Nemzeti Ujság, 1943. április (25. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-03 / 75. szám

A PÁPA ÁLDÁSA• A KATOLIKUS DOLGOZÓ LEÁNYOK ÉS NŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉRE Mint ismeretes, most volt tizedik évfordu­lója a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetsége alapításának. Az ünnepi díszközgyűlésből hódoló táviratot küldöttek a Szentatyához. Erre most a szövetség veze­tősége a következő választáviratot kapta: Őszentsége atyailag köszönti a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetsé­gének hódolatát. Az alapítás tizedik évfor­dulójára szívből apostoli áldását küldi. Uj, üdvös eredményeket kíván. MAGLIONE bíboros. Mit kíván a házasságban a férfi a fele­ségtől és viszont. A Katolikus Nővédők által rendezett­ Menyasszonyok Iskolájában leg­utóbb Sík Sándor egyetemi tanár tartott elő­adást, amelyben azzal foglalkozott, hogy mit kíván a férfi a feleségétől és viszont Rá­mutatott arra, hogy a férfi az asszonytól az otthoni teremtést, gyengédséget kíván, az örök segítőtársat, a nő viszont a karaktert, az erős, álhátátoa­n igazságos ,és­ a családért dolgozó férfit óhajtja. Legfőbb kellék azon­ban. —■ folytatta —, hogy a házastársak fel­­je­két a vallásosság hassa át Csak a felsorolt­­ tulajdonságok birtokában lehet a házasság s szerencsés. DJ mise. Tar Gyula veszprémi egyház-­ megyei áldozópap március 25-én mutatta be első szentmiséjét a kőbányai Szent László­­templomban. Kézvezetője Laber Miklós me­­renyei plébános, szónoka pedig dr. Rajkay Sándor kőbányai plébános volt A Katolikus Leányok Országos Szövetsége nagyböjti lelkinapot rendez középosztálybeli fiatal leányok számára április 18-án, Virág­­vasárnap a Sacre Coeur-intézet­ben (Ajtósi Dürer-sor 21). Az elmélkedéseket dr. Brück­ner József vezeti, az esztergomi szeminárium spirituálisa. A lelkinap szentmisével és közös szentáldozással kezdődik, délután 6 órakor litániával és áldással fejeződik be. (Élelmet mindenki hozzon magával, meleg tea kap­ható az­ intézetben.) Részvételi díj személyen­ként 1 pengő. —_ Itt említjük meg, hogy a KLOSz április 4-én este fél 7 órakor rendezi szokásos tavaszi hangversenyét gazdag mű­sorral a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben. ' ' Katolikus női nap Pestszentimrén. Gyü­mölcsoltó Boldogasszony napján jól sikerült katolikus női napot rendeztek Pestszent­­imrén. Délelőtt szentmise vezette be az ün­nepségeket, amelyet dr. Schaud Mihály prépost plébános mondott A délutáni nagy­gyűlésén Slachta Alice szoc. testvér beszédé­ben rámutatott a katolikus nők nagy és áldozatos feladatára. Ideális és boldog csa­ládi életet csak a hitében erős asszony tud teremteni. A nagyhatású előadás után Növik Imre főtitkár beszélt. Énekszámokkal, illetve szavalatokkal közreműködtek még K. Nagy Ottilia és dr. Pintér Kálmánné. A jól sike­rült nagygyűlést Csóry Rózsi rendezte. A pasaréti ferences kultu­rház sajtó- és propaganda szakosztálya március 30-án meg­látogatta az Új Szent János-kórházban épült sebesült honvédeket. P. Ndvay Kapisztrán házfőnök rövid, meleghangú