Nemzeti Ujság, 1941. november (23. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-08 / 255. szám
6 NEMZETI ÚJSÁG 1941 november 8. Szombat zott,, aki hajlandó volt a bérletet Patkósra ruházni. Megállapodtak az átruházás feltételeiben, de a szerződés aláírása előtt Patkós váratlanul azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy a megállapított összeget akkor is felveheti-e, ha nem sikerül megegyeznie a Madách Színház átvételére vonatkozólag. Törey kijelentette, hogy a megállapított öszszeg ebben az esetben is rendelkezésére áll. Törey hangoztatta, gondoskodtak arról, hogy Patkós egy másik színházban továbbra is játszhasson társulatával. Patkós annak idején azt állította, hogy súlyos anyagi zavarokkal küzdött, sőt a bukás szélén állt, azért volt kénytelen a Belvárosi Színház bérletét a Filmirodára ruházni. Tudomása szerint Patkós azért nem tudta a Madách Színházat átvenni, mert Castiglioni Henrikkel nem tudott megállapodni. Törey Zoltánt a bíróság megeskettette vallomására. Ezután Hosszú Zoltán, a Nemzeti Színház tagja tett vallomást, majd a bíróság a tárgyalást december 12-ikére elnapolta. Vöröskeresztes kitüntetések Magyarország Kormányzója, a honvédegészségügyi szolgálat és a Magyar Vöröskereszt érdekében, a felszabadított országrészek visszaszerzése alkalmából kifejtett önfeláldozó hazafias működésükkel szerzett érdemekért báró Apor Gizellának, a vöröskeresztes ápolónők, országos főnökasszonyának és Vállay Gyula országos ügyvezető igazgatónak a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjét, Divényi Rezső központi igazgatónak a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, Lukács Sarolta alelnöknőinek újbóli elismerését, Bezerédj Antóniának, a nemzetközi szociális szolgálat vezetőjének, dr. Bogyay Gyula gazdasági főnöknek és Salacz Tibor titkárnak a Vöröskereszt Érdemkeresztjét adományozta. A Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztjét kapták: dr. Láng Sándor, dr. Jánossy Gyula, dr. Soós József, vitéz Kovács Istvánná, dr. Csáky Lajos, dr. Horváth Árpád, Gombos József, Hódossy Gizella, dr. vitéz Görgey László, dr. Legeza László, dr. Pethő János, dr. Szepesi Kálmán, dr. Ereky István, Matytyasovszky-Zsolnay Tibor, dr. Csikós Andor, dr. Barth Rezső, Schubert Tódorné, dr. Polchy István, dr. vitéz Márky Barna, Beliczey Miklósné, szül. gróf Sermage Ilma, Sziklay Berta, vitéz Réthy Béláné, Jeszenszky János, dr. Berthóty Károly, dr. Kiss Elek, Roób József, Kállai Gézáné, dr. Ferenczy Béla, dr. Rimély Dezső, Késmárky- Frey Vilmos, gróf Esterházy Margit, Bélteky Lajos, dr. Dessewffy Elemér, dr. Hedry Lőrinc, gróf Szapáry Gyula, báró Urbán Gáspárné, Alexander Imréné, dr. Szaller Miklós, dr. Szabó Ferenc, dr. Szabó Ferencné, dr. Szabó Elemér, dr Kiss Gábor, dr. Kiss László, dr. Nyerges Gábor, Komlósi Gábor, dr. Lápossy Kálmán, özv. Mészáros Mihályné, Ács Gusztávné, dr. Sántha Miklós, dr. Kiss Mihály, Ladiig Pál, dr. Breznay Mihály, dr. Szarka Gyula, dr. Gáli Sándor, dr. Rácz Bertalanná, báró Mahomes Gyuláné, dr. Brunovszky Lóránd, Medveczky Károly, Fridrich Lajosné, Décsei Géza, dr. Bernolák János, gróf Hunyady Józsefné, Széchenyi Endréné, Stephaich Pálné, dr. Kaposváry György, dr. Héjjas Imre, gróf Szapáry Györgyné, dr. Eleméri Imre, dr. Sorompay Károly, dr. Dohnár Jenő, dr. vitéz Köteles József, dr. Oláh Dániel, gróf Dessewffy István, Poppel Sándor, báró Piret de Bihari Viktorné, dr. Streicher Andorné, Rohn Severinné, dr. Szőke Rezső Andor, Vaskó Istvánná, dr. Szerdahelyi Elek, Hamuth János, dr. Krátky István, dr. Lontay Alán, Knortzer György, Fáy Istvánná, Matytyasovszky Kálmán. A Magyar Vöröskereszt