Nemzeti Ujság, 1943. május (25. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

% SZENT KTV3W BXZSOK5B3B? AJÁNNAK fel. május elsején A BUDAPESTI LEÁNYIFJUSÁGOT ­ XII. Pius pápa felhívása nyomán az Actio Catholica felkérésére a magyarországi Leány­­kongregációk központi titkárságának rende­lésében hazánk egész leányifjúságát is fel­ajánlják Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Budapesten ez a felajánlás május 1-én, Szombaton délután 5 órakor lesz úgy a pesti, mint a budai leányok számára a Szent Ist­ván Bazilikában. Ez alkalom­mal a szent­­beszédet dr. Mihalovics Zsigmond pápai prelátus, az AC országos igazgatója mondja, a szentségi áldást pedig dr. Húsz István tábori püspök adja. A felajánláson résztvevő leánykongregá­­­ciókat, egyesületeket és intézeteket kérik, hogy a megjelenők létszámát jelentsék be a Kongregációs Központba (Horánszky­ utca 20.) és minthogy az eredeti tervtől eltérően a budaiak felajánlása nem a sziklatemplomban lesz, kérik, hogy a felvonulást és elhelyez­kedést a Szent István Bazilikában legkésőb­ben háromnegyed öt óráig fejezzék be. A fel­ajánló imaszöveg a Kordában (Mikszáth-tér) kapható és ára 2 fillér. Május 3-án, vasárnap a szentmargitszigeti Margit-kápolnában 11.30 órakor csendes szentmise. Tóth Tihamér-emlékestet rendez a szent­imrevárosi egyházközség május 2-án, vasár­nap délután 5 órakor a ciszterci gimnázium dísztermében (XI., Szent Imre herceg­ útja 27.). Közreműködnek: dr. Boér Miklós, dr. Sik Sándor, Farkas Ilona, Pallagi János és a Dalos Fiúk Sugár karnagy vezetésével. A budai szentferencrendi római katolikus egyházközség május 2-án, vasárnap délután 5 órakor tartja az egyházközség kulturházá­­nak dísztermében (II., Zárda­ utca 4.) ötödik kulturdélutánját. Az „Egyházi zene“ címmel P. Szabó Polik­árp OFM szolnoki plébános, a kiváló egyházzenész tart előadást. Közre­működik még Bisztriczky Tibor hegedű­művész, Dankó Aladár zongoraművész, Dunstné Pálffy Máriás operaénekesnő, az egyházközség ének- és zenekara, amely P. Szabó Polikárp műveiből ad elő, Schleicher Frigyes karnagy vezényletével. Az Angolkisasszonyok templomában (Váci­­utca 47.) minden nap 6 órakor van májusi ájtatosság. A szentbeszédeket tartják április 30-tól május 8-ig dr. Takáts Ernő pápai ka­marás, a Szent István Társulat vezérigazga­tója; május 8-tól 15-ig Szunyogh Xavér Fe­renc bencéstanár; május 15-től 22-ig Szívós J­onát bencés tanár, május 22-től 31-ig Erdey Ferenc pápai kamarás, a Papnevelő Intézet lelkiigazgatója. Templomi búcsú. A Menekültek Nemzeti Könyörgő Temploma (X., Pongrác­ út 17.) vasárnap ünnepli búcsúját. A fél 11 órai ünnepélyes szentmisén az énekkar Kereszty: Missa II. B-dur miséjét adja elő Mattay Imre kormánytanácsos vezetésével. Májusi ájtatosság és ünnepélyes felajánlás a Szent Anna plébániatemplomban. A buda­pesti Szent Anna plébániatemplomban az első májusi áj­tatosságot, május 1-én, szom­baton este fél 7 órakor tartják meg, amelyen az egyházközség ünnepélyesen felajánlja ma­gát Szűz Mária Szeplőtelen Szívének XII. Pius pápa szándéka szerint. A felajánlás előtt dr. Erdey Ferenc pápai kamarás, sze­mináriumi lelkiigazgató szentbeszédet mond. A májusi áj­tatosságokat, egyébként napon­ként este 7 órai kezdettel tartják meg. Min­den hétfőn, szerdán és pénteken szentbeszéd is lesz, amelyeket Jaszovszky József, Peisz Lajos, Simon Lambert, Kátay Béla és Tur­­chányi Egon tartják. Az egyetemi templomban május 1-én, szombaton este az első májusi ájtatosságot megelőzőleg fél 8 órakor orgonahangverseny lesz, melynek műsora: Vivaldi—Bach: Or­gonaverseny. Padre Martini: Canon. Bossi: Megváltás. Orgonái: Gergely Ferenc