Nemzeti Ujság, 1939. május (21. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-10 / 106. szám

NEMZETI GAZDASÁG SORJÁBA­ látogatták Kárpátalját a különböző szakbizottságok, hogy meg­állapítsák, mi a legsürgősebb teendő. Egyöntetű az a felfogás, hogy Kárpát­alja gazdasági hasznosításához tervsze­rűen kell hozzálátni, mégis mindenek­előtt az a feladat, hogy munkát biztosít­sanak a rutén népnek. Ebből a célból különböző közmunkák megindítása szük­séges. A közmunkáknál első helyen áll az utak építése, valamint a már tervbe vett vízimunkálatok megkezdése, illetve a félbemaradt munkák folytatása. Ál­talános az a vélemény, hogy sürgősen segíteni kell a rutén népen azá­al is, hogy a faszállításokat az anyaország felé meggyorsítják. A aknaszlatinai só­bányában a termelés még nem kezdő­dött meg, sürgősen meg kell a sóterme­lést indítani. Idegenforgalmi szempon­tokból is vizsgálták Kárpátalját, amely­nek természeti fekvése különösen alkal­massá teszi a turistaforgalom számára. Ezzel kapcsolatban arra az eredményre jutottak, hogy valamilyen formában meg kell oldani azt a problémát, amely a galíciai zsidók nagy számából áll elő. A fürdők kiépítése sok munkaalkalmat biztosítana, ha a vállalkozói tőkét erre a célra be tudnák kapcsolni. Ennek elő­mozdítása állami kedvezményekkel és állami támogatással ugyancsak a meg­oldásra váró feladatok közé tartozik. Amint ebből látjuk, a tennivaló renge­teg, a tervek már készülnek, de a leg­fontosabb kérdés még­is az, mikor indul meg az új életet teremtő munka? H41,41 százalékkal volt kisebb az év első negyedében szarvasmarha kivite­lünk a múlt esztendő első negyedének kivitelénél. Ez a csökkenés körülbelül 3 millió pengővel csökkentette állatkivi­telből eredő nemzeti jövedelmünket. A mennyiségben és értékben kifejezett csökkenés oka ismeretes. A múlt esz­tendő augusztusában megszűnt vágó­marhakivitelünk legnagyobb felvevőké­­pességű piaca, Olaszország. Ennek a piacnak a kikapcsolódása igen súlyos csapást mért a magyar állattenyésztésre és állatértékesítésünkre. Már-már úgy­­látszott, hogy olyan válságba kerül az állatértékesítés, aminkre még nem is volt példa. A rendkívül súlyos helyzeten csak az enyhített, hogy Németország felé sikerült az állatkiviteli keretet emelni. Kunder Antal római tárgyalá­sainak eredményeként Olaszország felé irányuló vágómarhakivitelünk most új­ból megindulhat. Július végéig 8 ezer vágómarhát szállíthatunk Olaszországba, de augusztus elejétől kezdődően a régi keretek között vihetünk újból vágómar­hát az olasz piacokra, ami azt jelenti, hogy hetenként ismét ezer darabra emel­­kedhetik kivitelünk. Ha olaszországi exportunkat a későbbiekben sem zavarja meg valami rendkívüli, a múlt évihez hasonló körülmény, úgy állatértékesíté­­sünk lassan a rendes kerékvágásba jö­het, különösen pedig abban az esetben, ha a német kiviteli keretet tovább tud­juk bővíteni és újabb piacokat sikerül szerezni. TÖBBSZÖR jelentették már amerikai lapok híradásai nyomán, hogy a mexikói kormány megegyezett a külföldi olaj­­érdekeltségekkel, amelyeknek mexikói vállalatait kisajátította. A legutóbbi hír­adás, amely már tényként közölte a meg­egyezést és annak feltételeit, csakhamar tévedésnek bizonyult, mert két nap múlva már a mexikói elnök nyilatkozott arról, hogy nem hajlandó a kisajátítás tényén változtatni. Most újabb híradás érkezik a kormány és a külföldi olaj­érdekeltségek megegyezéséről. Eszerint a mexikói kormány most már hajlandó volna ahhoz hozzájárulni, hogy a kisajá­títás csak 50 év múlva lépjen életbe, tehát az angol és az amerikai tőkések irányítsák továbbra is a mexikói olaj­­termelést és annak értékesítését. Az olaj­termelés nyereségén a vállalatok meg­­osztozkodnának a kormánnyal, de most már a nyereség nagyobbik része a válla­latokat illetné meg. Az amerikai lapok szerint az 50 évre szóló szerződés meg­kötése