Nemzeti Ujság, 1943. július (25. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-15 / 157. szám
A RÍTUSOK kongregációja tárgyalt ARPADHÁZI BOLDOG MARGIT SZENTTÉAVATALÁRÓL Róma, július 14. A rítusok kongregációjának bíborosai l a Vatikánban kedden ülést tartottak, hogy Árpádházi Boldog Margit szenttéavatási ügyében tárgyaljanak. A tárgyaláson részt vett a rítusok kongregációjának prefektusa, Salotti bíboros, továbbá Granito Pignatelli di Belmonte, Verde, Rossi és Mercati bíborosok. (TP.) VIRÁG FERENC pápai trónálló, pécsi püspök az újbezdáni katolikus templom javára 10.000 pengőt adományozott. Pirrotti Szent Pompiliusznak, a Piaristarend új szentjének ünnepén, július 15-én, csütörtökön délelőtt fél 10 órakor a belvárosi piarista kápolnában ünnepélyes szentmise lesz. A szanyi plébániatemplomban a hívek áldozatkészségéből új Páduai Szent Antalszobrot állítottak fel, amelyet ünnepélyes formák között P. Csapó Gábor karmelita helyettes házfőnök áldott meg. Egyházi kinevezések: Czapik Gyula egri érsek, mint a veszprémi egyházmegye apostoli adminisztrátora, dr. Anty Illés püspöki tanácsost, sümegcsehi adminisztrátort, a sümegi kerület h. esperesévé és tanfelügyelőjévé nevezte ki. Báró Apor Vilmos győri püspök Kovács Erazmust püspöki levéltárossá és szentszéki aljegyzővé, Fürstenfelder Mihályt ágfalvi helyettes plébánossá, Préts Károlyt peresznyei plébánoshelyettessé és végül Pregler Mátyást oroszvári kisegítő lelkésszé nevezte ki. — Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi püspök Szentiványi Józsefet t. b. esperessé, Czindery Andrást dárdai esperessé, Nagy Bélát dárdai adminisztrátorrá, Fáhly János volt tábori lelkészt pécsi hitoktatóvá, Palotay Jánost Ujpéterre segédlelkésznek, ifj. Müller Józsefet pedig Erdőmecskére vikáriusnak helyezte át. KÉRELEM A PLÉBÁNOS URAKHOZ! Keresem az alábbiak keresztlevelét: Cziffer Antal 1804 Fábián Marvolna vagy Heléna ISII, Spambauer Király III körül születtek Körülbelüli születési helyeik: Munkács, Dolha, Felsőbánya és vidéke. Gkat plébánián is keresztelhették. Megtalálás esetén kérem darabonként 10 P utánvéttel, Bálint Lajos nyélt. csendőrfőti trzsőrmester, Nyíregyháza. Deák F.u. S3. küldeni. láb/WVWVWWWWVWSAlWVWWáá CÍM/Átlagát a nyaralási idény alatt a nappal előbb írásban tetsék bejelenteni és nemi telei»»*»«', mert telefonon könnyen félreérthető. A netalán mégis ez történő bejelentést a következő telefonazíróon kérjük: U»—433. Címváltozásnál a leratéltM cím közlése U szükséges, mert amíg a régi címre járó példányt be nem szüntetjük, addig az új címre nem küldhetjük a lapot.----------------------------------------------- ! Talán helytelen kifejezést használunk, amidőn Törökország és Magyarország „kapcsolatairól“ szólunk — ahelyett, hogy egyszerűen a török-magyar barátságról beszélnénk. Törökország és Magyarország kapcsolatainak lényege ugyanis a legjobb, teljesen ellentétmentes barátság. Kétségtelen, hogy amikor Törökország imperialisztikus korszaka lezáródott és Törökország többé hódítani nem akart, — sőt az idegen hódításokat sem akarta többé fenntartani, — az ellentétek elsimulása után a legbékésebb, egyenesvonalú barátság fejlődött ki a két rokon: a török és magyar nemzet között. Földrajzilag ma már távol esik Magyarország Törökországtól. A közelmúltban azonban, nagyapáink idejében, egészen a múlt század második felének közepéig, Magyarország határos volt a török