Nemzeti Ujság, 1942. július (24. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-19 / 162. szám

Mi a helyzet Oroszország katolikus hierarchiájában Európai Oroszország katolikus egyházi be­osztása a hivatalos pápai évkönyv az Annu­­ario Pontificio adatai szerint a következő: Van egy érsekség, amelynek székhelye Mo­bilev. Ez alá mint sufraganeus püspökségek tartoznak: Kamieniec, Minsk, Tiraspol és Zytomir. Ezenkívül van egy apostoli admi­­nisztratúra az örmény szertartású oroszországi katolikusok számára. Természetes, hogy a bolseviki uralom alatt ez az egyházi hierar­chia egyáltalában nem, vagy csak egészen hézagosan működhetett. Ennek illusztrálá­sául nézzük a pápai évkönyv adatait, ame­lyek az elmúlt év december elsejének az állapotát tüntetik fel. Meg kell jegyezni, hogy mindezek a főpásztori székek az Oroszországi Ügyekben Intézkedő Pápai Bi­zottság alá vannak rendelve, amelyet XI. Pius pápa 1930-ban állított fel. A mohilevi, 1783-ban alapított érseki szék nincs betöltve. Apostoli adminisztrátora Slo­­stan Boleszláv felszentelt püspök, aki egyút­tal az 1798-ban alapított minski püspökség­nek is az apostoli adminisztrátora 1926 óta. Főpásztori tisztét csak rövid ideig tudta be­tölteni, m­ert 1927-ben egy évvel kinevezése után hithűségéért börtönbe vetették, majd Szibériába internálták, azután pedig áttették a határon és jelenleg Rigában él. A mohilevi érsekség többi területén is adminisztrátorsá­­gok működnek. A moszkvai apostoli admi­nisztrátorrá 1926-ban a francia származású Neveu Pius Jenő felszentelt püspök ágoston­­rendi szerzetes lett kinevezve. A leningrádi ad­m­inisztrátura nincs betöltve, de volt kise­gítője Matulanis Tneofil felszentelt püspök személyében, akit 1928-ban neveztek ki. Ő közben 1923-tól 1926-ig a cseka börtönében szenvedett, kinevezése után 1929-től 1933-ig megint odakerült és jelenleg Litvániában él száműzetésben. Charkov számára apostoli adminisztrátor 1926 óta light Vince, aki pár hónappal kinevezése után a cseka börtönébe került, azután száműzték és 1933 óta Litvá­niában él. Kazan Samara és Simbirsk apos­toli adminisztrátora Zodokas Mihály, akit 1926-ban neveztek ki, de 1929 óta börtön­ben ül. A kamienieci püspöki szék, amely még a 14- ik században alakult, szintén betöltetlen. Itt is apostoli adminisztrátor van Swiderwski János személyében, aki azonban 1930-ban börtönbe került és 1932-ben száműzték. Helynöke, Wierzbicki Sándor 1932 óta bör­tönben ül. A tiraspoli püspökség csak 1848-ban ala­kult. A püspöki szék betöltetlen. Ugyancsak betöltetlen az idetartozó odesszai adminisz­­trátorság. A Volga-vidék apostoli adminisz­trátora 1926 óta Baumtrog Ágoston, aki azonban 1930 óta a csekabörtön lakója. Ugyanez áll a Kaukázus vidékének apostoli adminisztrátorára, Róth Jánosra. Tiflisz és Georgia vidékének ideiglenes apostoli admi­nisztrátori helynöke Demurof István, míg az örmény katolikusoké Dirlughian Carapet. Végül az 1321-ben alapított, később Luck­­kal egyesített, majd 1923-ben önállóvá lett zytomiri püspökségnek szintén nincs püspöke, csak apostoli adminisztrátora. Skalski Teofil személyében 1926 óta, aki kinevezése után egy hónapra a cseka börtönébe került, 1932 óta pedig száműzetésben él. Ugyanerre a sorára jutott helynöke, Naskrecky Kázmér is, akit 1929-ben tartóztattak le és 1932-ben szám­űzték. A német és szövetséges csapatok előre­nyomulásával ezeknek a területeknek és a székhelyeknek is jelentős része felszabadult a bolseviki uralom alól. Valószínű tehát, hogy Róma alkalmas időpontban intézkedé­seket fog tenni a hierarchia helyreállítása céljából. >M**»W**W**W*W*MWMA*****J*WW A nm pflgnSk!