Nemzeti Ujság, 1940. január (22. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-06 / 4. szám
8 NEMZETI ÚJSÁG 1340 január 6. Szombat dombóvári, özv. Fejos Gyuláné bonyhádi és Vizy Ákos pápai járásbirósági, Móricz Dalma Országos Földbirtokrendező Bírósági, Deák Emilné battonyai, Kunczer Ilona Szekszárdi és Zóczy Béláné debreceni járásbírósági, Szőke Lajosné korai, Bajkai Lajos kinestái jogügyi igazgatósági, Posch Károlyné budapesti ügyészségi, ifj. Bognár József kúriai, dr. Hajdú Pálné és Biró Jánosné budapesti büntető járásbírósági, VárkonyiTenőné budapesti Ítélőtáblái, Nagy Anna szolnoki törvényszéki, Csikós Mihályné szegedi Ítélőtáblái, özv. Székely Károlyné újpesti, Szvoboda Júlia gödöllői járásbírósági, Litvai Istvánné budapesti törvényszéki, Zentai Gyula nagyatádi járásbírósági, Pataky Margit budapesti büntető törvényszéki, Szabó Kálmán miskolci járásbírósági, Gazdag Ödönné, Fekésházy Lajosné, Oaál Etel és Somfalvi Pál kincstári jogügyi igazgatósági, Bohár László budapesti I—III. kerületi és Szabó Szilárd kisvárdai járásbírósági, Komlósi Andrásné budapesti Ítélőtáblái, Csűri János szegedi törvényszéki, Mányoki Sándor kecskeméti és Boros Károly budapesti büntető járásbírósági, Bakó Ferenc szekszárdi ügyészségi, Emődi Margit szeghalmi, Molnár Sándor debrecni és Svékus Lajosné újpesti járásbírósági, Magassy Jolán budapesti büntető törvényszéki, Bacsói Ágoston kaposvári ügyészségi, Ádám Mária jászapáti járásbírósági, Gál István az igazságügyminisztériumba berendelt budapesti büntető törvényszéki, Csóka Olga debreceni járásbírósági, Tátray Gabriella sátoraljaújhelyi, Attila Sándor budapesti és Szaiber Józsefné az igazságügyminisztériumba berendelt budapesti büntető törvényszéki, Balás Zoltán igazságügyminisztériumi, Bárdfalvi Istvánné budapesti büntető, Sziklai Ilona és ifj. Horváth Józsefné székesfehérvári és dr. Seregély Gyuláné budapesti büntető törvényszéki kezelőket. Tauber Magda igazságügyminisztériumi segédhivatali gyakornokot, Zámg Józsefné igazságügyminisztériumi, Tana Erzsébet budapesti központi járásbírósági, Toperczer Andorné budapesti büntető törvényszéki, Zboray Ádám budapesti központi járásbírósági, Simonfay Ida és dr. Czenner Jenőné igazságügyminisztériumi, Arató Anna balassagyarmati törvényszéki kezelőket jelenlegi alkalmazásuk helyén, Bódi Lajos makói járásbírósági kezelőt a makói járásbírósághoz, Hepper János karcagi járásbírósági és Szűcs József budapesti törvényszéki kezelőket jelenlegi alkalmazásuk helyén, Keresztes István derecskei járásbírósági kezelőt a tiszalöki és Bagi Kálmán gyulai törvényszéki kezelő, igazolványost a gyulai járásbírósághoz irodasegédtisztekké nevezte ki. Az igazságfügyminiszter Udvarhelyi Ottó az igazságügyminisztériumba berendelt budapesti törvényszéki, Csere Lajos kiskőrösi, Gulyás Ferenc debreceni és Kiss István hódmezővásárhelyi járásbirósági dijnokokat, Czeisz Máté nagykátai járásbirósági és Mikulás Aladár szekszárdi járásbirósági betétszerkesztő dijnokokat, Gyöngyösi József szegedi járásbirósági dijnokot, Hargitai Géza hajdúböszörményi járásbirósági betétszerkesztő dijnokot, Szabó Zoltán budapesti büntetőjárásbirósági dijnokot, Mester Gyula bácsalmási járásbirósági betétszerkesztő szakáinak okát, Nováczky Ferenc nagykanizsai és Veroszta Gyula kecskeméti járásbirósági, Szekeres Irén