Nemzeti Ujság, 1943. április (25. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

HdxcnndQi Várhegyi Katalin és ifj. Pazsay István­­április 3-án, szombaton este 7 órakor tartják esküvőjüket a főutcai kapucinus templom­ban. Dr. nemes Gáspár Ödön követségi titkár (Ankara), néhai nemes Gáspár Ernő m. kir. gazdasági felügyelő és Vádler Sarolta fia áp­rilis 4-én déli fél 1 órakor vezeti oltárhoz a cisztercita-rend Szent Imre herceg-úti kápol­nájában bodóbaári Mészáros Melindát, bodó­­­­baári dr. Mészáros Lajos képviselőházi napló­szerkesztő és neje, lipóczi Lajos Piroska leányát Tanúk lesznek: dr. Ulein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök és bodóbaári Mészáros Sándor László miniszteri titkár.­­ (A budapesti érseki helytartó nagy beszéde az EMSzO nagytanácsülésén.) Már­cius 29-én, a Budapesti Egyházközségi Mun­kásszakosztályok (az EMSzO) vezetőségi tag­jai, nagytanácsülést tartottak a Szent István Társulat dísztermében. A nagytanácson több mint ötven fővárosi és környékbeli szerve­zet vezetőségi tagjai jelentek meg és zsúfo­lásig megtöltötték a termet. Molnár Imre elnöki megnyitója után Egris István főtitkár rövid helyzetképet adott, majd Kovács Fe­renc főtitkár beszélt az EMSzO-k legköze­lebbi célkitűzéséről. Az EMSzO-k egybegyűlt tisztikari tagjainak fogadalomtétele követke­zett, majd Városi József felolvasta a nagy­tanács proklamációj­át. Dr. Hamvas Endre budapesti általános érseki helytartó beszéde következett ezután. Az érseki helytartó a belső front egységéről beszélt és többek kö­zött a következőket mondta: A magyar mun­kásság elszántan vallja, hogy semilyen más párti nem lehet, csak magyarpárti — mon­dotta többek közt — Ezért tartja legfonto­sabbnak a belső frontot. Az EMSzO mun­kásság pedig őrködik, hogy ezen a belső fronton sohase lehessen áttörni. Meg kell azonban azt is mondanunk, hogy a munkás­ság megteszi a kötelességét, de el is várja ezért a megbecsülést! A mai időkben éppen úgy, mint akkor, mikor több felelősség lesz a megbecsülés kézzelfogható bizonyítására. A magyar munkásság azonban nem csak nemzetéhez, hanem hitéhez is ragaszkodik. Hazafiasság, vallásosság nélkül nem sokat ér, mert nem a szeretetet, hanem a gyűlöle­tet szolgálja. Jellemző a mai világra, hogy jobban sajnálja — nem egyszer — a szen­vedő állatot, mint a szenvedő embert Ebből a meghasonlásból kiút másutt nincs, csak a kereszténység visszafogadásában. Ma már biztató jelek vannak arra, hogy az emberi­ség vágyódik a keresztény igazságok után.­­ (Májusban Budapesten és Szófiában magyar és bulgár tűzharcos-ünnepségeket rendeznek.) Mint megírtuk, a bulgár nem­zeti tűzharcos szövetség kiküldötte, Ha­­lacseff Iván ny- tábornok Budapestre ér­kezett A tábornok kedden délután tisz­telgő látogatást tett a Magyar Tűzharcos Szövetség székházában, ahol a szövetség vezetője, gróf Takách-Tolvay József* fo­gadta. A két baráti nemzet tűzharcos ve­zetői részletesen megtárgyalták a május­ban Budapesten és Szófiában rendezendő magyar és bulgár tűzharcos-ünnepségek időpontját és módozatait. Halacseff Iván ezután koszorút helyezett a Hősök Em­lékművére.