­k»r által kötelezően előírt egysége* „SzENT VJOT URA­M“ énekekkel Ima és Bnettkönyvek U&zr&r Kórusnál, Bud­apest XII.. Pery O9ikár*o fcS Kivonatra díjtalan tájékoztató. .V KATOLIKUS LEÁNYOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK VEZETŐKÉPZŐ TAN­FOLYAMA BALATONSZEMESEN. A Kato­likus Leányok Országos Szövetsége szeptem­ber 3—9. között tartja idei nyári vezetőképző kurzusát Balatonszemesen. A tanfolyam célja, hogy meggyőződéses és képzett vezetőket adjon a középosztálybeli leányifjúságnak. Az idei tanulmányi hét központi gondolata. ..Családmentés — nemzetmentés!“ A KLOSz­­központ ezúton is felkéri a főtisztelendő plé­bános urakat, továbbá az egyházközségek, iskolák, egyesületek és a középosztálybeli leányifjúsággal foglalkozó egyéb társadalmi szervezetek vezetőit, jelentsék be minél előbb a KLOSz-központban (Budapest, IV., Veres Pálné­ u. 25. f. 2. Telefonszám: 181—251), hogy kiket óhajtanak kiküldeni a balaton­­szemesi tanulmányi hétre. A részvétel csat­lakozásra nem kötelez. A részvételi díj 5 pengő. A bennlakás és élelmezés költségeit a szeptemberben előírt törvényes árakban fogja megállapítani a vezetőség. Személyi változások a Kapucinus-rendben. A magyar Kapucinusok rendi tanácsa július 15- én a következő áthelyezéseket rendelte el: dr. P. Puskás Béla budapesti házfőnök, P. Erdész István budapesti házfőnökhelyettes, dr. P. Frey Jácint teológiai tanár Budapes­ten. P. Ri­lop Boleszláv egyetemi hallgató Budapesten. P. dr. Röss Bertalan nagyváradi házfőnökhelyettes, hittanár, dr. P. Radnai Tibor újoncmester Máriabesnyőn. P. Horváth Szilveszter és Szalay Cherubin Mória helyez­tettek, P. Pallas Ambrus Békéscsabán, P. Kovács Angelus Tatán, P. Bojnec Engelbert Máriabesnyőn, P. Pallas Titus és P. Benke Konrád Nagymágocson, P. Matula Szerafin Nagyváradon nyertek új beosztást. Uj templom épül Sopronban. Uj templom épül a soproni Vásártéren. A munkálatok befejezéshez közelednek. Már csak a belső munkák vannak hátra. A felszentelés minden bizonnyal az ősszel lesz és a felszentelést fixetz József püspök végzi. Nőnek az árnyak im­a: ROZVÁNYI VILMOS A vonatban hazafelé még érezte a di­csőség részét. Kiütéssel győzött, világbaj­nok lett. Megfigyelte, hogy még a vonat­ban is voltak jónéhányan, akik lopva és tisztelettel kisérték minden mozdulatát. Halk megjegyzéseket is hallott önmagá­ról. Lefojtott hangokat, amelyeknek azon­ban mégis az volt a szándékuk, hogy el­jussanak az ő füléhez. Az övéhez, a világ­bajnokéhoz! ... A tömeghangulattal együtt maga is beleszerelmesedett a nevébe. Ha úgy for­dult, hogy be kellett valahol mutatkoznia, vámhivatalban, miegyebütt, igen önérze­tesen tette. Ámbár ilyenkor egy-két csa­lódás is érte. A napi