Nemzeti Ujság, 1940. március (22. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-21 / 65. szám

Teleki földmivelésügyi miniszter repülő­szemleútja az árvízsújtotta területek fölött Fokozatosan apad a Duna vízállása A budapesti Duna-szakaszról elvonult az ár és a rádió szerdán délben közölte hallgatóival, hogy a fővárosról további jelentéseket nem ad. A megnyugtató hír súlyos gondot vett le a hatóság válláról, bár majdnem bizonyosnak látszott, hogy a fővárosi Dunaszakasz csupán az alsó rakpartokat önti el és magasabbra nem emelkedik ... A főváros és az­ ország figyelme azonban tovább is őszinte aggo­dalommal fordul a vidék felé, ahol ugyan­csak kedvezőbb a helyzet, de még egyre érkeznek lesújtó hírek. A visszavonuló ár számos helyen emberáldozatot is kö­vetelt.. A Duna a súlyosan veszélyeztetett Dunaföldvárnál is apad s a jégtorlasz most Paks alatt, Bogyiszlónál zárja el a Duna vizét. A m. kir. légierők most ez ellen a torlasz ellen indítanak támadást, százkilós bombákkal. A földművelésügyi minisztérium víz­rajzi intézetében a következőket mon­dották: — A Duna vize apad, egészen Soltig. Duna­földvárnál is csökkent a vízállás. Kedden este Dunaföldvárnál 682 centi­méteres vízmagasságot mértek, hajnali öt órára 745 centiméterre szökött a Duna árja. Ezután megindult az apadás és most már csupán 700 centimétert mutat a mérce a Duna­földváron. — Paksnál számolni kell a Duna vizé­nek emelkedésével, utána Baja és Mo­hács kerül sorra. Baja felett, Érsekcsa­­nádnál máris jelzik a vízemelkedést, a vele átellenben lévő Bogyiszlónál éjfél óta egy méteres áremelkedést mértek. A viz a vetésekben sok kárt tett — állapí­totta meg repülőútján a földmivelési miniszter Vitéz Teleki Mihály gróf földmive­lésügyi miniszter szerdán délelőtt tit­kára. Vaszary László miniszteri titkár kíséretében berepülte az árvíz sújtotta dunamenti és pest megyei területeket. A miniszter repülő szemléjéről vissza­térve, a következőket mondott«... — Csepeltől délnek vettük utunkat s láttuk, hogy a Csepel-sziget alsó részén fekvő Lórév és Makád községek víz alá kerültek, a házakat mindenütt körülveszi az ár. Elrepültünk Adony és Rácalmás fölött, ahol tegnap repülőgépről bombáz­ták a Dunán a jégtorlaszt s megállapí­­tottuk, hogy a jégtorlasz már lecsúszott Dunaföldvárig; odáig jégmentes már a Duna, viszont Paksig még mindig ma­gas a jégállás a Dunán, úgyhogy esetleg szükségesnek látszik, hogy ma délután Dunaföldvár és Paks között bombázzák repülőgépről a torlaszokat. Különösen Solttal szemben van néhány ártéren levő major teljesen körülvéve vízzel. Egészen tisztán láttunk mindent, mert a nagy köd miatt egészen alacsonyan, 120—150 méteres magasságban kellett repülnünk, sőt néhol 80 méterre is kénytelenek vol­tunk leereszkedni. Bajáig és onnan egé­szen Mohácsig mentünk le, ezen a terüle­ten már Pakstól kezdve lefelé kevés a jég, úgyhogy egészen a jugoszláv hatá­rig szabad folyása van a víznek. A Du­nántúl felé akartunk fordulni Mohács­nál, de ez az óriási köd miatt lehetet­lenné vált s igy a valamivel tisztább keletnek, Szeged felé fordultunk s meg­néztük a felsőbácskai és a pestmegyei területeket elbontó belvizeket. Minden tanya egy-egy szigetnek tűnik fel itt, annyira elborított mindent a viz. Szeged előtt visszafordultunk és a Duna-Tisza­­közi Lecsapoló Társulat csatornája men­tén repültünk északnak. Kiskunhalas— Kiskunmajsa—Izsák—Kunszentmiklós fe­lett vitt el az utunk, s amerre csak re­pültünk, mindenütt óriási kiterjedésű belvizeket láttunk. Félő, hogy