Nemzeti Ujság, 1943. október (25. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-10 / 229. szám

A HERCEGPRÍMÁS VASÁRNAP MÁRIAREMETÉN MOND SZENTMISÉT A máriaremetei kegytemplomban októ­ber 10-én, vasárnap délelőtt 10 órakor (Serédi Jusztinián bibornok, Magyaror­szág) hercegprímása ünnepi szentmisét pontifikál és Evangéliumkor P. Badalik Bertalan szentdomonkosrendi tartomány­­főnök szentbeszédet mond. A főpapi szentmise után könyörgő körmenet lesz, az igazságos békéért. JÖVŐ VASÁRNAP MINDEN KATOLIKUS TEMPLOMBAN A KATOLIKUS DIÁKOTTHONOK JAVÁRA GYŰJTENEK­­ Serédi Jusztinián bíbornok, Magyar­­ország hercegprímásának az élén a püs­pök kar tagjai elrendelték, hogy október 17-én, jövő vasárnap minden katolikus templomban és kápolnában a katolikus diákotthonok javára gyűjtsenek. Az Actio Catholica Országos Elnöksége ezúton is felkéri a Főtisztelendő papságot, hogy ok­tóber 17-én, vasárnap szentbeszédeikben emlékezzenek meg a Katolikus Diákott­hon Mozgalomról, a magyar katolikus tár­sadalmat pedig kéri, hogy adományaival „ járuljon hozzá a magyar ifjúságért indí­tott mozgalom sikeréhez. Gyökéri­un­kásai számára október 17-én rendez tanulmányi napot a Kaloimus Leá­nyok Országos szövetsége a budai Szent Margit Intézetben (XI., Szent Imre herceg-út 5—7). A közös szentmise nyolc órakor kezdő­dik. Utána Stadler Frieda igazgatónő ismer­teti XII. Pius pápa karácsonyi szózatát, dr. Vajda József „A személyiség méltósága és jogai“-ról beszél, majd dr. Boér Miklós „A keresztény állam“ címen ad elő. A vezetőség szeretettel hívja és várja a pesti és pest­­környéki csoportok minden gyökérmunkását erre az értékes tanulmányi napra. Október 15-én, pénteken:­­Nagy Szent Terézia ünnepe a karmelitáknál (XIli., Huca­­utca 12.). Reggel 6 órakor ünnepélyes szent­sé­ges mise: p. Pálvölgyi ignnác karmelita tartományi önök. Kis misék: 146, 7, 8, 9, 11.- 30 órakor ünnepi nagymise szentbeszéddel: P. Borbély István jezsuita tartományfőnök. Ereklyetisztelet. Délután­­/2®. Rózsafüzér­­ájtatosság. 6-kor szentbeszéd: Schusztur An­tal plébános; utána főpapi litánia: Folka János prelátus, vezéresperes. A Magna Ilungarerum Domina (vulgo: Heinum Marienum) plébánia templom októ­ber 10-én, vasárnap tartja védőszentjének ünnepét, búcsúját. Tíz órakor a szentbeszédet Czinder Géza a­ lelkész Váll órakor az ün­nepi főpapi szentmisét dr. Pataky Arnold pápai prelátus, egyetemi tanár celebrálja Utána Credo-gyűlés a kultúrteremben. A Középponti Katolikus Kör ezúton érte­síti tagjait, hogy a klubhelyiségek megnyitása technikai akadályok miatt csak október vé­gén lesz, amiről is annak idején majd a Kör minden tagjának ad értesítést a titkárság. Engeszteld zarándoklat Máriamakkra. A főváros közelében fekvő máriamakki búcsú­­járóhelyre a Credo központ október 10-én, vasárnap engesztelő zarándoklatot rendez. Részletes felvilágosítást a Credo központ­nál. Egyházi & világi stórusművek kaphatók Cantate. Budapest VI., Vörösmarty­ u. 75 Egyházi kinevezések. Serédi Jusztinián bí­boros, Magyarország hercegprímása dr. Di3­­nits József tanítóképző intézeti hittanéit a KALÁSz főegyházmegyei lelk­i igazgatójává nevezte ki. — Endrédy Vendel zirci apát Dombi Márk halálával megüresedett zirci alperjeli állásba dr. Várkonyi Fidél hittudo­mányi főiskolai tanárt nevezte ki. Érseki elismerés: Benkoczy Emil, az egri