Nemzeti Ujság, 1942. február (24. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-18 / 39. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG 1942 február 18. Szerda savai, hogy az anarchiát megakadályozza .. Mialatt a Kormányzó a Gellért-szállóból a parlament épületéhez hajtat, feszültvárakozás közt telik el az a pár perc, míg végre harsogó éljenzés veri fel az ideges csendet, — írja a Nemzeti Újság tudósítója. — Horthy Miklós, Magyarország kormányzója a terembe lép s ellentengernagyi egyenruhájában megáll az ülésterem közepén az elnöki emelvénnyel szemben. Az egész Ház feláll, a karzatok közönsége is lelkesülten tapsol és éljenez és minden szem a kormányzó délceg alakján pihen, aki nemes tartással áll az ülésterem közepén. Ugyanaz a tengerésztiszti egyenruha van rajta, amelyet, mint a Novarra parancsnoka viselt, midőn Otranto alatt megsebesült. A lelkes éljenzés és tapsvihar lassanként lecsillapodik s ekkor Rakovszky elnök a következő szavakkal fordult Horthy Miklóshoz: „Kormányzó Úr! Magyarország nemzetgyűlése Önt Magyarország kormányzójévá választotta meg. Kérem, méltóztatik-e elfogadni Magyarország kormányzói tisztjét?“ Horthy röviden csak ennyit válaszol az elnöknek: „Magyarország kormányzói tisztjét elfogadom.“ Erre újabb lelkes éljenzés és taps zúg fel a Házban. Az új kormányzó ezután leteszi az esküt. Az eskümintát Szabóky Jenő jegyző olvassa, aki után a Kormányzó tiszta csengő hangon mondja: „Én, Horthy Miklós, Magyarország megválasztott kormányzója, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz hű leszek, törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzói tisztemet az alkotmány értelmében a nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős minisztérium útján gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!“ Az eskütétel után felfüggesztették az ülést, a szünetben minisztertanácsot tartott a kabinet. A minisztertanácson megjelent a kormányzó és a kabinet valamennyi tagja. A jegyzőkönyvet bárcházi Bárczy István miniszteri tanácsos vezette. A Huszár-kabinet beadta lemondását, minthogy misszióját befejezettnek tekintette. A Kormányzó köszönetet mondott a kormány működéséért és felkérte az ügyek ideiglenes továbbvitelének vállalására. A minisztertanács ezzel véget ért, a Kormányzó visszatért a fővezérségre, a nemzetgyűlés ülését újból megnyitották és a miniszterelnök javaslatára vita nélkül megszavazták a Kormányzó megválasztásának és eskütételének becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, inkább sürgette a probléma megoldását, úgyhogy Bárdossy László kormánya már a múlt év őszén előkészítette a kormányzó helyettesítéséről szóló törvényjavaslatot, de a költségvetés tárgyalása miatt az országgyűlés karácsonyi szünete előtt már nem került sor a javaslat tárgyalására. Most azonban, hogy az országgyűlés az új esztendőben ismét megkezdte tanácskozását, a kormány legelső feladatának tartotta, hogy az ország érdekében a kormányzó helyettesítésének kérdését tető alá hozza. Bárdossy László kétségtelenül páratlan politikai sikert aratott azzal, hogy biztosította a törvényjavaslat méltóságteljes és nyugodt megszavazását, de egyszersmind a magyar országgyűlés is tanújelét adta annak, hogy bölcsen sáfárkodik a nemzet által reáruházott bizalommal és az ország létérdekeit érintő kérdésekben meg tudja teremteni az annyira kívánatos egységet és összefogást. A kormányzói jogkör kialakulása Az elmúlt huszonkét esztendő alatt több törvényt alkotott a magyar országgyűlés a kormányzói tisztséggel kapcsolatban. Ezeknek a törvényalkotásoknak célja az volt, hogy az államfői hatalom szilárdságát, folytonosságát és akcióképességét biztosítsa. A kormányzói tisztségről elsőizben az 1920. évi I. törvénycikk intézkedett, amely a királyi hatalom szünetelését mondta ki és a kormányzónak, mint ideiglenes államfőnek a hatáskörét írta körül. Az 1920. évi XVII. törvénycikk, az 1926. évi