Nemzeti Ujság, 1944. február (26. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-06 / 29. szám
8 NEMZETI ÚJSÁG 1944 február 6. Vasárnap Ilyen árakat FIZETEK KÖNYVEIÉRT. «• jo&íhi (Centenáriumi)......................... .«*.— X$ Brelin: Állatok világa . . « . . 320.— Iá Brehm: Állatok világa . . . . 180.— Móricz Zsigmond.......................... 160.— 3 Pattantyús: Gépészeti zsebkönyv , 120.— H Babits: Művei..................................... 100.— I# Karinthy . .......... 80.— 0 Nyírő . . . . . j, k b g e * . 50. I1 Elsodort falu . . . * w > $ . 28.— 1 Cholnoky: Atlasz . . . . k . . . 28.— t Kant: Tiszta ész 20.— Büuttfea más sorozatot és teljes könyvtárakat a tom&Acasabb napi áron veszek. Vidékről a 3 arái litási költséget vállalom KÖNYVKERESKEDES, ] IIIvíwIaI7uIIII (Túl.: Rozsfiyai Róbertne) j »TOVIST [JI KER., MUZEUM-KÖRUT E ^ Telefon: 1893-181 Herrmann Miksa a Simamurány u. elnöke A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű ttt igazgatósága február 4-én tartott ülésében a gróf Zichy János elhalálozása folytán megüresedett elnöki tisztségre Herrmann Miksa titkos tanácsos, műegyetemi tanárt, volt kereskedelemügyi minisztert választotta meg. Az ugyancsak üresedésben levő alelnöki állást pedig az Igazgatóság ugyanakkor gróf Andrássy Manó igazgatósági taggal töltötte be Herrmann Miksa személyében olyan elsőrendű és kiváló férfiú került a Rima elnöki székébe, aki eddigi működése során igen nagy szolgálatokat tett a magyar gazdasági életnek, a technikai haladásnak és ezzel elhervadhatatlan hírnevet biztosított magának nemcsak az országban, hanem annak határain túl is. A bétsi műegyetemen szerezte meg a gépészmérnöki oklevelet. Egy ideig asszisztense volt a bécsi műegyetemnek Kick hírneves technológus mellett. Hazatérve a Stegresicabányai műveinél, Magyarország akkori legnagyobb gépgyárában vállalt állást s ott rövidesen a hid és gőzszerkesztési üzem főmérnöke lett. Közben a vállalat kőszén- és vasbányáiban szerzett gyakorlati bányászati ismereteket. 1900-ban a Selmecbányai bányászati és erdészeti főiskola tanárává nevezték ki. Ebben a városban született és itt is volt az édesatyja is a főiskola tanára 1912-ben lett a budapesti József Műegyetem nyilvános rendes tanára. Tulajdonképpeni szakmája a gépszerkesztő, de úgy tudományos mint gyakorlati működése kiterjed a technikai tudományok szinte minden ágazatára. Böckh nagynevű geológusunk után szinte egyedüli szaktekintélyünk a földgáz kérdéseiben. Az Étszakamerikai Egyesült Államokban, tanulmányúton is volt, hogy az ottani földgázforrásokat és berendezéseket tanulmányozza. Kitűnő európai nevű szaktekintélye az energia kérdésnek. Kiváló szaktudását idevágó kormányzati kérdések megoldásánál is számos ízben igénybe vették Rendkívül sokat dolgozott a szakirodalom terén és egész mérnök-generációkat nevelt a magyar élet számára. 