Nemzeti Ujság, 1943. július (25. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-15 / 157. szám

A RÍTUSOK kongregációja tárgyalt ARPADHÁZI BOLDOG MARGIT SZENTTÉAVATALÁRÓL Róma, július 14. A rítusok kongregációjának bíborosai l a Vatikánban kedden ülést tartottak, hogy Árpádházi Boldog Margit szentté­­avatási ügyében tárgyaljanak. A tárgya­láson részt vett a rítusok kongregációjá­nak prefektusa, Salotti bíboros, továbbá Granito Pignatelli di Belmonte, Verde, Rossi és Mercati bíborosok. (TP.) VIRÁG FERENC pápai trónálló, pécsi püspök az újbezdáni katolikus templom ja­vára 10.000 pengőt adományozott. Pirrotti Szent Pompiliusznak, a Piarista­rend új szentjének ünnepén, július 15-én, csütörtökön délelőtt fél 10 órakor a belvárosi piarista kápolnában ünnepélyes szentmise lesz. A szanyi plébániatemplomban a hívek ál­dozatkészségéből új Páduai Szent Antal­­szobrot állítottak fel, amelyet ünnepélyes formák között P. Csapó Gábor karmelita helyettes házfőnök áldott meg. Egyházi kinevezések: Czapik Gyula egri érsek, mint a veszprémi egyházmegye apos­toli adminisztrátora, dr. Anty Illés püspöki tanácsost, sümegcsehi adminisztrátort, a sümegi kerület h. esperesévé és tanfelügyelő­jévé nevezte ki.­­ Báró Apor Vilmos győri püspök Kovács Erazmust püspöki levél­tárossá és szentszéki aljegyzővé, Fürstenfel­der Mihályt ágfalvi helyettes plébánossá, Préts Károlyt peresznyei plébánoshelyet­­tessé és végül Pregler Mátyást oroszvári kisegítő lelkésszé nevezte ki. — Virág Fe­renc pápai trónálló, pécsi püspök Szent­­iványi Józsefet t. b. esperessé, Czindery An­drást dárdai esperessé, Nagy Bélát dárdai adminisztrátorrá, Fáhly János volt tábori lelkészt pécsi hitoktatóvá, Palotay Jánost Ujpéterre segédlelkésznek, ifj. Müller Józse­fet pedig Erdőmecskére vikáriusnak he­lyezte át. KÉRELEM A PLÉBÁNOS URAKHOZ! Keresem az alábbiak keresztlevelét: Cziffer Antal 1804 Fábián Marvolna vagy Heléna ISII, Spambauer Király III körül születtek Körül­belüli születési helyeik: Munkács, Dolha, Felső­bánya és vidéke. Gkat­ plébánián is keresztelhet­ték. Megtalálás esetén kérem darabonként 10 P utánvéttel, Bálint Lajos nyélt. csendőrfőti trzsőr­­mester, Nyíregyháza. Deák F.­u. S3. küldeni. láb/WVWVWWWWVWSAlWVWWáá C­ÍM/Átlagá­t a nyaralási idény alatt a nappal előbb írásban tetsék bejelenteni és nemi telei»»*»«', mert telefonon könnyen félreérthető. A netalán mégis­­ ez történő bejelentést a követk­ező telefonazíróon kérjük: U»—433. Címváltozásnál a leratéltM cím közlése U szükséges, mert amíg a régi címre járó példányt be nem szüntetjük, addig az új címre nem küldhetjük a lapot.­­-----------------------------------------------­ ! Talán helytelen kifejezést használunk, amidőn Törökország és Magyarország „kapcsolatairól“ szólunk — ahelyett, hogy egyszerűen a török-magyar barát­ságról beszélnénk. Törökország és Ma­gyarország kapcsolatainak lényege ugyan­is a legjobb, teljesen ellentétmentes ba­rátság. Kétségtelen, hogy amikor Török­ország imperialisztikus korszaka lezáró­dott és Törökország többé hódítani nem akart, — sőt az idegen hódításokat sem akarta többé fenntartani, — az ellenté­tek­­ elsimulása után a legbékésebb, egye­­­­nesvonalú barátság fejlődött ki a két ro­kon: a török és magyar nemzet között. Földrajzilag ma már távol esik Ma­gyarország Törökországtól. A közelmúlt­ban azonban, nagyapáink idejében, egé­szen a múlt század második felének kö­zepéig, Magyarország határos volt a tö­rök