Nemzeti Ujság, 1943. október (25. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-10 / 229. szám
A HERCEGPRÍMÁS VASÁRNAP MÁRIAREMETÉN MOND SZENTMISÉT A máriaremetei kegytemplomban október 10-én, vasárnap délelőtt 10 órakor (Serédi Jusztinián bibornok, Magyarország) hercegprímása ünnepi szentmisét pontifikál és Evangéliumkor P. Badalik Bertalan szentdomonkosrendi tartományfőnök szentbeszédet mond. A főpapi szentmise után könyörgő körmenet lesz, az igazságos békéért. JÖVŐ VASÁRNAP MINDEN KATOLIKUS TEMPLOMBAN A KATOLIKUS DIÁKOTTHONOK JAVÁRA GYŰJTENEK Serédi Jusztinián bíbornok, Magyarország hercegprímásának az élén a püspök kar tagjai elrendelték, hogy október 17-én, jövő vasárnap minden katolikus templomban és kápolnában a katolikus diákotthonok javára gyűjtsenek. Az Actio Catholica Országos Elnöksége ezúton is felkéri a Főtisztelendő papságot, hogy október 17-én, vasárnap szentbeszédeikben emlékezzenek meg a Katolikus Diákotthon Mozgalomról, a magyar katolikus társadalmat pedig kéri, hogy adományaival „ járuljon hozzá a magyar ifjúságért indított mozgalom sikeréhez. Gyökériunkásai számára október 17-én rendez tanulmányi napot a Kaloimus Leányok Országos szövetsége a budai Szent Margit Intézetben (XI., Szent Imre herceg-út 5—7). A közös szentmise nyolc órakor kezdődik. Utána Stadler Frieda igazgatónő ismerteti XII. Pius pápa karácsonyi szózatát, dr. Vajda József „A személyiség méltósága és jogai“-ról beszél, majd dr. Boér Miklós „A keresztény állam“ címen ad elő. A vezetőség szeretettel hívja és várja a pesti és pestkörnyéki csoportok minden gyökérmunkását erre az értékes tanulmányi napra. Október 15-én, pénteken:Nagy Szent Terézia ünnepe a karmelitáknál (XIli., Hucautca 12.). Reggel 6 órakor ünnepélyes szentséges mise: p. Pálvölgyi ignnác karmelita tartományi önök. Kis misék: 146, 7, 8, 9, 11.- 30 órakor ünnepi nagymise szentbeszéddel: P. Borbély István jezsuita tartományfőnök. Ereklyetisztelet. Délután/2®. Rózsafüzérájtatosság. 6-kor szentbeszéd: Schusztur Antal plébános; utána főpapi litánia: Folka János prelátus, vezéresperes. A Magna Ilungarerum Domina (vulgo: Heinum Marienum) plébánia templom október 10-én, vasárnap tartja védőszentjének ünnepét, búcsúját. Tíz órakor a szentbeszédet Czinder Géza a lelkész Váll órakor az ünnepi főpapi szentmisét dr. Pataky Arnold pápai prelátus, egyetemi tanár celebrálja Utána Credo-gyűlés a kultúrteremben. A Középponti Katolikus Kör ezúton értesíti tagjait, hogy a klubhelyiségek megnyitása technikai akadályok miatt csak október végén lesz, amiről is annak idején majd a Kör minden tagjának ad értesítést a titkárság. Engeszteld zarándoklat Máriamakkra. A főváros közelében fekvő máriamakki búcsújáróhelyre a Credo központ október 10-én, vasárnap engesztelő zarándoklatot rendez. Részletes felvilágosítást a Credo központnál. Egyházi & világi stórusművek kaphatók Cantate. Budapest VI., Vörösmarty u. 75 Egyházi kinevezések. Serédi Jusztinián bíboros, Magyarország hercegprímása dr. Di3nits József tanítóképző intézeti hittanéit a KALÁSz főegyházmegyei lelki igazgatójává nevezte ki. — Endrédy Vendel zirci apát Dombi Márk halálával megüresedett zirci alperjeli állásba dr. Várkonyi Fidél hittudományi főiskolai tanárt nevezte ki. Érseki elismerés: Benkoczy Emil, az egri