Nemzeti Ujság, 1944. május (26. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-17 / 111. szám

LMH Kb Szent Tévés szenttéavatásának Évfordulóján, május 17-én, szerdán reggel 7 órakor ünnepélyes nagymise, majd délután 6 órakor szentbeszéd és ünnepélyes litánia lesz a Karmelita atyák Budapest Huba­ utcai templomában. A délutáni szentbeszédet és litániát dr. Pataky Arnold pápai prelátus­­tartja. Moson felajánlása Jézus Szentséges Szi­vének és a magyarok Nagyasszonyának. A mosoni r. kat. Egyházközség május 7-én egész napos szentségimádás keretében aján­lotta fel magát és családi otthonait Jézus Szentséges Szivének és a magyarok Nagy­asszonyának oltalmába. Az esti felajánlási ájtatosságon dr. Saly László győri prelátus­­kanonok mondott szentbeszédet, majd a Jé­zus Szive litánia után dr. Kühne Lóránt, az Egyházközség világi elnöke imádkozta elő fennhangon a felajánlási imát, amelyet a hívők óriási tömege meghatódva, egy szív­­vel-lélekkel ismételt utána. Óvóhelymegáldás. A napokban lett meg­áldva a Budapest, X., Hős­ u. 15. székesfővá­rosi háztömbök 12 óvóhelye. Ezt a két hatal­mas házat szegény munkáscsaládok lakják. Csakis az a munkáscsalád kap itt otthont, ahol legalább négy gyermek van. Az óvó­­helymegáldásokra már napok óta készült a két nagy ház, amelynek 1500 lakója van. 12 díszes oltárt készítettek a 12 óvóhelyen. A megáldási szertartást­­ Páter Fenyvessy Jeromos domonkos atya végezte, ki 12 beszé­det is mondott, mindegyik óvóhelyen mást. A beszédek könnyekig meghatották a híveket, úgyhogy ez az óvóhelyszentelés felejtehetet­­len lesz számukra a szép háziünnepséggel együtt. Személyi változások a szombathelyi egy­házmegyében. Kovács Sándor szombathelyi püspök, a Muravidék apostoli kormányzója a zalaegerszegi plébánia ideiglenes vezetésével Sarlós Mihály ottani hitoktatót bízta meg. Süle Ferencet a püspöki hivatalba rendelte be udvari szolgálatra. Dr. Fazekas László tarta­lékos tábori lelkésznek engedélyt adott, hogy tényleges tábori lelkészi próbaszolgálatra menjen. Tábori lelkészi behívót kaptak Fonyadi Antal zalaegerszegi hitoktató, Hor­váth Imre pákai káplán, Óra Kálmán sop­roni prefektus és Abai Imre szombathelyi karkáplán. Erjávecz letenyei káplánt a fő­pásztor Csehimindszentre helyezte át hasonló minőségben. Háborús ájtatosságok a váci egyházme­gyében. Pétery József váci püspök megkapó szavakban hívja fel papságát, hogy a mos­tani veszélyek között, amelyekben az egyház­megye sok helye kiáltotta a tűzpróbát, erő­sítsék meg a lelkeket. A papság eddig is igazi pásztornak bizonyult és az egyházmegye e­yik papja, dr. Ottó László az első bomba­támadás alkalmából hősi halált halt. A pap­ság is mindent megtett nemcsak a lelkipász­tori téren, hanem a szociális segítés munká­jában is. Különösen buzdítja a papságot, hogy az engesztelés szellemében tartsanak külön háborús áj­tatosságokat, lehetőleg mindennap és vállaljanak önmegtagadásokat, önkéntes áldozatokat. Magának az egyházmegyének székhelyén, Vácott a székesegyházban min­dennap vannak ilyen ájtatosságok, amelye­ket lehetőleg a főpásztor maga vezet. Egyházközségi ünnep Losoncon. A mai ko­moly időkhöz illő ünnepség színhelye volt a losonci r. kat. templom 1944 május 14-én. A Mihalovics Gyula apátplébános vezetése