Nemzeti Ujság, 1940. március (22. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-21 / 65. szám

Teleki földmivelésügyi miniszter repülőszemleútja az árvízsújtotta területek fölött Fokozatosan apad a Duna vízállása A budapesti Duna-szakaszról elvonult az ár és a rádió szerdán délben közölte hallgatóival, hogy a fővárosról további jelentéseket nem ad. A megnyugtató hír súlyos gondot vett le a hatóság válláról, bár majdnem bizonyosnak látszott, hogy a fővárosi Dunaszakasz csupán az alsó rakpartokat önti el és magasabbra nem emelkedik ... A főváros és az ország figyelme azonban tovább is őszinte aggodalommal fordul a vidék felé, ahol ugyancsak kedvezőbb a helyzet, de még egyre érkeznek lesújtó hírek. A visszavonuló ár számos helyen emberáldozatot is követelt.. A Duna a súlyosan veszélyeztetett Dunaföldvárnál is apad s a jégtorlasz most Paks alatt, Bogyiszlónál zárja el a Duna vizét. A m. kir. légierők most ez ellen a torlasz ellen indítanak támadást, százkilós bombákkal. A földművelésügyi minisztérium vízrajzi intézetében a következőket mondották: — A Duna vize apad, egészen Soltig. Dunaföldvárnál is csökkent a vízállás. Kedden este Dunaföldvárnál 682 centiméteres vízmagasságot mértek, hajnali öt órára 745 centiméterre szökött a Duna árja. Ezután megindult az apadás és most már csupán 700 centimétert mutat a mérce a Dunaföldváron. — Paksnál számolni kell a Duna vizének emelkedésével, utána Baja és Mohács kerül sorra. Baja felett, Érsekcsanádnál máris jelzik a vízemelkedést, a vele átellenben lévő Bogyiszlónál éjfél óta egy méteres áremelkedést mértek. A viz a vetésekben sok kárt tett — állapította meg repülőútján a földmivelési miniszter Vitéz Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter szerdán délelőtt titkára. Vaszary László miniszteri titkár kíséretében berepülte az árvíz sújtotta dunamenti és pest megyei területeket. A miniszter repülő szemléjéről visszatérve, a következőket mondott«... — Csepeltől délnek vettük utunkat s láttuk, hogy a Csepel-sziget alsó részén fekvő Lórév és Makád községek víz alá kerültek, a házakat mindenütt körülveszi az ár. Elrepültünk Adony és Rácalmás fölött, ahol tegnap repülőgépről bombázták a Dunán a jégtorlaszt s megállapítottuk, hogy a jégtorlasz már lecsúszott Dunaföldvárig; odáig jégmentes már a Duna, viszont Paksig még mindig magas a jégállás a Dunán, úgyhogy esetleg szükségesnek látszik, hogy ma délután Dunaföldvár és Paks között bombázzák repülőgépről a torlaszokat. Különösen Solttal szemben van néhány ártéren levő major teljesen körülvéve vízzel. Egészen tisztán láttunk mindent, mert a nagy köd miatt egészen alacsonyan, 120—150 méteres magasságban kellett repülnünk, sőt néhol 80 méterre is kénytelenek voltunk leereszkedni. Bajáig és onnan egészen Mohácsig mentünk le, ezen a területen már Pakstól kezdve lefelé kevés a jég, úgyhogy egészen a jugoszláv határig szabad folyása van a víznek. A Dunántúl felé akartunk fordulni Mohácsnál, de ez az óriási köd miatt lehetetlenné vált s igy a valamivel tisztább keletnek, Szeged felé fordultunk s megnéztük a felsőbácskai és a pestmegyei területeket elbontó belvizeket. Minden tanya egy-egy szigetnek tűnik fel itt, annyira elborított mindent a viz. Szeged előtt visszafordultunk és a Duna-Tiszaközi Lecsapoló Társulat csatornája mentén repültünk északnak. Kiskunhalas— Kiskunmajsa—Izsák—Kunszentmiklós felett vitt el az utunk, s amerre csak repültünk, mindenütt óriási kiterjedésű belvizeket