Nemzeti Ujság, 1940. november (22. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-28 / 271. szám

8 NEMZETI ÚJSÁG 1948 november 28. Csütörtöki NEMZETI GAZDASÁG A Futures mérlege: 12 millió mázsás búzaforgalom, 1 milliárd pengős pénztári összforgalom Húsz esztendő óta kiemelkedő helyet foglal el a keresztény és nemzeti gondo­lat­­jegyében működő gazdasági intéz­ményeink­­között a Futura. Tevékeny­ségi köre ma már úgyszólván az egész magyar gazdasági életre kihat és két­ségtelen, hogy mintaszerű szervezete nélkül nem lehetett volna megoldani az egymásután felmerülő nehéz problémá­­kat s aligha lehetett volna sikerrel szol­gálni azokat a kormányzati elgondolá­sokat, amelyek a széles rétegek anyagi megsegítését és szociális felemelését, cé­lozzák. A magyar gazdasági életnek ez a fon­tos és elsőrendű intézménye szerdán tar­totta közgyűlését. Az igazgatóság jelen­tésében, amelyből kétségtelenül megálla­pítható, hogy a keresztény magyar gaz­dasági intézmények ma már a legnehe­zebb viszonyok között a legnagyobb fel­adatok megoldására is­­ képesek, minde­nekelőtt figyelmet érdemel az, hogy a Falura pénztári összforgalma az elmúlt évben 982 millió pengőre emelkedett, vagyis megközelítette a milliárdos for­galmat. Az elmúlt gazdasági évben mint­egy 10 millió mázsa gabonafelesleg ér­tékesítéséről kellett gondoskodni, még­pedig az európai háború kitörésének he­teiben, akkor, amidőn a tárolási és szál­lítási nehézségek majdnem reményte­lenné tették ennek a hatalmas forga­lomnak a lebonyolítását. A kitűnő központi szervezet és a mintaszerűen kiépített vidéki hálózat az intézet vezetőségének körültekintő irá­­rnyitásval azonban átsegítette a gazdá­k­­at az átmeneti nehézségeken , ezzel b­­­izonyosodott, hogy a Futura a legnehe­zebb körülmények között is hivatása magaslatán áll és változatlanul a gazda­közönség érdekeinek védelmét és a gaz­dák anyagi megerősödését szolgálja. Más téren is rendkívül fontos volt a Futura tevékenysége. A gabonaforga­lom lebonyolításán kívül gondoskodása kiterjedt a magvak és hüvelyek vá­sárlására és a feleslegek külföldi érté­kesítésére, de a múlt évben különösen nagy szerepet töltött be a nyersanyag­­ellátás terén Az évek óta folytatott céltudatos szer­vezőmunkájának tulajdonítható, hogy az olajosmagvak szerződéses termesztési te­rülete kereken 100 százalékkal emelke­dett, továbbá, hogy a gyapjúforgalom alapos megszervezésével a gyapjúkészle­­tek már a legrövidebb uton jutnak el a termelőktől a feldolgozó üzemekhez. A Futura érdeme, hogy az egyre súlyo­sabbá váló nyersanyagbeszerzési nehéz­ségeken enyhíteni lehetett és növényi olaj, úgyszintén gyapjúszü­kségletünk tekintélyes részét már belföldi termelés­ből sikerült fedeznünk. A jelentésben közölt adatok mind azt mutatják, hogy a Futura az elmúlt gaz­dasági évben is betöltötte hivatását a magyar gazdasági életben. Elősegítette a keresztény kereskedői gárda nevelését is, mert központi tisztviselői mellett kö­zel 1500 keresztény gabonakereskedőt és alkalmazottat foglalkoztatott vidéki bevásárlóhálózatának keretei között. Ki­terjedt jól működő szervezetével nem­csak a kormányzatot segíti gazdaságpo­litikai céljainak elérésében, nemcsak az ország egyetemes érdekeit szolgálja, ha­nem erősíti a magyar gazdatársadal­mat is. A Futura közgyűlése November 27-én tartotta a Futura, a Magyar