Nemzetnevelés, 1943 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1943-12-15 / 24. szám

1943 dec. 15 NEMZETNEVELÉS 189 Kisházi Mihály: A Szivgárdavezetés segédkönyve c. vezérkönyvet a bíboros-hercegprímás 8203/1443. sz. alatt a katolikus népiskolák számára engedélyezte. A könyv ára 5.— pengő. Kapható és megrendelhető: Rothnggel Gábor könyvkereskedésében, Esztergom. (Keresztény cég.) Postacsekk: 51.876. I____________ Nevelés és szoktatás. Irta: Fuchs Ilona. A XX. század, modernkor testkultusza új irányo­kat szab az ifjú nemzedéknek. A különböző testedző sportok, versenyek, műugrások mind nemes célt akarnak szolgálni. A szabadban való fürdés és napo­zás az emberek ezreit vonzza a víz hulláma után a napfényre. Ma ránevelik az ifjúságot arra, hogy testedzés közben hogy szórakozhat nemesen és üdül­het fel. Régen is megvoltak ezek az üdülést szolgáló tényezők, de mert nem volt szokás strandolni vagy műugrani, tehát nem akadtak pártfogói. A szokás tömegeket tud magához vonzani az élet bármely vonatkozásában véve. Ezen épülnek fel a különböző társadalmi szokások vagy népszokások, melyek meg­nyilvánulnak a nemzetek életében. A gyermek világa kicsiny, de az ő egyéniségének mérföldes csizma, melyben a nevelésen keresztül a helyes és helytelen szokások rejlenek. A pólyásbaba sír, ha nem ring a bölcsője, mert úgy szoktatták. A neveléssel küszö­böljük ki a ferde szokásokat . Ami helytelen, azt egy­szer sem tűrjük meg. Vannak emberek, akik szo­kásból teszik a jót vagy rosszat. Egy szeszivó fiatal­ember panaszkodva sajnálkozott a hibáján. Édes­apját okolta, aki már 10 éves korában elvitte a kocsmába, hogy versenyt igyon vele. Barátainak ezzel dicsekedett, íme a szoktatás. Felnőtt korban nehéz elválni szokásainktól. Meg lehet szokni a jócseleke­­deteket is. Van, aki csak szokásból teszi a jót, mert kis korától ezt nevelték bele. Ezért fontos, hogy a modern gyerek ne legyen a felnőttek társaságában, mert az ott látottakat és hallottakat könnyen ma­gáévá teszi. Például: tetszik neki a cigarettázás. Zsebretesz egy dobozzal és másnap társaival együtt kipróbálja e remeknek kínálkozó élvezetet. Hogy egyedül ne legyen, még a leányokat is belevonja. Ki felel e cselekedetért? Nem a gyerek, hanem aki bevezeti őt oda, ahol neki nincs helye még. Ezért nem tud sokszor pajtás és felnőtt között különbsé-­ get tenni és ez okozza a tiszteletlenséget. A gyereket szoktassuk a gyerekszoba miliőjébe, a neki meg­felelő korú barátokhoz. Ne lássa a felnőttek szóra­kozásait és még kevésbbé figyelje társalgásukat. Szoktassuk rendre, tisztaságra ! Tanulja meg játé­kait helyretenni. Iskolai felszerelése és munkája legyen mindig pedáns. Tanítsuk meg mások meg­becsülésére és az önző «én» fogalmát szorítsuk hát­térbe. A gyerek előtt jó példa legyen, hogy az adott szó szent legyen előtte. Ez sokszor attól függ, hogy ki irányítja ebben : nevelő, barát vagy más. Amit egyiknek nem tesz meg, ugyanazt megteszi örömmel a másik szavára. A gyerek ingadozó jellem. Ezt a szeretet egyensúlyával kell erősíteni. A mai kor sok nehéz feladatot ró a nevelőre, de nem szabad a gyerekhibák tömkelegében elveszítenie lelki egyensúlyát. A türelem tövises rózsája fonódjék a nevelés és szoktatás rögös útjához, hogy a testedző ifjúság szebb jövőt teremthessen. EGYESÜLETI ÉLET Kerületi tanítógyűlés Pakson. A dunaföldvár esperesi kerület katolikus tanítósága november 21-én tartotta meg hosszú kényszerű szünet után elsőízben kerületi gyűlését. A gyűlés előtt 9 órakor szentmise volt, mely alatt a paksi elemi népiskola fiúkara egy­házi énekeket adott elő áhítatkeltő módon. A kart Kern József kántortanító és Nagy István tanító taní­tották be.­­ A gyűlést Solymár Gábor kerületi espe­restanfelügyelő nyitotta meg és pedagógikus szem­pontból világította meg az áldozatkészségre való nevelés fontosságát. Ü­dvözölte a gyűlésen megjelent dr. Kornis István járási főszolgabírót és nejét. Ott voltak a helyi községi tantestület tagjai is, élükön Németh Mihály igazgatóval, a község képviseletében Tarisznyás Gerő főjegyző jelent meg. Az elnöki meg­nyitó után Geyer József felügyelő-igazgató tartotta megnyitó beszédét, melyben megemlékezett Virág püspök jubileumáról és az elhunyt Braun István apát­ról. Ezután Zord Anna dunakömlődi igazgató taní­tónő, Weier Margit és Szarka Ilona paksi tanítónők tartottak nagy tetszéssel kísért tartalmas előadáso­kat, majd a tisztújítás során a kerület egyhangúlag a régi vezetőséget választotta meg. Megalakult a Komáromvidéki Rk. Népnevelők «Komáromi Köre». A Komáromvidéki Rk. Népneve­lők Egyesületének «Komáromi Kör»-e október 25-én tartotta alakuló ülését a Majláth-fiúiskolában, nagy érdeklődés mellett. Az ülést Cseri István esperes, tanfelügyelő nyitotta meg, majd Hofbauer Lász­ó dr. kir. tanfelügyelő mondott beszédet, amelyben a ta­nítói összefogást hirdette. Dinnyés Károly egyesületi elnök beszéde után a tisztikar megválasztására került sor. Elnökké egyhangú lelkesedéssel Pathó László komáromi tanítót választották meg, társelnök Kos­­sányi István (Ekecs), jegyző Petőfalvi György (Őrs­újfalu), pénztáros Szép A. Jenő (Komárom). A megválasztott tisztikar nevében Pathó László mondott köszönetet a bizalomért, majd Turcsán Ott­­már tanító «A tanító önképzése» címmel rendkívül érdekes előadást tartott, a jelen voltak nagy tetszése és elismerése mellett. Az ülés a Himnusz eléneklésével ért véget. A Dorog-espereskerületi tanítói kör 1. év november 24-én tartotta alakuló s tisztújító közgyűlését Doro­gon a bányatársulati Munkásotthonban, amelyen majdnem valamennyi tag megjelent. A tanítói kör 10 évig mint az A. C. dorogi kerületének kulturális szakosztálya működött. E munkát dr. Torna Imre

Next