Népfront, 1973 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1973-02-01 / 2. szám

HAZÁNK Tanulságok a tanyákról Hány esztendeje is annak, hogy Justh Zsigmond betanításával és vezetésével tanyai parasztok, ma­jorságbeli cselédek színpadra áll­tak és színdarabot játszottak? Jö­­vőr­e lesz nyolcvan éve, hogy 1894 júliusában Pusztaszenttornyán megalakult és rövid ideig műkö­dött az első paraszt játékszín. A magyar paraszti művelődéstörté­net boldog emlékű Justh Zsig­mond­ja bizonyára érezte és tud­ta, hogy az ország legelhagyatot­­tabb tanyai magyarjai vágynak a nemes gondolatokra, a szép szó­ra, az embereket közösséggé ko­vácsoló játékra. Miért idézem e nyolcvan év előtti történést? Mert csak né­hány hete, hogy a tanyás megyék kecskeméti tanácskozásán a ta­nyák világából jött emberek, meg azok akik érzői és értői a tanyavilág sorsának, szenvedé­lyes töprengéssel nézték végig Lakatos Vince: Virrasztók c. filmjét és Fábián Zoltán: Patics­­falak címet viselő dokumentum játékát. És a tanácskozás más­napján mily nagy érdeklődéssel tekintettek körül a már villamo­sított tanyai iskolában, ahol egyetlen tanteremben, de korsze­rű audovizuális technikai felsze­relést igénybevéve megvalósítot­ták az osztottrendszerű általános iskolai oktatást. Sokan voltak és vannak ebben az országban, akik a tanyavilágért az ott élő emberek sorsáért ag­gódtak, cselekedtek és cseleksze­nek ma is. Van gond, sürgető feladat bő­ven, több évtizedre való! Csak az egyik gond, hogy sok­kal lassabban fogynak a tanyák, mint ahogy azt két-három évti­zeddel ezelőtt föltételeztük. Az 1960-as népszámlálás idején Ma­gyarországon valamivel több mint egymilló ember — a lakos­ság 10 százaléka — élt tanyákon és külterületeken. Az 1970-es népszámlálás idején a tanyai és külterületi lakosság létszáma 860 ezer. A tanyai lakosság aránya legmagasabb Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest, Sza­­bolcs-Szatmár és Szolnok megye­ 31

Next