érseki tanítóképző intézet tanára, c. igazgató, •Az Eger című napilap volt szerkesztője nyu­galomba vonult Ebből az alkalomból Czapik Gyula egri érsek meleghangú levelet intézett a nyugalomba vonuló, érdemekben gazdag tanítóképző intézeti igazga­tóhoz. Személyi változások az esztergomi főegy­házmegyében. A biboori főpásztor Ritter István csuzi plébánost Bajcsra, dr. Stass Fri­gyest, az érseki gimnázium­­ tanárát Nagy­sápra nevezte ki plébánossá. Plebánoshelyet­­tesek lettek: Dr. Donét Ferenc Csuzon, Tóth Béla Ipolyföldámesen, Olgyay Vince Kis­orosziban, Horony András Érsekléleken, Dombi Ferenc örsujfalun, Perényi István Szigeteken lett lelkész, Tóth Alajos pedig Barira nyert kisegítő plébánoshelyettesi ki­nevezést. Szép Zoltán Budaörsre, Bozó Gyu­lát Budapest-felsővizi városba, Nagy Miklóst Budapest-Krisztinavárosba, Venczel An­élt­et Örökimádás templomba, Mohácsy Gyulát Budapest-Magdolnavárosba, Czigány Imrét Érsekújvárra, Sághy Ferencet Ipolya-Békre, Kőrös Józsefet Ipolyságra, Melisek Jánost Nagyölvedre, Gábris Jánost Piszkére, Denis Endrét Verebélyre, Juh­ász Antalt Zselizre nevezte ki káplánnak a bíboros főpásztor. Berkesi Mátyást, az örökimádás templom eddigi káplánja a Bpest-Bleyer Jakab német gimnáziumba küldetett hét tanárnak. Kegyúri plébániák betöltése a székesfehér­vári egyházmegyében. Shvoy Lajos székes­­fehérvári püspök József főherceg kegyúri be­mutatása alapján Angel­­ Márton sziget­­ujfalui adminisztrátornak a pilisborosisnő­, ugyancsak kegyúri bemutatás alapján Lantos István alapi plébánosnak a vajtai plébánia javadalmát adományozta. A rákosligeti Credo Férfiegyesület október 10-én délelőtt 10 órakor szén mise keretében tartja az egyesület zászlójának ünnepélyes felszentelését. A szentelést és az új tagok avatását P. Bole Kornél O. P­, a Credo or­szágos igazgatója végzi. SZÍNHÁZ-MŰVÉSZET­I edz Őszi társát A Műcsarnok egész októberben a Képzőművészeti Társulat Oszi Tárlatáé: tizenöt teremben 465 művészeti alkotás sorakozik fel, ezúttal igen gyakorlati mó­don csoportosított rendezésben: külön az arcképfestők, az akvarell- és pasztellfes­­tők, a grafikusok, azonkívül Scerán Lajos, Demján Árpád, Spányik Kornél emlék­kiállításai, Raáb Ervin gyűjteményes ki­állítása és a fiatal magyar szobrászmű­vészet alkotásai. Az első és második terem teljesen a Magyar Arcképfestok Társaságáé. Azon­nal a bejáratnál Győrffy István fiatal fi­nom lanyarca ragadja meg a param­ást, m­elette mindjárt Merész Gyula egyik legjobb portréja, Gerhart Kauptmanné, a parázdált arcú, sziklafejű germán arc­mása, amelyben van valami szinte szob­­rászi plasztikusság. Merész Gyula többi képei közül feltűnt még „A védik Félteke és „Voinovich Gézá“-ja, utóbbi arcmáson ott van a szellem emberének minden finomsága, valóban kitűnő alkotás. Sár­kány Gyula ebben a teremben is, de kü­lönösen a másodikban olyan olaszos stí­lusban festett arcképek egész sorát adja, mint amilyenek a „Nevető férfi", „Női arckép", „Barettes férfi", „Udvari bo­lond" arcképvázlatok. Legfeltűnőbb s ta­lán legéletteljesebb képe gróf Esterházy Móric­a; a szögletes, okos vonásokból ösz­­szerótt barna fő, a szemek nyugodt és éber pillantása, a tartás önuralma szinte élnek és kilépnek a keretből. Feltűnő még Burján László Szinyei Merse Jenő­je, ami a katalógus szerint a pannonhalmi főapátság tulajdonában