Nemzeti Ujság, 1940. május (22. évfolyam, 98-121. szám)
1940-05-04 / 100. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG 1940 május 4. Szombat ,s©rí Belgrádban a tárgyalások megkezdődését. Németország pozícióit igyekszik lecölöpözni, ugyanakkor ő is teljesíti gazdasági kötelezettségeit. A múlt hónapban tengelyen egymillió tonna szenet szállított Olaszországba az I'Alpeseken át s igy biztosította Olaszország teljes szénszállítását. Ez olyan bámulatos teljesítmény, amire gazdasági körökben nem is számítottak. Az olasz-német viszony további alakulására nézve nehéz volna jóslásokba bocsátkozni. Érdekes azonban a Brüsszelben megjelenő Le People című lapnak az a megjegyzése, hogy ha Mussolini elhatározta, hogy segíti Hitlernek a háborút megnyerni, akkor kénytelen lesz a háborút viselő minden kockázatát is vállalni. Ez a hang nyilván Franciaország és Anglia hangját jelenti. Angol hivatalos jelentés Namsos kiürítéséről London, május 3. Érkezett éjjel 1 órakor. (Reuters) A hadügyminisztérium jelenti, hogy a péntekre virradó éjjel a szövetségesek namsosi csapatai újra hajóra szálltak. A namsosi csapatok visszavonása beletartozik abba a visszavonulási tervbe, amely Trondhjem egész környékének kiürítését tervezi. A hadügyminisztérium megállapítja, hogy a csapatok hajórarakása teljes mértékben sikerült, anélkül, hogy veszteséget szenvedtek volna. A narviki szakaszon előrenyomuló csapataink — mondja továbbá a jelentés , május 1-én és 2-án visszaverték a németek ellentámadásait. Az ellenségnek nagy veszteségei voltak, sok foglyot ejtettünk. (MTI) Stockholm, május 3. (Német Távirati Iroda) Az Aftenbladet Grongból érkezett jelentése szerint a szövetségesek a várost a 2-áról 3-ikára virradó éjjel ürítették ki. Az utcák egész nap tele voltak katonákkal, akik a tengerpartra igyekeztek, itt csónakokba szálltak és kieveztek a távolabb álló hadihajókhoz. A németek bombatámadásaikat kizárólag a kikötőre és a tengerpartra összpontosították és ezeket teljesen összerombolták. A jelentés a továbbiakban megjegyzi, hogy az angolok visszavonulása a norvég lakosságban igen mély benyomást keltett.(M77) Anda Isnest bevették a németek Berlin, május 3. (Német Távirati Iroda.) A véderő főparancsnoksága közli (május 2-án): A német csapatok szüntelenül üldözve a vad futásban visszavonuló angolokat, elérték Anda Isnest és ott 15 órakor kitűzték a német birodalmi hadilobogót. A véderő főparancsnokság jelenti (május 3-án). Miután az utolsó angol csapatok kiürítették Andalsnes területét és a város német kézen van, egész Norvégiában gyorsan halad a megbékélési akció. A norvég csapatok leszerelése Nyugat- Norvégiában folyik. Szétszórt norvég egységek, amelyeknek nincs áttekintésük a helyzetről, egyes helyeken még ellenállást fejtenek ki német portyázóosztagokkal szemben. A Narviktól északra és délnyugatra fekvő terepen ellenséges erők lassan előrenyomulnak állásaink ellen. Az ellenség támadásait német biztosító csapatok visszaverték. (MTI) London, május 3. (Reuter) A hadügyminisztérium jelenti (május 2-án): A szövetséges haderőket, amelyek az elmúlt napok folyamán Troudhjemtől délre eredményes feltartóztatási hadműveleteket hajtottak végre, sok támadás visszaverése után az ellenséges nyomás állandó növekedése folytán viszszavonták. A csapatokat Andalsnesben és környékén lévő többi kikötőkben sikeresen behajózták. A behajózást az ellenség minden erőfeszítése ellenére sikerült végrehajtani. Az ellenség minden erejével légi után igyekezett a kikötőket és az összekötővonalakat szétrombolni. Narvik körül folynak a hadműveletek és több osztag érintkezésben volt az ellenséggel. (MtT) Két nap harctéri