munkájukkal elfog­lalt emberek nem hederítettek a nevére. Közönyösen érdeklődtek aziránt, mit akar és gépies, gyors felvilágosítás után — ha éppen azért fordult hozzájuk bemutatko­zásával el is fordultak tőle... De ilyenkor még megesett, hogy valami sut­togó, hirtelen figyelmeztetésre a közönyö­sek is utánabámultak. Még itt a vonaton is!... Dicsősége azonban egyre nagyobb ada­gokban maradozott el mögötte az egyes állomásokon s mire a magyar határra ért, alig egy-két tisztelője maradt. Honfitársai! De miután az együtt-dicsekvés lehető­sége megszűnt, mintha azok is elközönyö­­södtek volna kissé. A határon túl pedig már inkább bizalmaskodtak vele, mint­sem tisztelték... No, mindegy! ... Jók az idegei s ki­­birja, hogy ezek a nagypénzü, pompás­ ruháju emberek csak addig közösködtek vele, amig az ő dicsőségéből rájuk is há­­ramlott valami. Nők, férfiak egyaránt! Majd otthon, az Angyalföldön! ... Ott újra szép lesz minden s ő napokig sütké­rezhet a saját fényében ... * S most itt ballag a nyári, nyitott abla­kok alatt... Óh, az otthon nem csalta meg, amíg odavolt!... A rádió az Angyal­földön éppen az ő diadalát meséli. Kicsit meghökken, amikor­­ a saját hangját hallja egyszerre két-három ablakból is. Hja, igen! A pályaudvari cécók. Valami hanglemezre, vették fel néhány szavát. Megáll az egyik ablak alatt — éppen a saját hangjánál — aztán szégyenkezve odébb oson: — Háj, de ügyefogyottan beszéltem! ... Nem is úgy volt az egész... De mi a frásznak rohannak rá az emberre, hogy mondja meg, mi volt, mit érez ... Mit ér­zek? .. . Haza akarok érni és a muttertől vacsorát kérni, mert éhes vagyok. És csak neki elmesélni, hogy volt, mi volt!... Más, úgyse érti az egészet. Mit meséljek én az egész világnak? ... De azért jólesett neki újra, hogy az egész Angyalföld az ő dicsőségét zengi. Megint csak a megismétlődő nevét hallja egy ideig s csak később kezd figyelni az „események“ leírására. A rádió az egyes meneteket magya­rázza. Ő megáll: •— No, erre magam is kiváncsi vagyok! Egy terebélyes fa árnyékában meglapul és végighallgatja, mit csinált ő — tegnap­előtt este ... Ökölvívó szakkifejezések vi­­harzanak a fülébe és ráeszmél, mit láttak mások rajta, amikor ő jóformán még az ellenfelét sem látta, nemhogy még ma­gára is tudott volna vigyázni! Különös borzongás járja át arra a gon­dolatra, hogy a saját tegnapelőtti életét, sőt a legkisebb mozdulatát is­­ hall­hatja ... Csak a szakkifejezések zavar­ják! Különösen azok, amelyeket újabban „megmagyarosítottak“... A sportújság­ban sok új, fura szó van, amit a kutya sem ért. Erre gondol, aztán felrántja a vállát: — Ugyan kérem, ennyi duma!... Ha megláttam a képit, rögtön odasóztam neki egyet... Ez vét az egész! Végül is megcsömörlik a saját dicsősé­gétől. Mennyi mindent mondanak róla, amit ő maga sem hisz, sőt, amiről egészen biztosan tudja: nem úgy volt! Elmenekül a saját magáról szóló törté­nelem elől...