Nemzeti Ujság, 1941. október (23. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-15 / 235. szám

A BULGÁR NŐ MŰVÉSZETE ÉS ÖRÖME Irta: Dr. FILOV BOGDAN­NÉ, st szófiai néprajzi múzeum igazgatója F­i­l­o­v Bogdánná, a bulgár miniszter­­elnök felesége a bolgár népművészet és néprajz avatott ismerője és kiváló művelője. Művészettörténeti tanulmá­nyait Németországban végezte, majd hazatérve a szófiai néprajzi múzeum népművészeti osztályának élére került. Széleskörű irodalmi munkássága nem­zetközi vonatkozásban is ismertté tette nevét. A bulgár népművészet díszítésében és színezetében a leggazdagabbak közé tar­tozik. Anyagát és szépségét tekintve, a bulgár nő művészi készségének köszön­hető, aki évszázadok óta sajátkezűleg ké­szíti ruháit. Maga fon, fest, sző, varr, köt, diszii, mert úgy érzi, hogy saját és gyer­mekei ruhájának gazdagon diszitettnek és csinosnak kell lennie. A mezei munkával együtt a különféle ruházati és háztartási munkák foglalják el a bulgár nő életének nagy részét, fia­tal leánykorától kezdve öregségéig töké­letesíti magát a különféle háziművészeti foglalkozásokban. Mindaz a gond, amit tarka öltözetre és a­ háztartásra kell for­dítania, az ő vállán nyugszik, mert ő dol­gozza ki a tarka, friss, élénk színű, de egyszerű díszítésű szőnyegeket és takaró­kat is otthona számára. A bulgár nő ott­honának és hazájának szabója, művésze és építésze. Hosszú téli éjszakákon keresz­tül késő órákig sző, fon és hímezi azokat a sokszínű növényformákat, azokat a kü­lönös és gazdag változatú mértani formá­kat, amelyeknek művésziességét még a tanult dekorátor sem tudja nyomon kö­vetni, így fáradozott dédanyja, nagyanyja, anyja, így dolgozik ő is. A módot is, a formákat is, a színeket is tőlük tanulta. A régi hagyományt fenntartja, de gondol arra is, vájjon tud-e valami újat hozzá­tenni? Íme, ugyanazok az alakok és mégis: szebb és tökéletesebb! A gazdag bulgár takács-ornamentika és hímzés sok ezer bulgár nő évszázados fáradságának gyü­mölcse. De vájjon fáradsága-e? A bul­gár nőre oly jellemző foglalkozás, mindig az ő legnagyobb öröme volt. Mi volt a bulgár nő vigasztalása, nagy és tiszta öröme az öt évszázados török rabság alatt? Otthonába bezárkózva, a bulgár nő öröme a hímzés volt. A hímzés kitűnő példája a céltudatos tevékenység­nek. A néplétek legrejtettebb zugából in­dul ki és mondhatjuk azt is, hogy a lelki öröm együttes megjelenése az. A nemzeti viselet díszítésére fordított nagy fáradságban van valami abból az örömből, amely minden bensőséges al­kotótevékenységet kísérni szokott. Az utolérhetetlen, színes harmóniák iránti intuitív érzés a bulgár nő hihetetlen gaz­dag fantáziája s veleszületett hajlama a szép iránt, nagyon sokban hozzájárult a bulgár népművészet fejlődéséhez. Ez a művészet azonban, mely szá­munkra ma annyira értékes művészeti és esztétikai sajátságokat jelent, fontosabb azok számára, akik alkották. Ez a művé­szet nemcsak a bulgár nő mindennapi munkájának és alkotási vágyának gyü­mölcse, hanem mély lélektani jelentőségű is. A bulgár nő alkotása — kivált pedig hímzése — gazdag lelki tartalmak hordo­zója, egy megelégedett és munkaszerető nő és tanya lelki élményeinek kifejezője. Tarka hímzései oly közel állnak hozzá, oly nélkülözhetetlenek számára, mint népdalai. Az egyik is, a másik is életének legbensőbb kifejezése. Milyen lett volna a bulgár nő élete az évszázados rabság alatt, ha nem önthette volna ki minden bánatát és ürömét dalaiban, ha nem csi­nosíthatta volna olyan gazdagon ki ön­magát és hozzátartozóit? Enélkül a bulgár hímzések sohasem lettek volna ily érté­kesek, ha nem szívbeli érzés alkotja azo­kat és nem