Nemzeti Ujság, 1939. június (21. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-27 / 144. szám

Strang már tizedik napja tárgyal Molotoval, de eredmény még nincsen — Aláírták a francia-török megegyezést — A kül­politika eseményei London, június 26. Az angol kormány moszkvai kiküldöttje most már tizedik napja tárgyal Molotoval — eredménytelenül. Hír szerint Sir W. Strang bizonyos javas­lataihoz való hozzájárulást kért a brit kormánytól — s a külügyi hivatalban most ezt tanulmányozzák. A javaslatokról semmi sem szivárgott ki, de London­ban azt hiszik, hogy Strong meggyőződött arról, hogy közeledni kell a bolsevista kormány álláspontjához, mert máskép az angol— francia—szovjet „békefront“ megegyezése lehetetlen. A párisi lapokban súlyos szemrehányások olvashatók a még mindig kilátástalanoknak látszó moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatban. Az alsóházban Chamberlain miniszter­­elnök több kérdésre felelve kijelentette, hogy az angol kormány a francia kor­mánnyal együtt tanulmányozza a szovjet által a közös angol—francia javaslatokra tett megjegyzéseket. Lord Halifax külügyminiszter reméli, hogy egészen rövidesen abban a helyzet­ben lesz, hogy további utasításokat küld­het a moszkvai angol nagykövetnek. Pótkérdésekre kijelentette Chamber­lain, hogy nem hajlandó a francia kor­mánnyal folytatott megbeszélések rész­leteit közölni és nem hiszi, hogy angol miniszter küldése­­Moszkvába elősegítené az ügyeket. Arra a kérdésre, vájjon nem világos-e, hogy ezek a fennálló nehézségek nagy megelégedést okoznak Berlinben és nö­velik az általános európai háború vesze­delmét, Chamberlain így felelt: —­­Meglehet, hogy ez így van és remé­lem, hogy a szovjet figyelembe veszi ezt. A francia-török megegyezés a bekerítő politika újabb láncszeme Páris, június 26. Vasárnap aláírták a francia-török meg­egyezést, amely az alexandretti szandzsá­kot Törökországhoz csatolja, amiért Tö­rökország lemondott Szíriára emelt idé­nyeiről- Az aláírt egyezményben Török­ország kötelezi magát arra, hogy háború esetén — amit a Temps is hangsúlyoz — Törökország minden erejével Francia­­ország és Anglia mellé sorakozik. A meg­egyezés földközitengeri háború­­ esetére vonatkozik. Ez a kikötés elhatárolja a francia-angol-török katonai együttműkö­dés területét. A Földközi-tenger körzeté­ben a partvidéki államokon és a Darda­nellákon kívül a Balkán is benne van. A Balkán tekintetében a nyilatkozat külön pontot szentelt a Balkán biztonsága kér­désében. Nemcsak Törökországot, hanem az egész Balkán-szövetséget is bevonja a­­,béke frontjába Romániáért és Görög­országért a nyugati hatalmak már sza­vatosságot vállaltak, amihez azt a meg­jegyzést fűzi a Temps, hogy csupán Jugo­szlávia állásfoglalása bizonytalan, de a francia-török és az angol-török egyez­mény megkötése gyakorlati téren bizo­nyára nem téveszti el hatását Belgrád állásfoglalására. (7?) Az olasz sajtó a meg­egyezésről Az olasz sajtó vasárnap foglalt elő­ször állást részletesebb cikkekben a fran­cia,­török szerződéssel szemben­ A Voc d'Italia, a római félhivatalos va­sárnapi lap azt írja, hogy az alexan­dretti szandzsák átadásával Franciaor­szág megszegte a nemzetközi szerződése­ket és olyan jogot tulajdonít magának, amely nem illeti meg. A lap leszögezi, hogy a mandátum nem jelent felségjo­got. Tekintettel arra, hogy az átcsatolás­­nem Syria hozzájárulásával, sőt az arab lakosság akarata ellenére történt — álla­pítja meg­ az olasz lap —, ez a szerződés a nép­jogok megsértését is jelenti. A man­­dátumos terület egy részének