Nemzeti Ujság, 1942. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-21 / 16. szám

8 NEMZETI ÚJSÁG 1942 január 21. Szerda A Vár rendezésével foglalkozott a Közmunka­tanács keddi ülésén A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ked­den tartotta dr. Bessenyey Zénó elnöklé­sével első ülését. A tanács a Várhegy nyugati oldalának rendezéséről készített tervről folytatott megbeszélést. Ezután a Svábhegy és Széchenyi-hegy forgalmi kérdéseivel foglalkoztak. Elhatározták, hogy a budapestkörnyéki engedély nélküli építkezések ügyében szigorú rendszabá­lyokat hoznak. A Józsefhegyi kilátó ter­vét állapították meg ezután. — (Társadalombiztosítási Szaknaptár.) Nemes Halmy Gyula MABI-titkár összeállí­tásában a közeli napokban ügyes és elmés szaknaptár jelenik meg, amely különösen a társadalombiztosításban érdekelt ipari és kereskedelmi vállalatokat és munkaadókat érdekli. A maga nemében egyedülálló naptár különböző színezéssel figyelmezteti a munka­adókat az OTI és MABI-hoz benyújtásra kerülő havi és heti jegyzékek beküldési, valamint a járulékok befizetési határidejére. Különböző táblázatokat tartalmaz, amely különösen bérelszámolásnál nyújt nagy se­gítséget. A szaknaptár kapható az összes könyvkereskedésben és a kiadónál: Társa­dalmi Könyv- és Lapkiadó Vállalatnál, V., Kresz Géza­ utca 6. — (A kéményseprő kerületek városi­tása.) Tudvalevő, hogy a városok szövet­ségének nemrég megtartott ülése a ké­ményseprő kerületeknek városítása mel­lett foglalt állást. A kassai keresztényszo­cialista kéményseprő segédek a napokban megtartott közgyűlésén, amelyen Tobler János országos elnök és Lafrankó Alajos beszéltek, szintén a városításnak kérdésé­vel foglalkoztak. A kérdésnek mélyreható gazdasági okainál fogva a keresztényszo­cialista kéményseprő szakegyesületek e kérdésben országos kongresszusukon fog­nak végleges határozatot hozni. Miniszteri rendelet az állami színházak örökös tagjairól A vallás- és közoktatásügyi miniszter kedden rendeletet adott ki a Nemzeti Színház és a m. kir. Operaház örökös tagjairól. A rendelet szabályozza az örö­kös tagok kinevezésének körülményeit, majd ismerteti az örökös tagok testületé­nek szervezetét. Az örökös tagok testü­lete állást foglal a miniszter felhívására az új örökös tag kinevezése tekintetében és véleményt nyilvánít az örökös tagsági jog megszüntetése vagy szüneteltetése kérdésében; gondoskodik az elhunyt örö­kös tagok emlékének megőrzéséről és a nemes művészeti hagyományok ápolásá­ról. A rendelet a továbbiakban részletezi az örökös tagok jogait és kötelességeit, azután intézkedik az örökös tagok szín­házi bírósági és fegyelmi ügyei felől. — (Indiában tilos a­­ zsebkés.) Delhii jelentés szerint az angol-indiai kormány a zavargások megelőzése céljából tör­vényt hozott, amelynek értelmében ezen­túl büntetés terhe mellett tilos a zsebké­sek használata és a fecseg­és. — (Ítélet a kassai árdrágítók perében.) A kassai törvényszék kedden délben hirdetett ítéletet a Kassai Szövetkezet igazgatójának, Horváth Pálnak bűnperében. Horváth Pál üzemvezető igazgatót és Juhász Károly üzem­vezetőt folytatólagosan elkövetett árdrágítás visszaélése bűntettében mondotta ki bűnös­nek és ezért Horváth Pált 2 és félévi fegy­­házra, 10 évi hivatalvesztésre és 3000 pengő pénzbüntetésre ítélte és 5000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte. Juhász Gyula üzemvezetőt az enyhítő szakasz alkal­mazásával 3 hónapi fogházra ítélte, a bün­tetés végrehajtását azonban a bíróság 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A védők az ítélet ellen semmisségi panaszt jelentettek be. Budapesti Égetőversenyek Szerda, január 21. A mai nyolc futam között nincs nagyobb díjazású főverseny, de a versenyek nevezé­seiből következtetve, érdekes küzdelmeket várhatunk. Jelöltjeink: I. Gyere be—Gyarmati­ ménes II. Sirius—Bankrabló— Robaj III. Ádám—Angyalka—Elszánt IV. Dana B.