Moldován Gergely: A magyarországi románok - Nemzetiségi ismertető könyvtár 5-6. (Budapest, 1913)
---------- — ' J* ELŐSZÓ. A haza földjén élő minden lénynek joga van a nemzettől hangosan követelni: „A te földeden lakom, foglalkozzál velem. Állíts bonckésed, kalapácsod, górcsöved alá, ismerd meg alkotórészeimet, tulajdonságaimat s ha azokkal valamely irányban a nemzetnek javára szolgálhatok, használj fel céljaidra, rendelkezésedre állok. Egyedüli kikötésem: félre ne ismerj, ne vagdalj rajtam ott, ahol arra szükség nincs és ne használj fel természetem és tulajdoságaim ellenére oly célokra, amelyekre nézve tevékenységem és munkakészségem káros lehetne a nemzetre nézve." Munkámban igyekeztem a román népet, annak egész lelkivilágát és múltját a maga valóságában mutatni be, szépítve nem, de feketítve sem. Mindenütt az igazságra, a valóra törekedtem. Ebből kifolyólag a képen lehetnek sötétebb ecsetvonások is, az egész képtől azonban lehetetlen megtagadni a pártatlan rokonszenvet, mert a hazai románság az állami szervezetben munkás, hasznavehető elemnek bizonyult. És könnyen kezelhető is. Több népnél közmondássá vált: „Ha valaki szájban csókol, vigyázz a zsebedre." Ezzel ellenkezőleg a román a maga áldott jólelkűségében úgy tartja: „Szájban csókold meg a románt s a zsebéből kivehetsz mindent." 3