orgona­művész. Májusi ájtatosság a karmelita atyák tem­plomában. A Huba­ utca 12. szám alatt lévő karmelita­ templomban május 1-én, minden szombaton és május 31-este 6 órakor szent­beszéd. Továbbá egész hónapban szentséges litánia. A szentbeszédeket Gáspár Gusztáv hittanár mondja. Énekel a Boldog Margit­­énekkar. Kroller Miksa zalavári bencés apát, aki súlyos betegségéből épült fel, most töltötte be életének 94. évét. Az egri érseki főegyházmegyében Kriston Endre püspök, káptalani helynök rendelke­zése folytán a főegyházmegye összes plébá­niáján Fehérvasárnapon vagy a rá következő vasárnapon felajánlást végeznek a Boldog­­ságos Szűz Szeplőtelen Szívéhez. A felaján­lás az ünnepi misét követő szertartás kere­tében fog megtörténni. MÁJUS 2. FEHÉRVASÁRNAP. A fehér színben mondott misének saját szövege van, Glóriával és Credoval. Második könyörgés Szent Athanaz püspök, egyházdoktorról. Evangélium Szent János szerint (20.­19—31.)­ .Este jön a hét első napján és az ajtók be voltak zárva ott, ahol a tanítványok egybe valának gyülekezve a zsidóktól való félelem miatt és jőve Jézus, megálla a középen és rapndá nekik: békesség nektek!" Prefáció a húsvéti. A mise végén az „Ita misa est“-nél már nincs Alleluja. A VASAHNAP EGYHÁZI ZENÉJE. Május 2-én. Vehárvasárnap a főváros katolikus templomaiban a népénekes szentmisék kötelező énekrendje a Szent vagy Uram-gyüjteményből a következő: 232. Zeng a harang, 119. Leborulva áldlak, 87. Föl­támadt Krisztus. — A máriaremetei kegytemplom­ban délelőtt 10 órakor Hamvas Endre protonotá­­r­ius kanonok, budapesti érseki helynök szentmi­sét mond, amely alatt a templom énekkara Frivler Endre karnagy vezetésével népéneket ad elő. A szentmise közben P. Ángyán Fülöp szerint a ház­főnök szentbeszédet mond. — A Szent Flóriánról elnevezett görögkatolikus plébániatemplomban reg­gel 9 órakor a szentmise alatt a népéneket Tolin József vezeti. A szentbeszédet Papp György ka­nonok mondja.­­ A Szent István Bazilika ének­es zenekara délelőtt 10 órakor Beliczay Gyula­­,F­o­dor miséjét adja elő. Offertoriumra Pales­trina: Angelus Domini, mise végén Krisztus fel­támadott, nép-ének vegyeskarra. A 12 órai kis­­-misén az esztergomi érseki líceum és tanítónő­­képző Intézet énekkara László M. Consilia nővér vezetésével énekel. színház­művészet 1 NEMZETI ÚJSÁG 9 1943 május 1. Szombat DCét bemutató­ ­ a pesti Színház: északi fény. Az Északi fény, amelyet pénteken mu­tatott be a Pesti Színház, egy kitűnő és­ melegszívű férfi drámája, aki erőszakkal, akaratuk ellenére szeretné boldoggá tenni az embereket s ezért végül magára ma­rad. Olcsányi Tamás kiváló ember, nagy­szerű orvos és tudós, jó férj és gondos apa. De egyéniségének nyomasztó súlya ránehezedik egész családjára. Azzal ál­tatja magát, hogy hozzátartozói csak úgy lehetnek boldogok, ahogyan ő boldogsá­guk útját elképzelte s ezt a programját ellentmondást nem tűrő kényszerrel akarja keresztülvinni. De úgy jár, mint azok a zsarnokok, akik vérpaddal és ter­rorral akarják ráerőszakolni népeikre a szabadságot s szerencsétlen rabszolgává nyomorítanak mindenkit. Olcsányi pro­fesszor boldogság és igazság programja is boldogtalanságra vezet és sok igazságta­lansággal jár s elidegeníti hozzátartozóit, akik csak szívtelen zsarnokot látnak benne. Először különben is léha és üres­­lelkű felesége lesz hűtlen hozzá. Azután fia lázad fel ellene, akitől akarata elle­nére orvost akar nevelni, holott a fiú a mechanika bolondja. Egész családi boldogsága összeomlik egy est feszült iz­galmában. Mindenki elhagyja, csak bete­ges kislánya szeretete marad meg neki s erről a kislányról sem tudhatja biztosan, várjon az ő