—Farsang—Amulett V. G. H. Robinson—Epilog—Galagonya VI. Tily II.—Fekete Barát—Adam the Harvester VII. Vilma—Carter—Pezsgő giIL Göbölös—Zsandár T.—Széltoló * s nemzeti gazdaság A műanyagok jelentősége a világ­­gazdaság fejlődésében A Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara dísztermében kedden tartotta dr. Lepsius Richard, a német műanyagkuta­tás egyik vezető egyénisége, aki a Közép­európai Gazdasági Bizottság Magyar Cso­portjának vendégeként tartózkodik Ma­gyarországon, „A vegyi szintézis útján előállított új műanyagok" címen nagy érdeklődéssel várt előadását. A nagy­számú és előkelő hallgatóság soraiban he­lyet foglaltak a német követség, a minisz­tériumok, más hatóságok képviselői és a gazdasági élet számos kiválósága. Az elnöklő dr. vitéz Gyulay Tibor, felsőházi tag, a kamara miniszteri biz­tosa, a megjelent előkelőségek üdvözlése után, meleg szavakkal köszöntötte német nyelven az előadót, kinek személye a né­met pótanyagkutatás terén kifejtett kima­gasló tevékenysége révén nem ismeretlen a hazai szakkörök előtt. Különös örömére szolgál a kamarának, hogy az értékes előadás színhelye lehet, mert hiszen a kamara a háború kitörése óta intenzíven foglalkozik a magyar pótanyagkutatás kérdésével. "A kamara pótanyagkutató akciója kétirányú. Egyrészt összegyűjti, majd kivizsgálja a gyakorlati élet embe­rei által felvetett gondolatokat és javas­latokat, másrészt a már kipróbált mű­anyagokat felvilágosító propaganda útján a feldogozó gyári- és kézműiparnak ajánlja figyelmébe és népszerűsíti azok használhatóságát a fogyasztó előtt. Dr. Lepsius Richard előadásában kifej­tette, hogy a vegyi szintézis útján előál­lított új iparanyagok nem a szó negatív értelmében vett — azaz az eddig megszo­kottaknál silányabb — pótanyagok, ha­nem új anyagok, új tulajdonságokkal, amelyek révén az ipar és kézmű által eddig használt anyagokat részben lénye­gesen felülmúlják. Tudják ezt Ameriká­ban is, mert az Egyesült Államok és Né­metország az utolsó békeévben ezen anya­gok világtermelésének egy-egy harmadát állították elő. Ha nem így volna, úgy Amerika nem termelt volna ilyen anya­gokat. A technika feladata mindig az volt, hogy az embert földrajzi környeze­tének eshetőségeitől függetlenítse és hogy a természetes ja­vak előfordulása terén mutatkozó egyenetlenségeket kiküszö­bölje. A technika a szórványosan előfor­duló anyagokat alakította oly módon, hogy azok az ember szükségletének kielé­gítésére alkalmasakká váltak. Legújab­ban, amióta a technika a modern vegyé­szet tudományosan megalapozott, kifino­mult módszereit alkalmazza, ezek az anyagok a kívánalmaknak mind jobban megfelelnek. Az új műanyagokat, vagy természetes anyagok vegyi átváltoztatása útján állít­ják elő, így pl. a cellulózét fából, vagy pamutból, avagy zsírt, vagy kazeint nö­vényekből, vagy állati anyagokból, vagy pedig vegyi szintézis útján szénből, mész­­ből, vízből és levegőből. A természet nyúj­­totta természetes anyagokból azok a nyersanyagok készülnek, amelyek nagy ipari csoportok alapjául szolgálnak és ezekből a nyersanyagokból készülnek azok az ipari üzemanyagok, amelyek egyes iparágaknak szükséges munkaanya­gát szolgáltatják, gépeknek és használati tárgyaknak, úgymint szerszámoknak és épületeknek készítésére és üzemben tar­tására. A két nagy csoport — amelyeket a modern technika az eddigiektől meg­különböztet — a szervetlen kémiában a könnyű­fémek és a szerves kémiában a műanyagok, mely utóbbiakat plasztikus anyagoknak is nevezik. Eddig a