láttunk. Félő, hogy ezek a belvizek igen tetemes károkat okoznak. A belvizek levezetése terén sajnos még sok a tennivaló. A kultúrmérnöki hivatalok mindenütt erősen munkában vannak, de a munkálatokat nagyon megnehezíti az, hogy a talaj a rendkívül hideg télben erősen összefagyott s igy nem tudja magába szívni a vizet. Sok őszi vetést tesznek tönkre ezek a belvizek s a vetések pótlására tavasszal nagyarányú vetőmag akcióra lesz szükség. Ezt az akciót a földmivelésügyi minisztérium már meg is kezdte. A földmivelésügyi miniszter örömmel állapította meg, hogy a Duna árhulláma csökkenőben van s ha szerdán délután a Dunaföldvár és Paks közötti szakaszon is szétbombázzák a jégtorlaszokat, itt is megszűnik a víz felduzzadása s a Duna színvonala végig az egész magyar szakaszon csökken. Vitéz Endre László alispán szemleútja A dunavecsei járásban szerda reggelre a helyzet minden vonalon javult. Dömsödön a dabi községi iskolával szemben gátalatti erős szivárgást észleltek, a kivonult karhatalmi alakulatoknak és műszaki csapatoknak azonban az éjszaka folyamán sikerült a nagyobb veszélyt elhárítani. Nyúlgátak építésével medrébe vezették vissza a Duna vizét. Vitéz Endre László alispán kedden a délutáni órákban az árvíz sújtotta területekre ment, hogy személyesen is meggyőződjék a veszély nagyságáról. Előbb Atáckevére ment az alispán, majd pedig Pereg, Lacháza és a többi községeket látogatta meg, ahol mindenütt érintkezésbe lépett a községek vezetőivel és a kivezényelt katonaság parancsnokaival a szükséges intézkedések megtétele céljából. Az alispán a késő éjszakai órákban érkezett vissza a megyeházára . A dunavecsei járásban Zsolt, Dunaegyháza községekben szerda reggelre számottevő apadás volt észlelhető. A többi községekből is apadást jelentenek, úgyhogy közvetlen részély sehol sincs. A somogymegyei árvíz elöntötte Szomajom, Kaposmérő, Taszár, Mosdós, Nagyberki, Kisberki, Kapospóda községeket és Kaposvár alacsonyabban fekvő városrészeit. Szigetváron is sok ház víz alá került, Somogy megye minden patakja kiöntött. Az áradat számos házat rombadöntött, sok hidat elsodort. Emberéletben is áldozatot követelt. Elragadta Kovács Lajos lipótfai vasúti pályamunkás 11 éves kisfiát, akinek holttestét 8 kilométerrel távolabb, Kaposujlaknál fogták ki. Szabó József kaposmérői lakos elemi iskolás fiát is elsodorta az ár. A gyermek holttestét még nem sikerült megtalálni. Kaposvár elöntött részein két ember fulladt a vízbe, holttestüket csak három nappal később sikerült elszállítani. A nagy pusztítás után most már a víz a legtöbb helyen visszatért a folyók és patakok medrébe. Cegléden és környékén nagy kárt okozott a fierje—Perje csatorna áradása. Több ház összedőlt és néhány családot ki kellett lakoltatni. Törtei község határában is nagyobb területet öntött el az árvíz. Három repülő bombázta a paksi jégtorlaszt Szekszárd, március 31. A Sió további áradását a Medina feletti árterületen lefogták, de hogy az áradás erejét meddig tudják feltartani, azt nem lehet tudni. Sióagárd község lakosságát kedden este nagyrészt kilakoltatták és a szomszédos községekben helyezték el. A községet ugyan még nem öntötte el az ár, de a Sió és a Völgység-patak átszakította a gátakat és minden pillanatban számolni lehet, hogy az áradat a községre zúdul. A tolna megyei Dunaszakaszon a szerdai nap volt a legkritikusabb, mert a Budapest felől lezúduló víztömeg elérte Paksot. Madocsa és Dunakömlőd községeknél, ahol nincs