Nemzeti Ujság, 1944. február (26. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-06 / 29. szám

8 NEMZETI ÚJSÁG 1944 február 6. Vasárnap Ilyen árakat FIZETEK KÖNYVEIÉRT. «• jo&íhi (Centenáriumi)......................... .«*­.— X$ Brelin: Állatok világa . . « . . 320.— Iá Brehm: Állatok világa . .­­ . . 180.— Móricz Zsigmond.......................... 160.— 3 Pattantyús: Gépészeti zsebkönyv , 120.— H Babits: Művei..................................... 100.— I# Karinthy . .......... 80.— 0 Nyírő . . . . . j, k b g e * . 50.­ I1 Elsodort falu . . . * w > $ . 28.— 1 Cholnoky: Atlasz . . . . k . . . 28.— t Kant: Tiszta ész 20.— Büuttfea más sorozatot és teljes könyvtárakat­­ a tom&Acasabb napi áron veszek. Vidékről a 3 arái lit­ási költséget vállalom KÖNYVKERESKEDES, ] IIIvíwIaI7uIIII (Túl.: Rozsfiyai Róbertne) j »TO­VIST [JI KER., MUZEUM-KÖRUT E ^ Telefon: 18­93-181 Herrmann Miksa a Simamurány u. elnöke A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű ttt igazgatósága február 4-én tartott ülé­­sében a gróf Zichy János elhalálozása folytán megüresedett elnöki tisztségre Herrmann Miksa titkos tanácsos, mű­­egyetemi tanárt, volt kereskedelemügyi minisztert választotta meg. Az ugyan­csak üresedésben levő alelnöki állást pe­dig az Igazgatóság ugyanakkor gróf Andrássy Manó igazgatósági taggal töl­tötte be Herrmann Miksa személyében olyan elsőrendű és kiváló férfiú került a Rima elnöki székébe, aki eddigi működése so­rán igen nagy szolgálatokat tett a ma­gyar gazdasági életnek, a technikai hala­dásnak és ezzel elhervadhatatlan hírne­vet biztosított magának nemcsak az or­­szágban, hanem annak határain túl is. A bétsi műegyetemen szerezte meg a gé­pészmérnöki oklevelet. Egy ideig asszisz­tense volt a bécsi műegyetemnek Kick hírneves technológus mellett.­­ Hazatérve a Steg­resicabányai műveinél, Magyar­­ország akkori legnagyobb gépgyárában vállalt­ állást s ott rövidesen a hid és gő­zszerkesztési üzem főmérnöke lett. Közben a vállala­t kőszén- és vasbányái­­ban szerzett gyakorlati bányászati isme­reteket. 1900-ban a Selmecbányai bányá­­szati és erdészeti főiskola tanárává ne­vezték ki. Ebben a városban született és itt is volt az édesatyja is a főiskola ta­nára 1912-ben lett a budapesti József Műegyetem nyilvános rendes tanára. Tu­­lajdonképpeni szakmája a gépszerkesztő, de úgy tudományos mint gyakorlati mű­ködése kiterjed a technikai tudományok szinte minden ágazatára. Böckh nagynevű geológusunk­ után szinte egyedüli szak­­tekintélyünk a földgáz kérdéseiben. Az Étszakamerikai Egyesült Államokban, ta­nulmányúton is volt, hogy az ottani föld­gázforrásokat és berendezéseket tanul­mányozza. Kitűnő európai nevű szak­­tekintélye az energia kérdésnek. Kiváló szaktudását idevágó kormányzati kérdé­sek megoldásánál is számos ízben igénybe vették Rendkívül sokat dolgozott a szak­irodalom terén és egész mérnök-generá­ciókat nevelt a magyar élet számára. 