Nemzeti Ujság, 1943. május (25. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-26 / 118. szám

fi NEMZETI ÚJSÁG 1943 május 26. Szerda — A céltudatos egészségápolás egyik leg­fontosabb szabálya az, hogy az ember heten­ként legalább egyszer, reggel felkeléskor, egy pohár természetes „Ferenc József" ke­serűvizet igyon, mert ez a gyomrot és a be­leket alaposan kitisztítja és az egész anyag­cserét előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! Tál­amelyik hadsereg, valamelyik csapat elveszti becsületét. Ezt a magyar hadse­reg nem vesztette el. De nemcsak az ellenség óriási fölényével állott a magyar csapat szemben, hanem ellene volt az ég­hajlat is. Annak ellenére, hogy állásait ott kellett hagynia, a magyar katona be­csületét megvédte. Hosszantartó éljenzés fogadta a vezér­kar főnökének szavait. Azután felharsant a kürt. „Imához“ vezényelt a visszatért csapatok parancsnoka. Edzett honvédek díszmenetben vitték vissza Kecskemét városába az ezredzászlót. A Ferenc Jó­­zsef-l­akt­anyában is ünnepség­ volt. Meg­koszorúzták a hősi emlékművet, majd vitéz Grassy József vezérőrnagy mondott beszédet. Ennek végeztével megnyíltak a laktanya kapui és a hazatért katonák boldogan, könnyes szemmel ölelték ma­gukhoz szeretteiket. Előfizetési felhívási Felkérjük azokat a mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése május 31-én lejár, szíveskedjenek az esedékes előfizetési díjakat a Nemzeti Újság mai számához csatolt befizetési lapon beküldeni. Kiváló tisztelettel a NEMZETI ÚJSÁG kiadóhivatala . (Elutazott a finn kulturális küldött­ség.) A néhány nappal ezelőtt Magyaror­szágra érkezett finn kulturális küldöttség hivatalos programja vasárnap a finn­ugor néprokonsági kiállítás megnyitásán való részvétellel befejeződött. A finn ven­dégek két csoportban vasárnap és hétfőn elhagyták a magyar fővárost.­­ (Magyar újságíró előadása Rómá­ban.) Mihály László, Rómában tartózkodó magyar újságíró hétfőn „Magyar-olasz politikai és katonai kapcsolatok“ címmel előadást tartott a római rádióban.­­L­­MINDEN nyomtatványon fel­tüntetik A TAKARÉKOSSÁGI JEL­SZAVAKAT.) A papírfeldolgozó üzemek, a GyOSz kötelékében értekezletet tartottak, amelyen a propagandaminisztérium és az anyaghivatal is képviseltette magát. Az ér­tekezleten arról volt szó, miként lehetne a különböző nyomtatványokat a takarékossági akció szolgálatába állítani. Az egyes nyom­tatványokon és a közösség körében nagy tömegben forgalomba kerülő papírárukon ugyanis minden külön költség nélkül lehet feltüntetni és eredményesen propagálni a takarékossági jelszavakat. Elhatározták, hogy a papírszalvétákon, az iskolai füzeteken, naptárakon, nyomtatott levélpapírokon, ra­gasztószalagon és egyéb tömegnyomtatványo­kon a megrendelt szöveg mellett alkalmazni fogják az ismert takarékossági jelmondato­kat. Lépéseket tesznek aziránt, hogy hasonló­képpen állítsák a takarékossági mozgalom szolgálatába a cigarettadobozokat, a szivar­­kahüvelyek dobozait és a postai bélyegzőket.­­ (A budapesti tanítóság közgyűlése.) Budapest székesfőváros kétezer tanítójának szervezete, a Budapesti Tanítótestület június 2-án (szerdán) délelőtt 9 órakor a Pesti Vigadóban tartja évi rendes közgyűlését. Táncok a szállodákban és a kirándulóhelyeken A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a belügyminiszter újra szabályozta a szállo­dákban és a kirándulóhelyeken tartható táncokat. A rendelet, amely június 2-án lép hatályba, felsorolja azokat a feltételeket, amelyek alapján szállodáknak, továbbá ki­rándulóhelyek étkezőhelyiségének tulajdo­nosa tánc tartására jogosító engedély kiadá­sát kérheti. Kimondja a rendelet, hogy a táncokat