Nemzeti Ujság, 1943. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-04 / 200. szám
Többszázmillió pengőt fordítanak a hadviseltek és hadigondozottak gazdasági önállósítására Kormányrendelet az igénybevett ingatlanok és egyéb vagyontárgyak ellenértékének felhasználásáról Az országos negyvenkéttagú bizottság pénteken délelőtt nagyfontosságú kormányrendeletet fogadott el, amely folytatása és kiegészítője a zsidótörvény alapján igénybevett birtokok felhasználásáról a napokban kiadott rendeletnek. Magyarország Kormányzójának Szent Istvánnapján megjelent legfelsőbb kéziratában nyilvánított óhajának tett eleget a kormány mindkét intézkedésével. Az első rendelet — mint ismeretes — az összes igénybevett ingatlanoknak a hadviseltek és hadigondozottak céljára való fordításáról intézkedik, a pénteken elfogadott rendelkezés pedig kimondja, hogy ezeknek az ingatlanoknak és egyéb vagyontárgyaknak ellenértékeképpen befolyt összegeket,— amelyek az átengedésre kötelezetteknek járó térítést meghaladják — kizárólag a hadviseltek, hadigondozottak és hadirokkantak támogatására kell fordítani. Kétségtelen nagyvonalú intézkedésről van szó, mert az igénybevett ingatlanok vételára — értesülésünk szerint — többszázmillió pengő lesz. A kormány intenciója szerint ezt a hatalmas összeget a hadviseltek és hadigondozottak gazdasági önállósítására kell fordítani, tehát ezekből az összegekből legelsősorban azok részesülnek, akik ingatlanhoz nem jutottak. Méltányos kölcsönöket fognak nyújtani kisipari és kisüzemi felszerelések beszerzésére. Előmozdítják a földhöz jutott hadviseltek gazdasági felszerelésének megszerzését is. Ezzel nemcsak gazdasági, hanem messzemenő szociális szempontoknak is eleget tesz a kormány. Megkönynyíti a hadviseltek, hadigondozottak és hadiárvák részére, akik földhöz jutottak, hogy gazdasági felszerelést szerezzenek és így felkészülten tóduljanak meg az új, önálló élet útján. Azok az összegek, amelyek a rendelet következtében a kormányzat rendelkezésére állanak, nemcsak a földhözjuttatott hadviseltek igényeit fogják kielégíteni, hanem hadviseltjeinknek és hadigondozottjainknak alkalmat nyújt, hogy mint önálló kisiparos és kiskereskedő alapozzák meg életüket. város minden templomának és kápolnájának harangja megkondult, hirdetvén a gyászszertartás kezdetét, amelyet Raskó I Sándor apostoli kormányzó felkérésére az egyházmegye metropolitája, Grősz József kalocsai érsek nagy papi segédlettel végzett. A Fogadalmi-templom szentélyében egyházi és világi méltóságok, a katafalktól balra a család, jobbra pedig egyetemek, egyházmegyék, katolikus intézmények és egyesületek küldöttségei foglaltak helyet. Az evangélium után Marczell Mihály egyetemi tanár, a Központi Szeminárium rektora mondott gyászbeszédet A mise alatt az ének- és zenekar Király-König Péter requiemjét adta elő Csomók Elemér vezetésével és Autós Kálmán orgonakíséretével. A requiem után kezdődött a beszentelési szertartás, amelyet ugyancsak nagy papi segédlettel a kalocsai érsek végzett. Ennek bevégzése után a Fogadalmi székesegyház harangjai újból megkondultak, az egyházmegye papjai váltókra vették a koporsót és megindult a gyászmenet a kriptába. Ott elhelyezték a koporsót abba a sirfülkébe, ahol az , elhunytfőpásztor temetkezni kívánt. Ez a sirfülke közvetlenül ott van, néhai Klebelsberg Kunóé mellett, aki Glattfelder Gyulával együtt valósította meg igazában Ferenc József apostoli királyunk mondását: „Szeged szebb lesz, mint valaha.