XXII. törvénycikk, és az 1933. évi XXIII. törvénycikk után az 1937. évi XIX. törvénycikk kiterjeszti a kormányzó jogkörét és intézkedik a kormányzó utódlásáról. Az 1940. évi II. törvénycikk Kormányzónk húsz esztendős országlásának elévülhetetlen érdemeit örökítette meg az ország törvényei között. Az 1937. évi XIX. törvénycikk csak az utódlásról intézkedett, a kormányzó helyettesének kérdését azonban nem érintette. A törvény indokolása megállapítja, hogy az eltelt idő tanulságai és a mai nemzetközi helyzet (1937) arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben még előre meg nem határozható ideig szükség lehet az állami főhatalom ideiglenes gyakorlására hivatott kormányzói tiszt fenntartására. Ebből nyilvánvaló, hogy a törvényhozás a kormányzói méltóságnak még hosszabb időre való fenntartására gondolt e törvény megalkotásánál is. Politikai körökben már ekkor hangoztatták, hogy a törvény megalkotásának indokai szükségessé tennék a kormányzó helyettesítése kérdésének szabályozását is. Ez a tén az elmúlt öt év alatt több ízben felmerült. A gondolattal az utódlási törvényt előterjesztő Darányi-kormány is foglalkozott. Több ízben felmerült a terv azImrédy-kormány alatt, majd Teleki Pál kormánya alatt egyre szélesebb körben adtak kifejezést a politikai világban a kérdés rendezése szükségességének. Időközben a világpolitikai helyzet is egyre A felsőház meghívója, az együttes ülésre A felsőház háznagyi hivatala a következő meghívót adta ki: Az országgyűlés felsőháza és képviselőháza 1942 február 19-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor együttes ülést tart a következő napirenddel: A kormányzóhelyettes megválasztása, eskütétele és ennek törvénybe iktatása. * A felsőház tagjai délelőtt fél 11 órakor a felsőház társalgótermében gyülekeznek. Megjelenés: zsakett, fekete zakó vagy kismagyar. Fabinyi Tihamér felavatta a milánói magyar kulturintézetet és gimnáziumot Milánó, február 17. A magyar-olasz kulturális vegyes bizottság magyar tagjai Fabinyi Tihamér vezetésével vasárnap nagy ünnepélyessel avatták fel Milánóban a magyar kulturintézetet, valamint a magyar-olasz iskola első gimnáziumi osztályát. A magyar kulturbizottságot a milánói pályaudvaron a prefektus vezetésével az összes htóságok képviselői üdvözölték. Ott voltak azonkívül Ciano grófnak, Bottai miniszternek és Pavolini miniszternek külön Milánóba küldött képviselői. Délelőtt 11 órakor történt meg az új épületben a már nyolc éve fennálló magyar-olasz elemi iskola továbbfejlesztéseként létesült magyar gimnáziumi osztály felavatása, amelyen Klimkó Jánosné, az iskola igazgatónője, továbbá a lombardiai főigazgató, valamint Fabinyi Tihamér, a magyar bizottság elnöke mondtak beszédet. Az iskola növendékei — 90 száralékban olasz gyermekek — magyar, és olasz énekeket adtak elő. Az ünnepségen megjelent előkelőségek a legnagyobb megelégedésüknek adtak kifejezést a látottak felett. Délben Callerati-Scotti Milánó főpolgármestere adott ebédet a vendégek tiszteletére, délután 5 órakor pedig nagy ünnepség keretében avatták fel a magyar kulturintézetet. A kulturintézet ünnepélyes megnyitásán résztvett Milánó prefektusa és főpolgármestere, a fasiszta párt miánói titkára, a katonai és polgári hatóságok vezetői, a milánói egyetemek rektorai, Schuster bíborosérsek képviselője, továbbá mintegy 400 főnyi közönség. A megnyitóbeszédet báró Abele Egon milánói magyar főkonzul mondotta. Utána Unghváry Iván János, a magyar intézet vezetője tartott hosszabb előadást arról, milyen célt szolgálnak a magyar intézetek és milyen lesz a programja a milánói magyar intézetnek. Ezután Fabinyi Tihamér tartott hoszszabb előadást Milánó és a magyarság ezredéves kapcsolatairól. Az előadást a közönség állandó tetszése kísérte. A történelmi érvekkel alátámasztott fejtegetés, amely sokak előtt még ismeretlen kapcsolatokat világított meg, igen nagy érdeklődést keltett. Az előadás után a magyar