fejeztek volna ki annyi szép­séget, ha nem viselik magukon az alkotó szikra pecsétjét, amely átszellemült és önzetlen munkából fakadt. A bulgár nő boldog, mert a maga fá­radságából teremtette meg legnagyobb örömét. De mit alkotott? Virágok, fák és növények ezer figuráját, fantasztikus ál­latoknak ezer képét, régies formákat, amelyek hasonlítanak az emberekhez és számtalan megfoghatatlan mértani kom­binációt. A bulgár nő művészete magában hor­dozza a dal megihletését, a mesék és mondák titokzatos erejét, a távoli misz­tikum szépségét és a népi lélek legtisz­­tultabb kifejezését. Bulgárból fordította: Dr. Boikliev Dimo Elhízott, vérmes, makacs székrekedésre és aranyeres bántalmakra hajlamos egyének­nek reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűviz álta­lában nagyon jót tesz, mert hashajtó hatása biztos, alapos és rendkívül enyhe. Kérdezze meg orvosát! / Négymillió pengőt fordít­­ a főváros kislakásépítésre­­ A pénzügyi szakbizottság kedden délután tovább folytatta a főváros 1942. évi költség­vetésének tárgyalását. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnöki megnyitója után az ügyosztályvezető tanácsnokok vá­laszoltak a bizottság október 10-iki ülésén elhangzott felszólalásokra, majd a pénzügyi bizottság az I., XI., III., IV. és V. fejezeteket részleteiben is elfogadta. A bizottság ezután a VI. pénzügyi fejezetet tárgyalta. A bizottság vita nélkül, elfogadta a közoktatásügyi és közélelmezési fejezete­ket, majd a társadalompolitikai ügyosztály­­költségvetésére tértek át. Petrovácz Gyula felszólalásában Rákosváros részére bölcsődét kért. Homolyay Rezső főjegyző szólalt fel ez­után és több nagyjelentőségű bejelentést tett. — Az építkezések korlátozása folytán —■ mondotta — számíthatunk arra, hogy a jövő­ben több kislakást építhetünk, miután több anyag áll majd rendelkezésre, mint amennyit a költségvetési kiadások előirányzásánál te­kintetbe vettünk. A polgármester ezért azt javasolja, hogy a kislakásépítésre előirány­zott másfélmillió pengő helyett négymillió pengőt irányozzunk elő a költségvetésbe. Minthogy a folyó évi tényleges bevételi ered­mények azt mutatják, hogy a nép- és család­­védelmi pótadóbevétel két és félmillió pen­gővel emelkedni fog, így az előirányzatot ez­zel az összeggel emelni lehet anélkül, hogy a költségvetés realitása ezzel szenvedne. Ennélfogva a­ polgármester javasolja, hogy a nép- és családvédelmi pótadó bevétel elő­irányzatát 15 millióra emeljék fel. A bizottság tagjai nagy helyesléssel és örömmel vették a főjegyző bejelentéseit. Cselényi Pál örömének adott kifejezést az előbbi indítványok felett, majd részletesen foglalkozott a Svábhegy lakásviszonyaival. Hangoztatta, hogy a főváros legközelebbi kislakásépítési programjába vegye be a Sváb­hegyen építendő kislakáscsoportot is. A szakbizottság ezután hozzászólás nélkül le­tárgyalta a X., a közegészségügyi és köz­tisztasági fejezetet, majd a XI­, a városgaz­dasági, idegenforgalmi és közművelődési fejezet tárgyalására került sor. Ilovszky János nagy elismeréssel beszélt az iskolán kívüli népművelési bizottság ered­ményes működéséről, majd sürgette, hogy a háborús helyzet ellenére széleskörű idegen­­forgalmi propagandát fejtsen ki a főváros. Petrovácz Gyula a jánoshegyi kilátó mellett levő vendéglő újjáépítését kérte és sürgette a Jánoshegyre vezető utak kiépítését. Szendei Károly polgármester helyeslés köz­ben bejelentette, hogy a svábhegyi és a jánoshegyi utak kiépítésére gondot fordít és a jövő évi költségvetésbe erre a célra 200.000 pengőt vett fel. A pénzügyi bizottság a továbbiak során vita nélkül letárgyalta a XIV., központi ország­mozgósítási