szerves kémia készítményei csak segédanyagokat, úgymint festékeket, lakkokat, gyógysze­reket, robbanó­anyagokat, illő-, cserző-, ragasztó­anyagokat és hasonlókat szolgál­tatott a technika egyéb ágai számára. Manapság a szerves kémia a gépek, ké­szülékek és hasonlók lényeges építő ele­meit bocsátja rendelkezésre. Ennek meg­felelően a mai technikai vizsgálati mód­szerek, — amelyeket régebben csak fé­mekre alkalmaztak — kiterjesztést nyer­tek ezekre a szerves ipari anyagokra, amint arra az előadás során az előadó gyakorlati példákkal rámutatott. Az előadást a Középeurópai Gazdasági Bizottság Magyar Csoportja elnöksége nevében dr. vitéz Surányi Unger Tivadar, egyetemi tanár köszönte meg, aki rámu­tatott arra, hogy a műanyagok megjele­nése új fejezetet jelent a világgazdaság fejlődésében. Röviden vázolta a gazdaság­­tudományi kutatás új távlatait, amelye­ket a pótanyagok alkalmazása nyitott és rámutatott a termelés átállításának gya­korlati szükségességére. Végül megálla­pította, hogy ennek a fejlődési iránynak fokozott jelentősége van, nevezetesen a magyar nemzetgazdaságnak az új euró­pai gazdasági nagy­ térbe való bekapcsoló­dásánál. V Az új rizsárak A közellátási miniszter az Olaszországból előhántolt állapotban behozott japán rizsből készült Rí jelzésű fényezetlen rizs, valamint belföldi termésű rizsből készült egészszemű magyar rizs, továbbá Olaszországból kész­­állapotban behozott Karolin rizs legmagasabb eladási árát minden hántolóüzemnél mázsán­­ként, zsákkal együtt 165 pengőben állapította meg. Ezenkívül megállapította a miniszter a hántolási termékek árát is. Eszerint az elő­hántolt japán rizsból, valamint belföldi ter­mésű rizsből készült hántolási melléktermé­kek és előtakarmányok, így a meghatározott jelzésű törmelékrizs ára 145, a rizstakarmány­lisztté 20, a rizskorpáé 18, a zöld szemé 18 pengő mázsánkint zsákkal együtt. A belföldi rizs hántolásánál nyert rizshéj legmagasabb malmi eladási ára mázsánkint zsákkal együtt 5 pengő. A rendelet szabá­lyozza a kereskedői hasznot, majd kimondja, hogy a rizs legmagasabb fogyasztói ára Budapest, Budafok, Kispest, Pestszenterzsé­­bet, Rákospalota, Újpest és Szentes, valamint Albertfalva, Csepel, Pestújhely, Rákosszent­mihály, Sashalom területén kg-kiáll 190 fillér. A Budapesttől 100 km-nyire levő helyeken 192, a 100—200 km­-nyire fekvő helyeken 194, a 200—400 km-nyire fekvő helyeken 196, a 400—700 km-nyire fekvő helyeken 198 és a 700 km távolságban levő helységekben 200 fillér kg-kint. ________ Csökkent a bankjegyforgalom. A Ma­gyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a január 15-iki kimutatás szerint a január 7-iki forgalommal szemben 49 millió pen­gővel csökkent. A váltóvisszaváltások ösz­­szege a váltóbenyújtások összegét 23,5 millió pengővel haladta meg. A kézi­zálogra adott kölcsönökből 1,2 m­illió pengő visszafizetés történt. Az á­llami giroszámlákon a befizetések 29.8 millió pengővel múlták felül a kifizetéseket, míg az egyéb számlákon a kifizetések ösz­­szege volt 0.6 millió pengővel nagyobb a befizetések összegénél és így végered­ményben a girokövetelések állománya 29.2 millió pengővel emelkedett. Az érc­készlet 0.6 millió pengővel növekedett. A váltópénzkészlet 0.8 millió pengővel emel­kedett. Az „Egyéb követelések“ 32 millió pengővel, az „Egyéb tartozások“ 28.6 mil­lió pengővel gyarapodtak. Kedvezők az olasz olajbogyótermés kilátá­sai. A Földközi-tenger környékén fekvő olajbogyótermelő vidékek idei kilátásai a nemzetközi olajbogyótermelési egyesülés adatai szerint kedvezők A termést jó köze­pesre becsülik. A statisztikai adatok meg­szerzésének nehézségei ellenére az alkalmi feljegyzések és az általános időjárási hely­zet