érseki tanítóképző intézet tanára, c. igazgató, •Az Eger című napilap volt szerkesztője nyugalomba vonult Ebből az alkalomból Czapik Gyula egri érsek meleghangú levelet intézett a nyugalomba vonuló, érdemekben gazdag tanítóképző intézeti igazgatóhoz. Személyi változások az esztergomi főegyházmegyében. A biboori főpásztor Ritter István csuzi plébánost Bajcsra, dr. Stass Frigyest, az érseki gimnázium tanárát Nagysápra nevezte ki plébánossá. Plebánoshelyettesek lettek: Dr. Donét Ferenc Csuzon, Tóth Béla Ipolyföldámesen, Olgyay Vince Kisorosziban, Horony András Érsekléleken, Dombi Ferenc örsujfalun, Perényi István Szigeteken lett lelkész, Tóth Alajos pedig Barira nyert kisegítő plébánoshelyettesi kinevezést. Szép Zoltán Budaörsre, Bozó Gyulát Budapest-felsővizi városba, Nagy Miklóst Budapest-Krisztinavárosba, Venczel Anéltet Örökimádás templomba, Mohácsy Gyulát Budapest-Magdolnavárosba, Czigány Imrét Érsekújvárra, Sághy Ferencet Ipolya-Békre, Kőrös Józsefet Ipolyságra, Melisek Jánost Nagyölvedre, Gábris Jánost Piszkére, Denis Endrét Verebélyre, Juhász Antalt Zselizre nevezte ki káplánnak a bíboros főpásztor. Berkesi Mátyást, az örökimádás templom eddigi káplánja a Bpest-Bleyer Jakab német gimnáziumba küldetett hét tanárnak. Kegyúri plébániák betöltése a székesfehérvári egyházmegyében. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök József főherceg kegyúri bemutatása alapján Angel Márton szigetujfalui adminisztrátornak a pilisborosisnő, ugyancsak kegyúri bemutatás alapján Lantos István alapi plébánosnak a vajtai plébánia javadalmát adományozta. A rákosligeti Credo Férfiegyesület október 10-én délelőtt 10 órakor szén mise keretében tartja az egyesület zászlójának ünnepélyes felszentelését. A szentelést és az új tagok avatását P. Bole Kornél O. P, a Credo országos igazgatója végzi. SZÍNHÁZ-MŰVÉSZETI edz Őszi társát A Műcsarnok egész októberben a Képzőművészeti Társulat Oszi Tárlatáé: tizenöt teremben 465 művészeti alkotás sorakozik fel, ezúttal igen gyakorlati módon csoportosított rendezésben: külön az arcképfestők, az akvarell- és pasztellfestők, a grafikusok, azonkívül Scerán Lajos, Demján Árpád, Spányik Kornél emlékkiállításai, Raáb Ervin gyűjteményes kiállítása és a fiatal magyar szobrászművészet alkotásai. Az első és második terem teljesen a Magyar Arcképfestok Társaságáé. Azonnal a bejáratnál Győrffy István fiatal finom lanyarca ragadja meg a paramást, melette mindjárt Merész Gyula egyik legjobb portréja, Gerhart Kauptmanné, a parázdált arcú, sziklafejű germán arcmása, amelyben van valami szinte szobrászi plasztikusság. Merész Gyula többi képei közül feltűnt még „A védik Félteke és „Voinovich Gézá“-ja, utóbbi arcmáson ott van a szellem emberének minden finomsága, valóban kitűnő alkotás. Sárkány Gyula ebben a teremben is, de különösen a másodikban olyan olaszos stílusban festett arcképek egész sorát adja, mint amilyenek a „Nevető férfi", „Női arckép", „Barettes férfi", „Udvari bolond" arcképvázlatok. Legfeltűnőbb s talán legéletteljesebb képe gróf Esterházy Mórica; a szögletes, okos vonásokból öszszerótt barna fő, a szemek nyugodt és éber pillantása, a tartás önuralma szinte élnek és kilépnek a keretből. Feltűnő még Burján László Szinyei Merse Jenője, ami a katalógus szerint a pannonhalmi főapátság