Nemzeti, 2014. szeptember - 2015. június (2. évfolyam, 1-9. szám)

2014-12-01 / 4. szám

ügyek megvitatásának három fő fórumát határozták meg: konsessum, portyázás és táborozás. A várúr személye szent és érthetetlen­­ volt, ám ha hibát követett el, pirulnia kellett: „pirítós!” felkiáltásra kénytelen volt ülő helyzetben fejét az asztal alá hajtani, míg könyörületes alattva­lója legalább harmincig elszámolt. A vár lakói rendesen naponta, ebéd után gyülekeztek az alapí­tó, Kövessy Albert márványlapos asztala körül a New York kávéház „mélyvizében”. Nagy estéken „cincogó tallencium” volt, ekkor a vár­asszonyok, várkisasszonyok és meghívott vendégek előtt is kitárták a várkapukat. Avatatlan betolakodók láttán azonban a várőrző sebek felemelt mancsokkal figyelmeztették a népet. Havonta egyszer a Ro­yal szálló Fehér termében gyűltek egybe vacsorára, baráti beszélgetés­re. Ilyenkor „sillencium” állt be, asszonynépség ott nem lehetett jelen. SZIN(HAZ)HELYEK A társaság anyagi alapját a működő tagok önként felajánlott tag­díjbefizetései és az egész év folyamán tartott külön gyűjtések képez­ték. „Az öregek, özvegyek, árvák megajándékozó ünnepének­­ magasztosnak, fennköltnek kell lenni! Isten ünneplése, szent esküvés, királyok felkenése nem lehet szebb ennél az ünnepnél. Mindenki tisztuljon meg abban a szent munká­ban, melyet az öregekért végez, melyért örömteljes a fáradozás, melyen soha ki nem fáradhat az, aki a Kövessy-várhoz tartozik. ” A „légvár ködlovagjai” jótékony és hatékony munkájának köszön­hetően évről-évre egyre több nyugdíjas színész kapott karácsonyi aján­dékot, egészen a vár 1950-es megszüntetéséig. Az alapító sírfelirata a Kerepesi úti temetőben 90 év után is hirdeti a kiváló színészt és nagy­szerű embert: „Életében alkotott, itt nyugodni tért. Nagy művét, emlékét őrzi a »Kövessy Vár«. ” • hÖVESS Y- VAR • ECVMÄSERT • A„ködlovagok légvára" Nélkülöző színészek a Kövessy-vár adományaival A Nyehó színészei A 120. születésnapját ünneplő New Yorkra irodalmi kávéházként emlékeznek, holott a színészetnek is fontos bástyája volt. Nem csak azért, mert itt is születtek darabok és forgatókönyvek, hanem mert a színészek is ide jártak, aki a „Nyehóból kimaradt, mindenből kimaradt. Időnként megjelent Blaha L­ujza és Újházi Ede, Márkus Emília és Bajor Gizi, de voltak napi törzsvendégek is: Pethes Imre óramű pontossággal délután há­romkor ült le alsósozni két állandó partnerével, Vincze Zsigmonddal és Gyöngyi Izsóval. Uray Tivadar biliárdozott, Páger Antal römizett... Mindenki társaságban volt, főként előadás után, kivéve Csortos Gyulát, aki egyedül ebédelt, és ha a hús nem volt elég puha, rátaposott, „nehogy felszolgálják egy másik vendégnek”. Szokás volt a New Yorkban is, hogy a kávés egy-egy tanévben ingyen etetett néhány tehetséges művésznövendéket. Míg a Japán kávésa, Kraszner Menyhért festőket pártfogolt, addig Tarjánnál a színinövendékek jártak jól. Kit protezsált be hozzá Beregi Oszkár mint a Király Színház két ígéretes statisztáját? - Király Ernőt és Gőzön Gyulát... A Kövessy-vár színészbankettje a New York mélyvizében

Next