alapján megállapítható, hogy az idei olaj­bogyótermés jóval nagyobb lesz a tavalyi­nál. Az idei termelést 6.435.000 mázsára be­csülik. Ez a mennyiség a következő orszá­gok közt oszlik meg: Spanyolország 3.400.000 mázsa, Görögország 1.100.000 mázsa, Portu­gália 600.000 mázsa, Tunisz 450.000 mázsa, Törökország 400 000 mázsa, Algéria 160.000 mázsa, Marokkó 19.000 mázsa. A fenti szá­mokban nem szerepel Olaszország, amely Spanyolország mellett a legfontosabb olaj­­bogyótermelő állam. Olaszországból, ahol idén a termés betakarítása időbeli el­őret­olás miatt már november elején teljes iramban folyt, még nem érkeztek záró számadatok. Általában jó közepes termésre számítanak. Gabona és termény A terménytőzsdén a különféle termények piacán élénk volt a kereslet, mivel a kínálat is javult, nagyobb forgalom alakult ki. A tőzsdeidő folyamán csillagfürtből, muhar­magból, lóheremagból, mustármagból, balta­­cinmagból, bükkönyből kelt el több kisebb­­nagyobb tétel. A hüvelyesfélék piacán 4 és fél vagon borsót és 210 mázsa babot adtak el. A termnénypiac kötései: Lóheremag 150 q, 200 q, 2 q, 3 q, lVc q, 16 q és 8 q 90%-os 230, 21­* q minta szerint 130, 150 q német szabványos 288, 5­6 q alj 25, fehérheremag 7 q 320, 1 és q minta szerint 180, 22 q alj minta, szerint 28, csillagfürtmag 300 q 96%-os 28, svéd heremag 2 q 90%-os 300, mustár­mag 1 q és 100 q 95%-os 164, szöszösbükköny 3 q minta szerint 55, 12 q m. sz. 115, tavaszibükköny 80—100 q 40, muharmag 135 q 95%-os 40, szarvas­­kerepmag 20—25 q 92%-os 250, bab 100 q és 110 q fehér 55,80, borsó 300 g hántolt 72, 150 g hántolt 78 pengő. Hivatalos árfolyamok Búza: 78 kg/hl súlyú, szokványminőségű, az ország bármely feladóállomásán 30 Rozs. (kétszeres) 71 kg/hl súlyú, szokványminő­­ségű, az ország bármely feladóállomásán 28 Takarmányárpa­­la: legalább 65 kg/hl súlyú az alább felsorolt állomásokon, mint pari­tásos csomópontokon: Budapest 24.50, Dés 24.50, Győr 24, Kaposvár 24, Marosvásár­hely 24.50 Nagyvárad 24.20, Nyíregyháza 24 Sopron 24.50, Szeged 24.30 pengő A Ha 100 kg-ként 1 pengővel olcsóbb, mint az la Kopaszárpa. Az ország bármely feladóállo­másán 33.1. Zab: 41 kg/hl súlyú, az alább felsorolt állomásokon, mint paritásos csomó­pontokon: Budapest 26.50 Debrecen 26 Kassa 25.50, Kolozsvár 26.50 Komárom 26 Marosvásárhely 26.50, Miskolc 25.50, Pécs 25.50, Szeged 2650, Székesfehérvár 25.70 Szombathely 26.20. Kukorica: Az ország bár­mely feladóállomásán szemes, legfeljebb 22 százalék víztartalommal 21­—, csöves 16— pengő. ­ Érték­ és pénz Az értéktőzsdén a forgalom szűk keretek között mozgott­ A piacra került árut csak árengedménnyel lehetett elhelyezni A tőzsdeidő folyamán sem javult meg a keres­let. Az értékpapírok túlnyomó része 2,3 százalékkal olcsóbbodott, de néhány érték­papírnál ennél is jelentékenyebb volt az ár­esés. A fix kamatozású értékpapírok piacán szintén jelentéktelen volt a forgalom. Az­­ irányzat gyengén tartott volt. ­­v. értékpapírpiac árfolyamai Előző Előfordult zárlat kötések Zárlat Nemzeti Bank 388.— 390 338.—­ Hazai Bank 33.— 52 52.—• Hitelbank 109.5 108—107.75 107.75 Magyar Bank 70.75 72—71 70.75 Leszámítoló 76— 73—74 73.5 Magyar-Olasz 58.— 58 58— Keresk. Bank 189.— 188.5—186 186.5 MOKTÁR 60— 60 60— Pesti Hazai 132.5 130 130— Békéscsabai 43.— — 44— Első Bp. Gőzm. 47.— — 46.— Hungária m. 77.— — 76.— Bauxit 502— — 475.—­ Beocsini 46.5 — 44.5 Kohó 49.25 48.5—46.5 46.5 Drasche — — 63.— Aszfalt 18.75 — 18— Kőszén 975.— 950—945 —47.5 Nagybátonyi 70.5 69.5—68.5 68— Salgó 82.6 80.25—79.25 79.5 Urikányi­­19.75 65.5 65.5 Fegyver 200— 195 195— Ganz 77.5 76.1—74.5 75.25 Acél 191.5 196 196— Rima 239.5 236—234.75 235.9 Nasici 114.5 111.25 111.25 Nova 48.5 48 47.5 Tröszt 126— 115.25—117 116— Délcukor 180— 177—175 176.