küszöbön áll. Az előzmények után természetesen a hírt fenntartással fogad­ják. Valószínűleg néhány nap múlva m­ár kiderül, mi igaz a hírből. A tejtermelés fokozott támogatását kívánják a termelők A Tejtermelők Országos Szövetsége most tartotta meg ezévi rendes közgyű­lését, amelyen a tejszövetkezetek és a tejtermelő gazdák kiküldöttei nagy számban vettek részt. A földmivelésügyi minisztert Utassy Béla mint tanácsos és Mojzes Andor osztálytanácsos, a székes­­fővárost Hunkár Béla vegyészeti inté­zeti igazgató képviselte. Pelsőeőri Nagy Pál elnöki megnyitójában sajnálattal emlékezett meg a széles körben elterjedt száj- és körömfájás hátrányos következ­ményeiről, valamint a megnövekedett termelési költségekről. Rámutatott a tejgazdaság nagy mezőgazdasági és szo­ciális jelentőségére, amiért is a tejterme­lés fokozott támogatást érdemel. Pontos feladatnak minősítette a tej minőségé­nek javítását, a belső fogyasztás emelé­sét. Köszönettel emlékezett meg a föld­mivelésügyi miniszter támogatásáról s javaslatára a közgyűlés táviratilag üd­vözölte vitéz gróf Teleki Mihály minisz­tert és vitéz Lukács Béla földmivelés­ügyi államtitkárt. Dr. Utassy Béla min­­tanácsos a földmivelésügyi miniszter képviseletében meleg elismeréssel nyi­latkozott a szövetség céltudatos munkás­ságának eredményeiről s a termelés gaz­daságosabbá tétele érdekében kifejtett tevékenységéről. Értékesnek bizonyultak az ország különböző részeiben rendezett tejgazdasági továbbképző tanfolyamok, valamint a szövetség tisztviselőinek helyszíni kiszállásai a tejértékesítés el­lenőrzése és irányítása érdekében. Dr. Hunkár Béla a székesfőváros részéről fejezte ki elismerését azért, hogy a szö­vetség mindenkor kellő figyelemben ré­szesíti a fogyasztás szempontjait is. Ezután áttértek a tisztításra. A köz­gyűlés egyhangúlag újból felsőeőri Nagy Pált választotta meg a szövetség elnö­kévé, a legközelebbi év tartamára. Az elnököt a közgyűlés nevében Micheli Mihály üdvözölte. Alelnökké Dobos László gazdasági főtanácsost, Micheli Mihály és vitéz Oláh Gyula szövetkezeti vezetőket választották meg. Megválasz­tottak ezenkívül hatvantagú választ­mányt, amelyben a visszacsatolt Felvi­dék is képviseletet nyert. A szövetség múlt évi működését dr. Konkoly-Thege Sándor igazgató ismer­tette. Rávilágított a tejgazdaság egyre fokozódó jelentőségére. Nagy Vencel bencésrendi jószágkormányzó, Nagy Ist­ván kisgazda és Pásztor István plébános szóltak a tárgyhoz s kifejezésre juttat­ták azt az általános óhajt, hogy a tej termelői árát a termelési költség figye­lembevételével állapítsák meg és ez az elv minden­ községben egyaránt érvénye­süljön. A közgyűlés a jelentést elfo­gadta. Az ország megnagyobbodott fogyasztó területe hatalmas üzleti forgalmat teremtett a vásáron A hétfőn zárult Budapesti Nemzet­közi Vásár forgalmának adatai most kerültek nyilvánosságra- Az idei vásár lendülete, az abban kifejezésre jutó bi­zakodás a magyar jövő iránt és az ott kialakult forgalom messze felülmúlták az eddig megrendezett legnagyobb si­kerű Budapesti Nemzetközi Vásárok eredményeit is. A Felvidék és Kárpát­alja visszatérése, a megnövekedett ma­gyar fogyasztó piacok, a megszaporodó termelő népesség, valamint az ismét hozzánk tartozó természeti kincsek és gazdasági erőforrások idézték elő ezt a szembetűnő örvendetes változást. A vá­sár 11 napos tartama alatt közel egy­millió látogatást kapott. A vásárigazol­vánnyal érkezett belföldiek száma 85 százalékkal volt nagyobb az előző évi hasonló belföldi érkezéseknél. Ez évben a vásárra 90.720 utas érkezett belföldi vásárigazolvánnyal. Több mint 10.000-re megy az autóval és a vásárigazolvány nélkül érkezettek száma, úgyhogy a belföldi vidéki látogatók száma megha­ladja a 100.000-et. A vásárnak külföldről mind az öt világrészből és 33 államból voltak láto­gatói. A legtöbben érkeztek Romániából, azután