz­­dasági kiállítás és a tenyés­z­­á­rt a­­ v­á­sá­r megnyitásán. » «» ‹8» ‡»» ♦» ~» 0» «fr -StMf» 0» ■*» ■♦»»»•~»­‡ Újabb 36 magyar alkalmazottat bocsájtottak el Pozsonyban Pozsony, február 24. A pozsonyi városi villamosvasút tár­saság harminchat magyar nemzetiség­­i alkalmazottját, akik közül a legtöbben már hosszú évek óta állanak a város szolgálatában, elbocsátotta. Ezenkívül az utóbbi napokban ismét több kiutasítás is történt. A pozsonyi magyarságot, mely a bécsi döntés alapján sorsának jobbra­­fordulását várta, az állandó elbocsátások és kiutasítások módfelett elkeserítették. V/Mikai PMa —írnTTTlllliHIflTi­TBNIlWIlli 1 ‘ÍV A KORMÁNY tagjai pénteken délután öt órakor gróf Teleki Pál miniszterelnök el­nöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács, amely folyó ügyeket tárgyalt, fél 9 órakor ért véget­­. A ZSIDÓ JAVASLAT bizottsági vitáját az egyesített bizottságok határozata értelmében teljes egészében ki­nyomatták. A javaslat iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel a kinyomatott beszédszövegeket a nagyközönség számára is hozzáférhetővé te­szik. A vaskos füzet a bizottsági jelentéssel s a törvényjavaslat módosított szövegével együtt önköltségi áron, 3 pengőért megszerezhető a képviselőház kia­dóhivatallá bírói.­­ (Or­z­ágháza, ■félemelet, bejárat: I. kapu). v A FONTHARCOS SZÖVETSÉG képvisele­tében gróf vitéz Takách-Tolvay József, dr. vitéz Tóth András, vitéz Mart setényi Imre Országgyűlési képviselők és Kertész s Elemér országos ügy­vezető alelnök smitte­ken délben­ kihallgatáson jelentek meg a miniszterelnöknél, hogy a frontharcos tá­bor ne­veiben köszöntsék. Az üdvözlés­­után a frontharcos vezetők közel egyórás kihallgatáson ismertették gróf Teleki Pál miniszterelnökkel a szövetség országos és helyi szervezeteinek és egyéb aktuális problémáinak kérdéseit, valamint a szö­vetség legközelebbi részletes munka­ter­vét. Előterjesztésük kapcsán behatóan tájékoztatták­­a miniszterelnököt a tár­gyalás alatt levő zsidótörvénynek a front­harcosokat érintő rendelkezéseiről kiala­kult különböző véleményekről. Gróf Te­leki Pál miniszterelnök, aki magas is, sem Pál miniszterelnök, aki maga is háborút, megköszönte a bajtársi tábor üd­vözlését és az előterjesztettek meghallga­tása után őszinte bajtársi együttérzésé­ről biztosította a frontharcos vezetőket és rajtuk keresztül a frontharcos tábort. Törvényjavaslat készül Lengyelországban a lengyel ügyért harcoló magyar legionisták támogatására Varsó, február 24. Csütörtökön este nagyszabású gyűlést tartott Varsóban a lengyel regionisták szövetségének varsói kerülete. A gyűlé­sen dr. Divék­y Adorján egyetemi tanár, a­ magyar intézet vezetője tartott elő­adást a világháború magyar légionistái­ról. A közel ötszáz főnyi hall­lgatóság lel­kes ünneplésben részesítette Háry An­drás magyar követet, aki a követségi tisztviselői karral szintén megjelent a felolvasáson. Divéky érdekesen ismer­tette azokat a nehézségeket, amelyek a világháború kezdetén a lengyelek segít­ségére küldendő magyar légió megalaku­lásába ütköztek, majd elmondotta, hogy miután a legmagasabb tényezők megtil­tották az önálló lengyelbarát magyar lé­gió szereplését, mégis tény az, hogy négyszáz magyar katona harcolt a len­gyelek oldalán a lengyel ügyért. A lel­kes tapssal fogadott előadás után Pola­­kiewicz Károly volt legionista őrnagy, a legionista szövetség vezetőségének tagja szólalt fel és elmondotta, hogy a legio­nista szövetség főparancsnoka melegen érdeklődik aziránt a négyszáz magyar le­gionista iránt, akik a lengyel ügyért har­coltak. Kiemelte, hogy amikor a lengyel fiatalság 1914-ben a légióban jelentke­zett, akkor csak jól felfogott kötelességét teljesítette. De ennek a négyszáz idegen férfinak belépése egy haza­ -és államnél­küli hadseregbe, amelynek otthona akkor még nem­­ szerepelt Európa térképén, ez olyan cselekedet, amelynél a lengyel legionisták nem tehettek nagyobbat. Tu­lajdonképen ezek a magyar katonák a lengyel légió legelső katonái. Elmondotta még Polakiewicz őrnagy, hogy amikor a legutóbb Magyarországon járt, 230 ma­gyar legionistát tüntetett ki a köztársa­sági elnök megbízásából a függetlenségi kereszttel és érdemrenddel. Majd meg­említette, hogy