felségterülettel. Ezért is történt rendszeresen az, hogy magyar emigránsok, honvédek, politikusok annyiszor menekültek Törökország felé. Hiszen egyszerűen csak az ország déli határán, az Aldunán kellett átkelniük. Vitán felül áll, hogy a török-magyar rokonszenvnek régi, mélyértelmű néprajzi s vérségi alapja van. Természetes, hogy a szintén turáni eredetű magyarság iránt is határozott rokonszenv alakult ki a török közvéleményben. De csak a XVIII. Század után. Egészen a XVIII. századig, ameddig a török-magyar területi kérdések meg nem oldódtak, legyünk őszinték: Törökország és Magyarország között egyszerűen csak háború volt a szó Zrinyimiklósi értelmében. Amikor azután az Európát elöntő török hullám megállott, sőt kezdett visszahúzódni medrébe, már fel is csillannak a török-magyar megbékélésnek első jelei Ha Erdély megfizette adóját, önnálló fejedelmeit Konstantinápoly nemcsak hogy megtűrte, de erősítette és támogatta is. Thököly és Zrínyi Ilona Törökországba menekült. II. Rákóczi Ferenc egész udvarával, Bercsényivel, Csákyval, Mikes Kelemennel, Tóth Andrással Rodostóban élte utolsó éveit. Rákóczi fia, I. Rákóczi József is török segítséggel tört Magyarország irányába, s Csernavodánál szólította el az utolsó Rákóczit a váratlan halál. Törökországban sok maradandót alkotott ekkoriban az odatelepítet magyar kéz. Mikes levelei az akkori török viszonyoknak egykorú, török irodalomtörténeti beccsel is bíró megörökítése. Egy másik magyar kuruc emigránsnak fia, Tóth Ferenc, a Dardanellákat erősítette meg, úgyhogy a „Madzsar Kálsezi“, a „Magyar Torony“ ma is hirdeti a magyar munkás kezét Törökország legfontosabb nemzeti védőövezetében. A török hatalom akkoriban azonban már hanyatlásnak indult. Az európai reformátorok és szervezők most már tág területet láttak Törökországban politikai ötleteik megvalósítására. Magyarországból is számos terv indul meg a már bomlásnak induló Törökország megreformálására. Magyar fejből pattant ki az akkor Törökország egy részét alkotó Szuez átvágásának gondolata is. Ha akkor megvalósították volna, Törökországnak mérhetetlen hatalmat és vagyont jelentett volna a csatorna megszületése. Báró kerekesházi Kerekes Károly, egy Mária Terézia-rendes magyar generális tehetséges fia is Törökországba ment és a szultánnak vitt hosszan kidolgozott pénzügyi terveket, amelyekkel a folyton romló piaszter értékét lehetett volna megállítani. A bécsi kormány azonban Bukarestben — akkor török területen — konzula révén elfogatta a magyar tudóst és keresztülhúzta számításait. A török-magyar közeledés igazi nagy fellendülését azonban mégis csak a negyvennyolcas idők utáni magyar menekülés adta meg. . A szultán udvarában is voltak magyarok. I. Abdul Medzsid utóda, Abdul Aziz , az első török padisah volt, aki otthonról kimozdult — ismerte a magyarok földjét. Első európai útja alkalmával már Magyarország felé ment. Kisfiával és unokaöccsével, a fiatal Abdul Ramiddal, a későbbi szultánnal megjelent Budán és meglátogatta Gül Baba sírját. Ezüstumnában földet ajándkoztak neki Budapesten a legendás sírról. A san stefanói béke és a berlini kongresszus gróf Andrássy Gyulának adott hatalmat arra, hogy meghálálja a törökök vendégbarátságát, amelyet vele szemben még régi, konstantinápolyi működése alkalmával tanúsítottak. Farkassal, az egykori 48-as honvédtiszttel, ekkor már Ozmán pasával és hadosztálytábornokkal May Károly, az