Nemzeti Ujság, 1940. december (22. évfolyam, 274-297. szám)
1940-12-15 / 286. szám
Tors Tibor beszéde az Anjou-Serlegvacsorán A Magyar Külügyi Társaság Ifjúsági Csoportja szombaton este tartotta hagyományos Anjou-Serlegvacsoráját a Hungária-szálló különtermében. A vacsora után dr. vitéz Vásony György köszöntötte a vendégeket a csoport nevében. Az üdvözlésre Danilovics Pál miniszteri osztályfőnök válaszolt a külügyminiszter nevében, majd Tors Tibor, a képviselőház alelnöke mondott serlegbeszédet. Méltatta azt a szellemet, amelyet az Anjou-Serleg szimbolizál. — A serleg alapítása óta háromizben adhattunk hálát a Gondviselésnek — mondotta —, hogy elszakított véreink egy-egy tekintélyes csoportja visszatérhetett az anyaországhoz és a magyar sore csillaga újból emelkedőben van. A magyarságnak fel kell készülnie történelmi szerepére, amelyet a monarchia idején igyekeztek elhalványítani. Trianon egyik oka az volt, hogy a magyarság államalkotó erőit elnyelte a monarchia, de ma már észre kell vennieEurópának, hogy a Kárpátmedence történelmi hivatását csak a magyarság töltheti be. — Ha a jövő feladatait tisztázni akarjuk, két nagy tennivalót látunk magunk előtt. Az egyik, hogy törődjünk önmagunkkal, saját sorsunk alakulásával, saját nemzetünk érdekeivel, a másik: az európai sorsközösségbe való feltétlenül szükséges beilleszkedés. A saját sorsunkkal vaj£, törődés azt jelenti, hogy biztosítsuk jövőnket, biztosítsuk annak az eszmei önállóságnak és függetlenségnek jegyében, amely ennek a nemzetnek a dicsőség és lesújtottság napjaiban egyaránt ékessége volt. Erről a függetlenségről, erről az önállóságról, nemis, mint szövetséges, mindig logális, hűséges és konstruktív hajlamú társ volt, akire bizalommal lehetett számítani amegpróbáltatások óráiban. Az erőszakkal, meg nem értéssel kormányzott, vagy leigázott magyarság ennél sokkal kevesebbet ért. Akik a magyarságot szellemileg, vagy valóságosan rabláncra akarták fűzni, ezzel nem előnyöket szereztek maguknak, hanem veszedelmeket, bennünk felkeltették az elkeseredett bizalmatlanságig fokozódó tartózkodást, s helyettünk kaptak olyan barátokat, akik az adott pillanatban árulással fizettek a segítő kéznek. Ma már nem keserűséggel és nem haraggal gombúzik vissza ezekre az eseményekre, csak valami józan kiábrándultsággal és kétségtelen politikai érettséggel igyekszünk jövő fejlődésünk új útját megtalálni. — Nemzeti önállóságunkat és függetlenségünket csak józansággal, tiszta fejjel, bölcs mérséklettel őrizhetjük meg. Régi barátainkat meg kell tartanunk, azokhoz újakat is kell szereznünk. Mindkettőnek feltétele pedig az adott szó szentsége és a rendíthetetlen hűség. A másik nagy feladatunk az európai rendbe való bekapcsolódás. Egyelőre annyit tudunk, hogy ma már senki sem tekint bennünket elhanyagolható menynyiségnek. Ezt tapasztaltuk azon hatalmak részéről, amelyek mellénk álltak elesettségünkben, de tapasztalhattuk azok részéről is, akikkel a világháborúban és a világháború után szembenállottunk és akik későn eszméltek rá arra, hogy a rajtunk elkövetett igazságtalanságok idézték elő a keleteurópai kérdés válságos periódusát. Ma már Európának ebben a részében semmi sem történhet a mi kikapcsolásunkkal! A magyar kard, a magyar kultúra és a magyar gazdasági felkészültség jelentős tényező az új Európa kialakításánál. Ezután szembeszállt azoknak a