Szövetkezeti Központok Áru­forgalmi Részvénytársasága XXI. évi rendes közgyűlését, Térfi Béla ny. mi­niszter elnöklésével. A közgyűlés letár­gyalta az igazgatóság összefoglaló évi jelentését, amelyet dr. vitéz Darányi Béla miniszteri tanácsos, a Futura al­elnök-vezérigazgatója terjesztett elő. A jelentés részletesen ismerteti az intézet­nek a magyar termény- és gyapjuérté­­kesítés terén az elmúlt gazdasági évben kifejtett széleskörű tevékenységét. Ma­gyarország 1939. évi búzatermése — a visszatért Felvidék terméseredményének beszámításával — 30,8 millió méter­mázsára növekedett és mintegy tízmil­lió métermázsás kiviteli felesleg értéke­sítésének gondos előrelátást követelő feladatát jelentette a Futura számára. A rendkívüli nehézségek ellenére a Futura az egész országra kiterjedő be­vásárlószervezete révén 12 millió mázsa búzát vett át és ezzel, valamint a ki­vitel folyamatosságának biztosításával zavartalan értékesítési lehetőséget te­remtett a gazdaközönség számára. Örvendetesen emelkedett az elmúlt üzletév során a Futura magosztályának forgalma is. Az intézet nagy mennyisé­geket tudott külföldön elhelyezni a vi­lághírű magyar vetőmagvakból és hü­velyesekből, sőt — a hajózás nagymérvű korlátozása ellenére — még a tengeren­túli kiviteli kapcsolatait is egészen a legutóbbi időkig sikerült­ fenntartania. Fokozott jelentőségű szerepet töltött be az intézet olajmag- és gyapjúosztálya. Biztosította a hazai ipar nyersanyag­­ellátása szempontjából oly fontos olaj­mag-, illetve gyapjúkészleteknek a leg­rövidebb úton való hiánytalan össze­gyűjtését és a közérdek követelményei­nek megfelelő szétosztását. Ugyanakkor kellő gonddal őrködött, hogy saját szer­vei és az esetleg közvetlenül a terme­lőktől vásárló feldolgozóüzemek a gazdá­kat megillető hivatalos árakat minden­kor hiánytalanul megfizessék. Dr. Schandl Károly titkos tanácsos a Futura részvényeseinek nevében az inté­zet vezetőségének, valamint a tisztvise­lői karnak elismerését és köszönetét fe­jezte ki eredményes működésükért. A közgyűlés a mérleg szerint mutat­kozó 423.472 pengő tiszta nyereségből az előző évekhez hasonlóan az 1939/40. üzleti évre is á”'­ osztalékot állapított meg, az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárnak 50.000 pengős, az Ipolyi-Keller Gyula tisztviselői betegsegélyző alapnak pedig ugyancsak 50.000 pengős adományt sza­vazott meg, míg az alapszabályszerű­ juttatásokon túl fennmaradó összeget a jövő év számlájára vitette át. A Futura érdekeltségéhez tartozó „Nostra“ Általános Áruközraktárak és Kereskedelmi Rt., úgyszintén az intézet irányítása alatt álló Mezőgazdasági Ter­melők Egyesült Szövetkezete és az Olaj­mag Értékesítő Szövetkezet ugyancsak igen kedvező üzleti eredményt ért el és megfelelő osztalékot fizettek. A közgyűlés az alapszabályszerű idő­tartamra újból megválasztotta az igaz­gatóságot és a felügyelő bizottságot. Az elnök egyúttal tájékoztatta a közgyűlést, hogy a november 9-én tartott igazgató­­sági ülés az intézet érdemes tisztviselői közül vitéz Bottka László, Fráter Lajos, Horváth Gyula, dr. Kovács János, Mal­­ász Elemér és dr. Pogány F. Bélát cég­vezetőkké nevezte ki, ezenkívül jelentős számú tisztviselőt előléptetéssel jutal­mazott. A közgyűlést követően a Futurának az egyes mezőgazdasági kamarák körzeti beosztása alapján megszervezett hat