Nemzeti Ujság, 1941. november (23. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-08 / 255. szám

6 NEMZETI ÚJSÁG 1941 november 8. Szombat z­ott,, aki hajlandó volt a bérletet Patkósra ruházni. Megállapodtak az átruházás felté­teleiben, de a szerződés aláírása előtt Pat­kós váratlanul azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy a megállapított összeget akkor is felveheti-e, ha nem sikerül megegyeznie a­ Madách Színház átvételére vonatkozólag. Törey kijelentette, hogy a megállapított ösz­­szeg ebben az esetben is rendelkezésére áll. Törey hangoztatta, gondoskodtak arról, hogy Patkós egy másik színházban továbbra is játszhasson társulatával. Patkós annak ide­jén azt állította, hogy súlyos anyagi zava­rokkal küzdött, sőt a bukás szélén állt, azért volt kénytelen a Belvárosi Színház bér­letét a Filmirodára ruházni. Tudomása sze­rint Patkós azért nem tudta a Madách Színházat átvenni, mert Castiglioni Hen­rikkel nem tudott megállapodni. Törey Zol­tánt a bíróság megeskettette vallomására. Ezután Hosszú Zoltán, a Nemzeti Színház tagja tett vallomást, majd a bíróság a tár­gyalást december 12-ikére elnapolta. Vöröskeresztes kitüntetések Magyarország Kormányzója, a honvéd­­egészségügyi szolgálat és a Magyar Vörös­­kereszt érdekében, a felszabadított ország­részek visszaszerzése alkalmából kifejtett önfeláldozó hazafias működésükkel szer­zett érdemekért báró Apor Gizellának, a vöröskeresztes ápolónők, országos főnök­asszonyának és Vállay Gyula országos ügyvezető igazgatónak a Magyar Érdem­rend Tiszti Keresztjét, Divényi Rezső köz­ponti igazgatónak a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, Lukács Sarolta alelnök­­nőinek újbóli elismerését, Bezerédj Antó­niának, a nemzetközi szociális szolgálat vezetőjének, dr. Bogyay Gyula gazdasági főnöknek és Salacz Tibor titkárnak a Vöröskereszt Érdemkeresztjét adomá­nyozta. A Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztjét kapták: dr. Láng Sándor, dr. Jánossy Gyula, dr. Soós József, vitéz Kovács Istvánná, dr. Csáky Lajos, dr. Horváth Árpád, Gombos József, Hódossy Gizella, dr. vitéz Görgey László, dr. Legeza László, dr. Pethő János, dr. Szepesi Kálmán, dr. Ereky István, Maty­­tyasovszky-Zsolnay Tibor, dr. Csikós An­dor, dr. Barth Rezső, Schubert Tódorné, dr. Polchy István, dr. vitéz Márky Barna, Beli­­czey Miklósné, szül. gróf Sermage Ilma, Sziklay Berta, vitéz Réthy Béláné, Je­szenszky János, dr. Berthóty Károly, dr. Kiss Elek, Roób József, Kállai Gézáné, dr. Ferenczy Béla, dr. Rimély Dezső, Késmárky- Frey Vilmos, gróf Esterházy Margit, Bél­­teky Lajos, dr. Dessewffy Elemér, dr. Hedry Lőrinc, gróf Szapáry Gyula, báró Urbán Gáspárné, Alexander Imréné, dr. Szaller Miklós, dr. Szabó Ferenc, dr. Szabó Fe­­rencné, dr. Szabó Elemér, dr Kiss Gábor, dr. Kiss László, dr. Nyerges Gábor, Komlósi Gábor, dr. Lápossy Kálmán, özv. Mészáros Mihályné, Ács Gusztávné, dr. Sántha Mik­lós, dr. Kiss Mihály, Ladiig Pál, dr. Brez­­nay Mihály, dr. Szarka Gyula, dr. Gáli Sán­dor, dr. Rácz Bertalanná, báró Mah­omes Gyuláné, dr. Brunovszky