Nemzeti Ujság, 1943. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-04 / 200. szám

Többszázmillió pengőt fordítanak a hadviseltek és hadigondozottak gazdasági önállósítására Kormányrendelet az igénybevett ingatlanok és egyéb vagyontárgyak ellenértékének felhasználásáról Az országos negyvenkéttagú bizottság pénteken délelőtt nagyfontosságú kor­mányrendeletet fogadott el, amely foly­tatása és kiegészítője a zsidótörvény alap­­ján igénybevett birtokok felhasználásáról a napokban kiadott rendeletnek. Magyar­­ország Kormányzójának Szent István­­napján megjelent legfelsőbb kéziratában nyilvánított óhajának tett eleget a kor­mány mindkét intézkedésével. Az első rendelet — mint ismeretes — az összes igénybevett ingatlanoknak a hadviseltek és hadigondozottak céljára való fordítá­sáról intézkedik, a pénteken elfogadott rendelkezés pedig kimondja, hogy ezeknek az ingatlanoknak és egyéb vagyontárgyak­nak ellenértékeképpen befolyt összegeket,­­— amelyek az átengedésre kötelezettek­nek járó térítést meghaladják — kizáró­lag a hadviseltek, hadigondozottak és hadirokkantak támogatására kell fordí­tani. Kétségtelen nagyvonalú intézkedésről van szó, mert az igénybevett ingatlanok vételára — értesülésünk szerint — több­százmillió pengő lesz. A kormány inten­ciója szerint ezt a hatalmas összeget a hadviseltek és hadigondozottak gazdasági önállósítására kell fordítani, tehát ezekből az összegekből legelsősorban azok része­sülnek, akik ingatlanhoz nem jutottak. Méltányos kölcsönöket fognak nyújtani kisipari és kisüzemi felszerelések beszer­zésére. Előmozdítják a földhöz jutott had­viseltek gazdasági felszerelésének meg­szerzését is. Ezzel nemcsak gazdasági, hanem messzemenő szociális szempontok­nak is eleget tesz a kormány. Megköny­­nyíti a hadviseltek, hadigondozottak és hadiárvák részére, akik földhöz jutottak, hogy gazdasági felszerelést szerezzenek és így felkészülten tóduljanak meg az új, önálló élet útján. Azok az összegek, ame­lyek a rendelet következtében a kormány­zat rendelkezésére állanak, nemcsak a földhözj­uttatott hadviseltek igényeit fog­ják kielégíteni, hanem hadviseltjeinknek és hadigondozottjainknak alkalmat nyújt, hogy mint önálló kisiparos és kiskereskedő alapozzák meg életüket. város minden templomának és kápolná­­­jának harangja megkondult, hirdetvén a­ gyászszertartás kezdetét, amelyet Raskó I Sándor apostoli kormányzó felkérésére az­ egyházmegye metropolitája, Grősz József­ kalocsai érsek nagy papi segédlettel vég­zett. A Fogadalmi-templom szentélyében egyházi és világi méltóságok, a katafalk­­tól balra a család, jobbra pedig egyete­mek, egyházmegyék, katolikus intézmé­nyek és egyesületek küldöttségei foglal­tak helyet. Az evangélium után Marczell Mihály egyetemi tanár, a Központi Szeminárium rektora mondott gyászbeszédet A mise alatt az ének- és zenekar Király-König Péter requiemjét adta elő Csomók Ele­mér vezetésével és Autós Kálmán or­­gonakíséretével. A requiem után kezdődött a beszente­­lési szertartás, amelyet ugyancsak nagy papi segédlettel a kalocsai érsek végzett. Ennek bevégzése után a Fogadalmi szé­kesegyház harangjai újból megkondultak, az egyházmegye papjai váltókra vették a koporsót és megindult a gyászmenet a kriptába. Ott elhelyezték a koporsót abba a sirfülkébe, ahol az , elhunyt­­főpásztor temetkezni kívánt. Ez a sirfülke közvet­lenül ott van, néhai Klebelsberg Kunó­é mellett, aki Glattfelder Gyulával együtt valósította meg igazában Ferenc József apostoli királyunk mondását: „Szeged szebb lesz, mint valaha.