gyermeke-e? És még valami, egy menekült orosz nő gyöngédsége, ame­lyet a szenvedések és megpróbáltatások edzették bölccsé, jóságossá és megértővé. Ez a kis vigasz boldogság úgy ragyog fel a magánossá vált férfi életében, mint az északi fény. Innen a darab címe. • A színjáték szerzőjének, Németh Johan­nának első darabja s egy része, Vjerának, az orosz menekült leánynak lelki rajza, I­ II legszemélyesebb élménye, ezért olyan ele­ven, meleg és bensőséges, talán a mű leg­értékesebb része. A szerző maga is orosz menekült, amit az orosz emigránsok sor­sáról, szenvedéseiről, nagy lelki átalaku­lásáról és szelíd rezignációjáról Vjera szájába ad, az közvetlenül szivéből fakad s ezért hat olyan igaznak és közvetlen­nek. Maga a színpadi történés nem túlsá­gosan új, legfeljebb a házassági és családi tragédia motiválása kap új árnyalatot. De a szerzőnek van érzéke hozzá, hogy hatásosan, eleven drámai helyzetekben állítsa színpadra a legtöbb házasságtörési drámában ugyanazokból az elemekből alakuló történést. Sőt néha nagyon is szín­padias és hatásvadászó. Talán még az elhihetőség rovására is. Nehéz elképzelni, hogy egy asszony, aki már tíz éve foly­tat viszonyt férje barátjával, annyira megfeledkezik magáról és a beidegzett óvatosságról, hogy első izgalmában férje előtt borul a váratlanul megjelenő barát nyakába. Az előadásnak vannak értékes részletei- A főszerepeket, Olcsányi professzort Kő­műves Sándor játssza. Alakítása gondos, elmélyült, de olykor kissé egyhangúvá válik. Finom, bensőséges lirája Fényes Alice Verája, talán első hibátlan és meg­kapó játéka pesti színpadon. Sennyey Vera elegáns megjelenésével hat. Kitűnő karakter figura Dénes György, egy ügy­véd mulatságosan és érdekesen megírt szerepében. A kis Ferrari Violettának néhány végig elevenen, sőt szinte lenyűgö­zőn ható jelenete van. A kisebb szerepek­ben jól helyt áll Mezey Lajos, Boray La­jos, Gonda György és Mátray József. Az előadást Horváth Árpád rendezte.­­J., K. M. Jzladách Színház: ("Haimenhalnt Ibsent, drámái legtöbbjében az indivi­dualizmus nagy kérdései foglalkoztatják. A rosmersholmi tiszteletes lázadása és hitehagyása is annak a kérdésnek az ör­vényéből fakad, vájjon lehetünk-e telje­sen önmagunké, szembefordulhatunk-e egy szép rögeszme kedvéért a környezettel, amely minden lépésünket szemmel tartja? Ibsen a felvetett kérdésre tragikus meg­oldással válaszol. De a Rosmersholm ér­telme még­sem a riasztó befejezés, az tudniillik, hogy Rosmer tiszteletes és Re­beka belevetik magukat a malomárok örvényébe. Az ibseni bábuk szembeállí­tása itt inkább a költőnek azt a lehan­goló megállapítását fejezi ki, hogy az em­ber önmaga számára sok olyant megen­gedhetőnek vél, amit embertársaitól vi­szont túlságosan zokon vesz. Rosmer tisz­teletes a kor divatja szerint „tekintet nél­kül“ a világra, a szabadgondolkozók tá­borába áll. Ugyanakkor azonban lesújtja Rebeka árulása, aki ugyancsak „tekintet nélkül“ mindenkire, akarata végső meg­feszítésével küzd azért, hogy a szenvedély jogán elfoglalja a halott Rosmerné asz­­szony helyét a családban. A tiszteletes világrengető tervei és Rebeka akarata azonban megtörik az élők és a holtak el­lenállásán: a csődből egyenes út vezet az önelemésztő közös halálba. Az ibseni itéletosztásnak e szörnyűsé­gein ládbőrözve izgult a századvégi pol­gár s nem is sejtette tán, hogy a fellengző filozófiák köntösébe rejtetten valami bar­bár, valami embertelen vonul be a vi­lágba és velük a káosz lesz úrrá felettük. Üres az északi mennybolt s „nincs biró felettünk"­, — hirdeti Rosmer a kétségbe­esés evangéliumát, azért­ önmagunknak kell végrehajtanunk az ítéletet önma­gunk felett. Ibsen