felségterülettel. Ezért is történt rendszeresen az, hogy magyar emigrán­sok, honvédek, politikusok annyiszor me­nekültek Törökország felé. Hiszen egy­szerűen csak az ország déli határán, az Aldunán kellett átkelniük. Vitán felül áll, hogy a török-magyar rokonszenvnek régi, mélyértelmű nép­rajzi s vérségi alapja van. Természetes, hogy a szintén turáni eredetű magyar­ság iránt is határozott rokonszenv ala­kult ki a török közvéleményben. De csak a XVIII. Század után. Egészen a XVIII. századig, ameddig a török-magyar terü­leti kérdések meg nem oldódtak, legyünk őszinték: Törökország és Magyarország között egyszerűen csak háború volt a szó Zrinyimiklósi értelmében. Amikor azután az Európát elöntő tö­rök hullám megállott, sőt kezdett vissza­húzódni medrébe, már fel is csillannak a török-magyar megbékélésnek első jelei Ha Erdély megfizette adóját, önnálló fe­jedelmeit Konstantinápoly nemcsak hogy megtűrte, de erősítette és támogatta is. Thököly és Zrínyi Ilona Törökországba menekült. II. Rákóczi Ferenc egész ud­varával, Bercsényivel, Csákyval, Mikes Kelemennel, Tóth Andrással Rodostóban élte utolsó éveit. Rákóczi fia, I. Rákóczi József is török segítséggel tört Magyar­­ország irányába, s Csernavodánál szólí­totta el az utolsó Rákóczit a váratlan halál. Törökországban sok maradandót alko­tott ekkoriban az odatelepítet magyar kéz. Mikes levelei az akkori török viszo­nyoknak egykorú, török irodalomtörté­neti beccsel is bíró megörökítése. Egy másik magyar kuruc emigránsnak fia, Tóth Ferenc, a Dardanellákat erősítette meg, úgyhogy a „Madzsar Kálsezi“, a „Magyar Torony“ ma is hirdeti a ma­gyar munkás kezét Törökország legfon­tosabb nemzeti védőövezetében. A török hatalom akkoriban azonban már hanyatlásnak indult. Az európai re­formátorok és szervezők most már tág területet láttak Törökországban politikai ötleteik megvalósítására. Magyarország­ból is számos terv indul meg a már bom­lásnak induló Törökország megreformá­lására. Magyar fejből pattant ki az akkor Törökország egy részét alkotó Szuez át­vágásának gondolata is. Ha akkor meg­valósították volna, Törökországnak mér­­hetetlen­ hatalmat és vagyont jelentett volna a csatorna megszületése. Báró kere­kesházi Kerekes Károly, egy Mária Te­­rézia-rendes magyar generális tehetséges fia is Törökországba ment és a szultán­nak vitt hosszan kidolgozott pénzügyi terveket, amelyekkel a folyton romló piaszter értékét lehetett volna megállí­tani. A bécsi kormány azonban Buka­restben — akkor török területen — kon­­zula révén elfogatta a magyar tudóst és keresztülhúzta számításait. A török-magyar közeledés igazi nagy fellendülését azonban mégis csak a negy­vennyolcas idők utáni magyar menekülés adta meg. . A szultán udvarában is voltak magya­rok. I. Abdul Medzsid utóda, Abdul Aziz , az első török padisah volt, aki ott­honról kimozdult — ismerte a magya­rok földjét. Első európai útja alkalmá­val már Magyarország felé ment. Kis­fiával és unokaöccsével, a fiatal Abdul Ramiddal, a későbbi szultánnal meg­jelent Budán és meglátogatta Gül Baba sírját. Ezüstumnában földet ajándkoz­­tak neki Budapesten a legendás sírról. A san­ stefanói béke és a berlini kon­gresszus gróf Andrássy Gyulának adott hatalmat arra, hogy meghálálja a törö­kök vendégbarátságát, amelyet vele szemben még régi, konstantinápolyi mű­ködése alkalmával tanúsítottak. Farkas­sal, az egykori 48-as honvédtiszttel, ekkor már Ozmán pasával és hadosztály­­tábornokkal May Károly, az