beszédet intézett a katonákhoz,­ utána a szakosztály vezető hölgyei kiosztották a szeretetcsomagokat. A pasaréti közönség áldozatkészségéből 2500 cigaretta és szivar, 780 darab édes és sós sütemény, 700 darab frissen sült pogácsa, 4 kg­ felvágott, sajt, alma és cukorka és 660 darab-postai levelezőlap került kiosztásra. Az egyik sebesült honvéd meghatottan mon­­­dott köszönetet az ajándékokért ÁPRILIS 4., NAGYBÖJT NEGYEDIK VASÁRNAPJA. Ez a szentmise bevonulási imádságának kezdőszaváról, mint „Laetare“­­vasárnap („örvendezzél“) ismeretes, mert naint Advent nr. vasárnapján, most is az Egyház enyhít a gyászon s a szertartásokban is megnyilvánul az örvendezés. A lila szín helyed, ott ahol van, ezen a napon rózsa­színű miseruhát használnak, az orgona szól nemcsak mint énekkíséret, hanem önállóan is, a szerpap és alszerpap a böjti időben szo­kásos öltözet helyett a rendes dalmaticát és tunicellát viseli. Az ünnep örömjellegéből folyik az is, hogy a X. század óta ezen a napon szokták a pápák megáldani az arany­rózsát amelyet kiváló fejedelmeknek aján­dékoznak. Ez a szertartás nem minden évben történik meg. A mise saját szöveggel a va­sárnapról van Gloria nélkül, de Credoval. A második könyörgés Szent Izidor püspökről és egyházdoktorról. Evangélium Szent János szerint (6, 1—15.): „Jézus a galileai, vagyis tiberiasi tengerentúlra menő és nagy sokaság követé őt, mert látták a jeleket, melyeket a betegeken cselekszik vala.“ (A csodálatos kenyérszaporitás.) Prefáció a nagyböjtről. A VASÁRNAP EGYHÁZI ZENGJE. Április 4-én, nagyböjt IV. vasárnapján a főváros katolikus tem­plomaiban a népénekes szentmisék kötelező ének­re mije a „Szent vagy Uram" egységes énektár szerint a következő: 229. Kezdődik az ének, 138. Üdvözlégy Oltáriszentség, 71. Keresztények sírta­tok. — A Belvárosi főplébániatemplom énekkara délelőtt 10 órakor Berg Ottó vezénylésével Hass­ Jer: „Dixir Maria" miséjét adja elő. Palestrina: Laudate Dominum (Offertorium). A 12 órai b­is­­misén bemutatásra került Josquin De Pres: Tu­rauperum. Anerio: Christus dactus est. Kodály: Stabat Mater. Kertész: Keservesen sírjatok. Orgo­nái Kereszty Jenő. — A Szent István Bazilika énekkara d. e. 10 órakor Harmath Artur vezeté­sével Pikéthy: Missa pro pace-ját adja elő. Offer­­toriulata Palestrina: Lauda te Dominum. Mise vé­gén Kertész: Szent kereszted lábaihoz. A többi változó rész gregorián korális. A déli szentmise után „Orgonaáhitat“, orgonái Pécsy Sebestyén. — A Szent Teréz-plébániatemplom énekkara d. e. 10 órakor Kemenes Frigyes vezetésével a XVII. gre­gorián szülét adja elő IV. , credoval. A változó­ miserészek Geller oftertoriumának kivételével szin­tén gregorián korálisok. Orgonái Jisznyay-Szabó Gábor. — A Jézus Szive-templom énekkara d­­e 11 órakor Deák Bárdos György vezetésével az elő­­­írt népénekeket énekli Faludy Béla vezetésével és orgonakíséretével. A szentmise közben e szer­t­­beszédet P. Gyenis András S. J. mondja (Rádió­­közvetités.) — A Koronázó Főtemplom énekkara 10 órakor a xvn. gregorián misét adja éld. In­troitus, graduate és sequentia szintén