utazó találkozott Hillehben, ahol a lázongó kurdokat fékezte meg a tábornok. Széchenyi Ödön pasa, a legnagyobb magyar fia, az annyiszor leégett, faházakkal tele Konstantinápoly tűzoltóságának parancsnoka lett. Ő szervezte meg az azóta világhírűvé vált török tűzoltóságot. Thaly Kálmán és Fraknói Vilmos püspök és kísérőik, a török állami levéltárak és a Corvinák felkutatása s rendezése tekintetében szereztek halhatatlan érdemeket. És amikor a magyar egyetemi ifjúság Hidhát pasának, a török nagyvezérnek ajánlott fel diszkardot, akkor a Corvinák és más magyar emlékek vándoroltak vissza török földről Magyarországra. Magyarországon török nyelvtanok, török történelmet ismertető könyvek jelentek meg és a magyar katonatisztek — így véletlenül e sorok írójának édesatyja is — az orosz-török háború török hőseinek tetteiből vizsgáztak a vezérkari tanfolyamokon. A török császári ház tagjai pedig ugyancsak magyar művészektől vettek különórákat: Abdul Aziz, az elhalt szultán egyik fia, Hegyitől, Liszt Ferenc egyik tanítványától tanult Sztambulban zongorázni. Magyar művészek adtak hangversenyeket az u. n. Petit Champson, Konstantinápoly szívében. Nemsokára Dzselaleddin Rumi, Hakk Abdul Hamid, Hámik Kemál és mások alkotásai jelentek meg magyar fordításban. Güzelek, hősi eposzok és szerelmes versek magyar átültetéseit olvashatta a magyar közönség a budapesti folyóiratokban. Rudolf trónörökös is járt feleségével, Stefániával Konstantinápolyban. Magyar tábornoki nagydíszes alakja mindenütt feltűnést keltett Diszhintóra, amelyet a padisahnak ajándékozott, még évtizedekig ott szerepelt a szultánok nyilvános ünnepélyein. Az első világháború idején Damaszkuszig, Aleppóig és Diyarbekirig meneteltek a magyar katonák a török csapatok oldalán a végelláthatatlan poros országutakon. Ezek közt a magyarok közt szerepelt Rákóczy Imre, a későbbi magyar sajtófőnök és vitéz Nánássy,Megay Ernő altábornagy, Budapest későbbi városparancsnoka is. Germanus Gyula egyetemi tanár a világháborúban összekötőtiszt Törökország és Magyarország között. Magával Enver pasával és V. Mohamed szultánnal is sűrű, személyes összeköttetésben állott. Germanus intézte a Magyarországból irányuló török hadfelszerelési szállítmányok ügyeit. Mezey István, később szintén egyetemi tanár, Wirthtel együtt, élénk propagálója Konstantinápolyban a törökmagyar közeledésnek. Palóczi Edgár, a Vörös Félhold támogatására alakult magyar bizottság propagandájaként irta meg egyik Törökországban kulturmissziót betöltött honfitársának életét. Feltűnő, hogy az osztrák-magyar monarchia diplomáciai képviselőit is túlnyomórészben magyarok voltak Konstantinápolyban. A világháborús osztrák-magyar nagykövet Pallauicini János őrgróf, Gerliczy báró és Szilassy követségi tanácsos közkedvelt és ismert alakjai voltak a konstantinápolyi befolyásos köröknek. A szultánnak is feltűnt egy alkalommal a díszmagyarok sokasága és szépsége, meg is mondta nyilvánosan, mennyire hasonló ez az ősi török viselethez. IV. Károly király és Zita királyné is megfordult Konstantinápolyban. Előzőleg már a török uralkodóház több tagja, így Szeddin és Vaheddin hercegek is jártak Magyarországon. Enver is többször tárgyal Budapesten, V. Mohamed szultánról pedig Budapesten körutat neveztek el. Ilyen előzmények után érkezett meg Konstantinápolyba IV. Károly magyar király vörösattilás, magyar tábornoki díszben. A pompát kedvelő