megfelelő gát, a Duna áradata elöntötte a földeket és szétszakította, elmosta az országutat is. Veszélyesebbé tette a helyzetet, hogy Paks felett hatalmas jégtorlasz van a Dunán, amely meggátolta a rendes lefolyást. Az alispán közölte a Nemzeti Újság tudósítójával, hogy szerdán délben három repülőgépet kért a székesfehérvári repülőtér-parancsnokságtól a Paks feletti jégtorlasz bombázására. A három repülőgép a délután folyamán hosszasan bombázta a jégtorlaszokat. Dunaföldvár felett az árvíz elsodorta a budapesti országút nagy hídját is. Dombóvár teljesen el van zárva a külvilágtól. Az árvíz miatt a vonatok sem közlekedhetnek. Az Árpád sínautó továbbra is Szekszárdon keresztül közlekedik Sárbogárd felé. Az áradás legjobban Báta községet veszélyezteti, mert a Duna hatméteres áradásánál a község és határának legértékesebb része a víz alá kerül. NEMZETI ÚJSÁG 5 1940 március 21. Csütörtök I a járulékul * B I főárusítónál vegyen egy osztálysorsjegyet VI., Teréz-körúti. ■ . ( Mussolíni-térnél. ü l í8~3|2peim /^Ipenoí Telefon: 122-932. % Az alispán katonai segítséget kért a mentési munkálatokhoz. Az árvíz okozta pályarongálások miatt a következő vonalakon szünetel a forgalom: Zalaapáti—Balatonszentgyörgy, Pusztaszabölcs—Előszállás, Tokod—Annavölgyibánya—Sárisáp, Tab—Siófok, Simontornya—Keszőhidegkut—Gyönk, Oszlopán—Lengyeltóti, Nagyatád—Lábod, Okorág—Kárászpuszta— Sellye, Ujdombóvár—Mágocs—Alsómocsolád, Keszőhidegkut— Gyönk—Tamási — Majsamiklósvár, Ujdombóvár—Sásd. Ezenkívül Türje— Ukk, Jánosháza—Ukk, Kaposvár—Szentbalázs, Ludány—Nógrádszakál állomások között a forgalmat átszállással, Dunaföldvár— Solt állomások között pedig MÁVAUT autóbuszok közbeiktatásával tartják fenn, olyképpen, hogy a Paksról 3 óra 40 perckor induló 5017. számú vonathoz csatlakozóan Kunszentmiklóson át 8 óra 50 perckor érkezik Budapest Keleti-pályaudvarra és az, ellenirányban Budapest Keleti pályaudvarról 18 óra 22 perckor induló 028. számú vonat ugyancsak Kunszentmiklós—Solt—Dunaföldváron át 22 óra 50 perckor érkezik Paks állomásra. A pálya-helyreállítási munkálatok mindenütt folyamatban vannak. politikai GRÓF TELEKI PÁL miniszterelnök kedden este 9 óra 20 perckor feleségével és leányával Triesztbe érkezett. A pályaudvaron a magyar főkonzul, a város polgármestere, a trieszti hadtest parancsnoka, a fasiszta milícia helyi csoportjának vezetője, a fasiszta párt trieszti körzet vezetője és a hatóságok képviselői fogadták. A magyar miniszterelnök két napot tölt Triesztben, ahol rokonai látják vendégül. Zöldcsütörtökön este gróf Teleki Pál tovább utazik Rómába s ott tölti a húsvéti ünnepeket. Római tartózkodása alatt a kriináli magyar követségen száll meg. Bár utazása magánjellegű, a miniszterelnök alkalmat fog találni arra, hogy megbeszéléseket folytasson Mussolinival és gróf Ciano külügyminiszterrel. * A MINISZTERELNÖK olaszországi utazása továbbra is élénken foglalkoztatja a külföldi sajtót. A Giornale d Italia budapesti tudósítója a következőket írja: „A magyar miniszterelnök az európai politika döntő pillanatában utazott Olaszországba. A legnagyobb érdeklődés fordul most Délkelet-Európa helyzete felé. Olaszország békepolitikájának sikerült eddig megakadályoznia, hogy az európai tűzvész a dunai és a balkáni vidékre is kiterjedjen. Kitűnt azonban, hogy a háború következtében új problémák csatlakoztak a régiekhez ezekben az államokban. Érthető tehát, hogy a délkelet-európai béke fenntartásához fokozott éberségre