1923-ban választotta a Magyar Mérnök és Építészegylet elnökévé, egy év múlva pe­dig .Bevezetés a gépek szerkesztés tém­ába" című munkáját aranyéremmel tüntette ki. Tagja volt az első nemzet­­gyűlésnek is. 1926 októberében nevezte fel a kormányzó kereskedelemügyi mi­niszterré. Miniszterségének három esz­tendeje eredményekben rendkívül gazdag. Kezdeményezésére egyik villamosmű a másik után létesült és az ő iniciativájá­­nak köszönhető a bánhidai centrále is. Minisztersége alatt épültek ki azok a földalatti telefonkábel vezetékek ame­lyekkel az ország belekapcsolódott az európai távolsági telefonforgalomba. A bu­dapesti tel­efon szól­gálat automatizálása se az ő nevéhez fűződik és vagy érdemei vannak ,számos nemzetközi szerződés megkötése körül is. Kiváló eredm­ényéért a legfelsőbb kitüntetésekben részesült. Ez a nagytudású, széles látókörű, szig­­vérig szakember lett a Rima elnöke. BUDAPESTI ÜGETŐVERSENYEK a februári ügetőmeetiing harmadik napján. •Asárnap, a Februári-díj a főesemény. A kicsi, de magas színvonalú mezőnyből nehéz rámutatni a nyerőre A legtöbb esély Jalábli mellett szól, de kemény ellenfele lesz Maki. Komoly esély azonban Harcos és Cirkáló is. Szép küzdelmet ígér a Nemzetközi.handicap. Rendkívül érdekes verseny lesz a Csalóka. dif Ebben a futamban Késmárktól várhatunk jó futást Möltjendr L Érce»—Felvidék—Azém, IL Iparos—Rézangyal—Brat». DEL Zsupán T.—Zepperl—Diád* rv Újvidék,—­Bob—­CiHU W V Hádr­ ZsA 1* itt Harcot ti relen* -Cainto­­ * rn KetmArk—DoUy -Ctoo»*e­n*» «HU. Almot dl.—Baksts—Porno Dt M*W*» BL- Be*. C.iter & Tízmillió ember halt meg az 1919. évi InítuaiM-jánfánu Dan­ fi­ újság az Md nátiutironfon? Az utóbbi hónapokban Berlinben, Lon­donban, Washingtonban a különböző táv­irati irodák egybehangzóan megkongatták a vészharangot, jelezvén, hogy veszedel­mes náthaláz-járvány hullámai hömpö­lyögnek felénk. A minap a svájci szövet­ségi tanács foglalkozott a Tell Vilmos de­rék népének körében dúló nagyobb ará­nyú lázas influenza kérdésével, de már a pesti villamoson is megjelent a messzire kiáltó felhívás: „Ne terjesszük az influen­zát! Tüsszentésnél, köhögésnél használ­junk zsebkendőt!“ Kiváncsiak voltunk, várjon, a főváros lakossága körében van-e már nyoma na­­gyobb arányú náthaláznak? A tisztiorvosi jelentések megnyugtatók, mert ezek szerint a meghűléses téli beteg­ségek száma nem haladja túl ez évben sem az előző évekét, de az orvosok általában fokozott óvatosságra intenek, mert az ilyen járványok útja kiszámíthatatlan. Johan Béla orvos-államtitkár, a hazai közegészségügy legfőbb őre, az ősz folya­mán tartott egyik előadásában már rá­mutatott arra, hogy számolni kell egy erősebb nátbalázjárvánnyal, amely szinte törvényszerűleg négy-öt évenkint erősebb hullámokat vet. . Megkérdeztük egyik orvos ismerősün­ket, dr. Pettier Gyula főorvost, aki a MART ifjúsági egészségvédelmének veze­­tője, vajjon mi az újság az idei „nátha­­fronton?“ - i ! — Kétségtelen, hogy sok a náthás em­ber — mondotta — de eddig általában enyhe lefolyásúnak mutatkozik ez a be­tegség. Az emberek legtöbbje nem is tartja komoly dolognak a náthát. Van­nak, akik tréfásan szokták megjegyezni:­­„Én csak kétszer vag*vok náthás egy esz­tendőben. E­lőször a révtől amnic^hisig, másodszor pedig augusztustól Szilvesz­terig!“ Amíg 3 náthás embernek tréfacsináló kedve van, addig rendszerint nincs semmi baj, de ha a náthához láz, hidegrázás, esetleg egyéb gyulladásos betegség társul, akkor azután a derű gyorsan borúvá válik. A legtöbb ember azt sem tudja, tu­lajdonképpen­ mi is az a nátha. Azt ugyan tapasztalja, hogy ilyenkor sokat tüsszög, az orra vörös, több zsebkendőt kell hasz­nálnia, de egyebet azután nem tud róla. Ha valaki gyakran tüsszent, köhécsel és szipákol, azt szokták mondani: náthás, hurutos, meghűlt, vagy