ezek a bel­vizek igen tetemes károkat okoznak. A belvizek levezetése terén sajnos még sok a tennivaló. A kultúrmérnöki hivatalok mindenütt erősen munkában vannak, de a munkálatokat nagyon megnehezíti az, hogy a talaj a rendkívül hideg télben erősen összefagyott s igy nem tudja ma­gába szívni a vizet. Sok őszi vetést tesz­nek tönkre ezek a belvizek s a vetések pótlására tavasszal nagyarányú vetőmag akcióra lesz szükség. Ezt az akciót a föld­mivelésügyi minisztérium már meg is kezdte. A földmivelésügyi miniszter örömmel állapította meg, hogy a Duna árhulláma csökkenőben van s ha szerdán délután a Duna­földvár és Paks közötti szakaszon is szétbombázzák a jégtorlaszokat, itt is megszűnik a víz felduzzadása s a Duna színvonala végig az egész magyar szaka­szon csökken. Vitéz Endre László alispán szemleútja A dunavecsei járásban szerda reggelre a helyzet minden vonalon javult. Dömsö­­dön a dabi községi iskolával szemben gátalatti erős szivárgást észleltek, a ki­vonult karhatalmi alakulatoknak és mű­szaki csapatoknak azonban az éjszaka fo­lyamán sikerült a nagyobb veszélyt el­hárítani. Nyúlgátak építésével medrébe vezették vissza a Duna vizét. Vitéz Endre László alispán kedden a délutáni órákban az árvíz sújtotta terüle­tekre ment, hogy személyesen is meggyő­ződjék a veszély nagyságáról. Előbb Atác­­kevére ment az alispán, majd pedig Pe­reg, Lacháza és a többi községeket láto­gatta meg, ahol mindenütt érintkezésbe lépett a községek vezetőivel és a kivezé­nyelt katonaság parancsnokaival a szük­séges intézkedések megtétele céljából. Az alispán a késő éjszakai órákban érkezett vissza a megyeházára . A dunavecsei járásban Zsolt, Dunaegy­­háza községekben szerda reggelre számot­tevő apadás volt észlelhető. A többi köz­ségekből is apadást jelentenek, úgyhogy közvetlen részély sehol sincs. A somogymegyei árvíz elöntötte Szo­­majom, Kaposmérő, Taszár, Mosdós, Nagyberki, Kisberki, Kapospóda közsé­geket és Kaposvár alacsonyabban fekvő városrészeit. Szigetváron is sok ház víz alá került, Somogy megye minden pa­takja kiöntött. Az áradat számos házat rombadöntött, sok hidat elsodort. Em­beréletben is áldozatot követelt. Elra­gadta Kovács Lajos lipótfai vasúti pá­lyamunkás 11 éves kisfiát, akinek holt­testét 8 kilométerrel távolabb, Kapos­­ujlaknál fogták ki. Szabó József kapos­­mérői lakos elemi iskolás fiát is elsodorta az ár. A gyermek holttestét még nem si­került megtalálni. Kaposvár elöntött ré­szein két ember fulladt a vízbe, holt­­testüket csak három nappal később sike­rült elszállítani. A nagy pusztítás után most már a víz a legtöbb helyen vissza­tért a folyók és patakok medrébe. Cegléden és környékén nagy kárt oko­zott a fierje—Perje csatorna áradása. Több ház összedőlt és néhány családot ki kellett lakoltatni. Törtei község határá­ban is nagyobb területet öntött el az árvíz. Három repülő bombázta a paksi jégtorlaszt Szekszárd, március 3­1. A Sió további áradását a Medina fe­letti árterületen lefogták, de hogy az ára­dás erejét meddig tudják feltartani, azt nem lehet tudni. Sióagárd község lak­os­­ságát kedd­en este nagyrészt kilakoltatták és a szomszédos községekben helyezték el. A községet ugyan még nem öntötte el az ár, de a Sió és a Völgység-patak át­­szakította a gátakat és minden pillanat­ban számolni lehet, hogy az áradat a községre zúdul. A tolna megyei Duna­­szakaszon a szerdai nap volt a legkritiku­sabb, mert a Budapest felől lezúduló víz­tömeg elérte Paksot. Madocsa és Duna­­kömlőd községeknél, ahol nincs megfelelő