Nemzeti Ujság, 1941. április (23. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-17 / 86. szám

8 NEMZETI ÚJSÁG 1941 április 17. Csütörtök Katolikus Diákszövetség hírei ­­rA Katolikus Diákszövetség választmánya április 23-án, szerdán este 8 óraikor ülést tart. Tárgy: folyó ügyek. A KDSz által rendezendő „Katolikus sajtó és irodalmi kiállítás“ közbejött akadályok miatt halasztást szenvedett. Előreláthatólag a megrendezésre október folyamán kerül sor. A kiállítás előkészítése változatlanul tovább folyik. A Sajtókiállítás plakát pályázatának benyúj­tási határidejét, a kiállítás eltolódása miatt, 1941 május 1-ig meghosszabbították. Rtészletek a rendezőbizottság irodájában (Budapest, IV., Szerb­ utca 9). A KDSz által hirdetett irodalmi pályázat benyújtási határideje 1941 május 1. A pályá­zatok a KDSz titkárságához: Budapest, Horthy Miklós­ ut 17. küldendők. Részletes fel­világosítások a Katolikus Diákszövetség tag­iegyesületeiben nyerhetők. Regnumi hírek. A Regnum Egyetemi Szö­vetség ápr. 20-án Budapest, VIII., Horánszky­­utca 20. sz. alatt szinielőadást rendez. Szinre­­kerü­l „Az Úr katonái“. Május 4-én vagy 20-án a RESz kirándulást vezet Székesfehérvárra. A Piarista Diákszövetség lapja, a „ Piarista Öregdiák“ húsvéti száma kétszeres oldalszám­ba®, ige® gazdag tartalommal jelent meg. •Mutatványszámot bárkinek készségesen küld «. kiadóhivatal: Budapest, IV., Piarista­ u. 1. ’A Budapesti Piarista Diákszövetség „Öreg­­­cserkészcsapatának“ tagjai a húsvéti ünnepek alatt kétnapos nagyszabású túrán vettek részt. Útvonal: Kismaros—Nagyhideghegy—­­Csóványos—Diósjenő—Vác volt. A KDSz Leányszervezetének rendezésében április 24-én P. Varga László „A titokzatos test“ címmel előadást tart. Az előadások a Bölcsészeti kar F-épületében (Budapest, Mu­­neum­ körút 6—8. sz.) lesznek­. (Újra közlekedik a mohácsi hajó.) A MFTR közhírré teszi, hogy a Budapest— Mohács közötti személyhajó április 15-étől kezdve újra Mohácsig közlekedik. A Margit­­hídfő pesti oldal és Margitsziget közötti át­kelési járat 16-tól kezdve ideiglenesen szü­netel. — A MFTR a Budapestről—Esztergomba 14.30-kor, onnan vissza 3.30-kor induló személy, hajójáratait 19-én, szombaton megkezdi. Lupa­sziget,Budakalász, Pócsmegyer, Kisoroszi, Horthy Miklós-telep és Dömüs állomásokat a hajók egyelőre nem érintik. Ebben a járatban csupán II. és III. osztályú menetjegyeket ad­nak ki és kisebb utasbefogadóképességű hajók közlekednek. Erre való tekintettel kéri a MFTR a közönséget, hogy e tisztán a közforgalom le-,­­bonyolítása érdekében beállított járatot ki­rándulásra ne vegye igénybe. •*— (A Jelenkor) szokottnál is gazdagabb húsvéti számának vezércikke Teleki Pálról emlékezik meg. Almássy József „A népkép­viseleti rendszer hibáiról“, Gogolátz Lajos ,,Justh Zsigmond naplójáról“, Birkás Endre a külföldöm játszott magyar filmekről, Szávai Nándor a Szentföldön járt francia írókról ír Cikket. A tartalomból kiemeljük még F. A.: „Amerikai lassúság“, Szekeres Imre: „El­választhatatlanul együtt“, Bálint Sándor: „­Kis Jézus köntöse“, Szabó Imre: „A magyar­­országi asszimiláció“ című cikkeit. Arany János: „Rendületlenül“ című verse, a Köny­vek és a Zord idők rovata egészítik ki a gaz­dag szám tartalmát. A Jelenkor előfizetési ára egy évre 