1923-ban választotta a Magyar Mérnök és Építészegylet elnökévé, egy év múlva pedig .Bevezetés a gépek szerkesztés témába" című munkáját aranyéremmel tüntette ki. Tagja volt az első nemzetgyűlésnek is. 1926 októberében nevezte fel a kormányzó kereskedelemügyi miniszterré. Miniszterségének három esztendeje eredményekben rendkívül gazdag. Kezdeményezésére egyik villamosmű a másik után létesült és az ő iniciativájának köszönhető a bánhidai centrále is. Minisztersége alatt épültek ki azok a földalatti telefonkábel vezetékek amelyekkel az ország belekapcsolódott az európai távolsági telefonforgalomba. A budapesti telefon szólgálat automatizálása se az ő nevéhez fűződik és vagy érdemei vannak ,számos nemzetközi szerződés megkötése körül is. Kiváló eredményéért a legfelsőbb kitüntetésekben részesült. Ez a nagytudású, széles látókörű, szigvérig szakember lett a Rima elnöke. BUDAPESTI ÜGETŐVERSENYEK a februári ügetőmeetiing harmadik napján. •Asárnap, a Februári-díj a főesemény. A kicsi, de magas színvonalú mezőnyből nehéz rámutatni a nyerőre A legtöbb esély Jalábli mellett szól, de kemény ellenfele lesz Maki. Komoly esély azonban Harcos és Cirkáló is. Szép küzdelmet ígér a Nemzetközi.handicap. Rendkívül érdekes verseny lesz a Csalóka. dif Ebben a futamban Késmárktól várhatunk jó futást Möltjendr L Érce»—Felvidék—Azém, IL Iparos—Rézangyal—Brat». DEL Zsupán T.—Zepperl—Diád* rv Újvidék,—Bob—CiHU W V Hádr ZsA 1* itt Harcot ti relen* -Cainto * rn KetmArk—DoUy -Ctoo»*en*» «HU. Almot dl.—Baksts—Porno Dt M*W*» BL- Be*. C.iter & Tízmillió ember halt meg az 1919. évi InítuaiM-jánfánu Dan fi újság az Md nátiutironfon? Az utóbbi hónapokban Berlinben, Londonban, Washingtonban a különböző távirati irodák egybehangzóan megkongatták a vészharangot, jelezvén, hogy veszedelmes náthaláz-járvány hullámai hömpölyögnek felénk. A minap a svájci szövetségi tanács foglalkozott a Tell Vilmos derék népének körében dúló nagyobb arányú lázas influenza kérdésével, de már a pesti villamoson is megjelent a messzire kiáltó felhívás: „Ne terjesszük az influenzát! Tüsszentésnél, köhögésnél használjunk zsebkendőt!“ Kiváncsiak voltunk, várjon, a főváros lakossága körében van-e már nyoma nagyobb arányú náthaláznak? A tisztiorvosi jelentések megnyugtatók, mert ezek szerint a meghűléses téli betegségek száma nem haladja túl ez évben sem az előző évekét, de az orvosok általában fokozott óvatosságra intenek, mert az ilyen járványok útja kiszámíthatatlan. Johan Béla orvos-államtitkár, a hazai közegészségügy legfőbb őre, az ősz folyamán tartott egyik előadásában már rámutatott arra, hogy számolni kell egy erősebb nátbalázjárvánnyal, amely szinte törvényszerűleg négy-öt évenkint erősebb hullámokat vet. . Megkérdeztük egyik orvos ismerősünket, dr. Pettier Gyula főorvost, aki a MART ifjúsági egészségvédelmének vezetője, vajjon mi az újság az idei „náthafronton?“ - i ! — Kétségtelen, hogy sok a náthás ember — mondotta — de eddig általában enyhe lefolyásúnak mutatkozik ez a betegség. Az emberek legtöbbje nem is tartja komoly dolognak a náthát. Vannak, akik tréfásan szokták megjegyezni:„Én csak kétszer vag*vok náthás egy esztendőben. Először a révtől amnic^hisig, másodszor pedig augusztustól Szilveszterig!“ Amíg 3 náthás embernek tréfacsináló kedve van, addig rendszerint nincs semmi baj, de ha a náthához láz, hidegrázás, esetleg egyéb gyulladásos betegség társul, akkor azután a derű gyorsan borúvá válik. A legtöbb ember azt sem tudja, tulajdonképpen mi is az a nátha. Azt ugyan tapasztalja, hogy ilyenkor sokat tüsszög, az orra vörös, több zsebkendőt kell használnia, de egyebet azután nem tud róla. Ha valaki gyakran tüsszent, köhécsel és szipákol, azt szokták mondani: náthás, hurutos, meghűlt, vagy