Nemzeti Ujság, 1939. június (21. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-16 / 135. szám

NEMZETI GAZDASÁG ELLENZÉLES irányokban érvényesülő konjunktúratényezők befolyása alatt állt Magyarország gazdasági élete az év első harmadában — állapítja meg az Angol- Magyar Bank most közzétett gazdasági jelentésében. E tényezők egy része hajtó­erőként érvényesült, m­íg mások gátolták a konjunktúra fejlődést. A nemzetközi helyzetben érezhető feszültség bizonyos mértékben kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági fejlődést, de a nagyszabású állami beruházások és a visszacsatolt fel­sőmagyarországi területeken kínálkozó újabb értékesítési lehetőségek nemcsak a közvetlenül érdekelt iparok számára nyi­­tottak új üzleti lehetőségeket, hanem a vevők körének kiterjesztése következté­ben kihatottak a fogyasztás céljait szol­gáló iparokra is, így végső eredményben a legtöbb iparág jobban volt foglalkoz­tatva mint az előző év utolsó negyedéig. Ezzel a fejlődéssel kapcsolatban, amint arra a külkereskedelmi mérleg adataival is rámutattunk, növekedett az ipari nyersanyagok és mérsékelten a gyártmá­nyok behozatala, ezzel szemben azonban az ipari kivitel csökkent. Mindamellett az ipar külföldi nyersanyagszükségletét most is csaknem fedezi kivitelével. Az egyes iparágak helyzetéről szóló adatokból ki­derül, hogy a gépipar ezidőszerint a beru­házási rendelések következtében mintegy száztízezer munkást foglalkoztat. FELTERJESZTÉST intézett a föld­­művelésügyi minisztériumhoz a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara a tenyész­tőknek a baromfiértékesítési idény­ al­kalmával felmerült panaszairól. A te­nyésztők többek között kifogásolják, hogy a megállapított minimális árak a termelési költségekhez viszonyítva leg­többször alacsonyak, a minimális ára­kat sok helyen nem­ tartják be, a keres­kedők túlzott minőségi kívánalmakkal lépnek fel, amelyek végeredményben azt célozzák, hogy a­ megállapított árnál olcsóbban adják el a tenyésztők a barom­fit. Igen komoly kifogások hangzottak el úgyszólván minden mezőgazdasági bizottság részéről a­ mérlegelés ellen. A tenyésztő nincs kellően tájékoztatva ar­ról, hogy mely időben, milyen árut hoz­zon a piacra, pedig ennek megoldása lényegesen csökkenthetné az árutorlódá­sokkal kapcsolatosan előállott panaszo­kat. A panaszok orvoslása céljából te­hát fontos volna a minimális árak álta­lánosítása, a piacellenőrző bizottságok hatáskörének kiterjesztése, a külföldi áraknak a termelési költségekkel való arányosítása és hatósági mérlegek fel­állítása. Szó van arról, hogy az új érté­kesítési idényben az illetékes körök már tekintettel lesznek ezekre a konkrét pa­naszokra és olyan intézkedéseket léptet­nek életbe, amelyek biztosíthatják a ki­viteli szempontból is igen jelentős cikk­nek zökkenőmentes értékesítését. jelent­ékeíven emelkedett az idén a gépjárműállomány. Legnagyobb emelkedés a személyautók számánál mu­tatkozik. Ezek állománya egy hónap alatt 901 darabbal szaporodott, tehát 136-al haladta túl a tavaly áprilisban ki­mutatott szaporulatot. A motorkerék­párok állománya azonban csak 350-el nőtt, ami csak fele a múlt év áprilisában jelentkező 664-es motorkerékpár-szaporu­latnak. Érdekes, hogy a vidék gépjármű­­állománya a fővárosénál nagyobb mér­tékben növekedett, azonban ez a folya­mat aligha folytatódik, mert a motor­­kerékpár ára az autóéhoz képest arány­lag magas és így a vidék nem