Lóránd, Medveczky Károly, Fridrich Lajosné, Décsei Géza, dr. Bernolák­ János, gróf Hunyady Józsefné, Széchenyi Endréné, Stephaich Pálné, dr. Ka­­posváry György, dr. Héjjas Imre, gróf Sza­­páry Györgyné, dr. Eleméri Imre, dr. S­o­­rompay Károly, dr. Dohnár Jenő, dr. vitéz Köteles József, dr. Oláh Dániel, gróf Des­sewffy István, Poppel Sándor, báró Piret de Bihari Viktorné, dr. Streicher Andorné, Rohn Severinné, dr. Szőke Rezső Andor, Vaskó Istvánná, dr. Szerdahelyi Elek, Ha­­muth János, dr. Krátky István, dr. Lontay Alán, Knortzer György, Fáy Istvánná, Maty­­tyasovszky Kálmán. A Magyar Vöröskereszt érdemérmét kap­ták: Király Istvánná, Kenéz Viola, Tomka Erzsébet, Endrey Etelka, Mauks Márta, Wel­ter Ágnes, Pásztor Erzsébet, dr. Krassóy Kálmán, Benda Kálmánná, özv. Margonyay Gyuláné, Hézer Béla, dr. Thury György, Stammer Sándor, dr. Telegdi Róth Lajos, dr. Horváth József, Komjáthy Béla, dr. Lu­kács Gézáné, Komjáthy Ilona. Elhízott, vérmes, makacs székrekedésre és aranyeres bántalmakra hajlamos egyének­nek reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvíz álta­lában nagyon jót tesz, mert hashajtó hatása biztos, alapos és rendkívül enyhe. Kérdezze meg orvosát! * Véget ért a főváros költségvetésének részletes vitája A főváros törvényhatósági közgyűlése pén­teken délután folytatta a jövő évi költség­­vetés részletes vitáját Karafiát­h Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnöklésével. Né­­methy Károly tanácsnok az eddig elhangzot­takra válaszolva ismertette, hogy a jövő évi költségvetésben 50.000 pengő szerepel a Vigadó tatarozására és rendbehozzák a Vígadó Lotz- és Tahn-freskóit. A főváros vezetősége állandóan foglalkozik egy mozgó­könyvtár felállításával. A polgármester a Balkán felé irányuló idegenforgalmi propa­gandát tartja fontosnak. Az óbudai hajógyár szigetén nagyon szép újabb romokra akad­tak és folytatják a középkori ásatásokat. A Magyar Művelődés Házának előadásait a múlt évben 165.734 munkás nézte meg. Meg­valósítják az óbudai Via Antiqua-t és a kör­nyező épületek homlokzatát összhangba hoz­zák a feltárt emlékekkel. Megvalósítják a budapesti népfőiskolát. A népstrandok és népfürdők kérdéséről a polgármester javas­lata nemsokára az autonómia elé kerül. Felkay Ferenc szerint a Városliget nagyon szép környezetet biztosít a Nemzetközi Vásár számára és számolni kell azzal, hogy évekig még ott is marad. Az, hogy a kormány laká­­sonként szabályozta a felhasználható tüzelő­mennyiséget, lényegében pótolja a tüzelő­szerjegy bevezetését. A főváros példaadóan jár elől az építkezések terén. Az egyik szo­ciáldemokrata bizottsági tag kifogásolta az elmúlt közgyűlésen, hogy a kerületi elöljáró a zsidók üzlethelyiségeit közérdek címén igénybe veszi. A tanácsnok erre közölte, hogy a kerületi elöljárók a fennálló törvényes rendelkezések értelmében járnak el és olyan esetben, amikor az iparűző ipar jogosítványa hatályát veszti, azt bevonják és kötelesség­­szerűen rendelkeznek a felszabadult üzlet­­helyiségeknek más iparosok részére való át­adása iránt. A kormány igyekszik a széles