érdemérmét kapták: Király Istvánná, Kenéz Viola, Tomka Erzsébet, Endrey Etelka, Mauks Márta, Welter Ágnes, Pásztor Erzsébet, dr. Krassóy Kálmán, Benda Kálmánná, özv. Margonyay Gyuláné, Hézer Béla, dr. Thury György, Stammer Sándor, dr. Telegdi Róth Lajos, dr. Horváth József, Komjáthy Béla, dr. Lukács Gézáné, Komjáthy Ilona. Elhízott, vérmes, makacs székrekedésre és aranyeres bántalmakra hajlamos egyéneknek reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz általában nagyon jót tesz, mert hashajtó hatása biztos, alapos és rendkívül enyhe. Kérdezze meg orvosát! * Véget ért a főváros költségvetésének részletes vitája A főváros törvényhatósági közgyűlése pénteken délután folytatta a jövő évi költségvetés részletes vitáját Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnöklésével. Némethy Károly tanácsnok az eddig elhangzottakra válaszolva ismertette, hogy a jövő évi költségvetésben 50.000 pengő szerepel a Vigadó tatarozására és rendbehozzák a Vígadó Lotz- és Tahn-freskóit. A főváros vezetősége állandóan foglalkozik egy mozgókönyvtár felállításával. A polgármester a Balkán felé irányuló idegenforgalmi propagandát tartja fontosnak. Az óbudai hajógyár szigetén nagyon szép újabb romokra akadtak és folytatják a középkori ásatásokat. A Magyar Művelődés Házának előadásait a múlt évben 165.734 munkás nézte meg. Megvalósítják az óbudai Via Antiqua-t és a környező épületek homlokzatát összhangba hozzák a feltárt emlékekkel. Megvalósítják a budapesti népfőiskolát. A népstrandok és népfürdők kérdéséről a polgármester javaslata nemsokára az autonómia elé kerül. Felkay Ferenc szerint a Városliget nagyon szép környezetet biztosít a Nemzetközi Vásár számára és számolni kell azzal, hogy évekig még ott is marad. Az, hogy a kormány lakásonként szabályozta a felhasználható tüzelőmennyiséget, lényegében pótolja a tüzelőszerjegy bevezetését. A főváros példaadóan jár elől az építkezések terén. Az egyik szociáldemokrata bizottsági tag kifogásolta az elmúlt közgyűlésen, hogy a kerületi elöljáró a zsidók üzlethelyiségeit közérdek címén igénybe veszi. A tanácsnok erre közölte, hogy a kerületi elöljárók a fennálló törvényes rendelkezések értelmében járnak el és olyan esetben, amikor az iparűző ipar jogosítványa hatályát veszti, azt bevonják és kötelességszerűen rendelkeznek a felszabadult üzlethelyiségeknek más iparosok részére való átadása iránt. A kormány igyekszik a széles néprétegek érdekében olcsó szövetet és típuscipőket a széles néprétegek rendelkezésére bocsájtani. Megcáfolta azt az állítást, mintha a tüzelőszerkereskedők előtt sorállás volna. A főváros helyesli a kötött gazdálkodást, annak költségeit azonban nem vállalhatja. Zaitz László tanácsnok a gépészeti ügyosztállyal, Orbay Dénes főjegyző pedig a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapjával kapcsolatos kérdésekre adott felvilágosítást. Több kisebb üzem költségvetésének elfogadása után megkezdték az elektromos művek költségvetésének részletes vitáját. Pásztor Imre az üzemek túladminisztrálását kifogásolta, Nyáry Miklós pedig a tarifamódosítás jóváhagyását sürgette, mert emiatt kiesés lehet a költségvetésben. Jó lenne, ha a nagyobb magánüzemek saját áramfejlesztésre rendezkednének be. Dicsérettel emlékezett meg arról a szociális gondoskodásról, amelyben az üzemek munkásaikat részesítik. Nevezzenek ki gyárgondozónőket mindazon intézményeknél, ahol kétszáznál több munkás van alkalmazva. Nagyobb intézményeknél sürgősen alkalmazzanak üzemi orvosokat A közgyűlés ezután hozzászólás nélkül elfogadta a Gázművek költségvetését is, majd a Vízművek kerültek sorra. Hencz Lajos dicsérettel