­­ (Magyarságtudományi előadássoro­zat Bécsben.) A bécsi magyar kultur­­egyesületek dr. Miskolczy Gyula egye­temi tanár vezetésével magyarságtudo­mányi előadássorozatot rendeznek a né­met társadalom és a Bécsben lévő ma­gyarok részére. A magyar szobrászat és festészet ezeréves fejlődésének ismerteté­sére egyhónapi időtartamra Balás-Piri Lászlót, a Szépművészeti Múzeum őrét kérték fel. Balás-Piri László nagyszámú és előkelő hallgatóság előtt kezdte meg németnyelvű előadássorozatát a bécsi Collegium Hungaricum előadótermében.­­ (Meghalt St. Moritz apátja.) Mon­signore Burquier St Moritz apátja és Betlehem c- püspöke hetvenkét éves ko­rában elhunyt.­­ (Megnyitották Rómában a magyar könyvkiállítást.) Kedden délután Biggini olasz nemzetnevelésügyi miniszter ünne­pélyes keretek között nyitotta meg Ró­mában a Magyar Könyvkiállítást, ame­lyet a Római Magyar Kulturintézet és az olasz Copolavorosa együttese rendezett. A megnyitó ünnepségen megjelent az olasz nemzetnevelésügyi miniszter is, akit Máriássy Zoltán qyirináli magyar követ és báró Villani Lajos, a kulturintézet igazgatója fogadtak és kalauzoltak a kiál­lításon. A miniszter melegen érdeklődött a kiállítás anyaga iránt, megtekintette a kiállított műveket, majd távozásakor tel­jes megelégedését fejezte ki a látottak felett. A kiállítás anyaga könyvekből, folyóiratokból és képekből áll, amelyek­ből az olasz közönség megismerheti nem­csak a magyar irodalom tevékenységét, hanem a magyar könyvkiadás, nyomdá­szat és könyvkötészet eredményeit is.­­ (Emléktáblát avattak Kosztolányi szabadkai szülőházán.) Szerdán délelőtt avatták fel Szabadkán Kosztolányi Dezső szülőházán a költő emléktábláját, ame­lyet a szabadkai Kosztolányi Irodalmi Társaság helyezett el. Az ünnepi beszédet Vojnits Aladár, a Társaság elnöke mon­dotta. A város nevében dr. Székely Jenő helyettes polgármester vette át a táblát. Az ünnepségen Kosztolányi Dezső édes­anyja, húga és fivére is részt vettek. Ko­szorút helyeztek az emléktáblára Sza­badka város és a család képviselője, to­vábbá a Szentelek­ Irodalmi Társaság, a Szabadkai Népkör és a szabadkai állami fiúgimnázium küldöttsége. Magyar hősök­ Önfeláldozó bátorsággal harcolt és ál­dozta fel életét a Kelewert környékén vívott harcokban Hubert József zászlós egyik géppuskás századunk szakaszpa­rancsnoka. 1942 szeptember 12-én az ellenség nagy erőkkel vetette rá magát az emlí­tett község mellett álló honvéderőkre. A támadás elhárításában hősies elszántság­gal vezette géppuskásaink harcát Hubert zászlós. Az állásokra zúduló roppant erős tüzérségi és aknavető tűzben súlyos veszteségek érték a honvédeket, de Hu­bert buzdító szavait és lelkesítő példáját követve elkeseredett elszántsággal har­coltak tovább. Hubert zászlós az arcvo­nal leghevesebb tűz alatt álló géppuská­jának irányzását maga vette át és ennek tüzével nagy pusztítást vitt végbe a tá­madó ellenség soraiban. Amikor a még hevesebbé váló tüzérségi tűz miatt a be­csapódások megfigyelése már lehetet­lenné vált számára, mit sem törődve a veszedelemmel, kiugrott fedezékéből és az állásokból kiemelkedve figyelte meg és irányította tovább géppuskásainak tűzhatását. Önfeláldozó magatartásának és rendkívül hatásosan vezetett