alatt álló egyházközség a közelmúltban tar­totta meg tisztújítását s az újonnan megala­kult képviselőtestület e napon tette le eskü­jét a Krisztus oltára előtt. Az ünnepi nagy­ Hű­sét Mihalovics Gyula apátplébános mu­tatta be az Urnák, ezúttal nem díszes papi segédlettel, hanem az új képviselőtestület négy tagjának buzgó ministrálása mellett. A képviselőtestület és a tanács tagjai dr. Gil­­ler János országgyűlési képviselő, világi el­nök példaadó vezetésével a szentélyben fog­laltak helyet. A szentélyen kívül pedig — zászlaja alatt — felsorakozott a Credo­­férfiszervezet népes testülete. Végül a kép­v viselőtestület minden tagja alázatos főhajtás­sal vette magához a legméltóságosabb Oltári­­szentséget, hogy esküjét méltóképpen meg­pecsételje. Kőszeg város Gyöngyös Endre polgármes­ter és Székely László esperesplébános veze­tésével küldöttségileg keresték fel Kovács Sándor szombathelyi püspököt és a város nevében köszöntötték a szombathelyi egy­házmegye új főpásztorát. Mezőnyárádon a szalézi atyák május 21-én tartják segítő Szűz Mária búcsúját. Fordul­junk nagy bizalommal Égi Édesanyánkhoz, hogy engesztelő közbenjárásával eszközöljön kis Hazánkban mielőbb győzedelmes békét. Aki nem jöhet el a zarándoklatra, kapcso­lódjon be a nagy engesztelő ünnepbe szent­áldozással és imával. A pécsi katolikus hivek áldozatkészségéből restaurálták a Mindszentek-templomát Az újjáalakított Mindszentek-temploma most ünnepli felszentelésének 200 éves fordulóját. Kétszáz évvel ezelőtt gróf Herényi Zsigmond pécsi püspök 1744 május 3-án, szentelte fel a Mindszentek-templomát. Kilczer Márton csákovai esperesplébánost — mint Temesvárról a Magyar Kurírnak je­lentik — lippai plébánossá nevezték ki. Az új lippai esperesplébánost 1917-ben néhai Glattfelder Gyula Csanádi püspök szentelte pappá. LELKIGYAKORLATOK SORRENDJE PÉCELI LELKIGYAKORLATOS HÁZBAN: Május 26—29. Bp. IX. Középferencvárosi Jézus Szive Szövetség. — P. Csávossy Elemér S J. Május 27—30. A Szív kiadó lelkigyakorlata. — P. Raile Jakab S. J. Május 29.—junius 2. Pestszen teresébe« Magya­rok Nagyasszonya plébánia Mod és Elso Magy. Alt. Bizt. Társ. — P. Izay Géza S. J. Junius 2—6. Újpesti városházi tisztviselnök. — P. Kardos József S. J. ,,__. Junius 16—22. Ceglédi ürnök és vendégek. — P. Belányi István S. J. (5 napos.) Junius 22—26. Jézus Szive tisztelők. Junius 26.—Julius 2. Hitoktatónők és vendégek lelkigyakorlata. — P. Hunya Dániel S. J (5 napos) Julius 2—8. Pro Christo Egyetemi Hallgatónők. A lelkigyakorlat a jelzett nap estéjén kezdődik­­ és az utolsó nap reggelén fejeződik be. Jelent-1­kenni legalább 10 nappal előbb kívánatos 3.— P előleg befizetésével. Cím: Lelkigyakorlatos ház, 1 gécel. Telefon- Péeel 1*. SZÍNHÁZ-MŰVÉSZET I Qlaqij J2lizt-iin Párisból jelentik. Az egy hónapig tartó magyar-francia zeneünnepség megnyi­tójaként a francia Nemzeti Rádió és a párisi m. kir. főkonzulátus szombaton délelőtt a párisi Szent Háromság Temp­lomban impozáns külsőségek között Liszt Anna és Liszt Ferenc-emlékünnepet ren­dezett. A hatalmas templom hajója zsúfo­lásig megtelt a mintegy 3000 főnyi előkelő közönséggel. A fekete drapériával bebo­rított szentély előtt állott Liszt Ferenc anyjának jelképes ravatala, lebontva cí­meres magyar zászlóval, két oldalt