Nemzeti Ujság, 1941. szeptember (23. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-24 / 217. szám

8 NEMZETI ÚJSÁG 1941 szeptember 24. Szerda A pápa kinevezte az új apostoli prédikátort Az Osservatore Romano, a Vatikán fél­hivatalos lapja közli, hogy XII. Pius pápa apostoli prédikátorra P. Alatin Ottaviot nevezte ki a kapucinusok rendjéből. Az új apostoli prédikátor püspökké kineve­zett rendtársának, Valstagnanak örökébe lépett és családi neve Ceti Ferenc. Alatri­­ban született 1881 szeptember 2-án és 1904-ben lépett a kapucinus rendbe, amelynek római rendtartományában kü­lönböző tisztségeket töltött be. A zsinati kongregációnak tanácsosa és szerkesztője az általa alapított „Itala Francescana“ folyóiratnak. Konferenciabeszédek az egyetemi tem­plomban. Az egyetemi templomban minden­­hónap első­­csütörtökén este 7 órakor dr. Péterffy Gedeon egyetemi lelkész konferen­­ccia-beszédeket tart. Az első ilyen konferen­cia­­ az idei iskolaévben október 2-án, csü­törtökön este 7 órakor lesz. A beszédek előtt lél után gyóntatók állnak a hallgatók rendel­kezésére. — Minden hó első péntekén reggel 6—9 óráig szentmise és áldozási lehetőség van biztosítva, este 8—9 óráig pedig engesz­telő- szentórát tartanak a templomban, mely­nek elmélkedéseit dr. Erdey Ferenc, a Köz­ponti Szeminárium lelkiigazgatója vezeti. Plébániák! Keresem Schmidt Antónia keresztlevelét. Született Magyarország északnyugati területén 1812.­­év táján. Apja Schmidt­ Antal, anyja Trensenock Josefa. Az okmányért 10 pengőt ajánlok fel után­véttel. Sztankovits Mihály, Budapest, XII., Kieli István­ u. 9. s nemzeti gazdaság Kiskunfélegyháza két iskolát nevez el két nagynevű fiáról. Kiskunfélegyháza most rója le kegyeletének adóját két neves fia iránt, akik mindketten a piarista rendnek­­voltak­­oszlopos tagjai. Az­ egyik Magyar Gá­bor, aki mint piarista rendfőnök halt meg 1­912-ben, a másik Cserép Sándor, aki Szege­den volt a piarista gimnázium igazgatója. Szülővárosuk, Kiskunfélegyháza most két újonnan épült elemi iskolát nevez el róluk és ezekben emléktáblát állít nekik. Az iskol­lák ünnepélyes felavatása szeptember 28-án, vasárnap lesz és erre az ünnepi alkalomra Kiskunfélegyházára érkezik Zimányi Gyula piarista rendfőnök, felsőházi tag és az el­hunytak számos rendtársa. Az avatóbeszédet d­r. Sáray, Ferenc ny. postafőigazgató, a Sze­gedi Piarista Diákszövetség elnöke mondja. Az ünnepségen a két nagynevű piarista régi ,tanítványai közül is többen vesznek részt. FÉLSZÁZADOS szerzetesi jubileum. E napokban volt 50. évfordulója annak, hogy P. Konkoly Barnabás, a szeged-felsővárosi minorita rendház tagja a magyar konventuá­­lis minorita rendbe lépett. Tanulmányait Rómában végezte. A jubilánst ebből az alka­lomból meleghangú üdvözlő távirattal ke­reste fel Maglione bíboros államtitkár és Beda Hess, a minorita rend Rómában székelő­­generálisa. Orgonamegáldás a Ferdinánd-téri plébá­niatemplomban. Az Árpádházi Boldog Mar­git egyházközség Ferdinánd-téri plébánia­templomában szeptember 28-án, vasárnap este 6 órakor dr. Hamvas Endre budapesti ált. érseki helytartó áldja meg ünnepélyes szertartások között az új orgonát és ugyan­akkor ünnepi beszédet mond. Az orgona­­megáldás szertartása után Harmat Artúr és lovag Faik Zsigmond karnagyok, valamint Kopeczky Alajos orgonaművész, Benczés Jó­zsef hegedűművész és az Árpádházi Boldog Margit Vegyeskar közreműködésével Beetho­ven, Bach, Dubois, Harmat és Liszt műveket fognak bemutatni és ezekkel adják át ren­deltetésének az új orgonát. Személyi hírek a kalocsai főegyházmegyé­ből. Gróf Zichy Gyula kalocsai és bácsi ér­sek Phiel­ Sándort vikáriusnak rendelte Bács­­ordasra, Helmlinger Benedeket Apatinba