elhárító tüzének köszönhető, hogy az ellenség támadása végül véresen omlott össze, Hubert zászlós azonban már nem érhette meg a sikert, mert közben lövéstől ta­lálva hősi halált halt, mint az önfelál­dozó bátorság mintaképe. A legsúlyosabb helyzetben is a rendü­letlen kötelességteljesítés szép példáját adta a Szovjet ellen vívott harcok során dr. Párján Lajos orvos-főhadnagy, egy honvéd gyalogezredünk vezető orvosa. Ezrede 1942 május 14-én kemény harc­ban állott Bereka mellett nagy túlerőben levő bolsevista erőkkel. Bár e harc során az ezred kötözőhelye csaknem állandó he­ves tüzérségi tűzben állott, sőt azt soro­zatos légitámadások is érték. Párján orvos-főhadnagy a legnagyobb körültekin­téssel és önfeláldozással végezte munká­ját s gondoskodott a sebesültek hátraszál­­lításáról. Eközben maga is megsebesült. Sebesülésével azonban nem sokat törődve fáradhatatlan kötelességtudással valóban mintaszerűen látta el feladatát A délutáni órákban súlyos harckocsi tá­madás érte az ezredet. A bolsevista harc­kocsik tüze csakhamar a kötözőhely kör­nyékét is elárasztotta. Amikor a honvéd harccsoport a további veszteségek elkerü­lése végett parancsot kapott a visszavo­­nulásra, a sebesült Párján orvos-főhad­nagy e válságos pillanatokban sem Son-, dőlt helyének idő előtti elhagyására, sőt az utolsók között az utóvédekkel együtt hagyta el segélyhelyét, miután valameny­­nyi sebesültjét ellátta és hátraszállította Bátor és vitéz magatartásával nemcsak a sebesültek életét mentette meg, hanem a segélyhely teljes felszerelését is, noha ek­kor már az utóvédeket a teljes bekerítés veszedelme fenyegette. Példás vitézségével és kiváló harcá­szati érzékével tett döntő jelentőségű szolgálatot az urán-környéki harcokban vitéz Gátmezei József őrmester egyik gyalogezredünk nehéz fegyverszázadának szakaszparancsnoka. 1942 augusztus 7-én az egyik támadó honvédszázad támogatására kapott pa­rancsot. E feladatát nagy körültekintés­sel, ügyességgel és bátran hajtotta végre, de támadó alakulataink sűrű erdős­ tere­pen csakhamar áthatolhatatlan tüzérségi, aknavető és gyalogsági tűzbe kerültek, amely útjukat állotta. A vitéz Gázmezei nehéz fegyverszakaszától balra harcoló lövészszakasz főhadnagy-parancsnoka el­esett, a jobbszárnyán harcoló szakasz hadnagy-parancsnoka pedig súlyosan megsebesült. Gátmezei őrmester egyik gránátvetője is tüzérségi telitalálatot ka­pott és elnémult. Az ellenség felismerte a súlyos veszteségek nyomán bekövetke­zett megtorpanást, nyomban ellentáma­­dást indított a honvédszázad ellen. Ebben a válságos helyzetben vitéz Gátmezei nyomban átvette a szomszédos lövészi szakaszok feletti parancsnokságot, összes tüzgépeit a támadó ellenségre irányította s a lövészek, valamint a tüzgépek össze­fogó tüzével sikerült megállítani a bolsa­­­visták előretörését. Az ellenség azonban az arctámadással egyidőben egy megkerülő csoportot is harcba vetett s ennek támadása már any­­nyira kialakult, hogy bekerítéssel fenye­gette a honvédszázadot. Vitéz Gázmezei ekkor a jobbszárnyszakaszt rohamra ve­zényelte, ő maga pedig a szakasztörzzsel rávetette magát az immár hátukba is ke­rült erős bolsevista csoportra. Véres