igazságügyminisztériumi, Rerkovszky Béla budapesti Ítélőtáblái, dr. Fogarasi István kaposvári törvényszéki, dr. Mikó Ferenc szentendrei járásbirósági, özv. Probst Lajosné szegedi törvényszéki bijnokokat. Palotás Sándor kalocsai járásbirósági betétszerkesztő szakdijnokot, Vigh Mihály szolnoki és Juházy János miskolci törvényszéki, Ráth Elvira pápai járásbirósági dijnokokat, Péter Gyula az igazságügy minisztériumba, berendelt püspökladányi járásbirósági betátszerkesztő szakdijnokot, Skoda Teréz Karbs és Bara Gáborné monori járásbirósági dijnokokat, Sajtos János törökszentmiklósi járásbirósági betétszerkesztő dijnokot, Móricz Lórándné budapesti központi és Ficzere István jászberényi járásbírósági, Pusztai Kálmán debreceni ítélőtáblái, Simsay Margit kincstári jogügyi igazgatósági, Nagy József csurgói és Füvetsy Sándor szentendrei járásbírósági, Joó Katalin budapesti ítélőtáblái, Ujj István nagykanizsai és Süveges György vásárosnaményi járásbírósági bijnokokat jelenlegi alkalmazásuk helyén segédhivatali gyakoriokokká nevezte ki. A kezelői kar Az igazságügyminiszter Szombathy Gézát a budapesti ügyészséghez, Sólyom Ferencnét a budapesti I—III. kerületi járásbírósághoz, Heinisch Nándorné kaposvári, Hildák Györgyné berettyóújfalusi, Vendrei Erzsébet egri, Sváby Erzsébet budapesti központi és Keszthelyi László marcali járásbirósági dijnokokat, Antal István székesfehérvári járásbirósági betétszerkesztő dijnokot, Domján Anna budapesti I—III. kerületi, Bandi Ernő József újpesti és Bárdosi Gyula szombathelyi járásba-beégi, Kazy Imréné kalocsai és Gátér Ella egri törvényszéki, Tolnay Ida győri, dr. Kósa Mihályné fehérgyarmati, Takács Jánosné budapesti központi és Lantái Lajos enyingi járásbirósági. V. Szigeti Ilona szombathelyi ügyészségi. Hoffmann Ferenc kalocsai járásbirósági. ifj. Varga Lajos budapesti ügyészségi. Varga Imre zalaegerszegi és Páll Gyuláné vásárosnaményi járásbírósági, Érckövi István kaposvári ügyészségi, ifj. Dárdai Ferenc mohácsi, Zalay Endre budapesti központi, Orbán Vilma kiskőrösi és Frivaldszky Tibor soproni járásbírósági, ifj. Simonfalvi Imre budapesti ügyészségi, Szász Amália és ifj. Székelyhidy Antal szegedi kir. járásbirósági, Helesfai Miklós kúriai és Lehotay Mihályné budapesti I—III. kerületi kir. járásbirósági dijnokokat, Perlaki Béla adtunyi járásbirósági betétszerkesztő dijnokot, Lantos József celldömölki és Oswald Edit sárospataki járásbírósági, vitéz Sasa Józsefné kassai ítélőtáblái, Horpai Béla miskolci ügyészségi, Krasznay Olivér ceglédi járásbírósági, Lovassy József egri törvényszéki, Vaus Ferenc bajai járásbírósági, Szűts István szegedi törvényszéki, Farkas István csornai, Bükky József veszprémi és Geller Márton csornai járásbirósági, Kalászi Gyula győri ügyészségi, Bán László szombathelyi törvényszéki, Takáts Istvánné budapesti ügyészségi, dr. Kequini Péterné pestszenterzsébeti járásbirósági, Nagy Zoltán miskolci törvényszéki, Gáspár Ilona szigetvári, ifj. Vécsey Győzőné budapesti központi és Fekete Zoltán tamási járásbírósági, Csíz László veszprémi törvényszéki, Nagy Ilona mezőtúri, Farkas Teréz budapesti büntető és Horváth Kálmán gödöllői járásbírósági, Sziklai Béláné kaposvári törvényszéki, Halász Lajos paksi, Szala Pál prttnoki, Romhányi Margit gödöllői, Kertész Mária gyulai és Czeglédi Zoltán mátészalkai járásbirósági, Inokai