Nemzeti Ujság, 1943. május (25. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-01 / 97. szám
% SZENT KTV3W BXZSOK5B3B? AJÁNNAK fel. május elsején A BUDAPESTI LEÁNYIFJUSÁGOT XII. Pius pápa felhívása nyomán az Actio Catholica felkérésére a magyarországi Leánykongregációk központi titkárságának rendelésében hazánk egész leányifjúságát is felajánlják Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Budapesten ez a felajánlás május 1-én, Szombaton délután 5 órakor lesz úgy a pesti, mint a budai leányok számára a Szent István Bazilikában. Ez alkalommal a szentbeszédet dr. Mihalovics Zsigmond pápai prelátus, az AC országos igazgatója mondja, a szentségi áldást pedig dr. Húsz István tábori püspök adja. A felajánláson résztvevő leánykongregációkat, egyesületeket és intézeteket kérik, hogy a megjelenők létszámát jelentsék be a Kongregációs Központba (Horánszky utca 20.) és minthogy az eredeti tervtől eltérően a budaiak felajánlása nem a sziklatemplomban lesz, kérik, hogy a felvonulást és elhelyezkedést a Szent István Bazilikában legkésőbben háromnegyed öt óráig fejezzék be. A felajánló imaszöveg a Kordában (Mikszáth-tér) kapható és ára 2 fillér. Május 3-án, vasárnap a szentmargitszigeti Margit-kápolnában 11.30 órakor csendes szentmise. Tóth Tihamér-emlékestet rendez a szentimrevárosi egyházközség május 2-án, vasárnap délután 5 órakor a ciszterci gimnázium dísztermében (XI., Szent Imre herceg útja 27.). Közreműködnek: dr. Boér Miklós, dr. Sik Sándor, Farkas Ilona, Pallagi János és a Dalos Fiúk Sugár karnagy vezetésével. A budai szentferencrendi római katolikus egyházközség május 2-án, vasárnap délután 5 órakor tartja az egyházközség kulturházának dísztermében (II., Zárda utca 4.) ötödik kulturdélutánját. Az „Egyházi zene“ címmel P. Szabó Polikárp OFM szolnoki plébános, a kiváló egyházzenész tart előadást. Közreműködik még Bisztriczky Tibor hegedűművész, Dankó Aladár zongoraművész, Dunstné Pálffy Máriás operaénekesnő, az egyházközség ének- és zenekara, amely P. Szabó Polikárp műveiből ad elő, Schleicher Frigyes karnagy vezényletével. Az Angolkisasszonyok templomában (Váciutca 47.) minden nap 6 órakor van májusi ájtatosság. A szentbeszédeket tartják április 30-tól május 8-ig dr. Takáts Ernő pápai kamarás, a Szent István Társulat vezérigazgatója; május 8-tól 15-ig Szunyogh Xavér Ferenc bencéstanár; május 15-től 22-ig Szívós Jonát bencés tanár, május 22-től 31-ig Erdey Ferenc pápai kamarás, a Papnevelő Intézet lelkiigazgatója. Templomi búcsú. A Menekültek Nemzeti Könyörgő Temploma (X., Pongrác út 17.) vasárnap ünnepli búcsúját. A fél 11 órai ünnepélyes szentmisén az énekkar Kereszty: Missa II. B-dur miséjét adja elő Mattay Imre kormánytanácsos vezetésével. Májusi ájtatosság és ünnepélyes felajánlás a Szent Anna plébániatemplomban. A budapesti Szent Anna plébániatemplomban az első májusi ájtatosságot, május 1-én, szombaton este fél 7 órakor tartják meg, amelyen az egyházközség ünnepélyesen felajánlja magát Szűz Mária Szeplőtelen Szívének XII. Pius pápa szándéka szerint. A felajánlás előtt dr. Erdey Ferenc pápai kamarás, szemináriumi lelkiigazgató szentbeszédet mond. A májusi ájtatosságokat, egyébként naponként este 7 órai kezdettel tartják meg. Minden hétfőn, szerdán és pénteken szentbeszéd is lesz, amelyeket Jaszovszky József, Peisz Lajos, Simon Lambert, Kátay Béla és Turchányi Egon tartják. Az egyetemi templomban május 1-én, szombaton este az első májusi ájtatosságot megelőzőleg fél 8 órakor orgonahangverseny lesz, melynek műsora: Vivaldi—Bach: Orgonaverseny. Padre Martini: Canon. Bossi: Megváltás. Orgonái: Gergely