“ Lent a kriptában megtörtént az utolsó beszentelés, felhangzott a gyászének, majd utána megtörtént a sírfülke elzárása, mely elé a következő felirású, egyszerű fakeresztet tették: „Itt nyugszik mert Glattfelder Gyula, élt 70 évet. Utána a gyászolóközönség jelentős része felment a székesegyházba és részt vett a már fehérben mondott „Gloriosum“ misén. . Az Actio Catholics Országos Alelnökei csütörtökön délután Czapik Gyula egri érsek elnöklése alatt értekezletet tartottak. Az értekezlet megnyitása előtt Czapik érsek megható szavakban emlékezett meg az Actio Catholics hétfőn elhunyt ügyvezető elnökéről, Glattfelder Gyula érsekpüspökről és rámutatván beszédében arra, hogy tevékenységével és munkásságával . NEMZETI UJSÁG ̇ 1943 szeptember 4. Szombat Gyártja: kőbányai POLGÁRI SERFŐZDE örökre beírta nevét a magyar Actio Catholica történetébe. Ezután Mihalovics Zsigmond orsz. igazgató előadásában a folyó ügyeket tárgyalták. A rendelet intézkedései A hadvi eltek és hadigondozottak megsegítése tárgyában 4270—1943. M. E. szám alatt rendelet jelenik meg. A rendelet kötelezővé teszi, hogy a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanáról szóló 1943:XV. törvénycikk alapján megszerzett ingatlanokért és egyéb vagyontárgyakért befolyó ellenértéknek azt a részét, amely az átengedésre kötelezettnek járó térítést meghaladja, általában hadigondozásra, hadigondozási intézmények létesítésére, fenntartására és fejlesztésére, a hadirokkantak és más hadigondozottak gazdaságienállósításának előmozdítására kell felhasználni. Meghatározza ez a rendelet, hogy a felhasználás során különös gondot kell fordítani arra, hogy a most folyó háborúban vitézségi éremmel kitüntetettekné, a hősi halált halt ilyen kitüntetetteknek azok az érdemes leszármazói, akik a törvény alapján felhasználásra kerülő ingatlanokból juttatásban nem részesültek, gazdasági önellátásuk érdekében támogatást kapjanak. A most folyó háborúban vitézségi éremmel kitüntetett földmivesek és a hősi halált halt ilyen földmivesek érdemes leszármazói a felhasználásra kerülő ingatlanokból juttatott földek gazdasági felszerelésének megszerzésében ugyancsak segítséget kapnak. A gazdasági önállósítás, kisipari vagy kisüzemi kiskereskedői felszerelések beszerzése méltányos kölcsönök nyújtásával történik. A zsidó ingatlanokból előálló összegeket a rendelet teljes egészükben a hadirokkantak és más hadigondozottak, illetőleg a hadviseltek támogatására fordítja. *»—■■■■ mmmmmmmmammmmmmmMmmmmm Házasodási kölcsönök folyósítása katonai szolgálatra bevonultak esetében Az Országos Szociális Felügyelőség körlevelet küldött az illetékes hatóságokhoz a ..házassági kölcsönök folyósításával kapcsolatban. Több esetben felmerült a kérdés, hogy a házasodási kölcsön kiadható-e a menyasszonynak, illetve a feleségnek, ha a vőlegényt éppen abban az időben hívják be katonai szolgálatra, amikor a kölcsön folyósítása időszerű. A kérdés eldöntésénél irányadó szempont, hogy katonai szolgálat miatt senki sem kerülhet az itthonmaradottaknál hátrányosabb helyzetbe. Az adott eset körülményei határozzák meg azt, hogy a férjnek katonai szolgálatra történt bevonulása ellenére a házasodási kölcsön fejében