a fala­kat francia és magyar zászlók díszítették. A szentély előtt ezüstmennyezetű trónon Suhard bíbornok párisi hercegérsek ült, a katafalktól jobbra pedig Pétain tábor­nagy államfő képviseletében Brécad tábornok, a Becsület­rend nagykancel­lárja. Baloldalon Horthy Miklós kor­mányzó képviseletében Bobrik Arno vichyi magyar követ, valamint Binder Ká­roly párisi magyar főkonzul ült a főkon­zulátus személyzetével, mögöttük Liszt Anna párisi leszármazói. A katafalk jobb­oldalán a francia kormány tagjai, a szaj­­nai prefektus, a rendőrprefektus, a városi tanács elnöke, az állami színházak igaz­gatói, a konzervatórium igazgatója és számos előkelőség foglaltak helyet. Bal­oldalon helyezkedett el a párisi konzuli kar teljes számban. A főhajó első sorai­ban kaptak helyet a különböző küldöttsé­gek és a diplomaták feleségei, közvetlen a ravatal két oldalán, gyertyaerdő mel­lett, a párisi magyar patronage növendé­kei álltak. A jelképes ravatal előtt feküdt Horthy Miklós kormányzó óriási babér­koszorúja, jobbra a francia kormány és Páris, balra a magyar kormány és Buda­pest Székesfőváros, ezek előtt a Liszt­­család koszorúja. Koszorút küldtek: a vichyi m. kir. követ, a párisi m. kir. fő­konzul, a párisi Magyar Intézet, az észak­ pártiban franciaországi bajtársak, a budapesti Liszt Ferenc Társaság, a Filharmóniai Társaság, a magyar Rádió, a párisi ma­gyar újságírók, a párisi Magyar Ház, a magyar kolónia, a párisi Kölcsön­segélyző Egylet, az Országos Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskola, a M. Kir. Operaház, a francia közoktatásügyi miniszter, a francia szépművészeti államtitkár, a Zene­­tudományi Társulat, a Zeneműkiadók Szindikátusa, a Nemzeti Konzervatórium, az Ehrhard-gyár, a Zeneművészeti Bizott­ság elnöke és négy nagy párisi szimfoni­­kus zenekar. A német hatóságok részéről Stumpf­nagel, a franciaországi német haderő fő­­parancsnoka, Werner Rhode r. k. követ és megh. miniszter, valamint számos magas­­rangú katonai és polgári méltóság volt jelen. A gyászmisét Szalay Jeromos, a pá­risi magyar kolónia lelkésze mutatta be, melynek során a Nemzeti Rádió férfikara Liszt Ferenc Requiemjét énekelte. A Fel­ajánláskor Végh Sándor, a Zeneművészeti Főiskola tanára orgona- és hárfakíséret­­tel a Koronázási mise hegedűszólóját ját­szotta. Az abszolúciót Suhard bíbornok adta. A szertartás után egy száztagú zenekar Liszt: „Les Préludes“ című szim­­fonikus költeményét játszotta, majd orgo­nán a magyar Himnusz következett, me­lyet a közönség állva hallgatott végig. A megragadóan szép ünnepséget a zenekar a Marseillaise előadásával fejezte be, me­lyet a fegyverszünet óta ez alkalommal lehetett először hallani Párisban nyilvá­nosan.­­ A templom kapuját Magyarország cí­mere díszítette, a kapu előtt a főhajóhoz vezető úton a köztársasági gárdisták dísz­ruhában álltak sorfalat. A szertartás alatt a filmvállalatok riporterei szakadatlanul dolgoztak. A párisi filmhíradó a jövő hé­ten vetíti a felvételeket. i „Títz ember tragédiája“ l­án nyelvesi Madách halhatatlan műve finn műfor­dításban megjelent A mű fordítója T. Lyy finn költő. A mű fordítását 1938-ban a helsinki Egyetemi Magyar Intézet tá­mogatásával és közreműködésével kezdte meg a fordító. A háborús nehézség elle­nére is állandóan