Nemzeti Ujság, 1939. június (21. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-16 / 135. szám
NEMZETI GAZDASÁG ELLENZÉLES irányokban érvényesülő konjunktúratényezők befolyása alatt állt Magyarország gazdasági élete az év első harmadában — állapítja meg az Angol- Magyar Bank most közzétett gazdasági jelentésében. E tényezők egy része hajtóerőként érvényesült, míg mások gátolták a konjunktúra fejlődést. A nemzetközi helyzetben érezhető feszültség bizonyos mértékben kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági fejlődést, de a nagyszabású állami beruházások és a visszacsatolt felsőmagyarországi területeken kínálkozó újabb értékesítési lehetőségek nemcsak a közvetlenül érdekelt iparok számára nyitottak új üzleti lehetőségeket, hanem a vevők körének kiterjesztése következtében kihatottak a fogyasztás céljait szolgáló iparokra is, így végső eredményben a legtöbb iparág jobban volt foglalkoztatva mint az előző év utolsó negyedéig. Ezzel a fejlődéssel kapcsolatban, amint arra a külkereskedelmi mérleg adataival is rámutattunk, növekedett az ipari nyersanyagok és mérsékelten a gyártmányok behozatala, ezzel szemben azonban az ipari kivitel csökkent. Mindamellett az ipar külföldi nyersanyagszükségletét most is csaknem fedezi kivitelével. Az egyes iparágak helyzetéről szóló adatokból kiderül, hogy a gépipar ezidőszerint a beruházási rendelések következtében mintegy száztízezer munkást foglalkoztat. FELTERJESZTÉST intézett a földművelésügyi minisztériumhoz a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a tenyésztőknek a baromfiértékesítési idény alkalmával felmerült panaszairól. A tenyésztők többek között kifogásolják, hogy a megállapított minimális árak a termelési költségekhez viszonyítva legtöbbször alacsonyak, a minimális árakat sok helyen nem tartják be, a kereskedők túlzott minőségi kívánalmakkal lépnek fel, amelyek végeredményben azt célozzák, hogy a megállapított árnál olcsóbban adják el a tenyésztők a baromfit. Igen komoly kifogások hangzottak el úgyszólván minden mezőgazdasági bizottság részéről a mérlegelés ellen. A tenyésztő nincs kellően tájékoztatva arról, hogy mely időben, milyen árut hozzon a piacra, pedig ennek megoldása lényegesen csökkenthetné az árutorlódásokkal kapcsolatosan előállott panaszokat. A panaszok orvoslása céljából tehát fontos volna a minimális árak általánosítása, a piacellenőrző bizottságok hatáskörének kiterjesztése, a külföldi áraknak a termelési költségekkel való arányosítása és hatósági mérlegek felállítása. Szó van arról, hogy az új értékesítési idényben az illetékes körök már tekintettel lesznek ezekre a konkrét panaszokra és olyan intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek biztosíthatják a kiviteli szempontból is igen jelentős cikknek zökkenőmentes értékesítését. jelentékeíven emelkedett az idén a gépjárműállomány. Legnagyobb emelkedés a személyautók számánál mutatkozik. Ezek állománya egy hónap alatt 901 darabbal szaporodott, tehát 136-al haladta túl a tavaly áprilisban kimutatott szaporulatot. A motorkerékpárok állománya azonban csak 350-el nőtt, ami csak fele a múlt év áprilisában jelentkező 664-es motorkerékpár-szaporulatnak. Érdekes, hogy a vidék gépjárműállománya a fővárosénál nagyobb mértékben növekedett, azonban ez a folyamat aligha folytatódik, mert a motorkerékpár ára az autóéhoz képest aránylag magas és így a vidék