nyújtandó bútort és egyéb javakat célszerű-e kiadni a feleségnek, vagy a kiadást arra az időre kívánatos halasztani, amikor a férj visszatér. Előfordulhat, hogy a feleség ezt az időt a szülei háznál töltené és csupán a kölcsön fejében kiadott lakberendezés elhelyezhetősége érdekében kénytelen addig is lakást bérelni, ami felesleges anyagi megterhelést jelent. Arra kell törekedni továbbá hogy a kölcsönben részesülő házasulók a kölcsönről szóló kötelezvényt nyomban a polgári házasságkötés után aláírják. Ha ez elháríthatatlan akadályba ütközik és a férj bevonul, az illetékes csapat hadigondozó tiszt útján kell gondoskodni a kötelezvény aláírásáról. Ez azonban a távházasságok esetén válhat csak szükségessé, mert egyébként a házasodási kölcsönkérelem feletti döntésnél a házasság megkötéséig meg kell történni, és nincs így akadálya annak, hogy a köte Ii szegedi fogadalmi templom kriptájában helyezték nyugovóra Glattfelder Gyulát A budapesti országos jellegű gyászszertartás után móri Glattfelder Gyula családi érsek-püspök földi porhüvelyét magába foglaló érckoporsót az EgyetemiTemplomból Szegedre szállították, ahová csütörtökön az esti órákban érkezett. A Városház előtti Széchenyi-téren óriási tömeg fogadta a város vezetőségével az élén holtan visszatérő főpásztort. A Széchenyi-téren dr. Pálffy József polgármester mondott búcsúbeszédet, amelyben azt fejtegette, hogy Glattfelder érsek-püspök egész napi élete és minden megmozdulása és ténykedése jelmondatába jutott kifejezésre: „Justum amore!“ — szeretettel az igazat. A gyászbeszéd elhangzása után körmenetben kísérték a hívek beláthatatlan Sokasága a Kárász-utcán, a Jókai utcán, a Klebelsberg-téren keresztül a püspöki palota elé, ahol háromperces néma megállással azt akarták jelezni, hogy az érsek főpásztor újból hazaérkezett. Utána újból megindult a menet a Fogadalmi székesegyházhoz, ahol díszes katafaikra helyezték az érsek főpásztor földi maradványait rejtő koporsót. Ezután Henny Ferenc főesperes elmondta a Mindenszentek litániáját, majd kitették az Oltáriszentséget, mely után a kóruson felhangzott a szép, megható gyászének „Ments meg Uram . ..“ A templom ajtaja egész éjjel nyitva volt és nemcsak a papság, hanem a hívek sokasága szentségimádást tartott. Pénteken délelőtt 11 órakor nemcsak a Fogadalmi székesegyház, hanem Szeged felveszünk napilap terjesztéséhez. Csak nagy gyakorlattal rendelkezők írjanak, „Elsőrendű munkaerő“ jeligére a kiadóhivatalba. Semmi ok nincs a jövőben való kételkedésre — mondotta a belügyminiszter Újvidéken• • • . ■ Újvidék, szeptember 3. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter bácskai körútjának utolsó állomása Újvidék volt. Zomborból jövet először Dorostilón állott meg, ahol a magyarországi németek szövetségének képviselője köszöntötte. Hangoztatta a szónok, hogy a délvidéki németség, mint eddig, ma is kész minden áldozatot meghozni, amely a közös haza megerősödését, felemelkedését és jövőjét biztosítja. A belügyminiszter válaszában biztosította a németséget, hogy azokat a szerződéseket, amelyeket a magyarországi németség sorsa tekintetében kötöttek, betartják és mindenkivel betartatják. Kérte, hogy folytassák a testvéri együttműködés munkáját. A községházán a kormánypártba tömörült magyarság és nemzetiségek képviselője üdvözölte f Keresztes-Fischer Ferencet, aki