Intézet helyiségében fényes fogadás következett, amelyen megjelentek milánói társasági, szellemi, pénzügyi és politikai élet előkelőségei. Este De Capitani D’Arzago szenátor, államminiszter, a milánói magyar-olasz kultúrintézmények összekötőbizottságának elnöke adott vacsorát a magyar vendégek tiszteletére. **************************************************************11 Háziipari Szövetkezetet alakít a MANSz Horthy Istvánná a magyar háziiparért Mióta a szükség rákényszeríti az embereket, hogy megbecsüljék a szépségük mellett tartós holmikat, a magyar háziipari cikkeknek ismét erőben megnőtt a becsülete. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a néhány év előtti 5,6 millió pengős magyar háziipari export az 1941. évben már 15 millió pengőre emelkedett és nagyon megnőtt belföldön is a kereslet háziiparunk termékei iránt. Már maga a 15 milliós kivitel bizonyítja, hogy a magyar háziipar gazdasági jelentősége rohamosan emelkedik. Nagy része van ebben a Felvidék és Erdély egy része visszatérésének is. Szakértők mintegy évi 30 millió pengőre becsülik azt az összeget, amit a magyar falvak háziipara a belső piacon értékesített termékeiért kap s amit a házilag készült ruhákkal, használati és dísztárgyakkal magának megment. Kétségtelen, hogy a falvak népe ezen a téren még nem használ ki ma sem minden lehetőséget és háziiparunkon keresztül a magyar nemzeti jövedelem még erősen fokozható. Az iparügyi minisztérium illetékes tényezői mellett ennek felismerése vezeti az Országos Nép- és Családvédelmi Alap keretében létesült vármegyei és városi közjóléti szövetkezeteket, amikor tanfolyamok tartásával és segélyekkel a háziipar minél szélesebb körben való elterjesztésére törekednek. Azonban, mint minden termelő munkának, a háziiparnak is legjobb szószólója a nép előtt a jól megszervezett és a vállalkozók reménységeit beváltó értékesítés. Néhány évvel ezelőtt országszerte általános volt a panasz, hogy bizonyos, a falu népétől idegen elemek, rávetették magukat a háziipari termékekre is és valósággal kiuzsorázták a falusi asszonyokat. A vállalatba kiadott munkákért hihetetlenül csekély munkadíjakat fizettek és ezzel voltaképpen maga a háziipari cikkeket közvetítő, idegenszellemű kereskedelem irtotta ki lassan, de biztosan a magyar falvak egy részéből a háziipart. A háziipar termelésének fokozásával egy időben nagy változások készülnek most az értékesítés terén is. Ebben a munkában részt kíván venni a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, amely érdekes és nagyjelentőségű mozgalmat indított meg a magyar háziipari cikkek értékesítése érdekében. A nemescélú mozgalom elgondolói és megindítói között ott van vitéz Horthy Istvánná, aki mint a MANSZ társelnöke egyik leglelkesebb vezető tagja ennek az áldásos munkát végző asszonyszervezetnek. Horthy Istvánná a MANSZ minden megmozdulásában tevékeny részt vesz és különösen az olyan mozgalmakat karolja fel, ahol szociális megsegítésről, a magyar nép elesettjeinek istápolásáról van szó. Megnyugtató a magyar háziipar jövője szempontjából, ha most az ő neve is az élen szerepel, amikor egy olyan mozgalom megindításáról van szó, amely a háziipari termékek értékesítésének állandó biztonságát és igazságosságát megteremteni hivatott. A gróf Ráday Gedeonna országos elnök és dr. Algyay Pálné ügyvezető elnök által irányított szervező munkáról néhány érdekes adatot sikerült megtudnunk. A MANSz, mint ismeretes, 22 esztendővel ezelőtti megalakulásakor is egyik főcéljául a magyar háziipar fejlesztését tűzte ki, s fennállása óta maradandó ér- Megjelent tatának* a* Uj Élet Regénytárnak legújabb száma: JANE KOVACH ' POKOL SZÖKEVÉNY Ara 4A fitár Mindenütt minden fisAg'trnsstötilyen dohÁnytdzsdeben ni a mINBIX IBUSZ.Ez a vUionban, nályaudvaron kapható. Biztos a siker, ha a NEMZETI ÚJSÁG hasábjain hirdet tékű munkát végzett ezen a tévé... Néhány esztendővel ezelőtt azonban egy miniszteri