gát, a Duna áradata elöntötte a földeket és szétszakította, elmosta az országutat is. Veszélyesebbé tette a helyzetet, hogy Paks felett hatalmas jégtorlasz van a Dunán, amely meggátolta a rendes lefo­lyást. Az alispán közölte a Nemzeti Újság tudósítójával, hogy szerdán délben há­rom repülőgépet kért a székesfehérvári repülőtér-parancsnokságtól a Paks feletti jégtorlasz bombázására. A három repülő­gép a délután folyamán hosszasan bom­bázta a jégtorlaszokat. Dunaföldvár felett az árvíz elsodorta a budapesti országút nagy hídját is. Dom­bóvár teljesen el van zárva a külvilág­tól. Az árvíz miatt a vonatok sem köz­lekedhetnek. Az Árpád sínautó továbbra is Szekszárdon keresztül közlekedik Sár­bogár­d felé. Az áradás legjobban Báta községet veszélyezteti, mert a Duna hat­méteres áradásánál a község és határá­nak legértékesebb része a víz alá kerül. NEMZETI ÚJSÁG 5 1940 március 21. Csütörtök I a járulékul * B I főárusítónál vegyen egy osztálysorsjegyet VI., Teréz-körúti. ■­­ . ( Mussolíni-térnél. ü l í8~3|2peim /^Ipenoí Telefon: 122-932. % Az alispán katonai segítséget kért a men­tési munkálatokhoz. Az árvíz okozta pályarongálások miatt a következő vonalakon szünetel a forgalom: Zalaapáti—Balatonszentgyörgy, Pusztasza­­bölcs—Előszállás, Tokod—Annavölgyibánya—­­Sárisáp, Tab—Siófok, Simontornya—Kesző­­hidegkut—Gyönk, Oszlopán—Lengyeltóti, Nagyatád—Lábod, Okorág—Kárászpuszta— Sellye, Ujdombóvár—Mágocs—Alsómocsolád, Keszőhidegkut— Gyönk—Tamási — Ma­jsamik­­lósvár, Ujdombóvár—Sásd. Ezenkívül Türje— Ukk, Jánosháza—Ukk, Kaposvár—Szentba­lázs, Ludány—Nógrádszakál állomások kö­zött a forgalmat átszállással, Dunaföldvár— Solt állomások között pedig MÁVAUT autó­­buszok közbeiktatásával tartják fenn, oly­képpen, hogy a Paksról 3 óra 40 perckor induló 5017. számú vonathoz csatlakozóan Kunszentmiklóson át 8 óra 50 perckor érke­­zik Budapest Keleti-pályaudvarra és az, el­lenirányban Budapest Keleti­ pályaudvarról 18 óra 22 perckor induló 028. számú vonat ugyancsak Kunszentmiklós—Solt—Dunaföld­­váron át 22 óra 50 perckor érkezik Paks állo­­másra. A pálya-helyreállítási munkálatok mindenütt folyamatban vannak. p­olitikai GRÓF TELEKI PÁL miniszterelnök ked­den este 9 óra 20 perckor feleségével és leányával Triesztbe érkezett. A pálya­udvaron a magyar főkonzul, a város pol­gármestere, a trieszti hadtest parancs­noka, a fasiszta milícia helyi csoportjá­nak vezetője, a fasiszta párt trieszti kör­zet vezetője és a hatóságok képviselői fo­gadták. A magyar miniszterelnök két napot tölt Triesztben, ahol rokonai lát­ják vendégül. Zöldcsütörtökön este gróf Teleki Pál tovább utazik Rómába s ott tölti a húsvéti ünnepeket. Római tartóz­kodása alatt a kri­ináli magyar követ­ségen száll meg. Bár utazása magánjel­legű, a miniszterelnök alkalmat fog ta­lálni arra, hogy megbeszéléseket folytas­son Mussolinival és­ gróf Ciano külügy­miniszterrel. * A MINISZTERELNÖK olaszországi utazása továbbra is élénken foglalkoztatja a külföldi sajtót. A Giornale d Italia budapesti tudósí­tója a következőket írja: „A magyar minisz­terelnök az európai politika döntő pillanatá­ban utazott Olaszországba. A legnagyobb ér­deklődés fordul most Délkelet-Európa hely­zete felé. Olaszország békepolitikájának sike­rült eddig megakadályoznia, hogy az európai tűzvész a dunai és a balkáni vidékre is kiter­jedjen. Kitűnt azonban, hogy a háború követ­­keztében új problémák csatlakoztak a régiek­hez ezekben az államokban. Érthető tehát, hogy a délkelet-európai béke fenntartásához fokozott éberségre