Nemzetnevelés, 1944 (26. évfolyam, 1-23. szám)
1944-04-01 / 7. szám
1944 ápr. 1 NF.MZFTNF.VFI.ES 55 KÖNYVTÁR Az «Énekszó» februári és márciusi száma Gárdonyi Zoltán «Vidám zene furulyákon» mellékletével jelent meg. — Kerényi György írt vezető cikket. Gadányi József, Bocsa Ernő dr. közleményei teszik változatossá az érdekes zenepedagógiai folyóiratot. Fonay Tibor: A népiskolai módszertan kis tükre. Erdélyi Iskola kiadása, 1944. — Öt füzetet kapcsolt egybe a kiváló szerző, ma a pápai tanítóképző gyakorlóiskolájának vezetője. Eredetileg «Módszertani füzetek» címen adta : «Hogyan tanítsunk a népiskolában?» A kolozsvári tanítóképző évkönyvének tanulmánya volt eredetileg, aztán az Erdélyi Iskola cikkeiként jelentek meg «A testnevelés tanítása a népiskolában», «A művészeti tárgyak tanítása (ének, rajz, kézimunka) a népiskolában», «A reáltárgyak tanítása a népiskolában» (természeti, gazdasági, egészségi ismeretek és számolás-mérés), végül «A nemzeti ismeretek» (magyar nyelv, beszédértelemgyak., írás, olvasás, fogalmazás, nyelvi ismeretek), «Földrajz és Történelem (a magyar nemzet története, állampolgári kötelességek és jogok). A testnevelés és művészeti tárgyak ismeretét már nagy elismeréssel méltattuk megjelenésük idején. A tanítás felépítésének alapelveiről is a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg. Olyan ember keze alól került ki a szóbanforgó dolgozat, aki gyakorlatban s elméletben otthon van a módszeres tanításban, aki lelket tud önteni a holt betűkön keresztül is nevelői munkájába. Kivált ezt tartva szem előtt. Mindenegyes tárgy keretén belül ezen a hangsúly : nevelni. Nem elégszik meg saját szavaival, minden egyes tárgy után bő útmutatással szolgál, hogy az illető tárgykörből mely vezérkönyvek, segédkönyvek, s a Néptanítók Lapjának melyik számában talál tanítási vázlatot, mintatanítást a bővebben érdeklődő. Nagy szolgálatot végzett Fónay Tibor «A módszertan kis tükré»-nek közrebocsátásával kartársi vezetésében, eligazításában. Rátermettség, tárgyismeret és tárgyszeretet szól hozzánk egységbe foglalt írásából. Váth János: Könnyű. László: Útszéli fák. Versek. Bokréta kiadás. Jászberény. — Negyedik verses könyvét jegyzi a szerző a fenti címmel. Fáradhatatlanságban szerkesztette a tanító-írók s költők Bokréta-gyűjteményét. Ebben a szép könyvben tájképeinek csokrát — ezek a tájak igen változatosak —, szociális világát, a tanyás környezetet, saját lelkivilágát vetíti elénk színekkel, változatos forma- és szókincscsel, tanítói lelkületének gazdag vetületével. A más aja-baja rémlik fel érzékeny szívében. E tanítói lelkiélet éles bizonyítéka Gárdonyis tanítványságának. Váth János, Kovács Dénes : Góbé mesék. Régi meggyőződésem, hogy jó népmese felnőtt olvasókat is gyönyörködtet, hiszen a mondanivalója, aztán az előadásának üdesége, bája, szívből fakadó költészete bárki maradandó emlékei közé tartozik. Csakhát bajos igazán jó népmesét írni. Ma már vérbeli mesetémát elsőosztályhúzása 1944 április 13-án kezdődik Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 1.000.000 aranypengő Jutalom és nyeremények: 600.003 P, 400.000 P, 200.000 P, 100.003 P, 75.000 P, 60.000 P stb. A nyeremények összege 15.275 010 aranypengő. A sorsjegyek fele nyer! Tehát kis kockázat, nagy lehetőség ! Kísérelje meg szerencséjét és mielőbb rendeljen szerencseszámaimból Hivatalos első oszt. sorsjegyárak: nyolcad 5 P, negyed 10 P, fél 20 P, egész 40 P. LAUB MIKLÓS SÁNDORNÉ m. kir. osztálysorsjáték főárusító Budapest, XI., Horthy Miklós út 35. Telefon: 258—210. Az összes nyereményeket azonnal kifizetem. Rendeléshez levelezőlap elegendő ! Próba — szerencse ! se találunk könnyen, sok mesegyűjteményben túlteng a kieszeltség, ezért nem lehet szívderítő. Kívülem sokan tudják, hogy Kovácsot a legjobb meseírók közé kell sorolni. Góbé Mesék című új könyvének 33 meséje csak megerősíti ezt az ítéletet. Egyikükből, az Ezüstszőrű hét bárány címűből idézem a következő sorokat: «Bergengócia mellett van Tündérország. Szép, mint a hajnali álom. Már messziről érezte a hét vitéz a rózsaillatot, mert Tündérország határán végesvégig rózsából van a kerítés. Ezek a rózsák sohasem hervadnak el, mindig illatoznak. — Hopp ! — ugrott át a hét vitéz a gyönyörű rózsafalon, s jaj, mire leértek a bűvös ország földjére, volt vitéz, nincs vitéz. Szépséges fenyveserdő közepén, sziklák melletti harmatos réten ezüstszőrű bárányokká változott a hét vitéz. Mindjárt melléjük állt a tündérpásztor s fújta a szebbnél-szebb nótákat.» Ennek a mesének egyik alakja a székely király, költött személy, de Mátyás királyról is tud ám Kovács meséket. Vallásos vonatkozású mesék nélkül pedig szűkkörű volna a könyv. Kovács arra is ügyel, hogy hasznosnál hasznosabb tanulságokat szőjjön a mesékbe. Művészien teszi ezt, önkéntelenül, mindig könnyedén, hogy olvasói sose zökkenjenek ki a mese hangulatából. Észre se veszik, hogy a lelki gyönyörűségen kívül tanulnak is, mindenek előtt pedig hazafias és vallásos szellemben gyarapodnak. A könyv végére jutva, hirtelenében nem is tudják, melyik mese tetszett nekik legjobban. Tán a kicsi Misi furulyája vagy a Hókristályok című? Leányoknak alkalmasint A beszédes tükör és A bűvös tojás című nő a szívükhöz. Bizonyára olvasni kívánják Kovács régebbi mesegyűjteményeit is, amit szerzőjük nagyon megérdemel. Az új könyvet Nagy Sándor kiváló művészünk remek címlapjával s rajzaival a Szent István Tár- sulat adta ki. Rezek Román.