kö­zelharc fejlődött ki Gátmezei és néhány emberből álló törzse, valamint a túlerejű átkaroló bolsevisták között, de a hős­­lelkű őrmester és a példáját követő hon­védek olyan halált megvető bátorsággal küzdöttek, hogy teljesen szétverték a mögéjük lopózott ellenséget. Gátmezei őrmester ezután a balszárny szakaszhoz­ rohant és annak élére állva ezt is ro­hamra vezette. A továbbiakban mintegy tíz percnyi elkeseredett harc árán betört az ellensé­ges állásokba és azokat elfoglalta. (MTI) Rendkívül ügyes magatartásával, ki­váló harcászati érzékével és személyes bá­torságával érdemelte ki elöljárói és baj­­társai elismerését Simonfalvy Károly zászlós, egyik páncéltörő ágyús szaka­szunk parancsnoka. 1942 március 22-én honvédeink súlyos támadó harcot vívtak Bol. Gomolyfánál. Ennek során különösen a helység szélén lévő fűrésztelep birto­káért kellett igen erős küzdelmet vívni. A bolsevisták a legnagyobb makacssággal védelmezték a reteszállás pillérét alkotó fűrésztelepet s honvédeink támadása el­akadt. Simonfalvy zászlós ekkor páncél­törő szakaszát vakmerő bátorsággal gya­logságunk vonalai elé vitte nyílt tüzelő­­állásba és onnét pusztító tüzet zúdított a füréstelep támaszpontjára, majd annak el­hallgattatása után sorban lőtte ki a többi ellenséges fészket is. A további előrenyo­mulásban egyik rajának három kezelője is megsebesült s harcképtelenné vált.­ Ekkor egyik páncéltörő lövegét még előbbre vitte s maga lőtte ki azt a fészket, amely a támadást feltartóztatta. Két nap­pal utóbb F. I. Gomolysa elfoglalása al­kalmával, mikor honvédeink elfoglalták a falut, ugyancsak saját elhatározásából tört elő páncéltörőjével a legnehezebb terepen át a faluba, ahol sikerült a bolsevisták még ellenálló nehéz fegyverei javarészét megsemmisítenie. Ezzel lehetővé tette pus­káskötelékeink gyors előretörését s a falu teljes birtokba vételét. Magatartásával döntően járult hozzá a sikerhez (MTI) Rarrogó példáját adta személyes bá­torságának és lendületes támadó szelle­mének a Sztorozsevoje mellett vívott harcokban Ádám Ede, az egyik gépko­csizó lövészzászlóaljunk karpaszományos szakaszvezetője- Zászlóalja Sztorozsevoje község mellett tartotta védő állásait, amelyeknek előterén számos hosszan nyúló h­ordos húzódott a támpontok kö­zelében. Ezekbe minduntalan sikerült be­férkőznie az ellenségnek, amely így ismé­telten meglepő rajtaütésekkel zavarta a honvédek erődítő munkálatait. 1942 szeptember 27-én éjszaka a bolse­visták heves támadást intéztek a zászló­alj állásai ellen, ez azonban honvédeink elhárító tüzében összeomlott. Az ellenség most igen égős tüzérségi és aknavető tü­zet zúdított állásainkra. Honvédeink en­nek ellenére is sűrű járőrmenetekkel igyekeztek felderíteni az elő terepet ,s ezek során egyik járőrünk elfogott há­rom bolsevistát. A foglyok azt vallot­ták, hogy az állásaink előtt húzódó leg­közelebbi h­orhosban még nyolc vörös katona lappang. Az ellenséges raj elfogá­sára nyomban előrekuszott egy honvéd­járőr, ez azonban nagy tűzben olyan veszteségeket szenvedett, hogy feladatát elvégezni nem tudta-Ekkor jelentkezett a csoport foglyul ej­­tésére Ádám Ede karpaszományos sza­kaszvezető. Raja élén előrekuszva