van s a díszma­­gyaros férfiben is biztos vonásokkal emeli ki a modern politikust. Kövesdy Gézát mind a két teremben lévő képei szerint, a dús, szinte érzékien ható asszonyi virulás érdekli, érett, gyö­nyörű asszonyai előkelő ruhákban, va­lami természetesen adott környezetbe be­állítva lépnek elénk: uszoda­i tamásán, vagy őszi erdő szélén könnyű a prémkabát­ban, vagy más módon, sokan megnézik még Pap Domokos „Tavasz“-át, ezt a le­egyszerűsített Klimt-re emlékeztető sti­lizált portrét, Istókovits Kálmán a m­aga roppant erejével, saját látásával mai arcképfestőink között is úttörő a valóság irányában, s ugyanakkor érettségével, realizmusával és befejezettségével a né­metalföldiek legnagyobb századainak leg­nagyobb festőire emlékeztet: a „Karászi biró“-t kocsmaszoba sarkában mutatja meg bor mellett, háta mögött a kislak­ban használatlan tintásüveggel, a „Kis­béri pékné“-t munka közben; de tud — ugyancsak temperával; ma az ő legsajá­­tabb eszközeinek egyikével — pompázó dámát is élően és villogóan felidézni („W. W. arcképe“). A harmadik, hatodik és tizenötödik te­rem a magyar akvarell és pasztellfestők egyesületéé. Érdemes volt őket külön s nagyjából egy-egy festő­ képeit együtt csoportosítani. Diósy Antal a legfino­mabb, legfranciásabb akvarellistáink egyike: a nagyváros levegőjének sajátos tónusait szereti festeni lilába olvadó színskálákkal. Hende Vince szintén fő­képp a nagyvárost; van egy képe, a „Budapesti határ“: a ködös estében fel­gyűlő nagyvárosi fények tűzpontjai szinte foszforeszkálva világítanak az alkonyat még világos páráin át, — akvarellel adni ezt, egyike a vízfestés­ legnagyobb bra­vúrjainak. Edvi Illés Aladár és Paris Erzsi képeit jegyzi még meg az ember a teremben, Gulyás Sándor zsánerképeit. Ám valamennyi akvarellistánk fölé har­sogó, barbár erővel ugrik Istókovits Kál­mán Dunai képeivel. A színek, a víz és a levegő a napfénytől tündöklően , telítve égnek képein, színei olyan élesek, mintha temperát vinne a rajzlapra, s ott van rajtuk az alkotás forró heve: ezek a ké­pek nem ap jó vízfestékpontok gondos egymás mellé pepecseléséből eredtek, aggódóan összeszerkesztve, hanem mind­egyik úgyszólván pillanatok alatt, m''­°'z és bravúros ecsetvonásokkal. Néha egyetlen széles ecsetvonást fest fel és old meg egy egész eget, vagy egy titokzato­san tükröző vízfelületet. Raáb Ervin kü­lön termet kapott 29 képének, de meg is érdemli, mert külön út és külön stílus. Éles kontúru, szinte kirajzolt szélű fol­tokkal dolgozik, franciás könnyedséggel és finomsággal, egy kalandos és sokszálú művészi élményvilágot oldva fel halvány és párás színskáláiban. Kilátást a Gellért­hegyről, bakonybéli utcát, svájci határt, a cefalui dómot, luganói reggelt, fia arc-­­ mását, a Rózsadombot novemberben és igy tovább. Két terem van tele Spányik Kornál emlékkiállításával. 1880 tól 1929-ig állí­tott ki a Műcsarnokban, teljes­­ félszáza­don át; az Idán halt meg 85 éves korá­ban, emlékkiállításának ez adja meg az aktualitást. Szerette­­a pompázó beállí­tottságú, sokszor erősen stilizált oltárké­peket, a századforduló divatja szerinti novellisztikus hangulatú interieuröket , a maga korában merésznek ható akto­kat. Képein dús bíborszínekben tartott előkelő szobák világítanak, sok műtárgy­­gyal telezsúfolva, érett, gazdag asszonyi téstek szinte megtapintható és a képből