* Tudja, hogy hetekig, hónapokig, de tán évekig tartó hősköltemény lesz az ő teg­napelőtti szereplése egy különös körben, amelyet úgy hívnak, hogy ..sporttársada­lom“ s amely az egyéni élmény erejével hajlandó olyasmire is emlékezni, amit nem is látott. Csak hallotta! Az egyéni él­ményhez szükségképpen hozzátartozó sze­mélyes részvétel még egyszerű olvasásból is rátapad­t a sporttársadalom idegeire. Aki hallott valamit valamilyen sport­teljesítményről, az már látta is, aki pedig olvasott róla, az már maga is csinálta a fiatalabb korában. Sanyi mindezt ösztönösen érezte. Érezte, hogy valami nem „stimmel...". Ellökte magát a fától és igyekezett mi­nél messzebb jutni a „dumás ablaktól“. Amint lassan távolodik, egyszerre eléje szökik a saját árnyéka. Eléje szökik és lépésről-lépésre növekszik. Ő büszkén nézi biztos, erőteljes mozgását, szép széles vállát és örül annak, hogy árnyéka egyre nagyobb... Árnyékán keresztül már valósággal óriásnak érzi magát, holott — kistermetű. De jaj az az árnyék! . .. Amikor már hatalmasra kinőtte magát, egyszerre las­san elkezdett visszafejlődni. Végül egész törpévé csökkent. Törpébb lett még a li­geti liliputi-színház főhősénél is. És a következő lámpafény alatt egé­szen eltűnt... Páfrány Sándor ökölvívó világbajnok eltűnt. Sietnie kellett, hogy újra eléje meredhessen az árnyéka, és ő újra gyö­nyörködhessék önmagában. Gyötrő játék volt! ... Szinte felujjongott, amikor ta­lálkozott költő barátjával. Érettségizett, vele egykorú, fiatal, aki verseket ír! Sok­sok verset, amelyekből egy-egy meg is jelent. Költő barátja felcsillanó szemmel néz rá, de nyilván láthatóan csak a találko­zásnak örül és eszébe sem jut az ő kül­­földi nagy diadala és szép utazása. Már jó perce együtt lépkednek a födszintes ház felé, amelyben laknak, amikor a költő végre feleszmél: — Irigyellek, Sanyikám ... — Ne tedd! — Miért? ... Nem volt szép? — Gyönyörű volt! — De Sanyi arca olyan fájdalmasan mered föl hirtelen az égre, mintha a barátja oldalba szúrta volna a kérdésével. — Gyönyörű, de el­múlt ... — A lapok általában a lélekjelenléte­det dicsérték — fogott hosszú csönd után halkszavú, lassú beszédbe a költő. •— Majdnem mindegyik megírta, hogy akár­hogy fejbevágott ellenfeled, Te nem vesztetted el a fejedet... Rögtön vissza­ütöttél. Tulajdonképpen ez a helyes: a lélekjelenlét! Rögtön visszaütni, ha bán­tanak ... Én ehhez, sajnos, nem értek. — Ne is ért Testvér!... Inkább olvasd el azt a versedet, amelyikben az angyal­földi fákról mesélsz. Arról, hogy elbújtak egy-egy hosszú udvar mélyén és estén­ként ott suttogtak alattuk fiúk és lányok. És, hogy azok­ a fák csodálatos szép dol­gokat őriznek árnyékukkal... Ezt a ver­set mondd el! A költő félszegen szerénykedik, jobb válláról a bal vállára billegte a fejét, nem akarja, sehogy se akarja átvenni a dicsőséget a másiktól, aztán mégis el­mondja a verset. Meghatódnak mind a­­ketten. És az ökölvívó — látszólag értel­metlenül — kétszer, háromszor is el­motyog egy szót: — Lélek, lélek, lélek ... Dicsőség-csömöre gyors hangulatfuta­mokon át majdnem önmagától való un­dorrá torpan. Legalábbis unalommá. Unja már önmagát! Unja azt a szép testet, amelyben pedig az imént, az árnyékot nőttető lámpafények mellett annyira gyönyörködött. És ekkor az egyszerű angyalföldi gyerek kimondott néhány szót, amitől a költőnek könnybelábadt a szeme: — Az én dicsőségem elmúlik a fiatal­ságommal, a tiéd pedig