szállodában szombaton, vasárnap és ünnepnap délután 5 órától este fél 11-ig, más napokon pedig délután 6 órától 8 óráig, kirándulóhely étkezőhelyiségének kijelölt különtermében pedig szombaton, vasárnap és ünnepnap délután 5 órától fél 11-ig szabad tartani. Ezeken a táncokon csak 18 éven fe­lüliek vehetnek részt. Egyesületek és klubok tagjaik és ezek legközelebbi családtagjai ré­szére táncot rendőrhatósági engedély nélkül rendezhetnek, de díjat semmiféle címen sem szedhetnek. Ha azonban a tánc tartásáért bárminő címen (például műsormegváltás, a rendesnél nagyobb összegű ruhatárs stb.) díjat szednek, vagy ha azon a tagokon és legközelebbi családtagjaikon kívül mások is részt vesznek, a tánc csak rendőrhatósági engedéllyel tartható. Az engedély négy hónapra adható ki, de időközben is bármikor visszavonható, ha azt közrendészeti, közbiztonsági vagy közerköl­­csiségi szempontok indokolják. A négy hó­­naponként kiadandó engedélyért minden alkalommal külön kell folyamodni. Százhetven Sub Auspiciis Regis et Gubernatoris doktor él Magyarországon Kitűnő, kitűnő mindvégig. Az egyetemeken mindig ünnepnapot jelent az az esemény, amikor Sub Auspi­­ciis Gubernatoris avatnak egyetemi pol­gárt doktorrá. Ilyenkor mindig hivatalos előadásszünetet hirdet a rektor. Az egye­tem hatalmas, díszes kupolacsarnokában a szokásos szombati avatások szertartá­sain túl különleges, ünnepélyes hangulat uralkodik. A kormányzó képviselője, az egyetemi karok professzorai, az egyetemi ifjúság, rokonok, ismerősök, barátok je­lennek meg a ritka aktuson. Meg is ér­demlik a megtiszteltetést és az ünnep­lést azok a kiváló előmenetelű ifjak, akik hosszú középiskolai és egyetemi tanulmányaik során mindvégig egyhangú jeles vagy kitűnő bizonyítványt tudnak felmutatni. A tehetségen túl kitartó munka és ernyedetlen szorgalom kell ahhoz, hogy valaki a nehéz vizsgák és a szigorú tanárok és professzorok ítélete között ilyen kiváló bizonyítványt tudjon szerezni! Azokat a diplomásokat, akik király­­gyűrűvel, illetve kormányzó-gyűrűvel ékesítve kapták meg doktori oklevelüket, különleges belső baráti kapcsolat fűzi össze. Nálunk Magyarországon az Egye­tem Barátainak Szövetségével kapcsolat­ban annak idején meg is alakult a Király­­gyűrűs és Kormányzó­gyűrűs Doktorok Baráti Köre, amelyet Hegedűs Lóránt hívott életre. A Baráti Kör alakulásának negyvenedik évfordulója egybeesett a Pázmány Péter Tudományegyetem há­romszázéves jubileumával- A Sub Auspi­­ciis Regis doktorrá avatás kitüntető for­májának intézményét I. Ferenc József királyunk 1895-ben általánosította, ami­kor is három egyetemi polgárt, az azóta elhunyt Hegedűs Lóránt volt minisztert, Pap Ferenc irodalomtörténészt és dr. Szladits Károly egyetemi tanárt avattak királygyűrűvel doktorrá. Szladits Ká­roly egyetemi tanár, aki jelenleg sze­­niora és elnöke a Baráti Körnek, meg­­hatottan emlékezik vissza azokra a sza­vakra, amelyeket Wlassics Gyula, az akkori vallás- és közoktatásügyi minisz­ter mondott a királygyürüs doktoroknak: „Ne feledjék el, uraim, sohase, hogy a hazát az szereti legjobban, aki legtöbbet dolgozik érte .. Igen — mondotta Szladits professzor a kormányzógyürü, vagy a király­­gyürü valóban kitüntetésszámba megy, de ugyanakkor fokozott kötelességteljesí­­tést­ is ró annak vállaira, aki ezt el­nyerte. A Baráti Kör is azzal a céllal alakult meg elsősorban, hogy erre a na­gyobb kötelességteljesítésre tett fogadal­mat tagjai között ébrentartsa. A másik célja, hogy az egyetemek iránti hűséget és hálát ápolja. Nagy nevek Az egyetem annalesei megemlékeznek arról, hogy királyaink legmagasabb párt­fogása alatt nyerték el már századokkal ezelőtt is egyes kiváló ifjak a doktori fo­kozatot. 