Konstantinápoly bámulta a király túlnyomórészt magyar kíséretének pompáját. Hunyady gróf, Burián külügyminiszter, magyar katonatisztek serege kísérte az uralkodópárt. Az ezeregyéjszakás napokat ötezer meghívott vendég ünnepsége fejezte be a konstantinápolyi császári palotában. Ez volt talán az utolsó, nagy, demonstratív megnyilatkozása a régi idők török-magyar barátságának. Magyarok és magyar emlékek Törökországban Aranymisék. Július 9-én mutatta be 50 éves papi jubileuma alkalmából Pálinkás Antal esperes, plébános aranymiséjét paptársainak, rokonainak és híveinek lelkes részvéte mellett a jobbágyi plébániatemplomban. A jubiláns kéz vezetője dr. Vaszari Mihály váci kancellár kanonok volt, a szónoki tisztet páter Réz Marian salgótarjáni ferences plébános, az országos hirű szónok látta el. A ritka szép ünnepség alkalmából a jubilánsnak tizennyolc paptársa jelent meg és messze vidékekről keresték fel jókivárataikkal barátai és tisztelői. — Szommer Gyula ny. grabóczi plébános most mutatta be amélymiséjét Bonyhádon. Az aranymisés plébánoshoz Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi püspök meleghangú levelet intézett. Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi püspök egyébként Masson Lipót, Dióssy József és Szommer Gyula aranymisés papokat a piros ÖV viselésének jogával tüntette ki. Győr városát is Jésuis Szive oltalmába ajánlották. Győr városa most tartotta város felajánlási ünnepségét. A szentségi körmenetét báró Apor Vilmos győri püspök vezette. Elsőnek a püspök ajánlotta fel székvárosát Jézus Szent Szive oltalmába, utána az apák nevében Jordán János, az édesanyák nevében pedig Fratrits Jenőné és végül a férfi ifjúság és a női fiatalság nevében történt a felajánlás. A felajánlások után a győri püspök az Oltáriszentséggel adott áldást a térdreborult Sokaságra. Aranymise. Peresznyei (Sopron megye) templomban julius hó 6-án mutatta be aranymiséjét Perusich Jakab plébános, ki már 41. év óta Peresznye községnek buzgó lelkipásztora. Az aranymisén gróf Berchtold Lipótné kegyürnő, a kerületi papságteljes számban és a hálás hivek nagyjaapraja jelent meg. Az aranymisének kézvezetője Papp Antal C. kanonok, esperesplébános volt, ki megható szentbeszédet mondott. Báró Apor Vilmos győri megyéspüspök, meleghangú táviratban üdvözölte a jubilánst. A keresztény házasságról ír mélyenszántó cikket a „Világposta“ júliusi számának vezető helyén P. Seres Béla S. V. D., a folyóirat főszerkesztője. A népszerű katolikus, képes családi és missziós folyóirat legújabb számában Ajtai Kálmán érdekes cikket ír a „Rózsák atyjáról“, Pálosy Éva folytatja „A lélek világossága“ című cikksorozatát, míg dr. Mikes István befejező közleményt ad „Beszéljünk a házasságról“ című cikksorozatából. A „Világposta“ hetedik folytatását közli Siklósy András „Három János“ című történelmi regényéből. A „Világposta" júliusi számának nagy részét a missziós világnak szenteli és legújabb híreket közöl a missziósVilágból. NEMZETI ÚJSÁG , 1943 július 15. Csütörtök SZÍNHÁZ és művészet ■ ■ •■■■ ■■ ■ ■ cd Quien a római Ofter a háté előadásában Az Operaház színpadán, nézőterén egyaránt nyári csend honol, de az operakedvelő közönség a magyar rádió útján a leghíresebb külföldi művészek és zenekarok előadásában, egymás után hallgathatja meg a legnépszerűbb operákat. A rádió nyári operasorozatának legközelebbi estje pénteken, július 16-án lesz, amikor 19 óra 50 