4 pengő, félévre 2 pengő. Egyes szám — mely Budapesten és vidéken mindé® újság­árusnál kapható — ára 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy­ út 28. III. 23. Telefon K­-44­7. Postatakarékpénz­tári csekkszámla 11.870. . — („A nő szociális munkája a családban“) címmel vitéz dr. Bodor Aladárné, az Egyesült Női Tábor t­v. elnöke a Magyar Család­­védelmi Szövetség előadássorozata keretében április 16-án, szerdán fél hét órakor előadást tart. (Üllői­ út 11.) — (A szegedi Horthy Miklós Tudomány­egyetemen­, valamint a pécsi Erzsébet Tudo­mányegyetemen az előadások a vallás- és köz­­oktatásügyi minisztérium hivatalos közlése szerint a húsvéti ünnepeik után április 28-án, hétfőn kezdődnek. Budapesti Ügetőversenyek Csütörtök, április 17 A mai program tizenkét futamából a­ 4. és a 12-ik elmarad. A lefutásra kerülő tíz ver­seny, gazdag nevezéseivel, bőséges alkalmat nyújt a játékra s a­ sportélvezetre. Jelöltjeink a következők: T. Udvarbiró—Victoria—Balga II. Galibea—Néma—Erdőszépe TTL Csongor—Fekete Barát—Csatafia IV. Elmarad V. Elsőm—Jónás—Eszter VI. Uzsorás— Mikóla—Mangán VIT. Quarnero—TV. Aladár—Holandjanin VIII. Ulica—Bokros—Ficsur IX. Villám—Orgona II.—Vélia X. Nebojsa—S. Irmus—Little Tich XI. Csókos—H. Palo—Elöljáró XII. Elmarad A Budapesti Ügetőverset­v Egyesület Április 17-én délután­­,3 órai kezdette' VERSEIHEKET TART Belépőjegyek I. hely úr­ 3 P, hölgyjegy 2 P Il hely''1.50 P III. hely —.60 fillér, külön­­fogadási helyre 5.— P Közlekedés a 75. és 76-os számú villamosokon NEMZETI GAZDASÁG A közérdek vezeti a Kereskedelmi Hivatalt az iparjogosítványok véleményezésénél Fontos hivatást tölt be a magyar gaz­dasági életben a gazdasági közigazgatás­ban a Kereskedelmi Hivatal a kereskede­lem szabályozásával kapcsolatosan. A hi­vatalra rótt feladatok között a legjelen­tősebb és a legfontosabb a nagykereske­dői iparigazolványok kiadása előtt an­nak a kérdésnek a gazdasági elbírálása, hogy a folyamodóknak gazdasági szem­pontból helyes-e kiadni a kért iparigazol­ványt, vagy iparengedélyt. Ezt a gazda­sági mérlegelést a hivatal látja el s ezért a jövőben nagy felelősség terheli abból a szempontból, hogy a magyar nagykeres­kedelem tevékenységét mennyiben sike­rül majd egészséges alapokra fektetni. Gróf Teleki Andor, a hivatal elnöke egyik legutóbb tett nyilatkozatában ki­fejtette, hogy e feladatok elvégzésének megindulásakor a lehető leggondosabb vizsgálat tárgyává tették és leszögezték azokat az irányelveket, amelyek a Keres­kedelmi Hivatalt a vélemény­adásban ve­zetik. Ezek az irányelvek két csoportba oszt­hatók. Az egyik csoportba tartoznak azok, amelyek tárgyi alapon, kizárólag a gazdasági szempontokat sorolják fel, a másik csoportba pedig azok, amelyek a folyamodó személyéhez fűződő kérdése­ket ölelik fel. A gazdasági mérlegelés és ennek alapján az elsőfokú iparhatóság részére a gazdasági vélemény megadása a Kereskedelmi Hivatal feladata. A véle­ményadásnál gazdasági szempontból min­denekelőtt azt a kérdést kell mérlegelni, hogy a kérdéses szakmában az újabb nagykereskedői ipar­jogosítvány kiváltása nem veszélyezteti-e károsan az eddigi jogosítványtulajdon­osok megélhetését, te­hát meg kell vizsgálni, hogy a kérvé­nyező által kiválasztott működési helyen van-e