azt, hogy influen­zája van. De osztályozzunk csak szabatosabban: ha az orrüreget bélelő nyálkahártya hu­­rutos, gyulladásos, akkor nátháról beszé­lünk. Ha a torok vagy a légcső betegszik meg, akkor torokgyulladásról vagy lég­csőhurutról szólunk. A tüdőbe vezető mélyebb légutak gyulladásának pedig hörghurut a neve. Ezektől teljesen független betegség az influenza, amely — bár az előbbiekhez­­hasonló tünetekkel kezdődik — mégis különleges kórokozóval történő fertőzést jelent. Ez a szabatos elkülönítés azonban már inkább az orvosra tartozik. Elég, ha az olvasó annyit jegyez meg a nátháról, hogy ez az a betegség, amelyet ritkábban kap meg az ember meghűlés által, de annál gyakrabban a kedves barátaitól! — Ugyan? Vájjon hogyan történik ez? — Úgy, — felelte a főorvos — hogy a beteg, náthás, fertőzött, tüsszögős ember minden egyes tüsszentésével legalább 4— 6 méternyi körzetben fertőzi a levegőt! Az orrában, szájában lévő parányi kór­okozók ezreit permetezi szét a szobában, műhelyben, irodában, villamoson, mozi­ban, színházban, kávéházban, stb. Egy-egy tüsszentés ugyanolyan hatású, mint az a permetezés, amivel a mozikban szokták az elhasznált, bűzös levegőt meg bűzösebb, pacsuliszagú folyadékkal „fertőtleníteni“. Tüsszentés 163 kilométeres sebességgel A mozilátogatók tapasztalhatták, hogy ilyenkor a szétszórt permet hosszú perce­kig úszkál a levegőben. Ugyanígy a tüsz­­szentő ember kórokozókkal tellett száj­­permete is. Ebből a finom permetből az­után az egy helyiségben tartózkodók jó nagyokat szippantanak, sőt még­ meg is köszönik a fertőzést, amikor ósdi és os­toba udvariaskodás szerint: „Kedves egészségére!“ kívánják a tüsszentőnek a maguk fertőződésének pompás lehetősé­geit. Amerikai orvosok időmérő szerkezettel és más alkalmi eszközökkel megállapítot­ták, hogy a tüsszentő szájból óránkénti­­65 kilométeres sebességgel repülnek ki a cseppecskék. A parányi, szinte súlytalan buborékok félórán át is lebeghetnek a le­vegőben , telve a nátha kórokozóival. Elképzelhető, hogy a tüsszögő, náthás em­­ber környezete milyen kitűnő fertőző le­hetőségeket nyújt. — Mi tehát a módja a nátha elkerülé­sének? — Fontos szabály, hogy vigyázni kell a náthás ember közelében. Annak is, aki náthás, de annak is, aki megkaphatja A tüsszögő ember ügyeljen arra, hogy zseb­kendőbe tüsszentsen. Az egészséges pedig arra, hogy ne kerüljön a fertőzést okozó ember közelébe. Gyakori legyen a kéz­mosás és zsebkendőváltás is. Különösen vigyázni kell olyan szobában, ahol cse­csemő vagy kisgyermek van, mert ezek nagyon könnyen fertőződhetnek. — A kicsinyek körében veszedelme­sebb a nátha, mint a felnőtteknél? — Hogyne! Ez a gyermekek és a cse­csemők leggyakoribb betegsége. A nátha csecsemőkorban azért is veszedelmes, mert rendszerint lázzal jár és az orrlég­­efet akadályozva, a szokást is megnehe­zíti. A szopni nem t­udó csecsemő pedig hamar leromlik. A hurut ezenkívül a ki­csinyeknél csaknem mindig ráterjed a garatra, a mélyebb légutakra, sőt sokszor a tüdőre is. A kifejlődött bajt sokkal nehezebbe meggyógyítani, mint elkerülni. Fertőző betegségekről lévén szó: köhö­­gős, tüsszögős, náthás egyéneknek semmi helyük a csecsemő vagy a gyermek szo­bájában. Mosolyogni szoktak az avatatlanok azon, amikor a gondos anya, ha egy kissé náthásnak érzi magát, tiszta zsebkendő­ből álarcot csinál az orra és szája elé és igy közeledik csecsemőjéhez. Pedig ez a helyes és okos cselekedet. — Azt szeretnénk még tudni, vannak-e a náthának járványszerű, veszedelmes formái is? .