küldötte káplánnak. Kanyó Lajos doroszlói ideiglenes lelkész, akit a szerbek parancsára Budanovics Lajos volt apostoli adminisztrá­tor kimozdított a bácskertesi plébániáról, október 1-én visszatér régi hívei körébe. Kápolnaszentelés Hetény­pusztán. A Jászó község közelében fekvő premontrei prépost­tagi gazdaságban vasárnap, szeptember 21-én áldotta meg az általa adományozott szerény kápolnát dr. Garinczy Pál, jászóvári prépost. A szertartás után szentmisét­ pontifikált, amelynek keretében szentbeszédet is intézett a hívekhez. A kápolnaszentelés ünnepségén a kerület papságával és más előkelőségekkel együtt­­ részt vettek a vármegye főispánja, báró Schell Péter, Szentimrey Pál alispán családjaikkal együtt és a kerület országgyű­lési képviselője Vitéz Attila. Az új kis pasz­­torációs település a debrődi premontrei be­kebelezett plébánia filiája képpen szerepel a rozsnyói egyházmegye területén. Papszentelés a piaristáknál. Szeptember 19., 20. és 21-én a Kalazantinum­ kápolnájában dr. Meszlényi Z. Lajos sinopei c. püspök, a hercegprímás segédpüspöke a piarista teoló­gusoknak feladta a hajkoronát, a kisebb ren­deket és az alszerpapi rendet. Erzsébet főhercegnő legmagasabb védnök­sége alatt álló Budapesti Szent Skolasztika Obláta Szövetség 1941 október 7-én délelőtt fél 11 órakor tartja XIII. évi rendes köz­gyűlését, VIII., Mária­ utca 7. szám alatt, a Kát. Háziasszonyok Orsz. Szövetségének székházában. A megélhetési költségek alakulása Európában Európa valamennyi árupiacának árait továbbra is mozgásban tartják a háború gazdasági hatásai. A megélhetési költsé­gekben ez az irányzat most különöskép­pen érezhető, mert a kiskereskedelmi árak csak bizonyos távolságban követik a nagykereskedelmi árakat. Az utóbbi hónapokban az áralakulásban az évszaki hatások is jelentkeztek. Ilyen körülmé­nyek között 1941 második negyedében a megélhetési összköltségek több államban ismét erősen emelkedtek, például Romá­niában 23.3, Svájcban 6.8, Dániában 4.5, Magyarországon pedig 3.9 százalékkal. Valamivel kisebb volt a további drágulás Bulgáriában 3.2 százalék és Norvégiában 2.9 százalék.­ A Wirtschaft und Statistik megállapí­tása szerint a legnagyobbrészt szilárd lakbérektől eltekintve az életszükségle­tek minden egyes területén jelentkező általános drágulás a megélhetési költ­ségek további emelkedéséhez vezetett, így például júniusban az élelmezési költ­ségek 19.1, a fűtési és világítási költsé­gek 9.4, a ruházati költségek 6.7, az egyéb kiadások pedig 5.1 százalékkal voltak magasabbak mint márciusban. A drágu­lás általában legnagyobb az élelmisze­reknél és a ruházati cikkeknél volt. Az egyes szükségleti csoportokban olcsób­bodást csak kivételes esetekben lehetett megállapítani, még­pedig a Német Biro­dalomban a fűtésnél és a világításnál, Svédországban és Portugáliában az élel­miszereknél. Tavasz óta Svájc mutatja a legerősebb drágulást. A megélhetési költségeknek 6.8 százalékos drágulásához különösen az élelmiszerárak 10.2 és a ruházati árak 6.7 százalékos drágulása járult. Kissé emelkedtek a fűtési és a világítási költ­ségek is, míg a lakbérek változatlanok maradtak. A hivatalos statisztikában sze­replő áruk kiskereskedelmi árai majdnem minden esetben emelkedtek. Különösen drágult a hús 10—18, a szalonna és zsír 15—16, a belföldi tojás 18, a külföldi 33, a kenyér 8, a búzaliszt 14, a petróleum 31, a cigaretta 8, a szappan 6 százalékkal volt drágább júniusban mint március­ban. A megélhetési költségek összindex­­száma Dániában 4,5 százalékkal emelke­dett, főleg bizonyos adóemelések folytán. A tulajdonképpeni megélhetési költségek azonban csak mérsékelten változtak, így például az élelmezési költségek 