szükség valamely működési ágban újabb nagykereskedői cég alakulása. Nem az a feladat, hogy a meglevő nagykeres­kedők tevékenysége hitbizományi jelle­get kapjon, hanem az, hogy ott, ahol már kétséget kizáróan megállapítható va­lamely foglalkozási ág telítettsége, azt újabb vállalatok alakulásával ne lehes­sen szaporítani. A kérdés mérlegelésénél különösen te­kintettel kell lenni arra, hogy meny­nyiben biztosítható az új vállalatnak áruval való ellátása, az új áruellátás nem csökkentené-e a meglevők forgal­mát annyira, hogy azok megélhetésüket csak abban az esetben találhatnák meg, ha a haszonkulcsot felemelik, ami az áru drágítását jelentené. Ennél a kérdésnél a hivatalt tehát a fogyasztók érdekei is vezetik. A másik kérdés, amelyet szin­tén behatóan meg kell vizsgálni az, hogy a folyamodónak van-e elég tőkéje. Éppen ezért a Kereskedelmi Hivatalt megálla­pítja mennyiben látja az üzlet folytatá­sához szükséges tőkét biztosítva, sőt még az iparigazolvány kiadása után is ellen­őrzi az új nagykereskedőt, hogy rendel­kezik-e a megfelelő tőkével. Ha az ellen­őrzés során utólag megállapítanák, hogy a szükséges tőkével nem rendelke­zik, abban az esetben a hivatal javasla­tot tesz az ipari szolvány megvonására. A hivatalinak különben megvan az a le­hetősége, hogy javaslatot tegyen időbe­­lileg korlátozott iparigazolvány kiadá­sára, bár az időbeli korlátozást — mint azt Teleki Andor hangsúlyozta — nem tartja célszerűnek, mert az a meginduló cég számára igen nagy hátrányt jelent különösen a hitelellátás szempontjából. Helyesebbnek látszik, hogyha egyéb okok nem szólnak ellene, inkább a kérés teljesítését javasolják és az illető cég működését fokozottabban ellenőrizzék. Ha arra a meggyőződésre jutnak, hogy nem teljesíti azokat a feltételeket, ame­lyeknek teljesítésére ígéretet tett, ebben az esetben javaslatot tehetnek az ipar­igazolvány megvonására. Mielőtt azon­ban ilyen lépésre sor kerülne, az illető céget előbb felhívják, hogy az egészséges nagykereskedői működés szempontjából észlelt hiányokat pótolja és csak akkor kerül sor az iparigazolványt megvonó javaslat megtételére, ha bebizonyosodik, hogy semmiképen sem tud megfelelni a a gazdasági követelményeknek. A kérel­mező személyi feltételeinek megállapítá­sánál a hivatal mindenekelőtt azt vizs­gálja, hogy a kérelmezőnek mennyiben van meg a nélkülözhetetlen szakmai is­merete. A kérelmező személyével kapcso­latosan megvizsgálják a zsidótörvény érvényben levő rendelkezéseit, továbbá azt, hogy az iparigazolvány kiadása nem nyújt-e lehetőséget a zsidótörvény kiját­szására. A nagykereskedői iparjogosítvány ki­adásának véleményezésekor a hivatalt kizárólag a közérdek szempontjai veze­tik. Ha a viszonyok megváltoznak, fe­leslegesnek bizonyulhat az a gát, ame­lyet jelenleg a nagykereskedelmi ipar­­igazolvány kiadásának gazdasági mérle­gelése jelent. Különösen feleslegessé vál­hat ez abban az esetben, ha a kereskede­lem képesítéshez kötése megtörténik. De még akkor is szó lehet arról, hogy a mai rendszer bizonyos formában állandósul­jon, mert amint az iparban nyomós okok szolgáltathatnak hasonló gazdaságpoliti­kai intézkedésekre téves tőkebefektetések megakadályozása céljából, úgy a nagy­kereskedelemben is, különösen annak egyes ágaiban