Ferenc orgonaművész. Májusi ájtatosság a karmelita atyák templomában. A Huba utca 12. szám alatt lévő karmelita templomban május 1-én, minden szombaton és május 31-este 6 órakor szentbeszéd. Továbbá egész hónapban szentséges litánia. A szentbeszédeket Gáspár Gusztáv hittanár mondja. Énekel a Boldog Margiténekkar. Kroller Miksa zalavári bencés apát, aki súlyos betegségéből épült fel, most töltötte be életének 94. évét. Az egri érseki főegyházmegyében Kriston Endre püspök, káptalani helynök rendelkezése folytán a főegyházmegye összes plébániáján Fehérvasárnapon vagy a rá következő vasárnapon felajánlást végeznek a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Szívéhez. A felajánlás az ünnepi misét követő szertartás keretében fog megtörténni. MÁJUS 2. FEHÉRVASÁRNAP. A fehér színben mondott misének saját szövege van, Glóriával és Credoval. Második könyörgés Szent Athanaz püspök, egyházdoktorról. Evangélium Szent János szerint (20.19—31.) .Este jön a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, ahol a tanítványok egybe valának gyülekezve a zsidóktól való félelem miatt és jőve Jézus, megálla a középen és rapndá nekik: békesség nektek!" Prefáció a húsvéti. A mise végén az „Ita misa est“-nél már nincs Alleluja. A VASAHNAP EGYHÁZI ZENÉJE. Május 2-én. Vehárvasárnap a főváros katolikus templomaiban a népénekes szentmisék kötelező énekrendje a Szent vagy Uram-gyüjteményből a következő: 232. Zeng a harang, 119. Leborulva áldlak, 87. Föltámadt Krisztus. — A máriaremetei kegytemplomban délelőtt 10 órakor Hamvas Endre protonotárius kanonok, budapesti érseki helynök szentmisét mond, amely alatt a templom énekkara Frivler Endre karnagy vezetésével népéneket ad elő. A szentmise közben P. Ángyán Fülöp szerint a házfőnök szentbeszédet mond. — A Szent Flóriánról elnevezett görögkatolikus plébániatemplomban reggel 9 órakor a szentmise alatt a népéneket Tolin József vezeti. A szentbeszédet Papp György kanonok mondja. A Szent István Bazilika énekes zenekara délelőtt 10 órakor Beliczay Gyula,Fodor miséjét adja elő. Offertoriumra Palestrina: Angelus Domini, mise végén Krisztus feltámadott, nép-ének vegyeskarra. A 12 órai kis-misén az esztergomi érseki líceum és tanítónőképző Intézet énekkara László M. Consilia nővér vezetésével énekel. színházművészet 1 NEMZETI ÚJSÁG 9 1943 május 1. Szombat DCét bemutató a pesti Színház: északi fény. Az Északi fény, amelyet pénteken mutatott be a Pesti Színház, egy kitűnő és melegszívű férfi drámája, aki erőszakkal, akaratuk ellenére szeretné boldoggá tenni az embereket s ezért végül magára marad. Olcsányi Tamás kiváló ember, nagyszerű orvos és tudós, jó férj és gondos apa. De egyéniségének nyomasztó súlya ránehezedik egész családjára. Azzal áltatja magát, hogy hozzátartozói csak úgy lehetnek boldogok, ahogyan ő boldogságuk útját elképzelte s ezt a programját ellentmondást nem tűrő kényszerrel akarja keresztülvinni. De úgy jár, mint azok a zsarnokok, akik vérpaddal és terrorral akarják ráerőszakolni népeikre a szabadságot s szerencsétlen rabszolgává nyomorítanak mindenkit. Olcsányi professzor boldogság és igazság programja is boldogtalanságra vezet és sok igazságtalansággal jár s elidegeníti hozzátartozóit, akik csak szívtelen zsarnokot látnak benne. Először különben is léha és üreslelkű felesége lesz hűtlen hozzá. Azután fia lázad fel ellene, akitől akarata ellenére orvost akar nevelni, holott a fiú a mechanika bolondja. Egész családi boldogsága összeomlik egy est feszült izgalmában. Mindenki elhagyja, csak beteges kislánya szeretete marad meg neki s erről a kislányról sem tudhatja biztosan, várjon