“ Lent a kriptá­ban megtörtént az utolsó beszentelés, fel­hangzott a gyászének, majd utána meg­történt a sírfülke elzárása, mely elé a kö­vetkező felirású, egyszerű fakeresztet tet­ték: „Itt nyugszik mert Glattfelder Gyula, élt 70 évet. Utána a gyászolóközönség je­lentős része felment a székesegyházba és részt vett­ a már fehérben mondott „Glo­­riosum“ misén. . Az Actio Catholics Országos Alelnökei csütörtökön délután Czapik Gyula egri érsek elnöklése alatt értekezletet tartot­tak. Az értekezlet megnyitása előtt Czapik érsek megható szavakban emlékezett meg az Actio Catholics hétfőn elhunyt ügyve­zető elnökéről, Glattfelder Gyula érsek­püspökről és rámutatván beszédében arra,­­ hogy tevékenységével és munkásságával . NEMZETI UJSÁG ̇ 1943 szeptember 4. Szombat Gyártja: kőbányai POLGÁRI SERFŐZDE örökre beírta nevét a magyar Actio Catholica történetébe. Ezután Mihalovics Zsigmond orsz. igazgató előadásában a folyó ügyeket tárgyalták. A rendelet intézkedései A hadvi eltek és hadigondozottak meg­segítése tárgyában 4270—1943. M. E. szám alatt rendelet jelenik meg. A rendelet kö­telezővé teszi, hogy a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanáról szóló 1943:XV. törvénycikk alapján megszerzett ingatla­nokért és egyéb vagyontárgyakért befolyó ellenértéknek azt a részét, amely az át­engedésre kötelezettnek járó térítést meg­haladja, általában hadigondozásra, hadi­­gondozási intézmények létesítésére, fenn­tartására és fejlesztésére, a hadirokkan­­tak és más hadigondozottak gazdasági­­enállósításának előmozdítására kell fel­használni. Meghatározza ez a rendelet, hogy a felhasználás során különös gondot kell fordítani arra, hogy a most folyó há­­borúban vitézségi éremmel kitüntetettek­né, a hősi halált halt ilyen kitü­ntetettek­­nek azok az érdemes leszármazói, akik a törvény alapján felhasználásra kerülő ingatlanokból juttatásban nem részesül­tek, gazdasági önellátásuk érdekében tá­mogatást kapjanak. A most folyó háború­ban vitézségi éremmel kitüntetett földmi­­vesek és a hősi halált halt ilyen földmi­­vesek érdemes leszármazói a felhaszná­lásra kerülő ingatlanokból juttatott föl­dek gazdasági felszerelésének megszerzé­sében ugyancsak segítséget kapnak. A gaz­dasági önállósítás, kisipari vagy kisüzemi kiskereskedői felszerelések beszerzése méltányos kölcsönök nyújtásával törté­nik. A zsidó ingatlanokból előálló össze­geket a rendelet teljes egészükben a hadi­rokkantak és más hadigondozottak, illető­leg a hadviseltek támogatására fordítja. *»—■■■■ mmmmmmmmammmmmmmMmmmmm Házasodási kölcsönök folyósítása katonai szolgálatra bevonultak esetében Az Országos Szociális Felügyelőség kör­levelet küldött az illetékes hatóságokhoz a .­.házassági kölcsönök folyósításával kapcso­latban. Több esetben felmerült a kérdés, hogy a házasodási kölcsön kiadható-e a menyasszonynak, illetve a feleségnek, ha a vőlegényt éppen abban az időben hívják be katonai szolgálatra, amikor a kölcsön folyó­­­­sítása időszerű. A kérdés eldöntésénél irány­adó szempont, hogy katonai szolgálat miatt senki sem kerülhet az itthonmaradottaknál hátrányosabb helyzetbe. Az adott eset kö­rülményei határozzák meg azt, hogy a férj­nek katonai szolgálatra történt bevonulása ellenére a házasodási kölcsön fejében