Szlovákiából, Jugoszláviából, Né­metországból és Olaszországból. Nagyobb csoportok érkeztek még Bulgáriából, Lengyelországból, Törökországból és Svájcból is. A vas- és gépiparban elsősorban a me­zőgazdaság meggyarapodott vásárló­ereje jutott kifejezésre abban a nagy érdeklődésben, amely főként mezőgazda­­sági szerszámáruk, szekértengelyek és ekealkatrészek iránt nyilvánult meg. A gyáripar és a kisipar javuló konjunktú­ráját dokumentálja az esztergapadok, gyorsfútógépek és más szerszámgépek iránt megnyilvánult élénk kereslet. A magyar finom mechanikai iparok az idei vásáron külföldről, többek között Indiá­ból is kaptak rendeléseket. Igen nagy üzleti forgalom alakult ki a vásár kere­tében, a textil és ruházati iparágak köré­ben elsősorban a Felvidék erős vásárló kedve volt szembetűnő. A külföldi be­vásárlók között szerepeltek angol, román, olasz, francia, svájci, német és svéd be­vásárlók mellett nagy számmal kisázsiai és távolkeleti, valamint tengerentúli importcégek is. Nagy sikere volt a divatbemutatónak. A divatszínház 41 gyár textilanyagát kö­zel 100 szabóműhelyből és divatszínház­ból álló munkaközösség közreműködésé­vel 25 próbakisasszony 225 modellen mu­tatta be összesen 70 előadás keretében. Tizenegy nap alatt a bemutatót 120.000 főből álló közönség nézte végig. A vásár divatbemutatójának ebben az évben a belföldi propagandán túlmenőleg igen jelentős exportfeladata is volt. Az élelmiszeriparok sokféle szakmái­ban a vásár üzletileg lényegesen jobb volt a tavalyinál. A Felvidék élelmiszer kiállítói-a nagy propagandisztikus siker mellett tekintélyes rendeléseket is kap­tak. A külföld szalámit és hentesáru­kat nagyobb tételekben rendelt meg. A lakberendező és háztartási iparok közül főképpen a jó polgári bútorok iránt volt élénk érdeklődés. Feltűnően erős volt a vétel jégszekrényekben, ami az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatar­­tásával függ össze. A Nemzetközi Vásár építőanyag-tőzs­déje hat évvel ezelőtt létesült és azóta minden évben megrendezésre kerül. Ezen a vásáron 78 gyár 12.997 vagon építőanyagot adott el a tőzsdei napon. A kötések száma 3027 volt. Az építő­­anyagtőzsdén 1400 kereskedő fordult meg, közöttük igen nagy számban felvi­déki és kárpátaljai kereskedő. Igen nagy tételekben adtak el cementet, me­­szet, tetőcserepet és palát úgyszólván ki­zárólag a vidékre. A belső magyar idegenforgalom ügye igen nagy lendülethez jutott a Nemzet­­közi Vásáron kifejtett idegenforgalmi propagandával. Igen nagy számban tör­téntek szobarendelések, valamint ko­moly érdeklődések a felvidéki és bala­toni nyaralásokra. Hasonlóképpen erős volt a felvidéki gyógyfürdők iránti ér­deklődés. A vásár TBUSz-irodájában kö­zel 2000 vásárlátogató váltotta ki ked­vezményes utazási jegyét a vásár tar­tama alatt a vidéki városok meglátoga­tására. A vásár régi magyaros konyha­ A vásár idegenforgalmának grafikonja akciója kiegészítésként csatlakozott a vásár idegenforgalmi propagandájához. A magyaros konyhaakció tiszta jöve­­delmét a hölgybizottság Kunder Antal­­né javaslatára a „Magyar a magyarért“ akción keresztül a Kárpátalja megsegít­­tésére ajánlotta fel. A pénzügyminiszter angol­­nyelvű cikke Magyarország pénzügyi helyzetéről A Financiel Times melléklete közli dr. Re­­ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter cik­­két Magyarország új gazdaságfejlesztési tervé-­ ről. A cikk kifejti, hogy az 1938. év mérföld­ 1 kő volt Magyarország pénzügyi törénetében. A költségvetési egyensúlyt sikerült helyreállí­­tani. Az 1936—37. pénzügyi év 8,1 millió pengő többlettel zárult, a kölcsönök hozadé­kát nem számítva. Ezzel megnyílt az út az állami szük­­­ségletek alaposabb­ kielégítése előtt. Elsősor­­­ban elkerülhetetlennek látszott az adózás mér­­sékelt csökkentése. Másik sürgős szükséglet volt az erélyesebb mezőgazdasági politika köv­­vetése, beleértve