1693-ban Weichart Farkas theo­­logus, 1729-ben gróf Barkóczy Ferenc, akinek gróf Erdődy Gábor egri püspök akasztotta nyakába a király nevében az aranyláncot, vagy 1741-ben gróf Erdődy János ugyanilyen kitüntetés részese volt. Az 1895-ik évi első rendszeres avatás­tól kezdve 1918-ig bezáróan avattak Ma­gyarországon királygyűrűvel doktorokat. Ez idő alatt a budapesti egyetemen öt­venöt jelöltet, a kolozsvári egyetemen huszonhét jelöltet, a debreceni egyete­men pedig egy jelöltet avattak fel. 1918- tól kezdve 1922-ig ez az intézmény szü­netelt. A világháború után 1922 június 23-án Magyarország kormányzója meg­engedte újból, hogy a hazai tudomány­­egyetemeken a promotio Sub Auspiciis Regis helyére a jelenlegi alkotmányjogi helyzet tartama alatt a promotio Sub Auspiciis Gubernatoris, Magyarország Kormányzójának pártfogása alatt dok­torrá avatás lépjen. Ez a rendelet néhány terminológiai különbségtől eltekintve a királyi rendelettel, mindenben megegye­zik. Ettől kezdve­ a kormányzó vasgyűrű­­jével, majd aranygyűrűjével avattak dok­torokat a magyar egyetemek. Ha végignézünk azok során, akik e ma­gas tanulmányi kitüntetést elnyerték, ak­kor láthatjuk, hogy a gyakorlati életben is mindnyájan megértették azt a foko­zottabb kötelességtelj­esí­tést, amelyet a kitüntetés rájuk rótt és minden életpá­lyán fáradhatatlan munkával, példaadó közszolgálattal az első vonalban hasznosí­tották és hasznosítják kiváló képességei­ket és tudásukat a nemzet javára. Nagy nevek, tüneményes karrierek hosszú sora jelzi a kormányzó- és királygyürüs dok­torok névsorát. A királygyürüs doktorok közül eddig Magyarországon hárman vol­tak miniszterek és pedig Fabinyi Tiha­mér, Hegedűs Lóránt és Tomcsányi Vil­mos Pál, a jelenlegi kárpátaljai kor­mányzóbiztos. Az ország diplomáciájának első soraiban Gajzágó László, aki külön­ben a nemzetközi jog európahírű isme­rője is, továbbá gróf Khuen Héderváry Sándor és Háry András azok, akik a ki­rálygyürüs doktorok gárdájából kerültek ki. Királygyürüs doktor volt gróf Vi­gyázó Ferenc, az Akadémia nagy mecé­nása is, a törvényhozás tagjai közül ma­ hosszú sorú Katos Gyula, vitéz Árvásfalvi Nagy Ist­ván, a múltban pedig Hegymegi Kis Pál. A királygyűrűs­ doktorok között szerepel Szolpa József, a jelenlegi vallás- és köz­­oktatásügyi miniszteri államtitkár is. Az egyetemi tanárok és docensek hosszú so­rában meg kell emlékezni Szladits Ká­roly, Fenyvessy Béla, Zubriczky Aladár, a neves iheológus, Navratil Ákos, Vere­­bély Tibor, a nagy sebész, Gombócz Zol­tán, a kitűnő nyelvész, Schaff­er János püspök, Kolosváry Bálintról, aki egyéb­ként a legrégibb királygyűrűs doktora a kolozsvári egyetemnek. Továbbá Kuncz Ödön,­Moór Gyula, Pap Ferenc, Eckhardt Sándor, Chorin Ferenc, a magyar gazda­sági élet kiválósága, Bagi Zoltán, az Izzó vezérigazgatója és egy egész sereg kiváló tudós, közéleti nagyság, összesen százhet­venen, akik ma életben vannak és tevé­keny munkát fejtenek ki a köz szolgála­tában. Hősi halottja is van már a Bajtársi Körnek: Zemplén Győző, a kiváló egye­temi tanár, aki az első világháborúban hősi halálával bizonyította be, hogy ha­zájáért nemcsak tudományosan kutatni és dolgozni, hanem hősiesen küzdeni és meghalni is tud. A legfiatalabb kor­­mányzógyáros dr. Viszkidenszky Gusz­táv, aki nemrégiben jött haza a keleti frontról, mint páncélos zászlós. Bátor magatartásáért és vitézségéért értékes katonai kitüntetésben részesült, amelyet a kormányzó személyesen nyújtott át neki. Az eddig Sub Auspiciis Regis, illetőleg Gubernatoris doktorrá avatottak pá­lyája, kifejtett munkássága, tudományos és közéleti szerepe élénk cáfolata