szólt a Vízművek előrelátó munkájáról. A gyógyfürdők és gyógyforrások fejezeténél K. Császár Ferenc az alkalmazottak státusrendezési ügyéről beszélt. A főváros sajátítsa ki a Horthy Miklós út 7. számú ingatlant a Gelért-szálló fürdő továbbfejlesztésére. A Szent István-forrás bő vizének felhasználásával a Széchenyi-fürdő mellett hatalmas népstrandot és fürdőt lehetne létesíteni. A Községi Élelmiszerárusító Üzem költségvetésének tárgyalása során Laczkó Sándor megállapította, hogy az üzem soha olyan népszerű nem volt, mint ma. Miklós Ferenc kijelentette, hogy az élelmiszerüzemnek oroszlánrésze van abban, hogy a közellátás nagyobb nehézségekkel nem küzd. Ezekben a válságos időkben elő kell segítenünk az üzem terjeszkedését és fejlődését, már csak azért is, mert ez szállít a kórházaknak, klinikáknak és sok más intézménynek. Hozzászólás nélkül elfogadták a községi kenyérgyár költségvetését, majd a lóhúsüzem fejezeténél Laczkó Sándor szólalt fel ismét. Ma már egyike a legfontosabb élelmezési cikkeknek a lóhús, ezért, a főváros, ha kell, még áldozatok árán is gondoskodjék megfelelő készletekről. A kisebb vállalatok költségvetésének elfogadása után Miklós Ferenc a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a Kisipari Hitelintézet Rt. áldásos tevékenységéről. Fejlesszék tovább a hitelintézetet és rendelkezzen nagyobb tőkével. A továbbiakban megszavazták a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rt. költségvetését is. A BSzKRT költségvetésénél hosszabb vita volt. Millók Sándor után Szántay István kérte, hogy az iskolai időt az eddigi félkilenc helyett kilencre tegyék, a gyárak és üzemek munkarendjét lépcsőzetesen állapítsák meg és szaporítsák a villamoskocsikat. Pásztor Imre nem akar tarifaemelést. Az elnöklő Morvay Endre alpolgármester Pásztor Imrét, az autóbuszüzem vezetőségét sértő és alaptalan kijelentéséért rendreutasította. Lévai Sándor utolsó szónok volt. Ezzel a költségvetés részletes vitája este tíz órakor véget ért. A legközelebbi közgyűlés 11-én délután négy órakor lesz. 144 éves a Gerbeaud A kuglerek útja Soprontól Pest-Budáig Mikor az ember azokat a szép, finom metszeteket, színes litográfiákat nézi, amelyek a régi Pest-Buda arculatát varázsolják viszsza az emlékező ember lelkébe, önkéntelenül élettel telítődnek a képek, látjuk mögöttük a kihalt patrícius famíliák nemzedékeinek lüktető mozgását s valahogy elmerülünk ebben a történelemmé vált életformában, amelyről talán nem ok nélkül hiszszük, hogy szebb volt, tisztább és nyugodalmasabb, mint a miénk. A pestbudai patríciusok nem rohantak százhuszas tempóval, áramvonalas luxusautókon, megelégedtek két pompás pejjel húzott landauerrel is. Hasemtalra voltak szomjasak, csak beléptek a legközelebbi kapun, amely fölött ott lobogott a gyaluforgács cégér s ha egy kis tereferére volt kedvük, nem kávéházba mentek, hanem beültek egy jónevű cukrászda szalonjába, amilyen volt Pesten, a József-téren, Kugler Antal üzlete. Nevezetes ember volt ez a Kugler Antal. Édesatyja, Jakab, egy most előkerült okmány szerint — amely Sopron szabad királyi város 1797. évi tanácsjegyzőkönyvének II. kötetében a 2312. iktatószámot viseli — már 1797-ben polgárjogot nyert Sopronban, ugyanott cukrásziparengedély alapján üzletet nyitott. Kugler Antal atyjától örökölve a soproni üzletet, azt a nemes város rangos társadalmi találkozóhelyévé fejlesztette. Majd mikor szalonjának hire, süteményeinek gazdag választéka túlnőtt egy vidéki város igényein. 