1.2, a ruházkodási költségek 2.7 százalékkal emelkedtek. Bulgária a megélhetési költ­ségek 3.2 százalékos emelkedésével ugyancsak azok közé az államok közé tartozik, amelyekben a napi szükséglet kielégítésére szolgáló cikkek árának emel­kedése a második évnegyedben megha­ladta a havi 1 százalékos átlagot. A kimutatás szerint az Északamerikai Egyesült Államokban a második évne­gyed első hónapjában kereken 1 száza­lékkal emelkedtek az összköltségek, azóta azonban az árak emelkedő irányzata to­vább tartott s vannak jelentések arról, hogy június közepéig az élelmezési költ­ségek 7,6 százalékkal drágultak. Azok közé az államok közé, amelyekben a meg­élhetési költségek március óta alig vál­toztak, a Német Birodalom mellett Nor­végia tartozik. N­agybritannia hivatalos index számítása szerint a megélhetési költségek csak 0,5 százalékkal emelked­tek. Ez a hivatalos közlés azonban ellent­mondásban van azzal a ténnyel, hogy az élelmezési költségek évek óta március és június között emelkedni szoktak. Finn­országban és Svédországban a hivatalos indexszámok júniusban is megfeleltek a márciusi helyzetnek. A megélhetési költségek alakulásánál sok más államban, ahol nincsenek össze­foglaló indexszámítások, más adatok nyújtanak támaszpontokat, így például Szlovákiában az élelmezési költségek is­mét 8,5 százalékkal emelkedtek. A leg­fontosabb áruk közül a burgonya pél­dául 21, a hús 10, a vaj 21, a hagyma 57, a bab 16, a sör 23 százalékkal drágult. Az áremelkedés tovább tartott Francia­­országban is, ami szintén a kiskereske­delmi árstatisztikából tűnik ki. A hús 14, a zsír 15, a tej 12, a sör 22 százalékkal drágult. Hollandiában az áprilisi és má­jusi statisztika szerint különösen a só, a búzaliszt és a tojás drágult jelentéke­nyebb mértékben. Felsődunántúlon megszervezték a termény­értékesítő szolgálatot A Vas, Sopron, Zala,­­ Veszprém és Fejér megyét magában egyesítő és Szom­bathelyen székelő Felsődunántúli Mező­­gazdasági Kamara eddig is mindent el­követett a gazdák terményértékesítési lehetőségei érdekében. Ez a törekvése most olyan lépéssel tökéletesedett, ami­vel megoldotta a terményértékesítési kér­dések minden eddigi panaszát. Dr. Vu­chetich György gazdasági főtanácsos, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója erről a következőket mondta: — Már a nyáron megkezdtük a ter­ményértékesítési szolgálat megszervezé­sét, amit most be is fejeztünk. A Kamara mind az öt vármegyéjében megszervez­tük a­ terményértékesítési szolgálatot. Minden vármegyében egy-egy ehhez a szolgálathoz kiképzett tisztviselőnk van, akinek semmi más feladata nincs, mint egész munkaerejét a terményértékesítési feladatok megoldására f­ordítani. A vár­­megyénkénti egy-egy megbízottunknak pedig nemcsak az a feladata, hogy a hozzáforduló gazdákat a terményértéke­­sítés kérdéseiről felvilágosítsa, hanem személyesen járják be a vármegyéket, vizsgálják meg a panaszokat és nyomban a helyszínen intézkedhetnek önálló ha­táskörrel. Ez az intézkedés lehetővé te­szi a gyors szolgálatot, amellett még ösz­­szekötő kapocs a gazdatársadalom és az értékesítő szervek között. Megszervezett terményértékesítési szolgálatunk már tel­jes erővel működik és ahogy a beérkezett jelentésekből látom, igen nagy segítsé­gére van már eddig is Felsődunántúl gaz­dáinak. Ez a szolgálat azután nemcsak a gabona és takarmányok értékesítési le­hetőségeit mozdítja elő, hanem segítsé­gére van a gazdáknak a mezőgazdaság­ból származó valamennyi értékesítésre váró mezőgazdasági termény eladásában. Tájékoztató az illetékek emeléséről. Isme­retes, hogy a kormány legutóbb az illetéke­ket emelte, egyes illetékeknél pótlékolással, másoknál az alapkulcs