perckor Puccini „Tosca“ című operája kerül Budapest I. műsorán közvetítésre. A világhírű énekesgárda élén Gigli és Caniglio neve áll, közreműködik a római kir. Operaház ének- és zenekara. Az előadást de Fabritiis vezényli. rbi megtoldja a favások kérdését Vidéki városok zenei életének komoly problémája a fúvós zenészek hiánya. Nélkülük sem szimfonikus sem fúvós zenekart nem lehet felállítani, a meglévő zene-i karok pedig kénytelenek megelégedni a különféle szükségmegoldásokkal. Éppen ezért nagyon komoly figyelmet érdemel Kazacsay Tibor tanügyi tanácsos, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium zenei referensének tervezete országos fúvósoktató tanfolyamról, amelyet a pécsi városi zeneiskolában létesítenének. A zeneiskola most megjelent, 1942—43. tanévről szóló évkönyve közli ezt a tervezetet. Ha a terv megvalósul, országos fontosságú zenei kérdés jut közelebb a megoldáshoz. Mint a jövő tanév terveiből megtudjuk, a fúvós-oktatás ügye nemsokára kedvező elintézést nyer. Vitéz Hartay Ferenccel, az Operaház kitűnő fuvolaművészével tárgyalnak, aki fuvolán kívül a klarinét, szakszofon, trombita, vadászkürt és harsona magasabb fokú oktatását is vállalná. Említést érdemel, hogy a gordon-tanszak megszervezése is folyamatban van. Nem kevésbé fontos kérdés! A zenekarok — még a fővárosiak is — nélkülözik a kellő számú nagybőgősöket. Takács Jenő, az ismert nevű zeneszerző és zongoraművész igazgatói működése friss lendületet ad a pécsi zeneiskola fejlődésének. Arról van szó, hogy az iskola a közeljövőben megkapja a konzervatórium rangját. Erre vonatkozóan egyébként a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1942 őszén Pécsett tett látogatása alkalmával megígérte legteljesebb támogatását. Pécs, amelynek kiváló kulurpolitikus polgármestere, dr. Esztergár Lajos szívügyének tekinti a város felvirágzó zenei életét, valóban megérdemli, hogy nemes törekvéseit a legteljesebb siker jutalmazza. HUNGÁRIA PARK MA 7-KOR Honthy Hanna, Fejes Teri, Csikós Rózsi, Lengyel Gizi, Kökény Ilona, Barna Anci, Fülöp Viola, Nagy István, Feleky Kamill, v. Benkő Gyula, Misoga László, v. Gozmány György — —aaPBB—lll'IHIIBIIMMHI« —— (Jlf film A KORZÓBAN: Asszony a katedrán. Jenny Jugót hosszabb idő után örömmel látjuk viszont a Léna-film vígjátékújdonságában. Elismerésünk nemcsak vonzó személyének és kedvesen durcás alakításának siai, hanem magának a filmnek is. Derűs, tiszta levegő árad a kedves történetből, amelynek meséje a tudós matematika-tanár (az ugyancsak nagyon szimpatikus Albert Matterstock) és a matematika-tanárkisasszony (Jenny Jugo) közötti vetélkedésből indul ki. Szellemes, fordulatos, ügyes film, koránt sem az a száraz „iskolatörténet“, aminek az ember elme után képzelné. Az írónak és rendezőnek sok kedves ötlete van, sőt azt lehet mondani, hogy éppen az ötletek kedvéért nyújtják el kissé a mesét. De ezt megbocsátjuk, mert nem unatkozunk. — Kulturfilm a szentbernáthegyi kutyákról. Nagy Szent Bernát menedékháza mellett, amely, mint ismeretes, cisztercita szerzetesek vezetése alatt áll, egy kulturfilm felvételeit forgatják. A kulturfilm a szerzetesek által kitenyésztett híres szentdernáthegyi kutyák életmeztő és egyéb segélyszolgálatát mutatja be. MA 7-kor OPERA-EST vez.: SUTAROWSZKI. Közr.: Járay, FONGRACZ Margit. Biiet-, LUCCINI-, ROSSINI-, VERDI-áriák. FÓT. Képtárban, jegyek, HARMÓNIÁNÁL. Hirdessen a Nemzeti Újságban!