Nemzeti Ujság, 1939. május (21. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-10 / 106. szám

NEMZETI GAZDASÁG SORJÁBA látogatták Kárpátalját a különböző szakbizottságok, hogy megállapítsák, mi a legsürgősebb teendő. Egyöntetű az a felfogás, hogy Kárpátalja gazdasági hasznosításához tervszerűen kell hozzálátni, mégis mindenekelőtt az a feladat, hogy munkát biztosítsanak a rutén népnek. Ebből a célból különböző közmunkák megindítása szükséges. A közmunkáknál első helyen áll az utak építése, valamint a már tervbe vett vízimunkálatok megkezdése, illetve a félbemaradt munkák folytatása. Általános az a vélemény, hogy sürgősen segíteni kell a rutén népen azáal is, hogy a faszállításokat az anyaország felé meggyorsítják. A aknaszlatinai sóbányában a termelés még nem kezdődött meg, sürgősen meg kell a sótermelést indítani. Idegenforgalmi szempontokból is vizsgálták Kárpátalját, amelynek természeti fekvése különösen alkalmassá teszi a turistaforgalom számára. Ezzel kapcsolatban arra az eredményre jutottak, hogy valamilyen formában meg kell oldani azt a problémát, amely a galíciai zsidók nagy számából áll elő. A fürdők kiépítése sok munkaalkalmat biztosítana, ha a vállalkozói tőkét erre a célra be tudnák kapcsolni. Ennek előmozdítása állami kedvezményekkel és állami támogatással ugyancsak a megoldásra váró feladatok közé tartozik. Amint ebből látjuk, a tennivaló rengeteg, a tervek már készülnek, de a legfontosabb kérdés mégis az, mikor indul meg az új életet teremtő munka? H41,41 százalékkal volt kisebb az év első negyedében szarvasmarha kivitelünk a múlt esztendő első negyedének kivitelénél. Ez a csökkenés körülbelül 3 millió pengővel csökkentette állatkivitelből eredő nemzeti jövedelmünket. A mennyiségben és értékben kifejezett csökkenés oka ismeretes. A múlt esztendő augusztusában megszűnt vágómarhakivitelünk legnagyobb felvevőképességű piaca, Olaszország. Ennek a piacnak a kikapcsolódása igen súlyos csapást mért a magyar állattenyésztésre és állatértékesítésünkre. Már-már úgylátszott, hogy olyan válságba kerül az állatértékesítés, aminkre még nem is volt példa. A rendkívül súlyos helyzeten csak az enyhített, hogy Németország felé sikerült az állatkiviteli keretet emelni. Kunder Antal római tárgyalásainak eredményeként Olaszország felé irányuló vágómarhakivitelünk most újból megindulhat. Július végéig 8 ezer vágómarhát szállíthatunk Olaszországba, de augusztus elejétől kezdődően a régi keretek között vihetünk újból vágómarhát az olasz piacokra, ami azt jelenti, hogy hetenként ismét ezer darabra emelkedhetik kivitelünk. Ha olaszországi exportunkat a későbbiekben sem zavarja meg valami rendkívüli, a múlt évihez hasonló körülmény, úgy állatértékesítésünk lassan a rendes kerékvágásba jöhet, különösen pedig abban az esetben, ha a német kiviteli keretet tovább tudjuk bővíteni és újabb piacokat sikerül szerezni. TÖBBSZÖR jelentették már amerikai lapok híradásai nyomán, hogy a mexikói kormány megegyezett a külföldi olajérdekeltségekkel, amelyeknek mexikói vállalatait kisajátította. A legutóbbi híradás, amely már tényként közölte a megegyezést és annak feltételeit, csakhamar tévedésnek bizonyult, mert két nap múlva már a mexikói elnök nyilatkozott arról, hogy nem hajlandó a kisajátítás tényén változtatni. Most újabb híradás érkezik a kormány és a külföldi olajérdekeltségek megegyezéséről. Eszerint a mexikói kormány most már hajlandó volna ahhoz hozzájárulni, hogy a kisajátítás csak 50 év múlva lépjen életbe, tehát az angol és az amerikai tőkések irányítsák továbbra is a mexikói olajtermelést és annak értékesítését. Az olajtermelés nyereségén a vállalatok megosztozkodnának a kormánnyal, de most már a nyereség nagyobbik része a vállalatokat illetné meg. Az amerikai lapok szerint az 50 évre szóló szerződés megkötése küszöbön