Nemzetközi Szemle, 1957 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1957-02-01 / 2. szám
A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉS A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI kiürítő autókat, olajvezetékekhez szükséges csöveket, kábeleket, vegyi-, élelmiszer- és könnyűipari berendezéseket, továbbá cukrot, bőrlábbelit, konfekcióipari cikkeket, kötöttárut és egyéb árukat fog szállítani a Szovjetuniónak. „A Szovjetunióval folytatott kereskedelmünk hosszú évek óta világpiaci import- és exportárakon történik — jelentette ki R. Dvorak, Csehszlovákia külkereskedelmi minisztere. — Az elmúlt években csak egyes olyan nemzetközi események idején tértünk el ezektől az áraktól, amelyek a kapitalista piacokon az árak spekulatív emelkedését idézték elő .. . Azoknak az árucikkeknek az ára, amelyeket országaink szállítanak egymásnak, teljesen stabilizálódott és kölcsönösen előnyös” (Rudio Právo, 1957 január 15). A külkereskedelem és a Szovjetuniótól (a kormányok közötti megállapodások alapján) kapott komplett berendezések, valamint erő- és szerszámgépek elősegítik az európai népi demokratikus országok szocialista iparosítását, növelik gazdasági erejüket. Példának felhozhatjuk Bulgária fejlődését. Ez az ország elmaradott agrárországból ipari-agrár országgá változott és eredményesen oldja meg az anyagi és kulturális életszínvonal emelésének feladatát. A Rabotnicseszko Dilo c. lap 1956 november 1-én: ,,A Szovjetunió gazdasági segítsége a hazánkban folyó szocialista építés sikerének döntő feltétele” c. nagy, bőséges anyyaggal alátámasztott cikkében azt írta, hogy Bulgária számára a Szovjetunió és más szocialista országok állandó segítsége következtében vált lehetővé az ország iparosítása és a mezőgazdaság gépesítése. Ezenkívül ezek az országok piacot biztosítottak a bolgár kivitel számára. A cikk megállapítja, hogy a különböző árucikkeknek, berendezéseknek, nyersanyagoknak és segédanyagoknak a Szovjetunióból való behozatala és Bulgáriának a Szovjetunióba irányuló kivitele gyakorlatilag előmozdítja Bulgária gazdasági életének fejlődését: „1955-ben a különböző gépek importjának teljes összege 2,2-szerese volt az 1939. évinek, és az egész importnak körülbelül 40%-át képviselte. Ezeknek a gépeknek a felét a Szovjetunióból hoztuk be.” A Rabotnicseszko Delo azt írja, hogy a Szovjetunióból behozott gépeknek döntő szerepük volt a szénbányászati, gépipari, olajipari és építőipari üzemek építésében és műszaki rekonstrukciójában, s ugyanúgy a mezőgazdaság gépekkel való ellátásában (a Bulgáriában használt traktorok 74,9%-a és a kombájnok 82,1 %-a szovjet gyártmányú). A szerződéseknek megfelelően, közli a lap, a Szovjetunió a továbbiakban is fog szállítani Bulgáriának gépeket és felszereléseket fontos új üzemek építéséhez. Az 1956-tól 1960-ig terjedő évek folyamán a Szovjetunió segítségével üzembe