eseményei Csütörtökön és pénteken a német csapatok teljes erővel folytatták előnyomulásukat, amelynek közbenső sikereit Dombas elfoglalása és az osloi trondhjemi közvetlen összeköttetés megteremtése jelentette és amely végül is Namsosnak és Andalsnesnek, a szövetségesek két legfontosabb partraszállási helyének kiürítésére vezetett. A Német Távirati Iroda csütörtöki jelentése szerint az angolok fejvesztett meneküléssel hagyták el Dombost és át nem tekinthető készletek és felszerelés jutott német kézre. Amikor Andalsnest csütörtökön negyven kilométernyire megközelítették, foglyul ejtették azt a háromszáz norvéget, akik az angolok visszavonulását fedezték- Ezeknek az eseményeknek a hatása alatt Range norvég tábornok, Merell és Romsdal területének norvég főparancsnoka felajánlotta a megadást és parancsot adott csapatainak, hogy szüntessék meg a kilátástalan ellenállást. A német csapatok elérték Andalsnest és a Sopne-öblöt is. Valdres vidékén a negyedik norvég hadosztály megadta magát. A foglyok száma 300 tiszt és 3200 főnyi legénység. Ugyanakkor a Bergenből a bergeni vasútvonal mentén előnyomuló német csapatok és az Oslóból Bergen irányába törő csapatok találkoznak egymással. A Myrdal melletti 5 km-es hosszú alagutat harccal kellett elfoglalni, miután megkerülésére nem volt lehetőség. Ezen a vidéken a németek a többi között 8 löveget, 25 gránátvetőt, 120 géppuskát, többezer puskát, 100 útrakész tehergépkocsit, 2000 kerékpárt és nagymennyiségű ruházati és élelmiszeranyagot zsákmányoltak. A német csapatok elfoglalták a kinsarviki nagy erőművet és aluminiumgyárat. Számos hidrobbantás késleltette az előrehaladást és sok helyen lehetetlen volt a felrobbantott hidakat megkerülni, úgy hogy a szakadékokat kötelekkel hidalták át. Mialatt a szárazföldi hadműveletek folytak, a légi- és tengeri erők is erős tevékenységet fejtettek ki. Az angol légügyi minisztérium jelentése szerint az angol légi haderők a stavangeri repülőteret nem kevesebbszer, mint tizenhatszor támadták meg. Ezenkívül hat ízben bombázták a dániai aalborgi repülőteret és öt alkalommal az Oslo közelében fekvő fornebui repülőteret. Hevesen bombázták a Jütland északi részén a Salten Langse parton lévő Ry nagy dán repülőteret. A támadás a csütörtökről péntekre virradó egész éjszaka tartott. Az angol légihaderő igen tevékeny részt vett az andalsnest csapatelszállítások ellen intézett német légitámadások elhárításában. A németek repülőgépei azonkívül, hogy támogatták a szárazföldi csapatok előnyomulását, mintegy fél napon át bombázták Namsos kikötőjét. A véderőfőparancsnokság jelentése szerint Norvégia nyugati partján az egyik angol repülőgépanyahajó középméretű bombatelitalálatot kapott a hajó orrába. A hajón tűz támadt. Egy második repülőgép anyahajót is telitalálat ért, de az eredményt nem lehetett megállapítani. Egy cirkálót elülső részén két bombatalálat erősen megrongált. Egy nagyobb csapatszállító hajót két középnagyságú telitalálat elsüllyesztett. Narviknál a Német Távirati Iroda harctéri jelentése szerint az angolok fokozott harci tevékenységet fejtenek ki. Az angol hadihajók tüzeléssel támogatják szárazföldi csapataikat. . Nagyobb mértékben vetik harcba a tengeralattjárókat is. A Nemzeti Újság zürichi szerkesztőségének londoni jelentése szerint a középnorvégiai norvég csapatok főparancsnoka főhadiszállását valahol Észak-Norvégiába helyezte. A behajózott szövetséges csapatokat norvég csapatok is kísérik- Jól értesült helyen azt hiszik, hogy a norvég hadsereg jelentékeny részeit a szövetséges csapatokkal együtt más norvég ponton fogják latba vetni. Londonban, mint a Havas távirata jelenti, elismerik, hogy az