felfogásával, akik azt hangoztatják, hogy Magyarországon más a külpolitika, meg a belpolitika. Eredményes külpolitikát a legzseniálisabb kormányelnök sem folytathat, ha nem érzi maga mögött az ország egységes közvéleményét. A nemzetnek arra kell törekednie, hogy a régmúlt eseményekben gyökerező visszavonást kiküszöbölje, mert az ilyen jelenségek mérhetetlen kárt okozhatnak az országnak. Végül Magyarország kormányzóját állította követendő példaként az ifjúság elé, mint a legnagyobb magyar értéket. Tars Tibor előadását lelkesen megéljenezték. SÉG SZŰCSNÉL LEGYEN: RÁKÓCZI ÚT 82. zeti eszményeink, kultúránk, társadalmi berendezkedésünk jogos védelmében le nem mondhatunk és bizonyára sohasem akadna olyan magyar generáció, amely ilyesmire gondolni merészelne. Akik ennek a népnek nemzeti életéből a függetlenséget és önállóságot erőszakos kézzel kikapcsolták, maguk fizettek rá legjobban saját művükre. A magyar ugyan Hétfőn a MEP országos tanácsülésén Teleki Pál nagy beszédet mond A Magyar Élet Pártja országos tanácsülése, mint azt már korábban is jelentettük, az országos érdeklődés előterében áll. December 16-án, hétfőn délelőtt féltizenkettőkor a Nemzeti Lovardában ül össze az országos tanács, élén gróf Teleki Pál miniszterelnökkel, a kormány tagjaival és az országos pártvezetőséggel. A párt valamennyi törvényhozója, vármegyei, kerületi és járási szervezeteinek tisztségviselői jelenlétében vitéz Lukács Béla országos pártelnök nyitja meg a tanácsülést. A vidéki pártszervezetek kívánságainak előterjesztése után gróf Teleki Pál miniszterelnök, országos pártvezér mond beszédet. Előreláthatólag felszólal a tanácsülésen gróf Csáky István külügyminiszter és Antal István államtitkár. Az országos tanácsülés komoly kiállást jelent a kormány politikája mellett és irányt fog szabni a magyar belpolitikai életnek. Kertész Elemért és Lugossy Gézái jogerősen felmentenek a Hubay— Vágó-féle rágalmazás! perben Hubay Kálmán és Vágó Pál volt országgyűlési képviselő, amint ismeretes, rágalmazás és becsületsértés vétsége címén büntető feljelentést tettek Kertész Elemér kormányfőtanácsos, az országos tűzharcos szövetség ügyvezető alelnöke és Lugossy Béla gyárigazgató, a Baross Szövetség ügyvezető alelnöke ellen. A Pesti Vigadóban június 10-én a Hubay—Vágó-féle nemzetiségi törvényjavaslat benyújtásakor tiltakozó nagygyűlés volt. Kertész Elemér — a feljelentők vádja szerint — a nagygyűlésen javaslatában többek között azt mondta, hogy a Hubay—Vágó-féle törvénytervezet megbontja az ezeréves haza egységét, az országot darabokra akarja tépni és benyújtói a magyarság árulói. Ugyan ÚJ TÖRTÉNELMI REGÉNY. MOST JELENT MEGNÁPOLY és BUDA Mátyás király és Beatrix életének története Irta lux Tarka. Páratlan szépségű regény. Finom kiállítás. Áram szép kartonkötésben P 560, díszes vázontan P 8.—, indiai vékony papiron egész bőrkötésben P 12 —. Terjedelme 828 oldal. KÓKAI LAJOS KIADÁSA, Budapest IV., Kamermayer Károly utca 3. szám. Kapható minden könyvkereskedésben. NEMZETI ÚJSÁG 1940 december 15. Vasárnap csak nagygyűlésen tiltakozott a törvényjavaslat ellen a Baross Szövetség, ahol Lugossy Géza ügyvezető alelnök mondott beszédet, amelynek hangját a két volt képviselő magára nézve sértőnek találta. A rágalmazási és becsületsértési pert elsőfokon a büntető járásbíróság tárgyalta. A büntető járásbíróság Kertész Etemért és