gazdaválasztmánya Máriássy Mihály gazdasági főtanácsos elnöklete alatt együttes ülést tartott, amelyen többek között dr. Gesztelyi Nagy László, Csiz­madia András, gróf Teleki Béla, Nicso­­vits György, dr. Gömöry Vilmos, vitéz Kertész János, dr. Mohácsy Lajos, dr. Halács Ágoston, Szabó Lajos, Ignéczy Sándor választmányi tagok szólaltak fel, értékes fejtegetéseikben rámutatva a Futura és a gazdatársadalom szoros kapcsolataira és az együttműködés ked­vező eredményeire. Rutén tudományos intézetet állítanak fel Kárpátalján Ungvár, november 27. Kárpátalja véleményező és tanácsadó bi­zottsága Ilniczky Sándor főtanácsadó elnök­letével ülést tartott, amelyen résztvett Kozma Miklós kormányzói biztos is. Dr. Marina Gyula miniszteri tanácsos, a kormányzói biz­tosság kulturális osztályának vezetője be­jelentette, hogy a kárpátaljai tanítóság ki­nevezése folyamatban van és előreláthatóan az év végéig befejeződik. Közölte ezután, hogy a húszéves cseh uralom alatt teljesen megrongálódott kárpátaljai iskolák és tanító­­taktások építésére a magyar állam a jövő évi költségvetésben egymillió pengőt biztosított. Az iskolán kívüli népművelés megindítására tett intézkedések ismertetése után a jelen­lévők örömmel vették tudomásul, hogy a kár­pátaljai egyetemi ifjúság ösztöndíjainak oda­ítélésénél a legmesszebbmenő támogatásban részesítették a kárpátaljai ifjakat. Ezután Kozma Miklós kormányzói biztos szólalt fel. Bejelentette, hogy Kárpátalján ru­tén tudományos intézetet fognak felállítani, amelynek tudományos, irodalmi és néprajzi osztályai lesznek. Az erre vonatkozó elő­készítő munkák már megindultak. Dr. Mar­gócsi Sándor miniszteri tanácsos Kárpátalja közgazdasági helyzetéről számolt be. Közölte, hogy a kárpátaljai iparengedélyek revíziója során 8659-en kérték jogosítványuk felülvizs­gálását. A kérelmezők közül 1733 keresztény és 6962 zsidó iparos, illetőleg kereskedő. Az ipar­jogosítvány­ok felülvizsgálása folyamat­ban van. Halász Géza miniszteri tanácsos kö­zölte, hogy az erdélyi polgári közigazgatás életbeléptetésével Kárpátalján a közigazga­tási tisztviselők körében bizonyos változtatá­sokra került sor. Bejelentette a továbbiakban, hogy a közelmúltban hat községházat építet­tek Kárpátalján. Ezután még több felszólalás hangzott el, ezek mindegyike örömének adott kifejezést az újabb kormányintézkedések felett, amelyeket Kárpátalja népének érdekében tettek. A Kúria új eljárást rendelt el Brammer Pál árdrágítási ügyében A Kúria szerdán tárgyalta dr. Szolnok Jenő tanácselnök vezetésével Brammer Pál belvárosi nagykereskedő árdrágítási bűnperét. Az uzsorabíróság — mint isme­retes—ez év februárjában Brammer Pált folytatólagosan és üzletszerűen elköve­tett árdrágító visszaélés bűntettéért há­romévi és hat hónapi börtönre, tízévi hivatalvesztésre, húszezer pengő pénzbün­tetésre és iparigazolványának elveszté­sére ítélte. Kötelezte Brammer Pált 157.930 pengő vagyoni elégtétel megfizeté­sére is. Brammer Pál múlt év december 23-ika óta fogságban van. Semmiségi pa­naszok révén az ügy a Kúria elé került, ahol a vádat dr. Kél­er Béla koronaügyész helyettes képviselte. Dr. Mészner Tivadar kúriai bíró bejelentette, hogy a vádlott­nak az uzsorabíróság előtt az volt a fő­­védekezése, hogy az árrögzítő rendeletben a múlt év augusztus 6-iki árakat egyet­len eladás alkalmával sem lépte