van szükség. Ennek a békének egyik alaptényezője Magyarország. Külön fontossága van annak a körülménynek, hogy a római megbeszélésekre a brenneri találkozás után kerül sor. A megbeszéléseken minden bizonnyal megvizsgálják a délkelet-európai helyzetet és meg fogják állapítani a magyar-olasz együttműködés további irányelveit. A Telegrafo, miután megállapítja, hogy Rómában időszerű kérdéseket fog a magyar miniszterelnök megbeszélni, azt írja, hogy az olasz—magyar barátság további elmélyítéséről már nincsen szó, mert hiszen ezt a viszonyt már nem is lehetne bensőségesebbé és szívélyesebbé tenni. "A RÓMAI MEGBESZÉLÉSEK iránt Berlinben, Londonban és Belgrádban is nagy érdeklődés nyilvánul meg. A berlini lapok kivétel nélkül beszámolnak Teleki miniszterelnök római utazásáról. A Frankfurter Zeitung megállapítja, hogy a római találkozó — tekintettel a fennálló magyar-olasz kapcsolatokra — egyáltalán nem rendkívüli esemény, mégis különös érdeklődést kelt azért, mert a találkozó közvetlenül Hitler és Mussolini megbeszélése után történik, ennek a megbeszélésnek pedig Magyarországon éppen úgy, mint a többi délkelet-európai országban, nagy figyelmet szentelnek. A londoni Reuter-Iroda újabb részletes jelentést adott ki Teleki római utazásáról. A Daily Sketch jelentése szerint „a magyar miniszterelnök római látogatása újabb jele annak, hogy a délkelet-európai államokat a tengely jegyében csoportosítják. Olaszország, mint Magyarország jóbarátja, körvonalazza, majd Magyarország pozícióját az új tájékozódásban“. A jugoszláv lapok közül, hogy a magyar miniszterelnököt a jugoszláv határon Subatics horvát bán nevében a határmenti járás főszolgabírója meleg szavakkal üdvözölte. A miniszterelnök egy ideig elbeszélgetett az üdvözlésre megjelent jugoszláv személyiségekkel, majd folytatta útját Ljubljanán át Triesztbe. VARGA JÓZSEF kereskedelmi miniszter szerdán délben a trieszti gyorsvonattal Nagykanizsán át Abbáziába utazott. A kereskedelmi miniszter Abbáziában tölti húsvéti szabadságát. * A KÉPVISELŐHÁZ állandó összeférhetetlenségi bizottsága kedden formális ülést tartott gróf Széchenyi Lajos összeférhetetlenségi ügyében. A bizottság az ügy előadójává Huszovszky Lajost választotta meg s az érdemleges tárgyalás határidejéül április 3-án délelőtt 11 órát tűzte ki. A FRANKFURTER ZEITUNG „Revízió és nemzetiségi kérdés“ címmel foglalkozik a Felvidéki Magyar Pártnak a Magyar Élet Pártjába történt beolvadásával. A lap rámutat arra, hogy bár a két párt egyesülése belpolitikai esemény, de voltak külpolitikai felvillanásai is. A megemlékezés azokról a városokról, amelyek azelőtt Magyarországhoz tartoztak és másfél évvel ezelőtt visszatértek, alkalmul szolgált az elhangzott beszédekben a revíziós kérdés elvi fejtegetéséhez. Imrédy Béla volt miniszterelnök világosan kifejezésre juttatta Magyarország politikai alapeszméjét, amikor arról beszélt, hogy Magyarországnak húsz éven keresztül csak egy gondolata és vezetőeszméje volt: a magyar revízió eszméje. Ehhez hozzátette, hogy: „Még ma is elégedetlenek vagyunk". Foglalkozik a lap továbbá a miniszterelnök beszédével, amely szintén ismételten említette a nemzetiségi kérdést. Kiemeli a beszédből, hogy a szentistváni eszme nem jelenthet, erőszakos nyelvi és külső magyarosítást, hanem a lelkek magyarrá válását jelenti. RENDEZTE MÁTÓL ?Avih D IN JACK /'/Wv' kizárólagos i§\ | LUK J^EDY X AMA ft k ' M BROADWAY (iliiziium^^lEr gigH Károly körút 3. Telefon: 144-212.