­­ A náthának veszedelmes formája néha nagyon komoly fertőző-ragályos járvány alakjában jelentkezhetik. Időn­­kint ellepi az egész világot Az első is­mert lázas náthajárvány 1173 körül pusztított Európában.­­1387-ben is végig­­száguldott a Földközi-tenger északi part­jain és alaposan megtizedelte a lakos­ságot. A XVI. század óta mintegy negy­ven nagy kiterjedésű járványról tudunk. 1510-ben például olyan erővel dühöngött Franciaországban, hogy hosszú hetekre még az istentiszteleteket is be kellett szüntetni miatta Parisban. 1742-ben Olaszország különböző tájain ütötte fel a fejét, akkor nevezték el olasz szóval influenzának. Amikor 260 millió t­sö­r kissn­get­ egyszerre Azóta a náthaláz csaknem minden esz­tendőben az őszi és téli hónapokban kisebb hullámot vet, amely átlag négy-öt éven­kint kiterjedtebbé és súlyosabbá válik. Rosszindulatú világjárvány alakjában a náthaláz pusztítása átlag 30 évenkint ész­lelhető. Élénk emlékezetünkben van még az a súlyos náthaláz-járvány, amely a „békebeli világháború“ végén, 1918-ban ütötte fel a fejét és félelmetes aratással száguldott végig az egész világon. A kö­zépkori pestisjárványokhoz hasonlóan pusztította az emberek millióit. Az egyik héten valahol az északi sarkkör táján Alaszkában jelent meg, a következő na­pokban már Spanyolországból jelentették az emberek ezreinek pusztulását. De csak­nem ugyanakkor a Samoa-csoportban, va­lahol a Csendes-óceán szigetvilágában is lábrakapott a gyilkos kór és néhány héttel később már elpusztult a bennszülött la­kosság 30—40 százaléka. Tudjuk, hogy akkor hazánkon is végigszántott ez a jár­vány, amely a földkerekség alig néhány MM« MmxtatUt- nuuMB d.JUtf trau tchdym dohányzóanyéboi, ÍBUS* pa Villonban, pályaudvaron — kapható.AHA 30 FILL. WWiMi ■■ —a,i n ® Központi Sajtóvállalat kitűnő hetiregény VfiCh­YE !¥l F«tjs- sorozatának, az UJ ÉLET REGÉNYTÁR-nak W legújabb számát KONCZ KÁROLY­Felszáll fi lwiget hagyta szrintetlenü­l. Em­­­ert becslések szerint a világon náthalázban mintegy kétszázmillió ember betegedett és tízmillió ember halt meg! — Hogyan terjed ez az alattomos betegé­ség? — adtuk fel a következő kérdést — A náthaláz veszedelmes gyorsasággal harapózik el és a már egyszer kiállott be­tegség alig biztosít védettséget a követ­­kező fertőzéssel szemben. Kórokozója sincs még teljesen tisztázva. Eleinte a Pfeiffer-féle bacillust vélték a baj okozó­jának, de a Rockefeller-alapítvány new­­yorki laboratóriumaiban kiderítették, hogy a náthaláz kórokozója a legfinomabb baktériumszűrön is áthatoló úgynevezett­ filtrálható vírus. Hosszas kísérletek után eléggé hatásos védő-oltóanyagot is talál­tak a náthaláz ellen, de az volt a baj, hogy például a Puerto Ricoban (Ameriká­ban) termelt és ott jó hatásúnak bizonyult oltóanyag nem védett a Londonban talált virus ellen. Feltételezhető tehát, hogy a náhaláznak több virus­fajtája van és lehe­tetlen volna valamennyi fajta ellen beol­tani az embereket. J. — Másként nem szerezhető meg a nátha, csak tüsszentéssel vagy köhögéssel továbbított közvetlen fertőzés útján? — Dehogynem! A fertőzéses náthán ki­­vül van hűléses eredetű is! Ha testünk túlzott fizikai munka, vagy helytelen öl­tözködés miatt, esetleg