örömmel állapította meg, hogy ebben a járásban a különféle nemzetiségek megtalálták a testvéri együttműködés útját. Rámutatott arra, hogy a súrlódásokkal és a nehézségekkel szemben türelemmel kell lenni. A miniszter Bács községbe folytatta útját és itt megtekintette a ferencesek régi templomát, amelynek tornya még az Árpádok korából származik. Újvidék előtt Hadikligeten és Hadikszáláson meglátogatta a bukovinai székelyek telepét. Újvidéken Nagy Miklós polgármester fogadta. A városházán a társadalmi egyesületek kiküldöttei nevében Krámer Gyula felsőházi tag köszöntötte a minisztert. Hangoztatta, hogy Újvidék magyarságának gazdasági és szociális helyzete nem felel meg annak az arányszámnak, amelyet abszolút többsége, a lakosság 60 százalékát teszi — kifejez. Az újvidéki magyarok legnagyobb része nincstelen napszámos és ipari munkás, legjobb esetben törpebirtokos, tehát mindenképpen rászorul a gazdasági megerősítésre. Keresztes-Fischer Ferenc rámutatott arra, a kormány szilárd szándéka, hogy a közrendet zavaró eseményeket kiküszöböljék és ilyenek elő ne fordulhassanak. Az itt élő magyarság a közelmúltban sokat szenvedett, mert nem tudta gazdasági egzisztenciáját ésnemzeti életét megalapozni. Ezt a megalapozást elősegíteni természetes kötelességünk és ebben az irányban meg is teszünk mindent. Hangsúlyozta, semmi ok sincs a jövőben való kételkedésre, a bizalmatlanságra, mert végsőkig álljuk azt az elhatározásunkat, hogy ezt az ezeréves történelmi jogon minket megillető területet a jövőben is megtartjuk. Ennek egyik biztosítéka, ha egységet tudunk biztosítani, békés együttélést, fogunk teremteni. A belügyminiszter látogatást tett a görögkeleti püspöki palotában Csirity Irenes püspöknél, majd háromnapos bácskai körútja befejezésével csütörtökön visszatért a fővárosba. Dánia a világháború előtt A világháború eseményei során a napokban a legkisebb állam, Dánia került az érdeklődés középpontjába. Dánia a legkisebb európai országok közé tartozik. Területe 42.931 km 2, tehát kisebb, mint a mai Magyarország negyedrésze. Az ország területéből 23.793 km Jütland félszigetére esik, a többi pedig szigetekre, amelyek közül a legnagyobbak Seeland 7017 km 2 és Fünen 2976 km 2 területtel. Az egész ország síkság, a legmagasabb kiemelkedés nem éri el a 200 métert. Egyetlen nagyobb folyója a 160 km hoszszú Guden-Aa. Lakosainak száma 3.883.000, a népsűrűség km 2-kint 89 (Magyarországon 85). Vallás szerint a lakosság 99.9%-a evangélikus, 0.7°/o-a református, 0.7°/o-a katolikus, 0.2%-a izraelita és O.SVo egyéb vallású. A lakosság legsűrűbb Leeland szigetén, amelynek keleti partján fekszik a 890.000 lakosú főváros, Kopenhága. Legkisebb a népsűrűség Zitland kevéssé termékeny nyugati partsávján. A lakosságnak 38%-a él a városokban, amelyek között — a fővárost kivéve, ahol az ország egész népességének 23/a-a lakik — egynek a lélekszáma sem haladja meg a 100.000 főt. A tíz legnagyobb város Anarhus 99.900, Odense 87.500, Aalborg 55.700, Esbjaerg 33.200, Randers 32.900, Horsens 301400, Holding 25.300, Vejle 25.200, Fredericia 21.900, Roskilde 21.700 lakossal. Dániának mezőgazdasága és állattenyésztése igen magas fokon áll, azonban ez nem akadálya a nagyon magas ipari fejlettségi foknak. A lakosságnak ugyanis ebben a legmagasabbrendű mezőgazda- sági államban csak alig egyharmada