túl. Ez­­irányban bizonyítási eljárást is indítvá­­nyozott, de ezt az uzsorabíróság elutasí­totta. Az iratok szerint kétségtelen, hogy az uzsorabíróság ezt a lényeges jogkér­dést nem vizsgálta meg. Dr. Kéler Béla koronaügyész helyettes ezután indítványozta, hogy a Kúria az uzsorabíróság ítéletét semmisítse meg, rendel­jen el új eljárást. A Kúria végzésében helyt adott az elő­terjesztett indítványnak, az uzsorabíró­ság ítéletét megsemmisítette, új eljárást rendelt el és az uzsorabíróságot új hatá­rozathozatalra utasította. Az iratok így most visszakerülnek az uzsorabírósághoz. Vízállás: A földm. minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Dunaremetéig és Dunapentele—Gombos­özött apad, másutt árad: Paksig alacsony, lejebb szepes vízállású. Vízállások: Schärding 34, l’ac­­tu 4(W. Aschach 238, Struden 329, Stern 299, Bécs K, Pozsony 181, Komárom 318, Budapest 278.­­ akfl 19 Baja 312. Mohács 358. Gombos 474. 1.1 vidék 12. Zimony 1­2. — A Rába Szentgotthárdnál Int­­usz 15. — A Dráva Barcsnál 67, Drávaszabolcn­­ál 295. Eszéknél 310. — A­ Száva Bródnál 825. — Tisza végig apad; Záhonyig alacsony, Tokaj­as közepes, lejebb magas vizállásu. Vízállások: aluszlatina 54. Visk 20. Tekeháza 8. Tiszaújlak Vásárosn­amény 53. Tokaj 313, Tiszafüred 410 zolnok 504, Csongrád 480, Szeged 480. — A Sza­­los Désnél mínusz 24, Szatmárnémetinél 10. —­­ A fodrot Bodrogszerdahelynél 436. — A Sajó Ban­­événél 167. — A Xsernád Hidasnémetinél 88. — A Berettyó Margittánál 8. — A Körös Csúcsánál 38. Nagyváradnál mínusz 92. Békésnél 200, Gyoménál 16. — A Maros Marosvásárhelynél mínusz 68. lakónál 10. — A Balaton Siófoknál 111. — A Velencei-tó Agárdnál 158. — A természetes „Ferenc József" keserűviz régóta kitünően bevált náziszer megrögzött s­ekreked­ésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható hashajtó, mely számos betegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza Kérdezze meg orvosát! Gabona és termény A gabonapiacon a forgalom jelentéktelen volt. Novemberi áron már nem is lehetett áruhoz jutni A terménycikkek piacán csö­veskukoricából csak egy kisebb tételt adtak el. A szokvány csöveskukoricát 13.40, a du­nántúli lófogó csöveskukoricát pedig 13.75 pengős áron kínálták. A különféle termények piacán az úgynevezett szabadforgalmú mag­félékben élénk volt a forgalom s különösen a lóheremagot és a lucernamagot keresték és vásárolták, de több kötés történt cirokmag­ban, csillagfürtben is. A csillagfürt, a bük­köny és a mák ára emelkedett. A terménypiac között Csöves kukorica 150 q lófoga dunántúli 13,75, lóheremag 12 q minta szerint 217 ab áll., 4 q m. sz. SO, 35 a fehérboréi* 307.50 januárra, 11 t m. sz. 260, 4 q m. sz. 222, lucerna ma? 2Vs—3'Is q m. 87.. 450, 12 q m. sz. 365 ab áll., 11 q m. sz. 440, 250 kg. 400 Jászberény. 15 q alj 80 Jászberény, 4­5 q 440, köles 100 q vörös 41 hajóparitás Adony, mák 50 q Ta m. sz. 250 ab áll., tu­borbererony 100 q 155 ab áll., cirokmag 150 q 26, csillagfü­rt 130 q lapos 28 hosszupályi, 100 q lapos 28, 100 q sza­bolcsi 28,25 pengő q-kent, egyéb megjelölés híján budapesti paritásban. Hivatala« ''"""ivamoif Búza 78 kg-os 23.55, rozs 19.55, sörárpa kiváló 26.50, elsőrendű 25.50, sörárpa 24.50, takarmány­­árpa fa 21.00, Ila 20.00, ipari árpa 23.00, zab 21.80, finom búzakorpa 16.15—16.60, 8-as búza­liszt 18.30—19.10, köles fehér 40—41.50, vörös 39.50—40.50, egyéb 38.5­4-39.50, mák kék ab áll. 238—243, bükköny ab áll. tavaszi 46—51, sző­­szös 85—98, csillagfü­rt ab áll. fehér lapos 27.59 —28.25 pengő­s­ként. Takarmány A t»k­»r»Á­rvásárra felhoztak 33 szekér ssála.