néprétegek érdekében olcsó szövetet és típus­­cipőket a széles néprétegek rendelkezésére bocsájtani. Megcáfolta azt az állítást, mintha a tüzelőszerkereskedők előtt sorállás volna. A főváros helyesli a kötött gazdálkodást, annak költségeit azonban nem vállalhatja. Zaitz László tanácsnok a gépészeti ügyosz­tállyal, Orbay Dénes főjegyző pedig a Szé­kesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapjával kapcsolatos kérdésekre adott felvilágosítást. Több kisebb üzem költségvetésének elfoga­dása után megkezdték az elektromos művek költségvetésének részletes vitáját. Pásztor Imre az üzemek túladminisztrálá­­sát kifogásolta, Nyáry Miklós pedig a tarifa­­módosítás jóváhagyását sürgette, mert emiatt kiesés lehet a költségvetésben. Jó lenne, ha a nagyobb magánüzemek saját áramfejlesz­tésre rendezkednének be. Dicsérettel emlé­kezett meg arról a szociális gondoskodásról, amelyben az üzemek munkásaikat részesítik. Nevezzenek ki gyárgondozónőket mindazon intézményeknél, ahol kétszáznál több mun­kás van alkalmazva. Nagyobb intézmények­nél sürgősen alkalmazzanak üzemi orvoso­kat A közgyűlés ezután hozzászólás nélkül elfogadta a Gázművek költségvetését is, majd a Vízművek kerültek sorra. Hencz La­jos dicsérettel szólt a Vízművek előrelátó munkájáról. A gyógyfürdők és gyógyforrá­sok fejezeténél K. Császár Ferenc az alkal­mazottak státusrendezési ügyéről beszélt. A főváros sajátítsa ki a Horthy Miklós­ út 7. számú ingatlant a Gelért-szálló fürdő to­vábbfejlesztésére. A Szent István-forrás bő vizének felhasználásával a Széchenyi-fürdő mellett hatalmas népstrandot és fürdőt lehetne létesíteni. A Községi Élelmiszerárusító Üzem költ­ségvetésének tárgyalása során Laczkó Sán­dor megállapította, hogy az üzem soha olyan népszerű nem volt, mint ma. Miklós Ferenc kijelentette, hogy az élelmiszerüzemnek oroszlánrésze van abban, hogy a közellátás nagyobb nehézségekkel nem küzd. Ezekben a válságos időkben elő kell segítenünk az üzem terjeszkedését és fejlődését, már csak azért is, mert ez szállít a kórházaknak, kli­nikáknak és sok más intézménynek. Hozzá­szólás nélkül elfogadták a községi kenyér­gyár költségvetését, majd a lóhúsüzem feje­zeténél Laczkó Sándor szólalt fel ismét. Ma már egyike a legfontosabb élelmezési cik­keknek a lóhús, ezért, a főváros, ha kell, még áldozatok árán is gondoskodjék megfelelő készletekről. A kisebb vállalatok költség­­vetésének elfogadása után Miklós Ferenc a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a Kis­ipari Hitelintézet Rt. áldásos tevékenységé­ről. Fejlesszék tovább a hitelintézetet és ren­delkezzen nagyobb tőkével. A továbbiakban megszavazták a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rt. költségvetését is. A BSzKRT költségvetésénél hosszabb vita volt. Millók Sándor után Szántay István kérte, hogy az iskolai időt az eddigi fél­­kilenc helyett kilencre tegyék, a gyárak és üzemek munkarendjét lépcsőzetesen állapít­sák meg és szaporítsák a villamoskocsikat. Pásztor Imre nem akar tarifaemelést. Az elnöklő Morvay Endre alpolgármester Pásztor Imrét, az