tulajdonában van s a díszmagyaros férfiben is biztos vonásokkal emeli ki a modern politikust. Kövesdy Gézát mind a két teremben lévő képei szerint, a dús, szinte érzékien ható asszonyi virulás érdekli, érett, gyönyörű asszonyai előkelő ruhákban, valami természetesen adott környezetbe beállítva lépnek elénk: uszodai tamásán, vagy őszi erdő szélén könnyű a prémkabátban, vagy más módon, sokan megnézik még Pap Domokos „Tavasz“-át, ezt a leegyszerűsített Klimt-re emlékeztető stilizált portrét, Istókovits Kálmán a maga roppant erejével, saját látásával mai arcképfestőink között is úttörő a valóság irányában, s ugyanakkor érettségével, realizmusával és befejezettségével a németalföldiek legnagyobb századainak legnagyobb festőire emlékeztet: a „Karászi biró“-t kocsmaszoba sarkában mutatja meg bor mellett, háta mögött a kislakban használatlan tintásüveggel, a „Kisbéri pékné“-t munka közben; de tud — ugyancsak temperával; ma az ő legsajátabb eszközeinek egyikével — pompázó dámát is élően és villogóan felidézni („W. W. arcképe“). A harmadik, hatodik és tizenötödik terem a magyar akvarell és pasztellfestők egyesületéé. Érdemes volt őket külön s nagyjából egy-egy festő képeit együtt csoportosítani. Diósy Antal a legfinomabb, legfranciásabb akvarellistáink egyike: a nagyváros levegőjének sajátos tónusait szereti festeni lilába olvadó színskálákkal. Hende Vince szintén főképp a nagyvárost; van egy képe, a „Budapesti határ“: a ködös estében felgyűlő nagyvárosi fények tűzpontjai szinte foszforeszkálva világítanak az alkonyat még világos páráin át, — akvarellel adni ezt, egyike a vízfestés legnagyobb bravúrjainak. Edvi Illés Aladár és Paris Erzsi képeit jegyzi még meg az ember a teremben, Gulyás Sándor zsánerképeit. Ám valamennyi akvarellistánk fölé harsogó, barbár erővel ugrik Istókovits Kálmán Dunai képeivel. A színek, a víz és a levegő a napfénytől tündöklően , telítve égnek képein, színei olyan élesek, mintha temperát vinne a rajzlapra, s ott van rajtuk az alkotás forró heve: ezek a képek nem ap jó vízfestékpontok gondos egymás mellé pepecseléséből eredtek, aggódóan összeszerkesztve, hanem mindegyik úgyszólván pillanatok alatt, m''°'z és bravúros ecsetvonásokkal. Néha egyetlen széles ecsetvonást fest fel és old meg egy egész eget, vagy egy titokzatosan tükröző vízfelületet. Raáb Ervin külön termet kapott 29 képének, de meg is érdemli, mert külön út és külön stílus. Éles kontúru, szinte kirajzolt szélű foltokkal dolgozik, franciás könnyedséggel és finomsággal, egy kalandos és sokszálú művészi élményvilágot oldva fel halvány és párás színskáláiban. Kilátást a Gellérthegyről, bakonybéli utcát, svájci határt, a cefalui dómot, luganói reggelt, fia arc- mását, a Rózsadombot novemberben és igy tovább. Két terem van tele Spányik Kornál emlékkiállításával. 