meg­közelítette az ellenséget s csakhamar kö­zelharcra került sor- Harc közben kitűnt, hogy gyenge raja nem nyolc, hanem 35—40 ellenséges katonával áll szemben- Ez a nyomasztó túlerő sem rendítette meg azonban a hőslelkü karpaszományost, hanem embereit felbuzdítva, nyomban kí­méletlenül rátört a vadul védekező ellen­séges csoportra. Az előbb vívott közel­harcban, majd az ezt követő kézitusában 16 bolsevistát lőttek és szúrtak le. Ádám karpaszományos honvédei hat ellenséges­­ katonát elfogtak, a többi pedig jórészt sebesülten elmenekült. Ádám karpaszo­mányos feladatának tökéletes megoldása mellett még egy nehézpuskát, két gép­pisztolyt, négy önműködő puskát, 12 gya­logsági fegyvert és igen sok lőszert is zsákmányolt. Hősies bátorságával emelkedett ki baj­társai közül a szovjet ellen vívott har­cokban Farkas Mátyás szakaszvezető. 1942 december 5-én az ellenség heves támadást intézett Kolybelka mellett sa­ját vonalaink előretolt támpontjai ellen. E támadás során Farkas szakaszvezető szakaszának egyik raja, miközben elkese­redetten küzdött a reá tört túlerővel szemben, válságos helyzetbe került, mert a bolsevisták hátába kerültek és körül­zárták. Farkas szakaszvezető ebben a kétségbeesett helyzetben sem vesztette el bátorságát, hanem embereit kitartásra buzdítva, szívósan kitartott elszigetelt helyzetében is. A körülzárt raj rugalmas védelmével sikerült is megakadályoznia azt, hogy az ellenség állásainkba törhes­sen. Elszánt magatartásával döntően já­rult hozzá a bolsevisták támadásának utóbb bekövetkezett végleges visszaveré­séhez. (MTI.) Halálozást Heidler Róbert ny. székesfővárosi műszaki főtanácsos március 29-én, életének 78. évé­ben hosszú szenvedés után elhunyt Teme­tése március 31-én délután 5 órakor volt a farkasréti temető halottasházából a főváros által adományozott díszsírhelyre. Az engesz­telő mentmiseáldozat április..­1-én délelőtt fél 10 órakor lesz a belvárosi főplébánia­­templomban bemutatva. NEMZETI ÚJSÁG 1943 április 1. Csütörtök 7 A kiváló minőségű planiet m­agyar tea kapható: MEINL összes fiókjaiban, minden fűszerüzletben és drogériában. — (Lázár Ferenc ünneplése a Közjegyzői Kamarában.) A Budapesti Közjegyzői Ka­mara március 27-én tartott közgyűlésén me­leg ünnepség keretében ülte meg dr. Lázár Ferenc felsőházi tag kamarai elnöki működé­sének tízéves fordulóját. A közgyűlésen az elnököt a kamara nevében dr. Kőrössy Ber­talan kamarai elnökhelyettes köszöntötte, részletesen felsorolva azokat a nagyjelentő­ségű eredményeket, amelyeket Lázár Ferenc tízévi elnöki működése alatt a kamara elért. Az üdvözlőbeszéd elhangzása után a köz­gyűlés tagjai lelkesen és hosszasan ünnepel­ték a kiváló elnököt A meleg ünneplést a jubiláló elnök meghatott szavakkal köszönte meg. Az ünneplést folytatták a kamara aznap tartott társasvacsoráján, amelyen megjelent Homonnay Tivadar, Budapest székesfőváros polgármestere is. A vacsorán az igazságügy­minisztérium nevében dr. Ghyczy Dénes államtitkár, a főváros nevében dr. Homonnay Tivadar, a vidéki kamarák nevében Tarján Béla, a szegedi kamara elnöke, a közjegyzői helyettesi kar nevében dr. Belcsák László kir. közjegyzőhelyettes