azt, hogy influenzája van. De osztályozzunk csak szabatosabban: ha az orrüreget bélelő nyálkahártya hurutos, gyulladásos, akkor nátháról beszélünk. Ha a torok vagy a légcső betegszik meg, akkor torokgyulladásról vagy légcsőhurutról szólunk. A tüdőbe vezető mélyebb légutak gyulladásának pedig hörghurut a neve. Ezektől teljesen független betegség az influenza, amely — bár az előbbiekhezhasonló tünetekkel kezdődik — mégis különleges kórokozóval történő fertőzést jelent. Ez a szabatos elkülönítés azonban már inkább az orvosra tartozik. Elég, ha az olvasó annyit jegyez meg a nátháról, hogy ez az a betegség, amelyet ritkábban kap meg az ember meghűlés által, de annál gyakrabban a kedves barátaitól! — Ugyan? Vájjon hogyan történik ez? — Úgy, — felelte a főorvos — hogy a beteg, náthás, fertőzött, tüsszögős ember minden egyes tüsszentésével legalább 4— 6 méternyi körzetben fertőzi a levegőt! Az orrában, szájában lévő parányi kórokozók ezreit permetezi szét a szobában, műhelyben, irodában, villamoson, moziban, színházban, kávéházban, stb. Egy-egy tüsszentés ugyanolyan hatású, mint az a permetezés, amivel a mozikban szokták az elhasznált, bűzös levegőt meg bűzösebb, pacsuliszagú folyadékkal „fertőtleníteni“. Tüsszentés 163 kilométeres sebességgel A mozilátogatók tapasztalhatták, hogy ilyenkor a szétszórt permet hosszú percekig úszkál a levegőben. Ugyanígy a tüszszentő ember kórokozókkal tellett szájpermete is. Ebből a finom permetből azután az egy helyiségben tartózkodók jó nagyokat szippantanak, sőt még meg is köszönik a fertőzést, amikor ósdi és ostoba udvariaskodás szerint: „Kedves egészségére!“ kívánják a tüsszentőnek a maguk fertőződésének pompás lehetőségeit. Amerikai orvosok időmérő szerkezettel és más alkalmi eszközökkel megállapították, hogy a tüsszentő szájból óránkénti65 kilométeres sebességgel repülnek ki a cseppecskék. A parányi, szinte súlytalan buborékok félórán át is lebeghetnek a levegőben , telve a nátha kórokozóival. Elképzelhető, hogy a tüsszögő, náthás ember környezete milyen kitűnő fertőző lehetőségeket nyújt. — Mi tehát a módja a nátha elkerülésének? — Fontos szabály, hogy vigyázni kell a náthás ember közelében. Annak is, aki náthás, de annak is, aki megkaphatja A tüsszögő ember ügyeljen arra, hogy zsebkendőbe tüsszentsen. Az egészséges pedig arra, hogy ne kerüljön a fertőzést okozó ember közelébe. Gyakori legyen a kézmosás és zsebkendőváltás is. Különösen vigyázni kell olyan szobában, ahol csecsemő vagy kisgyermek van, mert ezek nagyon könnyen fertőződhetnek. — A kicsinyek körében veszedelmesebb a nátha, mint a felnőtteknél? — Hogyne! Ez a gyermekek és a csecsemők leggyakoribb betegsége. A nátha csecsemőkorban azért is veszedelmes, mert rendszerint lázzal jár és az orrlégefet akadályozva, a szokást is megnehezíti. A szopni nem tudó csecsemő pedig hamar leromlik. A hurut ezenkívül a kicsinyeknél csaknem mindig ráterjed a garatra, a mélyebb légutakra, sőt sokszor a tüdőre is. A kifejlődött bajt sokkal nehezebbe meggyógyítani, mint elkerülni. Fertőző betegségekről lévén szó: köhögős, tüsszögős, náthás egyéneknek semmi helyük a csecsemő vagy a gyermek szobájában. Mosolyogni szoktak az avatatlanok azon, amikor a gondos anya, ha egy kissé náthásnak érzi magát, tiszta zsebkendőből álarcot csinál az orra és szája