egyre nő ... Mi­nél öregebb leszel, annál többen fognak szeretni. De, ugye, jó barátom maradsz akkor is, ha már híres költő leszel? Én most híresebb vagyok, és látod, mégis szeretlek... Meg kellett erre a szóra állni mind­kettőjüknek. Hallgattak. Csak a szemek beszéltek. A költő tekintete hálálkodott a jövő ígéretéért, az újdonsült világbaj- s nők szemében pedig mintha a jövőtől való félelem árnyéka vibrálna ... Meg­hitten két kézre fogják egymás két kezét s szinte remegnek. — Karcsikám! Én nem vagyok elég intelligencs! — Oh, hogy fáj ez a „cs“ betű a ba­rátjának! De nem mer róla szólni . . . Gyors vigasztalásokat mond; szociológiai tanulmányokba is beillő okosságokat, hogy: „Sanyi érték, Sanyit meg fogják becsülni; keresnek a számára megfelelő helyet az életben azért a dicsőségért, amelyet fiatal korában szerzett; öreg ko­rában is szívesen fog majd vele mindenki kezet“. Stb.... Becsöngetnek. Bemennek a rozzant házba. Leülnek a világbajnok lakásának küszöbére. Halkan, suttogva beszélnek, hogy fel ne verjék — bizonyára boldog álmából — a világbajnok édesanyját. In­kább a költő susog lelkendező hittel. Vaksötét van, sem növekvő, sem csök­kenő árnyak nem látszanak. A költő mégis arcjátékával is igyekszik „alá­támasztani gondolatait“. Izzad a barátja vigasztalanságával való birkózásban. Job­ban izzad s dől, róla­­a verejték, mint amannak a döntő nagy mérkőzésen. Az ő döntő nagy mérkőzése itt folyik le az angyalföldi szürke küszöbön. És végre csatát nyer ő is! ... Csatát nyer, mert Sanyi elfúló lélegzettel, ott az éjszakai teljes sötétségben megkéri: — Karcsikám taníts engem ... Én más is akarok lenni, mint ökölvívó világ­bajnok! ♦ NEMZETI ÚJSÁG 15 1942 július 19. Vasárnap SZÍNHÁZ és művészet 'Bókait-siker fixáljál­an A prágai Független Színház pénteken este nagy sikerrel zsúfolt nézőt­ér előtt­­mutatta be Bókay János „Szakíts helyet­tem“ című vígjátékát. A cseh színház szép kiállításban és jó előadásban hozta színre a szellemes vígjátékot, amelyet a bemu­tatóelőadás közönsége minduntalan meg­újuló, nagy tetszéssel fogadott- A bemu­tatóelőadáson a prágai magyar királyi fő­konzult és vitéz dömeházi Spányi Mária konzult kelenbéli Takács Sándor sajtó­attasé képviselte. J­ és Ipo Ivánt-­­U­ni Qirilivel Az aranyhangú világhírű tenorista, Benia­mino Gigli egyik szereplője Bolváry Géza, „így szeret egy férfi“ című legújabb filmjé­nek, amely a jövő hét érdekes filmújdonsága lesz. Muzsikus miliőben játszódik le a film meséje, amely a jazz-zene és a klasszikus muzsika küzdelmét illusztrálja lebilincselően érdekes bonyodalmak sorozatában. Varieté­számok és operarészletek beiktatása teszi lát­ványossá a nagykiállítású énekes-zenés fil­met és ezeknek során szerepel Beniamino Gigli, Zandonai néhány áriájával a filmen. Az ismert német jazz-komponista, Peter Kreuder írta a film muzsikáját, amelyeknek jórésze fülbemászó táncslágerekből kerül ki. Az új Bolváry-filmben, amelyet Olaszország­ban készítették, Marte Harret, Lizzi Wald­­müller, Werner Hinz és Albrecht Schoen­­hals játsszák a főszerepeket. ICanstart magjelenik az­­Unijének premierján A közel­múltban került bemutatásra a sajtó képviselői előtt