1847-ben Pestre jött és itt a József-téren bérelt helyiséget. Fiát, Henriket, már külföldre küldte, hogy a leghíresebb műhelyekben tanulja ki a cukrászmesterséget. Kugler Henrik 1852-ben, külföldi útjáról hazatérve átvette atyjától a nagyhírű üzletet majd áthelyezte a Gizella-térre. Harmincegy éven át fejlesztette mind színvonalasabbá ezt a cukrászdát, amely már korában is a magyar társadalmi és politikai világ legkedveltebb találkozóhelye volt. Iparának s a régi Pestnek büszkeségére harmincegy éven át vezette kitűnő szaktudásával az egyre fejlődő Gizella-téri üzletet, ekkor, 1883-ban vonult nyugalomba, átadva a patináshírű céget egy Géniből jött kiváló szakembernek, Gerbeaud Emilnek. Itt kapcsolódik össze a magyar cukrászipar két legnevesebb dinasztiájának története. Gerbeaud Emil a legszélesebb alapokon folytatta azt, amit a Kuglerek kezdtek, csakhamar világhírre tettek szert azok az ízléses kis faládikába csomagolt bonbon- és cukrászkülönlegességek, amelyek egy egészen új igényt, ízlést teremtettek meg a rohamosan fejlődő város életében. Csoda-e, hogy Gerbeaud Emil üzlete a magyar főnemesség és társadalmi élet legfontosabb találkozóhelye lett. Ide jártak és pedig sűrűn jártak ide Deák Ferenc, a haza bölcse, Andrássy Gyula és Zichy Jenő grófok, majd mindennap megfordultak itt a Pesten tartózkodó királyi hercegek, sőt a fenkölt szellemű magyar királyasszony, Erzsébet is gyakran fordult meg a pesti cukrászdában. FILLÉRES HIRDETÉSEK Apróhirdetéseket felvesz központi kiadóhivatalon kívül a KSV fiókkiadóhivatala. ..Christophoros“ Utazási és Menetjegy Iroda IV- Kossuth Lajos-u 5. Vill.. Rákóczi-ut 1 Belvárosi Könyvszalon IV„ Veres Pálné utca 8. Minden szó hétköznapon 15 fillér — Vasárnap 20 fillér. — Elsö és vastagabban szedett szavak duplán számítanak. Legkisebb hirdetés 19 szo. — Állást keresők 50 százalékos engedményben részesülnek. Keretes hirdetések milliméter sora hétköznap 25 fillér, vasárnap 30 fillér. Haxtartásd állás Dalcás takarításért /Állást keresőnek. GYERMEKEK mellé vagy urlnőhoz ajánlkozik idősebb leány. Ferenczy, Komló, „Konzum“, 20245 különféle A KEDVES olvasók közül kinek volna egy fölösleges aktatáskája, egy félárva I. polg. kisfiú részére. „Megköszönöm“ jelige alatt a kiadóba kérem. JOLESKU urasági szakácsnő ajánlkozik pusztára, magánoshoz is, 15-re. Vadász utca 23., I. 11. 20244 Szőnyeg Veszek PERZSASZÖNYEGET legmagasabb árban. Telefon - 423-*7017 Legfrissebb reggeli lap A NEMZETI ÚJSÁG KIADÓK lakást takarításért. Török, Lotz Károly u. 5/a., fsz. 2. Jelentkezni lehet szombaton d. u. 5 és 7 között. 20238 iMXncUg, ide se&híj Kinizsi Andor vidám regénye így kell férjhezzaenni! Kapható a könyvkereskedésekben RubaxUonos HASZNÁLT női télikabát eladó. Cím: VIII., Baross-tér 13., I. 10., délelőtt 11—2-ig. 20236 Zongora Zongorát vesz Sas- és rézhutor GYERMEKKOCSI, gyermekágy, babakocsi, gyermekszék legolcsóbban Prohászka gyárból. Gróf Zichy Jenő utca 46. Fiók: Üllői út 7. I1HKi31H3I DfxTame enné® de la [ISorwelle Hzvuéti HSMONffiRIC IC Présídent du Comité de Rédactiom BARON B. LÁNG ■ ■ Novembre 1941 IC Les frontiéres de la Slovaquie ||j|j Panslavism* at boldiévisma (Angnste M&tolcry? La frontiár* móridionala da la Slovaquie x(C‘c Etienns Retfty) « Cultura polltlqu* » das Etats bolkanSques (Páni Gosxtonyi) Polltlqu* hongrois* au XVIII« sléd* (Jean Kása.? Los prélats hongrois at lour oauvre d'urbanlsm» au cours du XVIII« »léd* ( Óira Er.tzJ Un paupla qul so révála an poémos (Juris niyisp Trols conto, populalros i.Vi Gulllaum# Aba-Novdk (Nicoles Habayf La 5ud-E»f European Chronlqua du mois j Les Comans (Etienne GyOrffy) — Hanrl Tronchon (Béla. Zolnay) — ■ La Suisse et la Kongria (Francois M Gachot) — L’oxposition d’arf ■ transylvaln (Etienne Lakatos) wwwwwwwwwwwwwwvw La prassa ot l*s ravuos I Évi elSfixctísi ár ! go P C VI, Vilmos cs.