andalsnest visszavonulásnál elvesztettek bizonyos mennyiségű hadianyagot, de koholmány az az állítás, mintha „felbecsülhetetlen zsákmányt sejtettek volna a német csapatok. ♦ A német sajtó lelkes cikkekben méltatja a középnorvégiai győzelmeket. A Deutsche All Ha szájize rossz és nyelve lepedékes, ha émelygést és hányingert érez, akkor már egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz is gyors megkönnyebbülést idéz elő, mert ez az emésztőcsatornát biztosan megtisztítja az ott felgyülemlett ártalmas anyagoktól. Kérdezze meg orvosát! gemeine Zeitung igy ir: Amit hivatalosan Londonban megszakított „késleltető hadműveletinek mondanak, az a valóságban második Gallipoli, a Németország ellen intézett északi angol oldaltámadás vége. A különbség csak az, hogy ezt az új Gallipolit Churchill nem a távoli Dardanellákon, hanem Anglia kapui előtt vesztette el. A legutóbbi két nap eseménye — állapítja meg a Berliner Börsenzeitung — teljessé teszik azt a benyomást, hogy a nyugati hatalmak teljes vereséget szenvedtek Norvégiában. Mi a helyzet Köros körül? London, május 3. (Reuter) A svéd határról érkezett hírek szerint a norvégek még kezükben tartják Szörost, amelyet a németek a hét elején kiürítettek. Péntekre virradó éjjel egy 400 német katonából álló különümény ismét megkísérelte, hogy behatolódjon Rorosba. A norvégek, akik között svéd önkéntesek is harcolnak, egy naivig tartó küzdelem után visszavetették a németeket a városból. (MTI) Beszüntették a memeli csapatszállításokat Stockholm, május 3. (Reuter) Az Aftenbladet kaunasi tudósítójának memelvidéki jelentése szerint Memel és a többi keletporoszországi kikötők katorit előkészületeit abbahagyták és a korábban hariladott német csapatszállításokat teljesen beszüntették. A keletporoszországi feszültség is teljesen megenyhült. (MTI) Chamberlain teljes tájékoztatást adott a norvégiai hadihelyzetről London, május 3. A képviselők csütörtökön délután egybegyűltek az alsóházban, hogy meghallgassák Chamberlain miniszterelnök beszámolóját a háború helyzetéről. A diplomáciai karzaton ott volt a belga, argentínai, brazíliai, egyiptomi és kínai, valamint a norvég, román, litván, jugoszláv, finn, bulgár és holland követ. Chamberlain miniszterelnök mindenekelőtt kérte a képviselőket, hogy legyenek még egy kis türelemmel, miután egyelőre lehetetlen olyan tervekről és megmozdulásokról beszélni, amelyek még nem fejeződtek be. Csak ideiglenes nyilatkozatot adhat, de azt hiszi, hogy Churchill és ő maga a jövő hét kezdetén jóval többet mondhat, amikor a Háznak alkalma lesz az egész ügyet az előtte levő jelentések alapján megítélni. Körülbelül egy hónappal ezelőtt elhatározták, hogy kisebb erőket készenlétben tartanak, hogy elfoglalják a norvég tengerpart kikötőit, ha Németország támadást intézne Délnorvégia ellen. Minden tervbe vett lépésünket — mondotta Chamberlain — attól tettük függővé, hogy Németország megsérti-e Norvégia semlegességét. Több ízben kérdezték, várjon hogy volt lehetséges az, hogy Németország bennünket megelőzött. Már régebben tudtuk, hogy hónapokon keresztül a német balti kikötőkben csapatösszevonások folynak. Világos volt, hogy valamilyen támadó lépés készül. Az ott összpontosított haderőket egyfformán fel lehetett volna használni egy Finniország, Svédország, Norvégia, Hollandia vagy Anglia elleni támadásra és teljesen lehetetlen volt előre megmondani, hogy kit fog sújtani az ütés. Még ha tudtuk volna is, hogy Ddni■(( és Norvégia az ütés áldozatai, akkor sem tudták volna megakadályozni azt, ami történt, a sújtott országok együttműködése nélkül. Mind a két ország azonban azt hitte, hogy semlegességük megvédi őket és ezért