— Magyar Cukor 233— 236.25—224 225.— Georgia 51.5 51—51.5 51— Dreher-Haggen. 389.— 370 370— Gschwindt 2550— 2475 2475— Sehwartzer — 27—28 27.5 Gyapjúmosó 28.— — 28.5 Goldberger 144.5 — 141.— Magyar kender 62.5 61.5—60.5 60.5 Chinoin — — 47.75 Danica — — 14.— Műtrágya 218— 216—212 211— Vasúti forg. 57.5 — 56— Pálfalvi 39— — 39— Erdélyi ny­ötv. 100­— 100 100.— Főv. köles. 1914. 512— 510 510— Főv. köles. 1927. 136— 135 135— A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Amsterdam 180.0772—181.46, Athén 2.21—2.24, Belgrád 6.7871—6.83 és fél, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Istanbul 268.685—270.665, Kopenhága 65.49— 65.97, Madrid 32.00—32.24, Milánó 17.66— 17.8864, Oszló 77.10—77.67, Paris (Vichy) 6.7872—6.83­­/a, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14 —4.17, Stockholm 82.00—82.80, Zürich 79.80— 80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6.79—6.83. — Az amsterdami, belgrádi, brüsszeli és oszlói kifizetések árfolyama csak a magyar­német devizakompenzáción keresztül le­bonyolódó elszámolási forgalomban, a pá­risi kifizetések árfolyama pedig csak a meg­­nem szállt Franciaországgal szemben az áru­forgalom körén kívül eső követelések és tar­tozások, valamint az 1940 július 16-a előtti áruszállításokból keletkezett követelések el­számolásánál érvényes. A madridi kifizetés jegyzése kizárólag az 1940 júl. 15-én életbe­­lépett magyar-spanyol kereskedelmi és fize­tési megállapodás keretében lebonyolódó fizetésekre vonatkozik. Az athéni kifizetés jegyzése a magyar-olasz fizetési forgalom keretében történt fizetéseknél érvényesülő árfolyam. — Valuták: Szlovák korona (csak 20 koronánál kisebb címletek) 11.45— 11.75, leu (csak 1000 leu és kisebb címlet) 1.95—2.05, lira (csak 10 liras és kisebb cím­let) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 50 korona és kisebb címlet) 81.70—82.70. Két rendes és egy póttaggal bővül az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisz­ter rendeletet adott ki, melynek értelmében az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsba az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület ki­jelölése alapján két rendes és egy póttagot fog kinevezni. A biztosítás elmélete és gyakorlata cím­mel most jelent meg a Révai kiadásban dr. Bauer Árpád okf. közgazda, a Magyar Álta­lános Hitelbank biztosítási osztálya főtiszt­viselőjének értékes szakkönyve, amely tudo­mányos tárgyilagossága mellett széleskörű és alapos, de mégis könnyen megérthető is­mereteket nyújt a biztosítás területéről. A szerző nagy részletességgel tárgyalja a majd­nem 700 oldalas műben a magánbiztosítás elméleti, jogi és biztosítás­technikai isme­reteit, különös figyelmet fordít a hazai biz­tosítási kérdések megvilágítására és behatóan foglalkozik a Magyarországon művelt ösz­­szes biztosítási ágazatokkal. Nagyon érde­kesek a könyv biztosításpolitikai fejtegetései is. Közgazdasági irodalmunknak ez az érté­kes hézagpótló munkája nemcsak a biztosí­tási szakembereknek, hanem a mezőgazda­ság, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés­ügy és szállítmányozás művelőinek, sőt a magánosoknak is nagy hasznára lehet, mert­ könnyen lehet eligazodni általa a különböző biztosítási kérdésekben. Mestervizsgára előkészítő tanfolyam. Az Ipari­testületek Országos Központj­a az iparügyi mi­niszter rendelkezése értelmében minden hónap elején, így legközelebb február 3-án 7 órai kez­dettel ipari közigazgatási és gazdasági ismereti tanfolyamot rendez. Jelentkezni lehet az Ipartes­tületek Országos Központja hivatalos helyiségé­­ben az első előadási napon, február 3-án­ este fél 3 órakor.

Next