növelésével. Üzleti körök a kamaránál sűrűn érdeklődtek e tárgyban és ezért a kamara összeállította a leggyakoribb illetékeket, megjelölte a ré­gebbi és az illetékeknek nagyságát és ezáltal a változott helyzetről áttekinthető képet nyújt. Az összeállítás a kamara portásánál eV., Szemere­ u. 6. földszinti csarnok) díj­mentesen áll az érdeklődők rendelkezésére. A magyar kereskedelmi kamarák kiküldöttei Bulgáriában Lubin Conev dr., a bulgár külkereskedelmi ügyek­ igazgatója, hétfőn villásreggelit adott a magyar kereskedelmi­­ kamara Bulgáriában időző képviselői tiszteletére. A villásreggelin megjelentek a vidék kereskedelmi és­ ipar­kamaráinak képviselői, a kereskedelmi mi­nisztérium magasrangú tisztviselői, a bulgár államvasutak vezérigazgatója, dr. Jungerth- A­rnóthy Mihály, Magyarország szófiai kö­vete, a magyar követség tisztviselőkara, vala­mint a bulgár ipari és kereskedelmi élet több képviselője, Dr. Conev meleg szavakkal kö­szöntötte a magyar vendégeket. Üdvözlő sza­vaira vitéz Gyulay Tibor felelt. A villásreggeli után a magyar vendégek Kisszelov nagyiparos kalauzolása mellett megnéztek két nagy szófiakörnyéki szövő­gyárat, majd a­ délután hátralevő részét Kisszelov villájában töltötték, a Vitos-hegy­­ség lábánál fekvő Knyazsevo helységben. A szintén körükben tartózkodó Bozsilov pénz­ügyminiszter és Zagorov kereskedelmi mi­niszter élénk megbeszélést folytatott a ma­gyar kiküldöttekkel. Kedden délelőtt a ma­gyar vendégek a perniki állami bányákba látogattak el. Sabona és termény A terménytőzsdén a sörárpa kínálata ja­vult, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a magasabb sörárpaárak csak szeptem­ber végéig érvényesek. A tőzsdeidő folyamán 12 vagon sörárpa kelt el. Ezenkívül még lóheremagból adtak el több kisebb-nagyobb tételt. Élénk érdeklődés volt tapasztalható a hüvelyesfélék iránt is, a kínálat azonban tartózkodó maradt. A terménypiac kötései: lóheremag 59 q 90 szá­zalékos 280, 150 q, 50 q és 100 q német szabvány szerint 288 ab Szombathely, sörárpa 600 q, 300 c 150 q, 150 q és 300 q 32 pengő 100 kg-ként. Hivatalos árfolyamot! B­ú z a : Az ország bármely feladóállomá­sán 78 kg. súlyú szokványminőségii 30 pengő. Rozs: Az ország bármely feladóállomásán 71 kg. súlyú szokványminőségűi 28,0 pengő. Takarmányárpa­­la: legalább 65 kg. súlyú, az alább felsorolt állomásokon, mint paritásos csomópontokon: Budapest 24.50, Dés 24250, Győr 24.—, Kaposvár 24.—, Ma­rosvásárhely 24.50, Nagyvárad 24.20, Nyír­egyháza 24.—, Sopron 24.50, Szeged 24.30, Ha 100 kg-ként 1 pengővel olcsóbb, mint az la. Kopaszárpár Az ország bármely feladóállomásán 32.20 pengő. Zab: 41 kg. súlyú, az alább felsorolt állomásokon, mint paritásos csomópontokon: Budapest 26.50, Debrecen 26.—, Kassa 25.50, Kolozsvár 26.50,­­Komárom 26.—, Marosvásárhely 26.50, Mis­ letc 25.50, Pécs 25.50, Szeged 26.50, Szélest­fehérvár 25.70, Szombathely 26.20 pengő. Érték és pém Az értéktőzsdén barátságos hangulattal indult a forgalom. Már a tőzsdeidő elején egyes értékpapírok iránt élénk kereslet nyil­vánult meg. A Kőszén-részvények árfolyama ezer pengő fölé is emelkedett, később azon­ban úgy a Kőszén-részvények piacán, mint a többi piacon a nagyobb kínálat nyomán ár­lemorzsolódás volt tapasztalható. A zárlat előtt újból megszilárdult az irányzat és a legmagasabb árfolyamokat általában a zár­latkor jegyezték. A fix kamatozású érték­papírok piacán a forgalom jelentéktelen volt és az árfolyamokban sem történt lényege­sebb változás. Az értékpapírpiac árfolyamai Előző Előfordult zárlat kötések Zárt»« Nemzeti Bank 390.— 400 395„— Első M. Bizt. 1500.— 1500—1520 1500*—• Concordia m. — 13.5 __ 13.35 Békéscsabai — 43 43.5 Első Bp. Gőzm. 17.5 47.5—48.5 47.5 Hungária m. — 86—87 86.5 Bauxit 550.