folyt a munka, úgy hogy már 1942-ben hozzá lehetett fogni a nyomdai és kiadási munkálatokhoz. A ki­adást Finnország egyik legnagyobb ki­adója, Werner Söderström vállalta. A kiadást a finn-magyar vegyesbizottság is támogatta anyagilag. Az előszót dr. Voi­­nevich Géza írta. Toivo egy a mai finn köl­tő nemzed­ék egyik legkiválóbb tagja és ismert műfor­dítója, akinek a tollából eddig több kül­földi klasszikus jelent meg. Madách-for­­dítása pontos és magas színvonalú. A ma­gyar dráma szépsége és filozófiai mély­sége szinte hiánytalanul érvényesül a finn fordításban is. A verselés is tökéletes, úgy hogy a fordítás nagy nyeresége a finn irodalomnak. A kritikák minden vonatkozásban é­s­­merők. Nagyon értékes megállapítás a következő: „Ha sikerül behatolnunk a mű alapgondolatába, nem győzzük eléggé cso­dálni a szerző talentumát és azt a népet, amelynek körében ilyen nagyszerű filo­zófiai dráma megszülethetett és nem örülhetünk eléggé, hogy ennek fordítása olyan sikerült módon éppen ezekben az időkben nálunk Finnországban is megje­lenhetett“. (Uusi Suomi 1944 február 13.) C­arádi­­­atalus rendőri felü­gyelet alatt Karádi Katalint, aki néhány hétig egy nyo­mozással kapcsolatban őrizetben volt, az el­múlt héten szabadlábra helyezték, de ugyan­akkor átkísérték a rendőrségre, ahol megindí­tották ellene a közigazgatási eljárást. A rend­őrségen Karádi Katalin tudomására adták, hogy rendőri felügyelet alá helyezik. Ennek következtében lakását csak nappal hagyhatja el, közvetlen környezetén kívül senkivel nem érintkezhet, nyilvános helyeket nem látogat­hat, főútvonalakon nem járhat, postáját a rendőrség cenzúrázza és meghatározott idő­közben jelentkeznie kell a toloncházban mű­ködő rendőrkapitányságon. Karádi Katalin személyével kapcsolatban az egyik hétfői lap azt írta, hogy Karádival forgatják tovább a „Gazdátlan asszony*" című filmet, amelynek felvételeit az ellene megin­dult eljárás miatt szüneteltették. Ez a hír azonban nékülözi a valóságot, mert Karádi Katalin előrelátható időn belül nem szerepel­het sem színpadon, sem filmen. A filmet pe­dig Simor Erzsivel készítik el Ciérank­a­ut A Vigadóban hétfőn francia szerzők műveit hallottuk. Bevezetőül Franck Cé­zár A-dúr szonátája szólalt meg Martzy Johanna és S. Lászlóffy Margit tolmácso­lásában. A terjedelmes művet lehet élvez­hetően és lehet unalmasan előadni. Olyan művészek, akik a francia zene különleges stílusát — még a francia romantikusokét is — képtelenek különválasztani, bizony gyakran vétenek az A-dúr szonáta zenei értékelése ellen. Ezúttal élvezetesnek ta­lálta a közönség a produkciót. Martzy Jo­hanna őszinte, bensőséges hangokat ta­lált. Különösen feltűnt, milyen érzékeny belső műszerrel mérte le a szonáta érzel­mi hullámzását, így például tökéletesen érzékeltetni tudta az itt-ott váratlanul megjelenő mélabút, a zeneköltő hirtelen hangulatváltozását. Talán ezek a részle­tek voltak a legpoétikusabbak. Lászlóffy Margit ugyancsak a költő szándékait ér­telmezte és általában finomságra hangolt zongorával vett részt a muzsikálásban, de néhol mégis zavarta a tiszta képet a túlzott pedálhasználat. A jeles hegedű­­művésznő egyébként még egy számmal szerepelt, Ravel: Tzigane című tetszettől, de kevéssé mély darabját adta elő. Hege­dűse