fejezetet, majd a XV., az ipari és kereskedelmi fejezetet. Az elnöklő Karafiáth Jenő főpolgármester ezután be­jelentette, hogy október 15-én, szerdán az üzemek költségvetését tárgyalja a bizottság. um adományáról . A kormányzó a kereskedelem- és közleke­désügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter előterjesztésére Biró Mi­hály miniszteri segédhivatali igazgatónak nyugalomba vonulása alkalmából a segéd­hivatali főigazgatói címet adományozta. Kinevezés * A földmivelésügyi miniszter november elsejével Csern­gus László műszaki tanácsost az Országos Halászati Felügyelőség, Toóth László Sebestyén miniszteri osztálytanácsost a Budapest—Újpesti kikötőkezelőség, dr. Lászlón­y Woldemár műszaki tanácsost a kolozsvári kultúrmérnöki hivatal vezetésével ideiglenesen megbízta. Házasság: Fray Ágnes és dr. Brogyányi Béla októ­ber 5-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Nagy Boriska és Köröndi Dezső, a Pénz­intézeti Központ tisztviselője október légén délelőtt tartották esküvőjüket Rákospalotán a Beniczky­ utcai templomban. IV-V. kerületben tiszta, világos és fűthető utcai üzlethelyiséget keresek „Novemberre“ jeligére a főkiadóba Halálozás: Aknaszlatinai György Albert ok. bánya­mérnök, a volt Osztrák-Magyar Államvasút Társaság magyarországi bányáinak ny. bányaigazgatója, tart. főhadnagy, életének 79-ik évében hosszas szenvedés után, a halottak szentségével megerősítve október 13-án elhunyt. Temetése 16-án délután fél 4 órakor lesz a farkasréti temetőben. Az en­gesztelő szentmiseáldozat október 17-én dél­előtt fél 9 órakor lesz a Szent Imre herceg­­úti plébániatemplomban. Szentimrei Morlin Zoltán huszár alezredes október 1­2-én Tatatóvároson váratlanul el­hunyt. Október 15-én Budapesten, a Farkas­réten délután 3 órakor temeti családja. Id. Thiringer Vilmos magánzó október 12- én, hosszas betegség után elhunyt 86 éves korában. 14-én délután temették. Gyászol­ják: neje ss fia, Thiringer János mérnök, gyermekei és unokái Weinzierl Gyula ny. községi főjegyző ok­tóber 9-én, életének 75-ik évében elhunyt. 13- ár­ temették, róm. kat. szertartás szerint a rákosszentmihályi temetőben. Özv. valkói Papp Jánosné szül Pirovíts Margit, MÁV felügyelő özvegye, október 13-án 83 éves korában elhunyt. 16-án dél­után fél 4 órakor temették a kerepesi teme­tőben. Az engesztelő szentmiseáldozatot 18-án reggel fél 9 órakor mutatják be a krisztinavárosi plébániatemplomban.­­ (A kormányzó arcképének leleple­zése a Nemzeti Munkaközpontban.) A Nemzeti Munkaközpont Országos Elnök­sége székháza részére megfestette a kor­mányzó arcképét, amelyet kedden este lepleztek le előkelő közönség jelenlété­ben. Vitéz Marton Béla, a Nemzeti Munkaközpont alapító országos elnöke, mondott ez alkalommal ünnepi beszédet, hangoztatván, hogy ezt a képet a magyar munkásság hálája festette annak a férfiú­nak, akinek valamennyien köszönhetjük, hogy az ország huszonkét év óta a munka, béke és a rend országa.­­ (A Főméltóságú Asszony téli segély­akciója) javára a pénzügyminisztérium­ köz­ponti tisztviselői és egyéb alkalmazottai —, beleértve a pénzügyminiszter adományát — 4863 pengő 60 fülért gyűjtöttek. . (Wolff Károly-emlékest a Budai Katolikus Körben.) A Budai Katolikus Kör kedden este tartotta meg ezévi Wolff Károly-emlékestjét. Estebéd után Németh Béla gimnáziumi tanár, a kör főtitkára, mondott emelkedett hangú emlékbeszé­det, amelyben vázolta azt a korszakot, amely Wolff Károly felléptét megelőzte. Kemény szavakkal ostorozta a liberaliz­mus kinövéseit , és néhány markáns vo­nással jellemezte Wolff Károlyt. A nagy tetszéssel fogadott emlékbeszédet a kör nevében Medvigy István kúriai bíró, a Budai Katolikus Kör ügyvezető alelnöke köszönte meg.