tartja­­érdemesnek, hogy fontos közlekedési esz­közét, a motorkerékpárt megvásárolja, viszont arra nem képes, hogy fi­otor­­kerékpár helyett autót vásároljon, össze­gezve a statisztikai adatokat, kiderül, hogy egy év alatt az ország gépjármű­­állománya 33.031-ről 36.60- ra emelkedett, ami 10.8 százalékos növekedést jelent. A személyautók 16.5, a teherautók, az autó­buszok és a motorkerékpárok száma pedig egyaránt 8.3 százalékkal szaporo­dott. A bérautók számánál viszont erős csökkenés tapasztalható, különösen a fő­városban, ahol egy év alatt 89 darabbal,­­vagyis 4,7 százalékkal csökkent a bér­­mutatóállomány. Háromnegyed éve alig változott a nagykereskedelmi árszínvonal A magyarországi nagykereskedelmi árindex vizsgálatát nagyban elősegíti a legújabban bevezetett új nagy nagy­kereskedelmi árindexszám. A statisztikai hivatal régi nagykereskedelmi árindexe ugyanis 54 árjegyzés figyelembevételé­vel készült. A szűk megfigyelési körön kívül főfogyatékossága az volt, hogy a gabonafélék ára túl nagy súllyal szere­pelt. Ezenkívül a régi árindexszám mind­össze néhány iparcikk árát vette tekin­tetbe és így az iparcikkek árváltozásá­nak beható elemzésére nem szolgáltatott kellő anyagot. Az új nagykereskedelmi árindexszám már 548 árjegyzés figye­lembevételével készül és így pontosabb és megbízhatóbb képet lehet kapni a ter­melés rentabilitásának eddig nehezen megítélhető alakulásáról. Az új rendszer szerint kiszámított ada­tokból megállapítható, hogy az év első négy hónapjában az árindexszámban sze­replő áru túlnyomó többségének ára változatlan maradt, vagy kisebb mérték­ben lemorzsolódott. A gyáripari árak­nak 1937 június óta tartó lemorzsolódása ez év első hónapjaiban igen lassú ütem­ben folytatódott. Az árszínvonal kisebb mértékű hanyatlását az idézte elő, hogy az árkormánybiztos számos árucikk árát mérsékelte. A mezőgazdasági szerszá­mok árcsökkenése például a mezőgazda­ság számára évi egymillió pengő ármeg­takarítást jelent. Az árkormánybiztos munkásságának eredményessége kitűnik abból, hogy egyéves működésének ideje alatt keresztülvitt árcsökkentések a fo­gyasztók számára évi 50—55 millió pengő megtakarítást jelentenek, amihez még hozzájárul az árkormánybiztosnak az áremelkedéseket meghiúsító tevékeny­sége is, igaz, hogy ez számokban nem fejezhető ki. A gyári eladási és az új nagykereskedelmi árindexszám érdekes összehasonlításra ad alkalmat egyfelől az ipari cikkek gyári és nagykereske­delmi árszínvonalának, másfelől az ipari nyersanyagok és az ipari készáruk ár­színvonalának változásai között. A Gaz­daságkutató Intézet megállapítása sze­rint az ipari gyártmányok nagykereske­delmi és azok adók nélkül számított gyári eladási árszínvonala az 1937 júniu­sában elért csúcspont óta teljesen pár­huzamosan, míg 1929 és 1937 között el­térően alakult. Az árszínvonalnak ha­nyatló szakaszában, tehát 1929 és 1934 közepe között a gyári árak nagyobb mér­tékben csökkentek, mint a nagykereske­delmi árak, ezután pedig az utóbbiak növekedése volt nagyobb. Ennek az el­térő fejlődésnek tulajdonítható, hogy az iparcikkek gyári árszínvonala 1937 óta a nagykereskedelminél 10 százalékkal alacsonyabb színvonalon mozog. Ez a különbség nem jelenti azt, hogy a keres­kedelem haszonkulcsa növekedett volna, hanem annak volt következménye, hogy azokban az években számos új adót ve­zettek be és a régi adókat részben fel­emelték. A létfenntartási költségek színvonalá­nak egy év óta