nyúj­tandó bútort és egyéb javakat célszerű-e kiadni a feleségnek, vagy a kiadást arra az időre kívánatos halasztani, amikor a férj visszatér. Előfordulhat, hogy a feleség ezt az időt a szülei háznál töltené és csupán a kölcsön fejében kiadott lakberendezés elhe­lyezhetősége érdekében kénytelen addig is lakást bérelni, ami felesleges anyagi megter­helést jelent. Arra kell törekedni továbbá hogy a kölcsönben részesülő házasulók a kölcsönről szóló kötelezvényt nyomban a pol­gári házasságkötés után aláírják. Ha ez el­háríthatatlan akadályba ütközik és a férj bevonul, az illetékes csapat hadigondozó tiszt útján kell gondoskodni a kötelezvény aláírásáról. Ez azonban a távházasságok ese­tén válhat csak szükségessé, mert egyébként a házasodási kölcsönkérelem feletti döntésnél a házasság megkötéséig meg kell történni, és nincs így akadálya annak, hogy a köte­ Ii szegedi fogadalmi templom kriptájában helyezték nyugovóra Glattfelder Gyulát A budapesti országos jellegű gyászszer­tartás után móri Glattfelder Gyula csa­ládi érsek-püspök földi porhüvelyét ma­­gába foglaló érckoporsót az Egyetemi­­Templomból Szegedre szállították, ahová csütörtökön az esti órákban érkezett. A Városház előtti Széchenyi-téren óriási tö­­­meg fogadta a város vezetőségével az élén­­ holtan visszatérő főpásztort. A Szé­­chenyi-téren dr. Pálffy József polgármes­ter mondott búcsúbeszédet, amelyben azt fejtegette, hogy Glattfelder érsek-püspök egész napi élete és minden megmozdu­lása és ténykedése jelmondatába jutott kifejezésre: „Justum amore!“ — szeretet­tel az igazat. A gyászbeszéd elhangzása után körmenetben kísérték a hívek belát­hatatlan Sokasága a Kárász-utcán, a Jó­­kai­ utcán, a Klebelsberg-téren keresztül a püspöki palota elé, ahol háromperces néma megállással azt akarták jelezni, hogy az érsek főpásztor újból hazaérke­zett. Utána újból megindult a menet a Fogadalmi székesegyházhoz, ahol díszes katafaikra helyezték az érsek főpásztor földi maradványait rejtő koporsót. Ez­után Henny Ferenc főesperes elmondta a Mindenszentek litániáját, majd ki­tették az Oltáriszentséget, mely után a kóruson felhangzott a szép, megható gyászének „Ments meg Uram . ..“ A templom ajtaja egész éjjel­ nyitva volt és nemcsak a pap­ság, hanem a hívek sokasága szentség­­imádást tartott. Pénteken délelőtt 11 órakor nemcsak a Fogadalmi székesegyház, hanem Szeged felveszünk napilap terjesztéséhez. Csak nagy gyakorlattal rendelke­zők írjanak, „Elsőrendű munkaerő“ jeligére a kiadóhivatalba. Semmi ok nincs a jövőben való kételkedésre — mondotta a belü­gyminiszter Újvidéken­­• •­­ • . ■ Újvidék, szeptember 3. Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter bácskai körútjának utolsó állo­mása Újvidék volt. Zomborból jövet elő­ször Dorostilón állott meg, ahol a ma­gyarországi németek szövetségének kép­viselője köszöntötte. Hangoztatta a szó­nok, hogy a délvidéki németség, mint ed­­dig, ma is kész minden áldozatot meg­hozni, amely a közös haza megerősödését, felemelkedését és jövőjét biztosítja. A belügyminiszter válaszában biztosította a németséget, hogy azokat a szerződéseket, amelyeket a magyarországi németség sorsa tekintetében kötöttek, betartják és mindenkivel betartatják. Kérte, hogy folytassák a testvéri együttműködés munkáját. A községházán a kormány­pártba tömörült magyarság és nemzetisé­gek képviselője üdvözölte f Keresztes-Fi­scher Ferencet, aki