szükség lehet ugyanilyen védelemre. Újból felállították a Székely­földi Kirendeltséget A világháború előtt a földmivelésügyi minisztériumnak úgynevezett Székely­­földi Kirendeltsége működött Erdélyben. Azok a feladatok, amelyek annak idején a Székelyföldi Kirendeltség életrehívá­­sát indokolttá tették, ma még fokozot­tabb mértékben fennállanak. Ez indította arra báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisztert, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és az Erdélyrészi Gazdasági Tanács előterjesztésére a ki­rendeltséget újból életre hívja. A kiren­deltség az EMGE-vel és annak szerveivel fog együttműködni. A kirendeltség élére dr. Balogh Vilmos miniszteri tanácsost nevezte ki a földmivelésügyi miniszter, aki a napokban már Kolozsvára érkezett és megbeszélést folytatott illetékes té­nyezőkkel. A Kereskedelmi Hivatalnál kell bejelenteni a szovjet­orosz üzleteket A rendkívüli gazdasági viszonyok, különö­sen a nyersanyaggazdálkodás kérdése szüksé­gessé teszik, hogy az állam — illetékes szer­vei útján — fokozott felügyeletet gyakorol­jon az egyes cégek által kivitelre felkínált, illetve behozni szándékolt áruk importja és exportja felett. Különösen szükség van foko­zottabb felügyelet gyakorlására a magyar­­szovjetorosz külkereskedelemmel kapcsolat­ban, mert ebben a nagyfontosságú és szer­ződésileg nem régen létesített kereskedelmi összeköttetésben többször előfordult, hogy az áruk lekötése nem volt lehetséges. Mivel a magyar kereskedelem érdeke okvetlen meg­követeli, hogy az egyes cégeknek szovjetorosz szervekkel folytatott üzleti tárgyalásai mö­gött komoly eladási, illetve vételi lehetősé­gek legyenek, a Kereskedelmi Hivatal ez­úton hívja fel a szovjetorosz-magyar relá­cióban érdekelt szakmák és cégek figyelmét arra, hogy minden, a Szovjet Köztársaságok felé irányuló üzleti ténykedésüket előzőleg, tehát már kötés előtt, jelentsék be a Keres­kedelmi Hivatal Államközi (K/I) osztályá­nak. Behozatali és kiviteli engedélyt, illető­leg a Magyar Nemzeti Banktól kiviteli tanú­sítványt csak azok kapnak, akik bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek s akikkel, a Hivatal a bejelentést követőleg, de a kö­tést megelőzően közölte, hogy a szándékolt exportnak, illetőleg importnak akadálya nin­csen. A magyar közgazdaság átállítása az új európai gazdasági rendszerbe. A TESz ipari szakosztályának rendezésében szerdán este Adalmfi György, a Ganz villamossági rt. fő­mérnöke, a TESzISz rendkívüli tagja „Mit jelent a magyar közgazdaságnak átállítása az új európai gazdasági rendbe?" címmel tartott előadást. Hangoztatta, hogy már most meg kell kezdeni a felkészülést a magyar közgaz­daságnak az új európai gazdasági rendszerbe való zökkenésmentes átállítására. Iparunkban nagyarányú racionalizálást kell végrehajtani és termelésünket alkalmaznunk kell a német termeléshez. Az előadó öt csoportba osztotta a magyar iparágakat aszerint, hogy az átállí­tás után milyen sors vár rájuk. Vannak olyan iparágak, amelyeket az átállítási terveik nem érintenek, olyanok, amelyek fejlődésre tart­hatnak számot, s olyanok, amelyek átállításra várnak. Budapestre költözködik Újpestről az ál­lami textilipariskola. A Magyar Textilgyá­rosok Országos Egyesülete igazgatósága áp­rilis 