autóbuszüzem vezetőségét sértő és alaptalan kijelentéséért rendreuta­­sította. Lévai Sándor utolsó szónok volt. Ez­zel a költségvetés részletes vitája este tíz órakor véget ért. A legközelebbi közgyűlés 11-én délután négy órakor lesz. 144 éves a Gerbeaud A kuglerek útja Soprontól Pest-Budáig Mikor az ember azokat a szép, finom met­szeteket, színes litográfiákat nézi, amelyek a régi Pest-Buda arculatát varázsolják visz­­sza az emlékező ember lelkébe, önkéntele­nül élettel telítődnek a képek, látjuk mö­göttük a kihalt patrícius famíliák nemze­dékeinek lüktető mozgását s valahogy elme­rülünk ebben a történelemmé vált életfor­mában, amelyről talán nem ok nélkül hisz­­szük, hogy szebb volt, tisztább és nyugodal­­masabb, mint a miénk. A pestbudai patríciusok nem rohantak százhuszas tempóval, áramvonalas luxus­autókon, megelégedtek két pompás pejjel húzott landauerrel is. Ha­sem­talra voltak szomjasak, csak beléptek a legközelebbi kapun, amely fölött ott lobogott a gyalufor­­gács cégér s ha egy kis tereferére volt ked­vük, nem kávéházba mentek, hanem beültek egy jónevű cukrászda szalonjába, amilyen volt Pesten, a József-téren, Kugler Antal üzlete. Nevezetes ember volt ez a Kugler Antal. Édesatyja, Jakab, egy most előkerült ok­mány szerint — amely Sopron szabad kirá­lyi város 1797. évi tanácsjegyző­könyvének II. kötetében a 2312. iktatószámot viseli — már 1797-ben polgárjogot nyert Sopronban, ugyanott cukrásziparengedély alapján üzle­tet nyitott. Kugler Antal atyjától örökölve a soproni üzletet, azt a nemes város rangos társadalmi találkozóhelyévé fejlesztette. Majd mikor szalonjának hire, süteményeinek gazdag vá­lasztéka túlnőtt egy vidéki város igényein. 1847-ben Pestre jött és itt a József-téren bé­relt helyiséget. Fiát, Henriket, már kül­földre küldte, hogy a leghíresebb műhelyek­ben tanulja ki a cukrászmesterséget. Kug­ler Henrik 1852-ben, külföldi útjáról haza­térve átvette atyjától a nagyhírű üzletet majd áthelyezte a Gizella-térre. Harmincegy éven át fejlesztette mind szín­vonalasabbá ezt a cukrászdát, amely már korában is a magyar társadalmi és politi­kai világ legkedveltebb találkozóhelye volt. Iparának s a régi Pestnek büszkeségére har­mincegy éven át vezette kitűnő szaktudásá­val az egyre fejlődő Gizella-téri üzletet, ek­kor, 1883-ban vonult nyugalomba, átadva a patináshírű céget egy Géniből jött kiváló szakembernek, Gerbeaud Emilnek. Itt kapcsolódik össze a magyar cukrász­ipar két legnevesebb dinasztiájának törté­nete. Gerbeaud Emil a legszélesebb alapokon folytatta azt, amit a Kuglerek kezdtek, csak­hamar világhírre tettek szert azok az ízléses kis faládikába csomagolt bonbon- és cukrász­különlegességek, amelyek egy egészen új igényt, ízlést teremtettek meg a rohamosan fejlődő város életében. Csoda-e, hogy Ger­beaud Emil üzlete a magyar főnemesség és társadalmi élet legfontosabb találkozóhelye lett. Ide jártak és pedig sűrűn jártak ide Deák Ferenc, a haza bölcse, Andrássy Gyula és Zichy Jenő grófok, majd mindennap meg­fordultak itt a Pesten tartózkodó királyi hercegek, sőt a