áll. Az előzmények után természetesen a hírt fenntartással fogadják. Valószínűleg néhány nap múlva már kiderül, mi igaz a hírből. A tejtermelés fokozott támogatását kívánják a termelők A Tejtermelők Országos Szövetsége most tartotta meg ezévi rendes közgyűlését, amelyen a tejszövetkezetek és a tejtermelő gazdák kiküldöttei nagy számban vettek részt. A földmivelésügyi minisztert Utassy Béla mint tanácsos és Mojzes Andor osztálytanácsos, a székesfővárost Hunkár Béla vegyészeti intézeti igazgató képviselte. Pelsőeőri Nagy Pál elnöki megnyitójában sajnálattal emlékezett meg a széles körben elterjedt száj- és körömfájás hátrányos következményeiről, valamint a megnövekedett termelési költségekről. Rámutatott a tejgazdaság nagy mezőgazdasági és szociális jelentőségére, amiért is a tejtermelés fokozott támogatást érdemel. Pontos feladatnak minősítette a tej minőségének javítását, a belső fogyasztás emelését. Köszönettel emlékezett meg a földmivelésügyi miniszter támogatásáról s javaslatára a közgyűlés táviratilag üdvözölte vitéz gróf Teleki Mihály minisztert és vitéz Lukács Béla földmivelésügyi államtitkárt. Dr. Utassy Béla mintanácsos a földmivelésügyi miniszter képviseletében meleg elismeréssel nyilatkozott a szövetség céltudatos munkásságának eredményeiről s a termelés gazdaságosabbá tétele érdekében kifejtett tevékenységéről. Értékesnek bizonyultak az ország különböző részeiben rendezett tejgazdasági továbbképző tanfolyamok, valamint a szövetség tisztviselőinek helyszíni kiszállásai a tejértékesítés ellenőrzése és irányítása érdekében. Dr. Hunkár Béla a székesfőváros részéről fejezte ki elismerését azért, hogy a szövetség mindenkor kellő figyelemben részesíti a fogyasztás szempontjait is. Ezután áttértek a tisztításra. A közgyűlés egyhangúlag újból felsőeőri Nagy Pált választotta meg a szövetség elnökévé, a legközelebbi év tartamára. Az elnököt a közgyűlés nevében Micheli Mihály üdvözölte. Alelnökké Dobos László gazdasági főtanácsost, Micheli Mihály és vitéz Oláh Gyula szövetkezeti vezetőket választották meg. Megválasztottak ezenkívül hatvantagú választmányt, amelyben a visszacsatolt Felvidék is képviseletet nyert. A szövetség múlt évi működését dr. Konkoly-Thege Sándor igazgató ismertette. Rávilágított a tejgazdaság egyre fokozódó jelentőségére. Nagy Vencel bencésrendi jószágkormányzó, Nagy István kisgazda és Pásztor István plébános szóltak a tárgyhoz s kifejezésre juttatták azt az általános óhajt, hogy a tej termelői árát a termelési költség figyelembevételével állapítsák meg és ez az elv minden községben egyaránt érvényesüljön. A közgyűlés a jelentést elfogadta. Az ország megnagyobbodott fogyasztó területe hatalmas üzleti forgalmat teremtett a vásáron A hétfőn zárult Budapesti Nemzetközi Vásár forgalmának adatai most kerültek nyilvánosságra- Az idei vásár lendülete, az abban kifejezésre jutó bizakodás a magyar jövő iránt és az ott kialakult forgalom messze felülmúlták az eddig megrendezett legnagyobb sikerű Budapesti Nemzetközi Vásárok eredményeit is. A Felvidék és Kárpátalja visszatérése, a megnövekedett magyar fogyasztó piacok, a megszaporodó termelő népesség, valamint az ismét hozzánk tartozó természeti kincsek és gazdasági erőforrások idézték elő ezt a szembetűnő örvendetes változást. A vásár 11 napos tartama alatt közel egymillió látogatást kapott. A vásárigazolvánnyal érkezett belföldiek száma 85 százalékkal volt nagyobb az előző évi hasonló belföldi érkezéseknél. Ez évben a vásárra 90.720 utas érkezett belföldi vásárigazolvánnyal. Több mint 10.000-re megy az autóval és a vásárigazolvány nélkül érkezettek száma, úgyhogy a belföldi vidéki látogatók száma meghaladja a 100.000-et. A vásárnak külföldről mind az öt világrészből és 33 államból voltak látogatói. A legtöbben érkeztek Romániából, azután