az ő gyermeke-e? És még valami, egy menekült orosz nő gyöngédsége, amelyet a szenvedések és megpróbáltatások edzették bölccsé, jóságossá és megértővé. Ez a kis vigasz boldogság úgy ragyog fel a magánossá vált férfi életében, mint az északi fény. Innen a darab címe. • A színjáték szerzőjének, Németh Johannának első darabja s egy része, Vjerának, az orosz menekült leánynak lelki rajza, I II legszemélyesebb élménye, ezért olyan eleven, meleg és bensőséges, talán a mű legértékesebb része. A szerző maga is orosz menekült, amit az orosz emigránsok sorsáról, szenvedéseiről, nagy lelki átalakulásáról és szelíd rezignációjáról Vjera szájába ad, az közvetlenül szivéből fakad s ezért hat olyan igaznak és közvetlennek. Maga a színpadi történés nem túlságosan új, legfeljebb a házassági és családi tragédia motiválása kap új árnyalatot. De a szerzőnek van érzéke hozzá, hogy hatásosan, eleven drámai helyzetekben állítsa színpadra a legtöbb házasságtörési drámában ugyanazokból az elemekből alakuló történést. Sőt néha nagyon is színpadias és hatásvadászó. Talán még az elhihetőség rovására is. Nehéz elképzelni, hogy egy asszony, aki már tíz éve folytat viszonyt férje barátjával, annyira megfeledkezik magáról és a beidegzett óvatosságról, hogy első izgalmában férje előtt borul a váratlanul megjelenő barát nyakába. Az előadásnak vannak értékes részletei- A főszerepeket, Olcsányi professzort Kőműves Sándor játssza. Alakítása gondos, elmélyült, de olykor kissé egyhangúvá válik. Finom, bensőséges lirája Fényes Alice Verája, talán első hibátlan és megkapó játéka pesti színpadon. Sennyey Vera elegáns megjelenésével hat. Kitűnő karakter figura Dénes György, egy ügyvéd mulatságosan és érdekesen megírt szerepében. A kis Ferrari Violettának néhány végig elevenen, sőt szinte lenyűgözőn ható jelenete van. A kisebb szerepekben jól helyt áll Mezey Lajos, Boray Lajos, Gonda György és Mátray József. Az előadást Horváth Árpád rendezte.J., K. M. Jzladách Színház: ("Haimenhalnt Ibsent, drámái legtöbbjében az individualizmus nagy kérdései foglalkoztatják. A rosmersholmi tiszteletes lázadása és hitehagyása is annak a kérdésnek az örvényéből fakad, vájjon lehetünk-e teljesen önmagunké, szembefordulhatunk-e egy szép rögeszme kedvéért a környezettel, amely minden lépésünket szemmel tartja? Ibsen a felvetett kérdésre tragikus megoldással válaszol. De a Rosmersholm értelme mégsem a riasztó befejezés, az tudniillik, hogy Rosmer tiszteletes és Rebeka belevetik magukat a malomárok örvényébe. Az ibseni bábuk szembeállítása itt inkább a költőnek azt a lehangoló megállapítását fejezi ki, hogy az ember önmaga számára sok olyant megengedhetőnek vél, amit embertársaitól viszont túlságosan zokon vesz. Rosmer tiszteletes a kor divatja szerint „tekintet nélkül“ a világra, a szabadgondolkozók táborába áll. Ugyanakkor azonban lesújtja Rebeka árulása, aki ugyancsak „tekintet nélkül“ mindenkire, akarata végső megfeszítésével küzd azért, hogy a szenvedély jogán elfoglalja a halott Rosmerné aszszony helyét a családban. A tiszteletes világrengető tervei és Rebeka akarata azonban megtörik az élők és a holtak ellenállásán: a csődből egyenes út vezet az önelemésztő közös halálba. Az ibseni itéletosztásnak e szörnyűségein ládbőrözve izgult a századvégi polgár s nem is sejtette tán, hogy a fellengző filozófiák köntösébe rejtetten valami barbár, valami embertelen vonul be a világba és velük a káosz lesz úrrá felettük. Üres az északi mennybolt s „nincs biró felettünk", — hirdeti Rosmer a kétségbeesés evangéliumát, azért önmagunknak kell végrehajtanunk az ítéletet önmagunk