tartó hanyatlása folyta­tódott. Gyors ütemű konjunktúrajavulás idején az élénk kereslet következtében rendszerint emelkednek az árak, ez azon­ban most nem következett be. Ez az ár­­fejlődés az országnak két ízben történt megnövekedése szempontjából jelentős körülmény. A Felvidéknek az anyaország gazdasági életébe való szerves bekapcso­lásához szükséges, hogy az ottani árszín­vonal az anyaország árszínvonalához idomuljék. Ez a folyamat stabil árszín­vonal mellett könnyebben és zavartala­nabbal megy végbe, mint nagy árszín­­vonalváltozás idején. A lengyel gazdasági élet vezetői érkeztek Budapestre A Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetsége meghívására a lengyel gazdasági élet több kitűnősége érkezett Budapestre Klam­er Czeslaw volt kereskedelmi és pénzügyminiszter, a lengyel kereske­delmi és iparkamarák uniója elnökének vezetésével. A GyOSz elnöksége az illusz­tris lengyel vendégek tiszteletére ismer­kedő délutánt rendezett a magyar gyár­ipar székházában, amelyen igen sokan jelentek meg a magyar gazdasági élet, főképpen az ipar vezetői közül s amelyen a lengyel követség több tagjával részt­­vett gróf Orlowski Leon budapesti len­gyel követ is. Jelen volt a külügyminisz­térium részéről báró P­erényi Lukács György, a kereskedelmi minisztérium részéről Tóth Zoltán min. tanácsos és Namyslowski Wladislaw lengyel főkon­zul is. A vendégeket dr. Chorin Ferenc titkos tanácsos, a szövetség elnöke üdvö­zölte s utalt néhány meleg szóval arra a tradicionális barátságra, amely a két nemzetet évszázadok óta összeköti. Utána a GyOSz ügyvezető igazgatója, dr. Knob Sándor tartott előadást a magyar ipari problémáról, ismertette az utolsó évtize­dek tervszerű iparosítási politikáját s az ország gazdasági, szociális és kulturális helyzetéből adódó azokat a körülménye­ket, amelyek ennek az iparosítási politi­kának az útját megszabták. Beszélt az iparosítás eddigi eredményeiről is s különösen arról, hogy ez az iparosítás a megváltozott európai erőviszonyok mel­lett mit jelent az ország katonai fel­­készültsége szempontjából. Előadását azzal fejezte be, hogy a két nemzetet nemcsak a múlt emlékei kötik össze, hanem a jövő nagy feladatai is. E fel­adatok lényege a két ország számára abban áll, hogy hozzá kell segíteni az európai politika erőit ahhoz az egyen­súlyi állapothoz, amely nélkül Európá­nak a világ számára annyira fontos civi­­lizatorikus szerepe megszűnnék. Az elő­adást a lengyel vendégek nevében Klam­ner Czeszlaw volt kereskedelmi és pénz­ügyminiszter köszönte meg. Felszólalásá­ban részletesen foglalkozott a magyar­lengyel gazdasági kapcsolatok kérdésével és sajnálattal utalt arra, hogy az 1931. évben bekövetkezett európai gazdasági válság óta a két ország közötti áruforga­lom lényegesen összezsugorodott. Len­gyel gazdasági körök részéről — mon­dotta — megvan a készség arra, hogy ezeket a kapcsolatokat erőteljesebbé tegyék és annak a reményének adott ki­fejezést, hogy ez a látogatás nagyban hozzá fog járulni a magyar-lengyel gaz­dasági forgalom élénkítéséhez. Szorosabb gazdasági kapcsolatokat kíván Lengyelországgal a keres­kedelmi és iparkamara A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külkereskedelmi szakcsoportja ülést tartott, amelyen az elnök vázolta a magyar külkeres­kedelemben a külpolitikai események hatása alatt beállott változásokat és Magyarország­nak Középeurópában és a világgazdaságban elfoglalt kereskedelempolitikai