Géza miskolci ügyészségi, ifj. Nagy Géza tokaji járásbirósági, Császár Károly budapesti ítélőtáblái, Csikoss János vámosmikólái járásbírósági, Berényi Erzsébet budapesti ügyészségi, Brunner Klára budapesti központi járásbírósági, Umlauf Lajosné igazságügyminisztériumi, Molnár Pál igazságügyminisztériumba berendelt budapesti közpronti, Horváth Katalin dombóvári, Gözsy Jolán makói és Komjáthy Tivadar újpesti járásbirósági, Kovács László miskolci törvényszéki, Legény Katalin budapesti I— III. kerületi és Salamon János pécsi járásbirósági, Galgóczy Róza miskolci ügyészségi, Németh Margit az igazságügyminisztériumba berendelt budapesti I—III. kerületi, Rezel Auguszta budapesti központi, Milovai Mátyás bácsalmási és Dobos Andor ácsai járásbirósági, Tóth Ilona és Németh Anna az igazságügyminisztériumba berendelt budapesti törvényszéki bijnokokat jelenlegi alkalmazásuk helyén, továbbá Geszthy Endre bácsalmási járásbirósági dijnokot a székesfehérvári, Tamási József nyíregyházi járásbirósági dijnok, igazolványost a nyíregyházai és Pásztor László salgótarjáni járásbirósági dijnok, igazolványost a salgótarjáni járásbirósághoz, Varga István őrmester, igazolványost a soproni és Balogh Károly nyugalmazott csendőr, Igazolványost a szolnoki törvényszékhez ideiglenes minőségű kezelőkké nevezte ki. Az igazságügy miniszter Juhász József dél- Báceod és Derekai István pestvidéki törvényszéki, Prantner István szekszárdi járásbírósági, Sziberth Ferenc pécsi törvényszéki, Lőre Ignác győri Ítélőtáblái, vitéz F. Nagy János gyulai és Szilák Albert szegedi járásbírósági, Göndöcz Ignác budapesti, Bartha Károly miskolci és Bodor Miklós budapesti büntető törvényszéki, Tóth Károly győri Ítélőtáblái és Kalmár József budapesti büntető törvényszéki I. osztályú altiszteket jelenlegi alkalmazásuk helyén szakaltisztekké nevezte ki. Kultuszminiszteri kinevezések A kormányzó dr. vitéz Haász Aladárt miniszteri osztályfőnökké kinevezte, dr. Pusztai Jánosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget. dr. Emődy Istvánnak, dr. Martonyi Jánosnak, dr. Draskóczy Mihálynak és dr. Pápai Vratarics Györgynek a miniszteri titkári címet, dr. Pataky Máriának és dr. Márkus Istvánnak a tanügyi titkári címet adományozta; a tanügyi igazgatás fogalmazói létszámában Gombkötő Antalt és Micsák Mártont tanügyi főtanácsosokká, dr. Gallay Rezsőt és dr. Tomcsányi Boldizsárt, dr. Kovács Jánost, Dobos Lászlót és dr. Kontarik Gyulát tanügyi tanácsosokká, a berendelt tanszemélyzet létszámában Marczinkó Andort állami gimnáziumi igazgatóvá a VI. fizetési osztályba kinevezte, Bihary Istvánnak és dr. Lozka Alajosnak a tanügyi főtanácsosi jelleget, dr. Neubauer Konstantinnak és dr. Boldis Dezsőnek a tanügyi főtanácsosi címet és jelleget, dr. vitéz Barnabás Istvánnak és vitéz Ujváry Lajosnak a tanügyi főtanácsosi címet, Eördögh Bélának, Madocsai Pálnak és vitéz Katskó Gyulának, Márkus Jenőnek ésTanson Vilmosnak a tanügyi tanácsosi címet, Rusznyák Bélának és dr. Somogyi Béninek a tanügyi tanácsosi címet és jelleget, Marton Józsefnek, Angyal Miksa Bélának, Csonta Győzőnek, dr. Imre Józsefnek, dr. Juhász János Lászlónak és dr. Sümegh Bélának a tanügyi titkári címet és jelleget, dr. Kornya Ferencnek a tanügyi Segédtitkári címét és jelleget adományozta, az egyesített közalapítványi fogalmazói létszámban