felett. Ibsen hőseinek vergődésében azonban már nem érezzük a valóság hevét s az élet forróságát. Alakjai papirosfigurák, egy lezárult korszak történeti dokumentumai s ha a Rosmersholm már a maga korában is papirosszerűnek hatott, úgy a legteljesebb mértékben papirosszáma. Annál nagyobb elismerés illeti tehát a kitűnően rendezett előadást s a szép játékteljesítményt, amelynek sikeréért nagy műgonddal készült fel gróf Károlyi István kis színházának kipróbált együttese, élen a vendégként szereplő Mezey Máriával. A pénteki felújítás amellett bizonyít, hogy Ibsen problémáit már régen becédulázta a történelem, de az ibseni szerepek s köztük a ,,Rosmersholm“ szerepei is, időtállóan tanúskodnak a nagy északi drámaíró varázsereje mellett. Gróf Károlyi István rendezése igényes és ízléses művészmunka és a színészjáték hangsúlya is, igen szerencsésen, inkább az író örökemberi mondanivalóinak emberséges és közvetlen kifejezésére összpontosult. Őszintén szólva: Mezey Máriát kezdetben féltettük a szerep követelményeitől, de később egyre inkább, egyre hatalmasabban, igéretesebben és meggyőzőbben tudta betölteni szerepét és kifejezni annak démoni, vagy angyali szélsőségeit. Várkonyi Rosmeréből viszont, főként az első menetben több lendületet, tüzet vártunk, hogy letörését annál meggyőzőbbnek érezhessük. Toronyi játéka csupa nemes tűz, erő és finom árnyalat, azt hiszszük azonban, hogy a szerepkönyv szerinti rektornak korlátoltabbnak és nyárspolgáribbnak kellene lenni. Kifogásunkazonban ne megrovásként illesse a kitűnő művészt, csupán felfogásbeli különbségről lehet szó. A becsületes néptribun szerepében Tapolczai igaz volt és meggyőző, Baló Elemér félelmetes, szinte sátáni, Pápay Klári tartása és hangsúlya pedig a Rosmer-ház komor és örömtelen légkörét érzékeltette mértéktartással. Reméljük, hogy a kitűnő együttes nem haszontalanul végezte munkáját: a közönségen a sor, hogy bebizonyítsa sokszor kétséges igényét a komoly és magasabbrendű színpadi teljesítmény iránt. KÉZAI BÉLA cd filharmóniai tánaság, aléesett Május 3-án tartják a pécsi Nemzeti Színházban a hangversenybérlet VI. estjét, melynek keretében a budapesti Filharmóniai Társaság működik közre. A hangversenyt Dohnányi Ernő vezényli és közreműködik Takács Jenő fiatal zongoraművész, a pécsi városi zeneiskola igazgatója. Műsoron Weber: Bűvös vadász nyitány, Wagner: Siegfried-idill, Takács Jenő: Tarantella és Brahms I. szimfóniája. A hangverseny iránt Pécsett igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, ezt az estet a rádió is közvetíteni fogja, — Bach-est. Figyelemreméltó teljesítményre vállalkoztak ditrói Csiby József, a Zeneművészeti Főiskola tanárának növendékei. Négy Bach-est keretében a Wohltemperirtes Klavier egész anyagát, negyvennyolc prelúdiumot és fugát végigjátsszák a főiskola segítőegyesülete javára. Az első hangverseny csütörtökön volt. Molnár Antal professzor tartott magvas bevezető előadást Bachnak erről a hatalmas művéről, majd egymásután csendültek fel a gyűjtemény darabjai komoly felkészültségű tolmácsolók előadásában. A növendékek közül nem egy kiemelkedő teljesítményt nyújtott, így Jeszenszky Ella, aki komoly muzikalitással és fejlett stílusérzékkel oldotta meg feladatát. Siki Béla ugyancsak kiváló pianisztikus erényeket árult el, nem különben Zsámboky Margit, Nadler Ilse, Góbéé John Josef, Bánhalmi György, Grosz Magda. NEVEK-1 Napok A! A keresztnevek FÜLÖP :sí kultúrtörténete Irta: KALLÓS EDE Ára kötve 16.