gregorián­­dallamra, Offertorium és Communio Halmos László­ig). Vezényel Bárooo Lajos. SZÍNHÁZ-MŰVÉSZET­I (A Tőeinekei (uvat'&­ az (M4 Jüaqjga) Színházban Henschel fuvaros a „Takácsok" re­ménytelen égboltja alól indul el, az el­képesztő lázadásból s a hauptmanni na­turalizmus komor szinei közül. Amint csizmásán és sárosan, a megerőltető munka lompos mozdulataival megjelenik a színen, még maga a kispolgári megelége­dettség, kit egy csésze forró kávé felold s újra háziassá szelídít, már Brünnből toppan haza, akár Augsburgból. Büszke a lovaira, az ökle erejére s a pénzre, amit betegeskedő asszonya garasról ga­rasra kuporgat a ládafiában. Miféle csa­pás rendíthetné meg­ ezt a magabiztos életet vagy dúlhatná fel ezt a félparaszti polykrateszi sorsot, hacsak a sima bőr s a kívánatos fiatalság mögé rejtőző dé­moni vágy: Hanne, a bestia, aki magá­nak akarja megkaparintani az embert, a tallérokat, a lovakat s a feleség helyét ebben a pincelakásban. A dráma nem ott kezdődik, hogy Hen­­schelné asszony meghal s utána pusztul pólyán kisfia is (mondják, mindkettőt Hanne tette el láb alól), hanem azzal, hogy két idegen szenvedély költözik egy födél alá. Ebben a tűzben elhamvad Hen­schel embersége, messze földön híres tisz­tessége, csendes céltudatossága és férfi munkájának eredménye: a jövő. Hanne boszorkánytüze pedig lassan csóvát vet a családi otthonra, cselédi elnyomottságából szabadult féktelensége most már a férje ellen is fellázítja és adakozó mosollyal szórja szét magát, meg a pénzt, hogy a végéit, az önkéntes halál szakadékéba kergesse a meghasonlott fuvarost. Hauptmann e drámája, a századforduló egyik legnagyobb színházi eseménye, kör­nyezet­rajzában és típusaiban még a „Ta­kácsokéra emlékeztet, de hajtóereje már nem a szociális probléma, hanem az örök emberi szenvedély s így közelebb áll egy művészi feladathoz, mint a korszellem­hez, ezért Hauptmann pályája első felé­nek legmaradandóbb s legtökéletesebb­­teljesítménye is, amelyet nem öregíthet az idő, a változó ízlés és életérzés. Haupt­­mann rideg naturalizmusa is a „Hen­­schel“-ben­ kezd feloldódni a valóság­feletti világ sejtelmei irányában. Ez az exodus azonban egyelőre még a démoniá­ban jelentkezik, a valóság béklyóit törő tébolyban, a kísért ellátásban, de kétség­telen, hogy ezek a tényezők Hauptmann későbbi, új világlátásának kezdeti nyomai már. Nagy szolgálatot tett tehát az Új Ma­gyar Színház a magyar közönség művészi és kulturális tájékoztatása ügyének, ami­kor éppen a válaszúton álló Hauptmannt mutatja be. Emlékeztet még a fiatal for­radalmárra, aki a németség lázadását fejezi ki a XIX. század életformája ellen, midőn a szociális kérdést veti bele a dráma kohójába, de idézi az új művészt is, aki ki akarja szabadítani hőseit a va­lóság gyilkos koloncai közül. Ehhez a magasabbrendű elgondoláshoz híven az előadás is egyike volt sok-sok színházi idény legjobb teljesítményeinek, amiben a legteljesebb rendezői műgond érvénye­sült, hogy minél hivebben valósítsa meg a költő szándékait. Kiss Ferencet rég nem láttuk (talán a tavalyi Bibó-bemutató óta) ily