­­ (A polgármester) a székesfőváros hirdető vállalata, üzemi választmányának elnökévé vitéz dr. Nagy Istvánt, helyet­tes elnökévé Katona János törvényható­sági bizottsági tagokat jelölte ki. (Lossonczy közellátási államtitkár rádióelőadása.) Nagy érdekű előadással bővül a magyar rádió szerdai műsora. Lossonczy István közellátási államtitkár intéz felhívást a gazdatársadalomhoz és előadásában rávilágít a ma annyira idő­szerű és fontos kérdéssé nőtt közellátás számos mezőgazdasági vonatkozású pro­blémájára. Az előadás 18.10 órakor hang­zik el. ■—■ (Néhai gróf Klebelsberg Kunó lelki­­üdvéért) halálának kilencedik évfordu­lója alkalmából kedden reggel a pécsi Egyetemi templomban dr. Vargha Dam­­ján rector magnificus emlékgyászistentisz­teletet tartott. A gyászmisén megjelentek az egyetem tanárai és a hallgatók igen nagy számban. Szentmise után a rector emlékbeszédet mondott gróf Klebelsberg Kunóról.­­ (Általános adóösszeirás Budapesten.) Néhány nap múlva az általános adóössze­irás céljából kérdőíveket hordanak szét a kerületi elöljáróságoktól a házakhoz, ahol a házfelügyelők minden lakásban kiosztják azokat. Fekete nyomású ösz­­szeírási íveket töltenek ki a főbérlők, a társbérlők, az albérlők és a 18 évnél idő­sebb, önálló keresettel bíró családtagok. Zöld nyomású ívet kell kiállítaniuk az üzlet, iroda, rendelő, műhely raktár és hasonló rendeltetésű helyiségek bérlői­nek, továbbá a jogi személyeknek és azoknak is, akiknek irodájuk lakásukkal egy házban van. Az összeirási íveket há­rom napon belül kell kitölteni és vissza­adni a házfelügyelőnek. . . (Gróf Teleki Pál emlékezete.) A Magyar Goethe Társaság és a La Fontaine Akadémia hódolt a Zeneművészeti Főiskolán gróf Teleki Pál emlékének. Lukács György v. b. 1.1. elnöki megnyitójában meleg szavak­kal köszöntötte a Magyarországon időző ró­mai finn követet, Onni Tálast és feleségét, valamint az északi harctéren a mi fiainkkal együtt hősiesen küzdő finn testvérnemzetet. Ugyancsak köszöntötte az ünnepi ülésen résztvevő közönséget, majd vázolta gróf Teleki Pál pályafutásának egyes mozzana­tait. Beszédéből a megjelentek összefoglaló képet alkothattak maguknak a „legjobb magyar“ életművéről. Budanovits Mária Kondela Géza és Kodály Zoltán egy-egy dalát énekelte, Nagy István, a Nemzeti Szín­ház tagja két költeményt szavalt. Vikár Bélától és Reményik Sándortól, a Beszkart Budai Dalegyesület Lányi Ernő karnagy vezényletével különböző számokat adott elő, Zathureczky Ede Dohnányi Ernő szonátáját hegedülte, zongorán a szerző Dohnányi Ernő kísérte. Vikár Béla erdélyi népdalgyűjtő útjáról adott elő egyes részleteket, Wagner József kalotaszegi dalokat énekelt, végül Medgyaszay Vilma Kádár Kata bás balla­dáját énekelte el Kodály Zoltán feldolgozá­sában.­ A hangverseny, amelyet nagy gond­, dal készített elő a két rendező társaság, méltó volt gróf Teleki Pál emlékéhez. NEMZETI ÚJSÁG 7 1941 október 15. Szerda Katolikus sorsjegyárusító ZIMA ÉS TÁRSA in. kir. osztálysorsjegyfőárusítók BUDAPEST, V., TUTAJ-Ut€A 1b. A 47-ik osztálysorsjáték már 1941 október 18-án kezdődik Rendelje meg sorsjegyét levelezőlapon vagy levélben. Elérhető legnagyobb nyeremény 700.000 pengő. Sors­jegy árak: nyolcad P 3.50, negyed P 7.—, fél P 14.—, egész P 28.