16-án ülést tartott, amelyen dr. Buday- Goldberger Leó elnök bejelentette, hogy dr. Schiller Ottó főtitkár 26 évi szolgálat után nyugdíjazását kérte. Az igazgatóság dr. Maty Ferenc ny. miniszteri tanácsost az Egyesület­hez igazgatónak szerződtette, Richweisz Fe­renc oki. g­épészmérnök, eddigi ügyvezető tit­kárt pedig főtitkárrá nevezte ki. Az igazga­tóság továbbá örömmel vette tudomásul, hogy a M. Kir. Állami Textilipariskola Újpestről Budapestre költözködik és a felépítendő mű­helyépület számára tekintélyes anyagi támo­gatást helyezett kilátásba.­­ Gabona és termény A terménytőzsdén a kenyérmagvak forgalma teljesen szünetelt. A különféle termények piacán a szabadforgalmu cikkekben megélén­kült az üzleti tevékenység s különösen néhány késői vetésre is alkalmas magféleség iránt volt tapasztalható kereslet. A terménypiac kötései: biborheremag 30 q 100 ab Szombathely, muharmag 10 q minta szerint 78, haltáévi 20-22 q, 10—12 q és 30—35 q m. sz. 90, lóheremag 27 q all m. sz. 15, 20—40 q m. 67. ■ 16, fehérhere 8 q m. sz. 450 ab áll., 10* q m­. sz. ab áll. 500 penpő q-ként, egyéb megjelölés hiján bu­dapesti paritásban. Hivatalos árfolyamok Buza 78 kg.os 24.—, rozs 20.—, sörárpa H* váló 27.—, la 26.—, sörárpa 25.—, takarmány­­árpa la 65—66 kg-os 22.—, Ila 21.—, Ipari árpa 68 kg.os 21.—, zab 22.70, finom buzakorpa 16.60—17.05 pengő­n­ként. A takarmányfélék piacán a felhozatal 35 sze­kér szálastakarmány volt. Az árak változatlanok. — Árak: rétiszéna la­ó 10—10.20, Ila­ó 8—9, Illa 7—7.50, muharszéna 9-60, lucernaszéna 12—12.20 pengő­n­ként. A sertésvásáron a Magyar Keresztény Állat­­kereskedők Országos Egyesülete jelentése sze­rint szerdán 212 sertést hajtottak fel. Irányzat élénk. Közvetlenül a vágóhídra délután 2 óráig 277 sertés érkezett. Árak: la uradalmi 164—166, Iia uradalmi 154, fa szedett 152 fillér kilónkénti élősúlyban. Érték és pénz Az értéktőzsdén ingadozó irányzattal indult a forgalom, mert az elmúlt napok jelentős áremelkedése nyomán nyereségbiztosító eladá­sok indultak meg s ezek több értékpapír ár­folyamát csökkentették. A tőzsdeidő folyamán azonban a kereslet került túlsúlyba, a kínálaté tartózkodóbb lett, ami újból az irányzat meg­szilárdulására vezetett. Különösen a piac ve­zető értékei iránt volt tapasztalható élénk érdeklődés. Néhány értékpapírtól eltekintve, a piac szilárd irányzattal és bizakodó hangu­latban zárult. A fix kamatozású értékpapírok piacán különöse® az 1914-es kibocsátás® fővá­rosi kölcsönkötvények iránt volt élénk a kereslet. Ez a kölcsönkötvény, bár jegyzését az erős áremelkedés miatt fel is kellett füg­geszteni, 12 pengővel haladta túl előző napi záróárfolyamát. Az értékpapírpiac kötései (Zárójelben • záróárfolyamok.) Székesfővárosi kölcsönkötvény 1919-es 299.25—291.75 (291.75), Szé­­kesfővárosi kölcsönkötvény 1014 os 459—443 (444), Székesfővárosi kölcsönkötvény 1927-es 128-128.f1 (128.75) , Nemzeti Bank 239 (229), Első M. Bszt. — (539), Font-lére — (85), Concordia-malom — (1.59), Békéscsabai 24.95—25 (24.7). Első Bp. Gőzmalom 29.9—22.7 (222­), Hungária-malom 55—58 (58), Bau­xit 320—328 (326), Eeocsini 26—25.5 (25.5), Borsodi szén 16.5 (16.25), Szentlörinci 10—11.25 (10.5), Ce­­mentia — (106), Kohó 28.75—29 (28.8), Dräsche 27— 28 (27.8), Asz­falt 