közvetle­nül közelinek, apró gesztusaiban is oly félelmetesen fenyegetőnek, akiben egy­szerű emberi megbizhatóság és démoni kiszámíthatatlanság egyre mélyülő ör­vényként kavarog, hogy azután egyetlen mozdulattal megdermessze maga körül a világot s kioltsa a fényt, ami életét be­ragyogta. Külön fejezet illeti Dayka Margitot, kinek alakításában a rideg számítás, a li­dérces megszállottság, a nőstényi kegyet­lenség, a lángragyújtó vágy, a rombolás elemi ereje vibrál: játéka figyelése köz­ben szinte percekre feledjük, hogy szín­házban ülünk. A naturalista játékhagyományt stíluso­san képviseli Halassy Mariska rövid sze­repében, de a többiek is, a rendezői munka bűvös kohójában a legteljesebben fejezik ki képességeiket, mint a kitűnő Pethes Ferenc, Földényi László, Alszegy, Sugár, Gárdos­ és Szép Ilonka. A rendezés, Tüdős Klára mestermun­kája, méltóképpen illeszkedik az európai Hauptmann-ünnepségek változatos sorába Színpadképei híven fejezik ki a válasz­úton álló Hauptmann látásbeli kettőssé­gét. Az előtér a naturalista színpad való­ságszemléletének jegyében áll, de a lakás apró ablakain keresztül már sejtelmes és világosságban fürdő, igen messzi és sza­bad tájra nyílik pillantás, egy valószí­nűtlen derengésbe, ahol a valóságfeletti világot kereső, új Hauptmann napja van felkelőben... KÉZAI BÉLA ­T­aulai&aara finn dalénekest- rádió ha­ngversenyt A Budapesten is többször vendégszerepelt és jól ismert Aulikki Rautawaara finn éne­kesnő ismét ellátogat hozzánk. A magyar Rádió a kiváló finn énekesnőt budapesti tar­tózkodása alkalmából hangversenyre hívta meg. Rautawaara hétfőn, április 5-én 19 óra 05 perckor Budapest I. műsorán énekel az Operaház zenekarává­. Műsorán egy Mozart­­ária mellett harcba! népdalok is szerepelnek. ­Páriái levél Páris, április hó. Boivin „Michelangelo 23 szonettje" el­ment készül kiadni a szobrász-festő-költő remekeit. A díszkiadást 4 Michelangelo illusztráció gazdagítja. A fordítást Paul Hazard, az Académie Francaise tagja, a nagytehetségű író végezte. * André Berthomieu Madame Clapain árnyéka címen új film forgatását kezdte meg. Tulajdonképen új fajta detektív­­filmről van szó. A rendőrbiztos szerepét Raimond Rouleau, a női főszerepet Michele Alfa kapta. Suzy Prim, a kedves párisi színésznő és filmcsillag egy teljes hónap óta nem látta a napot. Ennek a magántermészetű napfogyatkozásnak az az oka, hogy a művésznő a Theatre de Paris-ban este 7—11-ig játszik, előadás után azonnal a Gaumont stúdióba rohan felvételekre, reggel háromnegyed 6-kor az első metró­val tér haza, 7-kor lefekszik és este 6 óra körül kel föl. A művésznő kijelentette, hogy hasonló szerződést többet nem vállal. *" Megvette már a KÉPES KRÓNIKA legújabb számát? (Beszám­­­ényi-Olagg zongoraestje. Böszörményi-Nagy Béla minden hang­versenyét megújuló érdeklődéssel várja a közönség, mert ezt a kivételes muzika­litásig elmélyedő művész mindenkor ma­radandó értékű zenei élménnyel ajándé­kozza meg. Csütörtöki második zongora­estjén, amelyet a rádió is közvetített, klasszikus, romantikus és modern szerző­ket szólaltatott meg. Megállapított