a légiók harcában részt­vett magyarok közül 39 esett el a becsü­let mezején. Erre a bejelentésre a népes közönség egy emberként állott fel, néma csendben hódolva az elesett hősöknek. — A legionisták szövetsége — folytatta Polakiewk­z őrnagy — nem feledkezik meg a jövőben sem a magyar legionis­­tákról. A legionista képviselők rövid időn belül benyújtják a lengyel rokkant törvény novelláját a parlamentben s ebben azt kívánják, hogy a jövőben a magyar legionista rokkantak is kapja­nak­ lengyel támogatást. Valamint azok­nak özvegyei és árvái is. Utána Landau Miksa tüzérezredes tar­tott rövid előadást a lengyel legionista tüzérségben harcoló magyar tüzérekről. Végül Hamulinszky Tádé, a legionista szövetség varsói titkára mondott néhány búcsúszót. A közgyűlésen, amely rend­kívül lelkes hangulatban folyt le, viha­rosan tüntettek Magyarország mellett, hangoztatva a két nemzet barátságát , követelve a közös lengyel magyar határt. Miről­­tárgyalnak, a varsói olasz-lengyel találkozón? Ciano Varsó felé átutazott a német terü­leten — A külpolitika eseményei Berlin, február 24. Pénteken délután a karinthiai Arnold­­steinban Ribbentrop birodalmi külügymi­niszter megbízásából a Külügyi Hivatal képviselője fogadta gróf Cianot és felesé­gét s elkíséri őket a lengyel határig. Gróf Ciano olasz külügyminiszter és kí­sérete a német-cseh határig olasz külön­­vonaton utazott. A lengyel-cseh határtól lengyel különvonatot bocsátanak az olasz külügyminiszter rendelkezésére. Gróf Cianot a lengyel határon a lengyel külügyminiszter kiküldöttje fogadja. Az egész lengyel sajtó behatóan foglal­kozik Ciano olasz külügyminiszter varsói látogatásával és ezzel kapcsolatban vá­zolja Olaszország szerepét a nemzetközi politikában.. A lapok rámutatnak azokra a baráti kapcsolatokra, amelyek Lengyel­­ország- é­s Olaszország kulturális és­ gaz­dasági viszonyában megnyilvánul. Gróf Ciano olasz külügyminiszter var­sói látogatása áll az olasz sajtó érdeklő­désének előterében is. A lapok kiemel­kedő helyen a lengyel fővárosból hosszú tudósításokat közölnek, amelyekben ki­emelik a fascist­a Olaszország külügy­miniszterére váró szívélyes fogadtatást és igen meleg üdvözlést, úgyszintén a lengyel lapok cikkeit, amelyek a két or­szág évszázados eleven barátságát és termékeny együttműködését méltatják. Az olasz lapok részletesen és szívélyes hangon, ismertetik Beck ezredes szerepét és nagy művét. A milanói Corriere della Sera, válaszol gróf Ciano külügyminiszter varsói láto­gatásához fűzött párisi megjegyzésekre, amelyek szerint Olaszországnak nem kell ábrándokban ringatni magát Lengyel­­országot illetőleg, minthogy az Francia­­ország szövetségese, ezeket írja: Éppen Lengyelország az, amely nem ringatja magát ábrándokban Franciaországgal való szövetségét illetően, azután, hogy Paris olyan ragyogóan eleget tett kötele­zettségeinek Prágával szemben. Minden­esetre — folytatja a lap —, bizonyára nem fogják ehhez hasonló elmofuttatá­­sok a faseista Olaszország és Lengyel­­ország külügyminiszterei megbeszélései­nek fesztelenségét és hasznosságát korlá­tozni, mert Lengyelország már megszűnt, a kimúlt francia, politikai naprendszer egyszerű bolygójának lenni. (MTI.) * (Daily Telegraph & Morning Post.) A Daily Telegraph tudósítója Rómában gróf Ciano varsói látogatásával kapcso­latban mértékadó olasz politikai helyen azt az értesülést kapta, hogy Olaszorszá­got Lengyelországtól semmi sem vá­lasztja el. Az olasz politika a kárpát­aljai kérdésben teljesen megegyezik a lengyel és magyar felfogással. Olasz­ország továbbra is biztosítani kívánja a befolyását Varsóban és Budapesten. A tudósító szerint gróf Ciano módot fog találni arra, hogy varsói látogatása után a német kormány előtt is rámutasson arra, hogy Olaszország a kárpátaljai kérdésben teljesen a lengyel és magyar álláspontot teszi magáévá. Gróf Ciano arra fog törekedni, hogy összhangba hozza Németország és Olaszország kelet­­európai politikáját. Eddig még nem­ le­het tudni, hogy Ciano ezeket a kérdése­ket egy berlini látogatás alkalmával fogja-e letárgyalni, avagy más formában. A Daily Telegraph berlini levelezője azt az értesülést közli, hogy Ribbentrop német külügyminiszter legutolsó varsói