-út 3. fi; Alig húsz embert foglalkoztatott az üzem, mikor Gerbend Emil annak vezetését átvette, ma a tisztviselők és munkások számai közel jár a félezerhez. Olyan hatalmas pályát futott be ez a cég az ipari Magyarország történetében, amelyre sem azelőtt, sem azóta nem találunk példát a rokonszakmákban. Gerbeaud rendkívüli eredményeit ismételten tüntették ki nemzetközi szaktekintélyek, 1885-ben díszoklevél, a millenáris kiállításon állami aranyérem, 1889-ben a brüsszeli és 1900-ban a párisi világkiállítás zsüritagsága mind egy-egy kiemelkedő elismerése volt nemzetközi hitelének, hírének. A császár-királytól megkapta a Ferenc József-rendet s a párisi világkiállítás alkalmából a francia becsületrenddel tüntették ki. Itthon nemzedéket nevelt a mesterség szeretetére s ez a nemzedék minden szereteted beleöntötte abba a nagyszerű ünnepségbe, amellyel 1909 november 18-án a félszázados jubileumát ülő Gerbeaud Emilt köszöntötte a szakma, az ipari közélet s az egész magyar társadalom. A Kugler- és Gerbeaud-cég összefüggő nagy története ime ez volna napjainkig. A múlt egy finom metszet, a jelen egy ragyogó bizonyosság, hogy az igazi tehetség, akármilyen pontra állítsa is az élet, érvényesülni tud, példát tud mutatni és értéket tud szolgáltatni a nemzet élete számára. S most, amikor a Sopronban megtalált egykorú írás alapján megváltozik a legnagyobb magyar cukrászszalon alapítási éve, kijavítják a Gerbeaud-dinasztia cégtábláján az alapítási évszámot és aranyló betűkkel felkerül a rég porladó soproni Kugler Jakab iparkezdésének esztendeje: 1797, egy pillanatra érdemes megállni az embernek, aki villamos vonaton jár és százhuszas tempóval robog áramvonalas kocsin, s elgondolkozni. A szépségekről, hangulatokról és finomságokról, amelyek nem csak egy jó könyvben, pompás festményben, zengő dalban élnek bennünk, hanem sokszor egy mesteri fantáziával teremtett apró csokoládé vagy habos csodában is, amelyet kifejez a fogalommá vált szó: Gerbeaud... Magyar hősök Elszigetelt helyzetében a bátorság és rendületlen kitartás szép példáját mutatta a szovjet ellen vívott harcok során Szívós László karpaszományos tizedes. Századparancsnokától azt a parancsot kapta, hogy harmadmagával csapatától nagyobb távolságra kiküldve, foglaljon állást egy teljes áttekintésű biztosító ponton és ott biztosítsa kötelékének szárnyát. Szívós László két emberével dicséretreméltóan teljesítette ezt a parancsot. Kevés idővel azután, hogy a megjelölt pontot elfoglalta, olyan erős tüzérségi és gyalogsági tűz alá került őrsével s a közöttük, valamint kiküldő köteléke közötti területet egész nap olyan pusztító tűz alatt tartotta az ellenség, hogy a biztosító őrshöz útbaindított összekötők nem tudtak keresztülhatolni ezen a tűzfalon. Szívós László karpaszományos tizedes őrsével együtt teljesen elszigetelt helyzetbe került és egész napon át, majd pedig éjszaka is éberen biztosította a magyar kötelék szárnyát. A reggel előretörő lovasságnak értékes adatokat szolgáltatott, elősegítve annak a községnek elfoglalását, amelynek szélén biztosító feladatát az előtte való napon és a rákövetkező éjszakán át rendületlenül teljesítette. Bátor magatartásával fényes példáját adta a parancsteljesítésnek, kitartásával pedig nagy veszteségektől mentette meg a később bevonuló lovasságot. (MTI) kpor ZÜNDAPP 500 cm K. uj motorkerékpár lengyeltől eladó: Keszthely Jókai 19. 20243 Pénteken reggel mindenütt megvásárolhatja kedvenc hetilapját KÉPES KRÓNIKÁT Ára: 20 fillér. FELKÉRJÜK MÉLYEN TISZTELT OLVASÓINKAT, HOGY VÁSÁRLÁSNÁL HIVATKOZZANAK MINDIG A NEMZETI ÚJSÁGR