Nemzetközi Szemle, 1957 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1957-02-01 / 2. szám
A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉS A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI G. Gaston Marin, a román Állami Tervbizottság elnöke, a Scinteia 1956 december 15-i számában („A szovjet—román gazdasági kapcsolatok — hazánk szocialista építésének fontos tényezője’ c. cikkben) azt írta, hogy a román nép teljes mértékben tapasztalta a szocialista tábor országai közötti őszinte baráti viszonyt, a kölcsönös megértés és testvéri segítségnyújtás gyümölcsöző voltát, s elsősorban a Románia és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködés hasznát. „Ezek az egy célért küzdő szocialista államok közösségére jellemző kapcsolatok az egyenlőség alapján és mindkét ország előnyére évről évre fejlődtek és erősödtek. Lehetővé tették és teszik hazánknak, hogy népgazdaságát sajátos viszonyainknak és saját erőforrásainknak megfelelően, a nép érdekeivel összhangban fejlessze.” A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti kapcsolatok a szovjet kormány múlt év október 30-i nyilatkozatában rögzített elvek alapján fejlődnek és erősödnek. Ezt a nyilatkozatot valamennyi szocialista ország helyeselte. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködés segít az európai népi demokratikus országoknak az új élet, az új, szocialista társadalom építésében. Az együttműködés formái igen sokfélék: külkereskedelem, berendezések és élelmiszerek szállítása, hitelek nyújtása (árukban és valutában), tudományos és termelési tapasztalatcsere. A népi demokratikus országok és a Szovjetunió közötti külkereskedelmi kapcsolatok jellegéről és eredményeiről szemléltető képet adnak például a csehszlovák sajtóban megjelenő anyagok. A Rudé Právo 1956 december 12-én „Gyümölcsöző együttműködés” c. Cikkében a következőket írta: „A Szovjetunió nagy hosszúlejáratú megrendeléseket eszközöl hazánkban gépgyártásunk termékeinek szállítására .. . Egész sorozat bonyolult és nagyteljesítményű berendezést rendel nálunk, olyanokat, amilyeneket korábban egyáltalán nem gyártottunk. Ezek a szovjet megrendelések kedvező feltételeket teremtettek gépgyáraink specializálásához, lehetővé tették gépipari termékeink szabványosítását és tipizálását, s végeredményben lehetővé tették számunkra a gépipar kapacitásának jobb kihasználását.” Még korábban — 1956 augusztus 24-én — ugyancsak a Rudé Právo közölte, hogy 1955-ben a Szovjetunióból származó import legfontosabb tétele a nyersanyag volt: nyersanyagokra az import 44,2%-a, élelmiszerre 28%-a, gépekre és berendezésekre 25,4%-a, közszükségleti cikkekre pedig 2,4%-a jutott. A lap azt írja, hogy a Szovjetunióból vasúton szállított áruk továbbításához 1955-ben több mint 260 000 teherkocsira volt szükség.