nem foganatosítottak semmiféle óvintézkedéseket . A Norvégia elleni hadjárat április 7-én kezdődött. Azon a napon értesültünk, hogy erős német tengeri haderők Norvégia nyugati partja felé vonulnak. Április 7-én este több csatahajó és a második cirkálóraj elhagyta, Scapa Flow és Bosyth haditengerészeti támpontokat. Április 8-án az első cirkálóra is kifutott, hogy részt vegyen a hadműveletekben. Április 9-én a német haderők behatoltak Dániába és Oslóban, Stavangerben, Bergenben és Trondhjemben csapatokat szállítottak partra. A harcok Trondhjemért A továbbiakban Chamberlain miniszterelnök megemlékezett arról a tengeri ütközetről, amelyben a Renown csatahajó súlyosan megrongálta a Scharnhorst német csatahajót, valamint a Narvik fjordban lezajlott hadműveletekről, amelynek folytán szintén súlyos károkat szenvedtek a német torpedórombolók és kereskedelmi hajók. Az április 13-án eredményesen keresztülvitt tengeri támadásnál valamennyi Narvikban horgonyzó ellenséges hadihajó megsemmisült. Ezzel fölöslegessé vált azoknak az erőknek a harcbavetése, amelyeket eredetileg Narvik elfoglalásával bíztak meg. A további vállalkozásokat illetőleg szem előtt tartottuk elsősorban azt, hogy Norvégiát minden tőlünk telhetővel megsegítjük, másodsorban, hogy ellenálljunk, illetve visszaverjük a dél felől jövő német támadást és végül harmadsorban, hogy megkönnyítsük a norvég király és kormányának menekülését. A miniszterelnök kijelentette, hogy ezeket a célokat a leggyorsabban olyképen lehetett volna elérni, hogy Trondhjemet elfoglalják. A Namsosban április 14-én hadihajók kötöttek ki és április 16-án és 18-án angol csapatok szálltak partra. Néhány nappal később francia alpesi vadászok szálltak partra Namsosnál. A francia vadászok legnagyobb része gyorsított menetben Steinkjer felé igyekezett, hogy megsegítse a norvégokat, akik megszállva tartották azt a helységet. Trondhjemtől délre több hajó április 17-én Andalsnesnél kötött ki és április 18-án és 19-én csapatokat szállított partra. — Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ma részleteket közöljek azokról a harcokról,, amelyek a szövetséges csapatok partraszállása óta Norvégiában folytak. A szövetséges csapatok komoly nehézségekkel találták maagukat szemben. A legnagyobb nehézség abban állott, hogy a fontos repülőterek majdnem kivétel nélkül az ellenség birtokában voltak. Ilyen körülmények között néhány nappal ezelőtt nyilvánvalóvá lett, hogy a németek helyi légi fölénye miatt tüzérséget és harckocsikat nem lehet partra szállítani. Mindkét fegyvernem igen fontos lenne csapataink részére, hogy a dél felől előrenyomuló ellenségnek ellenállhassanak. Bár az angol tengeralattjárók, a francia tengeri haderők és az angol légi haderők munkája nagyszerű teljesítményt nyújtott, a németeknek mégis mindig sikerült erősítéseket Norvégiába küldeni, mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy az nekünk sikerült. — A múlt héten úgy döntöttünk, hogy kénytelenek vagyunk lemondani arról a tervről, hogy Trondhjemet dél felől foglaljuk el. Ennek következtében csapatainkat vissza kell vonni erről a vidékről és máshova kell szállítani őket. Veszteségek a tengeren Andalsnesben állomásozó csapatainkat már visszavontuk anélkül, hogy egyetlenegy embert vesztettünk volna. A veszteségekről egyelőre nem adhatok részletes jelentést, azonban megvan minden okom azt állítani, hogy azok a hadműveletekhez viszonyítva nem voltak súlyosak. Bár nem sikerült Trondhjem városát elfoglalni, meg vagyok elégedve, hogy a szövetséges csapatok által elért sikerek mérlege kielégítő. A németek Norvégiában és Dániában könnyű győzelemre számítottak. Számításuk azonban a norvég nép hősiességén, valamint a szövetséges csapatok erőfeszítésein meghiúsult.