dr. Farbáky Zoltánnak a közalapítványi királyi főügyészi címet adományozta; a minisztérium számvevőségének tiszti létszámában Márkus Artúrt miniszteri számvevőségi I. osztályú főtanácsossá kinevezte, Nika Ferencnek pedig a miniszteri számvevőségi II. osztályú főtanácsosi címet és jelleget adományozta. Pénzügyminisztériumi kinevezések A kormányzó a magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére a pénzügyminisztérium fogalmazási tisztviselőinek létszámában dr. Szilágyi Ernőt miniszteri osztályfőnökké, dr. Jalsoviczky Zoltánt miniszteri tanácsossá, dr. báró Collas Dezső, dr. Czéh József és Bosnyák Lajost miniszteri osztálytanácsosokká kinevezte; Hámos Dezsőnek a miniszteri osztályfőnöki jelleget, dr. Hirsch Nándornak és vitéz Madaras Jenőnek a miniszteri osztályfőnöki címet és jelleget, dr.Pallós Jánosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, dr. Látmányi Lászlónak a miniszteri osztálytanácsosi címet, dr. Szmertnik Imre, dr. Rábóczky György és dr. Buda Ivánnak a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget, Bécsey Béla, dr. Szendy Tibor, dr. Szakáts Kornél Gyula, dr. Kokas Lajos, dr. gróf Oaky Árpád és dr. Bolgár Emilnek a miniszteri titkári címet és jelleget, dr. Karádi László, dr. Trajánovits Lajos és dr. Schmidt Ádámnak a pénzügyi titkári címet és jelleget adományozta. Földmivelésügyi minisztériumi kinevezések A kormányzó a földmivelésügyi minisztérium fogalmazási tisztviselőinek létszámában dr. Weber Lajost és dr. Makoldi Gedeont miniszteri tanácsosokká, dr. Hazay Árpádot, dr. Kund Ede Zoltánt, dr. Nyiry Károlyt és dr. Tassonyi Ernőt miniszteri osztálytanácsosokká kinevezte, továbbá dr. vitéz Antalfy Sándornak és dr. Devich Lászlónak a miniszteri tanácsosi címet, dr. Orczy Bélának a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget, dr. Tomka Miklósnak a miniszteri titkári címet és jelleget adományozta; a minisztérium számvevőségi tisztviselőinek létszámában Fülöp Andrást miniszteri számvevőségi igazgatóvá és Demete Józsefet miniszteri számvevőségi I. osztályú főtanácsossá kinevezte; Görgényi Gyulának, Érczhegyi Dezsőnek és András Gyulának a miniszteri számvevőségi II. osztályú főtanácsosi címet és jelleget, Árkossy Ottónak, Madaras Fáinak, dr. Hübner Kálmánnak és dr. Damó Gyulának a miniszteri számvevőségitanácsosi címet és jelleget adományozta; végül a minisztérium segédhivatali tisztviselőinek létszámában Szüts Lajosnak és Frissl Istvánnak a miniszteri segédhivatali igazgatói címet és jelleget G. Magda Gábornak az irodafőtiszti címet és jelleget adományozta. A kultusz-, pénzügy- és földművelésügyi tárcák kinevezéseinek közlését kedden reggel megjelenő számunkban folytatjuk. Finnországi különösségek írta: HIVATAL JÓZSEF Amikor a világ szeme észak hősein pihen, akkor fel kell hogy táruljon előttünk a rokon finn nép egész élete, szokásai, egyben egyéni sajátosságai is, melyek nekik a legtermészetesebbek, nálunk a kuriózumok... „MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NEKÜNK“... - imádkozza az egész világ. A finn ember is, de azért kenyeret nem eszik! Van ugyan neki egy zabból és árpából készült lepényfajtája, de ebből csak éppen annyit fogyaszt, amennyi szénhidrátra a szervezetének okvetlen szüksége van. Kovásztalan, szárított, 15—20 centiméteres négyszögletesre formált vékony lapok ezek, melynek