önkényes átadásával Franciaország precedenst te­remtett — szögezi le a cikk és azt a gya­núját fejezi ki, hogy ezt a megegyezést­­Anglia sugalmazta, mert ellenszolgálatul megkapta az alexandrettei kikötőnek flottatámaszpontul való használati jogát. Akárcsak a megelőző angol-török szerző­dés, úgy a mostani francia-török szerző­dés is azt célozza, hogy a „balkáni béke megszervezése“ az aláíró hatalmak pro­tektorátusa alatt menjen végbe. Valójá­ban azonban mindkét szerződés a beke­rítő politika újabb láncszeme s kimon­dottan olaszellenes éle van. A lap leszö­gezi, hogy ezekkel a szerződésekkel Tö­rökország nyíltan a tengelyhatalmak el­len fordult és volt ellenségei pártjára állt, holott Németország a világháború­ban jelentős segítséget nyújtott neki, Olaszország pedig nem vett részt a há­ború után ellene irányuló akciókban. Rómában az a vélemény alakult ki, hogy Franciaország ezzel a szerződéssel Törökországnak vezető szerepet akar biz­tosítani a Balkánon és a törökök katonai erejének fejlesztésével oldalról akarja, Olaszországot fenyegetni. Ezt a fenyege­tést még fokozni akarják a nyugati ha­talmak azáltal,, hogy Romániát és Gö­rögországot is bevonták a bekerítő poli­tika balkáni előőrsei közé. A Stampa azt írja, hogy az alexan­drettei szandzsákság elcsatolása olyan tény, amelyet nem lehet egykönnyen el­felejteni. Ebben a dologban egyszer még nagy leszámolás lesz Törökországgal és F­ranciaorszá­ggal. Bukarest: Gafencu saját külön garancia terve­ A Nemzeti Újság vasárnapi számában hírt adtunk arról a komoly forrásból származó értesülésről, amely Gafencu román külügyminiszter saját külön ga­rancia tervéről szólt. Arról van ugyanis szó, hogy a Balkán államokkal kölcsönös garanciát akart nyújtani Jugoszláviá­nak, hogy Belgrádot elszakítsa a ten­gelytől és Jugoszlávia kéretlen garan­ciája ürügyével megszerezze a Jugoszláv garanciát Románia számára. A terv túl­ságosan átlátszó és mohó volt , miután a csődbekergetett Balkán-szövetség ügyé­ben is túl sok felelősség terhelte Gafen­­cut, s jobbnak látta visszavonulást fújni. A Jugoszlávia és a tengely nélkül számoló Gafencu halva született terve megbukott. A visszavonulást egy Buka­restben kiadott, de elkésett s éppen ezért gyönge hatású cáfolat jelzi A Daily Herald levelezője jelenti Bu­karestből. Az érdekelt hatalmak — közöttük An­glia is — feladtak minden reményt, hogy Bulgáriát rábírhatják a Balkánszövet­séghez való csatlakozásra. Magasrangú román hivatalos személyiség kijelentette a levelezőnek, hogy beszüntették a Romániára gyakorolt nyomást (!), amelynek az volt a célja, hogy Románia adja vissza Bulgáriá­nak Dobrudzsát. Főként Törökország tette a leghatáro­zottabb erőfeszítéseket Bulgária érde­kében, Bulgária jelentékeny területi mó­dosításokat követelt a Balkán-egyezmény aláírásának áraként. Gafencu román kül­ügyminiszter legutóbbi ankarai látoga­tása alkalmával azzal érvelt, hogy egyrészt a területi engedmények megadása nem nyúj­tana biztosítékot, hogy Bulgária csakugyan csatlakozik a Balkán­csoporthoz, másrészt az engedményeket az esetleges támadó arra használhatná, hogy a Bul­gáriának átengedett területen Románia szívébe hatoljon (?). (MTI) Condon: A pápa elhalasztotta castelgandolfoi nyaralását. (Magyar Távirati Iroda.) A News C­r­o­n­i­c­­­e jelenti Vatikánváros­­b­ó­l. XII. P­i­u­s pápa egy héttel elha­lasztotta tervezett castelgan­dolfoi nyaralásának megkez­dését, hír szerint azért, hogy fogad­hassa a Szentszék washingtoni és tokiói nagyköveteit, akik­en­ líus első hetében egyszerre érkeznek Ró­mába. Beavatott