- Háromheti háború után Németországnak sem sikerült egész Norvégiát elfoglalnia. Ez idő alatt a német haditengerészet komoly veszteségeket szenvedett. A veszteségek között szerepel két súlyosan megrongálódott sorhajó, három, de lehetséges, hogy négy elsüllyedt cirkáló, tizenegy elsüllyedt torpedóromboló és végül öt megsemmisített tengeralattjáró. Azonkívül elsüllyedt harminc csapatszállító és utánpótlási hajó. Több ezer ember itt életét vesztette. További tíz szállítóhajót torpedólövés ért és több mint valószínű, hogy elsüllyedtek. A háromheti háború alatt az angol haditengerészet négy torpedórombolót, három tengeralattjárót, egy őrhajót és öt halászhajót vesztett. Légi támadás következtében öt másik hadihajó megsérült. Egy német tengeralattjáró elsüllyesztett egy utánpótlási hajót. Ezekből a számokból látható, hogy az angol haditengerészet veszteségei igen csekélyek. A német haditengerészetet ezzel szemben súlyos veszteség érte, úgy hogy ezzel a tengeri erők egyensúlya teljesen megváltozott és lehetővé teszi az egész szövetséges hajóraj új elosztását. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezzem, hogy lehetséges lenne visszaállítani a szükséghez képest a Földközi-tengeren a hajók elosztását, amely elosztásra kihatással voltak az északi-tengeri események. A jelen pillanatban egy angol és egy francia csatahajó, több cirkáló és más hajóegységek kíséretében, a Földközi-tenger keleti részén útban van Alexandria felé. . Visszatérve a norvégiai hadjáratra, Chamberlain kijelentette, hogy „nem lehet pontosan megállapítani a németek emberanyagveszteségét, azonban feltehető, hogy többezerre rúg. Azoknak, akik abból a tényből, hogy nem sikerült Trondhjemet elfoglalni, elhamarkodott következtetéseket vonnak le, csak azt mondhatja, hogy még korai azt állítani, hogy eldőlt a norvég mérleg. A hadjáratban eddig csak egyetlen egy szakasz fejeződött be, amelyről azt lehet állítani, hogy ha a szövetségesek nem érték el céljukat, akkor a németek sem érték el az övékét, mert az ő veszteségük nagyobb. Felhívta a Ház, valamint az egész ország figyelmét, a szándék nem az, hogy Norvégiából csupán mellékhadszínteret teremtsenek, azonban nem engedhető meg, hogy a haderőket szétszórják, vagy hogy a szövetségesek fontos helyen veszedelmesen gyengéknek bizonyuljanak. Az ellenség megszállva tartja Norvégia legfontosabb pontjait. Hatalmas erők állanak rendelkezésére, hogy bármely pillanatban támadhasson. A támadást villámgyorsan elindíthatják valamilyen irányban. Az ellenség készen áll és nem riadna vissza Hollandia vagy Belgium, vagy mindkét ország megszállásától. Lehetséges azonban, az is, hogy a Délkeleteurópában lévő szomszédai ellen fordul. Az ellenség még ennél is többet tehet: nagyszabású támadást kísérelhet meg nyugaton vagy Anglia ellen. Bolondság lenne az ellenség előtt föltárni a harcoszati terveket, melyek segítségével legjobban le lehet győzni. Azonban mégsem szabad a haderőket annyira szétszórni, hogy ezzel fontos esetekben a cselekvési szabadságot is gyöngítsék. Továbbra is meg kell ragadni minden alkalmat, hogy Norvégiában kárt szenvedjen az ellenség. Mindamellett nem engedhetjük meg magunknak — mondotta Chamberlain -,- hogy letérjünk a „hosszú időre szóló harcászati tervről, amellyel meg akarjuk nyerni a háborút.“ Beszéde végén Chamberlain kijelentette, hogy bizonyos műveletek folyamatban vannak, azonban semmi olyat sem szabad tenni, ami veszélyeztethetné a műveletekben résztvevők életét. Ezért kérte a Házat, hogy megjegyzéseit és kérdéseit a jövő hétre halassza el. (MTI)