kidomborodó idomokkal. Ugyancsak kü­lön termet, a hatodikat, kapta Dómján Árpád emlékkiállítása. Dómján fiatal festő volt, váratlanul halt meg 1939-ben, alig harminc éves korában. Mindent fes­tett; élményvilágának meglepő sokolda­lúsága tulajdonképpen csak most, az emlékkiállításán tárul fel: festett arcké­pet, aktot, tájat, illusztrált, rajzolt. Két párisi éve alatt számottevő sikerei vol­tak a Szalon tárlatán. Éppen élményvilá­gának gazdagsága az, ami arra mutat, hogy hatalmas művészi energia s egy ki­bontakozóban lévő festői egyéniség távo­zott el halálával a magyar festőművészet életéből. A nagy kerek terem egészen a fiatal magyar szobrásznemzedék munkásságát mutatja, s Budapest székesfőváros gyűj­teménye. Budapest kommunális művészet­­politikájának alig lehetne jobb dicsérete, mint ez a kiállítás; modernebb, szebb és arányosabb gyűjteményt fiatal szobrász­­művészeink munkáiból nehezen lehetne összehozni. De az is igaz, hogy a magyar képzőművészetnek ma éppen a fiatal szobrászművészeink munkássága a leg­gazdagabb, a legérettebb, legmodernebb s egyben legklasszikusabb mezőnye. A kiállítás művészeit és darabjait szinte külön-külön és egyenként fel kellene so­rolni, fel kellene emelni. De csak éppen megemlítve néhányat: ott van Servatius Jenő kis méreteiben is démoni erejű „Fa­­hordó"-ja, Metky Ödön páratlanul finom, szinte hamvas „Bűnbánó Magdolna“-ja, Győry Dezsőnek a magyar római iskola legjava alkotásai közé emelkedő körtefa ■ „Szent Ferenc“-e, Lőte Éva indiai leve­gőt árasztó „Anáchita Szűz"-e, Borbereki Kovács Zoltán erőteljes férfifeje, Szabó Iván terrakotta "Madonnája, ,Wilt Tibor remek, szelemes, finom bronz önarc­mása, Dabóczy Mihály nyerserejű halász­­fiúja, Boda Gábor nagyszerű cigányasz­­szonya; — kicsit te­átrálisak talán Buzi Barna aluminium Szent Istvánja, Borsodi Bindász Dezső „Hontalanok“ cimü gipsze* Jankó János „Asszony“-a s nagyon szép G. Fekete Béla bronzbaöntésre szánt ..Ta­' vasz" cimü gipsze: fiatal, karcsú lány, teje olyan sugárzó bállal, hogy szinte fel­libben talapzatáról. Kovács Mária korsói vivő­nője egyik legszebb diadala a bronz­zal dolgozó magyar szobrászművészet­nek: modernségében és plasztikus voltá­ban a szobrászművészet legérettebb s a legklasszikusabb koraira emlékeztet. Az idén 61 éves korában elhunyt Be­­rán Lajos emlékkiállítása van az ötödik teremben. Berán szobrász volt és érem­­művész, több mint ezer érmet tervezett, közöttük a magyar pénzérmeket és ka­tonai emlékérmeket. A kiállítás egyfor­mán megmutatja a szobrászt s a nagy­­tudású éremtervezőt. Hat további terem a Magyar Grafikus Művészek Egyesületének kiállítását tar­talmazza — az őszi Tárlat keretében kü­lön kiállítások sora ez, úgyhogy érdemes lesz dús anyagukról s kitűnő és szorgal­mas művészeikről külön emlékezni meg J UJAS ANTAL ] A __ _J­l _____ JL IL_ Szombaton, október 16-án este fél 7 órakor Andrássy Szinfifiz először: Josephine Hermann Bahr vígjátéka. Fordította: Vaszary János.­­ Főszereplők: MURÁT­ LILI, TÚRÁS IDA, VASZARY PIROSKA, CSORTOS GYULA, BILICSI TIVADAR, DELLY FERENC, SOMOGYVÁRY RUDOLF Díszleteket tervezte: Fülöp Zoltán. Jelmezeket tervezte: Márk Tivadar. Nyilvános főpróba pénteken, október 15-én este fél 7 órakor. NEMZETI ÚJSÁG 15 1943 október 10. Vasárnap edz ésleho Pathol­ia 114 száma filmkritikája Kettesben. Szórakoztató magyar vígjá­ték, minden különösebb erkölcsi kilengés nélkül. / A Rejtély. Erkölcsileg közömbös, szürke témájú, német bűnügyi filmtörténet. Páris románc. Sivár erkölcsi felfogású német társadalmi dráma.