nem tartjaérdemesnek, hogy fontos közlekedési eszközét, a motorkerékpárt megvásárolja, viszont arra nem képes, hogy fiotorkerékpár helyett autót vásároljon, összegezve a statisztikai adatokat, kiderül, hogy egy év alatt az ország gépjárműállománya 33.031-ről 36.60- ra emelkedett, ami 10.8 százalékos növekedést jelent. A személyautók 16.5, a teherautók, az autóbuszok és a motorkerékpárok száma pedig egyaránt 8.3 százalékkal szaporodott. A bérautók számánál viszont erős csökkenés tapasztalható, különösen a fővárosban, ahol egy év alatt 89 darabbal,vagyis 4,7 százalékkal csökkent a bérmutatóállomány. Háromnegyed éve alig változott a nagykereskedelmi árszínvonal A magyarországi nagykereskedelmi árindex vizsgálatát nagyban elősegíti a legújabban bevezetett új nagy nagykereskedelmi árindexszám. A statisztikai hivatal régi nagykereskedelmi árindexe ugyanis 54 árjegyzés figyelembevételével készült. A szűk megfigyelési körön kívül főfogyatékossága az volt, hogy a gabonafélék ára túl nagy súllyal szerepelt. Ezenkívül a régi árindexszám mindössze néhány iparcikk árát vette tekintetbe és így az iparcikkek árváltozásának beható elemzésére nem szolgáltatott kellő anyagot. Az új nagykereskedelmi árindexszám már 548 árjegyzés figyelembevételével készül és így pontosabb és megbízhatóbb képet lehet kapni a termelés rentabilitásának eddig nehezen megítélhető alakulásáról. Az új rendszer szerint kiszámított adatokból megállapítható, hogy az év első négy hónapjában az árindexszámban szereplő áru túlnyomó többségének ára változatlan maradt, vagy kisebb mértékben lemorzsolódott. A gyáripari áraknak 1937 június óta tartó lemorzsolódása ez év első hónapjaiban igen lassú ütemben folytatódott. Az árszínvonal kisebb mértékű hanyatlását az idézte elő, hogy az árkormánybiztos számos árucikk árát mérsékelte. A mezőgazdasági szerszámok árcsökkenése például a mezőgazdaság számára évi egymillió pengő ármegtakarítást jelent. Az árkormánybiztos munkásságának eredményessége kitűnik abból, hogy egyéves működésének ideje alatt keresztülvitt árcsökkentések a fogyasztók számára évi 50—55 millió pengő megtakarítást jelentenek, amihez még hozzájárul az árkormánybiztosnak az áremelkedéseket meghiúsító tevékenysége is, igaz, hogy ez számokban nem fejezhető ki. A gyári eladási és az új nagykereskedelmi árindexszám érdekes összehasonlításra ad alkalmat egyfelől az ipari cikkek gyári és nagykereskedelmi árszínvonalának, másfelől az ipari nyersanyagok és az ipari készáruk árszínvonalának változásai között. A Gazdaságkutató Intézet megállapítása szerint az ipari gyártmányok nagykereskedelmi és azok adók nélkül számított gyári eladási árszínvonala az 1937 júniusában elért csúcspont óta teljesen párhuzamosan, míg 1929 és 1937 között eltérően alakult. Az árszínvonalnak hanyatló szakaszában, tehát 1929 és 1934 közepe között a gyári árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a nagykereskedelmi árak, ezután pedig az utóbbiak növekedése volt nagyobb. Ennek az eltérő fejlődésnek tulajdonítható, hogy az iparcikkek gyári árszínvonala 1937 óta a nagykereskedelminél 10 százalékkal alacsonyabb színvonalon mozog. Ez a különbség nem jelenti azt, hogy a kereskedelem haszonkulcsa növekedett volna, hanem annak volt következménye, hogy azokban az években számos új adót vezettek be és a régi adókat részben felemelték. A létfenntartási költségek színvonalának