túlfűtött műhely­ben vagy lakásban megizzad s azután hirtelen hideg éri, akkor a „meghűlés" hamar jelentkezhetik nátha alakjában.. Ilyenkor néhány óra múlva többnyire megzavart közérzet, fejfájás, esetleg hő­­emelkedés kíséretében viszkető, kapart égető érzés lép fel az orrban, majd heves tüsszögéssel megindul az orrfolyás. Néha még fülzugás, homloktáji fájdalom, a nyak­ nyirokcsomók duzzadása is színez­heti ezt a kedélytelen kórképet. A heveny nátha tartama rendszerint 8—10 nap. Az orrváladék eleinte savós, vízszínti,­­ ké­sőbb sűrű, sárgás, gyenyes lesz. A kifejlő­dött nátha gyógykezelése orvos kezébe való, de megelőzéseképen sokat tehetünk. A legfontosabb szerepe az elővigyázatnak van (náthás embert kerülni, mert fertő­ződhetünk!) és az edzésnek van. — Milyen edzésre gondol főorvos íz a hüléses betegségek megelőzésével kapcso­latban? — Hidegvizes ledörzsölések, szabadban való gyakori mozgás, rendszeres termé­szetjárás általában több-kevesebb bizton­ságot nyújtanak a gyakori „hülések“ el­­­len. Fontos a lábak edzése is, meleg és hideg lábfürdők által! A­­ virtuskodás azonban nevetséges ostobaság. Aki félvia idején is nyáriasan öltözve óhajtja fitog­tatni, hogy milyen „edzet", az a leggyak­rabban ráfizet. Télen, latyakos időben kü­lönösen ügyeljünk arra, hogy a cipőnk harisnyánk melegtartó legyen. Régi mon­dás az, hogy „lábtól fázik meg leginkább az ember“. A múlt században egy jó egészségben pátriárkakort elért híres csoda­doktornak egyetlen mondatból állott a hosszú élet titkát magyarázó testamentuma: „A fejet tartsuk hidegen, a lábat pedig melegen/ö belek legyenek nyitva mert ez a hosszú élet titka“. Úgy látszik, a lábak meregen­­tartása és az edzés nemcsak a hosszú élet­nek, hanem a nátha elkerülésének is egyik titka. Dr. ENDRE DÉNES , Háziasszony és Otthon 1. Megtartottuk az elmúlt hét csütörtö­kén február havi konferenciabeszédünket, ft. lelkiigazgató urunk a mai ember önzé­séről és kényelemszeretetéről beszélt. So­kan követik az Urat a Táborhegyre, de kevesen a Golgotára — mondotta. Másnap első pénteki szentmisére és közös szent­áldozásra jöttek össze hölgybizottságunk tagjai. 2. Kedves, szép jubileumi­­ünnepségről kell megemlékeznünk. A Mária-utcai kon­­gregációs szt. Zita-kör febr. 6-án ünnepli negyedszázados jubileumát. A mai idők­ben,­­amikor — sokszor jogosan — annyit szidják a házt. alkalmazottakat, jóleső egy olyan kört ünnepelni, amely 25 esz­tendőn keresztül a házt. alkalmazottak legjavát nevelte. Ennek a körnek a vallá­sos szelleme hozza magával, hogy nem csak a kör maga, de sok olyan tagja van, aki a szolgálati idejét is ilyen szép jubileummal ült meg. Megható módon és feltűnően szép számban ülték meg az évfordulót a Má­ria­ utcai székház kápolnájában. Ft. lelki­vezetőjük háromnapos lelkigyakorlatot tartott a számukra, amelyen áhitatos lé­lekkel vettek részt. Vasárnap d. u. szép ünnepség, a régi tagok köszöntése és a munkaadók részéről történő kedves ven­déglátás fejezi be a 25 éves jubileumot. 3. Nagy készülődés folyik a szent Zita­­körök közp. irodájában a március 5-iki Házt. alkalmazottak Diszgy­űlésére. Ez idén a Molnár­ utcai Közp. Katolikus Kör szép, de nekünk kissé szűk fehértermét kaptuk meg Minden reményünk meg si­ker­t, azonban arra hogy ha kisebb hely­ségben is, de talán még nagyobb lelki eredménnyel zárul em­bári reprezmiatta

Next