hőseinek vergődésében azonban már nem érezzük a valóság hevét s az élet forróságát. Alakjai papirosfigurák, egy lezárult korszak történeti dokumen­tumai s ha a Rosmersholm már a maga korában is papiross­zerűnek hatott, úgy a legteljesebb mértékben papirosszá­ma. Annál nagyobb elismerés illeti tehát a kitűnően rendezett előadást s a szép já­téktelj­esítményt, amelynek sikeréért nagy műgonddal készült fel gróf Károlyi István kis színházának kipróbált együt­tese, élen a vendégként szereplő Mezey Máriával. A pénteki felújítás amellett bi­zonyít, hogy Ibsen problémáit már régen becédulázta a történelem, de az ibseni szerepek s köztük a ,,Rosmersholm“ sze­repei is, időtállóan tanúskodnak a nagy északi drámaíró varázsereje mellett. Gróf Károlyi István rendezése igényes és ízlé­ses művészmunka és a színészjáték hang­súlya is, igen szerencsésen, inkább az író örökemberi mondanivalóinak emberséges és közvetlen kifejezésére összpontosult. Őszintén szólva: Mezey Máriát kezdetben féltettük a szerep követelményeitől, de később egyre inkább, egyre hatalmasab­ban, igéretesebben és meggyőzőbben tudta betölteni szerepét és kifejezni an­nak démoni, vagy angyali szélsőségeit. Várkonyi Rosmeréből viszont, főként az első menetben több lendületet, tüzet vár­tunk, hogy letörését annál meggyőzőbb­nek érezhessük. Toronyi játéka csupa ne­mes tűz, erő és finom árnyalat, azt hisz­­szük azonban, hogy a szerepkönyv sze­rinti rektornak korlátoltabbnak és nyárs­­polgáribbnak kellene lenni. Kifogásunk­­azonban ne megrovásként illesse a ki­tűnő művészt, csupán felfogásbeli különb­ségről lehet szó. A becsületes néptribun szerepében Tapolczai igaz volt és meg­győző, Baló Elemér félelmetes, szinte sá­táni, Pápay Klári tartása és hangsúlya pedig a Rosmer-ház komor és örömtelen légkörét érzékeltette mértéktartással. Re­méljük, hogy a kitűnő együttes nem ha­szontalanul végezte munkáját: a közön­ségen a sor, hogy bebizonyítsa sokszor kétséges igényét a komoly és magasabb­­rendű színpadi teljesítmény iránt. KÉZAI BÉLA cd filharmóniai t­ánaság, al­éesett Május 3-án tartják a pécsi Nemzeti Színházban a hangversenybérlet VI. est­jét, melynek keretében a budapesti Fil­harmóniai Társaság működik közre. A hangversenyt Dohnányi Ernő vezényli és közreműködik Takács Jenő fiatal zon­goraművész, a pécsi városi zeneiskola igazgatója. Műsoron Weber: Bűvös vadász nyitány, Wagner: Siegfried-idill, Takács Jenő: Tarantella és Brahms I. szimfó­niája. A hangverseny iránt Pécsett igen nagy érdeklődés nyilvánul meg, ezt az estet a rádió is közvetíteni fogja, — Bach-est. Figyelemreméltó teljesít­ményre vállalkoztak ditrói Csiby József, a Zeneművészeti Főiskola tanárának növendé­kei. Négy Bach-est keretében a Wohltempe­­rirtes Klavier egész anyagát, negyvennyolc prelúdiumot és fugát végigjátsszák a főiskola segítőegyesülete javára. Az első hangverseny csütörtökön volt. Molnár Antal professzor tartott magvas bevezető előadást Bachnak erről a hatalmas művéről, majd egymásután csendültek fel a gyűjtemény darabjai ko­moly felkészültségű tolmácsolók előadásá­ban. A növendékek közül nem egy kiemel­kedő teljesítményt nyújtott, így Jeszenszky Ella, aki komoly muzikalitással és fejlett stílusérzékkel oldotta meg feladatát. Sik­i Béla ugyancsak kiváló pianisztikus erénye­ket árult el, nem különben Zsámboky Mar­git, Nadler Ilse, Góbéé John Josef, Bánhalmi György, Grosz Magda. NEVEK-1 Napok A­­! A keresztnevek FÜLÖP :sí kultúrtörténete Irta: KALLÓS EDE Ára kötve 16.