Nemzetközi Szemle, 1957 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1957-02-01 / 2. szám

A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉS A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI G. Gaston Marin, a román Állami Tervbizottság elnöke, a Scinteia 1956 december 15-i számában („A szovjet—román gazda­sági kapcsolatok — hazánk szocialista építésének fontos tényezője­’ c. cikkben) azt írta, hogy a román nép teljes mértékben tapasz­talta a szocialista tábor országai közötti őszinte baráti viszonyt, a kölcsönös megértés és testvéri segítségnyújtás gyümölcsöző voltát, s elsősorban a Románia és a Szovjetunió közötti gazdasági együtt­működés hasznát. „Ezek az egy célért küzdő szocialista államok közösségére jellemző kapcsolatok az egyenlőség alapján és mind­két ország előnyére évről évre fejlődtek és erősödtek. Lehetővé tették és teszik hazánknak, hogy népgazdaságát sajátos viszo­nyainknak és saját erőforrásainknak megfelelően, a nép érdekei­vel összhangban fejlessze.” A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti kap­csolatok a szovjet kormány múlt év október 30-i nyilatkozatában rögzített elvek alapján fejlődnek és erősödnek. Ezt a nyilatkozatot valamennyi szocialista ország helyeselte. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködés segít az európai népi demokratikus országoknak az új élet, az új, szocia­lista társadalom építésében. Az együttműködés formái igen sok­félék: külkereskedelem, berendezések és élelmiszerek szállítása, hitelek nyújtása (árukban és valutában), tudományos és termelési tapasztalatcsere. A népi demokratikus országok és a Szovjetunió közötti kül­kereskedelmi kapcsolatok jellegéről és eredményeiről szemléltető képet adnak például a csehszlovák sajtóban megjelenő anyagok. A Rudé Právo 1956 december 12-én „Gyümölcsöző együtt­működés” c. Cik­kében a következőket írta: „A Szovjetunió nagy hosszúlejáratú megrendeléseket eszközöl hazánkban gépgyártá­sunk termékeinek szállítására .. . Egész sorozat bonyolult és nagy­teljesítményű berendezést rendel nálunk, olyanokat, amilyeneket korábban egyáltalán nem gyártottunk. Ezek a szovjet megrende­lések kedvező feltételeket teremtettek gépgyáraink specializálá­­sához, lehetővé tették gépipari termékeink szabványosítását és tipizálását, s végeredményben­­ lehetővé tették számunkra a gép­ipar kapacitásának jobb kihasználását.” Még korábban — 1956 augusztus 24-én — ugyancsak a Rudé Právo közölte, hogy 1955-ben a Szovjetunióból származó import legfontosabb tétele a nyersanyag volt: nyersanyagokra az import 44,2%-a, élelmiszerre 28%-a, gépekre és berendezésekre 25,4%-a, közszükségleti cikkekre pedig 2,4%-a jutott. A lap azt írja, hogy a Szovjetunióból vasúton szállított áruk továbbításához 1955-ben több mint 260 000 teherkocsira volt szükség.

Next