tény, hogy Böszörményi-Nagy elsősorban a klasszikusok, még­pedig az első klasszi­kusok, a cembalisták szerencséskezű­ in­­terpretátora, viszont a mai zongoramu­zsika is remek előadóra talál benne. .Kris­tályosan tiszta értelmezését tárgyilagos billentési módja szolgálja, ezért jó Bach­­játékos. A Wohltemperiertes Klavir há­rom darabja a magasabb értelemben vett zongorázást mutatta be. Lebilincselt Haydn C-dúr fantáziájának ragyogó vi­lágossága is, valamint Bartók és Debussy tolmácsolása. Brahms hatalmas F-moll szonátája, amely romantikus hangulat­elemeivel másfajta kifejezőerejű billen­­tést kíván meg, átlátszó volt, de kissé vértelen. (Sz. I.)­­. cd fité­rm­­i április ele­jén érkezik Bhidapestre Ansermet Ernest a kiváló svájci kar­nagy április 9-én vezényli a Székesfővá­rosi Zenekart. Ansermet próbáit megér­kezése után a Székesfővárosi Zenekarral megkezdi. Műsoron: Beethoven Pastoral Szimfónia, Ticharich Zdenka zongoramű­vésznő közreműködésével Honegger Con­­certio (mely Budapesten bemutatónak számít) és Debussy „Ibéria". — ősbemutató Szatmárnémetin. A szat­márnémeti Kölcsey Színházban április 3-án, szombaton ősbemutató lesz. Jock János, Sen­­kálszky Zoltán és dr. Paulovits Tibor hely­beli színpadi szerzők ,„ronparti szerenád“ című három felvonásos operettje kerül elő­adásra. Az első, és­­harmadik felvonás István­­falván, a második a keleti harctéren törté­nik. NEMZETI ÚJSÁG 9 1943 április 3. Szombat SPORT A KAJAKSPORT KITÜNTETETTJEI Az Országos Magyar Kajak Szövetség dr. Kammermayer Oszkár tanügyi főtanácsos elnöklésével most tartotta ezévi rendes köz­gyűlését. Az OSK-t a közgyűlésén dr. S­c­ ' renczy Emil testnevelésü­gyi előadó képvi­selte. Elnöki megnyitójában kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a hősi halált halt dr. Brém Györgyről, a kajaksport úttörő harco­sáról, a szövetség első ügyvezető alelnökéről és a közgyűlésen megjelent özvegyének át­adta a Magyar Sport díszérmét. Javaslatára, emlékének megörökítésére vándordíjat ala­pít a szövetség. Ezután kiosztotta a kitünt­­etéseket. Diszérmét kapott: Balatoni Kamill, Kocsis Mihály és Wittvindics Tibor I. osztá­lyút, Kantek Imre, Pálinkás László, Szakáll György és Schneller Dezső II. osztályút. A tárgysorozat letárgyalása után a következő tisztikart választották meg. Elnök: dr. Kam­­m­ermayer Oszkár, ügyvezető elnök: Wittvin­­dits Tibor, alelnökök: Kantok Imre, Deniflé Sándor, dr. Balázsfalvi Kiss Ferenc, vitéz Pándy György, Morrich Ervin, Pálinkás László. m— „A SPORT CÉLJA A TELJES HARMONIKUS EMBER** Dr. Dicm Károly előadása Dr. Dicm Károly, a berlini Nemzetközi­ Olympiai Intézet igazgatója csütörtökön este tartotta nagy érdeklődéssel várt előadását a Testnevelési Főiskola dísztermében. A zsúfo­lásig megtöltött teremben a magyar sport vezetőin kívül megjelentek mindazok, akik*' nek a magyar sporttal kapcsolatai vannak." Vitéz dr. Tarcsa­y Felfcldes Román az elő*' adás előtt magyar nyelven ismertette dr­. Diem munkásságát, kiemelte­ a berlini olym­­piai játékok rendezése körüli érdemeit, majd német nyelven üdvözölte az