1880 tól 1929-ig állított ki a Műcsarnokban, teljes félszázadon át; az Idán halt meg 85 éves korában, emlékkiállításának ez adja meg az aktualitást. Szerettea pompázó beállítottságú, sokszor erősen stilizált oltárképeket, a századforduló divatja szerinti novellisztikus hangulatú interieuröket , a maga korában merésznek ható aktokat. Képein dús bíborszínekben tartott előkelő szobák világítanak, sok műtárgygyal telezsúfolva, érett, gazdag asszonyi téstek szinte megtapintható és a képből kidomborodó idomokkal. Ugyancsak külön termet, a hatodikat, kapta Dómján Árpád emlékkiállítása. Dómján fiatal festő volt, váratlanul halt meg 1939-ben, alig harminc éves korában. Mindent festett; élményvilágának meglepő sokoldalúsága tulajdonképpen csak most, az emlékkiállításán tárul fel: festett arcképet, aktot, tájat, illusztrált, rajzolt. Két párisi éve alatt számottevő sikerei voltak a Szalon tárlatán. Éppen élményvilágának gazdagsága az, ami arra mutat, hogy hatalmas művészi energia s egy kibontakozóban lévő festői egyéniség távozott el halálával a magyar festőművészet életéből. A nagy kerek terem egészen a fiatal magyar szobrásznemzedék munkásságát mutatja, s Budapest székesfőváros gyűjteménye. Budapest kommunális művészetpolitikájának alig lehetne jobb dicsérete, mint ez a kiállítás; modernebb, szebb és arányosabb gyűjteményt fiatal szobrászművészeink munkáiból nehezen lehetne összehozni. De az is igaz, hogy a magyar képzőművészetnek ma éppen a fiatal szobrászművészeink munkássága a leggazdagabb, a legérettebb, legmodernebb s egyben legklasszikusabb mezőnye. A kiállítás művészeit és darabjait szinte külön-külön és egyenként fel kellene sorolni, fel kellene emelni. De csak éppen megemlítve néhányat: ott van Servatius Jenő kis méreteiben is démoni erejű „Fahordó"-ja, Metky Ödön páratlanul finom, szinte hamvas „Bűnbánó Magdolna“-ja, Győry Dezsőnek a magyar római iskola legjava alkotásai közé emelkedő körtefa ■ „Szent Ferenc“-e, Lőte Éva indiai levegőt árasztó „Anáchita Szűz"-e, Borbereki Kovács Zoltán erőteljes férfifeje, Szabó Iván terrakotta "Madonnája, ,Wilt Tibor remek, szelemes, finom bronz önarcmása, Dabóczy Mihály nyerserejű halászfiúja, Boda Gábor nagyszerű cigányaszszonya; — kicsit teátrálisak talán Buzi Barna aluminium Szent Istvánja, Borsodi Bindász Dezső „Hontalanok“ cimü gipsze* Jankó János „Asszony“-a s nagyon szép G. Fekete Béla bronzbaöntésre szánt ..Ta' vasz" cimü gipsze: fiatal, karcsú lány, teje olyan sugárzó bállal, hogy szinte fellibben talapzatáról. Kovács Mária korsói vivőnője egyik legszebb diadala a bronzzal dolgozó magyar szobrászművészetnek: modernségében és plasztikus voltában a szobrászművészet legérettebb s a legklasszikusabb koraira emlékeztet. Az idén 61 éves korában elhunyt Berán Lajos emlékkiállítása van az ötödik teremben. Berán szobrász volt és éremművész, több mint ezer érmet tervezett, közöttük a magyar pénzérmeket és katonai emlékérmeket. A kiállítás egyformán megmutatja a szobrászt s a nagytudású éremtervezőt. Hat további terem a Magyar Grafikus Művészek Egyesületének kiállítását tartalmazza — az őszi Tárlat keretében külön kiállítások sora ez, úgyhogy érdemes lesz dús anyagukról s kitűnő és szorgalmas művészeikről külön emlékezni meg J UJAS ANTAL ] A __ _Jl _____ JL IL_ Szombaton, október 16-án este fél 7 órakor Andrássy Szinfifiz először: Josephine Hermann Bahr vígjátéka. Fordította: Vaszary János. Főszereplők: MURÁT LILI, TÚRÁS IDA, VASZARY PIROSKA, CSORTOS GYULA, BILICSI TIVADAR, DELLY FERENC, SOMOGYVÁRY RUDOLF Díszleteket tervezte: Fülöp Zoltán. Jelmezeket tervezte: Márk Tivadar. Nyilvános főpróba pénteken, október 15-én este fél 7 órakor. NEMZETI ÚJSÁG 15 1943 október 10. Vasárnap edz ésleho Patholia 114 száma filmkritikája