utazó talál­kozott Hillehben, ahol a lázongó kurdo­­kat fékezte meg a tábornok. Széchenyi Ödön pasa, a legnagyobb magyar fia, az annyiszor leégett, faházakkal tele Kon­stantinápoly tűzoltóságának parancsnoka lett. Ő szervezte meg az azóta világ­hírűvé vált török tűzoltóságot. Thaly Kálmán és Fraknói Vilmos püspök és kísérőik, a török állami levéltárak és a Corvinák felkutatása s rendezése tekin­tetében szereztek halhatatlan érdemeket. És amikor a magyar egyetemi ifjúság Hidhát pasának, a török nagyvezérnek ajánlott fel diszkardot, akkor a Corvinák és más magyar emlékek vándoroltak vissza török földről Magyarországra. Magyarországon török nyelvtanok, tö­rök történelmet ismertető könyvek jelen­tek meg és a magyar katonatisztek — így véletlenül e sorok írójának édesatyja is — az orosz-török háború török hősei­nek tetteiből vizsgáztak a vezérkari tan­folyamokon. A török császári ház tagjai pedig ugyancsak magyar művészektől vettek különórákat: Abdul Aziz, az el­halt szultán egyik fia, Hegyitől, Liszt Fe­renc egyik tanítványától tanult Sztam­­bulban zongorázni. Magyar művészek ad­tak hangversenyeket az u. n. Petit Champs­on, Konstantinápoly szívében. Nemsokára Dzselaleddin Rumi, Hakk Ab­dul Hamid, Hámik Kemál és mások alko­tásai jelentek meg magyar fordításban. Güzelek, hősi eposzok és szerelmes ver­sek magyar átültetéseit olvashatta a ma­gyar közönség a budapesti folyóiratok­ban. Rudolf trónörökös is járt feleségével, Stefániával Konstantinápolyban. Magyar tábornoki nagydíszes alakja mindenütt feltűnést keltett Diszhintóra, amelyet a padisahnak ajándékozott, még évtizede­kig ott szerepelt a szultánok nyilvános ünnepélyein. Az első világháború idején Damasz­­kuszig, Aleppóig és Diyarbekirig mene­teltek a magyar katonák a török csapatok oldalán a végelláthatatlan poros országutakon. Ezek közt a magyarok közt szerepelt Rákóczy Imre, a későbbi magyar sajtófőnök és vitéz Nánássy,Megay Ernő altábornagy, Budapest későbbi városparancsnoka is. Germanus Gyula egyetemi tanár a világ­háborúban összekötőtiszt Törökország és Magyarország között. Magával Enver pa­sával és V. Mohamed szultánnal is sűrű, személyes összeköttetésben állott. Ger­manus intézte a Magyarországból irá­nyuló török hadfelszerelési szállítmányok ügyeit. Mezey István, később szintén egyetemi tanár, Wirthtel együtt, élénk propagálója Konstantinápolyban a török­magyar közeledésnek. Palóczi Edgár, a Vörös Félhold támogatására alakult ma­gyar bizottság propagandájaként irta meg egyik Törökországban kulturmissziót betöltött honfitársának életét. Feltűnő, hogy az osztrák-magyar mon­archia diplomáciai képviselőit is túlnyomó­­részben magyarok voltak Konstantiná­polyban. A világháborús osztrák-magyar nagykövet Pallauicini János őrgróf, Ger­­liczy báró és Szilassy követségi tanácsos közkedvelt és ismert alakjai voltak a konstantinápolyi befolyásos köröknek. A szultánnak is feltűnt egy alkalommal a díszmagyarok sokasága és szépsége, meg is mondta nyilvánosan, mennyire hasonló ez az ősi török viselethez. IV. Károly király és Zita királyné is megfordult Konstantinápolyban. Előzőleg már a török uralkodóház több tagja, így Szeddin és Vaheddin hercegek is jártak Magyarországon. Enver is többször tár­gyal Budapesten, V. Mohamed szultán­ról pedig Budapesten körutat neveztek el. Ilyen előzmények után érkezett meg Konstantinápolyba IV. Károly magyar király vörösattilás, magyar tábornoki díszben. A pompát kedvelő