—. — (Egy vakmerő reklám.) A Nemzeti Újság­ olvasói felháborodva tiltakoznak egy postai utón, boríték nélkül szét­küldött könyvreklám tolakodása és ál­­láshangú tartalma ellen. Az olvasók megbotránkozása annál nagyobb és jo­gosultabb, mert már évekkel ezelőtt a társadalom közérzése kisöpörte azt a fajta szennyirat „irodalmat“ a közfor­­galomból, amelyet most újra piacra dob egy könyvkiadó vállalat. Nem kí­vánunk nyilvánosságot adni s ezzel reklámot csinálni a kiadó cégnek — reméljük, hogy az arra illetékes ható­ságok anélkül is rátalálnak a ,,A nemi élet és erotika“ című könyv forrására s véget vetnek annak az új próbálko­zásnak, amely vakmerő módon a leg­szemérmetlenebb erkölcsi romlottság fertőzétével fenyegeti a családokat. A terjesztő cég maga is érzi, hogy a közerkölcsökre veszedelmes hatású le­het az a „Mutatványszám az egészsé­ges és beteg szerelemről“, amelyet ké­retlenül küldöz tisztességes családapák nevére s igy az könnyen gyermekek, serdülő fiatalok kezébe kerülhet. Előre mossa a kezét a cég, amikor a reklám­levél elején figyelmezteti a címzette­ket, hogy „azonnal semmisítsék meg a mutatványszámot, nehogy az avatatla­nok vagy gyermekek kezébe kerüljön“. Csakhogy ilyen átlátszó fogással­ a reklámozó nem mentesülhet a felelős­ség alól: „a népszerű tudományos könyv a szexuális életről“ olyan durva és átlátszó perfidiával ontja magából a legalja pornográfiát, hogy azt még felnőttek kezébe adni is közveszélyes támadás az erkölcsiség ellen. Idézhet­nénk hajmeresztő fejezetcímeket, ame­lyek messze kiabálva követelik a ható­ságok legerélyesebb fellépését az ilyen­fajta „irodalom“ és „tudomány“ ellen. Amikor papírhiány van s a tisztessé­ges irodalom is nehezen jut emiatt szó­hoz s amikor cenzúra van, akkor Szinte elképesztő dolog, hogy efféle nyomtat­ványok a m. kir. posta Utján a közön­ség kezébe kerüljenek s a családi ott­honokba tolakodjanak. A keresztény nemzeti társadalom nevében követel­jük az arra illetékesektől a legerélye­sebb intézkedéseket. ­in imn­e­­sasil­ — (A rozsnyói püspök elhagyta a kór­házat.) Bubnics Mihály rozsnyói püspök ■ mint megírtuk — vesefájdalmakkal az Uj Szent János-kórházban keresett ba­jára gyógyulást és ezért nem vehetett részt az idei katolikus nagygyűlés tanács-,­kozásain­. A főpásztor, akinek állapota a kórházi kezelés alatt lényegesen javult, már elhagyta a kórházat és visszatért székhelyére. Orvosai utasítására­ azon­­ban néhány hét múlva újabb vizsgálati­nak kell magát alávetnie.. . (Az Árverési Csarnok jubiláns aukciói­­ára megkezdődött a felvétel.) Az Árverési Csarnok Lónyay­ utcai palotájában néhány, hét múlva rendezik meg a századik jubiláris­ aukciót. Hétfőn megkezdődött a különböző berendezési tárgyak — képek, bútorok, sző­nyegek — felvétele az aukcióra.­­ (Olasz professzor előadása Budapesten.) Girolamo Azzi, a perugiai egyetem pro-­­fesszora, a nemzetközi mezőgazdasági ökoló­giai központ elnöke Budapestre érkezett és október 15-én, csütörtökön este 6 órakor a Magyar Meteorológiai Társaságban (N­. Ki­­taibel Pál­ utca 1.) „Mezőgazdasági ökológia* címmel előadást tart. * Nagy siker a vidéki biztosítási napokon. A budapesti „Biztosítási napok“ után az or­szág minden nagyobb városában megrende-­ zik a helybeli biztosítási napot, hogy a fő­városban a biztosítási intézmény népszerű­sítése érdekében elhangzott gondolatokat szétvigyék az egész országban. Értesülésünk szerint eddig Győr, Kaposvár, Székesfehér­vár, Komárom, Nagyvárad, Debrecen, Sop­­­­ron és Szombathely rendezték meg a maguk „Biztosítási napját“, mindenütt a város és a megye vezető köreinek érdeklődő részvéte­lével, a legteljesebb siker jegyében. Az eddig megrendezett biztosítási napokhoz csatlakoznak a közeljövőben Kassa, Pécs, Kolozsvár, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza és Marosvásárhely biztosítási­­ünnepei,­ame­lyeknek egyetlen célja a biztosítási gondolat kimélyítése a biztosítási ismeretek­ terjesz­tése által.

Next