fenkölt szellemű magyar királyasszony, Erzsébet is gyakran fordult meg a pesti cukrászdában. FILLÉRES HIRDETÉSEK Apróhirdetéseket felvesz központi kiadóhivatalon kívül a KSV fiókkiadóhivatala. ..Christophoros“ Utazási és Menetjegy Iroda IV- Kossuth Lajos-u 5. Vill.. Rákóczi-ut 1 Belvárosi Könyvszalon IV„ Veres Pálné­ utca 8. Minden szó hétköznapon 15 fillér — Vasárnap 20 fillér. — Elsö és vastagabban szedett szavak duplán számítanak. Legkisebb hirdetés 19 szo. — Állást keresők 50 százalékos engedményben részesülnek. Keretes hirdetések milliméter sora hétköznap 25 fillér, vasárnap 30 fillér. Haxtartásd­ állás Dalcás takarításért /Állást k­ereső­nek. GYERMEKEK mellé vagy urlnő­­hoz ajánlkozik idősebb leány. Ferenczy, Komló, „Konzum“, 20245 különféle A KEDVES olvasók közül kinek volna egy fölösleges aktatáskája, egy félárva I. polg. kisfiú részére. „Megköszönöm“ jelige alatt a ki­adóba kérem. JOLESKU urasági szakácsnő ajánlkozik pusztára, magánoshoz is, 15-re. Vadász­ utca 23., I. 11. 20244 Szőnyeg Veszek PERZSASZÖNYEGET legmagasabb árban. Telefon - 423-*7017 L­egfrissebb reggeli lap A NEMZETI ÚJSÁG KIADÓK lakást takarításért. Török, Lotz Károly­ u. 5/a., fsz. 2. Jelentkezni lehet szombaton d. u. 5 és 7 között. 20238 iMXncUg, ide se&híj Kinizsi Andor vidám regénye így kell férjhezzaenni! Kapható a könyvkereskedésekben RubaxUonos HASZNÁLT női télikabát eladó. Cím: VIII., Baross-tér 13., I. 10., délelőtt 11—2-ig. 20236 Zongora Zongorát vesz Sas- és rézhutor GYERMEKKOCSI, gyermekágy, babakocsi, gyermekszék legol­csóbban Prohászka gyárból. Gróf Zichy Jenő­ utca 46. Fiók: Üllői út 7. I1HKi31H3I DfxTame enné® de la [ISorwelle Hzvuéti HSMONffiRIC IC Présídent du Comité de Rédactiom BARON B. LÁNG ■ ■ Novembre 1941 IC Les frontiéres de la Slovaquie ||j|j Panslavism* at boldiévisma (Angnste M&tolcry? La frontiár* móridionala da la Slovaquie x(C‘c Etienns Retfty) « Cultura polltlqu* » das Etats bolkanSques (Páni Gosxtonyi) Polltlqu* hongrois* au XVIII« sléd* (Jean Kása.? Los prélats hongrois at lour oauvre d'urbanlsm» au cours du XVIII« »léd* ( Óira Er.tzJ Un paupla qul so révála an poémos (Juris niyisp Trols conto, populalros i.Vi Gulllaum# Aba-Novdk (Nicoles Habayf La 5ud-E»f European Chronlqua du mois j Les Comans (Etienne GyOrffy) — Hanrl Tronchon (Béla. Zolnay) — ■ La Suisse et la Kongria (Francois M Gachot) — L’oxposition d’arf ■ transylvaln (Etienne Lakatos) wwwwwwwwwwwwwwvw La prassa ot l*s ravuos I Évi elSfixctísi ár ! go P C VI, Vilmos cs.-út 3. fi; Alig húsz embert foglalkoztatott az üzem, mikor Gerbend Emil annak vezetését át­vette, ma a tisztviselők és munkások számai közel jár a félezerhez. Olyan hatalmas pá­lyát futott be ez a cég az ipari Magyar­­ország történetében, amelyre sem azelőtt, sem azóta nem találunk példát a rokonszak­mákban. Gerbeaud rendkívüli eredményeit ismételten tüntették ki nemzetközi szak­­tekintélyek, 1885-ben díszoklevél, a millená­ris kiállításon állami aranyérem, 1889-ben a brüsszeli és 1900-ban a párisi világkiállítás zsüritagsága mind egy-egy kiemelkedő