Nemzetközi Művészeti Szemle, 1894 (3. évfolyam, 2-16. szám)
1894-01-18 / 2. szám
IH. évfolyam.__________. 2 sz. Budapest, 1894. Január 18. ■\rTMZT?minn?ZT SZAKLAP A SZÍNMŰVÉSZET, ZENE, LOVARDA, SZÍNPADI MUTATVÁNYOK ÖSSZES ÁGAI KÖRÉBŐL. Előfizetési ár : \Hz Egész évre . . . . . . . 4frt ! Fél évre írt. 1 Negyedévi. . . . . . ifn. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VII. Erzsébet körút 15. Felelős szerkesztő : HATVANI KÁROLY. MEGJELENIK HAVONKINT HÁROMSZOR. A vígszínház részvénytársaság. A vígszínház létesítése még mindig a levegőben függ. A negyedik színház ügye folyton a lét és nem lét stádiumában van. Pedig a fővárosi közönség, a színházi körök, de a mi csekélységünk is, már vágyva várják, hogy pozitív eredményeket lássunk és arról referálhassunk. A mint a vigszínház-egylet eddigi vezérférfiai, de különösen gr. Keglevich István óhajtják, a vígszínház múzsája 1894. oct. vagy nov havában mulattatni fogja a kacagásra éhes fővárosi közönséget. Ez az óhajtás örvendetes hír a vidék jelesebb színész gárdájának, mert a vígszínház személyzete azokból lesz kiválogatva. Mert hogy a vidéken, meg a kolozsvári nemzeti színház kivételével is, működnek olyan erők, melyek itt a fővárosban méltóan megállják helyüket: az elvitazhatatlan, megdönthetetlen tény. Sőt annyi ambiziózus izmos tehetségű színész van, hogy három-négy színház számára is le-hetne teljesen korekt személyzetet szervezni. Minden különös érdek nélkül tehát szív- ből örvendenénk, ha a vígszínház építése csakugyan napok kérdése lenne. A vigszinház egylet most bevégezte akczióját, mert a mint e hó elején tartott választmányi ülésen kimondták : a vigszinház-egylet feloszlik és lesz belőle részvénytársaság. A vigszinház-egyletnek 26’716 frt készpénz vagyona van, de a jónevű és módú férfiak által aláírt törzsrészvények 50 ezer forintnál többre rúgnak. Ez az összeg ha nem is egészben, de részben biztos garanczia arra, hogy a vígszínház felépül a fővárosban. Az e hó elején tartott választmányi ülésben nagy lelkesedéssel fogadták dr. Keglevics Istvánnak jelentését, melyet a választmány nevében tett, hogy a kormánynál azt pozitív biztosítást nyerte, hogy törvényhozási uton kétszázezer forint kamatnélküli kölcsönt fognak engedélyezni. És ezt a kölcsönt, ami a kormánynak jó akaratát élénken bizonyítja, negyven év alatt kell törleszteni. Ez után áttértek az alapítandó részvénytársaság tervére E terv szerint a társaság kilenczven évre alakul, s ennek részvénytőkéje százezer korona lesz, melyet ha szükség mutatkozik elsőbbségi részvények kibocsátásával fognak emelni. Az elsőbbségi részvények — amint tervezik — a jövedelemből 5°/0 kamatozásban részesülnek s e kamaton felőli jövedelmekből egyenlő arányban részesülnek a törzsrészvények. E választmányi gyűlésen majdnem egyhangúlag kimondották azt, hogy részvénytársaság alakítása nem csak czélszerű, de kívánatos is, mert a városi hatóságok és a közönség csak is így hajlandó anyagilag is támogatni a vigszinház ügyeit. Ezek folytán nyomban fel is oszlatták a vigszinház egyletet és helyette tizenkét tagú bizottságot küldtek ki, mely nemcsak a pénzvilág, hanem a művészet és irodalom kapacitásait is magában foglalja. E kiküldött tizenkét tagú bizottságnak az lesz a hivatása, hogy a részvénytársaság alakuló gyűlésére a felhívást szövegezzék és annak minden pázisát előkészítsék. Mielőtt azonban a részvénytársaság