Szlovákiából, Jugoszláviából, Németországból és Olaszországból. Nagyobb csoportok érkeztek még Bulgáriából, Lengyelországból, Törökországból és Svájcból is. A vas- és gépiparban elsősorban a mezőgazdaság meggyarapodott vásárlóereje jutott kifejezésre abban a nagy érdeklődésben, amely főként mezőgazdasági szerszámáruk, szekértengelyek és ekealkatrészek iránt nyilvánult meg. A gyáripar és a kisipar javuló konjunktúráját dokumentálja az esztergapadok, gyorsfútógépek és más szerszámgépek iránt megnyilvánult élénk kereslet. A magyar finom mechanikai iparok az idei vásáron külföldről, többek között Indiából is kaptak rendeléseket. Igen nagy üzleti forgalom alakult ki a vásár keretében, a textil és ruházati iparágak körében elsősorban a Felvidék erős vásárló kedve volt szembetűnő. A külföldi bevásárlók között szerepeltek angol, román, olasz, francia, svájci, német és svéd bevásárlók mellett nagy számmal kisázsiai és távolkeleti, valamint tengerentúli importcégek is. Nagy sikere volt a divatbemutatónak. A divatszínház 41 gyár textilanyagát közel 100 szabóműhelyből és divatszínházból álló munkaközösség közreműködésével 25 próbakisasszony 225 modellen mutatta be összesen 70 előadás keretében. Tizenegy nap alatt a bemutatót 120.000 főből álló közönség nézte végig. A vásár divatbemutatójának ebben az évben a belföldi propagandán túlmenőleg igen jelentős exportfeladata is volt. Az élelmiszeriparok sokféle szakmáiban a vásár üzletileg lényegesen jobb volt a tavalyinál. A Felvidék élelmiszer kiállítói-a nagy propagandisztikus siker mellett tekintélyes rendeléseket is kaptak. A külföld szalámit és hentesárukat nagyobb tételekben rendelt meg. A lakberendező és háztartási iparok közül főképpen a jó polgári bútorok iránt volt élénk érdeklődés. Feltűnően erős volt a vétel jégszekrényekben, ami az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartásával függ össze. A Nemzetközi Vásár építőanyag-tőzsdéje hat évvel ezelőtt létesült és azóta minden évben megrendezésre kerül. Ezen a vásáron 78 gyár 12.997 vagon építőanyagot adott el a tőzsdei napon. A kötések száma 3027 volt. Az építőanyagtőzsdén 1400 kereskedő fordult meg, közöttük igen nagy számban felvidéki és kárpátaljai kereskedő. Igen nagy tételekben adtak el cementet, meszet, tetőcserepet és palát úgyszólván kizárólag a vidékre. A belső magyar idegenforgalom ügye igen nagy lendülethez jutott a Nemzetközi Vásáron kifejtett idegenforgalmi propagandával. Igen nagy számban történtek szobarendelések, valamint komoly érdeklődések a felvidéki és balatoni nyaralásokra. Hasonlóképpen erős volt a felvidéki gyógyfürdők iránti érdeklődés. A vásár TBUSz-irodájában közel 2000 vásárlátogató váltotta ki kedvezményes utazási jegyét a vásár tartama alatt a vidéki városok meglátogatására. A vásár régi magyaros konyha A vásár idegenforgalmának grafikonja akciója kiegészítésként csatlakozott a vásár idegenforgalmi propagandájához. A magyaros konyhaakció tiszta jövedelmét a hölgybizottság Kunder Antalné javaslatára a „Magyar a magyarért“ akción keresztül a Kárpátalja megsegíttésére ajánlotta fel. A pénzügyminiszter angolnyelvű cikke Magyarország pénzügyi helyzetéről A Financiel Times melléklete közli dr. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter cikkét Magyarország új gazdaságfejlesztési tervé- ről. A cikk kifejti, hogy az 1938. év mérföld 1 kő volt Magyarország pénzügyi törénetében. A költségvetési egyensúlyt sikerült helyreállítani. Az 1936—37. pénzügyi év 8,1 millió pengő többlettel zárult, a kölcsönök hozadékát nem számítva. Ezzel megnyílt az út az állami szükségletek alaposabb kielégítése előtt. Elsősorban elkerülhetetlennek látszott az adózás mérsékelt csökkentése. Másik sürgős szükséglet volt az erélyesebb mezőgazdasági politika kövvetése, beleértve a gazdaadósok védelmét, a földreform kérdéseinek