a gazdaadósok védelmét, a földreform kérdéseinek gyorsabb megoldását, öntözőművek építését, a gabonatermésfelesleg értékesítésének megszervezését, a mezőgazda­­sági munkások aggkori biztosításának támo­gatását, stb. Az ötéves program célja a véd­erő és légihaderő fejlesztése, gazdasági és társadalmi érdekek előmozdítása, utak és hidak építése, a vasúti, hajózási és postafor­galom és a mezőgazdaság fejlesztése. E pro­gram keresztülvitelére a kormány 600 millió pengőt vagyonadó, 100 millió pengőt kölcsön nők útján szándékozik előteremteni. E köl­csön- és hitelműveletek előkészítése a belső pénz- és tőkepiac megerősítését követeli és ez volt az elmúlt év pénzügyi politikájának fő­célja. 1938-ban az ország hitelszervezetére két súlyos teherpróba is hárult. E terhelés elle­nére a hitelszervezet elég erős volt ahhoz, hogy kielégítse az összes hitelképes kölcsön­zők igényeit. Ez jórészt a Nemzeti Bank el­­járásának tulajdonítható, mely a vele szem­ben támasztott fokozott igények ellenére meg­növelte aranytartalékát. A bankjegyforgalom növekedése részben annak tulajdonítható, hogy a magyar területek visszatérése következtében 76,9 millió pengő értékű csehszlovák bank­jegyet kellett magyar pénzre beváltani. A bankjegyforgalom növelése nem akadályozta a 25 százalékos aranyfedezet fentartását és nem okozott áremelkedést. Az országos gyümölcsértékesítési kon­gresszust őszre halasztották­ A tél fo­lyamán a gyümölcstermesztő gócpon­tokban megtartott vidéki értékesítési ankétok eredményeinek feldolgozása és egyeztetése után a budapesti Országos Kongresszust május 14—15-ére tűzte ki a Gyümölcstermelők Országos Egyesü­lete. Miután időközben az országos kép­viselőválasztásokat elrendelték és így a közéleti férfiak egy része, akiknek je­lenléte az ügy érdekében fontos lenne, a kongresszuson részt nem vehetne, ezért a kongresszust ez év október elejére el kellett halasztani, amikor az országos gyümölcskiállítást is megrendezik. Az idei értékesítési szezon is még bő tapasztalatokkal fog hozzájárulni a kongresszus sikeréhez. Természetesen a sürgős feladatok megoldására az illeté­kes kormányhatóságokhoz soronkívüli felterjesztést tesznek. A Magyar Belhajózási Egyesület hétfőn tartotta rendes évi közgyűlését. Buzi János ny. miniszter, lelépő elnök búcsúztatása után a közgyűlés az egyesület elnökévé egyhangúan dr. Winchkler István ny. minisztert, a MFTE elnök-vezérigazgatóját választotta meg. Ambró István a Magyar-Olasz Bank vezér­­igazgatója. A Magyar-Olasz Bank Részvény­­társaság igazgatósága f. é. május hó 9-én tartott ülésében Cav. Vff. Silvio Ruberti administrateur délégué­ur hatáskörének és a bank általános vezetésére vonatkozó megbí­zásának változatlan épségben tartásával, Am­­bró Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank volt vezértitkárát vezérigazgatóvá nevezte ki. Az új vezérigazgató, aki a bank végrehajtószer­­veinek élére került, a Magyar-Olasz Bank R. T-nál működését már megkezdte. A Felvidéken megkezdték az életbiztosítá­sok kifizetését. A Felügyelő Hatóság úgy rendelkezett,, hogy a felvidéki életbiztosítási díjtartalékok fedezetének egyelőre még tisz­tázatlan helyzetére, az országhoz visszaese­­tolt felvidéki területeken az életbiztosítási szerződések alapján kifizetéseket további in­tézkedésig ne teljesítsenek. A fizetési tila­lom alól csak a tiszta kockázatbiztosításokat vették ki. A Magyarországon működő bizto­sító intézetek a Felügyelő Hatóság leiratának bizonyos fokú módosítását kérték, mert a kifizetésre vonatkozó tilalom nem szolgálja a biztosítási gondolatot. A Felügyelő Hatóság most megengedte, hogy a csehszlovák bizto­sító társaságok képviselői a díjtartalék meg­levő fedezetének arányában az esedékes biz­­tosított tőkékre és járadékokra kifizetéseket teljesítsenek. Az engedély alapján már meg is kezdik az életbiztosítások kifizetését.

Next