— 570—565 570.— Beocsini 60.— __ 63.__ Borsodi szén 42.— 44 44.__ Szentlőrinci — 35.5 35.5 Kohó 57.5 57.5—58.5 59.— Drasche 69.5 73 73.— Aszfalt 20.— 20.5 21.— Kőszén 999.— 995—1005 997.— Nagybátonyi 79.5 80—81.5 80.75 Salgó 90.— 91.25—93 92.9 Urikányi 80.— 81—83.25 83.25 Stephaneum 24.5 — 24,5 Fegyver 188.— 194 184.— Ganz 68.5 69—70.25 69.75 Láng 215.— — 215.— Acél 159.— 165 164.— Magyar vagon 94.5 97 97.— Rima 274.— 283—286 286.— OF A 30.25 — 32.— Nasici 145.5 148—149 148.25 Levante 5.40 5.60 5.60 Nova 52.— 52.5—53.5 53.5 Tröszt 149.9 149.9—149 149.— Délcukor 216.5 210 210.— Magyar Cukor 273.— 275.5—279.5 279.— Georgia 65.75 69 69.—­ Izzó 445.— — 460.— Dreher-Haggen. — 425 425.— Gschwindt — — 2275.— Polgári sör 843.— — 845.— Mezőgazdasági — — 252.— Schwartzer 28.— — 27.— Lukácsfürdő 50.— — 50.— Gyapjúmosó 31.5 33.25 33.25 Goldberger 149.— 149—150 14915 Győri textil — — 140.— Magyar kender 60.5 61—63 62.— Pamutipar 90.— 90—90.5 90.25 Chinoin 55.— — 58.— Danica 17.5 — 17.5 Diana 232.— — 230.—• Műtrágya 165.— 170 169.— Keleti-Murányi — — 80.— Klotild 42.5 — 43.5 Brassói 57.— — 57.— Gumi 113.— 115—116.5 116.5 Vasúti forg. 67.— 66—69 69.— Telefon 33.5 35.25 35.25 Főv. köles. 1914. 514.— 512—515 515.— BSzKRt-kötv. A) — — 9.30 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Amsterdam 180.07 és fél— 181.40, Belgrád 6.78 és fél—6.83 és fél Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Istanbul 268.685—270.665, Kopenhága 65.49— 65.97, Madrid 32.00—32.24, Milánó 17.66— 17.8864, Oszló 77.10—77.67, Páris (Vichy) 6.78 és fél—6.83 és fél, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm 82.00—82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93. — Az amsterdami, belgrádi, brüsszeli és oszlói kifizetések árfolyama csak a magyar­német devizakompenzáción keresztül le­bonyolódó elszámolási forgalomban, a pá­risi kifizetések árfolyama pedig csak a meg­­nem szállt Franciaországgal szemben az áru­forgalom körén kívül eső követelések és tar­tozások, valamint az 1940 július 16-a előtti áruszállításokból keletkezett követelések f­el­számolásánál érvényes. A madridi kifizetés jegyzése kizárólag az 1940 júl. 15-én életbe­lépett magyar-spanyol kereskedelmi és fize­tési megállapodás keretében lebonyolódó fizetésekre vonatkozik. — Valuták: Szlo­vák korona (20 koronánál nagyobb címletek kivételével) 11.45—11.75, leu (érme kivételé­vel) 1.95—2.05, Ura (csak érmék és 10 lirás bankjegyek vásárolhatók) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 100 koronánál kisebb címletek vásárolhatók) 81.70—82.70. Minőségi gabonák felhasználása vetési célokra. Az ország örvendetes megnagyob­bodása, valamint az ez évben is fellépett rend­kívüli mérvű árvíz- és belvízkárok miatt, mezőgazdaságunk vetőmag szükséglete jelen­tékeny módon fokozódott. A várható nagyobb vetőmag-igénylések kielégíthetősége végett a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara meg­kereséssel fordult a Növénytermelési Hiva­talhoz annak érdekében, hogy az egyes gazdaságok vetési célra alkalmas azon ga­bona mennyiségei is, amelyek a gazdaságok saját szükségletének ellátására fordíttatná­­nak, — szokvány minőségű kereskedelmi áru egyidejű kiutalása mellett — a vetőmagellá­tás biztosítása céljából igénybe vétessenek. A Növénytermelési Hivatal a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarát megkeresése vála­szában értesítette, hogy a vonatkozó tárgya­lások eredményeként a vetési célokra alkal­mas rozsot a hivatal kicseréli és az ugyan­csak vetési célokra igénybevett, egyébként pedig a gazdaságok szükségletét képező búza bezserzésére a hivatal engedélyt ad.

Next