látogatása alkalmával megkísérelte Len­gyelországot rávenni,­ hogy a jövőben kevéssé hangsúlyozza szövetséges kap­. csolatait Franciaorszagged és Hound­ind­­val és közeledjék a belingromdi ten­gelyhez. Lengyelország­ azonban este nem sok hajlandóságot mutatott. Beck len­gyel külügyminiszter pénteken fogadta Noel varsói francia nagykövetet, akivel Parisban teendő látogatásiról tárgyalt, m­íg Mosczicki lengyel köztársasági elnök a hadsereg vezetőit fogadta és órákon keresztül tárgyait­­velüli stratégiai kér­désekről. Általában megállapítható, hog­y a lengyelek igyekeznek meggyorsítani fegyverkezésük tempóját. Paris, február 24. Párisban megállapítják, hogy a­ buka­resti Balkán-értekezlet munkálataiiról meglehetősen semmitmondó és általános­ságok között mozgó hivatalos közle­ményt adtak ki. A sajtó kiemeli, hogy a Balkán hatalmak Franco elismerése mel­lett foglaltak állást. A lapok nagy része emellett figyelemreméltónak tartja a Balkán-szövetségnek a bulgár revíziós törekvésekkel szemben elfoglalt merev álláspontját. Párisban valószínűnek tart­ják, hogy a bukaresti értekezlet magatar­tása élénk csalódást kelt Szófiában. A Havas­ Iroda szófiai jelentése szerint egyes bulgár lapok megállapítják, hogy Bulgária semmit sem várhat a kishatal­­maktól és a területi revíziót csak Német­ország segítségével valósíthatja meg. A szófiai sajtó cikkeiből arra lehet követ­keztetni, hogy Bulgária a bukaresti érte­kezlet után nem számít többé arra, hogy nemzeti törekvéseit a balkáni együttmű­ködés útján valósíthatja meg. A Paris Midi bukaresti tudósítója úgy, véli, hogy a Balkán-értekezlet voltakép­pen Németország ellen foglal állást és mintegy figyelmeztetni akarja Berlint arra, hogy­ a Balkán-államok nem tűrnék el a német hegemóniát. Ha a francia és angol kormány most némi erőfeszítést tenne balkáni befolyásuk megszilárdítása érdekében — írja a lap — könnyen meg­nyerhetné a játszmát. Gondon -Göring hosszabb látogatása Olaszországban. Az angol sajtó nagy érdeklődést mu­tat Göring tábornagy hosszúnak ígér­kező, olaszországi látogatása iránt. A Daily Express szerint Göring, mint Hitler jobbkeze, tisztázza a Földközi­­tengerre vonatkozó német-olasz viszonyt. Szó van arról, hogy Göring Líbiába is ellátogat,, ahol találkoznék. Bedeo tábor­naggyal. ■ • ^ . . ff Washington: Miért nem erősítik meg Guam szigetét. A képviselőház nem szavazta meg az ötmilliós dollár hitelt Guam-sziget meg­erősítésére, mert ezt kihívásnak tekin­tené Japán, másfelől a tengeri szakértők is feleslegesnek tartják a sziget megerő­sítését. Több lap kiemeli, hogy a parla­menti szavazás híven visszatükrözi az amerikai nép véleményét is. Az ameri­kai közvélemény minden áldozatra kész a haza védelmében, de ellenez minden olyan lépést, amely az Egyesült Államo­kat, veszélybe sodorhatja. (MTI) Gondom Ashton-Gwatkin Göringnél. (Daily Telegraph & Morning Post.) Ashton-Gwatkin, az angol külügyminisz­térium gazdasági osztályának vezetője kihallgatáson jelent meg­ Göring tábor­­nagynál. A Daily Telegraph értesülése szerint a megbeszélés tárgya az angol­német kereskedelmi kapcsolatok kibőví­tése volt. A Deutscher Volkswirt tekin­télyes német gazdasági hetilap rámutat a német export fontosságára és nem ta­gadja, hogy a német törekvésekkel szem­ben bizonyos tényezők állandó propagan­dát fejtenek ki, amely minden ellen irá­nyul, ami német. A lap reméli, hogy az Anglia és Németország között folyamatba tett tárgyalások ebben a propagandában kedvező fordulatot fognak eredményezni. Gondom Kundt követelései. (Daily Telegraph & Morning Post.) Prágából jelenti a Daily Telegraph, hogy Kundt képviselő, a csehországi német nemzeti szocialisták vezére azzal a kíván­sággal lépett fel a cseh kormánynál, hogy a német nemzetiségű férfiakat mentsék fel a katonai szolgálat alól. Követelte továbbá, hogy az elmúlt esztendőben állá­suktól elmozdított német tisztviselőket helyezzék vissza. Kundt ezenkívül még több követelést is előterjesztett, amelyek a csehországi németek részére valóságos területenkívüliséget jelentenének. A Daily Telegraph értesülése szerint a két első követelést elfogadták. Állványok x"» — a/ehjemernyr,h 1-344-57 Kz^xhoffer Béláné &%jbe:h­w Híméi* £(

Next