az ,,Illúzió“ című Ufa-film, melyről az illetékesek a legnagyobb elisme­réssel nyilatkoztak. Külön érdekessége lesz a premiernek, hogy azon megjelenik Johan­nes Heesters, a népszerű német filmsztár, aki jelenleg a Hunniában filmezik és akit a fő­város közönsége számos nyilvános szereplés­ből már igen jól ismer. Heesters, aki leg­utóbb a Honvédkívánsághangversenyen, a Vöröskereszt által rendezett cirkuszparádén és a rádióban megtartott önálló hangverse­nyével is igen nagy sikert aratott és ma a legnépszerűbb külföldi vendége Budapestnek — a premier előtt autogramot fog adni az­ Uránia Filmszínház csarnokában. Iimát működik a szaréi nemzeti színház A jugoszláv állam összeomlása után a bel­grádi szerb nemzeti színház csak az elmúlt idényben kezdte meg újra működését, amely­nek eredményei kielégítők. Az együttes 271 előadást tartott, s a műsor nagy részét külföldi szerzők művei szolgáltatják. Érdemes meg­említeni, hogy az 51 német és 29 francia darab mellett négy magyar darab is szere­pelt a belgrádi színház elmúlt idényének mű­során. Az eredeti bemutató közül hatot szerb szerző írt, nyolcat pedig külföldi. A jövő évadra, hír szerint, megnyílik a teljesen újjá­épített belgrádi operaház is, ami lehetővé teszi, hogy a belgrádi nemzeti színház, amely eddig helyet adott az operai előadásoknak, nagyobb mértékben foglalkoztassa a prózai együttest.­­ A Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége a magyar népi zene és énekkari művelődés fejlesztése végett karvezető to­vábbképző tanfolyamokat rendez. Az első ilyen tanfolyam augusztus 17—29-ike között lesz a Zeneművészeti Főiskolán. Jelentkezé­seket július 30-ig fogad el a szövetség, ahol az érdeklődők számára részletes felvilágosí­tásokkal szolgálnak. — Ingrid Bergmann új filmje. A különle­ges egyéniségű, szép és igen tehetséges svéd színésznővel, Ingrid Bergmannal, a magyar mozipublikum a nagysikerű „Intermezzo“ című filmben ismerkedett meg. Ez volt első filmje, amelyet nálunk játszottak és egycsa­­pásra a közönség kedvenc sztárja lett. Rövi­desen­­új filmje jelenik meg, a Svenska-film „Valborg-éji kaland“ című darabja, amelyben a stockholmi színésznő teljesen újszerű alakí­tással lepi meg majd a nézőket. Eredeti mó­don kerül bemutatásra a film, amennyiben a szereplők magyarul beszélnek, ugyanis ma­gyarra ültették át az eredeti szöveget. Ezzel az­ eljárással sokkal közelebb kerül a közön­séghez, nemcsak a film meséje, hanem ma­guknak a Színészeknek játéka is. A külföldön, különösen Olaszországban nagy népszerű­ségnek örvendő eljárásnak, amellyel idegen filmeket hazai nyelven mutatnak be, minden bizonnyal nálunk is nagy sikere lesz. — Dora Komar rádióhangversenye. Jelen­leg Budapesten filmezik Dora Komar, a bécsi Operaház tagja, aki honvédeink legutóbbi kí­­vánsághangversenyén aratott személyes fel­lépésével őszinte sikert. A bécsi énekesnőt a Rádió is meghívta egy hangversenyre, ame­lyen operettrészletek és filmdalok szerepel­nek. Dora Komar hangversenyén a Székesfő­városi Zenekar működik közre Fridi Frigyes vezényletével. A Rádió Dora Komar hang­versenyét Budapest I. műsorán adja vasárnap július 19-én este 22 óra 15 perckor.

Next