egyik felső sarkában lyuk van, s ennélfogva akasztják és szárítják afféle régimódi perecesboton. S ha a déli részen terem is valamelyes búza, ez sikértartalom nélküli és már a malomnak hozzá kell adnia olyan Vegyiszert, mely a kolesztest előmozdítja. A híres viipari hatalmas szövetkezeti malom irodája egyben Vegyészeti laboratórium is. A pászkaszerfj kényére viszont nagyszerűen eltartható, könnyen vihető és a mostani háború élelmezésében rendkívüli fontosságú, még akkor is, amikor a finn ember az é „mindennapi kenyeredben voltaképpen a mindennapi ” tejére gondol... A TEJ NEM HIÁNYOZHATIK EGYETLEN FINN CSALÁD ASZTALÁRÓL SEM. Ott találjuk szegénynél, gazdagnál egyaránt. A kövér, jó, friss tej pótolja a vizet és helyettesíti az amúgy is ismeretlen bort. A szövetkezeteknek szállított tejjel fizeti az adóját, mint ahogyan évszázadokkal ezelőtt vajjal fizetett a fejedelmeinek le. Minden finn család viszi a tejét a nagy Valiotojszövetkezet helyi fiókjába s ezzel már törleszti is naponta az összes adóját és egyben biztosítja a külkereskedelmi forgalmat. A tejből száz literes hordókba ömlesztett sózott vaj lesz. Nekünk szokatlan iz, nekik a legtermészetesebb táplálék. Éppen olyan természetes, mint a keleti embernek a faggyú, az olasznak az olaj, a középeurópainak a disznózsír, a franciának a friss teavaj — északon meg a sózott, konzervált vaj...» FINNORSZÁGBAN A LEGNAGYOBB ÉRTÉK AZ EMBER, ugyanakkor, amikor az egész világon emberfeleslegek mutatkoztak. A legdrágább és legkomplikáltabb gépeket is beszerzik, csakhogy kevesebb munkásra legyen szükségük. Mert északon kevés a gyerek és sok a gyár. Az a temérdek fa, ami ott terem és az a sok vízesés, mint ingyen energiaforrás, egyre több gyárat követel. A papír- és cellulezegyárak egymás hegyenhátán- És a finn pedig nem gyári munkásnak született. Inkább erdei famunkás, ahol a vihar tépi és a szél szaggatja. A gyár kőépülete idegen neki. Pedig sziklákkal teli ország, de azért ő csak fagerendákból zójja össze és mohával béleli ki laházát. Csak Helsinkit építette kőből, azért is nevezik kőrengetegnek. Annyi tűzeset után is inkább újra építi az ő illatos északi fenyőjéből a házát, semhogy kő között lakjék. • A SVÉDEK SZELEPE A FINN KÖZGAZDASÁGI ÉLETBEN évszázadokon keresztül bankár és nagykereskedő munkája volt. A nagy hajózási vállalatok az övéik voltak, a bankokban ők ültek. Az igaz, hogy viszont a zenét, kultúrát, irodalmat a svédek támogatták a legjobban. Nem is szakadtak el lélekben és érzésben egymástól soha. A két nyelv használata ma is közös minden állami hivatalban. Pedig a lakosságnak csak 10 százaléka svéd- És például senkinek sem tűnik ott fel, hogy a finnek legnagyobb nemzeti költője, a nagy Runeberg sohasem irt más nyelven, csak — svédül! Turkui villájában, mely ma nemzeti múzeum, nem láttam egyetlen finn kéziratot sem. A finn sohasem haragudott a svédre, pedig századokon át az övék volt az élet java. A finn ember, a maga csendes módján megtalálta ennek is az ellenszerét, gazdasági tévéin. És miként a zsidót a kerakecevemben le tudja győzni a görög, a görögöt az arab, az arabot az örmény, így lett ellenállhatatlan versenytársa a svéd hegemóniának a finn szövetkezet!,,,. * FINNORSZÁGBAN NINCS ZSIDÓKÉRDÉS és mégis, négymillió finn között csak háromezer zsidó él! És pedig egyszerűen azért, mert