— pengő. Dr. VAJNA GYÖRGY ÉS TAKSA KIADÁSA » 6» 6»OOS» »«»WM«»« ; cÁ Jllüneheni CJűLhatmónikui&k. föudap-eiten A Müncheni Filharmonikusok közel 801 tagú zenekara, amelyet Budapest közön­sége igen jól ismer, május 7-én érkezik Budapestre. A zenekar még megérkezésé­nek napján este a Székesfővárosi Vigadó­ban tartja hangversenyét, úgy mint két évvel ezelőtt is, főzeneigazgatójuk, Ka­­basta Oswald vezényli. A műsoron, mint már ismeretes, Wagner Tannhäuser nyi­tánya és bacchanalia (Tannhäuser párisi feldolgozása), Strauss Till Eulenspiegel és Beethoven III. szimfóniáján kívül előad­ják Berger fiatal német zeneszerző „Le­genda“ című művét. A Müncheni Filhar­monikusok vendégszereplése iránt mint­ mindig, igen nagy érdeklődés nyilvánul meg és hangversenyük az évad egyik leg­komolyabb zenei eseményének ígérkezik. ­Kamarazene A csütörtöki nap zenei eseményei a­ kamarazene jegyében állottak. A Zeneművé­szeti Főiskolán a Waldbauer vonósnégyes adta harmadik s egyben utolsó kamaraest­­jért. Waldbauer, Szervánszky, Országh, Ker­­pely kvartettjét ez alkalommal két másik jeles művész egészítette ki: Temesváry Já­nos (II. mélyhegedű) és Banda Ede (II. gor­donka). Közreműködésükkel Brahms G-dur vonóshatását, illetve Schubert C-dur vonós­ötösét szólaltatta meg a népszerű vonós­négyes. Ha nem is mondhatjuk eszményi kamarazenéjeinek az egyébként igen komoly muzsikusok teljesítményét, a művészi fel­­­fogás emelkedettsége mindenesetre ráütötte bélyegét az előadásra. Bartók III. vonós­négyese hangzott még el annak dicséretéül, hogy Waldbauerék helyes műsorpolitikát folytatnak. Ugyanekkor a Vigadóban kéthegedüs hangversenyt hallhatott a közönség Szent­györgyi László, az Operaház első hangver­senymestere és Dömötör Tibor, az Operaház tagja együttes szereplése folytán. Meglehető­sen ritkán adódik alkalom két hegedűre írt művekből egész estét betöltő programot végigélvezni, pedig őszinte zenei­­ élményt jelent régi mesterek e nemű szerzeményei­nek megszólaltatása előadókra és közön­ségre egyaránt. Sammartini G-moll Trio szonátáját, Bach D-moll kettős versenymű­vét, Vivaldi D-moll Concertoját és Mozart Concertante-ját játszotta a két művész a zongoránál ülő Dausz Ferenc társaságában, Szentgyörgyi ragyogó virtuozitása, noha ár­nyékba borította társait, mitsem vett el azok tiszta szándékú művészetéből. (sz. i.) * "Dohnányi zongoraestet ad " zenekarral Május 5-én Dohnányi Ernő a Székes­­fővárosi Vigadóban zenekari kísérettel tart zongoraestet. Az est műsora három nagy zongoraverseny: Schumann a-moll, Mozart c-moll és Beethoven esz-dúr zon­goraverseny. A ritka műsorösszeállítású hangversenyen a zenekari kíséretet a Székesfővárosi Zenekar látja el Bajt­a Lajos, a Rádió karnagya vezényletével. j Qi4 Hintik A SCALA-ban: Egy bolond százat csinál. Néhány évvel ezelőtt nagy sikerrel futott egyik színházunkban a hasonló című bohó­zat. Ennek meséjét írta át filmre Szüle Péter és Martonffy Emil, aki rendezte is a legújabb magyar filmburleszket. A Haosz­­produkcióban készült film nem hoz csalódást a könnyebb szórakozást kedvelők számára, mert szórakoztatni valóban kitűnően szóra­koztat a bohókás történet Latabár Kálmán kettős szerepet alakít, sajátosan egyéni ko­mikumának egész arzenálját felhasználva, hogy állandóan mozgásban tartsa a közönség nevető izmait. Egy oroszlánvadász gróf sze­repébe csöppen bele véletlenségből s a, kacagtató bonyodalmak onnan származnak, hogy az igazi gróf is feltűnik a látóhatáron Az ötletek között vannak elkoptatottak, sőt banálisak, egészben véve mégis gondtalan másfél órát biztosít a film, elsősorban ter­mészetesen Latabár jóvoltából. De felvonul mellette sok más kiváló művészünk is, a szép Hidvéghy Vali, Egry Mária, Rajnai Gá­bor, Mály Gerő és a mulattatók népes gár­dája. | NEMZETI ÚJSÁG A LEGELTERJEDTEBB NAPILAP

Next