előadót. Dr. Diem Károly bevezető szavaiban tolmácsolta. Tschammer und Osten üdvözletét a magyar barátainak■ aki akkor adta elit as üzenetet, amikor tőle Berlinben elbúcsúzott Ezután a több mint egyórás vetítettképes előadásban, ismertette az európai sport keletkezését a görög időktől kezdve a rómaiakon és olaszo­­­kon kereszt­ül, vázolta a sport fejlődését a németeknél, svédeknél, dánoknál, franciáknál és angoloknál. A sport célja nemcsak a test­edzés, hanem a teljes harmonikus ember. A sport állampolgári kötelesség­e mint ilyen a honvédelem­ fontos eszköze» — állapította, meg dr. Diem. Az előadó mélyen szántó gondolatokkal telített előadását­ dr. Misángyi Ottó igazgató­j* köszönte meg néhány meleg szóval. HORTHY ISTVÁN ÖRÖKÖS VÁNDOR­DÍJAT ALAPÍT A KMAC A Királyi Magyar Automobil Club most tartott rendes évi közgyűlésén gróf Andrássy, Sándor elnök meghatott emlékbeszédet tar­tott a hősi halált halt vitéz Horthy István kormányzóhelyettesről, akiben nemcsak az államférfit, hanem elsősorban a kiváló moto­ros sportembert és versenyzőt méltatta. A­ közgyűlés elhatározta, hogy pályázatot ír ki a kormányzóhelyettest versenyzőként ábrá­zoló szobor tervezésére és ezt örökös vándor­díjnak írja ki a KMAC. A A budapesti kerület ifjúsági tornász­csapat bajnokságán nyolc együttes küzd a bajnoki címért- A legnagyobb győzelmi esélye a VIL kér. LE legénységének van, de a többi csapat is komoly felkészültséggel indul a harcba (Postás 2 cs., VI. ker. LE, II. ker. LE, Danuvia, Fér. Vasutas, XIV. ker. LE, Tele­fongyári LE). A A Magyar Kerékpáros Szövetség április 10. és 19. között elméleti és gyakorlati ver­senyrendezői tanfolyamot rendez. A hallga­tók vizsgát tesznek és jövőben a versenyek rendezésében csak olyan személyek működ­hetnek hivatalosan, akik a tanfolyamot sike­resen elvégezték. A Kovács P. Pál és Berczelly Tibor, a HTVK sokszoros bajnok vívói a vasárnap reggel 9 órakor kezdődő kard egyéni bajnoki viadalán résztvehetnek. A A KISOK BUDAPESTI KERÜLETI VÍZILABDÁZÓ BAJNOKI EREDMÉNYEI Mátyás g.—Szent István fk. 2:2 (1:0). Hun­­falvi fk.—­Rákóczi fk. 5:1 (2:0). A A főiskolai kupamérkőzések során a BEAC 2:1 arányban legyőzte a LASE csapa­tát. A félidőben a LASE vezetett 1:0-ra. Budapesti ügetőversenyek Szombat, április 3. Jelöltjeink: L Patience—Szerda—Domoszló II. Us Bence—Huba—Rozsnyó III. Csebogár—Tündérlány HL—Cipra IV. Tamara II.—Rosmarin—ígéret V. Fátyol—Ciráda Mi­.—Sirocco VI. Kelevéz—Zarándok—Csakugyan VII. Fátyol—Dévény—Eb adta Vili. Fergeteg W.—­Sunyi—Theklus IX. Little Winny—Pamukl Bamalány—* Mausi H. X. Csudabogár—Pamukl Kadett—Cipra. A Sorsolási versenyt csütörtökön Megyeren Brigant TI. nyerte meg élénk meglepetésre. A 4632. sz. sorsjegy tulajdonosa: özv. Vanyek Antalné újpesti ószeres, több gyermek anyja jutott a szerencsés nyereséghez, aki a lovat árverésre bocsátotta. Az eredmény szinte csodálatos volt: 4700 pengő folyt be a lóért és a szerencsés nyerőről elmondható, hogy aligha remélt összeget kapott, az eddig mér­sékelt lóért. A vevő egy új futtató, akinek a nevét egyelőre még nem sikerült megtudni. J

Next