el­ismerése volt nemzetközi hitelének, hírének. A császár-királytól megkapta a Ferenc József-rendet s a párisi világkiállítás alkal­mából a francia becsületrenddel tüntették ki. Itthon nemzedéket nevelt a mesterség sze­­retetére s ez a nemzedék minden szereteted b­eleöntötte abba a nagyszerű ünnepségbe, amellyel 1909 november 18-án a félszázados jubileumát ülő Gerbeaud Emilt köszöntötte a szakma, az ipari közélet s az egész magyar társadalom. A Kugler- és Gerbeaud-cég összefüggő nagy története ime ez volna napjainkig. A múlt egy finom metszet, a jelen egy ragyogó bizonyosság, hogy az igazi tehetség, akár­milyen pontra állítsa is az élet, érvényesülni tud, példát tud mutatni és értéket tud szol­gáltatni a nemzet élete számára. S most, amikor a Sopronban megtalált egykorú írás alapján megváltozik a leg­nagyobb magyar cukrászszalon alapítási éve, kijavítják a Gerbeaud-dinasztia cégtábláján az alapítási évszámot és aranyló betűkkel felkerül a rég porladó soproni Kugler Jakab iparkezdésének esztendeje: 1797, egy pilla­natra érdemes megállni az embernek, aki villamos vonaton jár és százhuszas tempó­val robog áramvonalas kocsin, s elgondol­kozni. A szépségekről, hangulatokról és finomságokról, amelyek nem csak egy jó könyvben, pompás festményben, zengő dal­ban élnek bennünk, hanem sokszor egy mes­teri fantáziával teremtett apró csokoládé vagy habos csodában is, amelyet kifejez a fogalommá vált szó: Gerbeaud... Magyar hősök Elszigetelt helyzetében a bátorság és ren­dületlen kitartás szép példáját mutatta a szovjet ellen vívott harcok során Szívós László karpaszományos­ tizedes. Század­parancsnokától azt a parancsot kapta, hogy harmadmagával csapatát­ól nagyobb távol­ságra kiküldve, foglaljon állást egy teljes át­­tekintésű biztosító ponton és ott biztosítsa kötelékének szárnyát. Szívós László két em­berével dicséretreméltóan­­ teljesítette ezt a parancsot. Kevés idővel azután, hogy a meg­jelölt pontot elfoglalta, olyan erős tüzérségi és gyalogsági tűz alá került őrsével s a közöttük, valamint kiküldő köteléke közötti területet egész nap olyan pusztító tűz alatt tartotta az ellenség, hogy a biztosító őrshöz útbaindított összekötők nem tudtak keresz­tülhatolni ezen a tűzfalon. Szívós László karpaszományos tizedes őrsével együtt tel­jesen elszigetelt helyzetbe került és egész napon át, majd pedig éjszaka is éberen biz­tosította a magyar kötelék szárnyát. A reg­gel előretörő lovasságnak értékes adatokat szolgáltatott, elősegítve annak a községnek elfoglalását, amelynek szélén biztosító fel­adatát az előtte való napon és a rákövetkező éjszakán át rendületlenül teljesítette. Bátor magatartásával fényes példáját adta a pa­rancstel­jesítésnek, kitartásával pedig nagy veszteségektől mentette meg a később be­vonuló lovasságot. (MTI) kpor ZÜNDAPP 500 cm K. uj motor­­kerékpár lengyeltől eladó: Keszt­hely Jókai 19. 20243 Pénteken reggel mindenütt megvásá­rolhatja kedvenc hetilapját KÉPES KRÓNIKÁT Ára: 20 fillér. FELKÉRJÜK MÉLYEN TISZTELT OLVASÓINKAT, HOGY VÁSÁRLÁSNÁL HIVATKOZZANAK MINDIG A NEMZETI ÚJSÁGR

Next