van szükség. Ennek a bé­kének egyik alaptényezője Magyarország. Külön fontossága van annak a körülmény­nek, hogy a római megbeszélésekre a bren­­neri találkozás után kerül sor. A megbeszélé­seken minden bizonnyal megvizsgálják a dél­kelet-európai helyzetet és meg fogják állapí­tani a magyar-olasz együttműködés további irányelveit. A Telegrafo, miután megálla­pítja, hogy Rómában időszerű kérdéseket fog a magyar miniszterelnök megbeszélni, azt írja, hogy az olasz—magyar barátság további elmélyítéséről már nincsen szó, mert hiszen ezt a viszonyt már nem is lehetne bensősé­gesebbé és szívélyesebbé tenni.­­ "A RÓMAI MEGBESZÉLÉSEK iránt Ber­linben, Londonban és Belgrádban is nagy érdeklődés nyilvánul meg. A ber­lini lapok kivétel nélkül beszámolnak Teleki miniszterelnök római utazásáról. A Frankfurter Zeitung megállapítja, hogy a római találkozó — tekintettel a fennálló magyar-olasz kapcsolatokra — egyáltalán nem rendkívüli esemény, mégis különös érdeklődést­ kelt azért, mert a találkozó közvetlenül Hitler és Mussolini megbeszélése után történik, ennek a megbeszélésnek pedig Magyar­­országon éppen úgy, mint a többi dél­kelet-európai országban, nagy figyelmet szentelnek. A londoni Reuter-Iroda újabb részletes jelentést adott ki Teleki római utazásáról. A Daily Sketch jelen­tése szerint „a magyar miniszterelnök római látogatása újabb jele annak, hogy a délkelet-európai államokat a tengely jegyében csoportosítják. Olaszország, mint Magyarország jóbarátja, körvona­lazza, majd Magyarország pozícióját az új tájékozódásban“. A jugoszláv lapok közül, hogy a magyar miniszterelnököt a jugoszláv határon Subatics horvát bán nevében a határmenti járás főszolgabí­rója meleg szavakkal üdvözölte. A mi­niszterelnök egy ideig elbeszélgetett az üdvözlésre megjelent jugoszláv személyi­ségekkel, majd folytatta útját Ljublja­nán át Triesztbe. VARGA JÓZSEF kereskedelmi miniszter szerdán délben a trieszti gyorsvonattal Nagy­kanizsán át Abbáziába utazott. A kereske­delmi miniszter Abbáziában tölti húsvéti szabadságát. * A KÉPVISELŐHÁZ állandó összeférhe­tetlenségi bizottsága kedden formális ülést tartott gróf Széchenyi Lajos össze­férhetetlenségi ügyében. A bizottság az ügy előadójává Huszovszky Lajost vá­lasztotta m­eg s az érdemleges tárgyalás határidejéül április 3-án délelőtt 11 órát tűzte ki. A FRANKFURTER ZEITUNG „Revízió és nemzetiségi kérdés“ címmel foglalkozik a Felvidéki Magyar Pártnak a Magyar Élet Pártjába történt beolvadásával. A lap rámu­tat arra, hogy bár a két párt egyesülése bel­politikai esemény, de voltak külpolitikai fel­villanásai is. A megemlékezés azokról a vá­rosokról, amelyek azelőtt Magyarországhoz tartoztak és másfél évvel ezelőtt visszatértek, alkalmul szolgált az elhangzott beszédekben a revíziós kérdés elvi fejtegetéséhez. Imrédy Béla volt miniszterelnök világosan kifejezésre juttatta Magyarország politikai alapeszméjét, amikor arról beszélt, hogy Magyarországnak húsz éven keresztül csak egy gondolata és vezetőeszméje volt: a magyar revízió esz­méje. Ehhez hozzátette, hogy: „Még ma is elégedetlenek vagyunk". Foglalkozik a lap továbbá a miniszterelnök beszédével, amely szintén ismételten említette a nemzetiségi kérdést. Kiemeli a beszédből, hogy a szent­­istváni eszme nem jelenthet, erőszakos nyelvi és külső magyarosítást, hanem a lelkek ma­gyarrá válását jelenti. RENDEZTE MÁTÓL ?Avih D IN­ JACK /'/Wv' kizárólagos i§\ | LUK J^EDY X AMA ft k ' M BROADWAY (il­iiziiu­m^^lEr gigH Károly­ körút 3. Telefon: 144-212.

Next