helyzetét. Dr. Székely Arthur kamarai titkár rámutatott a­­ szabaddevizájú piacokra irányuló kivitelünk növekvő nehézségeire, majd ismertette a ka­mara külkereskedelmi osztályának és export­irodájának működését. A kamarának ezidősze­rint mintegy 50 külföldi levelezője van s ezek rendszeres jelentésekben tájékoztatják a ka­marát székhelyük piacának helyzetéről külö­nös tekintettel a magyar kiviteli cikkek el­helyezési lehetőségeire és a közszállításokra. ■Az Európán kívüli országokba irányuló kivi­tel fejlesztésének lehetőségeit dr. Sebes László ismertette és kimutatta, hogy ezekbe az orszá­gokba a háború előtti Nagymagyarország ösz­­szes kivitelének 4,3 százaléka irányul, 1929-ben kivitelünknek 6,7, a múlt esztendőben pedig 11,8 százalékát vették fel ezek az országok, ipari kivitelünknek azonban mintegy negyed­részét. A kivitel fejlesztése érdekében szükség volna kereskedelmi szerződéses hálózatunk ki­egészítésére, nyersanyag vásárlásaink kereske­delempolitikai szempontból való irányítására, rendszeres piackutatásra, a magyar cégek ex­portkészségének fokozására és a kiviteli hitel­­kérdések megoldására. Az előterjesztések után megindult vitában a felszólalók hangsúlyoz­ták a szomszédunkká vált Lengyelországgal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét és a szabadvalutájú piacokra irá­nyuló kivitel növelése érdekében ezeknek a piacoknak fokozottabb megismerését. A BIOSz gyászülése. Dr. Teleszky János ny. pénzügyminiszter elhalálozása alkalmából a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége jú­nius 16-án, pénteken délelőtt 11 órakor a Szö­vetség üléstermében (V-, Eötvös-tér 1. sz.) gyászülést tart. A BIOSz felhívása a közönséghez A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége a­, következőkre hívja fel a nagyközönség figyel­mét: A mezőgazdasággal foglalkozók, a folyó évi terméshozam és a mai árak alapján vizsgál­ják át tűzbiztosítási kötvényeiknek a termel-­­vényekre vonatkozó biztosítási összegeit ne állapítsák meg, hogy az egyes tételeknél ne­­ vált-e szükségessé a biztosítási összeg meg­változtatása. Ez azért fontos, nehogy a bizto­­­sító intézetek a káresetben a kereskedelmi törvény 478. §-ában ismert aránylagos kárteré­mítést legyenek kénytelenek alkalmazni. A főbérleti lakással rendelkező városi kö­­­zönség vizsgálja meg lakása betörés- és lopás-, biztosítási kötvényeit, nehogy biztosításuk a­ lakás berendezésének és felszerelésének tény­leges értékén alul maradjon és így betörés esetében feleslegesen károsodjanak. Ugyanis a kereskedelmi törvény fent említett szakasza a betörésbiztosításra is vonatkozik. Figyelmeztetjük az autótulajdonosokat, hogy­­a gépkocsik törési, szavatossági és minden egyéb kárlehetőségre nézve ne mulasszanak el biztosítást kötni, mert a nyári nagy forga­­­lomban az autóbalesetek száma ijesztő mér­tékben emelkedett Új gyümölcsösök telepítésére a földmive-­­lésügyi minisztertől külön engedélyt kell kérni. A telepítésre alkalmas gyümölcsfajtá­kat is kijelöltek. Erről, valamint a köszméte termesztéséről, a rovarkártevők elleni védeke­­zésről téli almatermesztésünk jövőjéről az aktuális gyümölcs-, szőlő-, zöldség-, virágter­­mesztési teendőkről, a baromfi- és méhtenyész­­tésről ír, képekkel bőven illusztrálva a Men­gyár Gyümölcs legújabb száma, melyből —­ lapunkra való hivatkozással — egy alkalom­­mal ingyen mutatványszámot küld a Magyar Gyümölcs kiadóhivatala, Budapest