rendelet kimondotta, hogy iparigazolvánnyal nem rendelkező egyesületek nem foglalkozhatnak háziipari cikkek értékesítésével. Az iparügyi minisztériumban most folyik az igazolt háziiparosok jegyzékének felülvizsgálása. Ennek éppen az a célja, hogy kivegyék a háziiparral foglalkozók sorsát azoknak kezéből, akik, mint említettük, az elmúlt évtizedek során kiuzsorázták a falusi asszonyokat. A keresztény háziipari kereskedelem nem elég erős ahhoz, hogy a várakozó kiesést pótolni tudja. Márpedig az egyre nagyobb értékeket termelő magyar háziiparnak biztosítani kell a jó értékesítési lehetőségeket, sőt lehetőleg még ki kell szélesíteni a falu téli foglalkoztatását. Ebbe a munkába kíván bekapcsolódni a MANSz kipróbált és megbízható szervezetével, amikor megalakítja Budapest székhellyel a „M. A. N. Sz. Háziipari Szövetkezet“-et. A teljesen altruista alapon működő Háziipari Szövetkezet foglalkozik majd a háziipari cikkek nagybani és kicsinyben vételével, eladásával, a háziipari termékek előállításához szükséges bel- és külföldi anyagok megszerzésével. Vásárolt kiállítások rendezése és minden lehetőség felhasználásával elősegíteni igyekszik a magyar háziipart. A szövetkezet tagjai elsősorban a MANSz tagjai tehetnek, azonfelül mindazok a magyarhonos természetes és jogi személyek, akik háziiparral foglalkoznak, vagy azt támogatni kívánják. Értesülésünk szerint az iparügyi minisztérium és a Háziipari Központ örömmel veszi tudomásul, hogy a MANSz most már ebben a formában vesz tevékeny részt háziipariunk szolgálatában. Nagy örömmel fogadták a szövetkezet gondolatát a szövetség vidéki szervezetei, melyek közül eddig száznál több helyi csoport jelentette be csatlakozását. Már eddig is nagyon sok üzletrészt lejegyeztek, bár a jegyzések csak most indultak. A keresztény háziiparosok is megértéssel vették tudomásul a készülő háziipari szövetkezet megalakulását, mert tudják, hogy ebben az önzetlen munkára vállalkozó szervezetben nem versenytársat, hanem olyan testvéri vállalkozást kapnak majd, amely mellett az ő érdekeik is biztosítva vannak. A szövetkezet szervezőbizottsága február 23-án a Faluszövetség tanácstermében a vidéki csoportok részvételével nagyszabású értekezletet tart, s akkor állapítják meg véglegesen az alakuló közgyűlés határidejét. Radiókai Pista A KORMÁNY tagjai kedden délelőtt 9 órakor Bárdossy László miniszterelnök elnökletével minisztertanácsra ültek össze, amelyen folyó kormányzati ügyeket tárgyaltak meg. A minisztertanács a déli órákban ért véget. * A FELSŐHÁZ igazságügyi, iparügyi, valamint kereskedelemügyi és közlekedési bizottsága pénteken, február 20-án délután fél ötkor együttes ülést tart, amelynek tárgya: A nemzet nagyjaira, úgyszintén a szentekre és az egyházak nagyjaira, valamint az egyházak elnevezésére utaló megjelöléseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység körében való használatáról szóló törvényjavaslat. Ezt követőleg öt órakor a közigazgatási és társadalompolitikai bizottság tart együttes ülést, amelyen az orvosi rendtartásról szóló 1936. évi I. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Telekügyek a városrendezési bizottságban A főváros városrendezési és magánépítkezési szakbizottsága Morvay Endre , alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Egy tabáni ingatlancserére vonatkozó előterjesztést K. Császár Ferenc felszólalása után levettek a napirendről. A Fatori-dűlőben óbudai kislakásépítési célokra 9000 négyszögölnyi telket vesznek meg 170.000 pengős költséggel. A XIII. kerületben az Unoka-, Gyöngyösség Kedves-utcák között polgári fiú- és leányiskola építését kezdik meg. A Fő-utca 66. számú telken megkezdik az iparügyi minisztérium anyaggazdálkodási hivatalának építését A hivatalban 207 irodahelyiség lesz. A bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a Retekutcában telket szerezzen meg a főváros. A Rudas-fürdő átépítésének tervét levették a napirendről.