itt dúsabb, vérbő hangzást nyert és forróbb vérmérsékletet tudott sugároz­ta­tni. Legfeljebb a technikai igénybevétel árasztotta néhol a hangszer tónusát Ra­vel Habaneraját stílusos ráadással ját­szotta. Zongorakisérője, vitéz Pongrácz István dicséretreméltó módon hangulati­lag is egy volt vele. Mély művészi meg­­nyilatkozással szolgált Báthy Anna: előbb Debussy, majd Ravel dalait énekelte utól­­érthetetlen kultúrával, a zenei értelmezés biztos ösztönével. Orgánuma az impresz­­szionista dalok posztcélszerűségét fejezte ki a legfinomabb árnyalatokban. Kár, hogy a túlságosan födött hang egyes da­lok frissebb csengését nem biztosíthatta. A műsort Lászlóffy Margit és Stefániai Imre kétzongorás számai fejezték be (Ra­vel: Jeux d'eau, Stefániai-átiratban, és Saint Saëns: Toccata), természetesen az elmaradhatatlan hatást keltve. . (Sz. I.) Száztagú zenekar , a­­Jan­tziában Nagy zenés film felvételei folynak a Hun­niában: Thurzó Gábor „Vihar után“ című filmkönyvét készíti Daróczy József. Napok óta hatalmas hangversenyterem díszlete áll a műteremben, a színpadon pedig száztagú zenekar játssza Beethoven VL szimfóniáját, Uray Tivadar, a film főszereplője vezényel, a felvevőgép látószögén túl azonban még egy karmester dirigál, Ferencsik János, az Opera­ház karnagya, akinek beintésére harsányan NEMZETI ÚJSÁG 9 1244 május 17. Szerda hangzik fel a halhatatlan szimfónia. Az 59 magyar fimben a Beethoven-muzsikán kívül még Bach, Liszt, Csajkovszki-szerzemények is szerepelnek. Fényes Alice, Ladomertzky Margit, Szabó Sándor, Kamarás Gyula, Timár, Kató, Pethes Sándor és mások a többi fő­szereplők, míg a film zenei vezetője Vincze Ottó. Szinti szinház A szegedi szinház szép sikerrel adta M Lánczy Péter és Paksi József „A védtelen férfi“ című vígjátékát, amely egy makacs agglegény és az őt megnősíteni szándékozó nők harcát mutatja be. Természetesen öt hölgykoszorú diadalmaskodik a happy­­endben. • Erdélyi Mihály rövidesen becsukja Jó­­zsefvárosi Színházát, ezzel szemben új operettjét adja színre az Erzsébetvárosi Színházban. A népszerű ligeti deszkákon ezidén „Cserebogár, sárga cserebogár.. .** című Erdélyi mókát láthatjuk majd Honthy Hanna, Ajtay Andor, Fejes Teri, Somogyi Nasi és Bilicsi Tivadar közreműködésével. Valószínűleg a Márkus Parkszínház is ren­­dez nyári előadásokat. Itt Létra* egyik zenés bohózatát szeretnék bemutatni, de hogy kikkel, azt még nem tudni. * Nemsokára peregni fog a mozikban a „Min gyár sasok“ című magyar repülőfilm, ame­­lyet három újságíró: Jánossy István, Matolay Géza és László István készített. Szemere Vera, Petényi László, Pethes Sándor, Mak­­ldry Zoltán, Halász Géza a szereplői a ma­­gyar pilótákról szóló izgalmas történetnek. Új film is készül Thurzó Gábor forgatóköny­­véből „Vihar után" címmel. Fényes Aliz, Ladomerszky Margit, Timár Kató, Uray Ti­­vadar, Pethes Sándor, Kamarás Gyula és Szabó Sándor a főszereplői. Beethoven, Liszt és Csajkovszkij szerzeményeit száztagú zene­­kar tolmácsolja.