a finnek között nem lehet keresni. Nyithat boltot, de rendelni csak a helybeli szövetkezet útján rendelhet. Ez meg csak az Elanto: a szövetkezetek, ipartelepek és gyárak nagy központja útján kaphat árut A központ csak a helyi szövetkezettel számol el, tehát a kereskedő csak ennek a függvénye lehet Ez szabja meg, ez irányítja az árat A kereskedő, ha meg akar élni, csak a szövetkezetnél és csak drágábban árusíthatna. De ki megy oda vásárolni, ahol drágábban adnak. Az új üzlet tehát már nyitásakor megbukott mert a boltra, csak rá lehetne fizetni. A MAGYAR ÍRÓKÉRT . Rövid ideje annak, hogy a Csanádi megyéspüspök hívó szava megmozgatta a magyar társadalmat. Mentsük meg a magyar képzőművészetet! — adta ki a jelszót a magyar főpásztor és szava a magyar társadalom legszélesebb rétegeiben talált megértő visszhangra. A magyar művésztársadalom örök baján kívánt segíteni a Csanádi püspök, amikor felhívást intézett a nemzet lelkiismeretéhez. A magyar művész , a földkerekség egyik legtermékenyebb, legtehetségesebb, legeredetibb alkotója s éppen ennek a művésznek kell nélkülöznie azt, amit a Sors a nagyobb, tehetősebb nemzeteit fiainak megadott, a társadalom megértését, támogatását. A megrázó szavakra sokaknak lelkiismerete ébredt fel és reméljük, hogy az az áldozatos segítség, amellyel a megértő magyar szívek máris megkezdték képzőművészeink felkarolását hatalmas társadalmi megmozdulássá izmosodva, végre-valahára, talán —* mondjuk ki őszintén — tisztességes megélhetéshez juttatja a magyar képzőművész gárdát. A Csanádi püspök felhívására megindult társadalmi akció élére a társadalmi akciók nemeslelkű, megértő, áldozatkész védnöke, maga Horthy Miklósné, a kormányzó hitvese állt, aki 20,000 pengős adományával indította meg az adakozást. Azóta egyre-másra érkeznek az adományok és ma már igen tekintélyes az az összeg, amely az akció rendelkezésére áll. Örvendetes jelenség, hogy a társadalmi mozgalom nemcsak a képzőművészeink helyzetére terelte rá a közvélemény figyelmét, hanem egyre több oldalról hallatszanak nyilatkozatok, amelyek arra mutatnak, hogy a nemzet lelkiismerete ébredezik más irányban is. Közéleti vezetők egymás után mutatnak rá arra, hogy nemcsak a magyar képzőművészek, hanem a magyar költő és író társadalom is súlyos gondokkal küzd. Különösen nehéz, majdnem megoldhatatlan probléma elé állította a szépirodalom művelőit a sajtótermékek oldalszámát korlátozó papírrendelet. Irodalom, papír nélkül! Sas, amelynek szárnyát szegték. Lehetetlen azt kívánni, hogy szárnyaljon, a nemesebb célok magasabb régiói felé. A művész mindennapi gondok, a létért való állandó küzdelem között olyan, mint a szárny aszegett sas. A magyar írónak, költőnek pedig éppen a mai nehéz időkben kell teljesítenie kötelességét. A magyar történelem lapjai elégé világosan mutatják, hogy valahányszor fellegek tornyosultak a Kárpátok fölött, ha a nemzet megpróbáltatások óráit élte, vigasztalója, támasza, reménységadója a magyar költő, a magyar író volt. A mai nemzedéknek is meg kell szívlelnie ezt és a rendkívüli időkhöz mérten rendkívüli áldozatkészséggel kell kivennie részét abból a társadalmi megmozdulásból, amely a magyar író és költő létét akarja biztosítani. A nemzetet erősíti az, aki ha kell, áldozatok árán is tehetőségéhez képest kiveszi részét a magyar irodalmat támogató akcióból!