Konstantiná­poly bámulta a király túlnyomórészt ma­gyar kíséretének pompáját. Hunyady gróf, Burián külügyminiszter, magyar katonatisztek serege kísérte az uralkodó­párt. Az ezeregyéjszakás napokat ötezer meghívott vendég ünnepsége fejezte be a konstantinápolyi császári palotában. Ez volt talán az utolsó, nagy, demonstratív megnyilatkozása a régi idők török-magyar­­ barátságának. Magyarok és magyar emlékek Törökországban Arany­misék. Július 9-én mutatta be 50 éves papi jubileuma alkalmából Pálinkás Antal esperes, plébános aranymiséjét paptársainak, rokonainak és híveinek lelkes részvéte mel­lett a jobbágyi plébániatemplomban. A jubi­láns kéz vezetője dr. Vaszari Mihály váci kancellár kanonok volt, a szónoki tisztet páter Réz Marian salgótarjáni ferences plé­bános, az országos hirű szónok látta el. A ritka szép ünnepség alkalmából a jubiláns­nak tizennyolc paptársa jelent meg és mes­­­­sze vidékekről keresték fel jókivárataikkal barátai és tisztelői. — Szommer Gyula ny. grabóczi plébános most mutatta be am­ély­­miséjét Bonyhádon. Az aranymisés plébános­hoz Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi püspök meleghangú levelet intézett.­­ Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi püspök egyébként Masson Lipót, Dióssy József és Szommer Gyula aranymisés papokat a piros ÖV viselésének jogával tüntette ki. Győr városát is Jésuis Szive oltalmába ajánlották. Győr városa most tartotta város felajánlási ünnepségét. A szentségi körmene­tét báró Apor Vilmos győri püspök vezette. Elsőnek a püspök ajánlotta fel székvárosát Jézus Szent Szive oltalmába, utána az apák nevében Jordán János, az édesanyák nevében pe­dig Fratrits Jenőné és végül a férfi ifjúság és a női fiatalság nevében történt a felaján­lás. A felajánlások után a győri püspök az Oltáriszentséggel adott áldást a térdreborult Sokaságra. Aranymise. Peresznyei (Sopron megye) templomban julius hó 6-án mutatta be aranymiséjét Perusich Jakab plébános, ki már 41. év óta Peresznye községnek buzgó lelkipásztora. Az aranymisén gróf Berch­­told Lipótné kegyürnő, a kerületi papság­­teljes számban és a hálás hivek nagyja­­apraja jelent meg. Az aranymisének kéz­vezetője Papp Antal C. kanonok, esperes­­plébános volt, ki megható szentbeszédet mondott. Báró Apor Vilmos győri megyés­püspök, meleghangú táviratban üdvözölte a jubilánst. A keresztény házasságról ír mélyenszántó cikket a „Világposta“ júliusi számának ve­zető helyén P. Seres Béla S. V. D., a folyó­irat főszerkesztője.­ A népszerű katolikus, képes családi és missziós folyóirat legújabb számában Ajtai Kálmán érdekes cikket ír a „Rózsák atyjáról“, Pálosy Éva folytatja „A lélek világossága“ című cikksorozatát, míg dr. Mikes István befejező közleményt ad „Beszéljünk a házasságról“ című cikksoroza­tából. A „Világposta“ hetedik folytatását közli Siklósy András „Három János“ című történelmi regényéből. A „Világposta" júliusi számának nagy részét a missziós világnak szenteli és legújabb híreket közöl a missziós­­Világból. NEMZETI ÚJSÁG , 1943 július 15. Csütörtök SZÍNHÁZ és művészet ■ ■­­ •­­■■■ ■■ ■­­ ■ cd Quien a római Ofter a háté előadásában Az Operaház színpadán, nézőterén egy­­aránt nyári csend honol, de az opera­kedvelő közönség a magyar rádió útján a leghíresebb külföldi művészek és zenekarok előadásában, egymás után hallgathatja meg a legnépsze­rűbb operákat. A rádió nyári operasorozatá­nak legközelebbi estje pénteken, július 16-án lesz, amikor 19 