3­9.40 (9.29), Kőszén 597-692 (690), Kerámia 28 (28), Nagybátonyi 51.25—51.71 (51.5) , Salgó 53.25—52.6 (52.75), Taiikányi 46.75—48 (47.25), Glóbus —­ (13), Fegyver (4—62.75 (62.75), Ganz 24.8—25.9 (25.4), Láng 88-89.5 (88.5), Acél 67 (67), Magyar vagon — (49), Rima 115.5—144 (144.75), Schuller — (48), Guttmann — (6), Nassel 89—84 (86.75) , Duna-Száva 8 (8), Levante 9.89 (9.89), Nova 27.5— 27.9 (27.75), Tröszt 77—78.75 (78-5), Államvasut — (7.59), Délcukor 144—146 (145), Magyar cukor 172.5— 168.5 (168.5), Georgia 37-36.5 (37), Izsó 220- 219 (211), Dreher-Haggenm. 283 (283), Gschwiodt 1659 (1659), Polgári sör — (42.8), Gyapjúmont — (22.5) , Goldberger 81 (81) Magyar kender — (34.5), Pamntipar 57.25—57.75 (57 25), Chinoin — (29.5), Műtrágya 65.5 (65.5), Klotid 22.75—23 (22.75), Bras­sói — (35.5), Gumi 66 (661. Vasúti forgalmi 31— 39.1 (39.4), Telefon 12.4 (12.3). A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Amsterdam 180.07 Vi—181.46, Athén 2.79—2.82, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.2­-54.68, Bukarest 2­77 —2.80, Istanbul 268—271, Kopenhága 65.49—1­65.97, London 13.81—13.97, Milánó 17.66— 17.8861, Newyork 344.10—347.10, Oszló 77.10 —77.67, Páris (Vichy) 6.78 és fél—6.83 és fél, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14—4.18, Stock­holm 82.00—82.80, Zürich 79.80—80.60. — Valuták: Kanadai dollár 250.00—300.00, dollár 343.00—348.00, szlovák korona 20 koronás­nál nagyobb címletek kivételével) 11.45—11.75, len (érme kivételével) 2.70—2.80, Ura (csak érmék és 10 lírás bankjegyek vásárolhatók) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd ko­rona (csak 100 koronásnál kisebb címletek vásárolhatók) 81.70—82.70. Új könyv a második zsidótörvény földbir­­tokpolitikai rendelkezéseiről. Dr. Hajdú Ist­ván miniszteri osztálytanácsos és dr. Szabó Jenő m. kir. településügyi ügyész tollából „A második zsidótörvény földbirtokpolitikai ren­delkezései“ címmel a TÉBE kiadóvállalatá­nak kiadásában mintegy 350 oldalas, igen alapos és szakszerű munka hagyta el a na­pokban a sajtót. A munka lényegében Hajdú Istvá® miniszteri osztálytanácsos korábban megjelent, hasonló tárgyú könyvének bőví­tett kiadása. A munka újabb kiadását szük­ségessé tette a második zsidótörvény alkal­mazásával kapcsolatban felmerült viták és félreértések kiküszöbölésére vonatkozó elvi jelentőségű döntések és határozatok ismerte­tése. A munka a joggyakorlatnak megfelelő és határozott magyarázataival nélkülözhe­tetlen útbaigazítást ad a szakembereknek és az érdekelteknek. Nagymértékben emeli a munka értékét, hogy függelékben közli a vo­natkozó összes törvényeket és rendeleteket 69 bőséges szemelvényt tartalmaz az irányadó bírói és közigazgatási határozatokból. A munka használhatóságát lényegesen fokozza a szakszerű csoportosításban összeállított rész­letes betűrendes tárgymutató. Olcsó permetezőgépet magunk is összeállít­hatunk a gyümölcsfák gondozásához. Erről, valamint a lugásszőlő kezeléséről, a gyümölcs­fák hernyó elleni védelméről, a baromfi, zöld­ség és szőlőtermesztés aktuális kérdéseiről ír a „Magyar Gyümölcs“ legújabb száma, amely­ből lapunkra való hivatkozással egy alkalom­mal ingyen mutatványszámot küld a kiadói hivatal, Budapest, V., Vilmos császár­ ut J®.

Next