annak a szék­ében elterjedt felfogásnak, mintha az iskolai siker egyenest akadálya lenne az életsikernek. Mintha a középiskolá­ban minden tárgyból mindig jeles tanuló eleve arra lenne ítélve, hogy az életben letörjön, ügyetlen és­­joktrinér alakká törpül­jön, ellenben mintha az iskolában rosszul tanuló, eleven és csintalan ifjú az életben a társadalomnak tapbraesett, kitűnően boldoguló s hatékony szerepű tagjává válnék. Tévedés, mert szellemi arisztokraták ők valamennyien, akikre büszke öröm­mel tekinthetünk föl és kötelességtudó munkájukat példának kell állítanunk ifjúságunk elé! GYUTAY PETE FERENC — (Évzáró ünnepség a kolozsvári egyete­men.) A kolozsvári Ferenc József Tudo­mány Egyetem május 29-én délelőtt 11 óra­kor rendezi évzáró ünnepi közgyűlését. Az évzáró ünnepi közgyűlést hálaadó ünnepi szentmise előzi meg a piaristák egyetem utcai templomában délelőtt 10 órakor. A közgyű­lésen dr. Kovrig Béla rektor mond megnyitó beszédet, majd dr. Luckhaub Gyula tart elő­adást, míg dr. Balás P. Elemér emlékezik meg az egyetem hősi halottairól. A közgyű­lésen kiosztásra kerülnek az 1942—43. pálya­dijak. Végül dr. Kovrig Béla mond záró­beszédet. — (Melich János lett a Tudományos Akadémia új főkönyvtárnoka.) A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután József főherceg elnökletével ülést tartott, melyen Jávorka Sándor olvasta fel Degen Árpádról szóló megemlékezését. A felolvasás után zárt összesülés volt, ugyancsak József főherceg elnökletével s ezen egyhangú lelkesedéssel Melich János egyetemi tanárt választották az Akadémia új főkönyvtárnokává. — (A volt cs. és kir. 12. számú tábori ágyusezred), később 31. számú tarackezred, majd 131. sz. tábori tüzérezred volt tisztjei, tiszthelyettesei, tisztesei és legénységi állo­mányú tagjai 1943 május 30-án, Hősök Va­sárnapján, délelőtt 11 órakor ünnepélyesen megkoszorúzzák a gróf Pálffy-laktanyában (X., Hungária­ körút 11.) lévő hősi emlékmű­vet. Erre az ünnepségre az összes bajtársa­kat és azok családtagjait bajtársi szeretettel hívja meg a rendezőség. (Minden külön érte­sítés helyett.)­­ (RÁDIÓELŐADÁS A JUBILÁLÓ BA­LA­TON­FÜREDRŐL.) Szekeres Bónis bala­tonfüredi fürdőkormányzó, a Szent Benedek Rend illusztris tagja rádió-előadást tart má­jus 27-én, csütörtökön délután fél hét órakor a 200 éves Balatonfüredről. Érdekes és ked­ves részleteket fog feltárni arról a korszak­ról, amelyben, az első fürdőházat és forrás­­foglalást alkották meg, végighalad a hosszú múlt minden fontos etapján, a Bencés-rend nagymúltú fürdőjének immár történelmi ér­tékű eseményein­ A székesfővárosi Mayer Ferenc Fiúárva­­ház tanítótestülete és növendékei haza­fias fájdalommal tudatják, hogy Takács Géza karp. tizedes, székesfővárosi árva­­házi tanító, aki­ gyógypedagógiai tanár április 28-án hősi halált halt. Május 29-én délelőtt fél 10 órakor a város­majori templomban lelki üdvéért gyász­misét mondanak. Cy/Yh Elesett véreink drága vére yUMft lT/j/ hullása legyen édes hazánk LTt-Vr svdcA szebb jövőjének záloga . (József Ferenc főherceg 25 ország­zászlót iktatott be.) Az Ereklyés Ország­zászló Nagy Bizottsága vasárnap 25 új or­szágzászló lobogót sorakoztatott fel a Sza­badság-téren, amelyeket az ország különböző részeiben avatnak majd­­fel. Az ünnepségen vitéz József Ferenc főherceg mondott avató­beszédet, amelyben rámutatott arra, hogy a nemzeten sohasem vett erőt a történelem vihara, csak a magunk ostobasága jelent­hetne pusztulást számunkra. A nagyhatású beszéd után Demkó Mihály országgyűlési képviselő Kárpátalja népének hűségét tol­mácsolta. — (Zichy Nándor-emlékestet) rendez a szentimrevárosi egyházközség folyó hó 29-én, szombaton délután 5 órai kezdet­tel a ciszterciták gimnáziumában (XL. Szent Imre herceg­ útja 27.), amelyen az ünnepi beszédet dr. Meszlényi Antal mondja. Közreműködik még Mécs László, a kiváló papköltő, Lengyel Gabriella he­­gedűművésznő, Forrai Miklós, Gyurkovits Mária, Lengyel Attila és a Szent Margit­­intézet énekkara.