örömmel állapította meg, hogy ebben a járásban a különféle nemzetiségek megtalálták a testvéri együttműködés útját. Rámutatott arra, hogy a súrlódásokkal és a nehézségekkel szemben türelemmel kell lenni. A miniszter Bács községbe folytatta útját és itt megtekintette a ferencesek régi templomát, amelynek tornya­­ még az Árpádok korából származik. Újvidék előtt Hadikligeten és Hadikszáláson meglátogatta a bukovinai székelyek tele­pét. Újvidéken Nagy Miklós polgármester fogadta. A városházán a társadalmi egye­sületek kiküldöttei nevében Krámer Gyula felsőházi tag köszöntötte a mi­nisztert. Hangoztatta, hogy Újvidék ma­gyarságának gazdasági és szociális hely­zete nem felel meg annak az arányszám­nak, amelyet abszolút többsége, a lakos­ság 60 százalékát teszi — kifejez. Az újvidéki magyarok legnagyobb része nincstelen napszámos és ipari munkás, legjobb esetben törpebirtokos, tehát mindenképpen rászorul a gazdasági meg­erősítésre. Keresztes-Fischer Ferenc rámutatott arra, a kormány szilárd szándéka, hogy a közrendet zavaró eseményeket kiküszö­böljék és ilyenek elő ne fordulhassanak. Az itt élő magyarság a közelmúltban so­kat­ szenvedett, mert nem tudta gazda­sági egzisztenciáját és­­nemzeti életét megalapozni. Ezt a megalapozást elősegí­teni természetes kötelességünk és ebben az irányban meg is teszünk mindent. Hangsúlyozta, semmi ok sincs a jövőben való kételkedésre, a bizalmatlanságra, mert végsőkig álljuk azt az elhatározá­sunkat, hogy ezt az ezeréves történelmi jogon minket megillető területet a jövő­ben is megtartjuk. Ennek egyik biztosí­téka, ha egységet tudunk biztosítani, bé­kés együttélést, fogunk teremteni. A belügyminiszter látogatást tett a gö­rögkeleti püspöki palotában Csirity Ire­­nes püspöknél, majd háromnapos bácskai körútja befejezésével csütörtökön vissza­tért a fővárosba. Dánia a világháború előtt A világháború eseményei során a na­pokban a legkisebb állam, Dánia került az érdeklődés középpontjába. Dánia a legkisebb európai országok közé tartozik. Területe 42.931 km 2, tehát kisebb, mint a mai Magyarország negyedrésze. Az or­szág területéből 23.793 km­ Jütland fél­szigetére esik, a többi pedig szigetekre, amelyek közül a legnagyobbak Seeland 7017 km 2 és Fünen 2976 km 2 területtel. Az egész ország síkság, a legmagasabb kiemelkedés nem éri­ el a 200 métert. Egyetlen nagyobb folyója a 160 km hosz­­szú Guden-Aa. Lakosainak száma 3.883.000, a népsűrű­ség km 2-kint 89 (Magyarországon 85). Vallás szerint a lakosság 99.9%-a evan­gélikus, 0.7°/o-a református, 0.7°/o-a kato­likus, 0.2%-a izraelita és O.SVo egyéb vallású. A lakosság legsűrűbb Leeland szigetén, amelynek keleti partján fekszik a 890.000 lakosú főváros, Kopenhága. Legkisebb a népsűrűség Zitland kevéssé termékeny nyugati partsávján. A lakosságnak 38%-a él a városokban, amelyek között — a fővárost ki­véve, ahol az ország egész népességének 23­/a-a la­kik — egynek a lélekszáma sem haladja meg a 100.000 főt. A tíz legnagyobb vá­ros Anarhus 99.900, Odense 87.500, Aal­borg 55.700, Esbjaerg 33.200, Randers 32.900, Horsens 301400, Holding 25.300, Vejle 25.200, Fredericia 21.900, Roskilde 21.700 lakossal. Dániának mezőgazdasága és állatte­nyésztése igen magas fokon áll, azonban ez nem akadálya a nagyon magas ipari fejlettségi foknak. A lakosságnak ugyanis ebben a legmagasabbrendű mezőgazda-­ sági államban csak alig egyharmada

Next