­ t,ak­ ármány 6­­és 1 szekér szalmálél­ét. Kevés felho­zatal és élénk kérésiét, mellett az árak a vásár folyamán nem változtak. — Árak: rétiszéna la­p 10—10.30. Tia 8—9.30, lila 6.50—7. muharszéna 9.60, lucernaszéna 12—12.20 réti- és lucernaszénakeverék 12, muhar- és lucernaszénakeverék 12, alomszalma rozs 4.10 pengő­n­ként. sertésv­ár A sertésvásárra a Magyar Keresztény Állat­­kereskedők Országos Egyesülete jelentése, sze­rint szerdán felhajtottak 124 sertést, amely­­ből 100 angol hússertés volt. Szerdai vásári maradvány nincsen. Irányzat élénk. Arak: Eta szedett 148, Illa szedett 142, Ila öregser­tés 142, angol tőkesertés­ 148—152, la angol sonkasüldő 152 fillér kilónkénti élősúlyban. Érték és pénz Az értéktőzsdén a forgalom megélénkült. Már a tőzsdeidő elején több érték és különö­sen a Salgó, a Rima, a Cukor, a Nasici rész­vények iránt élénk érdeklődés volt tapasztal­­ható. A tőzsdeidő folyamán más értékekre is kiterjedt az érdeklődés, úgy hogy a piac szi­lárd irányzattal zárult. A fix kamatozású ér­tékpapírok piacán a hadikölcsönkötvények árfolyama újból emelkedett 3,4 fillérrel, ami átlagosan 20 százalékos árjavulásnak felel meg. A fővárosi kölcsönkötvények piaca gyengébb volt. A t étéknapi reint kiűtése* (Zárójelben a záróárfolyamok.) Állami pénztár­jegy 1­MO-es 100 (100). pénztárjegzv 1917-es — (0.09). Hadikölcsönkötvény I—V. kib. 0.20—0.24 (0.1 3) VI. —VII. klb . 18—0.20 (0.20). II—VII. kib 0. 1S—0.?9 (0.20). TV. kib. — 10.18). VIII. klb. 0.15—0.18 (018) Székesfővárosi köl­csonk­öt­v­én­y 1910-es 100—159.5 (159.5) , Székesfővárosi kölcsönkötvény 1914-es 328.5­­ —326 (326.5), Székesfővárosi kölcsönkötvény 1927-es * 111.5 (1115) Nemzeti Bank 189 (180), Concordia-ma­­lom 2.45 (2.45), Első Bp. Gőzmalom 14 (141 Hun­­garia-malom — (31.5), Bauxit 173 (172), Beocevil 11.5—11.7 (11.7), Borsodi szén 9.50—9.75 (9.59), Kohó 16.95 (16), Kőszén 347—349 (348), Nagybátonyi 41.5 —42 (41.5), Sál erő 33.3—34 (33.9) Brikán­yi 27.1 (27.1), Franklin — (6 50), Palas — (6), Bigler 44.5 (44.5), Ganz 15—15.1 (15.1), Láng 46.5 (46.5), Acél — (35.5), Magyar vagon 26.5—27 (27), Rima 79 Tv—80.5 (80.5), Nasici 55.5—56 (55.75) Diuia-Száva — (5), Autótaxi 1100 (1100), Nova — (14.2), Tröszt 41 (40.5), Állam­­vasut — (7,50), Délcukor 81.5—82.5 (81.5). Magyar cukor 86—88 (87.5), Dreher—Haggenmacher 176.5 (176.5) , G­schwindt — (930), Grapjumnsa 4 (4), Pa­­mutipar — (35), Szegedi kender — (62), Műtrágya 33.5 (33.5), Klotild — (10.25), Brassói 30.5 (30.5), Gumi 46.5 (46.4), Vasúti forgalmi 16.7—36.9 (16.9). A Magyar Namisa Bank hivatalas árf­olyam­as Devizák: Athén 3.025- 3.055, Belgrád 7.82 -7.88, Berlin 135.70-136.70, Bukarest 3.41-3.44, Istanbul 268.00—271.00, London 13.88—14.04, Milano 17.66-17.8864, Newyork 344.10—347 10. Prága 13.57-13.67, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.00-82.80, Zürich 79.80-80.60, Pozsony 11.79-11.93.­­ Valuták: Kanadai dollár 259 —300­ dinár (500 és 1000 dináros címletek kiv.) 7.69—7.30, dollár 343.00-348.00, jen (érme kivé­telével) 3.20—3.40, líra (csak 10 lírás bankjegyek és érmék vásárolhatók) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (100 kor.