­­ "Kassa város küldöttsége. Jóerczig Rémiénél Kassa város törvényhatósági bizottsága Herczeg Ferencet díszpolgárává válasz­totta. A díszpolgári oklevelet a törvény­­hatósági bizottság­ képviseletében dr. Pohl Sándor polgármester vezetésével dr. Pajor Miklós országgyűlési képviselőből és Tárkányi Béla ipartestületi elnökből álló küldöttség adta át Budapesten Her­­czeg Ferencnek. Dr. Pohl Sándor polgár­­mester beszéde után Herczeg Ferenc­ vá­laszolt és megköszönte a kitüntetést. Jóri­ári­eh Q George 50 éves Október 9-én ünnepli 50. születésnapját Heinrich George, az európaszerte ismert szín­padi- és filmművész. A német birodalom északkeleti részéből, Pomerániából indult el pályafutása, de a vidéki színészkedés nem­sokára elszólí­tatta szülőföldje tájairól és Frankfurt majd Drezda lettek színészi pálya­futásának további jelentős állomásai. Még jóval az első világháború előtt felkerült a birodalmi fővárosba, ahol ma is él és dolgo­zik. A Schiller-színház Intendánsa lett és a német filmgyártásban is vezető helyre ke­rült, amikor a Tobis reábizta egyik p­ár­ási csoportjának önálló vezetését Nálunk Ma­gyarországon sokan ismerik és szeretik Georget. Többizben járt Budapesten és évek óta a magyar-német kulturális együttműkö­dés egyik lelkes harcora. George — mint em­­lékezetest — a Nemzeti Színházba­n Schüler „Ármány és szerelem“ c. darabtól is ren­dezte. Tavaly a Vígszínházban szerepelt­­ a Schiller-Theater társulatával a Geren­d Hauntmann-ünnepségek alkalmival. A ber­lini Német Magyar Társaság felolvasó ülé­­sein ismételten tolmácsolta magyar körök műveit és egy alkalommal Liszt Ferenc magyar vonatkozású leveleiből is felolvasott •MsMmmMwMmmmmiwMMM Kétezeréves problémát tisztáz CSEFKÓ JÓZSEF érteliális StipsiS c. most megjelent munkájában. Pestszenterzsébet, Mikszáth­ utca 31. «a»wv%/wwwwvWWVXWVWVXWtt Harmónia BERLINI FILHARMÓNIKUSOK hangverseny okt. A HELYETT HÉTFŐN, Ott 11-ÉN lesz. V. Z. LINZ MÁRTA hegedűestje okt. 13. V. 7. Műsor: BEETHOVEN* KREUTZER SZONÁTA, HANDEL-, FRANCK-, S­ANMARTINI-, LISZT-, LINZ-MÜVEK. I. MÚZEUMI MATINÉ okt. 17. KRESZ KAMARAEGYÜTTES BATHT­­RASILIDES. ♦ SZÉKESFŐVÁROSI ZENEKAR 24 HANGVERSENYe vasárnap délután a Vigadó­ban. BÉRLETEK VÁLTHATOK 48—, 72.—, DU.— pengős árban 8 részletben. Prospektus. KAR­MESTEREK: Bárdos, Dzazler, Fajoni, Ferencsik, Fricsay, Kiss, Konwitschny, Laskó, Lukács, Paul, Rajter, Swarowszky, Unger, Csilléry. SZÓLISTÁK: Ar­da, Dániel, Szegedi, Takács, Ticharich. ifj. Váczi, Wehner, Cserfalvi, Garai, Lengyel Mi­ rtzy, Országh, Szervánszky, Tátra­y, Végh, Barilides, László, Littasy, Miklóssy, Rösier, Szabó, Molnár, Banda, Brunovszky, ÉLŐ LEMEZEK. MA FEL 3. M. Müv. Háza monstre műsora d­r. 1 ÓRÁS műsor, 28 SZÓLISTÁVAL, 1 ZENEKAR­RAL. Jegyek egész nap színház pénztáránál. • KONCERT ZONGORABÉRLET BEETHOVEN szonáták. I. est okt vonontivyes Wl&^sStfl 3. bér] hang«. A múlt szezonban a legnagyobb sikert elért vonós­négyes 3 bérleti estje. okt. 18. dec 3. febr. 7. Közr.: DOHNANYI, Branca MUSULIN. Olcsó bérletek. DÁNIEL zongoraest 19-én a FILHARMÓNIAI zenekarral, vkis Dolmányt­­éfisar: Bjd&k­l­­SE&-Italr Brahaas

Next