alakuló gyűlése megtartatik a kiküldött bizottság újra, most már harmadszor kérvényt adott be a főváros tanácsához, hogy vagy ingyen telket vagy nagyobb segélyt biztosítson a vígszínház részvénytársaságának. A főváros tanácsa, mely minden alkalomkor kimutatta a művészet iránti lelkesedését és érdeklődését, ily közczélú intézet — Az öregebb vagy a fiatalabb ? tréfálkozott barátom, mert észrevette bajom okát. — A fiatalabb. — Kiváncsi. Megmondom mindkettő nevét, mert úgy illik. Sárkány Vazuló és leánya Elvira. — Ismered őket ? — Hogyne. Közelről. Szegről végre rokonságba állok velük. — Oh barátom, mint örülök! — Tudom miért. Ha akarod azonnal bemutatlak nekik. — Örök hálára kötelezel, rebegtem, miközben a belső izgatottságtól a verejték nagy cseppekben folyt le homlokomról. Bemutatásom a hölgyeknél nyájas mosolyt és meleg kézszorítást idézett elő. Elvirának lebilincselő, nyájas modora, csengő szava rögtön az első alkalommal befészkelte magát szívembe . Már ismerem önt látásból, jobban mondva hallásból, zengte Elvira, és őszintén mondhatom, tehetsége szép jövőre jogosíthatja. Ön a falon-szerelmesek finom személyesítője és bátran hozzá tehetem, hogy a műértő közönség kedvencze. —■ E dicséret annál inkább büszkévé tesz, mivel ilyen szép ajkról hallom ezt. Elsiratatlanul. (Elbeszélés.) A Nemzetközi Művészeti Szemle eredeti tárczája Írta : Huszár János. (Folytatás.) V. Elvira! Mily nagyszerű csengése van e kis szónak! Új vért kerget tagjaimba, bátorságot önt lelkemben a halálra. Nem régen történt. Csak ma egy éve. Együtt ültünk a vadszőlővel befutott verendán, kéz kézben pihent, ajkunk néma volt, de szemeink az „Ezeregyéj- tündér meséihez hasonló történeteket beszéltek egymásnak. Egy egész tündérországot véltem kiolvasni abból a tündöklő égkék szemekből. Közelében ugy éreztem magamat, mintha az édenben jártam volna s annak gyönyöreit élvezném. Pedig basilisk volt e nő, mert ő is, mint monda szerint a királygyik. szempillantása által halálomat okozta Egyenesen miatta dobom el életemet. ...Most éltem végszakán, midőn kicsi garpon lakásomon, asztalomon fekszik a halált hozó fegyver, midőn erős elhatározásom véget vetni életemnek: sírok mint a gínek. Kényeim nem okoznak fájdalmat, miduzzadó, boldogságtól feszülő kebellel gyplek vissza arra a leányra, ki igéző pillantása, bájdus mosolya, csengő szava, meleg kézszorítása által hinni, bízni, remélni engedett. VI. Egy jótékony czélu tánczvigalomban találkoztunk először. Olyan fenséges szépen nézett ki, mint a hadak istennője. A jó és rész váltakozva tükröződött bársony-sima arczának haván. Mosolya isteni és ördögi, villámokat szóró szeme szende és kaczér volt egy röppenő pillanat alatt. Az egész vigadó nagy termét a meglepetés halk moraja rezgett a gyönyörű jelenség megjelenésekor. A többi hölgyek ragyogó diadémjei, a csillárok visszaverődő fénye mind homályba borult az ő szépsége előtt. Egy egész sereg fővárosi gavallér sietett hódolatára. Bükköny Emil barátom,ugyanaz a fiatal ember, ki az iratot Sárkányáéhoz hozta), ki közvetlenül mellettem állott, megdöbbenve kérdezte, hogy mi bajom, mert arczom néhány percz óta kék és zöld szint játszik. Éreztem, hogy változás történt velem. Testemen egy megmagyarázhatatlan, kéjes érzés vonult végig. Lélekzetet kellett vennem és azután reszkető, félénk hangon kérdeztem, hogy ki az a szépséges nő, ki az imént belépett ? ! ■