Kettesben. Szórakoztató magyar vígjáték, minden különösebb erkölcsi kilengés nélkül. / A Rejtély. Erkölcsileg közömbös, szürke témájú, német bűnügyi filmtörténet. Páris románc. Sivár erkölcsi felfogású német társadalmi dráma. "Kassa város küldöttsége. Jóerczig Rémiénél Kassa város törvényhatósági bizottsága Herczeg Ferencet díszpolgárává választotta. A díszpolgári oklevelet a törvényhatósági bizottság képviseletében dr. Pohl Sándor polgármester vezetésével dr. Pajor Miklós országgyűlési képviselőből és Tárkányi Béla ipartestületi elnökből álló küldöttség adta át Budapesten Herczeg Ferencnek. Dr. Pohl Sándor polgármester beszéde után Herczeg Ferenc válaszolt és megköszönte a kitüntetést. Jóriárieh Q George 50 éves Október 9-én ünnepli 50. születésnapját Heinrich George, az európaszerte ismert színpadi- és filmművész. A német birodalom északkeleti részéből, Pomerániából indult el pályafutása, de a vidéki színészkedés nemsokára elszólítatta szülőföldje tájairól és Frankfurt majd Drezda lettek színészi pályafutásának további jelentős állomásai. Még jóval az első világháború előtt felkerült a birodalmi fővárosba, ahol ma is él és dolgozik. A Schiller-színház Intendánsa lett és a német filmgyártásban is vezető helyre került, amikor a Tobis reábizta egyik párási csoportjának önálló vezetését Nálunk Magyarországon sokan ismerik és szeretik Georget. Többizben járt Budapesten és évek óta a magyar-német kulturális együttműködés egyik lelkes harcora. George — mint emlékezetest — a Nemzeti Színházban Schüler „Ármány és szerelem“ c. darabtól is rendezte. Tavaly a Vígszínházban szerepelt a Schiller-Theater társulatával a Gerend Hauntmann-ünnepségek alkalmival. A berlini Német Magyar Társaság felolvasó ülésein ismételten tolmácsolta magyar körök műveit és egy alkalommal Liszt Ferenc magyar vonatkozású leveleiből is felolvasott •MsMmmMwMmmmmiwMMM Kétezeréves problémát tisztáz CSEFKÓ JÓZSEF érteliális StipsiS c. most megjelent munkájában. Pestszenterzsébet, Mikszáth utca 31. «a»wv%/wwwwvWWVXWVWVXWtt Harmónia BERLINI FILHARMÓNIKUSOK hangverseny okt. A HELYETT HÉTFŐN, Ott 11-ÉN lesz. V. Z. LINZ MÁRTA hegedűestje okt. 13. V. 7. Műsor: BEETHOVEN* KREUTZER SZONÁTA, HANDEL-, FRANCK-, SANMARTINI-, LISZT-, LINZ-MÜVEK. I. MÚZEUMI MATINÉ okt. 17. KRESZ KAMARAEGYÜTTES BATHTRASILIDES. ♦ SZÉKESFŐVÁROSI ZENEKAR 24 HANGVERSENYe vasárnap délután a Vigadóban. BÉRLETEK VÁLTHATOK 48—, 72.—, DU.— pengős árban 8 részletben. Prospektus. KARMESTEREK: Bárdos, Dzazler, Fajoni, Ferencsik, Fricsay, Kiss, Konwitschny, Laskó, Lukács, Paul, Rajter, Swarowszky, Unger, Csilléry. SZÓLISTÁK: Arda, Dániel, Szegedi, Takács, Ticharich. ifj. Váczi, Wehner, Cserfalvi, Garai, Lengyel Mi rtzy, Országh, Szervánszky, Tátray, Végh, Barilides, László, Littasy, Miklóssy, Rösier, Szabó, Molnár, Banda, Brunovszky, ÉLŐ LEMEZEK. MA FEL 3. M. Müv. Háza monstre műsora dr. 1 ÓRÁS műsor, 28 SZÓLISTÁVAL, 1 ZENEKARRAL. Jegyek egész nap színház pénztáránál. • KONCERT ZONGORABÉRLET BEETHOVEN szonáták. I. est okt vonontivyes Wl&^sStfl 3. bér] hang«. A múlt szezonban a legnagyobb sikert elért vonósnégyes 3 bérleti estje. okt. 18. dec 3. febr. 7. Közr.: DOHNANYI, Branca MUSULIN. Olcsó bérletek. DÁNIEL zongoraest 19-én a FILHARMÓNIAI zenekarral, vkis Dolmánytéfisar: Bjd&klSE&-Italr Brahaas