­­ Az 1848-as szabadságban Farkas-Ratffa nevű hős katonája alapította a róla elnevez­ett díjat, egy hagyományos aranygyűrűt, amelyet évenként a Nemzeti Színház leg­­jobb alakításokkal kitűnt fiatal művészének ítélnek oda. Az idén a tagok egyhangú sza­vazással Ujlaky Lászlónak juttatták a mű­vészi kitüntetést, az év folyamán tanúsított komoly, szorgalmas munkájáért és érdemes alakításaiért. A Farkas-Ratkó-díj a hajdani aranygyűrűje ma már csak ezüst, az ere­deti 50 arany pedig 500 pengőre válto­­* Miként nálunk s Nemzeti Múzeumba, úgy Franciaországban a párisi Nemzeti Könyv*­tárba kell beküldeni két példányt minden*­ féle sajtótermékből. Újságok, könyvek, szin* lapok, röpiratok, zeneművek futnak be így­ amelyekből az értékesebb anyagot gondosan megőrzik. Most kiszámították, hogy a fran* ciák napi könyvtermelése átlag 50—60 kiló, a színház és sajtó köréből beérkező kiadván­­yok pedig 110 kilónál is többet nyomnak! * A magyar filmgyártás újjászervezésével kapcsolatosan igen érdekes tervezetet készí­tettek illetékesek. Az elgondolás szerint csak tizenkét tőkeerős, komoly, keresztény gyártócég maradna meg, amelyek évenként három-három film forgatására kapnának engedélyt, így teljesülne filmeseink régi vágya: elegendő idő áll rendelkezésükre a­ filmek alapos kidolgozásához, készíthetnek művészi szépségű pergőképeket, amelyekbe nyugodtan fektethetik bele tőkéjüket. A színészek közül a jelesek csak három törté­netben lehetnek sztárok, másutt azonban epizódszerepet vállalhatnak, szóval meg­szűnnék az eddigi egészségtelen „bálvány­rendszer“. A gázsi jelentősen csökkeni fog, viszont ifjú tehetségek is szóhoz juthatnak. * M Születésének 75. évfordulóját üli a híre* párisi Folies Bergeres nevű mulató, ahonnan a modern színjátszás egyik fura műfaja a revü elindult. A helyiség túlélte a benne született revüt, amely egyre jobban háttérbe szorul és minden bizonnyal el is tűnik las­­san kint, mint a korcs színpadi műfajok nagy­ része, amelyek nem tudtak meghonosodni. Színházak nyi­lója OPERAHÁZ. Szerda: Az álarcosbál (IV. — fél S). Csütörtök: A cigánybáró (fél 6). Péntek: Tamw­hiuser (5). Szombat: Faust (fél 8). vasárnap: Can­­men (Népm. Biz. V—V. előadása a Magyar Müve,­lődés Házában — S). NEMZETI SZÍNHÁZ. Szerda: Ad­omfl Csütör­tök. péntek: A falu rossza. Szombat, vasárnap: Péter (szer. IV, csüt. V, pén. VI, gyom. bemut, vas. I. bém­. — fél 6). MAGYAR MŰVELŐDÉS HÁZA. Szerda: Nincs előadás. Csütörtök: Olasz melódiák (fél 6). Pén­­tek, szombat: Szabotázs (film — 3, fél 6). Vasár­­nap: Traviata (Népm. Biz. — V—5, operaelő­adása — 5). VÍGSZÍNHÁZ. Szerda, péntek, szombat délután, vasárnap: Naplemente előtt. Csütörtök, szombati Hattyúlovag (szer. C, csüt. K, pén. E, szom. dél­után : I. sor. d. u. bérl., vas. R. — 3, 6)­ÚJ MAGYAR SZÍNHÁZ. Minden este: Őfelsége a mama (5). andrássy SZÍNHÁZ. Minden este: A pénz nem boldogít (6). fővárosi operettszinház. Minden estei és vasárnap délután Is- Luxemburg grófja (2, fél 8). DAM SZÍNHÁZ. Minden este, vas. és ún. dél­­után Is: Varjufészek (3, 5). KOMÉDIA ORFEUM. Mindennap*. Ez már döfi (fél 7). ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ. Vasárnap: Nord (fél 7, fél 7). JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ. Vasárnap: Tabáni orgonák (fél 5, fél 7). KISFALUDY SZÍNHÁZ. Vasárnap: Csavargó lány (fél 6, fél 7). NEMZETI BABSZINJÁTÉK. Minden este, pén­tek kivételével: Angyalt vettem feleségül Pénteki Toldi (6). MADÁCH SZÍNHÁZ. Nincs előadás. REVÜPALOTA. Nincs előadás, íráson: VARIETE. Nincs előadás.

Next