V., Vilmos császár-út 76. szám. Németországba és Lengyelországba élénkül a gyümölcskivitel. Az idénycikkek piacán egyre nagyobb mennyiségű árut kínálnak el­adásra, amit német, lengyel és belföldi szám­­lára vásárolnak. A megnövekedett kínálat egy-két cikknél árcsökkenést idézett elő A gyöngyösi gyümölcs, és zöldségpiacon a ke­reslet eleinte élénk, majd vontatott volt a cseresznye nagy része eladatlan maradt. Szer­­dán Németországba 7, Lengyelországba 2, Bud­­dapestre 2 vagon, csütörtökön a fővárosba 6 tehergépkocsi és 10 kocsi árut szállítottak. Nagykereskedelmi árak (zárójelben a felhozott mennyiség): Cseresznye piros (300 q) 16—20 germersdorfi (700 q) 30-50, fekete (500 q) 16­ szamóca (15 q) 10—30, ribizli (75 q) 20—25 zöldborsó (10 q) 12—14, új rózsaburgonya (35 q) 1°7x16AZÖ,darab (15 q) 20—26­ uborka salátának való (5 q) 40-45, tök (5 q) 12-14 fillér kg-ként. A kecskeméti piacon kialakult nagykereske­delmi árak (zárójelben a felhozott mennyiség)* TMmGf\ ›30 q­­I»«. Ha 18-20, cseresznye (170 g) badacsonyi la 55—65, Ha 40—45, fekete la 40, Ha 25, pongrádi 25, baltavári 25—30 körösi 20 meggy (118 g) la 60-80, pipacs 25- apró 25—30, zöldborsó 12—14, velőborsó 18, zöldbab 25—40, uborka salátának való 45·55 fillér kg-ként, saláta fejenként 2—4, zöldpap­rika tölteni való darabonként 6—8, hegyes da­rabonként 3—5, tök darabonként 15—30, retek csomónként 3—6, karalábé csomónként 4—10 fillér. Élelmiszerpiac A csütörtöki piacra vasúton 57 vagon külön­féle árut hoztak fel, amelyből 37 vagon volt a darabáru, 7 vagon a burgonya, 2 vagon a káposzta, 4 vagon a tök, 2 vagon a zöldborsó és 4 vagon a gyümölcs. Hajón 336 mázsa darabáru érkezett. Élőbaromfiból 156 ketrec vágott baromfiból 112 mázsa, tojásból 161 láda volt a felhozatal. Ezenkívül 319 őstermelő­­kocsival, 8 tehergépkocsival, 5 kertészkocsival, rendelésre pedig 62 kocsival és 74 tehergép­kocsival hoztak fel árut. A piacon bőséges fel­­hozatal mellett csekély volt a kereslet, aminek következtében az árakat csaknem kivétel nél­kül mérsékelték. Az­ élelmiszerpiac fogyasztói árai kg-ként z­á­­rójelben a nagykereskedelmi áraki: leTMhns k(tarWarhta,hrjl; hátulja 28 mi°iSÍVCSí l't8iíni0LnPorkím 180' Ahus: iSSAE,*“1 ««At iMnfJ w9 finPoDt;' élfl szeletelt 90— 15,®* ie?e,L.intn,,#. szarTaa 40—40«. az 40-500. fá­cán drb 200—200 fenyvesm­adár drb 40—50 fillér , „Ba,r„° m­á­l és tojás: Élő: tyuk drb 200-350. ( 20-130). csirke rantaniyaló drb 100—280. kg. (100-170). kacsa hízott (110-150). lúd hízott (140- hlí°,tt fi?«-1»)­ Vágott: tyuk 150—­ 200 (130—150). csirke rantaniyaló 220—360 (200—260), k­ TM« b1*0“ 140-220 (110-140), Ind hízott 140-20# IS*). — Teatojás válogatott drb 7.5—9, kg. 140—150. ládaáru (124—140), kosáráru (140—145) főző és apró drb 6.5—7.5, kg. 125—140 (118—135) fillér. Zöldség és főzelék: Vegyeszöldség (S— 28), kalarabe (6—20), karfiol (10—20), vöröshagyma (]»—;•), fokhagyma (6—20), fe­jeskáposzta hazai (12—14), kelkáposzta (10—25), fejessaláta (2—5), hó­­naposretek (4—10), főzeléktök 14—24 (8—16), zöld­­paprika apró (3—10), töltenivaló (12—20), zöldborsó (12—18), vajbab hazai (32—40), csiperkegomba (69—160), spárga (10—80), uigorka (65—80), paraj tisztított 36—56 (25—40), sóska 20—36 (10—20) fillér. Burgonya: Gu­lbaha (7—9­5), Ella (7—8), ui (10-16), fojtott (8—16) fillér. Gyümölcs: Cseresznye (20—75), meggy (20—­ 90), szamóca 32—90 (12—70), ribizli (28—45), ezrei 20-40 (10-40) fillér.

Next