­­ (Huszonöt éves érettségi találkozó.) Az 1918-ban érettségizett piarista növendékek idén­ ünnepük 25 éves érettségi jubileumu­kat­ Az ünnepség május 30-án, vasárnap ,dél­előtt fél 11 órakor a pesti Piarista-rendház kápolnájában szentmisével kezdődik, amelyet Mátray János, a rend igazgatója mond. Bő­vebb felvilágosításért a 49-71-62 telefonszám alatt lehet fordulni.­­ (Magyar tudós a háborúban.) A magyar rádió néhány hete új előadássorozatot indí­tott, amelyben megszólalnak a különböző tudományok legkiválóbb magyar művelői, hogy elmondják, milyen nagy és felelősség­teljes munkát végez a magyar tudós a hábo­rúban. A sorozat legközelebbi előadója Schimanek Emil műegyetemi tanár lesz, aki egyik legérdekesebb időszerű kérdésről, a technikai kutatás háborús és háborús gaz­dálkodási szerepét fogja megvilágítani. A magyar rádió Schimanek professzor előadá­sát szerdán, május 26-án, 17 óra 40 perckor közvetíti Budapest I. műsorán. — (Budapesti finn nyelvtanfolyamok) résztvevői, mint a rokonnépek intézetének osztálya, vasárnap délután a Szilágyi Erzsé­bet leánygimnáziumban tartotta meg záró­ünnepélyét, amelyen megjelent a finn követ és finn kulturális küldöttség is. A Himnusz eléneklése után vitéz Korompay Sándor igazgató üdvözölte a vendégeket és beszá­molt a tanfolyam munkájáról. Gyimes Ildikó elemi iskolai tanuló finn nyelven köszöntötte a megjelenteket. Ezután a csalogány utcai tanítónőképző intézet növendékei finn nép­dalokat énekeltek,, majd magyar és finn nyelven V. A. Heiskanen finn professzor be­szélt. Ezt követően Okolicsányi Piroska és Szilajka Melinda a Kalevala előhangját sza­valták. M­agisztrát Erzsébet hegedűn finn népdalokat játszott. Az ünnepség végén Zongor Endre, a tanfolyam vezetője mondott beszédet. Halálozási Dr. bezerédi Bezerédj István, a magyar országgyűlés felsőházának tagja és jegyzője, Vas vármegye­­ törvényhatóságának örökös tagja, ny. főispán, stb. május 21-én, életének 78. évében Szombathelyen elhunyt. 24-én a szombathelyi Vármegyeházán történt be­­szentelés után Kámban a családi sírboltban helyezték nyugalomra. özv. Büttel Jánosné szül. Naszluhácz Cor­nelia 21-én, élete 81. évében elhunyt. 24-én déli fél 12-kor temették a farkasréti temető­ben. Az engesztelő szentmiseáldozatot május 26-án reggel fél 9 órakor mutatják be a Szent Imre herceg­ úti plébániatemplomban. Molnár József ny. ezredes, számos hadi­kitüntetés tulajdonosa május 20-án életének 64. évében Káptalanfüreden elhunyt. Földi maradványait Debrecenbe szállítják és má­jus 26-án, szerdán délután 5 órakor az ottani köztemetőben lévő családi sírboltban helye­zik nyugalomra. özv. nemes Polgár Béláné született báró Mesena Stefánia életének 73. évében, hosz­­szas szenvedés után, Törökszentmiklóson el­hunyt. A megboldogult nagyasszony közel félévszázadon át vendégszerető házát minden emberbaráti és hazafias megmozdulásnak és törekvésnek otthonává tette. A Nemzet­­védelmi Keresztnek és más magas kitünte­tésnek tulajdonosa volt. Gyászolják a Szemes Polgár, roffi Borbély, Magyary-Kossa és Mikó családok, valamint kiterjedt, széles­körű rokonság. Temetése május 26-án, szer­dán délután 3-kor lesz Törökszentmiklóson. Emile Sergent francia egyetemi orvos­tanár, akinek nevét a légzőszervek meg­betegedéseiről és a tuberkulózisról írt munkái világszerte ismertté tették, Párisban elhunyt.

Next