megfigyelők ebből a tényből annak a valószínűségére követ­keztetnek, hogy a Szentatya arra akarja felhasználni a jelenlegi nemzetközi hely­zetet, hogy ezt a két diplomatát, aki nagy nemzetközi fontos­ságú állást tölt be ugyancsak meghallgassa azok között az államférfiak között, akikkel tárgyalásokat folytatott a bé­kéről. Vatikáni körökben nem cáfol­ják azt a hírt, hogy Őszentsége újból személyesen tárgyal O­s b­o­r­n a vatikáni angol nagykövettel azokról a béke­lé­pésekről, amelyeket a pápa szentszéki kiküldöttje után nemrég tett . Római jelentés szerint Msgr. Cortesi varsói pápai nuncius, aki az utóbbi na­pokban több fontos megbeszélést folyta­tott Beck ezredes lengyel külügyminisz­terrel, hétfőn magánkihallgatáson jelent meg XII. Pius pápánál, hogy jelentést tegyen varsói tárgyalásai lefolyásáról. Pozsony ! Tárgyalják a szlovák alkotmányt. (Slovak Press.) Szlovákia képviselő­háza pénteken délelőtt 11 órakor ült ösz­­sze ötödik ülésére. Az idegenforgalmi törvényjavaslatot, valamint az állami címerre, állami pecsétre, állami zászlóra vonatkozó törvényjavaslatokat tárgyal­ták. Ezen az ülésen osztották ki a képvi­selők között a Szlovákia alkotmányára vonatkozó törvényjavaslatot, továbbá az állampolgárságról szóló, a belső közigaz­gatás megszervezésére vonatkozó s a leg­felsőbb számvevőszék szervezéséről szóló törvényjavaslatokat. Belgrád: Kettészakadt a jugoszláv kormánypárt. A jugoszláv kormánypárt régóta ese­dékes kettészakadása elkerülhetetlenné vált. A Sztojadinovics-csoport hívei, akik nemrégiben akciót kezdtek a szerb—hor­­vát kiegyezésre irányuló kormánypoliti­ka ellen, hétfőn elhatározták, hogy kilép­nek a kormánypártból és külön párt­­klubot alakítanak, ha nem kapnak ve­zető szerepet a kormánypárt elnökségé­ben, amely jelenleg száz százalékban Cvetkovics miniszterelnök híveiből tevő­dik össze. Miután a kormánypárt több­sége Cvetkovics-párti, ennek a követelés­nek a teljesítéséről nem lehet szó, s a Sztojadinovics-csoport kiválása befeje­zett ténnyé vált. Az ellenzéki csoporthoz körülbelül 60—70 képviselő és szenátor tartozik. Ezzel egyidejűen Belgrádban olyan hí­rek terjedtek el, hogy rövidesen sor ke­­rül a kormány átalakítására. Szó van ar­ról, hogy beveszik a kormányba az a radikális pártból kiváló Markovics Lá­zár volt igazságügyminisztert és Rado­­jevics Antal volt közlekedésügyi minisz­tert. Markovics Lázárnak igen jó össze­köttetései vannak a horvátokkal, úgy­hogy személye garancia lenne a horvá­tokkal való megegyezés végrehajtására. Több tanulmányt írt a horvát kérdésről Ez a hír annál valószínűbbnek lát­szik, mert Sztojadinovicsék elsősorban a horvátokkal folytatott tárgyalás miatt léptek ki a kormánykoalícióból. NEMZETI ÚJSÁG 3­­39 junius 27. Kedd MAGYARORSZÁG ŐSKERESZTÉNY KÉZBEN LÉVŐ EGYETLEN POSZTÓGYÁRA. ÜZEM­BEN »24. ÓTA. SZÖVETBOLTJAI­­ IV., PRO­­MUSZKA-UTCA VI. TERÉZ-KÖRUT E. «.. MARGIT-KÖRUT 60., VII., BAROSS-TÉR 18. Pár is. A Victoire áldozatot sürget Románia részéről. Hervé, a Victoire című lap főszerkesz­tője, lapjának hasábjain kiemeli azt az áldozatot, amelyet Franciaország a most megkötött francia-török egyezményben a török barátság kedvéért meghozott. Hervé ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy, igen helyes volna, ha a románok is kö­vetnék Franciaország jó példáját és visszaadnák Bulgáriának Dobrudzsa vi­tás részét, a magyaroknak pedig, ha nem is egész Erdélyt, de legalább is Erdély­nek a Temesváron és Kolozsváron át ve­zető vonal mentén elterülő országrészt, ahol a lakosság többsége határozottan magyar. Mi a