Népegészségügy, 1971 (52. évfolyam, 1-6. szám)
1971-02-01 / 1. szám
52. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1971. FEBRUÁR NÉPEGÉSZSÉGÜGY AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM EGÉSZSÉGPOLITIKA I. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZÉSI FOLYÓIRATA Dr. Vikol János, az Országos Onkológiai Intézet igazgató-főorvosa, Genfben tragikus hirtelenséggel meghalt. Munkahelyén, látszatra jó egészségben, szokott energikus modorában a rákmegelőzés szervezeti kérdéseiről vezetett egy nemzetközi szakértőkből álló értekezletet, amikor a halál elragadta. * * * Dr. Vikol János 1911. szeptember 18-án Karcagon született és 1970. október 27-én Genfben halt meg. A két időpont és helységnév között küzdelmes, eredményes, korszakunkra jellemző életpálya ívelt át. Az orvosi egyetemet 1935-ben végezte el Debrecenben s ugyanitt szerezte meg 1938-ban a műtősebészi oklevelét. A háborús éveket a fronton töltötte. A felszabadulás után 1945-ben jelentkezett az új demokratikus hadseregbe, elvégezte az antifasiszta iskolát és azonnal fontos megbízatásokat kapott. Eleinte a Debreceni Helyőrségi Kórház megszervezésével foglalkozott, majd a Népjóléti Minisztériumban államtitkárrá nevezték ki. Ebben a beosztásában közreműködött a magyar egészségügy helyreállításában és szerezte meg széles körű tapasztalatait az egészségügyi szervezésben, melyeket későbbi fontos kórházigazgatói munkaköreiben, 1955-től pedig mint a Fővárosi Tanács VB Egészségügyi Osztályának vezetője, értékesített. 1959-ben fontos megbízást kapott az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Onkológiai Hálózat vezetőjeként. Ebben a minőségben vezette a hazai rákellenes küzdelmet 1966-ig. Ekkor fontos külföldi megbízatást kapott kormányunk, mint a magyar szocialista egészségügy reprezentánsát, az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) Rákosztályának vezetésére küldte ki. Itt dolgozott haláláig és működésével elismerést és megbecsülést szerzett nemzetközi vonalon is. Feladatai közé tartozott az EVSZ világrészekre kiterjedő Területi Szervezeteinek ellenőrzése, és munkája során beutazta az egész világot, széleskörű tapasztalatait nemzetközi méretekben hasznosíthatta. Érthető, hogy 1971 szeptemberére tervezett hazatérését a hazai rákellenes küzdelemben érdekelt tényezők és munkatársak reményekkel telítve várták. Sajnos, a sors másként határozott. * * * Magasszintű és eredményes munkáját a kormányzat és főhatóságok több kitüntetéssel méltányolták, így megkapta: a Magyar Népköztársaság Érdemérem III. fokozatát, a „Kiváló Orvos” címet és a „Munka Érdemrend” arany fokozatát. DR.VIKOS JÁNOS (1911-1970) 1 1