Lugossy Gézát az ellenük emelt vádak alól bűncselekmény hiányában felmentette. Megállapította ítéletében a bíróság, hogy a Hubay—Vágó-féle nemzetiségi törvényjavaslat az ezer esztendős magyar állameszme és a nemzet közjogi közrendészeti és egységes államszerkezetének széttagolására alkalmas, az ország szentistváni egységét veszélyezteti, mert a magyar haza szent földjét különböző jogterületekre akarja széttagolni. Megállapította az ítélet, hogy sem Kertész Elemér, semLugossy Géza nem lépték túl a jogos kritika határait. az ilyen bírálatért nem lehet bűnösséget megállapító ítélettel sújtani a vádlottakat, akik a szentistváni gondolat mellett szálltak síkra. A főmagánvádlók a felmentő- ítéletet megfellebbezték és igy az ügy másodfokon a büntetőtörvényszék Buzáthtanácsa elé került. A főmagánvádlók jogi képviselője, majd a védők után utolsó szó jogán Kertész Elemér szólalt fel. Hangoztatta, hogy frontharcos kötelességének tartotta a múltban és a jövőben is fogja tartani, hogy minden igyekezetével az ezer esztendős magyar hazáért, a keresztény nemzeti gondolatért harcoljon. Ezután meghozta ítéletét a büntetőtörvényszék: Kertész Elemért és Lugossy Gézát az ellenük emelt vád alól felmentette, illetve az első bíróság felmentő ítéletét jogerősen helybenhagyta. Megállapította az ítélet, hogy a bejelentett semmisségi panaszok alaptalanok. Csáky Istvánnak nemcsak külpolitikai aktivitása, hanem külpolitikájának sikere is egészen rendkívüli és szinte egyedülálló a magyar történelemben. Csak a legutóbbi négy hónapban három olyan hatalmas külpolitikai sikert könyvelhet el Magyarország külügyminisztere, amelyeknek mindegyike sorsdöntő jelentőségű. Augusztusban kétnapos tanácskozás után létrejött a második belvederes döntés. A tengelyhatalmak két külügyminisztere, Ribbentrop és gróf Cano a sikeres magyar külpolitika eredményeképpen másodszor mondták ki a döntőbírói ítéletet, amelynek értelmében Kelet-Magyarország és Erdély egy része visszatért a szentistváni birodalomhoz. Alig három hónap múlva, novemberben gróf Csáky István aláírta ugyancsak Savoyai Jenő herceg bécsi palotájának Aranytermé A tükör is bizonyítja... hogy még télen is fehér és puha lehet a bőre! Reggel, este és mielőtt a szabadba megy, dörzsölje be a kezét és arcát alaposan NIVEA-val, akkor nem kell félnie, hogy durva és repedezett lesz a bőre! CSÁKY Gróf Csáky István külügyminisztert az egész nemzet hálája és szeretete fogadja a rendkívül sikeres belgrádi útról való hazatérése alkalmából. Az egész magyar társadalom köszönettel tartozik gróf Csáky Istvánnak, Európa egyik legaktívabb külügyminiszterének, aki lankadatlan energiával és hihetetlen munkabírással vezeti Magyarország külügyeit történelmünk egyik legnehezebb korszakában. A Gondviselés különös kegye, hogy a legválságosabb időkben a magyarság mindig képes kitermelni magából azokat az államférfiakat, akik a leghivatottabbak és a legalkalmasabbak arra, hogy az ország ügyeit intézzék. Örömmel kell megállapítanunk, hogy 1 t fBotst, biteát, békességet? munkát, kedvet, dohányt, szivart, cigarettát, abból is a legjobb fajtát“, s tükdfex-et ✓ ideegyik kedves vevőinket, Vagyolya ém demecke 15-en, az idei ezüstvasárnapon iideé házunkat 10 órától 2 óráig tartjuk nyitva Nagykovácsy üzletház IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 9. ÉS FIÓKÜZLETE: HORTHY MIKLÓS-ÚT 39.