egy év óta tartó hanyatlása folytatódott. Gyors ütemű konjunktúrajavulás idején az élénk kereslet következtében rendszerint emelkednek az árak, ez azonban most nem következett be. Ez az árfejlődés az országnak két ízben történt megnövekedése szempontjából jelentős körülmény. A Felvidéknek az anyaország gazdasági életébe való szerves bekapcsolásához szükséges, hogy az ottani árszínvonal az anyaország árszínvonalához idomuljék. Ez a folyamat stabil árszínvonal mellett könnyebben és zavartalanabbal megy végbe, mint nagy árszínvonalváltozás idején. A lengyel gazdasági élet vezetői érkeztek Budapestre A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége meghívására a lengyel gazdasági élet több kitűnősége érkezett Budapestre Klamer Czeslaw volt kereskedelmi és pénzügyminiszter, a lengyel kereskedelmi és iparkamarák uniója elnökének vezetésével. A GyOSz elnöksége az illusztris lengyel vendégek tiszteletére ismerkedő délutánt rendezett a magyar gyáripar székházában, amelyen igen sokan jelentek meg a magyar gazdasági élet, főképpen az ipar vezetői közül s amelyen a lengyel követség több tagjával résztvett gróf Orlowski Leon budapesti lengyel követ is. Jelen volt a külügyminisztérium részéről báró Perényi Lukács György, a kereskedelmi minisztérium részéről Tóth Zoltán min. tanácsos és Namyslowski Wladislaw lengyel főkonzul is. A vendégeket dr. Chorin Ferenc titkos tanácsos, a szövetség elnöke üdvözölte s utalt néhány meleg szóval arra a tradicionális barátságra, amely a két nemzetet évszázadok óta összeköti. Utána a GyOSz ügyvezető igazgatója, dr. Knob Sándor tartott előadást a magyar ipari problémáról, ismertette az utolsó évtizedek tervszerű iparosítási politikáját s az ország gazdasági, szociális és kulturális helyzetéből adódó azokat a körülményeket, amelyek ennek az iparosítási politikának az útját megszabták. Beszélt az iparosítás eddigi eredményeiről is s különösen arról, hogy ez az iparosítás a megváltozott európai erőviszonyok mellett mit jelent az ország katonai felkészültsége szempontjából. Előadását azzal fejezte be, hogy a két nemzetet nemcsak a múlt emlékei kötik össze, hanem a jövő nagy feladatai is. E feladatok lényege a két ország számára abban áll, hogy hozzá kell segíteni az európai politika erőit ahhoz az egyensúlyi állapothoz, amely nélkül Európának a világ számára annyira fontos civilizatorikus szerepe megszűnnék. Az előadást a lengyel vendégek nevében Klamner Czeszlaw volt kereskedelmi és pénzügyminiszter köszönte meg. Felszólalásában részletesen foglalkozott a magyarlengyel gazdasági kapcsolatok kérdésével és sajnálattal utalt arra, hogy az 1931. évben bekövetkezett európai gazdasági válság óta a két ország közötti áruforgalom lényegesen összezsugorodott. Lengyel gazdasági körök részéről — mondotta — megvan a készség arra, hogy ezeket a kapcsolatokat erőteljesebbé tegyék és annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a látogatás nagyban hozzá fog járulni a magyar-lengyel gazdasági forgalom élénkítéséhez. Szorosabb gazdasági kapcsolatokat kíván Lengyelországgal a kereskedelmi és iparkamara A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külkereskedelmi szakcsoportja ülést tartott, amelyen az elnök vázolta a magyar külkereskedelemben a külpolitikai események hatása alatt beállott változásokat és Magyarországnak Középeurópában és a világgazdaságban elfoglalt