-nál kisebb címletek vásárolhatók) 81.79—82.70, szlovák korona (20 koronásnál nagyobb címletek ki­vételével) 11.55—11.99. — A magyar—német devizakompetitáci­is felár 21—22 és fél szá­zalék. — A magyar—jugoszláv 46—47 és fél százalék. — A magyar—bulgár 33 és fél—35 százalék. — A török font felára 38—39 és fél­­százalék. A nyerssertésbőr forgalmára is kiterjesz­tették a korlátozást. A hivatalos lap csütör­töki száma közli az iparügyi miniszter ren­deletét, amely a nyersbőr forgalmára vonat­kozó korlátozásokat a nyerssertésbőr forgal­mára is kiterjeszti. Ezenkívül a rendelet min­denféle nyersbőr forgalmában azt a további korlátozást állapítja meg, hogy belföldi nyers­bőrt csak az a kereskedő vásárolhat, aki erre az ipari anyaggazdálkodás bőripari bizottsá­gától engedélyt kap. A rendelet a kihirdeté­sét követő tizenötödik napon lép hatályba. A jegybank heti kimutatása. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a november 23-i kimutatás szerint a november 15-i forga­lommal szemben 33.8 millió pengővel 1.270 millióra csökkent. A váltóbenyújtások összege a váltóbeváltások összegét 1.6 millió pengő­vel haladta meg. A kézizálogra adott kölcsö­nöknél 0.1 millió pengő a visszafizetési több­let. Az állami giroszámlákon a befizetések 28.9 millió pengővel, az egyéb számlákon pe­dig 3.5 millió pengővel múlták felül a kifize­téseket, úgy hogy a girokövetelések állomá­nya összesen 32.4 millió pengővel emelkedett. Az érckészlet 3.2 millió pengővel csökkent. Az „Egyéb követelések“ 3.6 millió pengővel, az „Egyéb tartozások“ pedig 3.9 millió pengő­vel apadtak. Az Őszi Vásár zárójelentése. Most adta ki az Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásár zárójelentését, amelyet kiegészít az intézmény fejlődésére vonatkozó 1925—1940. évi vásár­statisztikai adatokkal. A jelentés megálla­pítja, hogy a szeptember 5-től 10-ig megtar­tott őszi vásáron 31 szakma keretében 443 egyéni kiállító vett részt s a látogatók össze­sített száma 172.414 főt ért el, ami igen tekin­télyes szám, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az őszi vásár tartama egyebeesett Erdély megszállásával. Ennek a rendkívüli viszo­nyok között elért eredménynek helyes értéke­lésére és általában a vásárintézmény jelentő­ségének szemléltető bemutatására célszerű talán az Országos Iparegyesület által eddig már 15 ízben megtartott vásárok statisztiká­ját szemügyre venni. Ebből a statisztikából érdekes tanulságként állapitható meg, hogy az 19­25-ben, 1926-ban és 1928-ban rendezett Or­szágos Kézművesipari Tárlatok gyorsan foko­zódó népszerűségnek örvendtek s ez minden­kor újból érvényesül, valahányszor az Orszá­gos Iparegyesület az 1928-ban hozott határo­zatának megfelelően 5 évenkénti megismétlés­ben Országos Kézművesipari Kiállítást rendez. De érdekesen bontakozik ki a statisztikai adatokból az Őszi Lakberendezési és Háztar­tási Vásár jelentősége és idegenforgalma is. Az idén a vásár kiállítói a várakozást meg­haladó eredményeket értek el. Becslés szerint 3—3,5 millió pengő értékű eladásra és átvett rendelésre tehető a vásár forgalma. Jellemző a sikerre, hogy a résztvett cégek közel 67 szá­zaléka a záráskor máris bejelentette területi igényét a jövő évben szeptember 4-től 15-ig megtartandó őszi vásárra.

Next