gyorsabb megoldását, öntözőművek építését, a gabonatermésfelesleg értékesítésének megszervezését, a mezőgazdasági munkások aggkori biztosításának támogatását, stb. Az ötéves program célja a véderő és légihaderő fejlesztése, gazdasági és társadalmi érdekek előmozdítása, utak és hidak építése, a vasúti, hajózási és postaforgalom és a mezőgazdaság fejlesztése. E program keresztülvitelére a kormány 600 millió pengőt vagyonadó, 100 millió pengőt kölcsön nők útján szándékozik előteremteni. E kölcsön- és hitelműveletek előkészítése a belső pénz- és tőkepiac megerősítését követeli és ez volt az elmúlt év pénzügyi politikájának főcélja. 1938-ban az ország hitelszervezetére két súlyos teherpróba is hárult. E terhelés ellenére a hitelszervezet elég erős volt ahhoz, hogy kielégítse az összes hitelképes kölcsönzők igényeit. Ez jórészt a Nemzeti Bank eljárásának tulajdonítható, mely a vele szemben támasztott fokozott igények ellenére megnövelte aranytartalékát. A bankjegyforgalom növekedése részben annak tulajdonítható, hogy a magyar területek visszatérése következtében 76,9 millió pengő értékű csehszlovák bankjegyet kellett magyar pénzre beváltani. A bankjegyforgalom növelése nem akadályozta a 25 százalékos aranyfedezet fentartását és nem okozott áremelkedést. Az országos gyümölcsértékesítési kongresszust őszre halasztották A tél folyamán a gyümölcstermesztő gócpontokban megtartott vidéki értékesítési ankétok eredményeinek feldolgozása és egyeztetése után a budapesti Országos Kongresszust május 14—15-ére tűzte ki a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete. Miután időközben az országos képviselőválasztásokat elrendelték és így a közéleti férfiak egy része, akiknek jelenléte az ügy érdekében fontos lenne, a kongresszuson részt nem vehetne, ezért a kongresszust ez év október elejére el kellett halasztani, amikor az országos gyümölcskiállítást is megrendezik. Az idei értékesítési szezon is még bő tapasztalatokkal fog hozzájárulni a kongresszus sikeréhez. Természetesen a sürgős feladatok megoldására az illetékes kormányhatóságokhoz soronkívüli felterjesztést tesznek. A Magyar Belhajózási Egyesület hétfőn tartotta rendes évi közgyűlését. Buzi János ny. miniszter, lelépő elnök búcsúztatása után a közgyűlés az egyesület elnökévé egyhangúan dr. Winchkler István ny. minisztert, a MFTE elnök-vezérigazgatóját választotta meg. Ambró István a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója. A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság igazgatósága f. é. május hó 9-én tartott ülésében Cav. Vff. Silvio Ruberti administrateur déléguéur hatáskörének és a bank általános vezetésére vonatkozó megbízásának változatlan épségben tartásával, Ambró Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank volt vezértitkárát vezérigazgatóvá nevezte ki. Az új vezérigazgató, aki a bank végrehajtószerveinek élére került, a Magyar-Olasz Bank R. T-nál működését már megkezdte. A Felvidéken megkezdték az életbiztosítások kifizetését. A Felügyelő Hatóság úgy rendelkezett,, hogy a felvidéki életbiztosítási díjtartalékok fedezetének egyelőre még tisztázatlan helyzetére, az országhoz visszaesetolt felvidéki területeken az életbiztosítási szerződések alapján kifizetéseket további intézkedésig ne teljesítsenek. A fizetési tilalom alól csak a tiszta kockázatbiztosításokat vették ki. A Magyarországon működő biztosító intézetek a Felügyelő Hatóság leiratának bizonyos fokú módosítását kérték, mert a kifizetésre vonatkozó tilalom nem szolgálja a biztosítási gondolatot. A Felügyelő Hatóság most megengedte, hogy a csehszlovák biztosító társaságok képviselői a díjtartalék meglevő fedezetének arányában az esedékes biztosított tőkékre és járadékokra kifizetéseket teljesítsenek. Az engedély alapján már meg is kezdik az életbiztosítások kifizetését.