köszöntötték. Gyermekek önként kérik a hashajtót, ha mire egyszer Darmolt kaptak. A Darmali ize kitűnő és fájdalom nélkül hal Darmolt adjon ön a ■ i­s ■ la gyermekeinek VJ AAttVn . (Boldogfai Farkas Sándor készíti a Kerepesi-úti új ravatalozó monumentális szobor díszítését.) Szendy Károly polgármes­ter a Kerepesi-úti temetőben épülő új dísz­ravatalozó művészi díszítésével Boldogfai Farkas Sándor szobrászművészt bízta meg. A művész az épület hatalmas méretű orom­­zati falára domborműves megoldásban a férfi és nő életútját tervezte monumentális formában és kivitelben. A bölcsőtől a sírig tartó emberi életút minden fázisa nagysze­rűen és szemléltetően elevenedik meg a mű­vön, amely mázas pirogránit anyagban kerül kivitelre. A kiküldött bizottság: Morvay Endre alpolgármester, Némethy Károly és Fridrich Lajos tanácsnokok, Ugron Gábor, Kopp Jenő, a Fővárosi Képtár igazgatója, továbbá a főváros művészeti és magasépí­tési szakértői a teljes méretben készülő mű­vészi alkotást a napokban megtekintette és elfogadta és egyöntetű véleményük szerint a kiváló művész alkotása egy újabb jelentős és kiemelkedő művészi munkáva­l gazdagítja majd a fővárost.­­ (Statáriális tárgyalás Debrecenben és Miskolcon.) Vasárnap hajnalban a mestergerendára felakasztva holtan ta­lálták özv. Csirkés Péterné 64 éves as­-­­szonyt, a debrecni Perecz-dűlő egyik ta­nyáján. A tiszti orvos megállapította, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkos­ság történt. A boncolás megerősítette a gyanút. A nyomozás során egy búcsúle­velet találtak a tanyán. Minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a levelet nem Csirkésné, hanem maga a gyilkos írta, aki előbb megfojtotta az asszonyt, majd hogy a gyanút elterelje, felakaszt­­otta. A gyilkossággal kapcsolatban egy férfit őrizetbe vettek. Tekintettel arra, hogy a gyilkosság elsötétítés alatt történt, a gyilkos felett rögtönítélő bíróság ítélke­zik. Ugyancsak statáriális bíróság elé ke­rül Merényi Imre 28 éves sajópálfalvai­ lakos, aki az elsötétítés ideje alatt rátá­madt más állapotban lévő feleségére és disznóölő késsel hasbaszúrta az asszonyt. A szerencsétlen asszonyt a miskolci Er­­zsébet-kórházba szállították, ahol azon­nal megoperálták. Állapota életveszélyes. A statáriális bíróság Závodszky Gyula, törvényszéki tanácselnök elnökletével­ csütörtökön ül össze, hogy ítélkezzék az ügyben.­­ (Kegyelmet kapott s betörésért halálra ítélt László László.) A büntetőtörvényszék rögtönítélő bírósága Krauzell Miklós elnök­lésével március 4-én halálra ítélte László Lászlót, aki annak idején „libazsiros-vattás“ spiritiszta csalásaival tette hírhedtté nevét, valamint Kreitel István magántisztviselőt, mert a légoltalmi elsötétítés idején a Fe­renc József rakparton betörést kíséreltek meg. Védőjük, Pfeiffer Zoltán kegyelmi kér­vényt nyújtott be érdekükben. A büntető­­törvényszék elnökségéhez most érkezett meg a kegyelmi kérvényre a válasz: a Kormányzó Úr legmagasabb elhatározásával megengedte, hogy a két halálra ítélt büntetését életfogy­tiglani fegyházra változtassák. Kreuzell ta­nácselnök ma hirdette ki a döntést az elítél­tek előtt. Vegye meg a B^jesS^eni^L legú­jabb számát!

Next