kereskedelempolitikai helyzetét. Dr. Székely Arthur kamarai titkár rámutatott a szabaddevizájú piacokra irányuló kivitelünk növekvő nehézségeire, majd ismertette a kamara külkereskedelmi osztályának és exportirodájának működését. A kamarának ezidőszerint mintegy 50 külföldi levelezője van s ezek rendszeres jelentésekben tájékoztatják a kamarát székhelyük piacának helyzetéről különös tekintettel a magyar kiviteli cikkek elhelyezési lehetőségeire és a közszállításokra. ■Az Európán kívüli országokba irányuló kivitel fejlesztésének lehetőségeit dr. Sebes László ismertette és kimutatta, hogy ezekbe az országokba a háború előtti Nagymagyarország öszszes kivitelének 4,3 százaléka irányul, 1929-ben kivitelünknek 6,7, a múlt esztendőben pedig 11,8 százalékát vették fel ezek az országok, ipari kivitelünknek azonban mintegy negyedrészét. A kivitel fejlesztése érdekében szükség volna kereskedelmi szerződéses hálózatunk kiegészítésére, nyersanyag vásárlásaink kereskedelempolitikai szempontból való irányítására, rendszeres piackutatásra, a magyar cégek exportkészségének fokozására és a kiviteli hitelkérdések megoldására. Az előterjesztések után megindult vitában a felszólalók hangsúlyozták a szomszédunkká vált Lengyelországgal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét és a szabadvalutájú piacokra irányuló kivitel növelése érdekében ezeknek a piacoknak fokozottabb megismerését. A BIOSz gyászülése. Dr. Teleszky János ny. pénzügyminiszter elhalálozása alkalmából a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége június 16-án, pénteken délelőtt 11 órakor a Szövetség üléstermében (V-, Eötvös-tér 1. sz.) gyászülést tart. A BIOSz felhívása a közönséghez A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége a, következőkre hívja fel a nagyközönség figyelmét: A mezőgazdasággal foglalkozók, a folyó évi terméshozam és a mai árak alapján vizsgálják át tűzbiztosítási kötvényeiknek a termel-vényekre vonatkozó biztosítási összegeit ne állapítsák meg, hogy az egyes tételeknél ne vált-e szükségessé a biztosítási összeg megváltoztatása. Ez azért fontos, nehogy a biztosító intézetek a káresetben a kereskedelmi törvény 478. §-ában ismert aránylagos kárterémítést legyenek kénytelenek alkalmazni. A főbérleti lakással rendelkező városi közönség vizsgálja meg lakása betörés- és lopás-, biztosítási kötvényeit, nehogy biztosításuk a lakás berendezésének és felszerelésének tényleges értékén alul maradjon és így betörés esetében feleslegesen károsodjanak. Ugyanis a kereskedelmi törvény fent említett szakasza a betörésbiztosításra is vonatkozik. Figyelmeztetjük az autótulajdonosokat, hogya gépkocsik törési, szavatossági és minden egyéb kárlehetőségre nézve ne mulasszanak el biztosítást kötni, mert a nyári nagy forgalomban az autóbalesetek száma ijesztő mértékben emelkedett Új gyümölcsösök telepítésére a földmive-lésügyi minisztertől külön engedélyt kell kérni. A telepítésre alkalmas gyümölcsfajtákat is kijelöltek. Erről, valamint a köszméte termesztéséről, a rovarkártevők elleni védekezésről téli almatermesztésünk jövőjéről az aktuális gyümölcs-, szőlő-, zöldség-, virágtermesztési teendőkről, a baromfi- és méhtenyésztésről ír, képekkel bőven illusztrálva a Mengyár Gyümölcs legújabb száma, melyből — lapunkra való hivatkozással — egy alkalommal ingyen mutatványszámot küld a Magyar Gyümölcs kiadóhivatala, Budapest