Nemzeti, 2015. szeptember - 2016. június (3. évfolyam, 1-9. szám)

2015-10-01 / 2. szám

/ A Nemzeti Színház művészeti folyóirata - 2015. október, III. évfolyam, 7. szám „A hatvanas évek végén az akkori húsz év körüli korosztály nagyon is vevő volt arra, hogy akkor mi most forradalmat csinálunk, hogy ellene megyünk annak, ami van... De azt nem igazán értettem, hogy a hata­lom miért nem néz minket jó szemmel. Igazából nem is a művésze­tünket támadta, hanem azt nem tűrte, hogy egyáltalán valaki felemeli a szavát, hogy csoport képződik. Talán ettől ijedtek meg annyira. (Németh Ilona) „1974-ben, Mejerhold születésének századik évfordulóján utaztam Penzába. Megérkezésem után néhány nappal említette a színház fő­rendezője, hogy a város híres szülöttének jubileumára készülnek. A nagyszabású ünnepségre a színházban kerül sor, amely ekkor fogja fel­venni Mejerhold nevét. Mivel akkor még alig ismertük egymást, csak annyit kérdeztem: Most már lehet? Érthető okokból az ő zavara sem volt kisebb az enyémnél, hiszen a rettegés birodalmának perifériáján nem tudhatta, milyen titkos megbízatással érkeztem. Ennek ellenére kurtán és nem minden indulat nélkül ennyit válaszolt: Tudtommal 1955-ben rehabilitálták. (Balogh Géza) „A Katona József Színház megalakulása egészen különös pillanata volt a magyar színház történetének, mert az ország kultúráért felelős vezetői - akik tulajdonképpen pártemberek voltak - azt mondták: itt van két tehetséges fiatalember, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor, akik Szolnokon és Kaposváron olyan színházat csináltak, melyekre az egész ország odafigyelt. Adunk nekik egy teljesen üres épületet a bel­városban, azt szerződtetnek oda, akit akarnak. Ilyen pillanat még nem volt, és nem is lesz többet, azt hiszem. Ami az én pályafutásom elején történt velem, az tulajdonképpen egy önfeledt repülés volt.” (Udvaros Dorottya) „A színháznak elevenen kell tartania a kapcsolatot »az elfelejtett ősök árnyaival« A MITEM-en megrendezett vita, amelyen macedón, ma­gyar, algériai, orosz és francia rendezők vettek részt, azért volt nagyon izgalmas, mert a hangsúlyt erre a nélkülözhetetlen párbeszédre he­lyezte, ami teljességgel ellentmondott mindenfajta muzeális konzer­válásnak, és egyértelművé tette, hogy a nemzeti színházak különböző úton-módon épülhetnek be egy többnemzetiségű helyi kontextusba vagy egy poszt-koloniális közegbe, vagy akár egy globalizálódott mul­­tikulturális környezetbe is.” (Beatrice Picon-Vallin) „A nyelv kultúrát-közösséget alkotó és összetartó erő, de mivel a szín­házművészet nem csak nyelvi eszközökkel él, hanem egyetemesebb és a lehető legösszetettebb kommunikációra képes, melynek bizonyosan a jelenlét, a jelen idő a leglényegesebb sajátossága és egyúttal a tétje is, ebből fakadóan a jelenlévő közönséggel való közösség megteremtése is feladata. A POSZT zsűrijében, mely az épp lezárult évad több váloga­táson is átment verseny-előadásait díjazta, én ezt tartottam szem előtt, elsősorban a vizualitásra figyelve.” (Keserű Katalin) Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az októberi megjelenéstől kezdve a SZCenarium-lapszám­okhoz való hozzájutás módjáról és a szcenárium aktuális rendezvényeiről a Nemzeti Színház honlapján adunk hírt. Az októberi szám tartalmából: MITEM 2015 Egy generáció, két ország, három emblematikus színész: Udvaros Dorottya, Évelyne Didi, Francois Chattot | Beatrice Picon-Vallin: „Elfeledett ősök árnyai" - Nemzeti színházak a 20. században | KULTUSZ ÉS KÁNON Balogh Géza: Avantgárd színház Kelet-Európában (1. rész) | FOGALOMTÁR Végh Attila: Boldogság | OLVASÓPRÓBA Pálfi Ágnes: A szinoptikusok három világtükre - Lukács, a Bika (1. rész) | MŰHELY Tömöry Márta, Pálfi Ágnes, Szász Zsolt: A hősi hóbort ragálya (a Don Quijote a Nem­zeti Színházban)| FÉLMÚLT Fodor Tamás, Németh Ilona | KILÁTÓ Keserű Katalin: POSZT 2015 | KÖRKÉP Várszegi Tibor - Jászberé­nyi Malom Film-Színház Az októberi szám középpontjában is a Nemzeti Színház Madách Nemzetközi Színházi Találkozója, a MITEM áll. A találkozó nem csupán előadások egymásutánja, hanem gazdag szakmai programokat is kínál, amelyek anyagából válogatást közöl a lap. Balogh Géza új sorozatot indít, ezúttal a kelet-európai avantgárd színházakról - az első rész témája Oroszország. A Műhely rovatban a Nemzeti Színház új bemutatója, a Don Quijote apropóján Tömöry Márta, Pálfi Ágnes és Szász Zsolt a világirodalmi alak és a színház kapcsolatát elemzi. A Félmúlt rovatban interjú olvasható a magyar alternatív színházi mozgalom egyik nagy alakjával, Fodor Tamással és felségével, alkotótársával, Németh Ilonával. A Kilátó rovatba Keserű Katalin írt esszét a 2015-ös POSZT-ról. szcenárium A Nemzeti Színház művészeti folyóirata

Next