— pengő. Dr. VAJNA GYÖRGY ÉS TAKSA KIADÁSA » 6» 6»OOS» »«»WM«»« ; cÁ Jllüneheni CJűLhatmónikui&k. föudap-eiten A Müncheni Filharmonikusok közel 801 tagú zenekara, amelyet Budapest közönsége igen jól ismer, május 7-én érkezik Budapestre. A zenekar még megérkezésének napján este a Székesfővárosi Vigadóban tartja hangversenyét, úgy mint két évvel ezelőtt is, főzeneigazgatójuk, Kabasta Oswald vezényli. A műsoron, mint már ismeretes, Wagner Tannhäuser nyitánya és bacchanalia (Tannhäuser párisi feldolgozása), Strauss Till Eulenspiegel és Beethoven III. szimfóniáján kívül előadják Berger fiatal német zeneszerző „Legenda“ című művét. A Müncheni Filharmonikusok vendégszereplése iránt mint mindig, igen nagy érdeklődés nyilvánul meg és hangversenyük az évad egyik legkomolyabb zenei eseményének ígérkezik. Kamarazene A csütörtöki nap zenei eseményei a kamarazene jegyében állottak. A Zeneművészeti Főiskolán a Waldbauer vonósnégyes adta harmadik s egyben utolsó kamaraestjért. Waldbauer, Szervánszky, Országh, Kerpely kvartettjét ez alkalommal két másik jeles művész egészítette ki: Temesváry János (II. mélyhegedű) és Banda Ede (II. gordonka). Közreműködésükkel Brahms G-dur vonóshatását, illetve Schubert C-dur vonósötösét szólaltatta meg a népszerű vonósnégyes. Ha nem is mondhatjuk eszményi kamarazenéjeinek az egyébként igen komoly muzsikusok teljesítményét, a művészi felfogás emelkedettsége mindenesetre ráütötte bélyegét az előadásra. Bartók III. vonósnégyese hangzott még el annak dicséretéül, hogy Waldbauerék helyes műsorpolitikát folytatnak. Ugyanekkor a Vigadóban kéthegedüs hangversenyt hallhatott a közönség Szentgyörgyi László, az Operaház első hangversenymestere és Dömötör Tibor, az Operaház tagja együttes szereplése folytán. Meglehetősen ritkán adódik alkalom két hegedűre írt művekből egész estét betöltő programot végigélvezni, pedig őszinte zenei élményt jelent régi mesterek e nemű szerzeményeinek megszólaltatása előadókra és közönségre egyaránt. Sammartini G-moll Trio szonátáját, Bach D-moll kettős versenyművét, Vivaldi D-moll Concertoját és Mozart Concertante-ját játszotta a két művész a zongoránál ülő Dausz Ferenc társaságában, Szentgyörgyi ragyogó virtuozitása, noha árnyékba borította társait, mitsem vett el azok tiszta szándékú művészetéből. (sz. i.) * "Dohnányi zongoraestet ad " zenekarral Május 5-én Dohnányi Ernő a Székesfővárosi Vigadóban zenekari kísérettel tart zongoraestet. Az est műsora három nagy zongoraverseny: Schumann a-moll, Mozart c-moll és Beethoven esz-dúr zongoraverseny. A ritka műsorösszeállítású hangversenyen a zenekari kíséretet a Székesfővárosi Zenekar látja el Bajta Lajos, a Rádió karnagya vezényletével. j Qi4 Hintik A SCALA-ban: Egy bolond százat csinál. Néhány évvel ezelőtt nagy sikerrel futott egyik színházunkban a hasonló című bohózat. Ennek meséjét írta át filmre Szüle Péter és Martonffy Emil, aki rendezte is a legújabb magyar filmburleszket. A Haoszprodukcióban készült film nem hoz csalódást a könnyebb szórakozást kedvelők számára, mert szórakoztatni valóban kitűnően szórakoztat a bohókás történet Latabár Kálmán kettős szerepet alakít, sajátosan egyéni komikumának egész arzenálját felhasználva, hogy állandóan mozgásban tartsa a közönség nevető izmait. Egy oroszlánvadász gróf szerepébe csöppen bele véletlenségből s a, kacagtató bonyodalmak onnan származnak, hogy az igazi gróf is feltűnik a látóhatáron Az ötletek között vannak elkoptatottak, sőt banálisak, egészben véve mégis gondtalan másfél órát biztosít a film, elsősorban természetesen Latabár jóvoltából. De felvonul mellette sok más kiváló művészünk is, a szép Hidvéghy Vali, Egry Mária, Rajnai Gábor, Mály Gerő és a mulattatók népes gárdája. | NEMZETI ÚJSÁG A LEGELTERJEDTEBB NAPILAP