V., Vilmos császár-út 76. szám. Németországba és Lengyelországba élénkül a gyümölcskivitel. Az idénycikkek piacán egyre nagyobb mennyiségű árut kínálnak eladásra, amit német, lengyel és belföldi számlára vásárolnak. A megnövekedett kínálat egy-két cikknél árcsökkenést idézett elő A gyöngyösi gyümölcs, és zöldségpiacon a kereslet eleinte élénk, majd vontatott volt a cseresznye nagy része eladatlan maradt. Szerdán Németországba 7, Lengyelországba 2, Buddapestre 2 vagon, csütörtökön a fővárosba 6 tehergépkocsi és 10 kocsi árut szállítottak. Nagykereskedelmi árak (zárójelben a felhozott mennyiség): Cseresznye piros (300 q) 16—20 germersdorfi (700 q) 30-50, fekete (500 q) 16 szamóca (15 q) 10—30, ribizli (75 q) 20—25 zöldborsó (10 q) 12—14, új rózsaburgonya (35 q) 1°7x16AZÖ,darab (15 q) 20—26 uborka salátának való (5 q) 40-45, tök (5 q) 12-14 fillér kg-ként. A kecskeméti piacon kialakult nagykereskedelmi árak (zárójelben a felhozott mennyiség)* TMmGf\ ›30 qI»«. Ha 18-20, cseresznye (170 g) badacsonyi la 55—65, Ha 40—45, fekete la 40, Ha 25, pongrádi 25, baltavári 25—30 körösi 20 meggy (118 g) la 60-80, pipacs 25- apró 25—30, zöldborsó 12—14, velőborsó 18, zöldbab 25—40, uborka salátának való 45·55 fillér kg-ként, saláta fejenként 2—4, zöldpaprika tölteni való darabonként 6—8, hegyes darabonként 3—5, tök darabonként 15—30, retek csomónként 3—6, karalábé csomónként 4—10 fillér. Élelmiszerpiac A csütörtöki piacra vasúton 57 vagon különféle árut hoztak fel, amelyből 37 vagon volt a darabáru, 7 vagon a burgonya, 2 vagon a káposzta, 4 vagon a tök, 2 vagon a zöldborsó és 4 vagon a gyümölcs. Hajón 336 mázsa darabáru érkezett. Élőbaromfiból 156 ketrec vágott baromfiból 112 mázsa, tojásból 161 láda volt a felhozatal. Ezenkívül 319 őstermelőkocsival, 8 tehergépkocsival, 5 kertészkocsival, rendelésre pedig 62 kocsival és 74 tehergépkocsival hoztak fel árut. A piacon bőséges felhozatal mellett csekély volt a kereslet, aminek következtében az árakat csaknem kivétel nélkül mérsékelték. Az élelmiszerpiac fogyasztói árai kg-ként zárójelben a nagykereskedelmi áraki: leTMhns k(tarWarhta,hrjl; hátulja 28 mi°iSÍVCSí l't8iíni0LnPorkím 180' Ahus: iSSAE,*“1 ««At iMnfJ w9 finPoDt;' élfl szeletelt 90— 15,®* ie?e,L.intn,,#. szarTaa 40—40«. az 40-500. fácán drb 200—200 fenyvesmadár drb 40—50 fillér , „Ba,r„° mál és tojás: Élő: tyuk drb 200-350. ( 20-130). csirke rantaniyaló drb 100—280. kg. (100-170). kacsa hízott (110-150). lúd hízott (140- hlí°,tt fi?«-1») Vágott: tyuk 150— 200 (130—150). csirke rantaniyaló 220—360 (200—260), k TM« b1*0“ 140-220 (110-140), Ind hízott 140-20# IS*). — Teatojás válogatott drb 7.5—9, kg. 140—150. ládaáru (124—140), kosáráru (140—145) főző és apró drb 6.5—7.5, kg. 125—140 (118—135) fillér. Zöldség és főzelék: Vegyeszöldség (S— 28), kalarabe (6—20), karfiol (10—20), vöröshagyma (]»—;•), fokhagyma (6—20), fejeskáposzta hazai (12—14), kelkáposzta (10—25), fejessaláta (2—5), hónaposretek (4—10), főzeléktök 14—24 (8—16), zöldpaprika apró (3—10), töltenivaló (12—20), zöldborsó (12—18), vajbab hazai (32—40), csiperkegomba (69—160), spárga (10—80), uigorka (65—80), paraj tisztított 36—56 (25—40), sóska 20—36 (10—20) fillér. Burgonya: Gulbaha (7—95), Ella (7—8), ui (10-16), fojtott (8—16) fillér. Gyümölcs: Cseresznye (20—75), meggy (20— 90), szamóca 32—90 (12—70), ribizli (28—45), ezrei 20-40 (10-40) fillér.