megegyezés kedvéért át­engedtük Törökországnak az alex­andrettei szandzsákot, nem volna-e he­lyes, ha­ a románok is hasonló szellem­­ben járnának el Magyarországgal és Bulgáriával szembeni 444444444444444444444444444444444444444444444444444444444444» A pénzügyminiszter beszéde után a felsőház elfogadta az indemnitást Báró Radvánszky Albert pontosan öt órakor nyitotta meg a felsőház ülését. Ismertette a képviselőháztól átküldött javaslatokat, majd az állami költség­­vetési év kezdetének megváltoztatásáról, valamint az 1939. évi június 1-től decem­ber 31-ig viselendő közterhekről és fede­zendő kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Gróf Pálffy Géza szólt hozzá a javas­lathoz, amelyet első részében örömmel szavaz meg, de a másik részével szem­ben bizalmatlanságot táplál, örömmel fogadja el az első részt, mert a Felvidék visszacsatolása tette szükségessé, hogy a költségvetésre halasztást kérjen a kor­mány, de örömmel látja azt is, hogy a költségvetés visszatér a naptári évhez. Ezt racionálisnak és helyesnek tartja nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipar és kereskedelem szempontjából is és két­ségtelen, hogy előnyökkel fog járni. Az indokolással szemben ugyanis aggályai vannak és jóelőre figyelmezteti a kor­mányt, gondoskodjék arról, hogy az új költségvetés a jövőben idejében letár­gyalható legyen, nehogy az a helyzet álljon elő, mint volt a múltban, hogy a javaslat maga hiányos volt és ebből igen sok baj származott. Megállapítja, hogy az állami apparátus az utóbbi években modernizálódott és ez hozzájárul ahhoz, hogy a törvényjavaslatok jóelőre elké­szíthetők és precízebbek lehetnek. Nem volna hasznos, ha az országgyűlés két háza a felfokozott gyors munkában az egyes tételeket nem tárgyalhatná le alaposan. A javaslat második részével kapcsolat­ban kijelenti, hogy bizalommal fogadja a közterhek viseléséről és a kiadások fedezéséről szóló részt is, mert a minisz­terelnök politikája alkotmányos, jogfoly­tonos, szabad, független és önálló Ma­­gyar­ország politikája. (Éljenzés.) Ez a politika az, amelyet a felsőházban min­denki szívvel lélekkel támogat és fog tá­mogatni mindaddig, amíg a miniszter­­elnök és kormánya emellett a politika­ mellett marad. (Éljenzés és taps.) Meg­szavazza a törvényjavaslatot, mert a miniszterelnök arra az útra lépett, me­lyet ő maga szentistváni útnak nevezett és bízik abban, hogy a templom, amelybe a magyarság mindenkor visszatért, ha néha-néha megtántorodva el is hagyta ezt a templomot, örök lesz­­ a magyar­­ság, amely kizavarta már egyszer az ide­gen kufá­rokat, amikor hozzá mertek nyúlni a mi politikánkhoz, ki fogja űzni ismét ezeket a kufárokat. Kéri a minisz­terelnököt, lépjen fel az új pogányság ellen és biztosítja őt arról, hogy a felső­ház minden tagját a háta mögött fogja találni. (Nagy taps.) Reményi-Schneller Lajos: A kormány változatlanul ragaszkodik programjához Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter szólalt fel ezután és megindo­kolta, hogy mért kér a kormány felha­talmazást. A szónok is megállapította, hogy olyan események történtek, ame­lyek szükségessé tették az indemnitást. Több oldalról olyan vádak hangzottak el, hogy nem idejében kezdték el a­ költ­ségvetés előkészítését és elkéstek vele. Ezzel szemben meg kell állapítania, hogy idejében kezdték el a­ munkát, idejében haladtak előre vele, de a Felvidék terüle­tének visszacsatolása hat hetet elvont■ et­től a munkától, majd az eredmény után és a Kárpátalja visszacsatolását köve­tően új költségvetést kellett k­­estem.

Next