óra 50 perckor Puccini „Tosca“ című operája kerül Budapest I. mű­során közvetítésre. A világhírű énekesgárda élén Gigli és Caniglio neve áll, közreműkö­dik a római kir. Operaház ének- és zene­kara. Az előadást de Fabritiis vezényli. ­rb­i megtoldja a favások kérdését Vidéki városok zenei életének komoly problémája a fúvós zenészek hiánya. Nél­külük sem szimfonikus sem fúvós zene­kart nem lehet felállítani, a meglévő zene-­i karok pedig kénytelenek megelégedni a különféle szükségmegoldásokkal. Éppen­­ ezért nagyon komoly figyelmet érdemel­­ Kazacsay Tibor tanügyi tanácsos, a val­lás- és közoktatásügyi minisztérium zenei referensének tervezete országos fúvós­­oktató tanfolyamról, amelyet a pécsi vá­rosi zeneiskolában létesítenének. A zene­iskola most megjelent, 1942—43. tanév­ről szóló évkönyve közli ezt a tervezetet. Ha a terv megvalósul, országos fontos­ságú zenei kérdés jut közelebb a megol­dáshoz. Mint a jövő tanév terveiből megtud­juk, a fúvós-oktatás ügye nemsokára kedvező elintézést nyer. Vitéz Hartay Ferenccel, az Operaház kitűnő fuvola­művészével tárgyalnak, aki fuvolán kí­­vül a klarinét, szakszofon, trombita, vadászkürt és harsona magasabb fokú oktatását is vállalná. Említést érdemel, hogy a gordon-tanszak megszervezése is folyamatban van. Nem kevésbé fontos kérdés! A zenekarok — még a fővárosiak is — nélkülözik a kellő számú nagybőgő­söket. Takács Jenő, az ismert nevű zeneszerző és zongoraművész igazgatói működése friss lendületet ad a pécsi zeneiskola fej­lődésének. Arról van szó, hogy az iskola a közeljövőben megkapja a konzervató­rium rangját. Erre vonatkozóan egyébként a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1942 őszén Pécsett tett látogatása alkal­mával megígérte legteljesebb támogatá­sát. Pécs, amelynek kiváló kulurpoli­­tikus polgármestere, dr. Esztergár Lajos szívügyének tekinti a város felvirágzó zenei életét, valóban megérdemli, hogy nemes törekvéseit a legteljesebb siker jutalmazza. HUNGÁRIA PARK MA 7-KOR Honth­y Hanna, Fejes Teri, Csikós Rózsi, Lengyel Gizi, Kökény Ilona, Barna Anci, Fülöp Viola, Nagy István, Feleky Kamill, v. Benkő Gyula, Misoga László, v. Gozmány György — —aaPBB—lll'IHIIBIIMMHI« —— (Jlf film A KORZÓBAN: Asszony a katedrán. Jenny Jugót hosszabb idő után örömmel lát­juk viszont a Léna-film vígjátékújdonságá­­ban. Elismerésünk nemcsak vonzó személyé­­nek és kedvesen durcás alakításának siai, hanem magának a filmnek is. Derűs, tiszta levegő árad a kedves történetből, amelynek meséje a tudós matematika-tanár (az ugyan­csak nagyon szimpatikus Albert Matterstock) és a matematika-tan­árkisasszony (Jenny Jugo) közötti vetélkedésből indul ki. Szelle­mes, fordulatos, ügyes film, koránt sem az a száraz „iskolatörténet“, aminek az ember elme után képzelné. Az írónak és rendező­nek sok kedves ötlete van, sőt azt lehet mondani, hogy éppen az ötletek kedvéért nyújtják el kissé a mesét. De ezt megbocsát­juk, mert nem unatkozunk. — Kulturfilm a szentbernáthegyi kutyák­ról. Nagy Szent Bernát menedékháza mellett, amely, mint ismeretes, cisztercita szerzetesek vezetése alatt áll, egy kulturfilm felvételeit forgatják. A kulturfilm a szerzetesek által kitenyésztett híres szentdernáthegyi kutyák életmez­tő és egyéb segélyszolgálatát mu­tatja be. MA 7-kor OPERA-EST vez.: SUTAROWSZKI. Közr.: Járay, FONGRACZ Margit. Biiet-, LUCCINI-, ROSSINI-, VERDI-áriák. FÓT. Képtárban, jegyek, HARMÓNIÁNÁL. Hirdessen a Nemzeti Újságban!

Next