elé és igy közeledik csecsemőjéhez. Pedig ez a helyes és okos cselekedet. — Azt szeretnénk még tudni, vannak-e a náthának járványszerű, veszedelmes formái is? . A náthának veszedelmes formája néha nagyon komoly fertőző-ragályos járvány alakjában jelentkezhetik. Időnkint ellepi az egész világot Az első ismert lázas náthajárvány 1173 körül pusztított Európában.1387-ben is végigszáguldott a Földközi-tenger északi partjain és alaposan megtizedelte a lakosságot. A XVI. század óta mintegy negyven nagy kiterjedésű járványról tudunk. 1510-ben például olyan erővel dühöngött Franciaországban, hogy hosszú hetekre még az istentiszteleteket is be kellett szüntetni miatta Parisban. 1742-ben Olaszország különböző tájain ütötte fel a fejét, akkor nevezték el olasz szóval influenzának. Amikor 260 millió tsör kissnget egyszerre Azóta a náthaláz csaknem minden esztendőben az őszi és téli hónapokban kisebb hullámot vet, amely átlag négy-öt évenkint kiterjedtebbé és súlyosabbá válik. Rosszindulatú világjárvány alakjában a náthaláz pusztítása átlag 30 évenkint észlelhető. Élénk emlékezetünkben van még az a súlyos náthaláz-járvány, amely a „békebeli világháború“ végén, 1918-ban ütötte fel a fejét és félelmetes aratással száguldott végig az egész világon. A középkori pestisjárványokhoz hasonlóan pusztította az emberek millióit. Az egyik héten valahol az északi sarkkör táján Alaszkában jelent meg, a következő napokban már Spanyolországból jelentették az emberek ezreinek pusztulását. De csaknem ugyanakkor a Samoa-csoportban, valahol a Csendes-óceán szigetvilágában is lábrakapott a gyilkos kór és néhány héttel később már elpusztult a bennszülött lakosság 30—40 százaléka. Tudjuk, hogy akkor hazánkon is végigszántott ez a járvány, amely a földkerekség alig néhány MM« MmxtatUt- nuuMB d.JUtf trau tchdym dohányzóanyéboi, ÍBUS* pa Villonban, pályaudvaron — kapható.AHA 30 FILL. WWiMi ■■ —a,i n ® Központi Sajtóvállalat kitűnő hetiregény VfiChYE !¥l F«tjs- sorozatának, az UJ ÉLET REGÉNYTÁR-nak W legújabb számát KONCZ KÁROLYFelszáll fi lwiget hagyta szrintetlenül. Emert becslések szerint a világon náthalázban mintegy kétszázmillió ember betegedett és tízmillió ember halt meg! — Hogyan terjed ez az alattomos betegéség? — adtuk fel a következő kérdést — A náthaláz veszedelmes gyorsasággal harapózik el és a már egyszer kiállott betegség alig biztosít védettséget a következő fertőzéssel szemben. Kórokozója sincs még teljesen tisztázva. Eleinte a Pfeiffer-féle bacillust vélték a baj okozójának, de a Rockefeller-alapítvány newyorki laboratóriumaiban kiderítették, hogy a náthaláz kórokozója a legfinomabb baktériumszűrön is áthatoló úgynevezett filtrálható vírus. Hosszas kísérletek után eléggé hatásos védő-oltóanyagot is találtak a náthaláz ellen, de az volt a baj, hogy például a Puerto Ricoban (Amerikában) termelt és ott jó hatásúnak bizonyult oltóanyag nem védett a Londonban talált virus ellen. Feltételezhető tehát, hogy a náhaláznak több virusfajtája van és lehetetlen volna valamennyi fajta ellen beoltani az embereket. J. — Másként nem szerezhető meg a nátha, csak tüsszentéssel vagy köhögéssel továbbított közvetlen fertőzés útján? — Dehogynem! A fertőzéses náthán kivül van hűléses eredetű is! Ha testünk túlzott fizikai munka, vagy helytelen öltözködés miatt, esetleg túlfűtött műhelyben vagy lakásban megizzad s azután hirtelen hideg éri, akkor a „meghűlés" hamar jelentkezhetik nátha alakjában.. Ilyenkor néhány óra múlva többnyire megzavart közérzet, fejfájás, esetleg hőemelkedés kíséretében viszkető, kapart égető érzés lép fel az orrban, majd heves tüsszögéssel megindul az orrfolyás. Néha még fülzugás, homloktáji fájdalom, a nyak nyirokcsomók duzzadása is színezheti ezt a kedélytelen kórképet. A heveny nátha tartama rendszerint 8—10 nap. Az orrváladék eleinte savós, vízszínti, később sűrű, sárgás, gyenyes lesz. A kifejlődött nátha gyógykezelése orvos kezébe való, de megelőzéseképen sokat tehetünk. A legfontosabb szerepe az elővigyázatnak van (náthás embert kerülni, mert fertőződhetünk!) és az edzésnek van. — Milyen edzésre gondol főorvos íz a hüléses betegségek megelőzésével kapcsolatban? — Hidegvizes ledörzsölések, szabadban való gyakori mozgás, rendszeres természetjárás általában több-kevesebb biztonságot nyújtanak a gyakori „hülések“ ellen. Fontos a lábak edzése is, meleg és hideg lábfürdők által! A virtuskodás azonban nevetséges ostobaság. Aki félvia idején is nyáriasan öltözve óhajtja fitogtatni, hogy milyen „edzet", az a leggyakrabban ráfizet. Télen, latyakos időben különösen ügyeljünk arra, hogy a cipőnk harisnyánk melegtartó legyen. Régi mondás az, hogy „lábtól fázik meg leginkább az ember“. A múlt században egy jó egészségben pátriárkakort elért híres csodadoktornak egyetlen mondatból állott a hosszú élet titkát magyarázó testamentuma: „A fejet tartsuk hidegen, a lábat pedig melegen/ö belek legyenek nyitva mert ez a hosszú élet titka“. Úgy látszik, a lábak meregentartása és az edzés nemcsak a hosszú életnek, hanem a nátha elkerülésének is egyik titka. Dr. ENDRE DÉNES , Háziasszony és Otthon 1. Megtartottuk az elmúlt hét csütörtökén február havi konferenciabeszédünket, ft. lelkiigazgató urunk a mai ember önzéséről és kényelemszeretetéről beszélt. Sokan követik az Urat a Táborhegyre, de kevesen a Golgotára — mondotta. Másnap első pénteki szentmisére és közös szentáldozásra jöttek össze hölgybizottságunk tagjai. 2. Kedves, szép jubileumiünnepségről kell megemlékeznünk. A Mária-utcai kongregációs szt. Zita-kör febr. 6-án ünnepli negyedszázados jubileumát. A mai időkben,amikor — sokszor jogosan — annyit szidják a házt. alkalmazottakat, jóleső egy olyan kört ünnepelni, amely 25 esztendőn keresztül a házt. alkalmazottak legjavát nevelte. Ennek a körnek a vallásos szelleme hozza magával, hogy nem csak a kör maga, de sok olyan tagja van, aki a szolgálati idejét is ilyen szép jubileummal ült meg. Megható módon és feltűnően szép számban ülték meg az évfordulót a Mária utcai székház kápolnájában. Ft. lelkivezetőjük háromnapos lelkigyakorlatot tartott a számukra, amelyen áhitatos lélekkel vettek részt. Vasárnap d. u. szép ünnepség, a régi tagok köszöntése és a munkaadók részéről történő kedves vendéglátás fejezi be a 25 éves jubileumot. 3. Nagy készülődés folyik a szent Zitakörök közp. irodájában a március 5-iki Házt. alkalmazottak Diszgyűlésére. Ez idén a Molnár utcai Közp. Katolikus Kör szép, de nekünk kissé szűk fehértermét kaptuk meg Minden reményünk meg sikert, azonban arra hogy ha kisebb helységben is, de talán még nagyobb lelki eredménnyel zárul embári reprezmiatta